Lakásunk padlózata nagyon fontos, hiszen ezen járkálunk egész nap, erre helyezzük a bútorokat, székeket tologatunk rajta, és ha kisgyermekünk van, akkor ő ezen kúszik-mászik. Ha a padlóval nem vagyunk megelégedve, mert kopott, idejétmúlt, vagy csak egyszerűen nem a mi stílusunk, akkor első körben arra gondolunk, hogy mekkora munka, idő, költség és fáradtság lesz mindezt felverni, a régi burkolatnak konténert rendelni, rendbe hozni az aljzatot, majd az új burkolatot a mesterrel lerakatni.
Ne aggódj, nem muszáj mindezt végigcsinálnod! Választhatod ehelyett a tortúra helyett Fóliás Juci öntapadós padlóit, aminek lerakását te is simán bevállalhatod. Ahhoz, hogy a végeredménnyel elégedett legyél, tartsd be a használati utasításokat és a plusz tanácsokat!
Az alábbiakban bemutatunk 8 hibát, amit ha elkerülsz, akkor biztos lehetsz abban, hogy az új padlód tökéletes lesz!
1. Nem egyenletes padlóra teszed le az öntapadós padlót
Ebben az esetben előfordulhat, hogy a padló széle bizonyos helyeken felválik, mert a ragasztó nem tud egyenletesen elterülni az alján. Van azonban erre is megoldás! Ha egy kis plusz tömítőragasztóval bekened a felvált részt, akkor az oda fog tapadni!
2. Csak a szoba látható részén újítasz fel
A használati utasítás azt mondja, hogy muszáj faltól-falig padlóznod, mert ha a széleket nem támasztja meg a fal, akkor az öntapadós padló el fog csúszkálni. Ne spórolj az alapanyagon, padlózd le a teljes helyiséget, mert csak így lesz szép a végeredmény!
3. A régi padlót zsíroldóval tisztítod meg
Az új padló nem fog rendesen leragadni abban az esetben, ha a régi padlót zsíroldóval tisztítod meg, és a padlón ott marad a zsíroldó szer maradványa. Ez az anyag megakadályozza a ragasztó tapadását, és a padló fel fog válni. Ne zsíroldózz! Ha mégis, akkor pedig tökéletesen távolítsd el a zsíroldót!
4. Koszos padlóra ragasztod az új padlót
Ha nem takarítod fel a régi padlót az új padló lerakása előtt, akkor a kosz miatt nem fog a ragasztó működni, hiszen a koszszemcsék beleragadnak a ragasztóba. A padló lerakása előtt alaposan porszívózz, majd moss fel!
5. Szemcsés járólapra teszed le az öntapadós padlót
A szemcsés padló miatt az öntapadós padló alján található ragasztóréteg nem fog tudni a teljes felületen megtapadni.
6. Hideg lakásban dolgozol
Ahhoz, hogy a ragasztó megfelelően tapadjon, szobahőmérsékletre van szükség, ha egy fűtetlen, lakatlan ház jéghideg padlójára akarod leragasztani, az nem fog menni.
7. Az öntapadós padlót hidegről hozod be
Amikor megvásárolod a padlót, vidd fel a lakásba, és hagyd, hogy legalább egy éjszakán át átvegye a lakás hőmérsékletét. Ha a hideg autóból felvitt padlót azonnal le akarod tenni, akkor a ragasztó hideg, merev lesz, és a padló fel fog válni!
8. Túl mély fugákra szeretnél ragasztani
A padlón lévő ragasztónak teljes mértékben el kell terülnie, de ha túl mély a fuga, akkor itt nem tud megtapadni. Van rá megoldás! Fóliázz alá a padlónak, mert ekkor a fóliára már rá fog tapadni!
Vásárold meg az öntapadós padlót, kerüld el a fenti hibákat, és gyönyörködj új padlódban!
Az utolsó pillanatig izgalmas volt az elit nők és az U23-as férfiak időfutama az Országúti Világbajnokságon, az előbbieknél az utolsóként rajtoló Johan Price-Pejtersen, a nőknél pedig az EB-n is remeklő Ellen Van Dijk győzött. Az U23-as férfiaknál az egyetlen magyar induló Fetter Erik a 14. helyen végzett.
Az Országúti Világbajnokság második napján rendezték az U23-as férfiak és az elit nők időfutamát, mindkét kategória számára szinte nulla szintkülönbség mellett 30 km volt a táv. A férfiak versenyében egy magyar indulónak is szurkolhattunk, Fetter Erik a remek EB mezőnyverseny 4. helye után a VB-n időfutamban és mezőnyversenyen is rajhoz áll.
Erik remek időt hajtott, sokáig a Top10-ben volt és csak az utolsó indulók után csúszott hátrébb a 14. helyre.
„Minden nagyon klappolt, örülök a 14. helynek. Jól tudtam tartani a pozíciót, jól vettem a kanyarokat, mindig tudtam követni Dér Zsolt, szövetségi kapitány pontos utasításait.Aki nézte a tegnapi felnőtt versenyt, láthatta, hogy 43 km-en keresztül nézőkkel tömött utak között tekert a mezőny. Nagyon más itt versenyezni. Nálunk ugyan ma nem voltak olyan sokan, mert munkanap van, de így is izgalmas olyan országban tekerni, ahol ennyire népszerű a kerékpársport” – osztotta meg Fetter Erik, akire pénteken a VB U23 mezőnyversenye is vár.
Az U23-as kategóriát Johan Price-Pejtersen nyerte, az utolsóként induló dán bringás Luke Plapp-től vette át az első helyet az ausztrál legnagyobb bánatára, aki verseny nagy részében vezetett, de az utolsó pillanatban Dánia megszerezte az elmúlt 6 év alatt az ötödik U23-as időfutam világbajnoki címét. A harmadik leggyorsabbként Florian Vermeersch teljesítette a távot.
Az elit nők időfutamán előzetesen Ellen Van Dijk és Marlen Reusser összecsapására lehetett számítani, a teljesen sík pálya az olimpiai bajnok Annemiek van Vleutennek a kis termete miatt nem kedvezett, rajtuk kívül még a 46 éves! Amber Neben, aki a papírforma szerint odaérhetett volna a dobogóra. Van Dijk a többiekhez képest sokkal előbb rajtolt és nagyon jó időt hajtott, közel 2 perc előnnyel vette át az első helyet és nézhette végig a többi esélyes versenyét. Reusser jól kezdett, de az utolsó szakaszon sokat veszített, így végül csak a második helynek szomorkodhatott a svájci a versenyző. Van Vleuten az ellenőrző pontokon és végig hátrányban volt az említett két kerékpárossal szemben és végül 24 másodperc hátránnyal a 3. helyet szerezte meg. Amber Nebent is érdemes megemlíteni, az amerikai hihetetlen teljesítményt nyújt ennyi idősen, kíváncsian várjuk, hogy meddig fog még versenyezni a veterán kerékpáros.
A padlófelület burkolásának esztétikus látványa még közel sem elég, hiszen a szakszerűen kialakított rétegrenden múlik a siker. Cikkünkben segítséget adunk ahhoz, hogyan lehet profi az aljzatképzés tervezése, és ezáltal a végeredmény is!
A tervezés lépései
Elsőként meg kell határozni azt, hogy a burkolt felület milyen rendeltetéssel, funkcióval kell, hogy bírjon. Itt fontos mérlegelni azt is, hogy a szélsőséges igénybevétel milyen mértéket jelent, amely helyiségenként eltérhet, emellett a funkcióból adódó hasznos terhelés jellege és mértéke is lényeges.
Ezután következhet a rétegrend meghatározása. A padlószerkezetek oroszlánrésze jellemzően 4 fő részből áll, melyek a teherhordó-, a hő- és hangszigetelő-, a teherelosztó- és a burkolati réteg.
Burkolat kiválasztása
A harmadik lépés során a burkolat kiválasztásakor funkcionális és szubjektív szempontokat fontos figyelembe venni. Ilyen például a mechanikai igénybevétel, a vízterhelés, a hőterhelés, a kopásállóság, a csúszásgátlás mértéke, és a burkolat elhelyezkedése a kül- vagy belteret illetően.
A szubjektív szempontok pedig teljes mértékben az egyén ízlésétől, stílusától és számos egyéb tényezőtől függhetnek. Ide tartozik a burkolat színe, anyaga, hangulati hatása, hőérzete, költsége, és illeszkedése a már meglévő környezetbe.
Utolsó lépések
Utolsó előtti lépésként a rétegek vastagságának meghatározása következik, amely a burkolóanyag, és a rögzítéséhez alkalmazott ragasztórétegek vastagságától függ. Ezek az értékek adják ki a teljes aljzat méretét, amely már remek támpont a tervezés során.
Újonnan épített háznál az adott burkolat esetén a felhasználáshoz szükséges anyagok rétegvastagsága, valamint fajtája már a tervezéskor rögzítésre kerül, amennyiben a helyiségek funkciói és a rájuk vonatkozó előírások ismertek. Felújításoknál az érték már rendelkezésünkre áll, mivel a teherhordó szerkezet felső síkja és az ajtók szintjei azt meghatározzák.
Előfordulhat, hogy az előre kalkulált minimum érték nagyobb lesz, mint amit a szoba adottságai elbírnának. Ilyen esetben újraszámítás szükséges, vagy szóba kerülhet a kisebb vastagságú burkolat beépítése is.
Megoldható úgy is a probléma, hogy a csöveket máshol vezetjük el, vagy különleges esztrich kialakítást választunk. Végső esetben, amikor végképp nem találunk megoldást, kihagyhatjuk a hő- és hangszigetelő réteget, vagy áthelyezhetjük, átalakíthatjuk a már meglévő nyílászárókat, például tolóajtók segítségével.
Fedezd fel a Cemix weboldalán elérhető nagyszerű termékeket, hogy profi alapanyagokkal végezhesd a kivitelezést! Olvass a honlapon további hasznos aljzatképzési tanácsokat is, hogy bővíthesd tudástárad!
Amikor felülsz egy országútira és már pár kilométer után azt mondod „ez nagyon rendben van!”, a Scott Addict RC-nél ez történt velem, ami nálam nagy szó, mert általában elég kritikus vagyok az országútikkal, viszont a versenygeometria, a hatékonyság, a kényelem, na meg a technikai megoldások gyorsan megnyertek engem a Scottnak.
Májusban írtunk arról, hogy újra elérhetőek lesznek Magyarországon a Scott kerékpárok, ráadásul közvetlen márkaképviselettel, nyár végén pedig meg is érkezett hozzánk az első fecske, a Scott Addict RC 10, aminek a tesztjét most olvashatjátok.
Az Addict nevet valószínűleg az olvasóink többségének nem kell bemutatnunk, mert már többször teszteltünk ebből a családból az évek során, ráadásul nemzetközileg is nagy hírnévre tettek már szert ezek a bringák, de röviden összefoglalva annyit érdemes tudni róluk, hogy a karbonvázas, nem aero országútik (pontosabban koskormányos kerékpárok) tartoznak ebbe a családba a Scottnál. Az Addict RC kifejezetten azokat az országútisokat szólítja meg, akik egy könnyű, nem aero, de versenyzős geometriával rendelkező kerékpárt szeretnének. A minőségről sokat elárul, hogy a worldtourban is folyamatosan jelen van a márka, idén a Team DSM tagjai használnak Scott kerékpárt, többet között Addict RC-t is, de például tavaly még Peák Barnabás és csapata is ennek a márkának a bringáival versenyzett. A női változattal együtt 9 modell tartozik az Addict RC családba, melyeknek a váza a csúcsmodell Ultimate-en kívül megegyezik, tehát csak felszereltségben térnek el.
Az első gondolatom az volt amikor élőben megláttam a Scott Addict RC 10-et, hogy ez gyönyörű, szép vázforma, szép festés, igazi „kell” kategória. A második gondolatom meg már az volt, hogy mi az a ronda torony a stucni alatt és hogyan fogom én tesztelni ezt a bringát égbe emelt kormánnyal (szerencsére sikerült megoldani). Egy ilyen kerékpárt nem rakhattam be a sarokba otthon, egyből szemügyre vettem, hogy mit tud. Valójában mindent, amit egy top váznak tudnia kell, integrált fékkábel elvezetés (azért csak fék, mert a váltás vezeték nélküli), integrált nyeregcsőbilincs aero profilú nyeregcsővel, és az egyik kedvencem a rejtett fékcsavarok az első villánál. Szimpatikus megoldás, hogy az első féknél is átmenőcsavarokat használnak és hogy ne látszódjon a csavarok feje, ezért ehhez megfelelően alakították ki a villa formáját, ahol egy mágneses fedőlap takarja el a csavarokat. A nyeregcsőbilincsnél furcsa, hogy a Scott nem a mások által gyakran használt diós megoldást választotta, de ez sem tűnik rosszabbnak, mint azok, a ténylegesen működő gumitömítésért meg plusz pont jár.
A fékkábelek elvezetésébe jobban beleástam magam mint általában, ugyanis jelen helyzetben a kormánymagasság állításához szükség volt erre. A kábelek a kormányból a kormányszárba lépnek, ahonnan a villanyak előtt a távtartókon keresztül átmennek a kormánycsapágyon. Valójában nagyon egyszerű az egész, a kormányszár pillanatok alatt szétbontható, egy mágneses elven rögzülő takaró van rajta, aminek a levételével már hozzáférünk a stucni csavarjaihoz. A kormányszár alatt a távtartók is szétbonthatóak, így kábelvágás nélkül tudjuk kivenni őket és majdnem semmi nem áll az utunkba ha lejjebb szeretnénk rakni a kormányt. A kormánycsapágy kónuszából/központosítójából van kimarva egy darab, amin keresztül a kábelek a csapágy belsején mennek be a vázba, ami tetszik ebben, hogy ez az egész nem akadályozza a kormány forgathatóságának tartományát, nem úgy mint jó pár másik gyártónál.
A fotózáson kívül így használtam
A távtartók kipakolásával lebontottam a tornyot az első használat előtt, mert nekem úgy kényelmes ha lent van a kormány (meg ez egy versenybringa, nem túragép…), de abba a problémába beleütköztem, hogy az első fék plusz kábelét már nem tudtam hova tenni, nem fért el a villában, így fel kellett nyitnom a stucni kábeltakaró lapját is és ott hagyni kilógni a kábeleket. Saját bringaként simán levágtam volna a villanyakat, meg vágtam volna pár centi a fékcsőből (kb 15 perc alatt megvan), de tesztbringaként maradt az annyira nem szép megoldás. Arra még kitérnék, hogy ezek az integrált megoldások annyira nem szerencsések, ha többször akarjuk állítgatni a kormány magasságát, ugyanis ilyen stucninál csak fűrésszel lehet. Egyébként van a Scott kínálatában is olyan stucni, ami kompatibilis ezzel a rendszerrel és nagyobb rugalmasságot enged, csak hát nem annyira szép és nem annyira aero, valamit valamiért…
A szetten és a gumin kívül valójában minden Scott alkatrész a kerékpáron, pontosabban Syncros, ami a Scott kiegészítő márkája, viszont jó hír, hogy ezek az alkatrészek mind olyan jó minőségek, mint maga a váz. Elég csak ránézni (aztán ráülni) a nyeregre, modern, könnyű, kényelmes. De ott a kormány, ami szintén jó geometriájú, és a bandázs is jól tapad, főleg azoknak ajánlom, akik szeretik a vékony, de jó fogású darabokat. És persze a kormányszár, amit egy bekezdéssel feljebb szétszedtem, komoly munka van mögötte és ez egy igazán minőségi stucni. A kerekekre sem lehet panasz, magas karbon felni modern (28 mm) szélességgel, 28-as és 32-es gumit is használhatunk rajta, igényes darabok.
A Sram Force tárcsafékes szettje teljesít szolgálatot a Scott Addict RC 10-en, vezeték nélküli váltás, 2×12 sebesség, wattmérős hajtómű, hidraulikus tárcsafékek, szóval a technikai adatok alapján minden földi jóval felvértezett szettről van szó.
Menet közben
Mielőtt elkezdeném elmesélni, hogy milyen menet közben, fontosnak tartom megemlíteni, hogy a tesztelt bringa az L-es méretével kicsit nagy volt nekem (179 cm vagyok), M-est használnék max 1 cm távtartóval a kormányszár alatt és a nyereg is kicsit hátrébb lenne tolva, úgy még sportosabban és egyben kényelmesebben tudnék a kerékpáron ülni és nem lenne kicsit szokatlan a pozíció. Ennek ellenére már a városból kifelé jól éreztem magam az Addict RC-n, nem kellett sokat szokni ezt a testhelyzetet, nagyon szépen lehetett döntögetni a körforgalomban, az irányíthatósága maximálisan rendben volt és a kátyús, fekvőrendőrökkel teli úton is egész kényelmesen tudtam haladni úgy, hogy nem éreztem azt, hogy lomha a bringa. Ez mosolyt csalt az arcomra, kevés olyan országúti tesztkerékpárral találkoztam, ami ezt a szintet hozza. Városon kívül a szokott edzőkörömön mentem vele többször, tényleg hatékonyan halad, kellően merev a hátulja, de szépen nyeli az ütéseket és a rezgéseket, az irányíthatósága meg 5 csillagos. Ami még tetszett az a nyereg, pedig nem vagyok egy hatalmas rövid nyereg rajongó, de ez kifejezetten kényelmes volt nekem.
Quarq wattmérős hajtómű
A wattmérős hajtóművet személy szerint én alapvetőnek tartanám egy ilyen szintű teljesítményorientált országúti kerékpáron, ne nekünk kelljen még wattmérőt vadászni az új bringákra, szerencsére a Scott meglépte ezt és így csak fel kellett tennem a computeremet a kormányra, párosítani a wattmérővel és máris láttam a teljesítményadatokat is. A lapított kormányt én cserélném, mert én jobban szeretem a kerekebb formákat felső fogásban, bár ez teljesen egyénfüggő, valakinek ez jön be, valakinek nem. És ha már szóba került, hogy mit cserélnék még a kerékpáron, jobb gumikat tennék rá, a Schwalbe One performance gumija nem a top kategória, egy Addict RC-re már kissé lomha és a felnivel sem alkotnak tökéletes párost, a névleg 28 mm széles gumik 6 baron 31 mm szélesek ezeken a felniken.
A Sram Force szettel nem vagyok elégedett, sem az áttételezése, sem az első váltó lassúsága, sem a kétkezes váltás, sem a fékváltókarok ergonómiája nem jön be nekem, persze használható, a funkcióját ellátja, de ezen a szinten és pénzért többet várnék tőle. Bár ismerek olyat, aki szereti, nem sokat, de vannak ilyen bringások. Viszont szerencsére kapható lesz az Addict RC az új Shimano Dura-ace és Ultegra szettekkel is, például az Addict RC 15 szerintem az egyik legjobb választás lesz az új elektromos Ultegrával (és még könnyebb is, mint a Force szettes).
Nyeregcsőbilincs tömítéssel
Egy érdekes dologba még belefutottam a teszt során, amit nem igazán tudok hova tenni, a nyeregcsőbilincsre 4 Nm-t írtak, de ilyen nyomaték mellett az utcánkból sem jutottam ki vele, hiába van rajta érdesítés, egyszerűen nem tartotta meg. Minimum az ajánlott nyomaték kétszeresére kellett meghúzni, hogy tartson, vagy be kell ragasztani. Persze elképzelhető, hogy teszt kerékpár lévén már kapott ezt-azt az előttem tesztelőktől és ezért nem fogta meg a bilincs a csövet…
Kinek ajánlanám a Scott Addict RC-t?
Mindenkinek, aki egy verseny geometriás, profi országútira vágyik, amin nem kell kompromisszumot kötni hajtáshatékonyság és kényelem között, és irányíthatóságban is a maximumot hozza, mindezt svájci minőségben.
Engem meggyőzött a Scott Addict RC.
Specifikáció:
Váz: Addict RC Disc HMX
Villa: Addict RC HMX Flatmount Disc, 1 1/4″-1 1/2″ Excentrikus karbon nyak
Hátsó váltó: SRAM FORCE eTap AXS
Első váltó: SRAM FORCE eTap AXS
Fékváltókarok: SRAM FORCE eTap AXS HRD
Hajtómű: SRAM FORCE wattmérős, 48/35 T
Középcsapágy: SRAM DUB PF ROAD 86.5
Lánc: SRAM FORCE
Lánckeréksor: SRAM FORCE XG1270 10-33
Fékek: SRAM FORCE eTap AXS HRD
Tárcsa: SRAM Centerline XR rotor 160
Kormány: Syncros Creston 1.0 Compact karbon
Kormányszár: Syncros RR 1.5 1 1/4″
Nyeregcső: Syncros Duncan 1.0 Aero
Nyereg: Syncros Belcarra Regular 2.0
Kormánycsapágy: Syncros Addict RC Integrated
Kerekek: Syncros Capital 1.0 35 Disc
Gumik: Schwalbe ONE Race-Guard Fold 700x28C
Filippo Ganna szoros küzdelemben megvédte az időfutam világbajnoki címét, csupán 6 másodperccel ment jobb időt, mint Wout van Aert. Az egyetlen magyar induló, Peák Barnabás a 29. helyen végzett.
Az elit férfiak időfutamával kezdődött a 2021-es Országúti Világbajnokság – az egyik legrangosabb versenyt idén szeptember 19. és 26. között rendezik Flandriában. A versenyzőkre 43,3 km és egy szinte sík pálya várt, ami a klasszikus időfutammenőknek kedvezett.
Men Elite individual Time Trial Flanders 2021
Előzetesen mindenki a címvédő Filippo Ganna és a tavalyi második helyezett Wout van Aert csatájára számított, amibe talán még Remco Evenepoel szólhatott volna bele, de többség vagy Gannát vagy van Aertot várta az első helyre.
A várakozásoknak megfelelően zajlott a verseny, valóban a két klasszis összecsapását hozta az idei időfutam VB. Wout van Aert brutálisan jó időt hajtott, már-már azt lehetett hinni, hogy megnyeri a versenyt, de Filippo Ganna elővette az olimpián mutatott 4000 méteres csapatidőfutamon mutatott teljesítményét és legyőzte a belgát, de nem sokkal, mindössze 6 másodperccel volt gyorsabb, mint van Aert. A harmadik legjobb időt Remco Evenepoel hajtotta, így egy olasz arany mellett, egy belga ezüst és egy belga bronz volt a mai mérleg.
Peák Barnabás is jól teljesített, 3 perc 33 másodperc hátránnyal a 29. helyet szerezte meg.
Holnap az U23-as férfiak – köztük Fetter Erikkel – és az elit nők időfutamával folytatódik a VB.
Szeptember 19. és 26. között rendezik az Országúti Világbajnokságot Belgiumban. Már az első nap izgalmas versenyt láthatunk, az elit férfiak küzdenek meg az időfutam világbajnoki címért, ezenkívül több magyar kerékpáros is rajthoz áll az idei VB-n, ezért mindenképpen végig érdemes követni az eseményeket. Nézzük, hogy mikor mit rendeznek.
A 2021-es Országúti Világbajnokságnak Flandria ad otthont, szeptember 19. és 26. között mérik össze erejüket a világ legjobb kerékpárosai. Idén ismét normális keretek között rendezik meg a VB-t, a junioraknak is lesznek futamok és az egyik legnagyobb kerékpáros esemény 8 napos lesz. Az elit férfiak fogják keretbe foglalni az idei VB-t, az első napon az időfutamot, utolsó napon pedig a mezőnyversenyt rendezik számukra. Magyar szemszögből talán az elit nők futamát várhatjuk a legjobban, – amit szeptember 25-én rendeznek – ahol Vas Blankának szurkolhatunk.
A 2021-es Országúti Világbajnokság programja:
Szeptember 19. vasárnap, elit férfi időfutam, magyar induló: Peák Barnabás
Szeptember 20. hétfő, U23 férfi időfutam, magyar induló: Fetter Erik
Szeptember 20. hétfő, elit nő időfutam
Szeptember 21. kedd, U19 nő időfutam
Szeptember 21. kedd, U19 férfi időfutam, magyar indulók: Mészáros Bence, Szijártó Zétény
Szeptember 22. szerda, mix váltó időfutam
Szeptember 24. péntek, U19 férfi mezőnyverseny, magyar indulók: Mészáros Bence, Szijártó Zétény, Árvai Kristóf, Lepold Zoltán Antal
Szeptember 24. péntek, U23 férfi mezőnyverseny, magyar indulók: Fetter Erik, Karl Ádám
Szeptember 25. szombat, U19 nő mezőnyverseny
Szeptember 25. szombat, elit nő mezőnyverseny, magyar induló: Vas Kata Blanka
Szeptember 26. vasárnap, elit férfi mezőnyverseny, magyar induló: Peák Barnabás
Pályák, szintgörbék:
Men Elite individual Time Trial Flanders 2021Men Under 23 individual Time Trial Flanders 2021Women Elite individual Time Trial Flanders 2021Women Junior individual Time Trial Flanders 2021Men Junior individual Time Trial Flanders 2021Team Time Trial Mixed Relay Flanders 2021Men Junior Road Race Flanders 2021Men Under 23 Road Race Flanders 2021Women Junior Road Race Flanders 2021Women Elite Road Race Flanders 2021Men Elite Road Race Flanders 2021
Jövő hétvégén debütál a BikeJam Fesztivál Nagykovácsiban
Egyedülálló kerékpáros és zenei fesztiválnak ad otthont Nagykovácsi 2021. szeptember 24–26-án a Sztrilich Pál Cserkészparkban. A bringás faluban pódiumbeszélgetések, börze, izgalmas versenyek és igazi táborhangulat várják a tekerés és a jó zene szerelmeseit. Esténként fellép a Bohemian Betyars, az Ivan & the Parazol, a Mark & Jason (MÖRK) akusztikus formációja és az Amber Smith.
A látogatók nemcsak bringázhatnak egy jót, hanem belehallgathatnak érdekes élménybeszámolókba és beszélgetésekbe is a legújabb bringás trendekről és bikepacking praktikákról. A Kellys BikeTalk vendégei lesznek Bagoly Levi sepsiszentgyörgyi ultrakerékpáros, Köves Lajos (Kavics) fotós, bringás közösségszervező, valamint meghívott sztárvendégként Cseh László olimpikon és Fördős Zé gasztroblogger és -műsorvezető, akik már régóta a hazai kerékpárosok egyre növekvő táborát erősítik.
„A bringások általában kifejezetten jó fejek. Mindenkinek más a motivációja, de a végeredmény ugyanaz: a mozgás, a szabad levegő, a természetközeliség az életük részévé válik. Úgy tervezem, hogy a profi pályafutásom lezárultával mostantól még többet pattanok két kerékre. Menetszélben tekerni számomra maga a szabadság” – fogalmazott Cseh László úszólegenda.
A program része egy BikeJam börze is, több mint 15 kitelepülővel és több mint 50 különböző bringás márkával. Minden sátorban különböző aktivitások és játékok várják az érdeklődőket.
„A fesztiválprogramot úgy állítottuk össze, hogy a gyakorlott kerékpárosok és a kevésbé aktív bringások is találjanak kedvükre valót” – közölte Cortes Ádám, a fesztivál főszervezője, a Bikepacking Hungary alelnöke. „Bár bőven lesz alkalom arra is, hogy a résztvevők összemérjék az ügyességüket, ez a hétvége elsősorban nem a teljesítményről vagy a versenyzésről szól, hanem a barátokkal és a családdal eltöltött időről, a közös élményekről, a klassz társaságról, hangulatról és zenéről.”
Természetesen a sebesség szerelmesei sem maradnak programok nélkül! A GravelJam bringás futam például egy olyan, itthon egyedülálló bringás versenyformátum, amelyen nem az egész távon elért időt nézik a Budai hegység legmenőbb gravel útjait érintő útvonalon, hanem csak bizonyos útvonalrészek, pl. egy kemény emelkedő idejét. A Goldsprint versenyen bárki, bármennyiszer próbálkozhat. Az ún. görgős futamokon pedig két bicajos versenyez majd egymással szemben 500 méteren egy színpadon. A legjobbak a Bohemian Betyars előtt fognak megmérkőzni a döntőben.
A közösségépítő és hagyományteremtő céllal első alkalommal életre hívott bringás zenei fesztivál szeptember 24-e, péntektől látogatható. Aznap este tábortűz mellől jelentkezik be a népszerű Kontra bringás podcast, amelyben élőben kapják mikrofonvégre a Hungarian Divide kerékpáros kalandtúra dobogósait.
A szervezők mindenkit nagy szeretettel várnak az év legmenőbb bringás hétvégéjére!
A fesztivál programja itt, az eseménye itt, a GravelJam eseménye pedig itt érhető el.
Fetter Erik, az EOLO-Kometa Cycling Team bringása mögött mozgalmas év van. Tavaly nyáron edzés közben elütötte egy kisbusz, a kulcscsontját majdnem műteni is kellett. Közel 3 hétig feküdt, a szezonjának annyi lett. Idén a koronavírus miatt bizonytalanságok közt indultak be a versenyek, állandósult a tesztelés, nem voltak nézők. De Erik lelkesedése töretlen maradt, és ez meghozta gyümölcsét. Júniusban megnyerte a hazai időfutambajnokságot, augusztusban a Tour du Limousin 4 napos francia körverseny záróetapján a dobogó legfelső fokára állhatott, szeptemberben pedig az országúti kerékpáros EB U23-as mezőnyversenyében 4. lett! A szezonjának ugyan még nincs vége, hiszen VB is vár rá, és több olasz egynapos is a csapata színeiben, de megkértük arra, hogy értékelje nekünk az elmúlt időszakot.
Fotó: Halmágyi Zsolt / tdh.hu
Interjúnkból kiderül többek közt, hogy milyen volt az edzés nélküli időszaka, mennyi idő telt el két versenye között, hogy miért kapott privát WhatsApp üzenetet a csapat sportigazgatójától, Ivan Bassótól, és még a közlekedésbiztonságról is szó esik.
-Tavaly augusztus elején, a Tour de l’Ain háromnapos verseny első szakaszán 5. lettél. Ezután gőzerővel, nagy várakozásokkal készültél a szeptemberi Tour de Hongrie-ra, de 2,5 héttel a start előtt elütött egy kisbusz. Mi történt pontosan, kellett műteni, mennyi ideig tartott a gyógyulás, mikor szálltál újra nyeregbe?
-Igen, ez elég kemény volt tavaly. Úgy éreztem, hogy csúcsformában vagyok, életem addigi legnagyobb sikerét értem el az 5. hellyel, ahol világklasszisokkal tekertem együtt. Épp kezdtem volna a felkészülést a hazai körversenyre, amit nagyon vártam, amikor edzés közben hirtelen elém hajtott egy kisbusz, esélyem sem volt lassítani, így beleszálltam. A sofőr hibázott, de mindent egyből megtett, hogy a lehető leggyorsabban ellássanak. Eltört a kulcscsontom, három csigolyám, megrepedtek a bordáim. Így utólag visszanézve jól megúsztam, mert műteni végül nem kellett szerencsére, és viszonylag gyors volt a rehabilitációm is. Úgy volt, hogy a kulcscsontomat operálják, de aztán több specialista is megnézett, és végül úgy döntöttek, hogy nem kell. Körülbelül 3 hétig feküdtem, utána először szobabiciklire ültem fel, és onnantól kezdtem szépen lassan tekerni, mert nekem már nagyon hiányzott. Mióta kerékpározom, ez a három hét volt a leghosszabb idő, amit bicózás nélkül töltöttem. Egyébként minden évben szokott lenni 2-3 hét teljes leállás az off szezonban, de ennél többet nem töltök kerékpározás nélkül.
-Mire emlékszel, hogy telt ez az időszak? Az étkezésre pl. tudatosan figyeltél a kényszerpihenő alatt?
-Arra emlékszem, hogy a csapatnak kellett visszafognia, hogy még ne szálljak nyeregbe, mert minél előbb el akartam kezdeni az edzést, hogy ne épüljek le. Hiszen minél többet nem edz az ember, annál előbb lesz rossz a formája, emiatt egyből, ahogy tudtam, bringára ültem, és kezdtem tekerni. Eléggé motivált voltam, és vagyok is. Figyeltem a táplálkozásra, fehérjedúsan étkeztem, és egyeztettem dietetikussal is, hogy minél kevesebb izmot veszítsek. De azért nem mondtam le semmilyen ételről, mert tudtam, hogy sok tétje nincs, hiszen nagyjából fél évre rá jöhet az első versenyem. A hirtelen jött szabadidőmben pedig, amikor már tudtam rendesen jönni-menni, azokat csináltam, amiket egy rendes fiatal is szokott, sokat mászkáltam, a barátaimmal és a családommal voltam. Kihasználtam ezt az időt.
-Egy ilyen komoly baleset kapcsán felvetődik a kérdés: megfordult már a fejedben, hogy abbahagyd a versenyzést? Mit szól egyébként a családod ahhoz, hogy profi kerékpáros vagy?
-Nemcsak edzés közben, hanem versenyeken is vannak komoly balesetek. Persze a baleset után megfordult a fejemben, hogy milyen veszélyei vannak ennek a sportágnak, de komolyan egyáltalán nem gondolkoztam el azon, hogy abbahagyjam. A családban egyébként a balesettől függetlenül szoktak arra utalni, hogy ez egy veszélyes sport. Érzem, hogy izgulnak értem, de mindig humorosan fejezik ki aggodalmukat, és szerencsére nagyon támogatnak!
-Tavaly, a Tour de Hongrie első szakasz előtti sajtótájékoztatón még bekötött karral a közlekedésbiztonságról beszéltetek Eisenkrammer Károllyal. Máshogy ülsz kerékpárra a baleset óta?
-Amit én megtanultam az az, hogy én legyek 100%-ig elővigyázatos, és inkább ne menjek bele olyan helyzetekbe, amik különösen veszélyesek, mert annak semmi értelme, hogy spóroljak 3 másodpercet. Azóta jobban lassítok minden kereszteződés előtt, minden utcába nagyon benézek. Eléggé elővigyázatos vagyok, szerencsére nem történt semmi az utóbbi időben, és remélem, hogy ez így is marad.
-Kanyarodjunk vissza a versenyzéshez. Ha jól számolok, akkor majdnem napra pontosan 7 hónap telt el két versenyed között. 2020. augusztus elején a már említett Tour de l’Ain 3 napos versenyen még Kometa-Xstra Cycling Team színeiben tekertél, majd 2021. március 6-án az egyik legszebb toszkán viadalon, a Strade Bianche egynaposon debütáltál a szintet lépő, pro team EOLO-Kometa Cycling Team-ben, ahol rögtön a csapatod legjobbjaként értél célba. Ezt követte a Coppi e Bartali, majd a Tour of the Alps. Mesélj kérlek kicsit ezekről a versenyekről.
-Igen, izgalmas kezdés volt a fehér, finom murvás részeket is tartalmazó Strade Bianche. Szerintem ez egy nagyon különleges verseny, meglehetősen nehéz is, nem véletlen, hogy a 6. Monumentumként tartják számon. Terepkerékpározásból érkeztem az aszfaltra, és ez szinte az egyetlen olyan verseny, amiben földutas szakaszok vannak. Emlékszem, gyerekként ezt mindig megnéztem a tévében, jó érzés volt ott tekerni. Ez volt az első World Tour versenyem, a 100. helyen értem célba. Nem voltam teljesen elégedett a teljesítményemmel, de miután verseny közben eltört a nyergem, és a cél előtt egy komolyabb combgörcs is elkapott, azért nem olyan rossz. Utána a Coppi e Bartali 5 napos verseny jött, ahol sajnos nem voltam olyan jó formában, mint szerettem volna. A 4. szakaszon még a 65. helyen végeztem, de az utolsót már nem tudtam befejezni. Ez volt az a verseny egyébként, ahol a magyar csapattársammal, Dina Mártonnal először tekertünk együtt pro team kategóriában. Marci 3 napon át viselte a hegyi trikót, ami óriási eredmény, nagyon büszke voltam rá. Innen együtt mentünk Sierra Nevadába, a magaslati edzőtáborunkba. Áprilisban, a Tour of the Alps-on is együtt versenyeztünk Marcival. Mindketten meg tudtuk mutatni magunkat: Marci itt is viselhette a hegyi trikót, én pedig az összesített 25. helyén végeztem.
-Ezután pedig jött a május, a Giro d’Italia és a Tour de Hongrie. Két olyan verseny, ami esetében felvetődött a kérdés: vajon melyikre mész te, melyikre Marci. Ha jól tudom, sokáig szerepelt a neved a Giro d’Italia keretben, de végül te a hazai körversenyen indultál.
-Igen, és ezt egyáltalán nem bánom. Az, hogy tavaly ki kellett hagynom a baleset miatt, elég rosszul érintett. Örültem, hogy lehetőséget kaptam. Nagyon készültem a királyetapra, látványos befutót szerettem volna a Kékestetőre. Ehhez képest előtte lévő nap bekerültem egy nagy bukásba, az éjszakát kórházban töltöttem, kétséges volt, hogy egyáltalán rajthoz állok-e. Én nagyon szerettem volna, és szerencsére a CT-m is jó lett, így végül engedtek az orvosok, és a 11. helyen zártam ezt a napot. Kis öröm a csalódottságomban, hogy az utolsó, sík, budapesti szakaszon tudtam szökni, így jó érzés volt tekerni a család, barátok előtt.
Fotó: Vanik Zoltán / tdh.hu
-A hazai körverseny után nem sokkal pedig ismét magyar, majd pedig francia megmérettetések vártak. Mindenhol sikerült bizonyítanod. Júniusban megnyerted a magyar időfutambajnokságot, júliusban pedig a 3 többnapos francia körversenyek sorában, a Tour du Limousin-on szakaszt is nyertél. Ez már magában is óriási dolog, hiszen ezzel megszerezted életed első UCI szakaszgyőzelmét, de megfázás miatt elég rosszul érezted magad pont ezen a versenyen. Írtad is a Facebook oldaladon, hogy „Egyik nap a padlón, a másikon a dobogó tetején. Nincs lehetetlen, csak hinni kell benne”. Jól gondolom, hogy utólag ez a verseny a legmeghatározóbb a francia versenyek közül?
-Igen, ezen a versenyen tanultam a legtöbbet, részben saját magamról, részben magáról a kerékpársportról. Ez a verseny indult a legnehezebben, és végződött a legszebben. Néha tényleg azt éreztem, hogy a pokolban járok, annyira nehéz volt, de mindig kitartottam és minden tőlem telhetőt megtettem minden pillanatban. A legvégén pedig kisebb csoda folytán ez kifizetődött. Mindenkit megleptem, még saját magamat is. Ez a verseny egyébként nagyon jól sikerült a csapatnak is, a csapattársam, Albanese a második lett, amikor én első, Bais pedig másnap felvehette a hegyi trikót. Nagyot ünnepeltünk utána. Basso személyesen írt nekem, Contador pedig az Instámon gratulált.
-A szakaszgyőzelem mellett az összesített eredmények is szépek: a Tour de L’Ain 57., a Tour du Limousin 58., a Tour Poitou 14. helyét szerezted meg. És ezek után el is érkeztünk az EB 4. helyéig.
-Huh, igen, ez elképesztő volt. A hangulat Trentóban végig nagyon jó volt az EB alatt, az egész magyar csapat együtt lakott, szurkoltunk egymásnak. Az időfutam nem ment olyan jól, a vége nagyon kemény volt, hibáztam párat, nem tudtam bevenni a kanyarokat, a 21. helyen értem be. Szerencsére ezután volt pár napom még a mezőnyversenyig, ahol minden összeállt: jól mentem, jól éreztem magam, jól taktikáztam.
-Említettük már, hogy a csapatod szintet lépett, te mit tapasztalsz ebből?
-Egy új szponzor érkezésével változott a csapatnevünk, és kategóriát léptünk. Jóval nagyobb személyzet segíti a munkánkat, és minden verseny nagyon nehéz és nagyon rangos. Viszonylag fiatalon csak felnőtt profi versenyeken indulok, pedig még U23-as vagyok, akár ebben a kategóriában is versenyezhetnék. De hosszú távon az a jó, ha minél előbb felveszem a ritmust a világelittel, szóval emiatt nem bánkódom, inkább hálás vagyok, hogy ilyen lehetőségem van.
-Az őszi szezon zárásaként pedig még a Világbajnokság is vár Belgiumban, valamint több olaszországi egynapos versenyek. Sok sikert kívánunk!
Alberto Contador csapata, az EOLO-Kometa Cycling Team idén lépett pro team szintre, és rögtön szabadkártyát kaptak a Giro d’Italiára. Contador még a nagy viadal előtt ígéretet tett arra, hogyha csapata szakaszt nyer, akkor letekeri a Madrid-Milánó távolságot. Az EOLO-Kometa pedig szakaszt nyert, méghozzá nem is akármelyiket! A 14. etapon diadalmaskodtak, azon, ahol a durván meredek szerpentinek tetején található Zoncolan hegyet kellett meghódítaniuk. Lorenzo Fortunato, a 25 éves olasz kerékpáros mászta meg leggyorsabban ezt a kihívásokkal teli hegyet, és ezzel óriási eufóriát okozott csapatának. Contador őrjöngését élő bejelentkezéssel fejelte meg, videója az egész világot bejárta, biztosan nem felejtjük el egyhamar.
Fotó: Gomezsport
És a győzelem után közel négy hónappal a hétszeres Grand Tour-győztes beváltotta ígéretét: elindult a közel 1600 km-es, összesen mintegy 5000 méteres szintkülönbséget tartalmazó távon super grupettának nevezett csapatával Aurum kerékpárokkal és felszerelésekkel. Ez az a márka, amit egykori profi kerékpáros társával, az EOLO-Kometa Cycling Team sport igazgatójával, Ivan Bassóval álmodtak meg.
Fotó: Aurum
Hétfőn a Madridtól délre fekvő Pintóból indultak el Milánó felé, az első napon 368 kilométert tettek meg az északkelet-spanyolországi Zaragoza külvárosáig, összesen 11 órát töltöttek nyeregben, 35 km/h átlagsebességgel. Kedden újabb 276 kilométert teljesítettek 8,5 óra alatt, ezzel bejutottak a Pireneusokba, az andorrai határ közelébe. Szerdán kicsivel több mint 10 óra, 315 kilométer megtétele után érkezett a 9 fős baráti társaság a Languedoc dombvidékre épült nagyvárosba, Montpellier-be.
A Balaton Mountainbike Maraton facebook oldalán jelentették be az esemény szervezői, hogy a jövőben nem rendezik meg a versenyt, hanem túraként folytatja életét a népszerű mtb maraton.
Szomorú hírről kell beszámolnunk, ma reggel jelent meg egy nyilatkozat a Balaton Mountainbike Maraton facebook oldalán, amiben a verseny szervezői, Harangvölgyi András és Havasi Tímea bejelentették, hogy 6 év után jövőre már nem fogják megrendezni a mtb versenyt, hanem a Négy Évszak Bringa Túra Sorozat részeként túraként fog továbbélni. A döntés oka, hogy a Balaton-felvidék egyre nagyobb része került magánkézbe, ami nagyban megnehezíti a megfelelő pálya kialakítását és biztosítását, gyakorlatilag a színvonalas verseny megrendezését.
Idén ez már a második bejelentés, ahol egy versenyszervező arról nyilatkozik, hogy a következő évben nem fogja megrendezni a népszerű mtb maraton versenyét, pár héttel ezelőtt a Mátra Maraton szervezője jelentette be, hogy az idei lesz az utolsó verseny számukra.
A Balaton Mountainbike Maraton szervezőinek nyilatkozatát alább olvashatjátok:
„Hat év után nehéz döntési helyzetbe kerültünk. Minden reális tényt értékelve úgy határoztunk, hogy a Balaton MTB Maraton túraként fog tovább élni, mint a Négy Évszak Bringa Túra Sorozat tavaszi állomása. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Balaton MTB Maraton nem lesz a Top Maraton Sorozat része.
Az elmúlt hat évben rendkívül nagy változáson ment át a Balaton-felvidék erdeinek tulajdonviszonyai. Nagyon beszűkült az az erdei terület, amely alkalmas megfelelő színvonalú mountainbike versenypálya kialakítására. Olyan magán erdők, magán területek alakultak ki, melyek szakmailag ellehetetlenítették a versenyzők által jogosan elvárt pálya nyomvonal kialakítást és a pálya biztosítást.
Az utóbbi két évben a pandémia miatt kialakult rendkívüli helyzetben is megrendeztük a versenyt, színvonalas versenyközponttal és kulturált szolgáltatásokkal. De a versenypálya kérdést rajtunk kívül álló okok miatt már nem tudjuk megoldani és azon a színvonalon garantálni, mint ahogy mi szervezők és a versenyzők is jogosan elvárják.
Őszintén reméljük, hogy a korábban általunk létrehívott Top Maraton Sorozat tovább működik, szolgálva ezzel a hazai mountainbike sport érdekeit.
2022-ben a Balaton Mountainbike Túrával folytatjuk a hat éve megkezdett utat! Új és izgalmas rendezési koncepcióval.
Sok sikert kívánunk a Top Maraton Sorozat folytatásához kiváló Kollégáinknak, Barátainknak az egész mountainbike sport érdekében.
