Benkó Barbi blogja: Londoni Olimpia – első bejelentkezés
Gyors bejelentkezés Londonból! Hihetetlenül kapkodós és gyors volt eddig minden, rengeteg az intézni való, ezért sem volt lehetőségem jelentkezni, még egy pár napig erre számítok, de remélem, verseny előtt aztán már szépen lecsendesedik minden és végre kipihenhetem magam teljesen!
Ma voltunk először a pályán, hát az kell mondjam nagyon durva. De hát milyen legyen egy Olimpia!? Nekem nagyon tetszik, úgy érzem feküdni fog, muszáj lesz! Nincsenek igazán hosszú emelkedők viszont sok van és nagyon meredek, vagy kemény, ahová fullgázon kell felmenni. Rengeteg sziklás rész van, sok az ugrás és a technikai elemek, van, amelyiktől picit félek is, mert kis hiba és elesel, amivel az a baj, hogy itt nem tudod csak lehorzsolni magad, hanem csak rendesen lefeküdni és szinte garantált a törés, de minimum kórház. Igaz, mindent beadtam és csak egy helyen nem érzem biztonságosnak a dolgot, de azon még javítok a napokban! A francia szintén U23-as Paulin Ferrand-Prevot-val jártam pályát ma, az első körben egy-két helyen érdekesen néztünk, hogy ezt mégis hogyan gondolták, de aztán körről körre egyre jobban ment és ráéreztünk a dologra!
Megérkezésünk után nem győztem csodálkozni azon mi vesz körül minket, micsoda rendezvényen vagyunk! Óriási felhajtás van itt, a hangulat szuper, arról nem beszélve kik vannak körülöttünk. Mikor megérkeztünk a Magyar Házba, a bringáink már itt vártak. Beléptem az ajtón és azt látom, hogy valaki emelgeti az enyémet, majd megfordul és azt mondja, hogy ” húúú, de könnyű ez a bringa, nagyon jól néz!” Én meg majdnem elájultam, ugyanis az Ungvári Miki volt személyesen, aki épp a bringámat dicsérgette és kérdezte milyen utunk volt. Belőlem csak annyi jött ki, hogy „viccelsz? Gratulálok, nagyon király voltál!”
Egyébként a legtöbb sportoló, legyen az akár Olimpiai aranyérmes, nagyon közvetlen és jó fej, azóta már volt alkalmam szinte mindenkivel a Magyar Csapatból találkozni. Jó hangulat uralkodik a házban, már most több érmünk van, mint Pekingben volt és reméljük ez még gyarapodni fog! Sokan hazamentek már, vagy a napokban mennek, mire mi kerülünk sorra, már nem sokan leszünk, de legalább lenyugszik kicsit a ház.
A triatlonos Kovács Zsófi a szobatársam, jól kijövünk, bár ő már inkább éjszakai életet él meg a városban mászkál, mivel ő már végzett, így nem sokat vagyunk együtt, de néha azért összefutunk!:) Édesanyám is kijött, hogy megnézze a versenyt, meg Nagybátyám is érkezik pénteken, mert arról volt szó, hogy 2 tiszteletjegyet kapnak a sportolók, amiről most kiderült, hogy már otthon le kellett volna adni az igénylést, így sajnos nem kaphatnak a hozzátartozóim sem belépőt és mivel nagyon szigorúak a biztonsági ellenőrzések, így teljesen esélytelen, hogy lássanak bármit is. Nagyon sajnálom, csak ezért jöttek ki…
Rossz ez, hogy nincs se titkár, se semmi az új Szövetségnek, mert a MOB-os lány, aki itt van segíteni nekünk, mindent megpróbált és látom rajta, hogy ő is sajnálja, meg is mutatta az e-mailt, amit a Szövetségnek elküldött, hogy ezt le kellet volna már adni, de sajnos ez hozzánk nem jutott el… Így Andris is és én is lecsúsztunk a jegyről, mivel a mi versenyünkre már minden elkelt. Sajnálatos… Én arról is, hogy mikor megyünk haza, de ezt itt megtudtam, gyakorlatilag semmilyen információm nem volt az Olimpiáról a ferihegyi induláson kívül, azért ez elgondolkodtató… Arról nem beszélve, hogy Apu akkreditációját is elrontották, így csak 9-én jöhet be, még jó, hogy van ismerősünk Londonban, ahol lakhat. Mondjuk szerelés szempontjából is ez így totál rossz, de igyekszem minden nap találkozni vele valahogy és beszélünk, segít, ha kell! Na, de ne ezzel foglakozzunk most, szombaton 12:30 GMT start!
Barbi naplója: http://benko.blogger.hu/
