Trendelő sorozatunk következő epizódja a szemvédelem kérdéskörét járja körbe, illetve teszteljük a hazai kínálatban szereplő, döntően kerékpározáshoz tervezett sportszemüvegek 20 meghatározó modelljét. Ezekről itt olvashattok.

Első ízben a Trendelő körképek történetében nem csupán bemutatjuk a termékeket, hanem azok egyben éles bevetésre is kerülnek. A kerékpározás során szerzett tapasztalatok, illetve előre meghatározott szempontok alapján először egyesével, majd egy összehasonlító írásbán értékeljük a teljes „szemüveg-felhozatalt”. Mindazonáltal először egy általános ismereteket tartalmazó írást adunk közre, amely hasznos hátteret nyújt a sportszemüveg-technológiával kapcsolatban, illetve támpontot biztosít a megfelelő modell kiválasztásához.

Bár első „látásra” nem tűnik túlzottan bonyolult szerkezetnek, a szemüvegkeret és a lencsetípus kiválasztása a fejvédőhöz vagy mondjuk a cipőhöz hasonlóan hasonlóan összetett, fokozott figyelmet igényló feladat. A keret illeszkedése a kényelem és a stabilitás érdekében elengedhetetlen, itt döntő szerepet játszik a fejforma, illetve az ehhez passzoló keretkialakítás. A lencseválasztást leginkább a felhasználás típusa, a jellemző fényviszonyok, illetve az optikai tulajdonságok határozzák meg, sok kerékpáros számára ide sorolva a dioptria-korrekció kérdését is.

A közhiedelemmel ellentétben a szemvédelem nem pusztán divatkérdés. A nemsokára megjelenő sportszemüveg-teszt tapasztalatai azt mutatják, hogy a kerékpározás „válfaja”, motivációnk, szokásaink nagy mértékben meghatározzák mind a kerettípus-, mind a lencseválasztást. Az egyéni anatómia tovább bonyolítja a kérdést: nem mindegy, hogy a fejforma kerek vagy hosszúkás, az orrnyereg széles vagy keskeny, mekkora a szemek közti távolság, vagy milyen a fül feletti terület formája, keménysége és szöge. Sokváltozós egyenlettel van dolgunk, amiből csak egy dolog következhet – a megfelelő sportszemüveg-modell kiválasztásához idő, türelem, tapasztalat és nem utolsósorban próba szükséges. Ahogy cipőt sem érdemes látatlanba venni, a szemüveg esetén sem javasoljuk az internetes rendelést: mindenképpen keressünk fel egy szaküzletet, ahol igényeink, adottságaink alapján válogathatunk.

Az alapkérdés persze az, hogy szükségünk van-e a kerékpározáshoz szemvédelemre? Visszakérdeznék: történt-e már veled olyan, hogy csoportos edzés során az előtted haladó kereke egy üvegdarabot csapott a szemüveglencsének? Velem igen, és rossz belegondolni, hogy mi lett volna, ha nem viselek „szemcsit”. Továbbá méretes bögöly is landolt már a lencsén, hasonlóképpen nem tesz jót a szemnek, amikor montizás közben arcunkba sárral kevert trágyalé fröccsen, és még sorolhatnám, hogy miért nem nem jó ötlet szemüveg nélkül nyeregbe pattanni.

És nem csak a fizikai sérülések elkerülésére jó egy sportszemüveg: véd a káros UV-sugárzástól, amely minden hosszabb időtartamú kültéri tevékenység során fellép, illetve óv a huzattól, a hideg levegő okozta szemgyulladástól, és így tovább. Olvastam statisztikai adatokat a sportolás során elszenvedett szemsérülésekről: az USA-ban évente több, mint 100 000 ilyet jegyeznek fel, és 90%-ban elkerülhetők lennének szemüveghasználattal. A kerékpározás ráadásul pont az a sport, amelynél nem ütközik akadályba a szemvédelem alkalmazása – ellentétben mondjuk a küzdősportokkal. Az UV-szűrés hatékonysága fontos szempont, kiváltképpen a sötét, fokozott szűrőfaktorral rendelkező lencsék használata esetén. Ilyenkor kevesebb fény éri a retinát, a pupilla tehát nem szűkül össze oly’ mértékben, mintha napszemüveg nélkül tartózkodnánk a szabadban, azaz „nyitottabb” lesz a káros UV-sugárzásra. Tehát maximális mértékű és egyben a teljes UV-spektrumot átfogó szűrésre van szükség, amely csakis fejlett, gyakran többrétegű bevonatokkal biztosítható. Az „aluljáróban” vagy a hipermarketekben kapható olcsó napszemüvegek ezt nem minden esetben biztosítják, viseletükkel szemük károsodhat!

A látás a legfontosabb érzékszervünk, a kerékpározás pedig – történjen az forgalomban vagy technikás terepösvényeken – magas fokú koordinációs képességet feltételez. Sok a veszélyforrás és a fejvédőben nemcsak szemünk, hanem arcunk is „szabad préda”. Egy esetleges bukás esetén maga a szemüveg is okozhatna sérülést, de szerencsére a sportolásra tervezett, minőségi modellek egytől egyig törhetetlen polikarbonát alapanyagú lencsét és ugyancsak törhetetlen – technikai nevén Grilamid – nejlonkeretet alkalmaznak. A megfelelő szemfedettséget biztosító szemüveg nemcsak a periférialátást fokozza, hanem az esetleges sérülésektől is jobban véd. A kiválasztás során ezen tényezőket mindenképpen mérlegeljük!

A törhetetlenségen kívül a lencsének számos egyéb kritériumnak is meg kell hogy megfelelni, ami rendkívül magas szintű technológiát feltételez. A védelem miatt a lencse eleve íves, ennek ellenére sem előre nézve, sem a perifériákon nem mutathat észrevehető torzítást. A lencsék optikai tisztasága ugyancsak fő szempont: egy enyhén torzító, kissé homályos lencse elfárasztja a szemet, napi több órás használat mellett akár látásunk romolhat is miatta!

Az ideális fényszűrés mértékét befolyásolja többek közt az időjárás, a kerékpározás típusa, a szem alkalmazkodó képessége, illetve a személyes preferencia. A gyártók egységesen öt csoportra osztják a lencsék szűrésfaktorát, 0-4-es beosztással. Kerékpározás 0-tól 3-ig terjedő skálát igényel, a 4-es már a síelők „világa”. A fokozatok a következők:

• 0: 0-20%
• 1: 20-57%
• 2: 57-82%
• 3: 82-92%

A tapasztalat azt mutatja, hogy a katalógusokban megadott besorolást ne tekintsük szentírásnak, próbával győződjünk meg az adott lencse szűrésfaktoráról. Ha több lencsével kapjuk a szemüveget, lehetőségünk van a fényszűrés módosításra, de elképzelhető, hogy pont az a típus nem lesz a csomagban, amit a legtöbb esetben igényelnénk. A cserégetés persze macerával jár, napi túrára – amikor az időjárás többé-kevésbé konstans – nem sokan visznek magukkal tartalék lencsét. A szubjektív szűrésmértéket befolyásolja továbbá a színtónus is, amely ugyancsak felhasználásfüggő: az erdő zöld fényeit jobban kiemeli egy meleg tónusú lencse, amíg a síkságon többlet szűrést biztosít egy hűvösebb. A lencsének a szellőzést és a páramentességet is biztosítania kell: nagy melegben nem jó, ha szemüregünk „izzad”, nedves időjárásban pedig ha a lencse párásodik. A legjobb lencsék emellett hidrofób bevonattal rendelkeznek, így a csapadékot a külső felületről „lepergetik”. Ebből leginkább az következik, hogy használat során jön rá a kerékpáros a sportszemüveg hiányosságaira és erényeire, hasonlóan mint mondjuk a már említett nyereg vagy a cipő esetében!

A szemüveglencse általában több bevonatot kap. Ebből az egyik a korábban említett UV-szűrés, de ide tartozik a fenti víztaszítás is. Ezen felül a jobb lencsék tükröződésmentes bevonattal is rendelkeznek, így a közvetlen fénysugarak nem okoznak homályosságot, illetve nem csökkentik a kontrasztot. További gyakran „bevetett” technológia a polarizált bevonat, amely megszűri az élfényeket (például a beszűrődő napsugarakat az erdőben), illetve a tükröződést a víz, a fém vagy egyéb felületekről. Ilyen lencsét használva az átlagosan világos vagy sötét részeket nem sötétíti a lencse, megmaradnak a kontrasztok is, csak az igazán zavaró fények tűnnek el a látómezőnkből.

A fotokromatikus, lencsék változó fényviszonyok között tesznek igazán jó szolgálatot, például mountain bike-ozás közben, amikor a napfényes rétről a sötét erdőbe száguldunk. Ilyen helyzetben egy magas szűrőfaktorral rendelkező lencsét használva semmit sem látnánk a talajon lévő veszélyes, éles kövekből. A fotokromatikus lencse az intenzívebb fény hatására besötétül, kevesebb fénynél a benne lévő festékpigmentek hatása csökken. Ha ilyen lencsét választunk, akkor a fényviszonyokhoz való alkalmazkodásban fontos szempont a váltás sebessége: a sötét erdőbe vagy alagútba „berobbanva” akár pár másodperc alatt érhet kellemetlen meglepetés! Szerencsére mára nem csak UV sugárzás hatására sötétednek a lencsék, hanem a RudyProject új ImpactX 2-es lencséje már az autó szélvédő vagy motoros bukósisak mögött is sötétedik, ami egyelőre világújdonság. (Részletes tesztet itt olvashattok róla.)

A keret minősége illetve kialakítása ugyancsak fontos, hiszen ez négy meghatározó ponton érintkezik a fejjel: oldalt a két szár, középen pedig a két orrtámasz biztosítja a megfelelő helyzetet. Sportolás közben a szemüveg stabilitása meghatározó, nem szeretnénk, ha menet közben elmozdulna, amire reális van esély az izzadás és a terep okozta rázkódás miatt. A kontaktuspontokon elhelyezett gumírozások hivatottak megakadályozni a csúszkálást, és az ebből fakadó igazgatást. Tehát vásárláskor a megfelelő illeszkedés mellett ellenőrizzük a tapadóképességet is! És az sem árt, ha a rendszerint szilikonból készült  „gumibakok” szögben és pozícióban állíthatók, főleg az orrtámasz esetében! A komolyabb modelleken az idővel elhasználódó gumirészek cseréhetők, a szivárvány minden színében kaphatóak, így a ruházatodhoz, bringádhoz igazíthatod őket.

Aki dioptriás szemüveg használatára van „kárhoztatva”, annak a story tovább bonyolódik. Az első fő kérdés az, hogy milyen gyorsasággal romlik a szemed? Van akinek 5 évente kell fél dioptriával növelni, van akinek két év alatt romlik 1,5-et. Előbbiek esetében van értelme a legdrágább viszont lehető legjobb megoldást választani, azaz a gyárilag belecsiszolt dioptriás lencsét. Keretestől nehéz megoldani százezer forint alatt, de egy gyári fényre sötétedő dioptriás sportszemüvegnél kényelmesebb nincsen.

Ha látásod gyorsan romlik, akkor nem sok értelme van ennyi pénzt elkölteni: sokaknak bringára sincsen ennyiük, nemhogy szemüvegre! Ma már ebben az esetben sem kell kétségbe esni, hisz’ egyre több gyártó kínál bepattintható keretet, amibe egy optikus könnyedén belecsiszol egy nem túl drága lencsét. Arra viszont érdemes figyelni, hogy még véletlenül se üvegből készüljön, hanem műanyagból, mert esésnél láttunk már elvágott orrot!

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy egyre jobban terjednek a napszemüveggel egybeépített fejvédők is, mint például a Casco Speed vagy Roadster széria illetve az ABUS In-Vizz is ilyen típus. A kettő között a fő különbség, hogy a Casco sisakok alá befér a dioptriás utcai szemüveg, míg az ABUS esetében nem. Előnyeiket és hátrányaikat a linkelt cikkekben leírtuk, és mivel egyre többen kedvelik az integrált napszemüveges megoldásokat, a dioptriásoknak a trend kapóra jöhet!

Én (Thommey) a köztes megoldást választottam. Számomra a bepattintható dioptriás keretek két okból sem jöhettek szóba. Csak a fényre sötétedő lencséket szeretem, mert bringázás közben a fényviszony ritkán konstans, másrészt szerintem a cserélhető lencsés megoldás bénaság. Olyan ez mint a négy évszakos autógumi: kicsit mindenhol jó, de igazán sehol. A fényre sötétedős lencsénél „átlátszó állásban” látszik a mögé rakott optikai keret, amit hiúsági kérdésből mindig is elvetettem. Így maradtam a kontaktlencsénél, amiből napi és a legpuhább alapanyagú típust használom. Havonta kb. egy 30-as csomag fogy el (szerencsére egyforma a két szemem), ami alig 3-4000 forint, és csak akkor használom amikor tekerek. Persze ennek a megoldásnak hátránya is van: amikor egész nap rajtam van a kontaktlencse, akkor estére a szemem elfárad és kiszárad, alig várom, hogy kivehessem. Szóval neked kell a négyféle megoldás közül az ideálisat, vagy inkább legkevesebb kompromisszummal járót megtalálni!

És végül de nem utolsó sorban, 6 tipp a tökéletes szemüveg kiválasztásához:

• Vidd magaddal a bukósisakodat is, mert egyes modellek szára nem lesz kompatibilis vele!
• Fényes nappal, napos helyen vásárolj! A sportszemüveget nem egy sötét boltban fogod használni, hanem szabadtéren. Menj ki a kiválasztott modell(ek)ben nézd meg, hogyan reagál a szemed a fényre az adott lencsével. Próbálj ki többféle sötétségű lencsét is!
• Milyen a kilátás? Vegyél fel bringás pozíciót, és nézd meg nem zavar-e a felső keret, esetleg „kilátsz” a lencse mellett! Mindenkinek mást-mást jelent a tökéletes szemüveg, ezért bizonyosodj meg róla, hogy neked valóban jó-e!
• Ellenőrizd az orrnyerget! A pokolba fogod kívánni a legmenőbb szemüveget is, ha nyomja az orrodat vagy a lencse az arcodhoz ér. Ez főleg a nem állítható alkatrészekből felépülő, és jellemzően olcsóbb modelleknél szokott gondot okozni.
• Nézd meg, hogy a behajtott szárak hozzáérnek-e a lencséhez! Ha igen, akkor ellenőrizd, hogy a szárvégek puha gumiból készültek-e! Amennyiben nem, óvakodj az összehajtva tárolástól, szállítástól, mert a szár a lencsét össze fogja karcolni.
• Cserélhető lencsés szemüveg esetében minden esetben kérd meg, hogy mutassák meg a műveletet! Gyakorold be a boltban, ha nem tűnik egyszerűnek, nézz másik modellt!