Fokozatosan minden teljesítmény-orientált kerékpáros ráébred, hogy az aerodinamika fontosabb, mint a tömeg minimalizálása: egy légellenállás-csökkentésre optimalizált váz, alkatrész vagy ruházat segítségével jelentős teljesítménynövelés érhető el. A Mark Cote-val készült interjú harmadik részében a Cycling Time Trial Podcast a Specialized saját szélcsatornájában végzett kísérletekről kérdezi a szakértőt. A YouTube-on elérhető anyagok közük néhány igazolja a kerékpártechnika kőbe vésett dogmáit, ellenben döntő részük megcáfolja ezeket. A sorozat első és második részéhez kattints a linkekre!
CTTP: Most már tudjuk, hogy a ruházat számos esetben kisebb légellenállást eredményez, mint a csupasz, szőrtelen bőr, de mi a helyzet a versenyzők manapság egyre gyakrabban megfigyelhető cipőborításával, azaz a nem téli használatra készült kamáslival?
M.C.: Meglepő módon ma már nemcsak a profi versenyzők használják előszeretettel a vékony kamáslit. Végeztünk kísérleteket, összegyűjtöttük több tucat modellt a piacon kapható cipőborításokból, de ezek közül mindössze kettő bizonyult aerodinamikai szempontból előnyösnek. Mi is meglepődtünk az eredményen, de hozzá kell tennem, hogy a referenciaként használt cipő az egyik saját modellünk volt, amelynek tervezése során az aerodinamika optimalizálása is szerepet játszott. Damilos rögzítést alkalmaz, tehát kisebb légellenállást kelt, mint a csatos vagy tépőzáras típusok. Érdekes lenne egy utóbbi cipőmodellel megismételni a kísérletet, elképzelhető, hogy a kapott eredmény eltérő lenne.
CTTP: A saját vékony kamáslitok hogyan szerepelt?
M.C.: Nem volt a két „jó” között. Az egyik egy kevéssé ismert, kis szériákat gyártó márka kamáslija, a másik a Pearl Izumi speciális anyagból gyártott, kifejezetten időfutamokra tervezett, méregdrága modellje volt, és mindössze ezek eredményeztek légellenállás-csökkenést a szélcsatornában. […] A kamáslikkal kapcsolatos tévhitet korábban nehéz lett volna megcáfolni, mivel a legtöbb kereskedelmi szélcsatorna kialakítása és mérőműszerei nem elég érzékenyek, precízek a mérés megbízható elvégzéséhez.
CTTP: Kesztyűben vagy nélküle aerodinamikusabb a kerékpáros?
M.C.: Kizárólag a kis légellenállásra tervezett kesztyűmodellek aerodinamikusabbak a csupasz kéznél. Ezek nem alkalmaznak tépőzárat, a varrások rejtettek, a kart is borító egyrészes ruhára ráhúzhatók, […] számos gyártó kínálatában szerepelnek. Megjegyzem, viseletük mindössze minimális aerodinamikai előnyt jelent, tehát a kesztyű távolról sem a legfontosabb aerodinamikát csökkentő kellék. A legtöbb kerékpáros a fedetlen kézzel majdnem olyan jól jár.
CTTP: A fejvédőválasztás mekkora előnyt nyújthat?
M.C.: Azt szoktam tanácsolni, hogy inkább rendelkezzünk fél tucat különböző sisaktípussal, mint ugyanennyi kerékszettel. Nemcsak a beszerzés költsége alacsonyabb, de jelentősebb idő- és energiamegtakarítást biztosítanak. A típus- és formaválaszték különböző szélviszonyokhoz, hőmérséklethez, versenytípushoz optimalizálható, a hátranyúló „szárnyastól” a megrövidített „farkú” ú.n. kamtail típusig mind ajánlható az időfutamukhoz. Persze a kerék szexibb fejlesztés, […] ki ne vágyakozna egy magas felniprofilú, ritka küllős modell után, amely kétségtelenül profibb kinézetet kölcsönöz a bringának! De ha rám hallgattok, és figyelembe veszitek a szélcsatorna-eredményeket, a sisakoptimalizálás a célravezetőbb út a teljesítményfokozás felé.
CTTP: A hosszú „farok” tényleg gyorsabb, mint az egyre népszerűbb rövidebb sisakváltozat?
M.C.: Csak abban az esetben, ha a kerékpáros menet közben nem néz se le, se oldalra, illetve a fejet be tudja húzni a vállak közé. Minden más esetben [azaz a valós körülmények közt], a rövidebb – nevezzük félhosszú típusnak – legalább olyan jól teljesít vagy akár kisebb légellenállás-mutatóval rendelkezik, mint a hosszú. Ma már léteznek teljes egészében megrövidített „aero” fejvédők, döntően országúti használatra, ezek viszont már nem hozzák a kamtail-típusok aerodinamikai mutatóit, ezért időfutam-versenyekre, triatlonra nem ajánlhatók. Talán ha folyamatosan mozgatjuk a fejünk, vagy mindig a kormányt bámuljuk, mint Froome, beszerzésük akkor lehet megfontolandó.
CTTP: Mennyit számít a sild használata?
M.C.: Természetesen a sild nélküli változat jelenti a kisebb légellenállást, de gondos tervezéssel a hátrány minimalizálható, amely például az új TT sisakmodellünk esetében meg is történt. Megfigyeltük, hogy számos kerékpáros jobb fejtartást mutat, ha a fejvédő sildes, többet néznek felfele, így a minimális hátrány akár átfordulhat előnybe is [a jó fejtartásnak köszönhetően]. […] A legtöbb sisak esetében ez a tervezési szempont nem szerepel, a sild általában sokat ront a légellenálláson, tehát legjobb, ha elhagyjuk.
CTTP: A ruházat után térjünk vissza a kerékpár-légellenállás optimalizálása. Mit „mond” a szélcsatorna az időfutamok és a triatlon- vagy pályaversenyeken során használt telikerékről?
M.C.: Itt dől meg egy másik fő dogma: a telikerék a mi méréseink alapján sokkal csekélyebb előnyt nyújt az aerodinamikai szempontból kifejlesztett küllős kerekekkel szemben, mint ahogy az a köztudatban korábban elterjedt. Mivel a telikerék költsége tetemes, és felhasználása igencsak korlátozott – például szeles időben nem előnyös, nehezíti a kerékpár irányítását – egészen biztosan akad sokkal hatékonyabb és olcsóbb aerodinamikai fejlesztés a kerékpáron.
CTTP: Melyek a leghatékonyabb, legkisebb anyagi befektetést igénylő „aero” fejlesztések?
M.C.: Első egyértelműen a borotva beszerzése, illetve ha a haj „kikandikál” a bukó alól, a fodrász gyakori látogatása! Ezzel a két befektetéssel lényegesen nagyobb mértékű időmegtakarítást vagy sebességnövelést érhető el, mint egy félmilliós váz vagy telikerék beszerzésével. […] Ezután jön az aerodinamikai szempontból tervezett fejvédő beszerzése, amely mindössze [30-40 ezer forintos] befektetést igényel, és közel a fent említett vázzal vagy kerékkel egyenértékű előnyt biztosít. A harmadik leghatékonyabb fejlesztés a kerékpáron felvett testhelyzet optimalizálása egy biomechanikában jártas szakember segítségével. A cél, hogy teljesítményromlás vagy a kényelem feladása nélkül vegyünk fel egy kisebb légellenállást biztosító testhelyzetet. A negyedik fejlesztés a ruházatot érinti: ideális az egyrészes ruha, de minimum egy olyan mez, amely tökéletesen illeszkedik a testvonalainkhoz. Ez ugyancsak költséghatékony […], a befektetés lényegesen alatta marad a váz vagy kerékszett optimalizálásának. Ha a fentieket már mind tökéletesítettük, akkor jöhet a kerékszett és váz. Természetesen ha időfutam- vagy triatlonkerékpárról beszélünk, akkor feltételezem, hogy van rajta könyöklő, ennek hiányában az is az „olcsó” előnyszerzés egyik leghatékonyabb módja. […]
CTTP: Térjünk még ki még a kormánymagasságra és -távolságra! A magas kinyújtott helyzet, vagy a testhez közelebbi alacsony jelenti a kisebb légellenállást?
M.C.: Ez nagyban függ a kerékpáros alkatától, hajlékonyságától, de nagy általánosságban elmondható, hogy az általunk ajánlott változtatások inkább a magasabb-hosszabb állás irányába mutatnak. A magasabb kormányhelyzet leginkább a leadott erőt növeli, ami még egy kissé rosszabb légellenállási mutató mellett is összmegtakarítást eredményez. […]
Remélem a sorozat sok új információval szolgált, és meggyőzte az olvasót az aerodinamika fontosságáról. Nem véletlen, hogy ma már majd’ minden gyártó kínál ilyen típusú kerékpármodellt, illetve a kiegészítők és a ruházat terén is számos ilyen elvek szerint fejlesztett terméket találunk. Hozzáteszem, a Cycling Time Trial Podcast többi műsora is hasonlóan hasznos információval szolgál, így csak ajánlni tudom az angol nyelvet értők számára. Az adott podcast pedig itt érhető el,, illetve itt. Az aerodinamikát népszerűsítő sorozatukban nemrég megjelent epizód a hagyományos patkófék és a tárcsafék egymáshoz viszonyított légellenállási mutatójával foglalkozik. A korábban közzétett kísérletekre könnyen rákereshetünk a legnépszerűbb fájlmegosztó oldalon a „windtunnel” szó segítségével.
A fejvédőhasználat fokozatos elterjedése mellett a pamut „tökfödő” megmaradhatott volna a hagyomány iránti tisztelet jeléül. Ellenben a baseballsapka divat közel a kihalás küszöbére sodorta a hagyományos kerékpáros sapkát: a 90-es évek második felétől egyre több kerékpárversenyző cserélte le a hagyományos bicajos sapkát az amerikai sztárokon látott változatra, a dobogó emelvényén többen abban mutatkoztak. Szégyen gyalázat!
