Home Blog Page 195

Bezárult a kör – itt a jövő évi Giro teljes útvonala

2021.11.11.

3 ország, 21 nap, 3410 km, 51000 méter szint és a kerékpársport elitje, benne minél több magyar versenyzővel. Reményeink szerint ilyen paraméterekkel fog megvalósulni az olasz Grand Tour, amelynek már – bízunk benne – a vírus sem állhat az útjába.

Mint már korábbi cikkünkben is említettük, a olasz kerékpáros körversenyt szervező RCS egy négynapos sorozat keretében jelentette be a jövő évi Giro útvonalát. Ennek az eseménysorozatnak az utolsó napja volt a mai, amellyel körbeértünk a félszigeten. A Grande Arrivo keretében a mai napon bejelentették az utolsó szakaszát is a körversenynek. Ahogy várható volt, egy, a budapestinél hosszabb időfutammal búcsúzik majd a háromhetes megmérettetés. Az utolsó szakaszra vélhetően már nem fog maradni nyitott kérdés, hiszen azok az előző napokban tisztázódnak.

A Giro búcsúdala Veronában fog megtenni egy 17 km-es kört, benne egy negyedik kategóriás emelkedővel. Az első néhány kilométer a város széles sugárútjain vezet majd, aztán következik egy rövid, 5%-os emelkedő, a Torricella Massimiliana. Ide már keskenyebb utakon juthatnak fel a kerekesek. Továbbá itt leszünk nagyjából féltávnál, ezért a részidő mérésére is e helyen kerül sor. Innen már nincs sok hátra, egy 4 km-es lejtő következik, majd átkelünk az Adige folyón, és pár kilométer megtétele után megérkezik a Grande Finale színhelyére, amelynek Verona legnagyobb tere ad otthont: ez a Piazza Bra. Közvetlenül a tér szomszédságában található egy római kori amfiteátrum, így könnyen lehet, hogy a díszceremóniát – ahogy korábban a Colosseum-ban – itt fogják megtartani.

Korábbi cikkeinkben már bemutatásra kerültek a Giro sík, illetve dombos-hegyes szakaszai. Az olasz körverseny összesen három országot érint majd (Magyarország mellett egy szakasz erejéig Szlovéniába is tesz egy kitérőt a mezőny), és a szokásos májusi időpontban, 6-a és 29-e között kerül megrendezésre. Ugyan a pandémia megint felfutó ágban van hazánkban és Európában is, de reméljük, hogy jövő májusban ezúttal már tényleg láthatjuk a kerékpársport elitjét versenyezni magyar földön, és semmilyen akadály nem gördül majd a Grande Partenza lebonyolítása elé.

Öt jó tanács a cyclo-cross versenyzéshez

Bikemag

2021.11.11.

A cyclo-cross a kerékpározás egy ősszel-télen űzött szakága, mely pont a mountain bike és országúti szezon holtidejében van. Minden versenyző számára ideális lehet beiktatni a felkészülésébe is, kerékpárkezelésben sokat fejleszt. A cyclo-cross egy nem mindennapi, de mégsem új keletű szakág, a száz éves múlttal rendelkező versenyformát sokan kiegészítő sportként űzik, de egyre többen vannak, akik direkt erre szakosodnak és ezek a fő versenyeik.

Fotó: Farkas Milán – (www.milanphoto.hu)

A cyclo-cross versenyek jellemzően rövidek – korosztálytól függően 30-60 percesek -, ami a várható szélsőséges időjárás és hőmérséklet miatt szerencsés is. Mivel a futamok rövidek, fontos, hogy ebben a rövid időben minél jobb teljesítményt nyújtson a versenyző. És itt nem csak erőben, de technikai tudásban is a legjobbat kell nyújtani.

Néhány jó tanács azoknak, akik még nem teljesen rutinosan állnak a rajtvonalhoz:

1. Kapd el jól a rajtot!
A rajtpozíciód a versenyeken többségén fix, mivel az adott sorozatban az addig elért eredményeid alapján szólítanak be, így a szabályok értelmében nincs lehetőséged előretolakodni (a versenybírók hátrasorolással fogják jutalmazni), viszont egy jó rajttal rengeteg pozíciót tudsz javítani ezen. És miért fontos ez? A verseny elején nagy a tolakodás, ezért már az esések elkerülése végett is hasznos, ha a rajt után előre kerülsz. A pálya aránylag keskeny – a nemzetközi szabvány szerint minimum 3 méter -, ami miatt azért nem mindenhol lehet könnyen előzni és könnyen be tudsz ragadni hátra, ami jelentős időveszteséggel járhat. Ha jól elkaptad a rajtot és előre kerültél akkor a feladat ezután már csak az, hogy megtartsd a jó helyed.

Tipp: csinálj rajtgyakorlatokat. Akár egyedül (magadban számolj vissza és álló helyzetből indulj el minél gyorsabban) vagy segítővel, sípszóra! A lényeg, hogy gyakorold a lehető legrövidebb idő alatt minél nagyobb sebességre való gyorsulást!

2. Felszállás és leszállás
Könnyen előfordulhat, hogy egy versenyen körönként minimum 3-4 alkalommal kellhet le- és felszállni. Ez egy 8-10 körös versenynél akár 30-40 alkalom is lehet. Azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy mennyi időt lehet veszíteni a lassú fel- és leszállással. Nem beszélve arról, hogy bizonyos helyzeteket gyorsabb megoldani lábon, mint kerékpáron.

Figyeld a videót, ami remekül bemutatja a helyes technikát.

– az akadályhoz közeledve az egyik lábadat ki kell csatolni a pedálból és a másik lábra kell helyezni a testsúlyt. (Ilyenkor a versenyző a kerékpár „egyik oldalán” helyezkedik el.),

– az akadály előtt a másik lábat is kicsatoljuk és leugrunk a kerékpárról,

– a kerékpárt a felsőcsövénél fogva átemeljük az akadály felett (Ha hosszabb ideig kell emelni a kerékpárt, akkor az alsó vázcsövet fogjuk, hogy vállra vehessük vagy magasabbra emelhessük futás közben.),

– amikor újra a földre helyezzük a kerékpárt, néhány gyors lépést még teszünk vele, hogy minél nagyobb lendülettel ugorjunk vissza a nyeregbe. A nyeregre visszaugrás fájdalmasnak tűnhet, de ha megfigyeljük, a videón jól látható, hogy valójában a combunk erős belső felével érkezünk a nyeregbe és utána csúszunk a helyünkre.

Tipp: a le- és felszállást szinte bárhol gyakorolhatjuk, akadályként egy faág is megteszi. Aszfalton vagy betonon fájdalmas lehetne a hiba, de jó hír, hogy a versenyeken csak terepre helyezik az akadályokat. Az aszfalt többnyire ott is a gyors tempójú tekerés helyszíne.

3. Előzz kanyarban!
A cyclo-cross versenyek lendületét az akadályokon kívül a kanyarok törik meg. A triatlontól a cross country-ig bármely szakágban hasznos tapasztalat, hogy fejleszteni tudjuk a kanyarvételi technikát.

Ahogy a fel- és leszállás gyorsaságán, úgy a kanyarvételen is sok múlik. Az ideális ív ismerete, lehetőség a magasabb átlagsebesség fenntartására, de akár helyosztó előzésre is módot adhat.

Tipp: gyakoroljatok párban és figyeljétek egymás kanyarodását! A videó bemutatja, hogy miként lehet kanyarban előzni. Ez is páros gyakorlat, amikor az egyik kerékpáros külső ívről indul és belsőre érkezik, addig a mögötte haladó belső íven érkezik és lehetősége van esetleg az előtte haladót megelőzni.

4. Homokágy
A cyclo-cross versenyek egyik tipikus akadálya a homokágy. Bizonyára sokan kerékpároztatok már homokban és tudjátok, hogy a vékony gumikkal nehezebb megtartani az egyensúlyt. Már a homokágy előtt próbáljuk meg „irányba tenni” a bringát, (hogy a könnyen elmozduló talajon ne kelljen hirtelen kormánymozdulatot tennünk, ami kibillenthet az egyensúlyunkból), és minél nagyobb lendülettel átvágni rajta. Ha kormányfordítás nélkül haladunk át az akadályon, lendületet is alig vesztünk.

+Rutinos trükk: ha már nyomokat vágtak előttünk a homokágyba, és van módunk felmérni azokat időben, válasszuk ki a legegyenesebb „vágányt” és „engedjük” a bringát ebben a nyomban „lekövetni” az utat. Ez különösen mély homokban lehet sorsdöntő, mivel itt jóval kisebb az ellenállása a talajnak, kevésbé akarja kicsavarni kezünkből a kormányt. A homokban lazán de határozottan tartsuk a kormányt. Kis gyakorlással rájöhetünk a homok „természetére”, arra, hogy milyen áttétellel és milyen mozdulatokkal tudjuk uralni ezt a feladatot.

5. HALADÓKNAK – Ugord át az akadályt!
A versenyzők egyre technikásabbá válnak és a palánk akadályokat egyre szívesebben ugorják át, ahelyett, hogy futva teljesítenék azt. Amíg nem tudod tökéletesen kezelni a kerékpárt, addig ne próbáld meg!

Tipp: A gyakorlást sík terepen kezdd, ahol a földre tett alacsony akadályt próbáld csak először átugrani. Ha ez megy, akkor jöhetnek sorban az egyre magasabbak is.

Jó gyakorlást! 🙂

2021-2022 Cyclo-cross versenynaptár (magyar)

Útban felfelé – itt vannak a Giro kemény szakaszai

Bartha Kristóf

2021.11.10.

Mint már arról korábbi cikkünkben is szót ejtettünk, az olasz kerékpáros körversenyt szervező RCS egy négynapos sorozat keretében jelenti be a jövő évi megmérettetés útvonalát. Miután tegnapelőtt nyilvánosságra hozták a sík szakaszokat, tegnap a dombos etapokon volt a sor, ma pedig a hegyek kilétére is fény derült.

Összesen hat darab dombos, és ugyanennyi hegyi szakasz vár majd a versenyzőkre a Giro-n, amely történetében 14. alkalommal egy másik országból indul. Mint ismert, a Grande Partenza-nak ezúttal Budapest ad otthont, míg Magyarországon három szakaszt rendeznek. A legutolsó szakasz után pihenőnap következik, majd a verseny Szicíliában fog folytatódni, és a 18 olaszországi szakasz során szépen eljutunk délről északra. A hétfői nap folyamán bejelentésre került 5 sík szakasz (a három magyar szakasszal együtt összesen 8), tegnap pedig a 6 dombos szakaszt is bemutatták.

Az első hét második felében érkeznek meg a dombok a Giro-ra, amely jövőre is várhatóan a dombosabb, illetve a hegyi befutókat tartalmazó szakaszokon fog eldőlni. Ha a legkegyetlenebb szakasz díj kiosztásra kerülne ebben a kategóriában, akkor arra a Diamante és Potenza közötti 198 km-es, 4500 méter szintet tartalmazó szakasszal jó eséllyel pályázhatna. (Nem véletlenül rakták a verseny korai szakaszára ezt a távot.) Az útvonal során a versenyzőknek meg kell mászniuk az 1402 méter magas Monte Sirino-t, amely 23 év után tér vissza a programba. Az első kategóriás hegy mellett még két második, és egy harmadik kategóriás emelkedő is vár a mezőnyre. Igaz, a szakasz vége sík lesz, így akár sprintbefutóra is lehet számítani.

A második dombos szakasz kicsit könnyebben emészthető, mint az előző: mindössze 149 km. Esetleg a monotonitás zavarhatja a versenyzőket, akik a 2130 méter szintet a Monte di Procida ötszöri megmászásával teljesítik. Ebből csak az utolsóért osztanak pontot, előtte pedig kétszer sprintelni is van lehetőség. A szakasz Nápolyból indul és ugyanoda is érkezik vissza, de előtte a kerekesek a vulkáni tevékenység során kialakult Flegrei-félszigeten kanyarognak majd, érintve a szintén geológiai erők által létrehozott Lucrinói-tavat.

A következő szakaszra már a második héten kerül sor, és egyben áttérünk Olaszország adriai partvidékére. A versenyzőkre egy igazi dombos szakasz vár, amelynek a fele teljesen a lapos, a másik felére pedig megérkeznek az emelkedők. A 194 km-es, 1730 métert tartalmazó etapon három darab, egyenként negyedik kategóriás dombocska vár a mezőnyre. Az emelkedők nem hosszúak, de meredekek lesznek, így várhatóan kicsit szétszakad majd a mezőny, mielőtt megérkezik a hamisítatlan olasz kisvárosba, Jesi-be.

Várhatóan még mindig a második héten leszünk akkor, amikor a mezőny nekivág a Parma és Genova közötti 186 km-es etapnak. Egy szép hosszan, közel 100 km-en keresztül elnyúló emelkedő vezet fel a Passo del Bocco-ra (Boccói-hágó), majd egy hosszabb lejtő következik annak érdekében, hogy a kerekesek lendületet vegyenek a még előttük álló két kategorizált hegyre. Az utolsó, 700 méter feletti hegyen lehet majd várni az nagy csatákat, itt fognak ugyanis megindulni azok, akik meg szeretnék nyerni a szakaszt, így várhatóan a peloton is szétszakad majd a végére. Az Appennini-hegység áttörése 2840 méteres szintet jelent a versenyzők számára.

Egy igazi hullámvasút vár a mezőnyre északon Santena és Torino közötti 153 km-en, 3470 méter szinttel megtoldva. Aki nem bírja a monotonitást, annak ez sem lesz könnyű, gyakorlatilag két és fél kört tesznek meg a kerekesek egyazon útvonalon. Háromszor kell majd megmászni a Colle Della Maddalena-t, mindháromszor részpontokért cserébe. Közben kétszer kell majd feljutni a Bric del Duca tetejére is, amely már keményebbnek ígérkezik, nem véletlen az a kettes szám a hegy alatt. A pálya során háromszor is érintik Torinót – kétszer másszák meg a város felett ékeskedő, bazilikájáról híres Superga-dombot – de megpihenni csak a legutolsó alkalommal lesz lehetőség. A befutó várhatóan a neoklasszikus stílusú körtemplom, a Gran Madre előtti téren lesz, a Pó folyó partján. Újabb izgalmas szakasz, amely várhatóan megbontja majd a mezőny egységét.

Elérkeztünk mai útvonal nézőnk utolsó dombos etapjához. A 178 km-es szakasz során kikacsintunk Szlovéniába is, így a kis jugoszláv utódállam válik a harmadik országgá, ahová betérnek az elit kerékpárosok. A szakasz a csendes Adria-parti városból, Marano Lagunare-ból indul majd, és egy enyhe emelkedő után érkezik el a hegyekhez. Elsőre a Grotte di Villanova következik, amely egy gyönyörű cseppkőbarlangot rejt magában, majd a harmadik kategóriás Passo di Tanamea után az Ucceai-hágón keresztül átérünk Szlovéniába. Itt érinti a mezőny Caporetto-t, majd a tíz kilométeren 10%-ot emelkedő, első kategóriás hegynek minősülő Kolovrat megmászása után lejtmenetben visszatér Olaszországba. A dombos szakaszok közül ez lesz az egyetlen, amely hegyi befutóval végződik: a castelmontei-szentély előtt lesz a cél, miután a versenyzők leküzdöttek egy második kategóriás emelkedőt. Az etap 3230 méter szintet tartalmaz, és egy sor olyan helyszínen kalauzol minket végig, amely a magyar történelemhez is szorosan kapcsolódik. Izgalmakkal teli szakasz ez is.

A dombos szakaszok után a versenyiroda a mai nap folyamán közzé is tette a hegyi szakaszokat, amelyből szintén 6 darab lesz, ahogy az az alábbiakban olvasható.

Az első hegyi szakasz gyakorlatilag a tengerszintről, Avola városából indul majd, és egy rendkívül izgalmas, első kategóriás hegyi befutóval végződik 166 km-el később. Már a szakasz elején szétszakadhat a mezőny, ugyanis közel 900 méteres emelkedők már ott is lesznek, az igazi csatákat azonban a vége tartogatja: a kerékpárosoknak déli irányból kell feljutniuk az Etnára, amely komoly kihívásnak ígérkezik (25,6 km, átlagosan 5,6%). A híres vulkán korábban már számtalanszor szerepelt az útvonalban, jövőre az első héten kapott helyet a 3580 méter szintet tartalmazó etap részeként. Bízunk benne, hogy a versenyzők még kipihentek lesznek, és kemény párharcokat látunk majd az Etnán.

A második hegyi szakaszra már a félszigeten kerül sor, kicsit hosszabb lesz (187 km), és több szintet is tartalmaz, egész pontosan 4990 métert kell felfele tekerniük a versenyzőknek. Iserna-ból indulunk, és északkeleti irányban vágunk neki az Appennineknek. Először a második kategóriás Roccaraso-t kell leküzdenie a mezőnynek, majd lejtmenet következik, amiben remélhetőleg sikerül felkészülni a két első kategóriás hegyre. Először a Passo Lanciano jelent kihívást, majd a kétszámjegyű emelkedőket is tartalmazó Blockhaus következik (13,6 km, átlagosan 8,4%), amely egyben a szakasz végpontja is. Éles hajtűkanyarok, kilométeres szerpentinek és izgalmas csatározások várnak a versenyzőkre.

Már a második héten járunk, amikor elérkezik a harmadik hegyi szakasz, 177 km-rel, és 4030 méter szinttel. A szakasz kezdőpontja Rivarolo Canavese lesz, és az eleje nem is vészes, kisebb emelkedőkkel jutunk el egészen a táv feléig. Utána azonban magas hegyek fognak a versenyzők szemei elé tornyosulni, kezdve a Pila-les Fleurs-szal (ez a hegy 30 év után tér vissza a programba), majd a szintén első kategóriás Verrogne-al (ez két éve is szerepelt). Nem véletlen a franciás elnevezés, hiszen a ezen a ponton nagyon közel leszünk a francia határhoz, Európa legmagasabb hegye, a Mont Blanc alatt teker majd a mezőny. Az Aosta-völgy bejárása után a cél a második kategóriás hegy megmászása, melynek tetején Cogne (illetve a befutó pontos helyszíne, Lillaz) városa fekszik (22,4 km, átlagosan 4,3%). A cél is itt lesz, méghozzá a helyi nemzeti park tiszteletére (Gran Paradiso NP, Olaszország első nemzeti parkja), amely jövőre ünnepli alapításának 100. évfordulóját.

A Nyugati-Alpok hágóinak áttörése után haladunk tovább, és maradunk Olaszország északi részén: Saló és Aprcia között egy combos 200 km és 5440 méter szint vár a résztvevőkre. Aki eddig nem fáradt volna el, most garantáltan lemerül majd, az egész körversenyen ugyanis ezen a szakaszon kell a legtöbbet felfele menni, igaz, a táv is hosszabb, így az emelkedők talán jobban szétoszlanak, ami a kilométerenkénti átlagos szintet illeti. Egy biztos: ezen a szakaszon nem lesz a pihenő, és ki is jelenthető, hogy ez lesz a verseny egyik királyszakasza, ahol hajtania kell annak, aki összetettben jól szeretne szerepelni. Három első kategóriás emelkedő lesz a szakaszon: a Goletto di Cadino 1998-ban szerepelt utoljára, amin akkor a tragikusan elhunyt Pantani alkotott nagyot. A Passo del Mortirolo-n (12,6 km, átlagosan 7,6%) való átjutás után Valtellina vidéke következik, amely kiváló minőségű borairól ismert. (Az etap beceneve Sforzato Wine Stage, utalva a bortermelő vidékre.) A végére még maradt a Santa Cristina (13,5 km, átlagosan 8%) megmászása, amely utoljára 1999-ben volt az verseny része.

Az előző két hegyi szakasz után egy kisebb felüdülést jelenthet a 165 km-es, 3740 méter szintet tartalmazó etap Ponte di Legno és Lavarone között. Egy kisebb mászás után 70 km-en keresztül lejtmenet következik, majd egy harmadik kategóriás hegy a Palú di Giovo személyében. Az összetett menőkre (és persze a többiekre is, de rájuk leginkább) vár még két első kategóriás emelkedő, az ilyen formán először szereplő Passo del Vetriolo (eddig a hegyet északi irányból nem mászta meg soha a Giro mezőnye), és közvetlen a cél előtt a Monte Rovere (7,9 km, átlagosan 9,9%). A két ezres csúcs között a kerekeseknek a Kaiserjägerweg-en kell felkaptatniuk, amelyet az első világháború időszakában, kézi erővel vájtak ki a Vicentini-Alpok szikláiból. Az út szűk és éles kanyarokat, illetve alacsony belmagasságú alagutakat tartalmaz, éppen ezért a nagyobb kamionok, buszok és teherautók ki is vannak tiltva róla, a sebességet pedig 30 km/h-ban maximalizálták. Pontosan ezen okért vált az út népszerű kerékpáros útvonallá, amelyet nem szabad kihagyni, és így voltak ezzel a verseny szervezői is.

Az utolsó hegyi szakasz lesz a meglepetés, és itt, a Dolomitok falai között fog eldőlni várhatóan az összetett győzelem sorsa is. 167 km-es 4490 méter szint, benne két első kategóriás emelkedővel, és egy kiemelt heggyel. A még versenyben lévők Belluno hangulatos városából feszülnek neki az távnak, amely során először Passo san Pellegrino jelenthet akadályt a mezőnynek. Előbb a Piave folyó mentén kerekeznek, majd nekivágnak a közel 2000 méteres hágónak, amely 15%-os emelkedőket is tartalmaz. Utána egy rövid lejtmenet, majd következik is a hegyek királya, a Passo Pordoi (11,8 km, átlagosan 6,8%), amely a Cima Coppi-t hivatott helyettesíteni. 2239 méteres magasságával a kiemelt kategóriás emelkedő lesz a verseny legmagasabb pontja is egyben. A Giro utolsó hegye a Marmolada lesz (14 km, átlagosan 7,6%), az utolsó hat kilométeren 10% feletti átlagos emelkedéssel. (Legmeredekebb részén meredekség 18%-os!) A hegy 14 év után ad újra otthont egy Giro-szakasz befutójának. (Eredetileg egyébként a Serrai di Sottoguda szurdokon keresztül vezették volna az útvonalat, azonban a néhány évvel ezelőtt, a Vaia szélvihar által okozott károkat még nem sikerült rendbe hozni. Kétség sem férhet hozzá, így is gyönyörű tájakon keresztül követi majd a kamera a mezőnyt.)

A verseny lényegi részére ezennel fény derült, azonban az útvonal teljes bemutatására csütörtökön, azaz holnap kerül a Grande Arrivo keretében, egyben ekkor hozzák nyilvánosságra a záró szakaszt is.

Lassan, de biztosan – újabb 5 szakaszt jelentettek be a Giro szervezői

Bartha Kristóf

2021.11.09.

Újabb 5 szakaszt jelentett be tegnap az olasz kerékpáros körversenyt szervező iroda, az RCS. Az új szakaszok mellett megerősítésre került a 3 magyarországi etap is, így a 105. Giro d’Italia története során 14. alkalommal idegen honból indul majd.

Bizonyára sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy miért nem egyszerre jelentik be az egyik legfontosabb kerékpáros körverseny útvonalát. A kérdésre mi sem tudjuk a választ, annyi viszont bizonyos, hogy a bejelentés összesen 4 (vagy 5) részből áll össze. Múlt héten nyilvánosságra került, hogy a jövő évi Giro Magyarországról fog rajtolni, illetve az útvonalat is bejelentették Budapesten. Ez hivatalosan tegnap történt meg olasz földön, ahol a Grande Partenza mellett további 5, sík szakaszt is felfedtek a résztvevők előtt. A továbbiakban pedig ma teszik közzé a dombos, holnap a hegyi szakaszokat, majd a legutolsó szakaszt (Grande Finale) és a teljes útvonalat egy ceremónia keretein belül mutatják be csütörtökön.

Ahogy azt tudni lehetett, a magyar szakaszokat követően egy pihenőnap következik majd, ez ad időt a csapatoknak, hogy mindenestül áttelepüljenek Olaszországba. A korábbi sajtóértesülések – miszerint az olasz körverseny Szicíliában folytatódik majd – pedig igaznak bizonyultak. Balatonfüred után Dél-Olaszországba repül a mezőny, és vélhetően a Catania és Messina közötti sík szakasszal folytatódnak majd a verseny küzdelmei.

A szakasz az Etna lábánál fekvő Catania-ból indul majd, és két sprint között a mezőnynek meg kell másznia az 1125 méteres Portella Mandrazzi-t. A szakasz végén szinte biztos, hogy sprintbefutó lesz, ráadásul nem is akármilyen, hiszen a verseny ezen, korai szakaszában kevesen fognak lemorzsolódni, így várhatóan az összes sprinter ott teker majd a pelotonban. A 172 km-es szakasz 1200 méter szintet tartalmaz.

A következő sprintszakaszra Palmi és Scalea között kerül majd sor, ezzel áttérünk az olasz csizma hegyére. A 192 km-es szakasz a Tirrén-tenger gyönyörű partvidékén fog végigvezetni minket, és egy kezdeti negyedik kategóriás emelkedő után kisimul a pálya, kiváló lehetőséget adva a sprintereknek, akiktől egy újabb izgalmas befutót remélünk a 900 méter szintet tartalmazó etap végén.

A harmadik olaszországi sprintre Santarcangelo és Reggio Emilia között kerül sor, ezzel átkelünk az Appennini-hegységen, és a félsziget keleti partvidékén folytatódik a verseny. Rimini mellől, Santarcangelo-ból indulnak majd 201 km-es útjukra a versenyzők, és a rómaiak által épített út mentén, a Via Emilia nyomvonalán haladnak tovább, és érintik a 2012-es földrengés által leginkább sújtott településeket (Persiceto, Crevalcore, Camposanto, Carpi) is, mielőtt megérkeznének Reggio Emilia-ba. A szakasz a Kaposvár-Balatonfüred etappal holtversenyben a leghosszabb lesz a jövő évi körversenyen, és 480 méter szintet tartalmaz.

Sanremo mindenki előtt jól ismert, aki kicsit is követi a sportágat: ez a végpontja ugyanis az egyik monumentumnak. Most starthely lesz, méghozzá egy 157 km-es szakasznak a kiindulópontja, amely során a versenyzőknek egy harmadik kategóriás hegyet kell leküzdeniük, mielőtt megérkeznének Cuneo városába. A verseny sok év után újra érinti majd a Vicofortei-szentélyt, illetve Mondovi városát. A sík szakaszok közül ez tartalmazza a legtöbb szintet, összesen 1450 métert kell hegymenetben tekerniük a kerékpárosoknak, de ennek ellenére izgalmas hajrára van kilátás.

Az utolsó sík szakaszra egész biztosan a harmadik héten kerül majd sor, amikor is a Dolomitok lábánál fekvő Borgo Valsugana fogja vendégül látni a kerekeseket egy start erejéig. A 146 kilométeres szakasz a rajt és célállomása között negatív szintkülönbség jön ki, a két negyedik kategóriás, és több kisebb emelkedő hatására azonban 570 méter szintet tartogat az etap. A tengerszinten fekvő Treviso eléréséig a versenyzők eltekernek a Primolanói-erődítmény mellett, és a Piave folyó völgyében folytatják útjukat az alföldi részek felé. A sprintszakasz egyben a legrövidebb is lesz, azonban az előbbiekben említett helyszínek okán a magyar történelemhez is szorosan kapcsolódik.

Ugyan a pontos időpontokat még nem tették közzé – arra várhatóan majd csütörtökön, a Grande Arrivo keretében kerül sor -, de a rajt, illetve cél állomások elhelyezkedéseiből tudni lehet, hogy mely szakaszokat nagyjából mikor tartják majd. Itt időrendben próbáltuk bemutatni az egyes etapokat, amelyek közül az első kettő minden bizonnyal az első, a harmadik-negyedik a második, míg az ötödik a harmadik héten lesz esedékes.

A nagy bejelentésre tehát csütörtökön, míg a versenyre május 6-a és 29-e között kerül sor.

Tour de Hongrie 2022: Jön a Movistar!

Bikemag

2021.11.09.

movistar1 — Fotó: Bettoni Photo / Movistar Team

24 csapat indulhat 2022-ben

Folyamatosan érkeznek a nevezések a 2022-es Tour de Hongrie versenyére. Elsőként örömmel jelenthetjük be, hogy rajthoz áll a jövő évi Magyar Kerékpáros Körversenyen a legerősebb spanyol WorldTeam, a Movistar!

„A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség csak néhány hete jelentette meg a jövő évi versenynaptárat, de máris óriási az érdeklődés a versenyünk iránt. A szabályok szerint a kategóriánkban legfeljebb a résztvevő csapatok fele lehet WorldTeam, szeretnénk maximálisan kihasználni ezt a lehetőséget, éppen ezért fontolóra vettük, hogy az idei huszonkét csapat helyett huszonnégyre emeljük az együttesek számát, így tizenkét WorldTeam állhat majd rajthoz. Az eddigi érdeklődések alapján nyugodtan mondhatom, jövőre még az ideinél is erősebb mezőnyt láthatnak majd a magyar szurkolók a körversenyünkön” – fogalmazott Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie főszervezője.

A spanyol Movistar Team 2011 óta szerepel a topcsapatok között, de jogelődei (a Reynolds, a Banesto vagy a Caisse D’Epargne) már 1980 óta meghatározó együttesei voltak a nemzetközi karavánnak, olyan klasszisok szerepeltek soraikban, mint az ötszörös Tour de France-győztes spanyol Miguel Indurain, a kétszeres Vuelta a Espana- és egyszeres Tour de France-bajnok spanyol Pedro Delgado vagy a kétszeres Vuelta-győztes, időfutam-világbajnok svájci Alex Zülle.

Fotó: Aubin Lipke / La Route d’Occitanie / Movistar Team

Napjainkban sok kitűnő menő mellett az örökifjú spanyol klasszis, 2018-ban országúti világbajnok, Vuelta-győztes Alejandro Valverde a Movistar Team legnagyobb ásza, aki a tervek szerint utolsó szezonját futja majd 2022-ben.

Érdekesség, hogy a Movistar már 2020 elején is nevezett a Tour de Hongrie-ra, de akkor a koronavírus-járvány kitörése miatt meghiúsult a magyarországi bemutatkozása. A Movistar Team lehet a Magyar Kerékpáros Körverseny történetében a tizedik WorldTeam, amely részt vesz a viadalon.

A 43. Tour de Hongrie versenyére 2022-ben május 11. és 15. között kerül sor, a jövő évi viadal útvonalának bemutatójára várhatóan januárban kerül majd sor.

A 2022-es Tour de Hongrie csapatai

Movistar Team (spanyol, WorldTeam)
Israel Start-Up Nation (izraeli, WorldTeam)
Drone Hopper-Androni Giocattoli (olasz, ProTeam)
Uno-X Pro Cycling Team (norvég, ProTeam)

Vélo d’Or 2021 – itt a nomináltak listája

Bartha Kristóf

2021.11.08.

Idén is kiosztásra kerül a kerékpáros világ egyik legrangosabb elismerése, a Vélo d’Or, amelyet a labdarúgás aranylabdájához (Ballon d’Or) lehetne leginkább hasonlítani, annál is inkább, mivel a díjról nem a szövetség, hanem a kerékpáros berkekben jártas újságírók döntenek, illetve a díj szintén egy francia szaklap kezdeményezésére jött létre.

Az említett újság nem más, mint a Vélo Magazine, amely idén is nyilvánosságra hozta annak a 12 kerékpárosnak a nevét, akik közül kiválasztásra kerül, hogy ki kapja idén a sportág legrangosabb elismerését, a Vélo d’Or-t. A francia magazin 1992 óta osztja ki ezt a díjat az európai országokból érkező szakírók szavazatai alapján. Tavaly Primoz Roglic lett a győztes, aki a szavazás során honfitársát, Tadej Pogacar-t, illetve Wout van Aert-et utasította maga mögé. A három sztárkerékpáros idén is benne van a listában, amelyet alább a teljesség igénye nélkül mi is közlünk, kibővítve legjobb idei eredményeikkel:

-Julian Alaphilippe (Deceuninck – Quick Step) – világbajnok

-Kasper Asgreen (Deceuninck – Quick Step) – a Flandriai körverseny győztese

-Egan Bernal (Ineos Grenadiers) – a Giro d’Italia győztese, maglia rosa

-Richard Carapaz (Ineos Grenadiers) – olimpiai bajnok

-Mark Cavendish (Deceuninck – Quick Step) – a Tour de France pontverseny győztese, maillot vert

-Sonny Colbrelli (Bahrain-Victorious) – a Paris-Roubaix és a Benelux Tour győztese, Európa-bajnok

-Primož Roglič (Team Jumbo-Visma) – olimpiai időfutam bajnok és a Vuelta a Espana győztese

-Tadej Pogačar (UAE Team Emirates) – az Il Lombardia és a Tour de France győztese, maillot jaune

-Wout van Aert (Team Jumbo-Visma) – olimpiai és világbajnoki második

-Mathieu van der Poel (Alpecin-Fenix) – a Strade Bianche győztese

-Harrie Lavreyse – az egyetlen pályakerékpáros a listában, a szezon során 6 aranyérmet szerzett a nagy világversenyeken: két olimpiai elsősége mellé szerzett még kettőt a világbajnokságról, és ugyanennyit az Európa-bajnokságról is

-Annemiek van Vleuten (Movistar) – olimpiai időfutam bajnok, és a nők számára kiírt Vuelta győztese, a lista egyetlen női tagja, aki egyúttal történelmet is írna, ha ő végezne az első helyen, korábban ugyanis csak férfiaknak ítélték oda a díjat.

Alaphilippe egyszer már elnyerte a díjat, tavaly pedig az év francia kerékpárosának is megválasztották. Fotó: Deceuninck-QuickStep

A listában két korábbi győztes található, a fent említett Roglic mellett Alaphilippe a másik, aki már egyszer elnyerte az elismerést, még a járvány előtti utolsó normális évben, 2019-ben. A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) nemrég publikálta az idei év legjobbjait tartalmazó összeállítását, amely alapján a férfiaknál Pogacar, a nőknél pedig van Vleuten végzett az élen. Nem lenne meglepő, ha idén kettejük közül kerülne ki a győztes.

II. Garmin Trail Zone Cyclo-Cross Magyar Kupa beszámoló (FOTÓK)

Márkus János

2021.11.08.

Az iszkaszentgyörgyi kastélyparkban folytatódtak a Cyclo-Cross Magyar Kupa küzdelmei

November 7-én ismét Iszkaszentgyörgyre, az Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély parkjába látogattak a cyclo-cross szakág kedvelői, ugyanis itt rendezték a Cyclo-Cross Magyar Kupa második állomását, a II. Garmin Trail Zone Cyclo-Cross Magyar Kupafutamot.

A verseny különlegességét a festői környezet adta, ritkán van lehetőség egy kastély parkjában versenyezni. A park mellett még a közeli erdőben jelölték ki a verseny útvonalát, ahol a falevelektől aranyszínű ösvényeket bringázhattak a versenyzők. A 2,6 km hosszú pálya a reggeli eső ellenére technikailag sok kihívást nem jelentett, cserében viszont kevés idő volt pihenni és szintből sem keveset kellett teljesíteni a versenyzőknek.

Reggel a legkisebbek futamával kezdődött a nap, akik a mini pályán tekerték körbe a kastélyt. Egy futammal később a nagyobbak már a kastélyparkban kanyarogtak, míg a harmadik futamban pedig már a nagy pálya várt az U15-WU15-U17-WU17-es korosztályokra. Az utánpótlás futamokban szépen megtelt a rajtrács, ami jól mutatja, hogy a kisebbek körében is népszerű ez a forgalomtól védett pályán rendezett őszi-téli szakág.

A felnőtt futamok ezúttal alacsony létszám mellett zajlottak, de az elit férfiaknál így is sokáig kiélezett versenyt láthattak a nézők, egy négy fős boly haladt együtt, de végül Sylvester Balázs tudott ellépni, a második helyen Buruczki Szilárd ért célba Málnási József előtt. Az elit nőknél Jordán Dorka szakadt el a második körben és a célig folyamatosan növelte az előnyét, a második helyet Szekeres Viktória szerezte meg, a dobogó harmadik fokára pedig Péteri Niké állhatott fel.

Még a naplemente előtt zárásként a masterek és a hobbi kategóriában indulók csaptak össze, ahol szintén sokáig izgalmasan alakult a verseny.

A részletes eredmények ide kattintva érhetőek el.

A teljes fotógaléria alább található:

Fotók: Farkas Milán – (www.milanphoto.hu)

2021-2022 Cyclo-cross versenynaptár (magyar)

A kerékpársport legjobbjai – 2021

Bartha Kristóf

2021.11.08.

Az idei év talán még a tavalyinál is rosszabb volt, ami a koronavírus járvány terjedését, és a fertőzöttségi, illetve halálozási rátákat illeti. Mint mindenre, úgy a sportvilágra, azonbelül pedig a kerékpáros társadalomra is mély hatást gyakorolt a pandémia. A versenyek szempontjából idén pozitív hír volt, hogy a legtöbb eseményt abban az időpontban tudták megtartani, amelyben eredetileg is tervezték. Idén a megszokott időrendben került sor a háromhetes körversenyekre, és az egynaposok közül is a Paris-Roubaix volt az egyetlen, amelyeket kénytelenek voltak elhalasztani a szervezők.

A Paris-Roubaix-t áprilisban elhalasztották, végül októberben megtartották. Fotó: A.S.O./Pauline Ballet

Ennek fényében a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) idén is közreadta a 2021-es évad legjobbjait tartalmazó listáját, amely éves bontásban számolja az elért eredményeket, tehát minden évben külön versengés indul, és az addig elért pontok törlődnek. A lista alapján több kategóriában is győztest hirdettek, természetesen nemek szerint különbontva. A férfiaknál a legjobb Tadej Pogacar lett, aki idén zsinórban másodszor megnyerte a Tour de France-t, és két monumentum, a Liege-Bastoge-Liege, illetve a lombard körverseny is a szlovén kerékpáros győzelmével végződött. Emellett Pogacar harmadik lett a tokiói olimpia mezőnyversenyében, így 5363 pontot kerekezett össze magának. Ezzel pedig a fiatal szlovén történelmet írt, ugyanis a világranglistát tekintve egy év alatt még soha senki sem szerzett ennyi pontot. Az eddigi rekordot Peter Sagan tartotta, aki 2016-ban 5359 pontot gyűjtött. Pogacar honfitársa, Primoz Roglic – aki az előző két szezon legjobbja lett a világranglistát tekintve – idén a harmadik helyre futott be, több első kategóriás verseny (Milánó-Torino, Giro dell’Emilia) mellett sorozatban harmadszor hazavitte a piros trikót Spanyolországból, és Tokióban ő lett az időfutam-bajnok. A két szlovén gigász közé Wout Van Aert fért fel a dobogóra, akinek 13 győzelem van a tarsolyában az idei évet tekintve (csakúgy, mint Roglic-nak és Pogacar-nak), azonban a legfontosabb versenyek közül egyet sem húzott be a belga, aki idén az Amstel Gold Race-n, Gent-Wevelgem-en és a brit körversenyen diadalmaskodott, de emellett több dobogós helyezése is van, beleértve az országúti vb-t, az olimpiát, és a monumentumokat. A negyedik helyre a világbajnok Julian Alaphillippe fért fel, őt követi a Giro idei bajnoka, Egan Bernal, majd az utóbbi évtizedek legkeményebb francia egynaposán győzelmet arató Sonny Colbrelli jön a sorban. A legjobb tízbe befért még Mathieu van der Poel, akinek ez az éve nagyon nem úgy sikerült ahogy szerette volna, ennek ellenére csak összejött neki egy győzelem a Strade Bianche-n, illetve egy bronzérem a Paris-Roubaix-n. Az olimpiai bajnok Richard Carapaz a tizedik helyre futott be, míg utolsó előtti profi szezonjában Alejandro Valverde a 11. lett. Legjobb magyarként Valter Attila végzett (240.hely), őt követi Fetter Erik (431. hely), Peák Barnabás (1314. hely), míg másik háromhetes indulónk, Dina Márton a 2638. a rangsorban.

Valter Attila az olimpián is képviselte a magyar színeket. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az UCI nemcsak egyéniben, hanem csapatban és a nemzetek szerint is összeállít egy rangsort, sőt, az egynapos versenyeknek is külön táblázata van. A csapatokat tekintve a Deceuninck-Quick Step vitte a prímet 65 győzelemmel, és 15653 ponttal, míg utána az Ineos és a Jumbo-Visma következik. A listát 2019-ben tehát, két évvel ezelőtt vezették be, legelőször a belga, majd a brit csapat végzett az élen, idén pedig újra a Quick Step örülhetett. A Pogacar-t is a soraiban tudó UAE a 4., a másik arab csapat, a Bahrain pedig az 5. a rangsorban. Érdekesség, hogy a 7. helyre egy pro csapat futott be az Alpecin-Fenix személyében, de elnézve idei eredményeiket, ez nem is meglepő, ahogy az sem lenne az, ha a közeljövőben már World Tour-csapatként hivatkozhatnánk rájuk. A nemzetek rangsorában a nagy kerékpáros nemzetek végeztek a top5-ben: az első Belgium lett, sorrendben mögöttük pedig a szlovénok, a franciák, az olaszok és a britek futottak be, míg Hollandia a hatodik helyre csúszott vissza. A lista alapján Magyarország a 34. pozíciót foglalja el.

A belga csapat másodszor lett a világ legjobb együttese

Az UCI listája továbbontható még egynapos versenyekre, illetve szakaszgyőzelmekre (tehát körversenyekre, többnapos megmérettetésekre ) is. Előbbit Van Aert nyerte, aki mögé Alaphillippe és Pogacar fért fel a dobogóra; negyedik helyen van der Poel, míg az ötödiken Colbrelli végzett. A szakaszokat tekintve pedig a háromhetes körversenyt megnyerő kerekesek, Pogacar, Roglic és Bernal teljesítettek a legjobban. Pogacar 5 szakaszversenyen indult el idén, ebből 4-et behúzott, míg honfitársánál ez a mutató 4/2. Kis meglepetésre az a Bernal áll a képzeletbeli dobogó harmadik fokán, akinek idén mindössze egy győzelem jött össze – igaz, az a Giro volt, ahol a kolumbiai két szakaszt tudott nyerni. Kontinensekre lebontva is hasonló neveket találunk a lista tetején: Európában Pogacar, Amerikában Bernal, Ázsiában a kazah Alexey Lutsenko (Astana), Afrikában az eritreai Biniam Girmay ( Intermarché–Wanty–Gobert Matériaux), Óceániában pedig az ausztrál Richie Porte (Ineos Grenadiers) lett az idei év legjobbja.

Pogacar-nak fantasztikus éve volt, Európa mellett a világ legjobba is lett. Fotó: A.S.O./Charly Lopez

A női mezőnyt tekintve az idei fantasztikus éve volt a magyar kerékpározásnak, Vas Kata Blanka személyében ugyanis új csillag született, aki a mountain bike és cyclo-cross versenyek mellett országúton is megállja a helyét. Blanka csapata, az SD Worx toronymagasan, 12389 ponttal végzett az élen a csapatok versenyében, második helyre a Trek, harmadikra pedig a Movistar lett. Egyéniben Annemiek van Vleuten győzedelmeskedett, karrierje során harmadszor. A holland versenyzői megnyerte a flandriai körversenyt, és az olimpia időfutamát, illetve a nők számára kiírt Vulelta-t is. Második helyre Elisa Longo Borghini futott be, aki több monumentumon is dobogón végzett. A harmadik helyre Marienne Vos pontszáma bizonyult elegendőnek, a holland kerekes megnyerte az Amstel Gold Race-t és a Gent-Wevelgem-t – akárcsak van Aert -, továbbá két szakaszt nyert a nők számára rendezett olasz körversenyen. Vas Blanka csapattársa, Demi Vollering a negyedik, míg a Giro idei győztese, a szintén holland Anna van der Breggen az ötödik helyen végzett, annak ellenére, hogy a vallon körversenyen sem talált legyőzőre.

Annemiek van Vleuten lett a legjobb holland, ami világelsőséget is jelentett neki. Fotó: Giro Rosa Press

A lista alapján Vas Kata Blanka a 43. helyet foglalja el, ami az idei évet illeti, de elnézve a mindössze 20 éves tehetség eredményeit, minden esély megvan arra, hogy tovább kapaszkodjon felfelé a ranglétrán. Az eredmények tekintetében talán senkit sem lep meg, hogy a nemzetek közötti rangsort toronymagasan Hollandia vezeti, amely versenyzői közel kétszer annyi pontot szereztek az idei versenyeken, mint a második Olaszország, és négyszer annyit, mint a harmadik Dánia.

Vas Kata Blankának nagyon jól sikerült az idei év, több szakágban is parádésan teljesített. Országúton a legmagasabban jegyzett csapathoz, az SD Worx-höz igazolt. Fotó: Vanik Zoltán

Lars van der Haar nyerte a Cyclo-Cross Európa-bajnokságot

Márkus János

2021.11.07.

A holland, aki egyesével megette a belga cyclo-cross válogatottat

2021. november 6-7-én a holland Col du VAM adott otthont az idei Cyclo-Cross Európa-bajnokságnak, ahol az első napon magyar sikernek örülhettünk, Vas Blanka szerzett ezüstöt az elit nők versenyében.

Másnap, azaz vasárnap került sor az elit férfiak versenyére, ami a két legnagyobb világsztár Mathieu van der Poel és Wout van Aert kihagyott – a hosszú országúti szezon után még nem kezdtek bele a cyclo-crossba -, viszont rajtuk kívül a legnagyobb versenyzők mind ott voltak.

Már a rajtban látszott, hogy a belgák komoly erőfölényben vannak, az első két sorban alig lehetett más mezes versenyzőt találni, mindösszesen a holland Lars van der Haar számított valamennyire esélyesnek. Az első kanyar után a mezőny közepében történt egy nagyobb bukás, amiben a verseny egyik esélyese Eli Iserbyt és a másik nagy belga Laurens Sweeck is érintett volt, mindkettőjüknek hátrányból kellett megkezdenie a felzárkózást. Ennek ellenére hat belga kerékpározott az élen az első körben, közülük Quinten Hermans tudott kicsit eltávolodni, de a többiek megfogták. Egy ideig még a holland Lars van der Haaron kívül egy spanyol és egy francia versenyző tudott a belgákkal tartani, de aztán csak a holland maradt. A következő körben már szakadozott az élboly, Hermans, Toon Aerts és Michael Vanthourenhout lépett el az Eli Iserbyt, Lars van der Haar kettőstől, a többiek gyakorlatilag már látómezőn kívül voltak. Iserbyt később megpróbált felzárkózni az emelkedőn a honfitársaira, de belerogyott saját tempójába és a holland bringás könnyedén elment mellette. Van der Haarnak nagyon feküdt a meredek emelkedő, egy körrel később ugyanitt előzte meg az Aerts, Vanthourenhout kettőst, akiktől közben ellépett Hermans.

Egy jó ideig csak azt láthattuk ahogy Hermanst üldözi van der Haar, aztán a holland a kedvenc emelkedőjén ismét „megnyomta a turbó gombot” és felért a belgára. Hermans hibázott a sárban, ezt kihasználva van der Haar elment mellette. Ezután látszott, hogy bajban van a belga, folyamatosan nyúlott el tőle van der Haar és gyakorlatilag a pálya minden pontján gyorsabb volt, mint Hermans. Van der Haar a célig még növelni tudta az előnyét és végül megszerezte az európa-bajnoki címet, Hermans pedig megőrizte a második helyét Vanthourenhouttal szemben.

Részletes eredmények: https://www.uec.ch/resources/2021%20Events/cyclocross/liste/res/cro_me_resultsx.pdf

Különleges versenyt rendeztek Dubajban

Bartha Kristóf

2021.11.07.

A koronavírus-járvány miatt elhalasztott Dubaji Világkiállításon egy egész egyedi kerékpárversenynek lehettek szemtanúi az érdeklődők. Az idei expón ugyanis az olasz kiállítók kitaláltak egy „Made in Italy” névre hallgató kampányt, amelynek része volt az egynapos kerékpárverseny is.

A megmérettetés – amelyet az RCS szervezett – nemes egyszerűséggel a Giro d’Italia Criterium nevet kapta, utalva a világ egyik leghíresebb kerékpáros eseményére, amelyre rendkívül büszkék a taljánok. Annak érdekében, hogy még közelebb hozzák a hazai hangulatot és a körverseny varázsát a látogatók számára, megrendezték azt kicsiben is: az expó keretein belül egy 2,1 kilométeres pályán kellett 30 kört megtennie a versenyzőknek, akik között szép számmal képviseltették magukat az élvonal kerekesei. A pálya úgy került kialakításra, hogy az pont az Amore Infinito-t, azaz a Giro logóját szimbolizálja a magasból. A verseny a ciklámen trikót (a pontverseny győztesének járó mez az olasz körversenyen) viselő Peter Sagan (Bora-Hansgrohe) győzelmével végződött, aki a célegyenesben lesprintelte a rózsaszínben tekerő Egan Bernal-t (Ineos Grenadiers). Érthető módon, hiszen a kolumbiainak kevésbé fekszenek a sík terepek az alkatából kiindulva, ellentétben a szlovákkal, akinek viszont ez volt az utolsó versenye a német csapat színeiben, a jövő évet ugyanis a francia pro-csapatban, a TotalEnergies-ben kezdi meg. Harmadik helyre öt másodperc hátránnyal Marc Hirschi (UAE Team Emirates) futott be, aki Geoffrey Bouchard-ot (Ag2r Citroën) verte a dobogó harmadik fokáért folytatott küzdelemben. Az off-season versenyen egyedüli magyarként Valter Attila állt rajthoz, aki több szökésben is benne volt – igaz, ezek nem voltak hosszú életűek, lévén, hogy a peloton senkit sem engedett elszökni egy ilyen rövid szakaszon. Ennek ellenére a magyar kerékpáros megszerezte a „legharcosabb” versenyző címet; a leggyorsabb kör Filippo Ganna-é (Ineos Grenadiers) volt, míg a pontverseny győztese Elia Viviani (Cofidis) lett.

Sagan integet, miután lehajrázta Bernal-t, megnyerve ezzel a kritériumot. Fotó: giroditalia.it

A látványos show végén Sagan, Bernal és Hirschi végzett a dobogón. Fotó: giroditalia.it

Az idei világkiállítás így két szempontból is történelmire sikerült: egyrészt ez volt az első, amelynek a közel-keleti és dél-ázsiai régió adott otthont, másrészt első ízben rendeztek meg egy sporteseményt egy expó keretein belül. A Dubaji Világkiállítás egyébként 2022. március 31-ig tekinthető meg az Emirátusokban.

1...194195196...1 417 Page 195 of 1 417