Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – Gyenesei István, sportért felelős önkormányzati miniszter javaslatára – ifj. Török Ottót nevezte ki az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának élére. Mint ismeretes, Elbert Gábor lemondott posztjáról. Ezt a miniszterelnök szeptember 1-jei határidővel fogadta el. Az ÖM Sport Szakállamtitkársága egyetlen napra sem marad vezető nélkül, folyamatos irányítás mellett látja el feladatait.
Az új szakállamtitkárról:
A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet főigazgatói posztját 2007. január elseje óta betöltő szakember, ifj. Török Ottó nagy múlttal rendelkező, neves sportcsaládból származik. Édesapja (a MOB korábbi igazgatója) és nagybátyja (Dr. Török Ferenc) az öttusa sportág olimpiai érmesei, akik a hazai sportirányításból is tevékenyen kivették részüket. Ifj. Török Ottó sportpályafutása során tagja volt a junior és felnőtt kardvívó válogatottnak, két alkalommal Junior Világkupa győztes, egy alkalommal Universiade III. helyezett volt. Diplomáit a Bánki Donát Műszaki Főiskolán szerezte. Az elmúlt években, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Népstadion intézményeiben, valamint a Nemzeti Sportközpontok Budapesti Olimpiai Központ és Népligeti Sporttelepén látott el vezetői feladatokat.
A felügyeletet ellátó miniszter elvárása:
Gyenesei István miniszter a terület legfontosabb feladataként az elmúlt évben elfogadott Nemzeti Sportstratégia megvalósítását fogalmazta meg. Javulást vár el a sportolókkal, egyesületekkel és a szövetségekkel való kapcsolattartásban, valamint változást a munkastílust illetően is. Kiemelt feladat az olimpiai szereplés értékelésének folytatása, a tapasztalatok összegzése és az ebből adódó tennivalók meghatározása. Külön figyelmet kell fordítani a sportegészségügyi rendszer bővítésére és a Sportkórház jövőjére. Át kell tekinteni a szakállamtitkárság sportfinanszírozási gyakorlatát, és új megoldási javaslatokat kell kidolgozni. A miniszter fő elvárása a sport szakállamtitkárság vezetőjével szemben, hogy hatékonyabban szervezze és irányítsa a sport-szakapparátus munkáját.
A szakállamtitkár célkitűzése:
Ifj. Török Ottó, figyelemmel a miniszter által megfogalmazott elvárásokon túl, a sport szakállamtitkárság operatív, hatékony működését kívánja biztosítani. A Nemzeti Sportstratégia céljainak megvalósítását segítő Cselekvési tervek aktualizálását tartja szükségesnek. Az utánpótlás-nevelés közép és hosszú távú programjainak kialakítását, és egy átfogó sport-létesítményfejlesztési koncepció kidolgozását kiemelt feladatának tekinti. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet megüresedő főigazgatói posztjára Gyenesei István sportért felelős önkormányzati miniszter pályázatot ír ki. A pályázatok elbírálásáig megbízott szakember irányítja az intézményt.
Forrás: Önkormányzati Minisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztály sajtóközleménye
További adalékok: Török Ottó korábbi NUSI kinevezéséről álljon itt egy korábbi cikk. A frissen kinevezett sport szakállamtitkár 2004. június 12. és 2006. december 16. között a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség elnöki pozícióját töltötte be. Reméljük, hogy mivel az átfogó sport-létesítményfejlesztési koncepció kidolgozását kiemelt feladatának tekinti, ezért ebbe beletartozik talán a Millenáris helyzetének rendezése is. A Bikemag 2004. augusztusi számában Vasvári Ferenc rövid interjút készített az akkor frissen megválasztott MKSZSZ elnökkel. A cikk az alábbiakban olvasható:
Új lendület az országút-, pálya- és terep szakágban – Interjú ifj. Török Ottóval, az MKSZSZ új elnökével
Mint a Bikemag előző számában beszámoltunk, a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség június 12-i tisztújító közgyűlése keretein belül a küldöttek az eddigi tizenöt tagú elnökség létszámát héttagúra csökkentették. A szövetség elnökének ifjabb Török Ottót választották, az új vezetőségben helyet kapott Pisók István általános alelnök, a ferencvárosi P-Nivó Betonexpressz kerékpárosainak mecénása, Kékes Péter gazdasági alelnök, a pécsiek képviselője, Gayer Tamás, a korábbi alelnök, Szalkay Zoltán jogász, Bodnár József a Ferencváros szakosztályvezetője és a szintén pécsi Kittl János. A szövetség főtitkára továbbra is Verebélyi Lajos maradt.
A vezetőség megújulására szükség volt, jelezte ezt az eredménytelenség, a szakma háttérbe szorulása, a rossz szövetségi struktúra, a bizottságok hiánya, az edzők alulképzettsége, az utánpótláskorú versenyzők alacsony száma, no és nem utolsó sorban a sportágon belüli személyeskedő „pozícióharcok”. S hogy mégis van Magyarországon kerékpársport az a lelkes edzőkön, akik sokszor elhivatottságból végzik munkájukat igen nehéz körülmények között és a hazai lehetőségek szűkében versenyző sportolókon múlik. Az elmúlt esztendőkben sokaknak lehetősége lett volna bizonyítani…
És most felkérésre jött egy fiatal, lendületes sportvezető, akit a közgyűlés megválasztott a szövetség elnökének. Felelős lesz az országút-, a pálya- és a terep szakágakért. A harminchárom esztendős, határozott fellépésű „elnök úr” neve ismerős a magyar sport világában. Sportolói pályafutása a páston kezdődött. Ifjabb Török Ottónak hívják.
– Édesapám, dr. Török Ottó, egykori olimpiai bronzérmes öttusázó, a MOB korábbi igazgatója. Nagybátyám, dr. Török Ferenc többszörös olimpiai bajnok öttusázó, később sportvezető, ügyvéd. Egészen kisgyermek koromtól szívom magamba a „sportos levegőt”, jól futottam, jól vívtam, mégsem a családi hagyományokat követve lettem öttusázó, hanem 1983-tól 1985-ig az UTE, 1997-2001-ig pedig a BHSE vívója voltam. Tagja voltam a kardvívó válogatottnak, nyertem magyar bajnokságot, Universiádén bronzérmet. Mivel a vívás versenyrendszere szezonális, kiegészítő sportként mindig is kerékpároztam. Emlékszem, amikor egy Atala versenykerékpárt vettem az ausztriai Intersport Dusikában. A sportolás mellett természetesen a tanulásnak is szükségét éreztem, műszaki végzettséget szereztem, 1995-óta a szakmámban dolgozom, kizárólag létesítmények üzemeltetésével és gazdálkodásával foglalkozom. Dolgoztam a Miniszterelnöki Hivatalban, most a Sportfolió Kht., Népstadion és Intézményei Igazgatóságának egyik vezetője vagyok.
– Elnök úr már korábban nyilatkozta, hogy szervezeti és strukturális átalakításokat kezdeményez a szövetségen belül. Mely területekre vonatkoznak az elképzelések?
– Az előző időszakban rendkívül hiányosan működött a szövetség, gyakorlatilag az iroda a főtitkárral és a Versenybíró Bizottsággal működtette a rendszert. Voltak kezdeményezések, mint páldául a Magyar Kerékpáros Edzők Társasága. Most szervezés alatt van egy erős szakmai bizottság, melytől egyik első lépésként szakmai koncepciók kidolgozását várjuk. A vezetőjét kineveztük, Kálmán József korábban a KSI utánpótlás-edzője volt, most a MAKET elnöke. A szakmai bizottságban szeretném, ha minden irányvonal képviseltetné magát. Egy orvosi bizottság létrehozásán is dolgozunk, konkrét feladatok megjelölésével. Szervezzük továbbá a marketingbizottságot, mely a marketing-, PR-, reklám- és média feladatok mellett a versenyszervezés területét is magába foglalná. Egy biztos: nem akarjuk túldimenzionálni a struktúrát, majd ha a szövetség gazdasági és szakmai koncepciója megköveteli, a lehetőségek függvényében bővíteni fogunk.
– Hogyan képzeli az elnökség munkáját, a szervezeti átalakítások mellett melyek a döntéshozó testület legfontosabb rövid távú feladatai?
– A korábbiakhoz képest kisebb létszámú, héttagú elnökség van a szövetség élén. Ha szükségét érzem a döntések érdekében, főleg az elkövetkezendő hónapokban, akár hetente összehívom az elnökségi ülést. A tagoktól mindenféleképpen objektív döntéshozatalt várok. A legfontosabb feladataink? Keressük mind gazdasági, mind pedig erkölcsi együttműködő partnereinket, a meglévőkkel tárgyalunk. Nagyon jelentős médiapartnerünk a Sport1 televízió, melynek vezetőivel a reklámidő értékesítéséről tárgyalunk, a közeljövőben egyeztetünk a Magyar Motorsport Szövetséggel egy közlekedésbiztonsági együttműködésről. A közelmúltban tárgyaltunk a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetőivel és munkatársaival az utánpótlás-nevelési programokhoz, min például a Sport XXI programhoz való csatlakozás lehetőségéről. A program jelen van az iskolákban, ahol pedagógusok irányítják. Ha sikerül „belobbizni” a sportágat a programba, sok iskolában meg fog jelenni a szervezett formában történő kerékpáros oktatás, ez a TF-en történő szakemberképzésre is kell, hogy hatással legyen, ezáltal a kerékpáros edzők, oktatók szakmai képzettsége magasabb szintre kerülhet. Ahhoz pedig, hogy egy utánpótlás-menedzselési programba bekerüljön a sportág, olyan tömegbázist kell felmutatnunk, amely megfelelő koncepció mellett olyan sportolókat tud majd „kitermelmi”, akik magas szinten tudják reprezentálni nemzetközi viszonylatban is sportágunkat. Ahogy mondani szokták: „először fel kell tölteni a raktárakat”. További fontos feladatunk még a jövő évi versenynaptár összeállítása, még jobban szeretnénk bevonni az „amatőr” kerékpárosokat a szakági versenyrendszerbe, szeretnénk, ha megfelelő színvonalú megmérettetésben lenne részük.
– Önnek mindennapos munkája a létesítmények üzemeltetése. Nem kizárólag egy sportág elnökéhez, hanem mint szakértőhöz is intézem a kérdést, sőt inkább gondolatot: a pálya szakág működéséhez infrastrukturális háttérre is szükség van… Magyarországon két kerékpáros pálya van: az egyik a tolna megyei Tamásiban található, a másik pedig Budapesten, mégpedig hazánk legrégebbi, mára műemlékké nyilvánított sportlétesítménye, a Millenáris sporttelep…
– A pálya szakág létesítményfüggő. A GYISM Létesítmény-fejlesztési Projectirodája kidolgozott egy terület-fejlesztésre vonatkozó koncepciót, melyben a Millenáris, mint hasznosítandó létesítmény van feltüntetve. Mivel műemléképület, ezért védett. A Millenáris kerékpárpályának a hasznosításával kapcsolatban több alternatívára fel kell készülnünk. A Tamásiban található pálya műszaki paramétereit meg kell vizsgálni abból a szempontból elsősorban, hogy a különböző korosztályoknak előírt versenyszámok megrendezhetők-e rajta, a gyerekek és a felnőtt versenyzők számára alkalmas-e versenyzésre. Jelenleg pályaversenyzőinknek igazán jó felkészülési és versenyzési lehetőségük csak külföldön van, jó minőségű, fedett pályánk itthon nincs. A döntéshozók köre megvan, a szövetség strukturális átalakítása folyamatban van, a bizottságok alakulnak, a koncepciók készülnek, a feladatok egyértelműek. A közeljövőben talán elindulhat végre egy folyamat, mely nem a sportágon belüli egyesületi lobbyktól és személyi csatározásoktól lesz hangos, hanem a szakmai munkát előtérbe helyezve egyértelműen és reálisan megfogalmazott gazdasági és szakmai koncepciók és objektív alapon történő döntések alapján lesz hivatott ezen Európában oly tradicionális és népszerű sportág hagyományait újraéleszteni. A látványos eredmény négy, talán nyolc év múlva lesz érzékelhető. A lendület mindenesetre megvan…
Megjegyzés: kollégánk és az interjúalany egyaránt rosszul tudta: A Millenáris Sporttelep nem állt, és nem áll ma sem műemléki védelem alatt. Az épület 2006 őszén helyi védelem alá került, ami lényegesen enyhébb kategória, ezzel párhuzamosan pedig a műemléki védelem elnyerésére vonatkozó kezdeményezések sorra kudarcot vallottak.
