Home Blog Page 321

Vas Blanka 2. az Essen Ethias Crosson (VIDEÓ)

A magyar bajnok Marianne Vos mögött a második helyen ért célba az Essen Ethias Cross UCI C1-es versenyen.

December 7-én rendezték az Ethias Cross sorozat esseni futamát Belgiumban, ahol a Doltcini-Van Eyck színeiben rajthoz állt Vas Kata Blanka is. A magyar bajnok az első sorból indulhatott és jó pozícióba került a rajt után, egy ideig a második helyen haladt Marianne Vos mögött, majd kicsit hátrébb csúszott a 3-6. helyre, míg a holland világsztár elkezdett távolodni. Blanka a 4. körben indított és hagyta ott a többieket a bolyban. Az 5. kör végére már a második helyen tekert és nagyon úgy tűnt, hogy meg fogja tudni őrizni ezt a helyezést a maradék 2 körben is. Vos első helyét senki nem veszélyeztette, közel egy perces előnnyel nyerte a versenyt a második helyen célba érő Vas Kata Blanka előtt, a harmadik helyet Anna Kay szerezte meg.
Újabb hatalmas eredmény ez Vas Kata Blankától.

Rockrider XC 100 review: 27,5″, 27,5″+ or 29″ – the choice is yours!

The Rockrider a household brand at Decathlon. For many years the French sport emporia used this brand for all their MTB bikes, parts, accessories and clothing, and will continue to do so in the future despite the complete revamp of the Decathlon marque structure starting this year. We published an article describing the new branding strategy, and reported that each and every Decathlon brand – including the Rockrider range – will have a dedicated developing team. The bike in this review was designed previous to the changes, nevertheless XC 100 carries all the characteristics of the Rockrider concept, and offers a new take on versatility when it comes to wheel size.

 

Let’s cut to the chase of the matter of the Rockrider XC 100’s peculiar design concept! Decathon aimed to create a bike which is equally at home in amateur level XC racing and MTB touring, one that accepts all the presently popular MTB wheel sizes: 27,5″, 27,5″+ and 29″. Last but not least, the Rockrider XC 100 offers the exceptional value which consumers have to come to expect from the French sport giant. At this price we could justly envisage purchasing another wheelset with the bike, and use each for the type of riding we plan to go on. Hence this bike can be ridden on or off road, on various types of terrain, loaded with gear or in competition model. It’s an interesting concept, and was curious to learn if it proves to be a viable alternative to owning several bikes for the appropriate application. Our test model came with 29” wheels, but nothing could stop us from going one size down, or turning this into a “plus” size bike with burly wide rubber!

The soul of the Rockrider XC 100 is a frame constructed from 6013 and 6061 triple butted aluminum tubing which displayed on the logos decorating the frame. It accepts wheels with modern 148×12mm Thru-axle hubs thereby enhancing stiffness and stability. Furthermore, the frame was designed especially for single chainring drive systems which also demonstrates how up-to-date the design is. We also get asymmetric chain stays in order to increase tire clearance and improve rear end stiffness. The chain stay logos let us know that this bike is ready to accept virtually any current wheel type on the market.

The frame geometry closely follows current trends in mountain bike design. The top tube is quite long, the head tube angle is relatively slack for an XC bike, while the step over height is low even by modern standards. The latter entails that the potential buyer needs totest ride the bike to find the proper size, as the frame feels somewhat small for its sizing.

When it comes to suspension, the Decathlon team choose the Manitou Markhor 100 fork to smoothen the ride. It’s a 100mm travel air sprung design with hydraulic damping. There is a lockout lever on the handlebar to stop the unwanted movement when on smooth surfaces or climbing. Way back when I started mountain biking Manitou was one of the hottest brands on the market, later it faded somewhat, and up until the last few years not many bikes were equipped with this brand’s forks. So I was also curious about how this model performs and compares to the strong competition on the present MTB market.

The Rockrider XC 100 is equipped with a complete SRAM NX Eagle component set offering single chainring 1×12 speed shifting. A 34T direct mount chainring with a special tooth profile is paired with a 10-50T cluster at the back. The gearing range is truly astonishing, it has high enough gears for fast riding as well as mega-low gears for steep climbs. We tested several bikes equipped with the exact same setup, and were always satisfied with its performance, precision and reliability.

The brakes on the bikes are somewhat of a novelty – well at least for me. Tektro branded hydraulic disc systems are a rare sight on MTB bikes in Hungary, this model has a single piston design with PM mounting paired to conventional sized (180/160mm) rotors. The brake levers display a BTwin logo letting us know that it was specially made for the French sporting brand. Perhaps next year this will be changed to “Rockrider” to stay in line with the new consistent branding concept.

As mentioned earlier, the bike came with 29” wheels – damned good ones if you ask me! In this price category a pair of Sun Ringle Duroc 30 SRC seems extravagant, it’s usually seen on new bikes costing at least three times as much. They are tubeless ready, so if the Hutchinson Toro tires Decathlon chose for this set is substituted by a tubeless ready model, we may get rid of the inner tubes once and for all.

As we have come to expect, the rest of the accessories found on this Decathlon bikes are generally in-house parts. I’d like to highlight the saddle, which reveals a Selle Royal logo as well as the “Rockrider”, so it’s made in the same manufacturer who own and produces the famed Fizik saddles. The model bears a very close resemblance to my favorite saddle: we may as well say that it’s identical except for the logos.

Now let’s see how this interesting bike performs out on the trails!

First thing before the test ride was to set the saddle height and the suspension fork. The latter involved putting the right amount of air pressure into the chamber for my weight, and then setting rebound character to my preference. There is a rough guide to help with this, and I found that that I needed to turn the rebound to its maximum setting to get the necessary damping. This raises the question whether heavier riders would be able to achieve the required rebound adjustment. The jury is out on this, but I tend to prefer a higher setting than most so the range might be sufficient. If you are faced with a problem, the oil in the fork can also be substituted by a heavier viscosity thereby increasing the range of damping.

Once I got rolling, I immediately noticed the elevated bottom bracket and the ensuing relatively higher center of gravity. This impression can also be observed by looking at the frame geometry chart: the bottom bracket is indeed quite high for a 29er bike as the frame has to be able accommodate the smaller wheel size too. Technically a frame cannot handle both wheel sizes with the same ride character, so there needs to be some form of compromise when it comes the BB height. In the 29er setup the rider’s center of gravity is higher than usual, but it’s something I got used to as I rode the bike more and more. The 27+ wheels will also have the same handling, since the tire diameter is almost identical to narrower 29” ones.

Other than the high center of gravity, the Rockrider XC 100 handles like a modern XC rig. There is nothing to give away that it comes from a brand which doesn’t specialize designing and manufacturing bikes. So it’s certainly not department store “junk”, offering sufficient stability, thereby meriting confidence even on the steep downhills. In addition, it feels quite light and nimble on the climbs. This all should come as no surprise when we study the frame geometry figures. I presume that the Rockrider XC 100 will be able to stand its ground on most local trails, even enabling the rider to tackle MTB competitions.

When it comes to gear shifting, the SRAM NX is undoubtedly a reliable choice, so there is nothing to worry about. The brakes are more of a “dark horse” in this regard. The Tektros manage to stop the bike when needed, nevertheless one could feel that it’s not a premium product. On one hand they lack ultimate power, but moreover the modulation they offer is not up to the standards set by the well-known industry names. I would have preferred to see one of the entry-level Shimano models on this bikes, but I guess these Tektro disc brakes will do just fine for most riders.

On the other hand, the Manitou Markhor fork turned out to be a pleasant surprise. The action is certainly very sensitive – maybe too responsive to my taste -, so I tended to use the lockout function quite a lot on this bike. My only gripe is that I found the lockout lever on the handlebar to be less than ergonomic. Unfortunately it’s difficult to operate the control in full-finger gloves, and once turned there’s little feedback of its position. As I have learned during our Decathlon factory visit that the lever design will change for next year, it’ll be considerably wider, which is likely to solve the problems I encountered on this test bike. Interestingly, the new lever design is being developed in house. The attitude to continuous refinement is always present at the French sporting brand, and finding a solution to this fork lockout problem demonstrates how it’s done in practice.

Another feature of the bike that I appreciated was the saddle. Once I seat on it, I immediately knew that it’s actually my favorite saddle “in disguise”. Once I learned that this saddle model can be purchased separately at Decathlon, I bought one, since it costs much less than the Fizik model I have on my bikes. As much I relished the above-mentioned contact point, I came to dislike the handlebar grips on the Rockrider XC 100. They tend to place pressure on the wrong part of my palm, but I know it’s a personal matter. Others may have a completely different experience concerning both the grips and the saddle. The good thing is that these parts are relative inexpensive, and can easily be substituted even by the non-mechanically-inclined rider.

Another aspect of this bike that I would change are the tires. The Hutchinson Toro has an aggressive tread pattern which has its place in mountain biking, but perhaps not on an XC model aimed at less advanced riders. Also, I prefer to run my MTB wheels with a tubeless setup, and this tire model was not designed as such. Ditching the inner tubes would certainly raise the level of comfort as well decreasing rolling resistance, especially if a less aggressive tire tread is chosen. Maybe I’d keep the Hutchinson Toro tires for winter use, since this tread pattern may provide better grip in sloppy conditions, and for cold weather training speed is not a paramount concern.

All in all the Rockrider XC 100 undeniably offers excellent value for money, and for most local hobby MTB riders, the performance it delivers is more than enough. Moreover there is the choice of a wide variety wheel and tire sizes, enabling the rider to use the same bike for touring or amateur racing – in MTB marathons, 24-hour events or cross country. It’s not to say the bike is perfect. Its versatility entails a certain level of compromise in terms of handling, and certain equipment choices also leave something to be desired. On the other hand, the bike has no serious weakness which could severely compromise ride quality. It’s a sterling bike with up-to-date design.

In case you have higher expectations concerning the level of equipment, the same frameset could be purchased with better components and a more advanced front fork by opting for the Rockrider XC 500 model. Even not satisfied? You could then go for a carbon fiber frame in the high-end of the Rockrider range! Alternatively if the rather modest price tag on the XC 100 seems too high for the budget, there are less expensive builds as well, offering decent performance and great value. To see the whole Rockrider range, please visit the comprehensive and informative Decathlon website!

Recommended retail price: HUF 299,990.

More information can be found on the Decathlon website.

Ünnepelt a Tour de Hongrie – Évzáró vacsora a partnerekkel

Ünnepi vacsora keretében mondott köszönetet támogatóinak, partnereinek, a versenyt fogadó városok vezetőinek a Tour de Hongrie szervező bizottsága. Az eseményre a Spoon étteremhajón került sor, Budapest csodálatos városképe méltó hátteret biztosított az ünnepi eseménynek.

Az est házigazdája Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie szervezőbizottságának elnöke volt, aki köszöntőjében visszatekintett a Magyar Körverseny 2001-es és 2015-ös újraindulásaira, jól érzékeltetve, honnan jutott el oda ez a nemzetközi kerékpárverseny, hogy immár Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb sporteseményé vált. A viadalt csaknem kétszáz országban, több mint 300 millió háztartásban követhették figyelemmel a televíziónézők, ennél jobb „mutatókkal” a rendszeres magyarországi sportrendezvények közül csak a Forma-1 rendelkezik.


Fotók: Tour de Hongrie, Vanik Zoltán

A vendégeket köszöntötte Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos is, aki elárulta: optimista volt, amikor néhány évvel ezelőtt kitűzték a Tour de Hongrie szervezői elé az elérendő célokat, de arra nem számított, hogy ezeket sikerül jelentősen túlteljesíteni. A Magyar Körverseny elmúlt öt esztendejében – a magyar kormány jelentős támogatásával – mindig sikerült előrelépni, s a hírek szerint jövőre – a Giro d’Italia magyarországi szakaszainak is köszönhetően – minden idők legerősebb mezőnye várható a Tour de Hongrie-ra is. Így sikerülhet teljesíteni a Pro Series-sorozat által támasztott követelményeket is, ez pedig újabb igen jelentős siker lehet a viadal történetében.

A kormánybiztos hozzátette: ugyancsak komoly feladat lesz a következő ötesztendős program elkészítése, amelyet a kormány elé terjeszthetnek majd.

Dr. Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke a Tour de Hongrie sportszakmai és turisztikai jelentőségéről és a kerékpáros utánpótlásnevelésről egyaránt szól köszöntőjében, kiemelve: a Magyar Körverseny a sportág hazai zászlóshajója, amely mindhárom említett területen a fejlődés motorja.

Videoüzenetben köszöntötte a jelenlévőket Valter Attila, a CCC Team versenyzője, aki a World Tour-sorozatban szereplő csapatával éppen azon a napon kezdte meg edzőtáborozását Spanyolországban.

A Tour de Hongrie évzáró vacsoráját megtisztelte jelenlétével többek között Fazekas Sándor, volt földművelésügyi miniszter, országgyűlési képviselő, Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár és Óberling József ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője is.

A 41. Tour de Hongrie versenyére 2020. május 13. és 17. között kerül sor, az UCI 2.1-es kategóriájú viadalon a tervek szerint 20 csapat 140 versenyzője áll majd rajthoz.

Transalp 2020 útvonal kész: vadabb és kalandosabb!

A 23. alkalommal megrendezett MAXXIS BIKE Transalp útvonala minden eddiginél látványosabbnak ígérkezik, fokozott kihívást és élményt kínál. Az Alpokat átszelő 7 napos MTB-versenyen immár egyéni indulók is rajthoz állhatnak, a rajtpisztoly 2020 július 5-én dördül el az osztrák Nauders településen, a befutó pedig 11-én, a Dolomitok lábánál fekvő Garda-tó partján lesz.

A 2020-as BIKE Transalp vadregényes, komoly kihívást jelentő útvonalat kínál – jelentették be minap a szervezők. Több lesz a „szűz” trail, eldugott ösvények, amelyek még soha nem szerepeltek egyetlen kerékpáros maraton útvonalában. A 2020-as kiadás 577 km hosszú, illetve nem lebecsülendő 18 940 méter szintkülönbséget kell leküzdeni a „Riva del Garda” célvonaláig.

A Transalp 1988-ban került először megrendezésre. 22 évvel később viszont már nem egy eszeveszett kaland az ismeretlenbe, mint anno, hanem egy világszerte ismert rendezvény, amely időközben számos követőre talált. A BIKE Transalp versenyt akár „intézménynek” is nevezhetjük, ezernyi résztvevővel és érdeklődővel. Így az útirány kijelölése manapság egyáltalán nem könnyű feladat: változtak az alpesi turistautakra vonatkozó szabályok, ezáltal nehéz új, érintetlen ösvényekre lelni. Marc Schneider és szervezőcsapata ennek ellenére többször végigjárta a lehetséges útvonalakat, és talált néhány rejtett gyöngyszemet, amely korábban még szerepelt a Transalp útvonalban.

A rajt Tirol szívében, Naudersben lesz. Az osztrák alpesi kisvárosban gyűlnek össze a világ minden szegletéből érkező „kalandorok”, a megnyitó dzsemborin ismerkedhetnek össze a résztvevők. Innen a karaván Livigno felé veszi az irányt, majd az Alpok Ortier és Adamello hegységcsoportját átszelve, masszív hágókon és gleccsereken tör át az olasz Dolomitokba. A hágók „felhozatalában” olyan klasszikusok szerepelnek, mint a Passo dell’Alpe (2461 m), a Forcella di Montozzo (2613 m), illetve a rettegett Mortirolo (1852 m).

A Transalp történetében először lesz állomás Santa Caterina Valfurva, Aprica és Peio. Az utóbbi település melletti völgyben varázslatos egynyomos ösvényeket talált a szervezőbrigád, melyek minden bizonnyal felejthetetlen élményt jelentenek majd a résztvevőknek. Ez követően a Stelvio National Park további érdekes és látványos szakaszokat rejt, majd a Molveno-i pihenőt követően az Idro-tóhoz közel fekvő Valle del Chiese teszi fel az „i”-re a pontot. Meglepő módon még a Garda-tó előtti szakaszhoz is találtak a szervezők komoly kihívást jelentő friss ösvényeket, így a lélegzetelállító kaland az utolsó pillanatokig tartogathat meglepetéseket.

A szervezők elmondása szerint azért volt szükség az új „trail”-ekre, hogy több élményben, izgalomban és még eddigieknél káprázatosabb panorámában legyen része a versenyzőknek. Ezek remélhetően valódi kihívást jelenthetnek az indulóknak, emellett lehetőség nyílik a Dolomitok szívén keresztül vezető – UNESCO Világörökség részét képező – gyönyörű tájakon kerekezni.

Ahogy idén, 2020-ban is lehetőség nyílik az egyéni indulásra és értékelésre a Transalp-on. Az indulók létszáma 1000 főben lett meghatározva, melyből 200 helyet az egyéni indulóknak tartanak fenn és ezt még tovább bontják 5 kategóriára: férfiak, nők, 40+ férfiak, 60+ férfiak és U23-as férfiak. A nevezési díj 899 Euró/fő attól függetlenül, hogy az adott személy csapatban vagy egyéniben indul, az U23-as versenyzők kapnak kedvezményt, nekik mindösszesen 699 Eurót kell fizetni a részvételért.

A verseny fő támogatója továbbra is a Maxxis, amely a világ legnagyobb kerékpár-gumiabroncs gyártója. Segítségükkel a 7-napos verseny minden eddiginél magasabb színvonalon kerülhet megrendezésre, több szolgáltatással, mindent felölelő szervezéssel. Végezetül hallgassuk meg az egyik tavalyi résztvevőt, Camden Gillist, aki pár mondatban összefoglalja, hogy mitől jó a BIKE Transalp, és miért érdemes minden montisnak legalább egyszer megmérettetni magát ezen a 7-napos Alpok-átszelésen!

Pár szóban? Lélegzetelállító, csodálatos, felejthetetlen.

Miért jó párban indulni? Haverokból igazán szoros barátok lettünk Transalp-partneremmel, Sam-mel. Az élmény azóta is szorosan összeköt bennünket, azt hiszem, ez egy életre szól. Nem tudnék igazán megharagudni rá, vagy hátat fordítani neki. Részt vettünk egy kemény csatában, ott eggyé váltunk. De összebarátkoztunk másokkal is a verseny során, akikkel azóta is tartjuk a kapcsolatot.

Miért szeltem az óceánt és jöttem az Alpokba egy montis versenyre? Valójában 2016-ban már részt vettem, de nem versenyzőként, hanem nézőként. Abban az évben édesapám teljesítette a Transalp-ot. De nem elsősorban az ő példája adta az indíttatást: régebben olvastam róla egy amerikai bicajos magazinban, és már akkor is megigézett az óriási kihívás és a páratlanul látványos útvonal. Eddig tartott még találtam egy havert, aki bevállalta az indulást, szüleim pedig megajándékoztak az útiköltséggel. Sajnos édesapám nem tudott jönni, pedig biztos nagy élmény lett volna számára, hogy képes voltam végigmenni ezen a kemény montis szakaszversenyen.

A versenyen többször indult már magyar csapat, a korábbi évek Transalp beszámolóit itt gyűjtöttük össze!

További információk a versenyről a Transalp honlapján: http://www.bike-transalp.de

I. Debrecen Cross eredmények és fotók

December elsején Debrecen várta a hazai cyclo-cross bringásokat, ahol a szokásos 6 futamban mérkőztek meg egymással az indulók. Első rendezés lévén az I. Debrecen Cross nem kapott Magyar Kupa rangot, hanem „csak” akkreditált versenyként került be a versenynaptárba, melynek következtében kicsit foghíjas volt a mezőny, de minden futamban szemmel látható mennyiségű bringás gyűlt össze. Az elit férfiaknál Fejes Gábor (CK Spartak Tlmače) volt a leggyorsabb, akit a master1 nyertes Cser Gábor (Epronex-BSS Oil Team) követett, míg a nőknél Kapott Szonja (Fehérvár Cycling Team) nyert Cseh Veronika (Alpinbike Team Giant SE) előtt. A részletes eredményeket és a fotógalériát lejjebb találjátok.

A részletes eredmények ide kattintva érhetőek el.

A teljes fotógaléria alább található:

Fotók: Farkas Milán – (www.milanphoto.hu)

 

Wout Van Aert felépülése jól halad, a hónap végén visszatér

Wout Van Aert,

A Tour de Fance-on elszenvedett komoly bukása óta december 27-én az Azencross cyclo-cross versenyen láthatjuk ismét versenyezni Wout Van Aert-ot.

Wout Van Aert,

Mint ismeretes a Tour de France időfutamán akadt meg a korlátban és szenvedett súlyos sérülést az addig kiválóan versenyző, cyclo-crossról országútra átnyergelő Wout Van Aert. A belga kerekes Tour de France bemutatkozása emlékezetesre sikerült és nem csak a bukása miatt, hanem már az első Tourján szakaszt nyert és aktívan hozzájárult a csapata, a Jumbo-Visma sikeréhez. Sajnos a 13. szakaszon az időfutam egyik esélyeseként az egyik kanyarban fennakadt a korláton és feladni kényszerült a versenyt. A sérülési nagyon komolyak voltak és veszélybe került az idei teljes cyclo-cross szezonja. Szerencsére a felépülése viszonylag gyorsan haladt és december 27-én, 5 hónappal a bukása után már az Azencrosson láthatjuk versenyezni. Biztos nem lesz még bombaformában, de Wout Van Aertot ismerve biztos meglepetéseket tartogat a cyclo-cross világbajnokságra.

Milyen sportolóként elkezdeni az egyetemet? Néha nehéz, néha könnyű… – Fehérvár Cycling Team blog

A Fehérvár Cycling Team versenyzői rendszeresen blogolnak magazinunkban, ezúttal Hideg Nóritól olvashatjátok, hogy milyen volt sportolóként elkezdeni az egyetemet, kollégiumba költözni egy idegen városba.

Hideg Nóra vagyok, a Fehérvár Cycling Team versenyzője, mellette pedig a Pécsi Tudományegyetem elsőéves gyógytornász hallgatója. Már nagyon régen letettem a voksom emellett a hivatás mellett, ebben nagy szerepet játszott a sport iránti szeretetem és a vágy, hogy jobbá tegyem más emberek életét.

A Székesfehérvár-Pécs távolság miatt kollégiumban lakom, de ez egy cseppet sem zavar, sőt! A mostaniaknál jobb szobatársakat elképzelni sem tudnék. A blokkban 2 szoba van, az egyikben 3 lány, a másikban 3 fiú. A két lány a Művészeti Karon festészetet tanul, két fiú szintén MK-s, gitár szakon. Illetve illik megemlíteni a harmadik fiút, aki egy negyedéves dietetikus hallgató, név szerint Gönczy Gergő (Epronex-BSS-Oil Team). Ő az, aki a legtöbbet segített a kezdeteknél a megfelelő edző útvonal kiválasztásában, egy-két nehezebb tananyag megértésében. Ha ez nem lenne elég, rendszeresen ellát tanácsokkal, hogy mit hogyan érdemes enni és hogy ez miért van.

Az első pár hétben az egyetemen rájöttünk, hogy ez nem (csak) a szórakozásról fog szólni. Más, mint a középsuli. Kőkemény elvárások voltak velünk szemben – amit teljesítenünk kellett. A 2. héten már anatómia ZH-t írtunk, majd a továbbiakban még kettőt. Élettanból és sejtbiológiából hasonló a tematika. Ha mindegyik zárthelyin megvan legalább a kettes, akkor megkapjuk az aláírást és vizsgázhatunk (a ketteshez min. 60%-ot kell elérni). A gyakorlati tantárgyakon 8-8 minitesztet írtunk (10 kérdés volt, legalább 80%-ot kell elérni).

Összességében: sokat kell tanulni az egyetemen. Az elején jól jött, hogy október közepétől volt egy hosszabb pihenőidőszakom, ami alatt teljes mértékben a tanulásra tudtam koncentrálni. Ám a bringás élet Pécsen kicsit döcögősen indult. A Kollégiumi Bizottság kezdetben nem akarta engedni, hogy behozhassam a bringám. Majd nehezen, de sikerült meggyőzni őket, hogy ez nem olyan bringa, amit csak úgy simán lezárnék a koli előtti tárolóba. A gondnokkal megbeszéltük: saját felelősségre lehet nekem (is) a szobában a bringám. De emiatt az első héten nem tudtam edzeni itt.

Azonban itt egy újfajta életet tapasztalhattam meg. Főzök, mosok magamra. Itt tapasztalhattam meg, hogy ezek mennyire fontos és időigényes dolgok. Ezek miatt a jó time management nagyon fontos szerepet játszik az életemben, de igyekszem mindig a legjobban beosztani a napjaimat.

Reggelente felkelek, hogy (többnyire) időben beérjek órára. Bringával járok a városban, ami abszolút kivitelezhető, ha azt az 1,2 km-t nézzük, ami a koli és a suli között van. Az egyetem helyileg a főtértől egy utcányira található.
Bulikat tekintve nem tudok sokat mondani. Egy-két buliban voltam eddig, „sajnos” ez a része a városnak annyira nem kelti fel az érdeklődésem, viszont a zene! Néhányon tudhatták, hogy elég régóta fuvolázom és hogy ezt nem szerettem volna abbahagyni. Sok-sok keresgélés után sikerült tanárt találnom. A szobatársak már nem csak élő gitárszót hallhatnak a blokkban.

Mindent összevetve nagyon szeretek Pécsen lenni! Szeretem a várost, a környéket, az embereket, a barátaimat és ezt az újfajta szabadságot. Bár szűk egy hét és jön a vizsgaidőszak, ami egy kis pánikkal tölt el, de izgatottan várom, hogy letudhassam az első félévemet az egyetemen.

A sport szerepe a bűnmegelőzésben (3. rész) – Bizalomjátékok

2018-ban a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács megbízásából elkészült egy jegyzet a bűnmegelőzés szerepe és helye a sportfoglalkozásokon témában, mely testnevelőtanároknak, edzőknek, sportszakembereknek szól. A Sport, közösség, bűnmegelőzés jegyzet kifejezetten hasznos mindenkinek a kerékpársportban is, aki gyerekekkel foglalkozik, ezért egy cikksorozatban dolgozzuk fel a szakanyag tartalmát remélve, hogy kedvet csinálunk az edzőknek ahhoz, hogy részletesebben áttanulmányozzák a jegyzetet és alkalmazzák a benne foglaltakat edzéseiken. Az előző részben a sportfoglalkozásokon használható módszerek közül az értékeinkkel kapcsolatos, felelősségvállalásra irányuló feladatokról írtunk, a harmadik részben pedig a bizalomjátékokat mutatjuk be.

„A bűnmegelőzés központi eleme a biztonság és a bizalom. Társadalmunk, együttélésünk alapja a hit abban, hogy megbízhatok a családomban, a társaimban, a barátaimban, a páromban, s remélhetőleg embertársaimban is. Ez a bizalom biztonságot szül. Ezt a bizalmat ki kell alakítani, s meg kell értetni azt is, hogy ennek a bizalomnak néha, különféle módokon hangot kell adni, ki kell mutatni a másik személy irányába. Ilyen lehet az, ha valakit átkísérünk a zebrán, átadjuk a helyünket a buszon, észleljük valakinek a rosszullétét, s érdeklődünk, hogy igényli-e külső segítség nyújtását.” – így kezdődik a Sport, közösség, bűnmegelőzés jegyzet bizalomjátékokkal foglalkozó része.

A bizalom szerepe a csapatsportokban is kulcskérdés, hiszen ha egy csapat tagjai nem bíznak egymásban akkor a csapat kudarcra van ítélve az adott sportban. Elég a labdajátékoknál arra gondolni, hogy mi történik akkor, ha egy játékos nem bízik meg a társában és nem passzol neki, amivel felborítja az egész taktikát. A kerékpársportban is ugyanúgy előfordulhat hasonló eset, lévén az országúti kerékpározás többnyire csapatsport, és a bizalom hiánya szintén tönkretehet egy csapatot, például egy versenyző nem mer támadni azért, mert attól tart, hogy a csapattársa nem védekezni fog hátul, hanem az ellenfeleknek fog segíteni. Tehát a valós életen kívül a sportokban is nagyon fontos, hogy kialakuljon a bizalom, mert nélküle a csapat megszűnik csapatnak lenni. Viszont maga a sport is folyamatosan arra tanít, hogy bíznunk kell a másikban ahhoz, hogy sikeresek legyünk.

A csoporton, csapaton belüli bizalom építésére több egyszerű feladat használható az edzéseken, testnevelés órákon, ami segít abban, hogy a tagok megbízzanak egymásban és megértsék a csoporton belüli bizalom fontosságát. Természetesen ahogy az előző cikkünkben is írtuk itt is a fiatal generáció formálása az egyik legfontosabb feladat, hiszen őket lehet még könnyen alakítani és egy jó alapokat kapó gyerek nehezebben téved a rossz útra. Ha valaki megtanul a sportban bízni a csapattársaiban, edzőjében, versenybíróban, játékvezetőben, stb, akkor az életben is könnyebben kialakul majd a mások iránti bizalom, ami mint feljebb olvasható a társadalom egyik alapja.

A jegyzet többek között bizalomjátékként a sorversenyt vakon ajánlja, melynek a leírása alább található:

„A játék során ismét a sorverseny izgalomnövelő hatására alapozunk. Létrehozunk egy nem túl nehéz
akadálypályát, amelynek végén elhelyezzük a céltárgyakat (labdát, trikót, almát, csokit stb.). Két csapatot választunk, amelyeknek választaniuk kell 3-3 bátor önként jelentkezőt. Az önkéntesek kapják meg a szembekötőt, akiknek az akadálypálya „A” pontjából úgy kell eljutni annak „B” pontjába, hogy kizárólag az „A” pontban álló csapattársak szóbeli instrukciói alapján haladhatnak előre. Mindig egy vak játékos tartózkodik a pályán, ha elérte a céltárgyat, egyet felvesz, a szembekötőt leveszi, visszafut a starthoz, s indulhat a következő vak társ. Az győz, aki előbb begyűjti a céltárgyakat.”

A játék után érdemes kérdéseket feltenni a gyerekeknek, hogy hogyan érezték magukat a feladat közben, meg tudtak-e bízni társaikban vagy úgy érezték, hogy félrevezetik őket. Maga a bizalomról történő beszélgetés ugyanolyan fontos, mint a feladat, lényeges, hogy a gyerekek megértsék ennek a működését és fontosságát.

Rengeteg bizalomjáték létezik, például a fenti feladat átültethető kerékpáros edzésre is, egy könnyebb bringás ügyességi pályán ugyanígy sorversenyként vakon, csak szóbeli instrukciókkal végigvezetni a gyerekeket a csapatagok által, biztosan izgalmas és érdekes feladat lesz mindenkinek. Természetesen ehhez már szükséges, hogy a gyerekek jól kezeljék a kerékpárt.

Hasonló példák, feladatok még találhatóak a Sport, közösség, bűnmegelőzés jegyzetben, amit ide kattintva érhettek el.

Valter Attila Giro d’Italia indulása realitás: „Továbbra is kettesével szeretném venni a lépcsőfokokat!”

A Nemzeti Sportügynökség sajtótájékoztatót hívott ma össze, ahol immár új WorldTour csapata, a lengyel CCC Sprandi Polkowice színeiben beszélt arról Valter Attila, hogy legfőbb célja 2020-ban indulni a Magyarországon startoló Giro d’Italia-n és hasznos tagja lenni csapatának.

A 21 éves kerékpárost kétéves szerződés kötötte a CCC utánpótlás csapatához, de hétfőn a lengyelek bejelentették, hogy 2020-tól a profi sorban folytathatja, így reális lehetősége nyílik akár az olasz körversenyen való indulásra is:

Óriási lépés volt a CCC profi csapatába kerülni, enélkül esélytelen lett volna Giro-részvételről beszélni. Innen azonban további nagy lépés bekerülni a Giro-keretbe. Jó jel, hogy a kétéves szerződésem ellenére nyilván nem véletlenül igazoltak le már egy év után a WorldTour-csapatba. Egyrészt elismerik, hogy megdolgoztam ezért, de nem véletlen abból a szempontból sem, hogy a csapatnak biztosan fontos lenne, ha tudnék indulni a versenyen. Két évvel ezelőtt azon gondolkozni, hogy WorldTour-csapat tagja lehetek, még a lehetetlen kategória volt. Nem is gondoltam, hogy be lehet kerülni, azt hittem, ilyen csak a mesében van és azok nem is emberek, akik ott tekernek. Most lehúztam egy szuper évet a fiókcsapatnál és nagyon élveztem, sok barátot szereztem és rengeteget tanultam. Ennek következtében az eredmények is jöttek, ami segített bekerülni a nagy csapatba. Szinte magam sem tudom, mit várjak magamtól, de biztos, hogy továbbra is kettesével szeretném venni a lépcsőfokokat. Nyilván én is sokszor rákérdeztem a Giro-indulásra (többször, mint kellett volna), mert nagyon szeretnék részese lenni ennek a nagyszerű dolognak. De most kijelenteni, hogy ott lehetek a budapesti rajtnál, nem lenne túl professzionális a csapattól, hiszen még nem is láttak WorldTour-versenyen indulni, nem láttak harcolni a csapatért.

Nagy a nyomás itthonról is, de ezt nem érzem terhesnek. Sőt, örülök, mert a CCC-nél is látják, milyen fontos az országnak, így nagyon fontos lehet a CCC-nek is. Remélem, hogy nagyon jó felkészülésem lesz, a profi csapat még többet tud adni, mint a Development, és egy sikeres tavasszal fel tudnám venni a WorldTour-versenyek ritmusát, meg tudnám állni a helyemet a Giro-sorban. El kell mondjam, hogy nem csak azért szeretnék bekerülni, mert innen indul a verseny, hanem azért elsősorban, hogy hasznos tagja legyek a csapatnak. Ne csak a politikai érdek vigyen be, hanem nagyon fontos számomra úgy bekerülni, hogy hosszú távon is tiszteljenek a csapattársak. Ezen a vonalon kezdek el most dolgozni, ezen gondolkozok majd edzés közben. Meg kell mutassam azt, hogy azon kívül, hogy tudok még fejlődni erőben, tudok fejlődni emberileg is, és a profi mezőnyben is jobban el tudok majd közlekedni. A csapat számára több hasznos dolgot tudok csinálni, és ha a végén ezeket összeadják, akkor mondják azt, hogy igen, Attila készen áll minden szempontból, és kár lenne Attilát kihagyni egy Giro d’Italia-ból, ami Magyarországról rajtol.

Valter Attila már hétfőn Mallorcára utazik, hogy megkezdje a felkészülést, majd a kontinensen, Spanyolországban folytatja a munkát a profi csapattal Karácsonyig. 2020 első versenyei is Spanyolországban várnak rá, ahol előszeretettel tartózkodik a csapat. A sajtótájékoztatón jelent volt a lengyel Piotr Wadeczki is, a CCC egyik sportigazgatója, aki régóta figyelte a magyar fiút és hisz benne, hogy profi szinten is nagyon jó versenyző válhat belőle:

Már két évvel ezelőtt, a magyar körverseny legnehezebb szakaszán felfigyeltem rá. A CCC-nél napirenden volt, hogy a főszponzor érdekeltségei miatt is jó lenne lehetőséget adni egy magyar versenyzőnek. Később a szlovák körversenyen láttam versenyzeni, ahogy Julian Alaphilippe mögött harmadik lett – ott tudtam, hogy ő lesz az. Meg is kerestük és szerződtettük a CCC fiókcsapatához. Attila idén is rengeteget fejlődött, amikor pedig láttam a Tour de l’Avenir-en (ami a Tour de France a fiatalok számára) szakaszt nyerni, már biztos voltam, hogy jövőre lehetőséget kínálunk neki a profi csapatban. Azt még nem lehet kijelenteni, hogy ott lesz a budapesti rajtnál a Giro d’Italia-n, de mindent meg fogunk tenni, hogy fejlődhessen annyit, hogy bekerüljön a keretbe. A bő keretben jelenleg olyan nevek vannak, mint Ilnur Zakarin és Fausto Masnada, akik mindketten szakaszt nyertek a tavalyi Girón, vagy a világbajnoki ezüstérmes Matteo Trentin. A spanyolországi edzőtábor után fogunk dönteni arról, ki lesz az a 13-14 versenyző, akik a Giróra készülnek majd, és közülük kerül ki a végső 8 fős sor. Megpróbálunk majd olyan edzésprogramot és tavasszal olyan versenyprogramot összeállítani Attila számára, hogy ott lehessen a nyolc ember között. De nagyon fontos, hogy hosszabb távon is számítunk rá, én hiszek benne, hogy a világ legjobb hegyi menői közé sorolhatjuk majd őt.

Piotr Wadeczki kérdésünkre elmondta: „Nemcsak a Giro d’Italia fontos számukra, hanem a Giróval egyidőben rendezendő Tour de Hongrie is, minden bizonnyal itt lesznek WorldTour csapatukkal a májusi versenyen, és a következő években is fontos szerepe lesz a versenynaptárjukban.”

Buli és jótékonyság – Zárd az évet az Úttárs Cyclo-cross Gálával Törökbálinton!

December 28-án rendezik az év legnagyobb és legőrültebb cyclo-cross buliját, ahonnan te sem hiányozhatsz. Haverok, buli, sör, forralt bor, street food, palacsinta és JÓTÉKONYSÁG. Jelentős értékű-összegű tárgyi és kp díjazás a versenyeken, crazy futam a legbulisabb jelmezes indulókkal, retró bringákkal. Lesz sarazás és sörözés, néhány celeb meg rengeteg jó arc, köztük Te is. Mert ha itt leszel, erre a bulira még sokáig emlékezni fogsz!

A tavalyi évhez hasonlóan 2019-ben is a Superior Racing Team egy óriási évzáró cyclo-cross bulival várja a bringásokat. A versenyen felül lesz minden, ami a jó hangulathoz kell, de a jótékonyság  is fontos szerepet kap ezen az eseményen. 13.50-kor egy külön jótékonysági futamot is szerveznek a diabétesszel küzdő gyerekek javára, ebben a futamban nem csak jótékonykodhatsz, hanem ha még nem próbáltad ezt a szakágat akkor kicsit belekóstolhatsz a cyclo-crossozásba.

Úttárs Cyclo-cross Gála helyszíne sem mindennapi, a törökbálinti Fortuna kemping ad otthont a rendezvénynek. A nyári 24 órás mtb versenyen indulók már ismerhetik ezt a varászlatos helyet, ahol nem csak jó pályát lehet kijelölni, hanem minden adott egy profi verseny rendezéséhez.

Érdemes gyorsan nevezni, mert december 1-jén zárul az első kedvezményes nevezési időszak és utána már csak drágábban tudtok részt venni a rendezvényen.

Mi ott leszünk! És te?

További információk a verseny honlapján, és a facebook eseménynél.