Nehéz jobb helyet találni kerékpározásra, mint egy bringás szigetet. Aki volt már Mallorcán, Tenerifén, Gran Canaria-n stb. tudja ezt. Van azonban közelebb is igazi bringás sziget, most egy ilyet mutatunk be néhány fotón keresztül. Az úticél a horvátországi Brac.
Mi az idei teszttáborunk helyszínéül választottuk a 40 kilométer hosszú, 10-15 km széles szigetet, ami remek döntésnek bizonyult. Brac nyáron igazi pihenőhelyként szolgál, olyanoknak, akik kb. csak lustálkodni szeretnének, beleértve ebbe a nyári szabadidő/vízisportok gyakorlását is.
Autóval még pont nem túl nagy távolság, egy napot rá kell szánni az utazásra, de a kompközlekedés kiváló, délután már kényelmesen lepakolhatunk, berendezkedhetünk és a vacsora már nyugodt hangulatban telhet, másnap nem a vezetés fáradalmait kell pihenni. De aki akar, repülhet is Splitbe.
Tipikus Dalmáciai falvak, növényzet, tengerpart adja a hátteret, kicsit olaszos, de kicsit balkáni is egyben, szerintem kelet-európaiként nagyon is szerethető. A nyári turistaszezon és a forróság más dimenzió, de offszezonban, tavasszal és ősszel igazi bringás paradicsommá válik.
Hogy miért nehezebb márciusban, áprilisban, szeptemberben, októberben alkalmasabb helyet kerékpáros kikapcsolódásra? Mert nemhogy autóval nem találkozunk az utakon, más bringásokkal is csak ritkán, nyugdíjas turisták özönével (mint a Kanárikon) meg pláne nem…
Idén tavasz elején mi Sütivan települést választottuk bázisul – most veszem észre, hogy már így írom, hogy Sütivan, ü-vel, pedig valójában Sutivan, csak legalább féltucatszor megbeszéltük, hogy átrajzoljuk majd a település-táblát, mert nagyon kívántuk más a sütiket, amikor megláttuk bringázás után…
Sütivanról és a szállásinformációkkal kapcsolatban hamarosan jelentkezünk egy bővebb cikkel, most inkább azokon az úticélokon mennénk végig, melyeket kerékpárral magunk is érintettünk.
A sziget méretéből adódóan egy cikloturista szempontjából körülbelül egy hétre ideális tervezni, ezalatt minden útvonalat bejárhatunk, tengerpartot, kikötőket, a mészkőfalak között megbújó kedves kis falvakat, éppen nyitva tartó jó éttermeket.
Egyértelműen országúti kerékpárt javasolnék, esetleg gravel bike-ot. Az aszfalt minősége nagyrészt szuper, egy gravel bike-kal viszont megnyílik néhány kavicsos út is, melyek szép helyekre vezetnek. lendületes, élvezetes mountain bike trailek nincsenek, maximum köves, rázatós szakaszok.
A tájat körbe körbe a köves, fás tengerpart, belül az olajfák határozzák meg, dombos, hegyes utakkal. A dombos utakon pont lehet imitálni a sík terepet, tehát senki ne ijedjen meg, hogy egy méter lapos részt sem talál. Lehet úgy menni alapozó tempót, hogy a nap végén 1000 fölötti szintet mutat a GPS.
Az olajfákkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy ne hagyja ki senki a helyi termelőktől vásárlás lehetőségét, nagyon jó áron nagyon jó olívaolajat lehet venni. Ezen kívül érdemes kipróbálni a helyi halételeket, de sültek is finomak.
A gasztro-kitérő után vissza az országútra! A sziget legmagasabb pontját, a 780 méter magas Vidova Gorát mindenképpen meg kell hódítani, egy nagyon kellemes, nem meredek emelkedő vezet fel ide, félig főúton, aztán barátságos kis harmadrendű úton, aminek szintén tökéletes a minősége.
A tetőn gyönyörködhetünk a panorámában, érdemes reggelre, vagy kora estére időzíteni, aki szeret fotózni, gyönyörű képeket készíthet itt. Rálátás nyílik A Zlatni Rat Beach-re is, ami pont Sutivannal ellentétes oldalon helyezkedik el a szigeten.
A másik irányban éppen most épül tovább egy tükörsima aszfaltcsík, jelenleg ez „nem vezet sehová”, viszont edzésre kiváló lejtő/emelkedő, tényleg nulla autóforgalommal, meredekebb részekkel, kis szerpentinnel, ahol lehet gyakorolni a kanyarvételeket.
Sutivanhoz képest a sziget túlsó csücskén Sumartin van, ide érdemes tervezni a leghosszabb napot, simán ki lehet találni egy 150 kilométeres útvonalat is, amibe belefoglaljuk akár az előbb említett hegyet, a Vidova Gorát.
A tengerparti kilométerekkel azért óvatosan kell bánni, pláne ha térképről nézzük ki az útvonalat. Az út ugyanis folyamatosan kanyarog, térképről kisebbnek látszanak a távolságok, ráadásul domb dombot követ, ami hazafelé már fárasztó tud lenni, ilyenkor az emelkedő részek duplán számítanak.
Ha valaki hosszabb időre marad, érdemes átkompozni akár más szigetekre, nemrég mutattuk be Hvar-t és környékét, ezzel fel lehet dobni például egy kéthetes kerékpáros nyaralást is.
