Home Blog Page 1061

Bringás hölgyek az olimpiákon

Alison Sydor - Paola Pezzo - Susan DeMattei - 1996, Atlanta

Bár a hegyikerékpár inkább férfias sport, de azért szép számmal vannak női versenyzők is. Ahogy a férfiaknál, úgy a nőknél is 1996-ban debütált a mountain bike Atlantában az olimpiai versenyszámok között. Az elmúlt négy alkalommal nem, viszont idén Benkó Barbara személyében mi is képviseltetjük országunkat.

Alison Sydor - Paola Pezzo - Susan DeMattei - 1996, Atlanta

Az 1996-os olimpián az olasz Paola Pezzo remekelt, megszerezve az aranyérmet. Második Alison Sydor, harmadik pedig Susan DeMattei lett. Gunn-Rita Dahle itt még „csak” a negyedik helyen ért célba.

Paola Pezzo

Paola nem csak az 1996-os olimpiát nyerte, hanem négy évvel később, Sydneyben is ő állhatott a dobogó legmagasabb fokára.
A 2004-ben 35 éves olasz legenda születésnapi Specialized Epic-jét egy újabb arannyal kívánta meghálálni a technikai szponzornak és a Gatorade Team-nek, de sajnos a futamot nem tudta befejezni.

Az olasz sportolónő azóta is részt vesz versenyeken – maratonokon vagy épp triatlonozik – emellett pedig az utánpótlással foglalkozik, gyerekeket edz és kerékpározni tanít.

Alison Sydor

Az országútis múlttal rendelkező – világbajnoki bronz 1991-ből – Alison Sydor is három olimpián vett részt, 2000-ben „csak” az ötödik, 2004-ben pedig a negyedik helyen végzett. 2009-ben, 43 évesen a Cape Epic vegyes duójában – Nico Pfitzenmaier-rel – állhatott a dobogó legfelsőbb fokára.

Susan DeMattei - World Cup 1991

A bronzérmes Susan életére nagy hatással volt a kerékpározás, hiszen itt talált rá csapattársára, Dave Wiens-re, aki lelki társa és három gyermekének apja is lett. Susan az olimpia után bár visszavonult, de a sporttól nem távolodott el: kerékpáros táborokat szervez.

A 2000-es olimpián Paola Pezzonak sikerült dupláznia, második olimpiai aranyát gyűjtötte be. Alig fél percen múlt csupán a svájci Barbara Blatter helyezése, aki így ezüstérmet szerzett. Őt közvetlenül Margarita Fullana követte. Gunn-Rita Dahle kiégés/túledzés miatt kihagyni kényszerült az olimpiát.

Gunn-Rita Dahle a Cyclepassion naptárban

A norvég olimpiai győztessel már készült korábban egy rövid interjú, ahol sokmindent megtudhatunk róla, hogy miként változtatta meg életét a már három éves gyermeke. Egyéni szponzorai közt olyanokat tudhat maga mögött, mint a Shell vagy a COOP norvég élelmiszer-üzletlánc. Gunn-Rita-t a londoni futam egyik esélyeseként tartják számon, aki már a negyedik olimpiáján vesz részt.

A 2004-es olimpián már Gunn-Rita Dahle lett a legjobb, Marie-Hélène Prémont és a német Sabine Spitz előtt.

Sabine Spitz az olimpiai aranyérmével

A bronzérmes Sabine Spitz-nek 4 évvel később, 2008-ban sikerült a dobogó legfelső fokára állnia. Mára saját csapatának is névadója lett, a Haibike gyári csapata felvette a „Sabine Spitz-Haibike Pro Team” nevet.

2008-ban Sabine Spitz-et a lengyel Maja Włoszczowska és az orosz Irina Kalentieva követte az olimpiai dobogón.

Maja Włoszczowska

Maja második olimpiáján vett már részt, 2004-ben egy hatodik helyet tudhatott magáénak. A kis mosolygós hölgyemény idén is gyűjtögeti a világkupák dobogós helyezéseit.

Lássuk mi várható 2012-ben!
A hölgyeknél talán még nyitottabb a kérdés, mint a férfiak mezőnyében. A világranglistát vezető Catherine Pendrel Pekingben negyedik helyen ért célba, Gunn-Rita Dahle-t, Julie Bresset-et, Maja Włoszczowska-t, Sabine Spitz-et pedig be sem kell mutatnunk.

Blaza Klemencic

A szlovén Blaza Klemencic bár első olimpiáján körhátrányba került, idén újabb lehetőséget kap, hogy bizonyíthasson.
A katona foglalkozású – feltehetőleg sportkatona, ami végül is hivatásos versenyzőt takar – versenyzőnő eredetileg falmászó volt, de már juniorként világbajnoki negyedik hellyel büszkélkedhetett. A dopping miatti eltiltást is megért Klemencicet a tavalyi Veszprémi XCO kupafutamról is ismerhetjük: kizárták, mert egy lekörözött junior versenyző szélárnyékában utazott.

Pauline Ferrand Prevot

A 2012-es futamon részt vesz a Rabobank országúti csapat versenyzőnője is, a mindössze 20 éves Pauline Ferrand Prevot, aki az olimpiai mezőnyversenyben a 8. helyen futott be. Emellett a mountain bike világkupákon általában az első 10 helyezett közt ér célba.

Katerina Nash

Katerina Nash 1998-ban és 2002-ben a téli olimpián sífutóként vett részt. A cseh származású, USA-ban élő versenyzőnő idei évi világkupa eredményei alapján akár a végső győzelemre is esélyes lehet.

Ettől függetlenül mi legjobban Benkó Barbarának fogunk szurkolni, az biztos! Barbi 2011-ben második lett a huszonhárom év alattiak világkupa összetettjében, 2012-ben továbbra is – az immár az elit mezőnytől külön rajtoló – U23-asok között jeleskedett, és most szeretné megmutatni, hogy a legkeményebb mezőnyben is ott a helye!

A mountain bike bringák fejlődése Atlantától Londonig

Paolo Pezzo az atlantai olimpián 1996-ban

Az 1996-os első olimpiai cross country futam óta sok változás történt a kerékpárokat illetően. A versenyzők gyorsultak, a pályák nehezedtek, amihez elengedhetetlen volt, hogy a kerékpárok technikája is igazodjon.

Paolo Pezzo az atlantai olimpián 1996-ban

Az atlantai győztes Bart Brentjens így számol be kerékpárjáról: „ Azóta a bringák teljesen megváltoztak. Hidraulikus felnifékekkel versenyeztem. A teleszkóp 40mm mozgásra volt képes, a komplett gép nagyjából 12 kg-ot nyomott, ami meglehetősen jónak számított akkoriban. Természetesen 26”-es kerekű bringa volt. Sokkal rövidebb kormányokat használtunk akkor, ha jól emlékszem az enyém 54cm széles volt. Hátulra egy semi-slick, míg előre egy bütykösebb gumit választottam a versenyre. A bringa azóta is megvan, az irodám dísze.”

A Rock Shox 1996-os kínálata

A mérnökök már akkor is komolyan dolgoztak, hogy a versenyzők a legjobb technikai feltételek mellett versenyezhessenek. 1996-ban már kapható volt a 950-es XTR szett, ami még napjainkban is megállja a helyét. A teleszkópok körében a Rock Shox Judy és Mag 21 típusai voltak a legelterjedtebbek. A villanyak csavarral rögzült a becsúszókhoz, a levegőkamrát tűszelepen keresztül lehetett „felfújni” a kívánt nyomásra. A 46- illetve 60 mm-es mozgástartomány elégnek bizonyult a korabeli pályákra. Alternatívaként a Marzocchi XC600 és XC700 merülhetett fel.

Klein Adroit

A vázak geometriája is eltért a manapság megszokottaktól. Rövidebb felsőcső-hosszal rendelkeztek, a nyeregvázcső többnyire meredekebb szögben állt a vízszinteshez képest. A vázanyag acél, alumínium, titán, sőt karbon is lehetett, de ebben az időben még csak maguk a vázcsövek voltak karbonból, amiket acél, alu vagy titán muffok tartottak össze. A Klein Adroit már akkor vázon belül vezettet bowdenekkel rendelkezett, amit sok gyártó forradalmi újdonságként kommunikál a legújabb vázainál. A rövid kormányokat (52-54cm) többnyire furcsa hajlítású szarvak „díszítették”. A kiegészítők a színek kavalkádjában pompáztak az eloxálásnak köszönhetően.

A 2000-es játékokat már a maira emlékeztető bringák jellemezték. Az egyik leginnovatívabb cég, a Cannondale már Lefty-s, tárcsafékes bringával látta el Christop Sauser-t, aki végül harmadikként ért célba a viadalon. A mezőny többsége azonban a nagyon könnyű alu vázas v-fékes bringákat részesítette előnyben. Az Avid Single Digit típusokat jó fékerő és pille súly jellemezte. A tehetősebbek kerámia bevonatú felnit használtak, pl. korabeli Mavic Crossmax, ezzel növelve tovább a fékhatást.

Rock Shox SIDney

A villák terén a csúcsot a Rock Shox SID jelentette. Az amerikai gyártó egy 500 darabos limitált szériát is kiadott az olimpia tiszteletére SIDney néven. Két levegőkamra, kiváló mozgás és 1300 gramm alatti súly jellemezte. A győztes Miguel Martinez is ilyen teleszkóppal szerelt bringával nyert.

SRAM 9.0

A japán gyártó csúcs szettjén kívül a SRAM ESP 9.0 SL is népszerű volt a versenyzők körében, talán a gripshift váltókarnak és könnyűségének köszönhetően. Természetesen mindkettő 9 sebességes hátsó váltóval rendelkezett.

Julien Absalon a 2004-es olimpián

2004-ben Julien Absalon győzelmével új korszak köszöntött a cross country szakágra, amit az ő dominanciája fémjelzett. Érdekesség, hogy 2004-ben Absalon még V fékkel szerelt bringával nyert , a női győztes Gunn Rita Dahle-hoz hasonlóan, pedig a mezőny nagy része ekkor már tárcsafékeket használt. Valószínűleg a kisebb súly és a száraz pálya miatt használta mindkét bajnok az „elavult” technikát. 2004-re rengeteg újdonság volt az előző olimpiához képest. A Shimano 2003-ban bemutatta a 960-as XTR szettet, ami könnyebb volt elődjénél, valamit egy azóta népszerűségét vesztő technikát, Dual Control fékváltókarokat használt. Tárcsafékes és v-fékes verzióban is elérhető volt a „fényes” XTR . A SRAM-nál a 9-es X.0 jelentette a csúcsot .

Kerekek közül a Mavic Crossmax SL típusa volt a legnépszerűbb, v-fékes verzióban kerámia fékfelülettel, Absalon is ilyet használt. Gunn Rita az elnyűhetetlen és forradalmi DT 240-es agyakra épülő kerekeket hajtott. A teleszkópok közt még mindig Rock Shox dominancia volt jellemző, az athéni játékokat is SID-el nyerték, ide is egy különleges kiadást hozott az amerikai gyártó Athena néven, ami a 2005-ös World Cup álcázott változata volt. Karbon váll és nyakcső valamint kormányról vezérelhető lockout tette a bajnokok teleszkópjává. Ebben az időben azonban a Fox már versenyre kelt a SID-del, picit súlyosabb volt ugyan, de jóval merevebb , ezért a nehezebb, agresszívebb riderek pl. Frischknecht szívesebben versenyeztek ilyennel. A Manitou Skarebet nem lehet egy lapon említeni ezekkel a villákkal.

Absalon alumínium Bianchi vázzal győzött, a norvég bajnoknő pedig az azóta feledésbe merült magnézium Merida vázat használta. A karbon technika is sokat fejlődött ekkora, elég csak a Trek 9.8-as vagy a Giant MCM vázakra gondolnunk. A Scott scandium ötvözetből készített 1200g alatti vázat Team Issue néven.

Vinczeffy "Zerge" Zsolt és Meridája

A magyar versenyző Vinczeffy „Zerge” Zsolt egy full XTR szettes, Skareb villával szerelt Merida nyergében érte el a 43. helyezést.

A legutóbbi Pekingi olimpián már a karboné volt a főszerep. A női versenyben győztes Sabine Spitz Ghost Lector bringája mindössze 7,2kg-t nyomott. Az egyedileg gyártott Tune és Schmolke alkatrészek kuriózumnak számítanak a bringás világban. A Tune agyakra épült kerék szett 1100 gramm alatt maradt. A karbon Clavicula hajtókar súlya pedig közel fele egy 970-es XTR-nek.

Cannondale Scalpel a 2008-as olimpián

A férfi mezőnyben is megtalálhatóak voltak különleges bringák. A belga Roel Paulissen Cannondale Scalpel-je fully létére nem érte el a 9 kg-t. A festetlen vázat csak pár nemzeti színű dekoráció díszítette, a Lefty villát a 88+ tökéletesítette. A hajtómű egy 2 tányéros Cannondale Si SL, a váltás X.0, a fékek pedig az Avid Ultimate modelljei voltak. A prototípus Mavic szingós kerekek azóta se kerültek kereskedelmi forgalomba, de a világkupákon előszeretettel használják őket a versenyzők.

Absalon a 2008-as bringájával

A férfi győztes ismét Julien Absalon lett, egy többségében kereskedelmi forgalomban kapható alkatrészekből álló bringa nyergében. A Rock Shox nem szakított a hagyományokkal , így a 2008-as győztes bringába is egy olimpiai különkiadású SID, a Beijing került beépítésre, ez azonban csak dizájnban különbözik a 2008-as World Cuptól. Természetesen ez már az új 32mm-es becsúszójú változat. A váz egy Orbea ALMA karbon, egyedi festéssel, a hajtás teljesen Shimano mentes, X.0 hátsóváltó, 2 tányérossá alakított Truvativ Noir hajtómű, amin a láncot egy Sram Red országúti első váltó terelte. A kerekek Fulcrum Red Carbon típusúak voltak. A 23. helyen célba érő magyar rider Parti András egy egyedi Trek 9.9 bringát hajtott, olimpiai kiadású SID-el, és SRAM szettel.

Todd Wells idei bringája

A 2012-es olimpia legújabb újdonságai a 29”-es és 650b bringák lehetnek, ugyanis eddig csak 26”-os bringával álltak rajthoz a cross country versenyeken, olimpián. A 10 sebességes (prototípusként 11-es) váltórendszerek lehetővé teszik, hogy elől csak 1 lánctányért használjanak a versenyzők. A pályák jelentősen megváltoztak, 1996-ban a férfiak közel 2,5 órát töltöttek versenyzéssel, idén nagyjából másfél órás futam várható a világkupákból és a tesztversenyből kiindulva. A sokkal gyorsabb, technikásabb, látványosabb versenyek a bringát is jobban igénybe veszik, a cikk elején említett 54cm-es kormányok 66-68 cm-re „nőttek”, míg a teleszkópok rugóútja is 100-120mm-re változott.

Holnap és holnap után mindkét magyar versenyző, Benkó Barbi és Parti Andris is 29”-es bringa nyergében állnak rajthoz, szurkoljunk Nekik, hogy minél jobb eredményt érjenek el!

 

írta: Kuntár Bence

Ami olyan mindenes: GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

Régi mániám, hogy kéne egy olyan bringa, ami olyan mindenes. De eddig nem akadt ilyesmi horogra, mert azt hiszem, kicsit sokat várok el ehhez. Jócskán tekerek városban, és mindig sietnem kell, tehát aszfalton gyors legyen. Nem szoktam elkerülni a budai oldal hegyeit sem, tehát legyen megfelelő áttételezése. Szívesen hagyom el a szilárd burkolatú utakat, vagyis az egyszerűbb terep se kottyanjon meg neki. Aztán néha van úgy, hogy feltenném a gyerekülést, és vinném a gyerkőcöt is. Időnként pedig nosztalgiázom, gimis korombeli csomagos bringatúrák után. No igen, és fontos szempont hogy dizájnban, műszaki színvonalban toppon legyen.

Az igényeimet eddig, több bringa váltott alkalmazásával elégítettem ki. De a GEPIDA ALBOIN 700 CRS tesztbringa felbukkanásával felcsillant a lehetőség, hogy mindezt egy kerékpárban egyesíteni lehet. Méghozzá nem is túl vészes árért.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

Mikor a kezeim közé került rögtön azt méricskéltem, vajon mire szánták a gyártók? A geometria és a felszereltség megadja az alapkaraktert, a finomságokról pedig a teszt során kifaggattuk a Gepidát.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

Nézzük a vázat! Az elegáns fekete festés kifejezetten megnyerő külsőt kölcsönöz. A főbb csövek „triple butted” alumíniumból készültek. Hydro forming technológiával azaz a víznyomás segítségével alakítják a felsőcső, alsócső speciális keresztmetszeti alakját. Ezt a csúcstechnológiai eljárást, természetesen a minél kedvezőbb merevség/súly tényező érdekében vetik be. Ennek érdekében hajlanak a már szokásos „S” alakban a támvillák is. A hegesztések szépen eldolgozottak, bowdenezés a felsőcső alatt van elvezetve, amit ebben a „géposztályban” nagyon szeretünk. Két kulacs elhelyezésére van lehetőség, viszont a csomagtartó felszerelését nem könnyítették meg a vázon elhelyezett rögzítőpontokkal. Lemondani azért nem kell a csomagtartóról, csak valamivel komplikáltabb az eljárás az installálást illetőleg.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

A felszerelés:
Az RST teleszkópos villa, hidraulikusan lockolható. Igaz nem a kormányról, de sport-treking gépnél ezt egyáltalán nem hiányoltuk. Előfeszítése szabályozható, 50 mm-es útja, bőven elegendő. Hajtásrendszere és a váltás a Shimano Deore családján alapul, de hátsóváltóból XT-t kapott. Ami nem csak kellemes optikai tuning, hanem a bringa presztízsét is emeli. A fékeket szemügyre véve újabb kellemes meglepetés ért minket, ugyanis nem a szokásos mechanikus – azaz bowdenes – rendszerű fékekkel van szerelve a bringa, hanem az Avid új generációs hidraulikus tárcsafék családjának a tagja az Elixir1 gondoskodik a brutális fékhatásról.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

A kormány ergonómikus markolataival is nagyon jó tapasztalatunk volt. Nem csak kényelemes, elfáradás-, zsibbadásmentes fogást ad, hanem formájának köszönhetően kormányszarv jellegűen is meg lehet ragadni.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

A kerekek már első ránézésre is nagyon dögösek. A sűrű fűzés (36 küllő) és az erős duplafalú alufelnik biztosítják, hogy extra leterhelés mellett sem kell aggódnunk a teherbírás miatt.

Mi plusz 20 kilóval (gyerekülés+gyerek) teszteltük, de semmi gond nem volt a kerékkel.
A Schwalbe Racing Ralph gumijait pedig többen szerették volna velem elcserélni, annyira komoly szintet képviselnek a terepgumik kategóriában. Épp emiatt kicsit fájó szívvel koptattam őket aszfalton, túl jó ahhoz! Érdemes megfontolni, hogy milyen arányban használjuk terepen-aszfalton, és annak függvényében feltenni egy slick, vagy fél slick gumit, a szuper terepgumikat pedig félretenni, terepezős, földutazós napokra.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

A Selle Royal Respiro nyereg tényleg királyi kényelmet nyújt, szinte nem lehet elfáradni rajta, és nincs olyan pont az emberen, amit nyomni tudna. Az egyéb kiegészítő alkatrészek (nyeregcső, stucni, kerékagyak, vázba integrált fejcsapágy, stb.) Gepida saját márka alatt futnak, és fekete színükkel hozzájárulnak a bringa szép egységes arculatához. A túrabringáknál megszokott kiegészítő még a kitámasztó. A GEPIDA ALBOIN 700 CRS is rendelkezik ilyennel, méghozzá kifejezetten igényes kivitelben.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

Menet közben megtapasztaltam a nagy váz, és kerekek előnyeit. Nagyon jól lehetett vele haladni, ugyanakkor a magasabb kormánypozícó miatt kényelmes, felegyenesedett testtartással a derék, a hát elfáradása sokkal később következik be, mint a sportosabb geometriáknál.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

Terepen, illetve meredek hegymenetben bizony jól jöttek a könnyű áttételezések. Így még patentpedál nélkül is mindenhol fel lehetett tekerni. Durva terepen bringázásnál figyelembe kell venni, hogy azért ez nem MTB, tehát a vékonyabb kerekeket fel lehet ütni, a kanyarokba kisebb sebességgel kell bemenni, de azért sok kompromisszumot nem kell kötni.

GEPIDA ALBOIN 700 CRS kerékpárteszt

Összegzés: a bevezetőben felvetett igényekre megoldást nyújthat ez a kiváló minőségben összeállított sport-treking bringa. Akár száguldozásra a városban, akár hosszútávú túrázásra – ahol még az sem okoz semmilyen problémát, ha elfogy alólunk az aszfalt út –, de még könnyű terepezésre is kiváló. Stabil, merev felépítése miatt, abszolút terhelhető. Elegáns megjelenése miatt büszkén lehet vele „feszíteni”. Ára pedig ezekért az előnyökért igazán kedvező! Ár-érték arányát mi jónak találtuk!

InfoBox:
Forgalmazó: Gepida Kerékpár KFT. www.gepida.hu
A kerékpár a gyártó honlapján IDE KATTINTVA érhető el
Származási hely: Magyarország/Tajvan
Vázgarancia: élettartamgarancia – a kerékpárt regisztrálni kell a www.gepida.hu oldalon a kerékpár regisztráció fül alatt!
Vázméretek: női: 44 CM, 48 CM ; férfi: 48 CM, 52 CM (tesztelt), 56 CM
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 239 900 Ft, most akciósan: 184.900 Ft

Specifikáció:
Váz: GEPIDA HYDROFORMING – 6061 ALLOY
Villa: RST
Kormánycsapágy: GEPIDA INTEGRATED
Kormány: GEPIDA ALLOY MTB AL-118 600MM
Kormányfej: GEPIDA/TRANZ-X 28,6/90 MM
Hajtómű: SHIMANO FCM-521 26-36-48/175 MM
Középcsapágy: SHIMANO BB-ES25 OCTALINK
Első váltó: SHIMANO DEORE
Hátsó váltó: SHIMANO DEORE XT
Váltókar: SHIMANO DEORE
Fék: AVID ELIXIR1 HIDRAULIC DISC BRAKE
Fék kar: AVID ELIXIR1 HIDRAULIC DISC BRAKE
Agy: GEPIDA ALLOY DISC 36H
Küllő: STEEL BLACK
Felnik: RODI EXCALIBUR XC DISC 36H
Külső gumi: SCHWALBE RACING RALPH 700CX35
Nyereg: SELLE ROYAL RESPIRO 5130
Nyeregcső: GEPIDA ALLOY 27.2X300 MM
Méret: LADY: 44 CM, 48 CM ; MAN: 48 CM, 52 CM, 56 CM
Kerékméret: 28″

Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 72,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 73,5 fok
Felsőcsőhossz: 585 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 560 mm
Nyeregvázcső-hossz: 450 mm vázcsomóponting (515 mm, nyeregbilincsig)
Láncvillahossz: 460 mm
Középcsapágy-magasság: 290 mm
Tengelytáv: 1110 mm
Kormányszárhossz: 85 mm
Tömeg: 13,6 kg  (gyári adat)

Szöveg és fotók: Holluby András

A mountain bike-osok és az olimpiák – az elit férfi versenyek Londonig

Absalon az olimpiai pálya tesztversenyén

A hegyikerékpár, az országúti időfutammal egyszerre, 1996-ban debütált Atlantában az olimpiai versenyszámok között. Az idei lesz az ötödik alkalom, hogy a bringások megmérettethetik magukat cross country szakágban is. Nekünk magyaroknak pedig már a harmadik alkalom, hogy kijutottunk.

Az első lehetőséget 2004-ben kaptuk, amikor Vinceffy Zsolt képviselte hazánkat Athénban, 2008-ban Parti Andrást küldhettük Pekingbe, idén pedig ismét Parti András megy Londonba, kiegészülve a női futam versenyzőjével, Benkó Barbarával.

Az 1996-os volt a leghosszabb verseny, az első 2:17:38 mp-et kerekezett. Az első olimpiai aranyérmet Bart Brentjens szerezte Atlantában. Ekkor Thomas Frischknecht lett ezüstérmes, aki azóta is legendás ikonja a hegyikerékpározásnak. A bronzérmes pedig Miguel Martinez lett.

Bart Brentjens azóta is aktívan mountain bike-ozik. Inkább a hosszabb, több napos versenyeket kereső sportoló 2005-ben első helyet szerzett a Cape Epic maratonon, idén pedig a Milka-Superior 44 éves versenyzője a négynapos Alpentour Trophy master kategóriájában győzedelmeskedett .

Bart Brentjens

Frischi karrierje 1985-ben kezdődött, az akkor 15 éves fiú cyclocrossozással kezdte a kerékpározást. A mountain bike hőskorában az U23-ben begyűjtött világkupa győzelmeit felnőttként összesen 18 világkupa győzelemmel és 15 világkupa sorozat dobogós helyezéssel folytatta.

Frischi neve a Ritchey-éra után szinte összeforrt a Scottal és DT-vel, nem csoda hát, hogy néhány éve Ő a Scott-Swisspower csapat vezetője. Thomas fia, Andri apja nyomdokaiba lépett, a 18 éves fiú már több világkupa győzelmet is magáénak tudhat.

Frischi (3)

Miguel Martinez talán a legmostohább sorsú olimpiai bajnok montis (a profi kerékpáros családból származó francia 2000-ben nyert Sydney-ben). A 2002 és 2009 között 6 csapatot megjárt kerekes – országúton is profiskodott – 2009 elején maradt magára, amikor a Felt International menesztette. Az ok egy felfüggesztett börtönbüntetés volt, amit volt felesége bántalmazása miatt kapott.

Még ebben az évben a belga Team G-Skin Deforche csapathoz igazolt, ahol örömmel fogadták az egykori olimpiai győztest. Ekkor nagy lendülettel indult újra, a célja pedig a 2012-es olimpiai részvétel volt. A 2010-es év után nincs hírünk róla.

Miguel Martinez a G-Skin Deforche színeiben

A mezőny kilencedik helyén végzett Atlantában Cadel Evans, akinek a 2000 volt az utolsó mountain bike-os éve. A ’96-os olimpia után 1998-ban és 1999-ben is megnyerta a világkupasorozat összetettjét és Sydneyben a hetedik helyen végzett.

Az 1977-ben született sportoló látszólag országúton sikeresebb, hisz 2005-ben 5., 2007 és 2008-ban pedig második lett a Tour de France-on, 2011-ben pedig győztesként ért célba.

Cadel Evans a BMC színeiben

A 2000-es olimipián már jóval több ma is ismerős indulót láthattunk. A négy évvel korábbi bronzérmes, Miguel Martinez állhatott ezúttal a Sydneyben a dobogó legfelső fokára. Őt a belga Filip Meirhaeghe majd Christopher Sauser követte. A ma is aktív José Antonio Hermida negyedik, Frischi hatodik, Cadel Evans hetedik, Geoff Kabush pedig a kilencedik lett.

Meirhaeghe karrierje 2004-ben egy pozitív doppingteszttel fejeződött be, amikor elismerte, hogy EPO-t használt az athéni olimpia megnyerése reményében. A vizsgálat eredményét nem vitatta, „nyugdíjba vonulása” után pedig életrajzi könyvet jelentetett meg. 2008-ban rövid időre visszatért, akkor a Corratec World Teamben versenyzett.

Geoff Kabush idén harmadszor vesz részt az olimpián (a 2000-es évben elért 9. helye után Pekingben a 20. lett). A tízszeres Kanada bajnok 2009-ben a bromonti világkupa futam legjobbja volt. Kabush-sal kapcsolatban nemrégiben már cikkeztünk, amikor a Fox elektromos lockoutját mutattuk be. Ő volt az egyik tesztalanya az új rendszer kifejlesztésének. Valószínűleg aktívan részt tud venni a fejlesztésben, mivel gépészmérnök végzettsége van.

A 2004-es olimpia legjobbja a francia Julien Absalon. Az előző olimpián a dobogóról lecsúszó Hermida ismét „első vesztesként”, másodikként ért célba, a harmadik pedig az atlantai győztes, Bart Brentjens lett. Absalont a hétvégi londoni futam egyik esélyeseként tartják számon. Nem csoda, hiszen idén már kettő világkupa győzelmet szerzett. A kétszeres olimpiai bajnok címvédőként állhat rajthoz. Az esélyei nagyok, hiszen a londoni pályán rendezett tesztversenyt már megnyerte.

Absalon az olimpiai pálya tesztversenyén

Jose Antonio Hermida még napjainkban is -p*navadász- harcsa bajszával hódított, de nem csak a pálya szélén, hanem a versenypályán is. 2010-ben harmadszor, a Junior és U23-as korcsoportok után ezúttal az Elit kategóriában lett világbajnok.

Jose Antonio Hermida

2004 volt az első olimpia, hogy mi is érintettek voltunk, Vinczeffy Zsolt, Zerge 43. helyezése révén.
Zerge 10 év futás után, 18 évesen kezdett kerékpározni, majd 12 év bringázás után elsőként képviselte hazánkat Athénban. 2006-tól már csak hobbi szinten kerékpározik (amibe azért belefért cyclocross bajnoki cím…), azóta kerékpáros teljesítménymérők kereskedelmével foglalkozik.

Vinczeffy Zsolt még ma is indul cyclocross versenyeken

A 2008-as olimpia volt a legrövidebb futam eddig. A győztes Absalonnak 1:55:59 másodpercre volt szüksége a futam teljesítéséhez. Az ezüstérmet a francia Jean-Christophe Peraud, a bronzot pedig Nino Schurter szerezte meg.
Hazánk második olimpikonja, Parti András a 23. lett, körhátrány nélkül ért célba, saját határain belül fantasztikus versenyzéssel.

És 2012? A három dobogós közül Peraud-t elvitték profinak, tavaly top 10-ben végzett a Tour de France-on! Ennek ellenére ismét láthatjuk a mountain bike pályán, mit mondhatnánk? Közhellyel élve: sötét ló. Absalon és Schurter viszont idén is topfavoritnak számít, előbbi az oldschoolt, a rutint, a 26-os kerékméretet…, utóbbi a fiatalos lendületet képviseli, úttörő technikai fejlesztésekkel, nagyon éhesen… Mögöttük nagyon komolyan mozgolódtak idén a Cannondale versenyzői, a német Fumic és az olasz Fontana, de akár Schurter honfitársa, Florian Vogel is esélyes lehet az aranyra, s persze annak ellenére nem feledkezhetünk el a cseh Kulhavyról, hogy 2012-ben úgy tűnt, nem találta meg tavalyi formáját. A 2010-es világbajnok, a spanyol Hermida, Absalonhoz hasonlóan élete utolsó olimpiájára készül (legalábbis topformában). S ha már formaidőzítésről beszélünk, a „legsötétebb ló” talán a brit Liam Killeen, aki Pekingben emlékezetes menetet mutatott be a hátsó sorokból. Technikai szempontból Londonban a különböző méretű kerekek csapnak majd össze, vajon 26-os, 27,5-es, vagy 29-es bringát hajt majd az olimpiai bajnok?

Hétvégén teker a Londoni Olimpián Benkó Barbara és Parti András

A Londoni Olimpián a mountain bike XCO futamban szombat délután 13:30-kor rajtol Benkó Barbara, vasárnap, 14:30-kor pedig Parti András, bringásaink nagyon számítanak a szurkolásunkra, hogy minél jobb helyen végezhessenek a világkupáknál szűkebb létszámú, de annál keményebb mezőnyben…

Közösségi oldalukon mountain bike versenyzőink így nyilatkoztak a pályáról:

Barbi:

„Első pályajárás ma letudva! Durva, nagyon durva… De tetszik és úgy érzem jó lesz nekem, alig várom a versenyt! Egyébként hihetetlen mi vesz itt körül minket, ilyen nagyszabású és komolyan szervezett sporteseményt még nem láttam! A Magyar Csapatban jó a hangulat, alakul az éremtábla is! Go go go Hungary!”

Barbi kiutazása előtt elmondta azt is, őt az sem zavarná, ha esne az eső, a technikás pálya kedvez neki, ahogy a rövid, gyors mászások is. Bővebben legfrissebb blogjában ír a verseny előtti napokról.

Andris:

„Ma bejártuk végre az olimpiai pályát! Nagyon ki van találva, technikás és igen izgalmas pálya. Kő, kő hátán! Nekem is tetszik, akárcsak a Barbinak, de egy biztos, nagyon kemény verseny lesz! A „falusi élet” (olympic village) nagyon jó, jól érezzük magunkat, a Magyar csapat hangulata egyre jobb, ahogy gyűlnek az érmek és még van pár éremesély…
Hajrá Magyarok!”

És ami férfi olimpikunounk számára mindenhol különösen fontos, az étkező:

A bringák:

Barbi Focus Raven 29er-e:

Bővebb bemutató fotókkal IDE KATTINTVA.

Andris Cube 29-ese:

Különlegessége, hogy az Euro One-Waberer’s versenyzője elöl csak egy 36-os tányért szerelt a gépre.

A mountain bike futamokat az Eurosport közvetíti (illetve ad összefoglalót), valamint élő online közvetítés itt érhető el az Olimpiáról: http://www.watchlondonolympics2012liveinhd.ewebsite.com/

Benkó Barbi blogja: Londoni Olimpia – első bejelentkezés

Gyors bejelentkezés Londonból! Hihetetlenül kapkodós és gyors volt eddig minden, rengeteg az intézni való, ezért sem volt lehetőségem jelentkezni, még egy pár napig erre számítok, de remélem, verseny előtt aztán már szépen lecsendesedik minden és végre kipihenhetem magam teljesen!

Ma voltunk először a pályán, hát az kell mondjam nagyon durva. De hát milyen legyen egy Olimpia!? Nekem nagyon tetszik, úgy érzem feküdni fog, muszáj lesz! Nincsenek igazán hosszú emelkedők viszont sok van és nagyon meredek, vagy kemény, ahová fullgázon kell felmenni. Rengeteg sziklás rész van, sok az ugrás és a technikai elemek, van, amelyiktől picit félek is, mert kis hiba és elesel, amivel az a baj, hogy itt nem tudod csak lehorzsolni magad, hanem csak rendesen lefeküdni és szinte garantált a törés, de minimum kórház. Igaz, mindent beadtam és csak egy helyen nem érzem biztonságosnak a dolgot, de azon még javítok a napokban! A francia szintén U23-as Paulin Ferrand-Prevot-val jártam pályát ma, az első körben egy-két helyen érdekesen néztünk, hogy ezt mégis hogyan gondolták, de aztán körről körre egyre jobban ment és ráéreztünk a dologra!

Megérkezésünk után nem győztem csodálkozni azon mi vesz körül minket, micsoda rendezvényen vagyunk! Óriási felhajtás van itt, a hangulat szuper, arról nem beszélve kik vannak körülöttünk. Mikor megérkeztünk a Magyar Házba, a bringáink már itt vártak. Beléptem az ajtón és azt látom, hogy valaki emelgeti az enyémet, majd megfordul és azt mondja, hogy ” húúú, de könnyű ez a bringa, nagyon jól néz!” Én meg majdnem elájultam, ugyanis az Ungvári Miki volt személyesen, aki épp a bringámat dicsérgette és kérdezte milyen utunk volt. Belőlem csak annyi jött ki, hogy „viccelsz? Gratulálok, nagyon király voltál!”

Egyébként a legtöbb sportoló, legyen az akár Olimpiai aranyérmes, nagyon közvetlen és jó fej, azóta már volt alkalmam szinte mindenkivel a Magyar Csapatból találkozni. Jó hangulat uralkodik a házban, már most több érmünk van, mint Pekingben volt és reméljük ez még gyarapodni fog! Sokan hazamentek már, vagy a napokban mennek, mire mi kerülünk sorra, már nem sokan leszünk, de legalább lenyugszik kicsit a ház.

A triatlonos Kovács Zsófi  a szobatársam, jól kijövünk, bár ő már inkább éjszakai életet él meg a városban mászkál, mivel ő már végzett, így nem sokat vagyunk együtt, de néha azért összefutunk!:) Édesanyám is kijött, hogy megnézze a versenyt, meg Nagybátyám is érkezik pénteken, mert arról volt szó, hogy 2 tiszteletjegyet kapnak a sportolók, amiről most kiderült, hogy már otthon le kellett volna adni az igénylést, így sajnos nem kaphatnak a hozzátartozóim sem belépőt és mivel nagyon szigorúak a biztonsági ellenőrzések, így teljesen esélytelen, hogy lássanak bármit is. Nagyon sajnálom, csak ezért jöttek ki…

Rossz ez, hogy nincs se titkár, se semmi az új Szövetségnek, mert a MOB-os lány, aki itt van segíteni nekünk, mindent megpróbált és látom rajta, hogy ő is sajnálja, meg is mutatta az e-mailt, amit a Szövetségnek elküldött, hogy ezt le kellet volna már adni, de sajnos ez hozzánk nem jutott el… Így Andris is és én is lecsúsztunk a jegyről, mivel a mi versenyünkre már minden elkelt. Sajnálatos… Én arról is, hogy mikor megyünk haza, de ezt itt megtudtam, gyakorlatilag semmilyen információm nem volt az Olimpiáról a ferihegyi induláson kívül, azért ez elgondolkodtató… Arról nem beszélve, hogy Apu akkreditációját is elrontották, így csak 9-én jöhet be, még jó, hogy van ismerősünk Londonban, ahol lakhat. Mondjuk szerelés szempontjából is ez így totál rossz, de igyekszem minden nap találkozni vele valahogy és beszélünk, segít, ha kell! Na, de ne ezzel foglakozzunk most, szombaton 12:30 GMT start!

Barbi naplója: http://benko.blogger.hu/

Blazsó Marci és a maraton OB

fotó: Zudor Imre Gyula

A rajtlistát elnézve az egyetlen itthoni profi csapat nem bízta a véletlenre az országos bajnokságon való minél jobb szereplését. Látván, hogy Parti Andrison kívül mindenki benevezett a hosszútávra. Ezek után tudtam, hogy nem lesz egyszerű dolgom!

Próbáltam kigondolni, hogy ki lehet az első emberük, akit majd hárman fognak segíteni. Andris vagy Zsolti? Nyugodt alvásomat az esküvőről hazaérkező vendégek kiabálása sem segítette.

Másnap a szokásosnál 1 órával korábbi rajt miatt, nem kapcsoltam teljes tempóra azonnal, vártam míg feláll profi csapatunk és próbáltam kitalálni kit akarnak jó pozícióba hozni. Nem sikerült rájönnöm. 10 perc után aztán rákapcsoltam és elkezdtem tempót menni. Ezek után 4-en maradtunk az EuroOne-os csapat 3 fiatalja meg én. Szusszantam egy rövidet és nyomtam elöl az egész hosszú emelkedőt, hogy minél kevesebb tagjukkal kelljen “sakkoznom” a végén. Andris és Zsolti maradt.

fotó: Zudor Imre Gyula

Még mindíg nem lassítottam, kíváncsi voltam ki bírja jobban. Úgy láttam Andris kezd “megúszni” néha. Gondoltam Bánkút előtti emelkedőig lemarad. Nem kellett addig tempózni, mivel defektet kapott, így csak Juhász Zsolti tapadt rajtam. Aki elkezdte nyomni az Ördögoldalon. Nem mentem utána, mert kellett egy kis pihenő a sok vezetés és ritmusváltás után kb. 20mp-re ment el Bánkútig. A lefelében elvesztettem szem elől, de gondoltam hadd menjen!

A rajt/cél területig óvatosan bringáztam, mert a nagy hajtás és az alváshiány miatt, nem volt épp topon a koordinációs képességem. Aztán mikor befordultam a célkapuhoz, akkor valaki mondta, hogy Zsolti 5 percre van, amitől teljesen elkeseredtem, de a segítőim pontosabb 4 perces infója sem vidított föl. Túl hosszúra engedtem a “pórázt”. Pár percig még tanácstalanul bringáztam aztán kezdett visszatérni belém az élet, hála a szuper géleknek meg izóknak és leginkább a rengeteg szurkoló/versenyzőnek, akik közül volt olyan is, aki vagy 5 percig kiabált utánam és buzdított, miközben tekert. Szóval végre ismét megtaláltam a saját tempómat. Szépen közeledtem is Juhász Zsoltira (amit csak a célban tudtam meg).

fotó: Bíró Norbert photography

Az utolsó hosszú lejtőben egy középtávos boly előzésénél elkaptam egy fűben “rejtőző” éles követ és belsőt kellett cserélnem. Valószínűleg azért üthettem föl olyan könnyen, mert már előtte lassú defektesnek tűnt a gumi. Az egyik szedres emlkedőn kaphattam be egy tövist. Azt hittem vagy kilenc perccel vagyok hátrányban, mire a célba értem meglepődve láttam, hogy Zsoltit a mentősök “élesztgetik” és “csak 4 és fél perc hátránnyal jöttem be. El is gondolkoztam, “mi lett volna ha…” de végül is örültem, hogy amatőrként, egyedül szét tudtam szaggatni egy igazi profi csapatot, még ha nem is nyertem.

Csak azt tudom üzenni, hogy senki se adja fel, mert jönnek előbb-utóbb az eredmények, és a verseny a célig tart!

kisember.freerider.hu

bringásandrás blog: elégedett maraton országos bajnokság

fotó: hegyibringa

A cross country OB után az egyik legfontosabbnak tartott versenyem a Bükk maraton volt, mivel ez volt egyben az országos bajnokság is. A naaaaagy nyári nyaralásunkkal kötöttük egybe, már csütörtökön a Bükkben voltunk. Pályabejárás, láblógatás, pihenés jegyében telt ez a pár nap.

Az időjárásjelentés meleget ígért. Hasonlót, mint Duna maratonon volt. Erre kicsit rácáfolt egy hajnali zivatar, de sokat nem változtatott a helyzeten, épp csak a port verte el, pont jó lett a pálya! Tudtam, hogy a folyadék-utánpótláson sok fog múlni, így kettő egyéni itatást szerveztem: két kulacs Bánkútnál Hengeréktől és kettő a második kör elején Edinától. Az ellátás perfekt volt! Köszönöm!

Szerencsére már 9 órakor elrajtoltunk, így még volt lehetőség egy keveset a hűvösben is tekerni.
Az első tizenpár kilométeren már rendesen elnyúltunk, Blazsó Marci és az EuroOne-Cube-osok szaggatták magukat és a mezőnyt. Már a második nagyobb bolyról is leszakadtam, de nem zavart. Pörgettem a saját tempómban és a második körre tartalékoltam.  Az Ördögoldal tetején Henger és Barátnője a megbeszéltek szerint beadták a High5 Zero-s és Energy Source-os kulacsokat.

fotó: hegyibringa

Türelmesen tempóztam az első kör végéig, de közben azért akadtak néhányan, akiket sikerült megfogni, tudtam, hogy nem is lesz többet velük gond és nem előznek vissza. A rajtterületnél Deszka Barátnőjétől, Edinától szintén egy ásványi só és szénhidrátos kulacs kombót kaptam és mellé egy zselét és egy 4:1 szénhidrát-fehérje szeletet.

Ekkor ugrottunk neki a maradék 32 km-nek. Tudtam, hogy ez kemény lesz, de jó formában éreztem magam, reméltem, hogy nem is lesz semmi gond. A későbbi Master 2 győztes Kiss Józsival indultunk a hosszú mászáson. Vele szinte a futam végéig együtt haladtunk, hol én, hol ő volt a gyorsabb. A kopár fennsíkra érve Nagyfenyő (Kisfenyő apukája) álldogált és egy kis hűsítést kaptam a nyakamba, ami nagyon jól esett, köszönöm!

A második kör közepénél volt egy fél-illegál frissítőpont, ahol Manó felesége (Ő hogy került oda?) és még egy lelkes srác hordták a vizet a versenyzőknek. Az utolsó frissítőpontnál még gyorsan ittam egy kis vizet és hűsítettem, majd nekiiramodtam, ami a csövön kifért. Már csak 10-15 km volt vissza, amiben viszonylag rövid és lankás mászások voltak, amik szinte lendületből teljesíthetők és a 2 óra után 20 percenként elfogyasztott 7 db zselé miatt sem féltem, hogy gond lenne a végéig. Olyannyira sikerült az utolsó szakaszt megnyomni, hogy a legjobb időt hajtottam az utolsó mérőpont és a cél közt 🙂

Az utolsó emelkedőn megpillantottam magam előtt Bogár Gabit, de hamar eliszkolt. Majd a faluba érve megint látótávolságon belülre került. Szerencsére sok volt a sík rész, ahol hamar fel tudtam rá érni és a füves réthez érve jelentős sebességkülönbséggel lehagytam. Hátranézni nem mertem, csak reménykedtem, hogy nem előz vissza. Szerencsém lett.
Összetett 9. helyre értem be, ami az elit felnőtt férfiak közt a 6. helyet jelentette. Egy Országos Bajnoki hatodik hely annyira nem rossz.

Örülök. Örülök a helyezésnek és annak, hogy a lehető legjobbat hoztam ki a helyzetből. A körülményekhez képest szerintem nehéz lett volna ennél többet kifacsarni magamból. A folyadék és kaja pótlásommal is teljesen elégedett vagyok, most már talán kezdem kiismerni magam a hosszabb távokon is. A versenyben nagy segítségemre volt még az Endura nadrág és kesztyű – beszámoló hamarosan – , amik a maximális kényelmemet szolgálták minden percben.

Köszönöm az itatást, a szurkolást meg mindent!

blog.bringasandras.hu

Szétrobbant a londoni Velopark: Sir Chris Hoy hatodik olimpiai aranya

A 36 éves Chris Hoy maradéktalanul kielégítette a brit szurkolókat, a pályakerékpározás zárószámában, a férfi keirinben hatalmas küzdelemben verte a német Maximilan Levyt. A hazaiak sprinterkirálynője, Victoria Pendleton ellentétes előjellel szolgáltatott szenzációt, indiszponált versenyzéssel a döntőben alulmaradt az ausztrál pályakirálynő kollegina, Anna Meares ellenében.

A „Skót Medve” már az elődöntőben is megmutatta, hogyan kell izomból nyerni, három kört vezetve, s nyerve a futamot kvalifikált a döntőbe, ahol egyértelműen a német Levy számított a legnagyobb ellenfélnek. Hoy ismét az öngyilkos taktikát választotta, a motor kiállása után hamar az élre tört, rákényszerítve akaratát a többiekre…

Úgy tűnt, Levy ellen ez már nem fog menni, a német szélárnyékból kibújva könnyedén kezdte kerülni a britet, de valami titka lehet a londoni Velopark kanyarjának, mert ahogy az olimpián már sokadszor, most sem ment az előzés. Tegyük hozzá, hogy ehhez kellett Hoy félelmetes ritmusváltása is, ami két maximumon nyomott kör után szinte a lehetetlen kategóriát súrolja, s végül belső pályáról majd egy kerékpárral verte Levyt.

Hoy ezzel hatodik olimpiai aranyát nyerte, a csapatsprint után a másodikat itt Londonban, korábban Pekingben hármat (sprint, keirin, csapat) és Athénban egyet (1000 m) nyert. A döntő külön érdekessége, hogy a 3-4. helyért holtverseny alakult ki, az új-zélandi Simon van Velthooven és a holland veterán, Teun Mulder között.

A hölgyek sprintfutamai teljesen a hazaiak elképzelése szerint alakultak, egészen a döntőig. Az Olimpia kedvéért visszatérő címvédő, Victoria Pendleton simán menetelt a döntőig, ahol a pályasport hasonlóan eredményes ausztrál nagyasszonyával, Anna Meares-szel találkozott. Pendletonon óriási lehetett a nyomás, és ez meg is látszott teljesítményén, az első futamban belső pályáról talán mondhatjuk, meg kellett volna vernie Maeres-t, aki ennek ellenére nyomás alá tudta helyezni, Pendleton pedig hibázott. hiába verte meg egy ezreddel a célfotó alapján az ausztrált, előtte kiment a piros vonal fölé – elhagyva saját sávját – összeakadva versenyzőtársával, így a szabályok szerint Meares-nek adták az első futamot.

A második futamra Pendleton szinte kómásan érkezett, nem tudta fejben összerakni magát a bírói döntéssel elveszített futam után, győzelmi kényszerben. Meares azt csinált vele amit akart. Először a karéjon megállva rákényszerítette Pendletonra a vezető pozíciót, majd az utolsó körben simán kerülte ki a britet, megérdemelten nyerve az olimpiai aranyat. Pendleton ennek ellenére csodálatos teljesítménnyel, arannyal (keirin) és ezüsttel zárt.

Laura Trott révén azonban mégis örülhetett női aranynak is a hazai közönség, az angol lány az omniumot nyerte meg a rutinos és talán esélyesebb amerikai Sarah Hammert legyőzve. Az utolsó számban, az 500 méteren győznie kellett a sikerhez, és ez sikerült, egy ponttal verte végül az amerikait.

Eredmények:

Férfi keirin:
1.     Chris Hoy (brit)
2.     Maximilian Levy (német)
3.     Simon van Velthooven (új-zélandi)
3.     Teun Mulder (holland)
5.     Shane Perkins (ausztrál)
6.     Azizulhasni Awang (malajziai)

Női omnium:
1.     Laura Trott (brit)     18 p
2.     Sarah Hammer (amerikai)     19 p
3.     Annette Edmondson (ausztrál)     24 p
4.     Tara Whitten (kanadai)     37 p
5.     Jolien D’Hoore (belga)     45 p
6.     Kirsten Wild (holland)     50 p

Női sprint:
1.     Anna Meares (ausztrál)
2.     Victoria Pendleton (brit)
3.     Guo Shuang (kínai)
4.     Kristina Vogel (német)

Northwave – új márka a BikeFun kínálatában

Örömmel tudatjuk, hogy 2012. júliusától a BikeFun Hungary Kft. lett az olasz NORTHWAVE márka kizárólagos importőre és disztribútora Magyarország és Románia területén.  

A NORTHWAVE márka világszerte méltán népszerű választékában kiváló minőségű kerékpáros cipők, ruházat, napszemüvegek és egyéb kiegészítők találhatóak, bővebb információért kérjük, látogassátok meg a www.northwave.it weboldalt. Mostantól folyamatosan töltjük fel az információkat a www.bikefun.hu oldalunkra is, érdemes nézegetni, hiszen a 2012/13-as téli és a 2013-as tavaszi-nyári kollekció már széles választékban elérhető lesz számotokra a partner üzleteinkben. Addig is – a korábbi forgalmazóval karöltve – próbáljuk minden felmerülő igényetek kielégíteni a Northwave termékekkel kapcsolatban.

 

Amennyiben kérdésetek, kérésetek van a márkával kapcsolatban, akkor forduljatok bizalommal viszonteladóinkhoz (lista itt: http://www.bikefun.hu/dealers), vagy írjatok az info@bikefun.hu címre!

(x)