Közép-európai idő szerint éjfél körül ért véget a 11. Amgen Tour of California. A sprinterek által kedvelt verseny korábbi szakaszain Peter Sagan (Tinkoff) kétszer is, Alexander Krsitoff (Katusha) egyszer diadalmaskodott, az utolsó napon pedig Mark Cavendish (Dimension Data) is letette a névjegyét.
Az Sacramento körül rendezett 138 kilométeres szakaszon az utolsó kilométert Alexander Kristoff és két felvezetője kezdte meg az élen. Közvetlenül mögöttük ott tekert a pontversenyben vezető, ezért zöld mezben versenyző Peter Sagan, valamint Greg van Avermaet (BMC). Sagan indította be a rakétákat elsőként, van Avermat tette mögé a kereket, Mark Cavendish pedig nagyjából 100-150 méterrel a cél előtt ugrott ki mögülük, hogy aztán végigvíve a sprintet, ő haladhasson át elsőként a célvonalon.
Elöl Mark Cavendish, a háttérben Julian Alaphilippe örül
Az összetettet végül Julian Alaphilippe, az Etixx-Quick Step 23 éves versenyzője nyerte. A francia kerekes a 3. szakaszon, azaz a király etapon szerzett előnyét volt képes a továbbiakban – többek között egy egyéni időfutamon is – megtartani. A verseny történetében ő a legfiatalabb összetett győztes, akinek ráadásul ez élete első többnapos verseny elsősége is.
Az orosz Gasprom-RusVelo 24 éves versenyzője, Alexander Foliforov győzelmével zárult a Giro d’Italia 15. szakasza. A 10,8 kilométeres hegyi időfutam azonban – mint az nyilván várható volt – az összetett versenyre is komoly befolyással bírt.
Alexander Foliforov (Gasprom-RusVelo)
A top tízes versenyzők közül egyáltalán nem meglepő módon Steven Kruijswijk (Lotto-NL Jumbo) érte el a legjobb helyezést (2. hely), amivel súlyos másodperceket vert riválisaira. A holland versenyző csak tizedmásodpercek alapján kerül a nap dobogójának második fokára a fiatal orosz bringás ellenében.
Eközben Alejando Valverde (Movistar) a tegnapi gyengébb teljesítménye után ma harmadik helyet szerezve megmutatta, egyáltalán nem szabad még őt sem leírni. Esteban Chavez (Orica-GreenEdge), Rafal Majka (Tinkoff) és Ilnur Zakarin (Katusha) az elvárások szerint teljesített, a top versenyzők közül feltűnően rossz passzban leginkább Rigoberto Uran (Cannondale) volt, aki bár az előző évek hegyi időfutamain rendre az élmezőnyben végzett, ám most kénytelen volt egy 53. hellyel beérnie.
A nap legnagyobb vesztes kétségkívül Vincenzo Nibali (Astana), akinek az utolsó kilométereken technikai problémái akadtak. A Cápa végül 25. helyen ért célba 2:10 hátránnyal Kruijskwijkhez képest, miközben összetettben hátrányba került Esteban Chavezzel szemben is, aki így feljött a második helyre.
Steven Kruijswijk (Lotto NL- Jumbo) a célban
Steven Kruijswijk több mint két perccel vezet a Giro d’Italia versenyében. Még egy hét hátravan, többségében a legnehezebb hegyekkel, ám ekkora előnnyel már elsősorban az ő és a LottoNL-Jumbo csapatának kezében van a végső győzelem kulcsa.
Ez a cikk arról szól, amit soha nem szeretnénk kipróbálni! Ha kerékpárosként balesetet szenvedünk, fejünk épsége döntően a sisakon múlik. Egyéb testrészünk begyógyul, összeforr, de ha a fejet sérülés éri, az sok esetben maradandó. Tehát fejvédő nélkül bicajra ülni felelőtlenség, de egyáltalán nem mindegy, mit teszünk féltett kobakunkra!
A bukók, amelyek életüket adták gazdájuk testi épségéért!
Természetesen a fejvédő megjelenése, kényelme, praktikus használata sokat nyom a latba, de az általa nyújtott biztonság a legfőbb tulajdonság – ez amiért meg- és felvesszük! Miként viselkedik egy esetleges bukás során, megvédi-e a fejet, kiváltképp a tarkórészt, amelyet a kerékpáros baleseteket jellemzi? Fontos, hogy a bukó törjön vagy sérüljön, és a ne a bicajos feje. Ideális esetben a sisak a tervezett helyeken szétnyílik, így nyelve el az ütés erejét, továbbá a pontos és stabil rögzítés révén nem mozdul el, akár több ütés esetén is megfelelően véd.
A képeken jól látható, hogy a bukó jelentősen megsérült, teljes egészében elnyelve az ütés erejét. A Casco sisakokra jellemző stabil rögzítés ugyancsak helytállt, az ütés okozta erőhatástól nem mozdult el…Krauter úr a tesztlaborban magyarázza a látottakat…
A Casco mindig is nagy hangsúlyt helyezett a sisakok által nyújtott biztonságra, saját tesztlabort létesített, ahol folyamatosan teszteli mind a fejlesztés alatt álló, mind már a sorozatgyártásban lévő modelleket. A német cég tulajdonosa és igazgatója a nemzetközi sisakteszt-protokolokat kidolgozó bizottság tagja, a terület elismert szakembere. Gyárlátogatásunk során tanulmányozhattuk a többféle – a nemzetközi szabványoknál is szigorúbb – fejlett tesztmódszert. Persze más, amikor a töréstesztet egy kalibrált gép végzi, és megint más, amikor egy valós baleseti helyzetben kell helytállnia. A jelen cikk az utóbbira helyezi fókuszt, megtörtént eseteket mutat be, szemléltetve a Casco bukók által nyújtott páratlan védelmet.
#1 – Daimor
Barbara szokásos országúti kerékpáros edzését végezte a Velencei-tónál, amikor egy külföldi rendszámú autó egy mellékutcából hirtelen elé kanyarodott. Mivel szembe is volt forgalom, nem volt egyéb választás, mint jobbra a járda felé menekülni. Sajnos a padka az első kereket megdobta, így Barbi az oldalára esett, a bukás során halántéka a járda felületének csapódott. Eszméletét nem vesztette el, de válla és csípője az esés miatt nagyon fájt. Miután felült és levette Casco Daimor bukóját, tapasztalta, hogy az több helyen megrepedt. Barbi nem szenvedett agyrázkódást, a fején semmilyen sérülés nem keletkezett. A sisak helyzete a bukás során nem változott, egész pontosan úgy állt, mint amikor felvette.
A Daimor megvédte a halántékot, szétnyílt, de a Frameworx megerősítésnek köszönhetően egyben maradt…A Frameworx láthatatlanul véd!
A képeken jól látható, hogy a bukó jelentősen megsérült, teljes egészében elnyelve az ütés erejét. A Casco sisakokra jellemző stabil rögzítés ugyancsak helytállt, az ütés okozta erőhatástól nem mozdult el, tökéletesen megóvva a fejet a sérüléstől. A Frameworx merevítőhálónak köszönhetően valószínűleg egy esetleges ujabb ütközés során is teljesíthette volna feladatát.
#2 – SPEEDairo
A képen látható Casco SPEEDairo tulajdonosa tavaly a gyömrői körverseny mezőnyében nagy tempónál bukott. Az esetet így írja le:
„Gyorsan történt minden, pillanatokon belül az aszfalton voltam. Első kerekem egy kátyúban elakadt, én pedig átszaltóztam. A levegőben megfordulva háttal estem a földre. A fejem óriási erővel csapódott az útra. A sisak jól volt rögzítve a fejen (erre mindig nagyon figyelek), a Casco sisakokban a pontos beállítás könnyen elvégezhető. A sisak esés után is a fejemen volt, a helyszínre érkező mentőorvos segítette le a fejemről, több helyen elrepedt, de még ekkor is egy darabban volt. Pár véraláfutás és egy 2 cm-es felrepedéssel a fejemen megúsztam az esetet. A fejemen egyéb sérülés nem keletkezett, agyrázkódást a baleseti kórház orvosa nem állapított meg. Szerencsés voltam, és sokat köszönhetek a nagyszerű sisaknak, úgyhogy hamar megrendeltem az újat!”
Csodával határos módon a versenyző agyrázkódás nélkül megúszta az esetet!A tarkóra kiterjesztett védelem ebben az esetben is életet mentett!
A képeken is látható, hogy a bukó a szétnyílást biztosító vonalak mentén elrepedt, így nyelte el a jelentős ütés erejét. A Casco fejvédők a tarkó és a halánték védelmét helyezik előtérbe, egy más gyártó által kínált modell esetleg nem nyújtott volna megfelelő biztonságot a sérülést ért területen. A Casco sisakokat jellemző rögzítés-megoldás ugyancsak helytállt, az ütés okozta erőhatástól sem mozdult el, tökéletesen megóvva a fejet a sérüléstől.
#3 – Cuda Mountain
Nem kis erővel csapódott a fej az aszfaltnak!
A városi kerékpáros közlekedés távolról sem veszélytelen, a bicajos futároknak pedig napi 8 órában kell a sűrű forgalomban cikázni. A baleset sajnos elkerülhetetlen velejárója a szakmának, éppen ezért a legnagyobb hazai kerékpáros futárcég a Casco sisakokat választotta a munkatársak számára. Íme egy „hajtipajtis” baleset leírása:
„2015 októberét írtunk, esős, hűvös reggel volt, az út mindenhol tiszta víz volt, mégis csúszott mint a fene. A Hűvösvölgyi útra vittem ki egy sürgős küldeményt. A meredek Kapy úton néhol 60 km/óra felett jöttem, majd leadtam a csomagot a címen, és immár komótos, pihenős tempóban elindultam lefelé a Hűvösvölgyin. Nem siettem, pihengettem, ki akartam fújni magam. Alig tekertem, csak hagytam had guruljon a kerék. Az út végén – ahogy a Hűvösvölgyi beér a Szilágyi Erzsébet fasorba – a villamos sín keresztezi az úttestet. Mint említettem, „lazuló üzemmódban” voltam, így figyelmem kissé lankadt. Egy óvatlan pillanatban a vizes sínen megcsúszott az első kerekem és lefordult a sínről, amitől egyből kifordult a kormány a kezemből és átbucskáztam a bringa fölött. A bal vállam ért le elsőnek, majd ostorszerűen csapódott utána a fejem is. Nem mentem sokkal, talán 25-tel sem, de ez is pont elég volt ahhoz, hogy a kulcscsontom eltörjön, és a sisakomból is kiszakadjon egy kisebb darab. Tiszta ciki a dolog, totál amatőr hiba, de hála a strapabíró Cuda sisakunknak és a kiemelt tarkóvédelmi zónájának, enyhe agyrázkódással megúsztam az esetet. A következő utam a közeli a Szent János kórházba vezetett…”
A sisaknak oldalról és a tarkórészen is megfelelő védelmet kell nyújtani: ebben a Casco sisakok verhetetlenek!
#4 – Cuda Mountain
A Casco Cuda fejvédő a MTB sport számára készül, és fokozott védelmet nyújt, tervezett szétnyíló zónákat alkalmaz, amely egy esetleges becsapódás során harmonikaszerűen nyeli el az erőhatásokat. Emellett Frameworks integrált hálós megerősítése a sisakot egy darabban tartja – még többszöri ütés esetén is. A következő baleset elszenvedője is ezt a típust viselte, amelyet haverjai a kiemelt tarkóvédelem miatt csak „lovassisaknak” csúfoltak. Persze csak az ominózus bukásig, mikor kiderült az egyedi formavilág előnye…
A Cuda a tervezett vonalak mentén harmonikaszerűen szétnyít, így semlegesítve a becsapódás erejét. A versenyző még be is fejezte a futamot!
A törésvonalak a sisakon végigvezetnek…
„Nem törődtem a haverok cikizésével, imádtam a Cuda szuper szellőzését, a kényelmes csatrendszerét, és a fém bogárhálót. Az extra tarkóvédelem kérdését pedig a Bükk Maraton hozta előtérbe. A verseny 35. km-énél egy veszélyesebb lejtő következett. Sprinteltem a csapattársaim után, és úgy 40 km/h sebességgel eldobtam a kerékpárt. Sikerült fejre és arcra érkezni, kiforgás közben pedig a testem is itt-ott „megkarcoltam”. Pontosan a mentős kolléga elé estem be, majd néhány másodperc fekvés után „újrabootoltam”. Kar mozog, láb mozog, fej megvan. Közben egy másik mentős kolléga is odaért. Feltápászkodtam, a bringát és a kihullott apróságokat felszedtem az útról.
A Cuda Mountain-ben alkalmazott Frameworx védelem…
Közben jöttek a kérdések, mi a neved, születési év, anyám neve? Mivel mindre tudtam a választ, pár perc marasztalás után elengedtek. Volt még hátra még 25 km, elindultam és közben vizsgáltam magam. Arcom belső felét sikerült elharapni, az állkapcsom is fájt, viszont a fejem nem. A verseny után néztem meg jobban a sisakot, és akkor vettem észre, hogy az bizony az illesztésnél és oldalt is megrepedt, illetve egy helyen el is tört. Ennek ellenére viszont sem agyrázkódás, sem egyéb komolyabb fejsérülés nem történt, a fejvédő tökéletesen ellátta a feladatát, megvédte a fejemet. Azóta pótoltam a sisakot – köszönhetően a Casco csereopciójának.”
Így néz ki a bemutatóteremben a PrestigeAir lovassisak, amelyet a Magyar Rendőrség is használ…
#+1 – lovassisak
Végezetül még egy érdekes eset, amely a lovas ágazatban történt. Az baleset szereplőjét kedvenc négylábú patás barátja egy hirtelen dörrenés következtében levetette magáról, majd reflexből maga mögé rúgva pont fejbe is találta őt.
…és így nézett ki a baleset után!
Szerencsére a lovas által viselt Casco PrestigeAir kobak még a ló hatalmas erejű rúgásának következtében is a tervezett illesztés és törésvonalak mentén tört el, ezáltal is elvezetve a rúgás pusztító erejét. Szinte csodával határos módon – a szerencsének és nem utolsó sorban a Casco kobak védelmi képességének köszönhetően – az eset szereplője egy enyhe agyrázkódással és zúzódásokkal megúszta a rendkívül csúnya balesetet. Ezek után talán nem is túlzás az az állítás, hogy egy Casco bukó még egy lórúgás ellen is véd!
A Casco sisakokat keresd országszerte a jobb kerékpár-kereskedésekben!
10, 8 kilométeres hegyi időfutammal folytatódik vasárnap a Giro d’Italia. Tavaly ugyan nem, de az azt megelőző két évben szintén szerepelt az útvonalban hasonló szakasztípus. Nézzük meg, hogy alakult akkor a verseny, összevetve azzal, ki nyerte végül az összetettet!
2013 – 18. szakasz, Mori-Polsa 20,6 km
A szakasz nem egy konkrét hegy volt, hanem egy átlagosan 6,6%-osan emelkedő útvonal a két település, Mori és Polsa között. A legmeredekebb rész 10%-os volt. A szakasz kimenetelét nagyban befolyásolta az időjárás, a végén (hasonlóképp, ahogyan az idei Girón a 9. szakaszon) a szakasz- és a végső győzelemre egyaránt esélyes versenyzők már esőben érkeztek a célba.
A szakasz legjobb 10 versenyzője:
1 Vincenzo Nibali (ITA) P Astana 44′ 29″
2 Samuel Sánchez (ESP) Euskaltel–Euskadi + 58″
3 Damiano Caruso (ITA) Cannondale + 1′ 20″
4 Michele Scarponi (ITA) Lampre–Merida + 1′ 21″
5 Rafał Majka (POL) Saxo–Tinkoff + 1′ 25″
6 Rigoberto Urán (COL) Team Sky + 1′ 26″
7 Carlos Betancur (COL) White jersey Ag2r–La Mondiale + 1′ 32″
8 Stef Clement (NED) Blanco Pro Cycling + 1′ 36″
9 Dario Cataldo (ITA) Team Sky + 1′ 41″
10 Danilo Di Luca (ITA) Vini Fantini–Selle Italia + 1′ 52″
A 2013-as Giro d’Italia végeredménye (top10)
1 Vincenzo Nibali (ITA) Astana 84h 53′ 28″
2 Rigoberto Urán (COL) Team Sky + 4′ 43″
3 Cadel Evans (AUS) BMC Racing Team + 5′ 52″
4 Michele Scarponi (ITA) Lampre–Merida + 6′ 48″
5 Carlos Betancur (COL) White jersey Ag2r–La Mondiale + 7′ 28″
6 Przemysław Niemiec (POL) Lampre–Merida + 7′ 43″
7 Rafał Majka (POL) Saxo–Tinkoff + 8′ 09″
8 Beñat Intxausti (ESP) Movistar Team + 10′ 26″
9 Mauro Santambrogio (ITA) Vini Fantini–Selle Italia + 10′ 32″
10 Domenico Pozzovivo (ITA) Ag2r–La Mondiale + 10′ 59″
Videó a szakaszról:
2014 – 19. szakasz, Bassano del Grappa – Cima Grappa 26,8 km
A rákövetkező évben a 19. szakasz 26,8 kilométer hosszú volt, ebből 19,2 kilométer volt a tényleges emelkedő, a Monte Grappa. Átlagosan 8%-os, nagyjából a kétharmadánál volt a legmeredekebb, 14%-os.
A szakasz 10 legjobb versenyzője:
1 Nairo Quintana (COL) Movistar Team 1h 05′ 37″
2 Fabio Aru (ITA) Astana + 17″
3 Rigoberto Urán (COL) Omega Pharma–Quick-Step + 1′ 26″
4 Pierre Rolland (FRA) Team Europcar + 1′ 57″
5 Domenico Pozzovivo (ITA) Ag2r–La Mondiale + 2′ 24″
6 Franco Pellizotti (ITA) Androni Giocattoli–Venezuela + 3′ 22″
7 Rafał Majka (POL) Tinkoff–Saxo + 3′ 28″
8 Sebastián Henao (COL) Team Sky + 3′ 48″
9 Tim Wellens (BEL) Lotto–Belisol + 4′ 00″
10 Dario Cataldo (ITA) Team Sky + 4′ 10″
A 2014-es Giro d’Italia összetett végeredménye (top10)
1 Nairo Quintana (COL) Movistar Team 88h 14′ 32″
2 Rigoberto Urán (COL) Omega Pharma–Quick-Step + 2′ 58″
3 Fabio Aru (ITA) Astana + 4′ 04″
4 Pierre Rolland (FRA) Team Europcar + 5′ 46″
5 Domenico Pozzovivo (ITA) Ag2r–La Mondiale + 6′ 32″
6 Rafał Majka (POL) Tinkoff–Saxo + 7′ 04″
7 Wilco Kelderman (NED) Belkin Pro Cycling + 11′ 00″
8 Cadel Evans (AUS) BMC Racing Team + 11′ 51″
9 Ryder Hesjedal (CAN) Garmin–Sharp + 13′ 35″
10 Robert Kišerlovski (CRO) Trek Factory Racing + 15′ 49″
Videó a szakaszról:
2016. – 15. szakasz Castelrotto(Kastelruth) – Alpe di Siusi (Seiser Alm) 10,8 km
És hogy mi vár a mezőnyre ma délután? Az Alpe di Siusi emelkedője:
A hegy átlagosan 8,3%-os, a legmeredekebb része 11%-os. Az elején épp hogy csak emelkedő (1,8%), közel 2 kilométeres rész után következik az igazi nagy kihívás, kb 7 kilométeren keresztül átlag 8 és fél % körüli meredekséggel, itt lesz majd a már említett legkeményebb rész is (nagyjából a 8. kilométer körül). A vége könnyebb lesz valamivel, szintén egy közel 2 kilométeres szakaszon nagyjából 6,8%-os meredekséggel.
Az összetettben legjobb 10 versenyző indulási sorrendje és ideje:
16:19 Jakob FUGLSANG (AST) + 5:38
16:22 Kanstantsin SIUTSOU (DDD ) + 5:38
16:25 Rigoberto URAN URAN (CAN) 8.+ 5:01
16:28 Ilnur ZAKARIN (KAT) + 3:53
16:31 Rafal MAJKA ( TNK) + 3:29
16:34 Andrey AMADOR BIKKAZAKOVA (MOV ) + 3:15
16:37 Alejandro VALVERDE BELMONTE (MOV) + 3:06
16:40 Jhoan Esteban CHAVES RUBIO (OGE) + 1:32
16:43 Vincenzo NIBALI (AST ) + 0:41
16:46 Steven KRUIJSWIJK (TLJ)
Várható volt, hogy a Giro d’Italia Alpago és Corvara közti 210 kilométeres 14. szakasza átrendezi majd az összetett állását. Arra a forgatókönyvre, ahogyan végül lezajlott a nap, valószínűleg csak nagyon kevesen számítottak.
Esteban Chavez (Orica-GreenEdge)
A pénteki szakaszhoz hasonlóan ma is egy nagy számú szökevénycsoport indult útjára. Köztük többen is olyanok, akik már tegnap is próbát tettek (pl. Diego Ulissi, Damiano Cuinego, Carlos Betancur) Damiano Cunego (Nippo Vini-Fantini nyerte az első 1. kategóriás emelkedőt, ez 35 pontot ért. Az egykori Giro d’Italia győztes „Kisherceg” összesen 49 pontot gyűjtött össze a 14. szakasz során, így most 134 pontja van a kék trikóért folytatott küzdelemben, hatvankettővel több, mint a második helyezett Stefan Deniflnek(IAM Cycling)
A szakasz második 1. kategóriás emelkedőjét, a Passo Giaut Ruben Plaza kezdte meg elsőként, aki sikerrel szökött meg a csoporttól, de a nehéz emelkedőn 4,3 kilométerrel a hegytető előtt befogta, majd le is hagyta a Darwin Atapuma (BMC) és Kanstantsin Siutsou (Dimension Data) duó. Később hozzájuk zárkózott fel Georg Preidler (Giant-Alpecin )
A mai nap folyamán azonban Atapumának is át kellett élnie, milyen, ha utolérik. A BMC kolumbiai versenyzője a 2. kategóriás Passo Valparola lábánál lépett meg Siutsoutól és Peidlertől, ám végül már csak nagyjából másfél kilométer hiányzott ahhoz, hogy végigvigye szólóját. Ekkora ugyanis utolérte őt a Steven Kruijswijk (Lotto-NL Jumbo) Esteban Chavez (Orica-GreenEdge) és Georg Preidler alkotta trió. Bár sokáig úgy tűnt, Preidler a legfrissebb, Chavez nem sokkal a cél előtt – mintha csak csapattársát, Caleb Ewant láttuk volna – kilőtte magát, mint egy ágyúgolyó, és megnyerte a szakaszt Kruijswijk és a rosszul taktikázó Preidler előtt. A szökésben elfáradt Darwin Atapuma lett végül a negyedik.
Kruijswijk és Chavez a Passo Valparola óta tekert együtt. 27 kilométerrel a vége előtt ugyanis Vincenzo Nibali (Astana) – miután felvezetője, Michele Scarponi olyan tempót diktált, hogy az esélyesek csoportja alig egy tucatnyira zsugorodott – támadásba lendült, azonban Chavez visszatámadott, az egész jelenetből pedig az erre rákontrázó Kruijswijk jött ki a legjobban. Pillanatok alatt szétforgácsolódott a csoport, a legnagyobb veszteség a Movistar csapatát érte, Alejandro Valverde nem volt képes riválisaival tartani. Andrey Amador szintén lemaradt, de ő ekkor már nem először, korábban is akadtak nehézségei. Egyszer még vissza tudott mászni, amikor azonban Kruijswijkék támadtak, már ő sem.
Így a Lotto-NL Jumbo holland bringására került a nap végén a rózsaszín trikó, mögötte Vincenzo Nibali, majd pedig Esteban Chavez következik az összetettben.
Láthattunk már olyat az idei Giro d’Italián, hogy a rózsaszín mezes segíti csapattársát, nem mellesleg az aktuális fehér mezest, hogy aztán a szakasz végén helyet cseréljenek az összetettben. Az Etixx-Quick Step viszonylag fiatal és tapasztalatlan csapata persze már így is kimaxolta a szereplését az olasz körversenyen. Ám mi a helyzet a Movistarnál, akik a végső győzelemért utaztak Olaszországba, és első számú emberüknek erre még minden esélye megvan a 13. szakasz után is, de a csapatból most épp nem ő viseli a rózsaszín mezt?
„Valverdével jöttünk erre a Giróra, ő a megkérdőjelezhetetlen vezetőnk”
„Demonstrálta már, milyen erős a hegyeken, és csodálatos lenne, ha ő örökölné meg tőlem a holnapi király szakaszon a rózsaszín mezt. Tudom, ki vagyok. Tudom, miért jöttem ide, és ott leszek, amikor Alejandrónak szüksége lesz rám ezen a Girón.”
Andrey Amador
Alejandro Valverde jelenleg a negyedik helyen áll összetettben Amadorhoz képest 43, de ami fontosabb, a közvetlen rivális, összetett harmadik Vincenzo Nibali (Astana) mögött 2 másodperccel. Nibali a szakasz harmadik helyét is megcsípte, vele együtt a 4 másodperces jóváírást. Többek között ezért is felmerül a kérdés, vajon jó ötlet volt-e engedni Giovanni Viscontit, hogy hasztalan üldözze a későbbi szakaszelsőt, Mike Nievét (Sky). Ahelyett, hogy övé lett a második helyért járó 6 másodperc bónusz, nem lehet, hogy inkább Valverdét és Amadort kellett volna segítenie?
Nibali vs. Valverde – a tét 4. másodperc
Amador szerint azonban:
„A mai taktikánk tökéletes volt.”
Az első rózsaszín mezes Costa Rica-i szerint ugyanis mindig nagy dolog egy szakaszon másodiknak is lenni, és az ember amúgy sem tudhatja előre soha biztosan, mi történik egy versenyen.
Mikel Nieve (Sky) – a szakaszgyőztes
Alejandro Valverde szerint is minden úgy ment tegnap, ahogyan a nagykönyvben meg van írva.
„A csapat ma fenomenális volt.”
A 14. szakaszon – Amador esetleg elkotyogott valamit? Valverde ma támadni fog? – egyébként egy 3., két 2. és két 1. kategóriás hegy vár majd a mezőnyre. Ráadásul 5 kilométerrel a vége előtt lesz egy kisebb, kategorizálatlan emelkedő, ám ha úgy vesszük, a legkeményebb része a szakasznak, hiszen ezen a nagyjából 350-400 méteren átlag 13,4%, legmeredekebb részén 19%-os meredekséggel. Az ilyen „falakat” a négyszeres Flèche Wallonne győztes Valverde köztudottan szereti.
Ahogy már csütörtökön beszámoltunk róla, elindult az Alpinestars kerékpáros ruházatok és védőfelszerelések hazai forgalmazása. Az olasz cég mindig is az élen járt a sportolói támogatásokban legyen szó autósportról, motorsportról, vagy éppen esetünkben a kerékpársportról. Éppen ezért egy nagyon limitált idejű lehetőséget nyújt azoknak, akik most felöltöznének Alpinestars cuccokba!
2016 május 23-tól 2016 június 1-ig lehetőséget nyújtanak azoknak akik Alpinestars ruházatot, vagy védőfelszerelést vásárolnának az idei bringás szezonra úgy, hogy ezt támogatói áron tehessék meg! Mit kell tenned hozzá?
Kattints a weboldalukra, böngészd át a kínálatot, és válaszd ki a neked megfelelő termékeket!
0-10.000 Ft-os rendelés esetén 10% kedvezményt kapsz
10.001-20.000 Ft-os rendelés esetén 20% kedvezményt kapsz
20.001-30.000 Ft-os rendelés esetén 30% kedvezményt kapsz
30.001-Ft-os rendelés fölött 40% kedvezményt kapsz
Na elég jól hangzik? Ugye! Akár többen is összefoghattok, így komplett baráti társaságok, csapatok megjelenését is új szintre emelhetitek!
A promóció részleteiről a 2Wheels weboldalán kaphatsz részletes információkat!
Ha Mraznica, akkor május, Szlovák DH Kupa nyitófutam, rengeteg eső és nyakig érő sár. Mióta az Igló melletti kis síhely bekerült északi szomszédjaink lejtős kupasorozatába, azóta rendre ezek jellemzik a versenyt. Az elmúlt két év alapján azonban hozzáadódott még egy tényező, ami nem más, mint a magyar győzelem, azaz Liszi Attila abszolút első helye!
A népes mezőnyből csak egy szűk kisebbségnek van arról tapasztalata, hogy milyen is Mraznica-ban száraz pályán bringázni, pedig a szervezők a szokásoshoz képest még két héttel később is rendezték az első fordulót, hogy így kicsit közelebb kerülve a nyárhoz hátha rámosolyog a nap és a szerencse a mindenre elszánt sokaságra. Ám úgy látszik nem az a hétvége van elátkozva hanem a nyitófutam, mert követték a sötét felhők a rendezők döntését, így ismételten jó nagyot lehetett dagonyázni a Szlovák Paradicsomban.
Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy most akkor panaszkodunk? NAGYON NEM! Verseny volt, ez egy szabadtéri sport és magyar győzelem született!
Liszi Attila Fotó: Marian Vejcik
Persze nem volt ez ilyen egyszerű, főként, hogy Attila „szeret” itt fájdalmas eséseket produkálni. 2014-ben egy gyökeres szakaszon külső bokaszalag szakadást szenvedett, amitől a szezon elejét a versenyektől távol töltötte. 2015-ben pedig szinte ugyanott letérdelt egy fát, de „szerencsére” csak egy fél edzésnap kihagyását jelentette és másnap nyerni tudott. A helyzet idén az utóbbihoz hasonló volt, szombati edzés, egy esés, randi egy fával. Viszont nem a jól megszokott helyen, hanem egyből a legelső kanyarban, így miután feltápászkodott és nagy fájdalmak között gurult le a depóba, még frissen begyűjthetett még egy esést. Mindkét sípcsontját keményen odaverte, duzzanatok, sebek, alig bírt lábra állni. A bónusz „fejreállása” lefelé pedig szintén ugyanoda ment, nem mutatott jól egyik lábszára sem. El is volt keseredve, már-már fel is adta, hogy rajthoz álljon, de egy kis biztatgatásra másnap a kötelező edzésen felment egy próbára. Valamennyire működött a dolog, úgyhogy folytatta a körözést és megnyugodtunk, hogy legalább a rajtban biztosan ott lesz a négyszeres magyar bajnok.
„A szombati esésem eddigi karrierem három legfájdalmasabb esése közé mondanám.” – ecseteli Attila – „A nap hátralévő részében teljesen lemondtam a vasárnapi biciklizésről, időmérőről, döntőről. Mint utólag kiderült a fájdalom kifizetődő volt, megérte rajthoz állni.”
Ha pedig rajtban áll, akkor nem lehet szó turistás gurulgatásról, Attila nem erre van kódolva. Meg is nyerte az időmérőt, de mondta, hogy közel sem tudott 100%-ot nyújtani. Az első helyhez ez is elég volt, egy másodperccel végzett a 2011-es összetett győztes, cseh Martin Mikulenka előtt.
Közben a vasárnap déli esőszünet a döntőkre véget ért, a friss csapadék jót tett a pályának, kicsit meglazította az összeállt, gyurmás talajt, így jobban gurulható lett. Ezt már szinte mindenki örömmel fogadta és megkezdődhetett a harc az első kupafutam győzelméért. A cseh Stanislav Sehnal (Banshee Bikes – Charvat Bros) az időmérő 5. helyéről jött nagyot és Attila kvalis idejénél két másodperccel jobbat hozott össze. A regnáló szlovák bajnok, Jozef Ondic (Kellys Factory Team) is jót ment, igaz „csak” másodiknak érkezett be, de Attila idejénél nyolc tizeddel ő is gyorsabb volt. Az időmérő győzteseként Attila rajtolt utoljára az ilyen viszontagságos körülmények között is 200 fős mezőnyben. A terve az volt, hogy öt (!) másodpercet javítson, de amikor az utolsó erdős szakaszból kirobbant, már látszott, hogy az nem jön össze és nagyon szoros lesz a vége. Az óra szűk két másodperc javítást mutatott, amivel nyolc tized előnnyel jött be Sehnal elé és nyerte meg a 2016-os Szlovák Kupasorozat első fordulóját. Maximális pontot gyűjtött, hiszen mindkét futamon első tudott lenni, ráadásul a mögötte lévő kavarodások miatt közel húsz pontos előnnyel várhatja a második összecsapást, a Kis-fátrai Mala Lucivnán.
Elite dobogó: 1. Liszi Attila (HUN – LiMiT Racing Team), 2. Stanislav Sehnal (CZE – Banshee Bikes Charvat Bros), 3. Jozef Ondic (SVK – Kellys Factory Team)
A többi magyar (összesen 11) indulóra is büszkék lehetünk, hiszen a LiMiT Racing Team második lett a csapatversenyben (Liszi Attila – Elite 1., Keresztes Péter – Elite 12., Muszula Balázs – Junior 9., Gács Péter – Masters 6.), illetve Tóth Péter (Freeriderz SC) idén már másodjára nagyot alkotott és Junior kategóriában a dicséretes 5. helyezést érte el!
Egyéni abszolút 1. és csapat 2. (balról: Keresztes Péter, Muszula Balázs, Gács Péter, Liszi Attila)
Folytatás tehát Mala Lucivnán június elején, most pedig hét év után újra elindul a Magyar Kupa, az első felvonás Kékestetőn!
Az első igazán kemény hegyi szakasz várt a Giro d’Italia mezőnyére pénteken a Palmanova és Cividale del Friuli közti 170 kilométeres távon. Bár a Giro által nem épp a legsűrűbben látogatott emelkedők közé tartozott a mai négy hegy, a verseny kimenetele nem okozott különösképp meglepetést.
Ahogyan várható volt, az első hegyre (Montemaggiore) már összeállt egy több mint 30 fős szökevénycsoport. Természetesen akadt köztük olyan is, aki csak előremenekült, például a sprinter Arnaud Démare(FDJ) kétségtelen, hogy ebbe a kategóriába tartozott. Ugyanakkor a későbbi főszereplők közül is többen ott tekertek már ebben a csoportban.
Az első két emelkedőn – a Montemaggiore után a Crai következett – az egy időre a többiektől ügyesen megszökő Stefan Denifl (IAM Cycling) haladt át először, majd a Cima Porzuson Mikel Nieve (Sky) lendült támadásba. Vele tartott egy ideig Joe Dombrowski (Cannondale) is, de nagyjából 33 kilométerrel a vége előtt leszakadt a spanyolról, miközben Giovanni Visconti (Movistar) beérte és idővel szintén lehagyta. Az utolsó emelkedőre (Valle) egyértelmű lett a helyzet: várható volt, hogy Nieve hazaér, és Visconti másodikként fejezi majd be a szakaszt.
Az esélyesek csoportját illetően két kérdés foglalkoztathatott bennünket igazán: mikor és hogyan támadnak a favoritok ,valamint hogy meddig bírja a rózsaszín mezes Bob Jungels (Etixx-Quick Step). A luxemburgi bringás csupán az utolsó hegyen, 17 kilométerrel a vége előtt vesztette el a kapcsolatot a fő esélyesekkel, de mindvégig igyekezett minimalizálni a hátrányát. Ebben a küzdelemben megint csak Gianluca Brambilla mutatkozott a legjobb segítségnek.
Az összetett menők közül Vincenzo Nibali (Astana) volt a támadóbb kedvű, (bár Andrey Amador is bepróbálkozott egy lejtőn) a többiek csak reagáltak rá. Ahogyan Jungels leszakadt, természetesen Andrey Amador került a figyelem középpontjába, hiszen a szakasz előtt 24 másodperccel állt a második helyen összetettben. Voltak a mai napnak olyan pillanatai, amikor úgy tűnt, ő is leszakad, ám végül az esélyesek csoportjában ért célba. A finis előtt még sprinteltek egymással Nibaliék, az olasz vitte el a harmadik helyért járó 4 másodperces jóváírást.
Bob Jungels ha el is veszítette a rózsaszínt, a fehéret továbbra is őrzi.Ugyanígy nem történt változás sem a kék mezes esetében sem – jelenleg Damiano Cunego/Nippo Vini-Fantini a Giro hegyi királya -, sem a piros mezeseknél, ahol André Greipel (Lotto-Soudal) távozása után Giacomo Nizzolo (Trek-Segafredo) áll 138 ponttal az élen.
A hétvégén a hegyeké lesz a fő szerep a Giro d’Italián. A 13. szakaszon két első és két második kategóriás emelkedő, szombaton (14. szakasz) egy harmadik kategóriás mellett két első és három második, vasárnap (15. szakasz) pedig a hegyi időfutam vár a mezőnyre.
A 12. szakasz után a rózsaszín trikót sikerrel megőrző Bob Jungels (Etixx-Quick Step) számára nem csupán azért lesz már a pénteki nap komoly kihívás, mivel az eddig inkább kivárásra játszó fő esélyesek most már minden bizonnyal támadásba lendülnek. A 23 éves luxemburgi kerékpáros ugyanis úgy nyilatkozott, teljesen ismeretlenek számára a programban szereplő emelkedők, gyakorlatilag mindegyik meglepetés lesz számára.
A pénteki program
Ismerkedjünk meg hát mi is kicsit a 13. szakasz hegyeivel.
A Montemaggiore 8,3 kilométer hosszú, átlagban 9,3%-os meredekségű. A tetején a legnehezebb, itt 15 %-os.
Fordított a helyzet a 2. kategóriás Crai esetében, ahol inkább az eleje keményebb, helyenként 16%-os, átlagosan viszont csak 6,4%. Az emelkedő 8,8 kilométer hosszú, és mint a szintrajzról is látható, az előző hegy és eközött lesz egy kisebb emelkedő, a Passo San Martino, ami ugyan nincs kategorizálva, de azért az a 16% ott is kemény lesz.
A Cima Porzus is 8,8 kilométer hosszú, átlagosan 8,2%-os meredekségű, a legnehezebb pont ez esetben is 16%-os.
Végezetül a 6,2 kilométer hosszú Valle, ami 7,8%-os meredekségű átlagosan, legmeredekebb része pedig 13%-os
Az emelkedő után még 14,2 kilométer a célig, a meredek lejtmenet után sík útvonalon.