Zsinórban harmadik éve lett a legjobb pro-kontinentális országúti csapat a Wanty-Groupe Gobert, ezzel jövőre már biztos a helyük a Tour de France-on és a legnagyobb körversenyeken.
Minden szezon végén a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség nyilvánosságra hozza az UCI csapatok ranglistáját, 2016 és 2017 után 13 UCI verseny győzelmével ismét a legjobb pro-kontinentális csapat a belga Wanty-Groupe Gobert lett. A pro-kontinentális csapatoknak lehetőségük van a World Tour versenyeken indulni, de csak korlátozott számban, ezért fontos, hogy elöl végezzenek, ugyanis az első két csapat jövőre már automatikusan részt vehet a legnagyobb körversenyeken, mint például a Tour de France-on. Tehát a 2018-as első helyével már biztos, hogy 2019-ben ismét ott lesz a Wanty-Groupe Gobert a francia körversenyen.
Rendszeres olvasóink biztos tudják, hogy a Wanty-Groupe Gobert csapat Cube kerékpárokat használ, melyről már az idei gyárlátogatás során is írtunk. A mezőnyversenyeken egyedi festésű Cube Litening C:68-at használnak Shimano Dura Ace szettel, az időfutamokon pedig a külön nekik tervezett Aerium-okkal állnak rajthoz, ugyanis a katalógusban látható Aerium nem „UCI kompatbilis”, hanem triatlonra fejlesztett modell, (egyébként bárki számára elérhető lesz az országúti időfutamváz is).
Most éppen számos Cube bringát megvehetsz a szezonvégi akcióban kedvezményes áron, köztük a csúcs Litening C:68 vázas modellt is. A részletekért KATTINTS IDE.
Vas Kata Blanka és Buzsáki Virág párosa a 3. helyet szerezte meg az Ifjúsági Olimpiai Játékokon Buenos Aires-ben. A fiúknál a Fetter Erik – Fülöp Ádám alkotta magyar csapat az összesítésben az 5. helyen végzett.
Október 13. és 17. között rendezték az Ifjúsági Olimpiai Játékokat Buenos Aires-ben, ahol Magyarországot egy lány (Buzsáki Virág, Vas Kata Blanka) és egy fiú (Fülöp Ádám, Fetter Erik) csapat képviselte. A játékokon egyéniben nem értékelték a versenyzőket, csak a csapatonkénti eredmény számított, ráadásul csak az öt versenyszám (csapatidőfutam, országúti mezőnyverseny, MTB XC eliminátor, MTB XC short track, kritérium) után hirdettek összetett eredményt. Mivel az 5 versenyszám közül 2 mtb specifikus volt ezért kulcsfontosságú volt, hogy terepen is komoly rutinnal rendelkezők álljanak rajthoz, így fordult elő, hogy a magyar csapatot is csak mountainbike versenyzők alkották.
Az első nap rendezték a csapatidőfutamokat, ahol a 7,1 km hosszú pályán a lányok a 4. helyet szerezték meg, míg a fiúk a 13. legjobb időt hajtották. A második napon az országúti mezőnyversenyen Vas Kata Blanka az 5. helyen ért célba, Buzsáki Virág pedig 10. lett, mellyel az összetett 7. helyre csúsztak vissza a lányok. A fiúknál Fetter Erik a 6. szerezte meg, míg Fülöp Ádám a 31.-ként ért célba, mellyel a 10. helyre léptek elő a fiúk.
Az országúti számok után a 3. napon elkezdődtek az eliminátorral a mtb versenyek. Itt Buzsáki Virág az 5. helyet szerezte meg, míg Vas Kata Blanka sajnos pályát tévesztett a kvalifikációban és kizárták emiatt. Fetter Erik szintén az 5. helyet szerezte meg ebben a versenyszámban, Fülöp Ádám pedig a nyolcaddöntőben esett ki. A 4. napon a short track verseny következett, ahol Fetter Erik szerepelt a legjobban a magyarok közül, megnyerte ezt a versenyszámot, a lányoknál Vas Kata Blanka a 7., Buzsáki Virág a 19. lett, míg a fiúknál Fülöp Ádám a kvalifikációban a 12. helyen búcsúzott. Az utolsó napot a lányok a 4. helyről, a fiúk pedig 3.-ról várták.
Az utolsó napon az országúti kritériummal zárult az ifjúsági olimpia, mely a lány csapatunk számára fantasztikusan sikerült, Vas Kata Blanka megcsillogtatta sprinttudását (bár állítólag saját véleménye szerint őt nem tud sprintelni 🙂 ) és megnyerte a kritériumot, mellyel a magyar lány csapat a 3. helyre jött fel és bronzérmet szerzett az Ifjúsági Olimpiai Játékokon. A fiúknak sajnos nem jött össze a dobogó, a kritériumon nem tudtak pontot szerezni, így ők visszacsúsztak az 5. helyre, ami egyébként szép eredmény.
Az idei Eurobike-on jelentős újdonságokkal találkoztunk a Northwave standon, 2019-ben lesznek flat cipők a patentpedált nem kedvelőknek, az országúti és az XC cipők is teljesen megújulnak, ezenkívül ruházat terén nyitnak a lazább stílust kedvelő montisok felé.
Sokan vannak, akik valamilyen okból nem használnak patentpedált, pl bmx-esek vagy valamelyik extrémebb mtb szakágat űzik vagy csupán nem szeretik a fix rögzítéssel járó pedál-cipő kapcsolatot. Nekik nem egyszerű a cipő választás, főleg Magyarországon, mert kevés gyártó kínál számukra megfelelő, kellően merev és jól tapadó talpú cipőt. A Northwave 2019-ben belép ebbe, az úgynevezett flat cipő szegmensbe, ráadásul nem is egy, hanem két modellel, a Clan-nel és a Tribe-bal.
Mindkét cipőnél kiemelt figyelmet fordított a Northwave arra, hogy maga a cipő rendkívül tartós legyen, hiszen az extrémebb felhasználás során elég nagy behatások érhetik a cipőket. Ezenkívül a talp kialakításába is komoly mennyiségű munkaórát tettek, hogy kellően tapadjon a pedálra és a kerékpározáshoz is megfelelően merev legyen.
A két modell közül a Clan a nagyobb tudású, ami a felsőrészben és talpban is megmutatkozik. A talpa 3 rétegből áll, egy könnyű rezgéselnyelő EVA habból készült rétegből, egy merev, a talp anatómiájának megfelelő rugalmas zónákkal ellátott középső TPU rétegből és a különösen jól tapadó külső talpból. Az utóbbit a Michelin-nel közösen fejlesztette a Northwave, mely a Gecko+ nevet kapta, ami állítólag a legtapadósabb anyag a piacon, száraz és nedves körülmények is rendkívülien tapad és emellett tartós is, mintázatát pedig a Michelin Jet XCR gumi ihlette. A Clan felsőrésze jól szellőző szintetikus anyagból készül, melyet a fontos részeken megerősítettek, 3 színben lesz kapható.
A Tribe talpa egyszerűbb felépítésű és ezáltal egy kicsivel puhább, mint a Clan-é, viszont a Michelin-nel közösen fejlesztett Gecko alapanyagot és a mintázatot a Tribe is megkapta, ez az alapanyag kicsit keményebb, mint a „plusz” változat, viszont valószínűleg tartósabb is lesz. Szemmel láthatóan a felsőrész kialakítása is más, a védelmek nem olyan erőteljesek benne és a Northwave szerint egy kicsivel gyengébben is szellőzik, viszont megjelenésében sokkal jobban illik az utcai ruházathoz, így akár városi bringán is használható, sőt egész napos viseletre is alkalmas. 5 színben lesz elérhető.
2019-ben az Extreme Pro személyében az új országúti csúcsmodellt tisztelhetjük. A felsőrész és a talp is teljesen új konstrukció, a felsőrésznél debütál az XFrame 2® technológia, mely az elődjéhez hasonlóan tökéletes, nyomáspontmentes illeszkedést garantál. Ezenkívül visszatér a Northwave a két tekerős SLW2 rögzítési rendszerhez, mely a keskeny lábfejű bringásoknak lehet jó hír, mert nekik az egy tekerőssel nehéz volt tökéletesen a lábfejükhöz igazítani a cipőt (a széles és normál lábfejűeknek mindkét megoldás tökélestesen működhet). A felsőrész dizájnja is nagyon ütősre sikerült, a klasszikus színekben, fekete és fehérben lesz elérhető.
A talp az új PowerShape Carbon technológiával készül, a 100% karbon alapanyagú talp az eddig legmerevebb, 15.0-s merevségi indexű lesz, ezenkívül nagy újdonság benne, hogy a talpboltozatot is megtámasztja (hasonlóan, mint a már tesztelt Revolution), így maximális energiaátadást biztosítva hajtás közben. Várhatóan az Extreme Pro az új megjelenéssel és az új felépítésével a teljesítményorientált országútisok között sokak által vágyott cipő lesz.
A XC csúcsmodell a Ghost Pro az Extreme Pro-hoz hasonló felsőrésszel készül, ugyanúgy megkapja az XFrame 2® kialakítást és MTB cipő lévén a sérülékeny helyeken erősítéseket is tettek rá.
A talpon is fejlesztettek az eddigi csúcsmodellhez képest, egy pillekönnyű, full karbon Hyperlight XC talpat kapott a Ghost Pro, melyen a Michelin-nel közösen fejlesztett gumirátétek kaptak helyet, várhatóan sem a tartósságukkal, sem a tapadásukkal nem lesz gond a jövőben.
A csúcscipőkben nem merülnek ki az XC, országúti újdonságok, hanem lejjebb is új modellek sorával találkoztunk, 5 új országúti és 5 új XC cipővel készült a Northwave 2019-re. A cipőfronton további változás, hogy a teljes kínálatból eltűnnek a csatos modellek, innentől csak tépőzáras vagy tekerős cipők közül választhatunk, az eddigi csatok helyén mindenhol megjelenik a finoman állítható mikrometrikus tekerő. Ezenkívül néhány modell neve is megváltozik, pl a népszerű Scorpius modelleket jövőre már Origin néven találjuk.
2019-ben a ruházatban egy új szegmensben jelenik meg a Northwave, jövőre a lazább stílust kedvelő montisoknak, az all-mountain ridereknek is kínálnak teljes ruházatot. Mezek, pólók, nadrágok sora közül válogathatnak majd a feszülős ruházatot nem igazán kedvelők, pl baggy shortokból komoly választék lesz jövőre, melyek közül itthon is elérhető lesz jó pár darab.
A masters pályakerékpáros világbajnokság sem telt eseménytelenül, a kanadai Rachel McKinnon tette színessé, aki világcsúccsal nyerte a 35-39 éves nők 200 méteres versenyét. A történetben nem a világcsúcs az érdekesség, hanem az, hogy a győztes férfinak született és átműttette magát. Ezzel Rachel McKinnon az első olyan transznemű nő, aki világbajnoki címet szerzett UCI eseményen. Várt módon a győzelme óriási felháborodást váltott ki ellenfeleiből, csak páran gratuláltak neki, sokan csalásról beszéltek és azt mondták, hogy nem szabadott volna rajthoz állnia, hiszen azzal, hogy férfinak született előnye származik a többiekkel szemben, elég csak a méretére nézni. Erre McKinnon úgy válaszolt, hogy neki nehezebb dolga van, mint a többieknek, mert transzneműként alacsonyabb szinten kell tartania a tesztoszteron szintjét.
Egy francia vadász golyója végzett egy brit hegyikerékpárossal a svájci határtól nem messze Montriond mellett.
A Franciaországban élő 34 éves brit kerékpáros, Marc Sutton éppen a francia Alpok egy népszerű ösvény bringázott, amikor egy vadász eltéved golyója halálosan megsebesítette őt. Az eset után a 22 éves vadászt is kórházba kellett szállítani ugyanis sokkot kapott.
Franciaországról tudni kell, hogy ott gyakoriak a vadászbalesetek, az elmúlt 3 évben ez már több mint a huszadik volt. A franciáknál komoly hagyománya van a vadászatnak, ezért rengetegen űzik és a szigorodó szabályok ellenére is még túl sok „a rossz irányba tartó golyó”. Az áldozat is mindent megtett, hogy ne nézzék valamilyen állatnak, színes sisakot és színes kerékpárt használt, de sajnos ez nem volt elég a baleset elkerüléséhez…
A Trance 29-cel a Giant újra belépett azon gyártók közé, akik 29-es trail bringát kínálnak. A világ legnagyobb kerékpárgyártója a tőle megszokott módon alaposan átgondolta a fejlesztést és egy egyedi megoldásokkal teli trail bringát tervezett.
Mitől különleges a Trance 29? Elsőként mindenkinek a rugóút tűnik fel, 115 mm-t mozog hátul, ami a mai „minél több annál jobb „világban elég kevésnek tűnik egy trail bringánál. A Giant erre azt mondja, hogy az általa már több mint egy évtizede folyamatosan fejlesztett Maestro rugózási rendszer karakterisztikája olyan, hogy a kevesebb rugóút is ellátja ugyanazt a feladatot, mint másoknál a több. A Maestro-ról érdemes tudni, hogy egy speciális több forgáspontos rendszer, mely a teljes tartományban hatékonyan használja ki a rugóutat, emellett könnyedén, érzékenyen indul meg és a pedálozás és a fékezés sem befolyásolja erőteljesen a működését. Már az elmúlt évtized közepén is jól működött a rendszer, de azóta még sokat finomított rajta a Giant, pl az elmúlt időszakban megkapta Trunnion rögzítést és a karbon felső linket, melyeknek köszönhetően még pedálozás-, illetve fékfüggetlenebb a felfüggesztés.
Ha pusztán ránézésre valaki nem látná, a geometria táblázatból tisztán látszik, hogy egy agresszív geometriájú bringáról van szó. A láncvilla rövid, a felsőcső hosszú, a fejcső lapos (66,5 fok), a villa előrenyúlása 44 mm, a meredek lejtőkön is stabilan irányítható marad és a mászóképessége sem romlik érezhetően.
A tesztelt modell váza a Giant jól bevált ALUXX SL alumíniumából készült, de elérhető karbonból is az Advanced típusoknál. A felsőcső szépen ívelt sok helyet hagyva a váz fölötti mozgáshoz és hosszú „varrattal” rögzül az alcsócsőhöz merev első háromszöget eredményezve. A mai trendeknek megfelelően a rejtett bovdenezés, a túlméretes kormánycsapágy és a pressfit-es középrész is kötelező eleme a trail bringáknak, úgy ahogy a BOOST szabványú kerekek sem maradhattak ki a Trance 29-ből.
Bármennyire is „csak” az alapmodellről beszélünk, elöl-hátul Fox rugózó tagokat találunk, elöl egy Fox 34 Float Rythm villa 130 mm-es útjával simítja az utat, a kormányról zárható és 15×110 mm-es tengelyszabványú kereket fogad. Hátul a hozzá jól passzoló Fox Float DPS Performance dolgozik, állítható a visszaútcsillapítása és a kompressziócsillapítás növelésével (kék kar) majdnem teljesen zárható.
A váltást és a hajtást teljes egészében a Sram új 1×12-es NX Eagle szettjére bízták, a hajtóművet kivéve, mert az Truvativ, bár arról fontos tudni, hogy valójában az is Sram, csak egy kicsit olcsóbb lánckerékkel. Az új NX Eagle szettel az olcsóbb szegmensekbe is eljuthat az 1×12 váltás, a Trance 29 esetén is szerepet játszik az ár alacsonyan tartásában. A hajtóművön 30-as míg hátul 11-50-es sort találunk, mellyel elég komoly emelkedők is legyőzhetőek (a tapasztalatokat lejjebb olvashatjátok). A középcsapágy érdekes darab, elsőre az ember azt hinné, hogy valamilyen menetes középrész található a bringában, de ha jobban megnézzük kiderül, hogy a Sram GXP Dub rendszerének szűkítő elemét látjuk.
A fék is egy szerényebb modell, az árban és teljesítményben jó kompromisszum a Sram Guide T fékek felelnek a lassításért. Elöl-hátul egyaránt 180 mm-es tárcsákkal érkeznek.
A Giant-ről tudjuk, hogy a vázakon kívül minőségi alkatrészeket is előállítanak, a teljes kerék is Giant termék, elöl-hátul Giant Tracker Performance Boost agyakat fűztek az XCT 29 felnikbe, melyek tubeless ready kompatibilisek. De nem csak lehetőségünk van őket belső nélkül használni, hanem úgy is érkeznek, tehát a felniken feszülő, agresszív Maxxis Minion 29×2,3-as külsőkben nem fogunk belsőket találni (hatalmas piros pont érte – szerk.).
A kiegészítők (kormány, kormányszár, nyereg, nyeregcső) mindegyikén Giant felirat olvasható, egyszer lehet megéljük, hogy a hajtás-váltáson kívül minden alkatrész saját márkás lesz, ami persze nem hátrány a Giant-et ismerve. A 40 mm-es stucni 780 mm széles kormány kombináció és a kormányról vezérlehető dropper post is mutatja, hogy egy agresszív bringáról van szó a Trance 29 esetében.
Menet tapasztalatok
Már az első pillantás után éreztem, hogy jóban leszek a Trance 29-cel, persze ebben lehet nagy szerepet játszott, hogy pár évvel ezelőtt az egyik kedvenc bringám nagyon hasonló színű volt, ráadásul Giant és Maestro rendszerű. Szép ez a kék szín.
A szerelők beállították a nyomást alám, felrakták a pedáljaimat és többek bánatára elvittem a tesztbringát egy hosszabb körre a cseh falu közvetlen közelében található hegyre. A terep pont jó volt a tesztre, kétféleképpen lehetett feljutni a hegyre, a könnyebbik út laposan, körben vezetett felfelé, a másik pedig egy meredek trail-en fel. Elsőre nekiugrottam a nehezebb ösvénynek, kíváncsi voltam, hogyan mászik felfelé és, hogy keményebb használat mellett mit tud az NX Eagle szett. Meglepően viselkedett a meredeken, annak ellenére, hogy kicsit magasan volt az orra a 130 mm-es teleszkóp miatt, teljesen jól irányítható maradt, nem akart egyáltalán hanyatt esni vele az ember, sőt még az irányítás sem volt túl lomha alacsony sebességnél, nem akart befordulni a kormány gyors nyomváltásokkor, ami ebben a kategóriában gyakorta elő szokott. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy egy hosszabb stucnival már majdnem úgy haladna felfelé, mint egy XC gép. Az árához képest a NX Eagle is kiválóan váltott, nagy reményeket fűzhet hozzá a Sram.
A hegytetőn egy kis fotózás után jöhetett az igazi örömforrás, a lejtőzés, nyereg le, teleszkópok kinyit és hajrá. Hát nehéz szavakba foglalni, hogy mit tud ez a kis gép. Volt lefelé minden, vízmosás, kövek, farönkök, sodrós talaj, de semmi sem tudott megfutamítani a Trance 29 nyergében, nagyon szépen irányítható volt és mindent kimozgott. A teleszkópok szinkronban mozogtak, nem lehetett érezni, hogy hátul 15 mm-rel kevesebb lenne, jól osztja be a váz a 115 mm-t, igaz, amit a Giant állít róla. A DH élményt tovább fokozzák az agresszív mintás gumik, nagyon jól tapadtak, főleg alacsony nyomáson tubeless-ként, sőt nekem már kicsit zavaró is volt, mert jobban szeretem a gyorsabb gumikat. A fékeket említeném, mint gyenge pontot, fognak-fognak… és nem is melegedtek túl egyszer sem, de fékerőre lehetnének kicsit erősebbek, bár az is lehet, hogy nem koptak be a teszt alatt.
Aszfalton és könnyebb terepen is nyúztam kicsit a bringát, de érezhető volt, hogy nem arra termett, bár lehet vele túrázni is (főleg ha jobban guruló külsőkre cseréljük a Minion-okat), de jobban kívánja az izgalmas ösvényeket.
A Giant remekül összerakta a Trance 29-et, a trail bringák körében gyorsan nagy népszerűségre tehet szert, én is bátran merem ajánlani bárkinek, aki egy olyan montit keres, amivel gyakorlatilag kompromisszummentesen élvezheti a lejtőket és felfelé is élmény vele tekerni.
Thibaut Pinot nyerte az Il Lombardiát, mellyel megszerezte az első monument győzelmét. A francia kerekes sokáig haladt együtt Vincenzo Nibalival, de végül sikerült megszabadulnia az olasztól és magabiztos előnnyel elsőként haladt át a célvonalon.
Az Il Lombardia az egyike a legnagyobb egynapos klasszikus versenyeknek, amivel gyakorlatilag véget ér az európai országúti versenyszezon. Az észak-olaszországi verseny 241 km-es távja komoly emelkedőket tartogat, melyek a garanciák arra, hogy minden évben izgalmas viadalt láthatunk.
Az idei verseny első felében többen próbálkoztak szökéssel a „síkon”, de az igazán esélyesek a cél előtt 70 km-rel kezdődő Madonna del Ghisallo-ra vártak, amiről szinte nulla pihenés után a verseny legnehezebb hegye, a 6,7 km hosszú, átlag 8,7 %-os Colma di Sormano következik. Itt indult meg a legjobb szlovén bringás Primoz Roglic is, akihez később Vincenzo Nibali és Thibaut Pinot is csatlakozott. Hátulról a mezőnyből többen is próbáltak a hármasra felérni és velük tartani, de senki nem bírta tartósan a tempójukat, sőt idővel Roglic is leszakadt a francia-olasz duóról.
A cél előtt kb 20 km-rel található 3,9 hosszú, 10,4%-os Civiglio-n Pinot meg akart szabadulni Nibalitól, ami többszöri támadás után a hegy tetejére sikerült is neki és így maradék 14 km-t a célig már egyedül tette meg 32 másodperc előnnyel megnyerve a versenyt. Nibalit az üldözők utolérték, viszont az olasz sztárban maradt annyi, hogy az utolsó kilométereken még indított egy kemény támadást, amivel megszerezte a második helyet. A dobogó harmadik fokára a „mezőnyhajrá” győztese Dylans Teuns állhatott.
Eredmény:
1
Thibaut Pinot (Fra) Groupama – FDJ
5:53:22
2
Vincenzo Nibali (Ita) Bahrain – Merida
0:00:32
3
Dylan Teuns (Bel) Bmc Racing Team
0:00:43
4
Rigoberto Uran (Col) Team EF Education First – Drapac P/B Cannondale
Minden embernek és minden párnak megvan a maga ritmusa, ami szerint intézik az életüket, és persze nincs ez másként az intim pillanatokkal sem. Mégis, tudósok azt állítják, hogy megtalálták az ideális időpontot arra, hogy mikor is kéne vágyat érezni a partnerünk iránt.
A férfiak és a nők különböznek
Bár nem törvényszerű, de van abban valami érdekes, hogy igenis van olyan időszak a nap folyamán, ami a többség számára ideális lenne. Az alapvető ellentmondások, amik a szexuális kapcsolatot jellemzik, az a két nem különbözőségéből fakad. Hiszen gondoljunk csak bele, nem véletlen, hogy a reggeli merevedés a férfiak sajátja életkortól függetlenül. Sőt, még erotikus álom vagy képzelgés sem kell hozzá. Mivel reggel ébredés után, azaz 6-9 óra között a legnagyobb a férfiakban a szexuális étvágy, így nem véletlen, hogy leginkább reggel kívánják az együttlétet.
Nők esetében ez koránt sincs így, mivel ebben az esetben a szexuális étvágyért felelős hormon nincs a toppon, sőt az egyéb, boldogságot fokozó hormonok szintje is igen alacsonyan áll. Emellett az sem a nemi vágy fő ismérve, hogy az egész napi teendők töltik ki a reggeli pillanatokat. Sőt a higiéniás kérdések is szerepet játszanak abban, hogy nem preferálják a kora hajnali együttlétet. Ilyen lehet a reggeli száj- és testszag, nem beszélve a nemi szervek illatáról.
Akkor mikor is?
A szakemberek szerint délután 15 óra körül az ideálisak és kiegyenlítettek a hormonviszonyok, így ekkor érdemes igazán egymásnak esni. A férfiak ekkor magas az ösztrogénszintjük, ami az érzelmekért felelős, míg a nők a kortizolnak köszönhetően nyitottabbak és éberebbek.
Józanul végiggondolva ez a leglehetetlenebb időpont az együttlétre, de erre is megvan már manapság az ideális módszer, hogy legalább kifejezzük az egymást iránti vágyat. Ez pedig nem más, mint a szexting. Izgalmas, huncut üzenetek sok sikamlós célzással és persze akár mindezt képek formájában is kivitelezhetjük. Remek alkalom arra, hogy felkészüljünk az estére.
Az esti együttlétek ugyanis a leggyakoribbak, mivel akkor jellemzőbb a partnerrel való találkozás, és ilyenkor van idő a beszélgetésre vagy épp az összebújásra.
Hogyan tartsuk ébren a vágyat 15 órától estig?
A legjobb, ha igenis törekszünk arra, hogy megmaradjon a vágy a kora délutáni óráktól kezdve addig, míg végre egymásnak lehet esni. Ehhez pedig az erotikus tartalmú üzenetek nyújtanak egy kis izgalmat, valamint törekedjünk arra, hogy a vacsora is tartalmazzon valami afrodiziákumot.
Az is jó módszer, ha az esti találkozás előtt kicsit felpörgetjük a vérkeringést egy kis sporttal, mivel az fokozza az erőnlétet.
Ha pedig a reggeli szexet preferáljátok, akkor érdemes időben lefeküdni este, hogy jó időben fel tudjatok kelni, és persze a megfelelő előjáték sem maradhat el.
Shimano XTR M9100 2019 - az alumínium csillag segít alacsonyan tartani a tömeget
A Shimano 2019-es újdonságairól egyesével már írtunk, az Eurobike kiállításon azonban élőben is megvizsgálhattuk, hogy mi várható a japán óriástól az elkövetkezendő évben.
A 9100-as XTR szett bemutatása nem a megszokott aprólékos csiszolgatás eredménye, itt bizony teljes vérfrissítés történt. A mountain bike szakágban valahogy gyorsabban halad az idő, hiszen a 2014-ben bemutatott 9000-es szérián már erősen érezni lehetett, hogy több mint 5 évvel ezelőtt véglegesítették a vele kapcsolatban támasztott követelményeket.
Ezzel ellentétben országúton egy korábbi 9000-es Dura Ace vagy egy 6800-as Ultegra abszolút felveszi a versenyt a legújabbakkal. Az MTB piac közben a konkurencia nyomására egyértelműen az egytányéros rendszerek irányába mozdult el, az amerikai vetélytárs kínálatában már debütált az 1×12-es szett legolcsóbb változata is. A japánoktól így egy Pearl Harbour féle csapás kellett, amit az új XTR-rel értek el. Sőt megmaradt a kéttányéros rendszer is a kínálatban, így tényleg minden igényt kielégít.
Shimano XTR M9100 2019 – 1x hajtómű
Kezdjük a bemutatást a szett ékkövének számító hajtóművel. Maradt a 24 mm átmérőjű tengely és az alumínium karok üregesre kovácsolt gyártási technológiája, viszont új a bal kar rögzítésének kivitelezése. A megoldás leginkább az M970-es hajtóműnél használtra hasonlít, a bal kart a tengelybe fúrt menettel rögzíti egy csavar axiális irányból, míg a csapágyak előfeszítését egy a bal karon lévő gyűrűvel lehet állítani.
Újdonság, hogy megszűnt a hagyományos hajtóműcsillag, a lánctányérok (30/32/34/36/38T) direct mount rendszerűek és központi anyás rögzítést használnak. A szimpla hajtáshoz használt tányérok új fogprofillal rendelkeznek, ez a lánc leesését hivatott meggátolni. Dupla hajtómű esetén a nagytányér maga a csillag és ehhez rögzül a kisebbik lánckerék, egyelőre csak 38-28-as kombináció kapható, ami az első váltó 10 fogas kapacitásának eredménye. Nagy előny, hogy a hajtókarok nem egy- vagy két tányér specifikusak, így könnyen átalakíthatók.
A felületkezelés minősége elképesztően igényes, tényleg igazi prémium termékhez méltó az esztétika is.
Shimano XTR M9100 2019 – lánckeréksorok
A korábban alulértékelt lánckeréksorok az első váltó elhagyásával az alkatrészcsalád egyik legfontosabb részévé léptek elő. Olyannyira, hogy a 12 sebességes XTR egyik legnagyobb újdonsága, hogy speciális kazettatest kell hozzá, amit Micro Spline névre keresztelt a Shimano. Erre részben azért volt szükség, mert 11 fognál kisebb lánckereket a korábbi HG kazettatest nem tudott fogadni, viszont az új sorok a fokozattartomány növelés érdekében már 10 fogas legkisebb lánckerékkel rendelkeznek. A 10-51-es sor három legnagyobb lánckereke alumíniumból készül, a középsők titán ötvözetből, ezeket egy alumínium csillag fogja össze, míg a legkisebb acél lánckerekek egyesével kerülnek a kazettatestre. A 359 grammos tömeg szinte pontosan megegyezik a konkurenciával. Akik kevésbé tolerálják a fokozatok közötti nagyobb lépcsőket, azoknak egy 10-45-ös sort is kínál a Shimano, ezt lehet használni akár 2×12-es rendszer esetén is. Ami talán ennél is meglepőbb, hogy egy új 11 sebességes kazetta is debütált, amivel a gramm-mániás versenyzőket célozza meg a japán óriás.
Shimano XTR M9100 2019 – az alumínium csillag segít alacsonyan tartani a tömeget
A sorokkal kapcsolatban érdekesség még, hogy nemcsak a könnyebb fokozatba váltásokhoz rendelkeznek váltáskönnyítő bemélyedésekkel, hanem a nehezebb fokozatba, kisebb lánckerékre váltás felé is, így harmadára rövidül a váltási idő. A lánc üreges csapokkal készül és már patentszemet (QUICK-LINK) használ.
3 különböző hátsó váltó kerül a boltokba, az egytányéros változathoz készül közép- és hosszúkanalas, előbbi csak a 10-45-ös sorral működik, utóbbi 28 mm-rel közelebb van a talajhoz, de képes a gigantikus 10-51-es sor kezelésre is. Az kéttányéros kompatibilitással rendelkező RD-M9120 csak egyfajta kanállal készül, ami a 10-45-ös lánckeréksorral működik. A váltók mindegyike Shadow RD+ kialakítású, azaz megnövelhető a kanál rugójának ellenállása, így stabilan tartható a lánc. Újdonság a 13 fogas váltógörgő, ami pontosabb váltást és kisebb ellenállást tesz lehetővé.
Az első váltó Side Swing mechanikájú, több fajta rögzítési lehetőséggel kompatibilis változatban kapható. Ami érdekesség, hogy a Shimano egyszerű, állítható láncvezetőket is kínál a szimpla rendszerekhez, ezek a műanyag kis alkatrészek minimális plusz tömeget jelentenek, viszont meggátolják a lánc leesését azokban az extrém esetekben (esés, felkapott faág), amikor már egyébként lehet, hogy csak plusz időveszteséggel tudnánk felrakni.
Shimano XTR M9100 2019 – hátsó váltókar
A hátsó váltókar kétfajta bilincskombinációval érhető el, az I-Spec EV fékkarral közös bilincsre rakható, és további állítási lehetőség is elérhetőek általa, mint a korábbi I-Spec verziókkal. Természetesen kapható hagyományos bilincses változat is azoknak, akik esetleg nem Shimano fékkarokkal szerelik bringájukat. Az 9000-es szériához képest tovább csiszolták a mechanikát és csökkentették a súrlódást, így 35%-kal kisebb erővel és 20%-kal gyorsabban válthatunk.
Shimano XTR M9100 2019 – első váltókar
A duplatányéros rendszerhez készült első váltókar nem a Shimano-tól megszokott módon működik, mivel csak egy kar van, ami kétállású kapcsolóként üzemel. Így sokkal egyszerűbb és könnyebb az egész szerkezet, működés is pár kattintás után elsajátítható.
Shimano SL-MT800-IL
Sőt az egytányéros rendszert használóknak I-Spec EV rögzítéssel kompatibilis „dropper post” kart is kínál a Shimano, ami hagyományos bowdenes vezérlésű állítható nyeregcsövekkel kompatibilis.
Az agyakkal kapcsolatban Thommey kolléga részletes XTR tech cikkében minden információ szerepelt. Marad a jól bevált kónuszos kialakítás, aminek hátránya, hogy továbbra sem lesznek átalakíthatók az agyak különböző tengelyszabványokhoz. A legnagyobb újdonság az új kazettatest mellett a Scylence mechanizmus, ami nevéhez méltóan rendkívül halk és gyors (7,6°) reteszelést tesz lehetővé.
Shimano XTR M9100 2019 – XC fékkar
Két különböző fék debütál a 9100-as XTR szett tagjaként. Mindkettő I-Spec EV bilinccsel érkezik, és a felfogatást is átdolgozták, hiszen a a fékkar bilincsen kívül még egy ponton feltámaszkodik a kormányra, így sokkal biztosabb/ merevebb tartást biztosít fékezés közben, a korábbi modellekkel azonos fékerőhöz kevésbé kell húzni a kart.
A kétdugattyús XC fék egy darabból készült és 26 grammal könnyebb, mint elődje, a főleg enduro célokra kínált 4 dugattyús pedig nagyobb fékerőt és jobb hőelvezetést biztosít.
A következő részben az országúti és az e-bike újdonságokat mutatjuk be.
A Gran Piemonte kiemelt kategóriás UCI versenyen Peák Barna a 9. helyet szerezte meg, ezzel 40 UCI pontot gyűjtve.
Peák Barnabás augusztus eleje óta a Quickstep-Floors csapatában versenyez, mint próbaidős versenyző. Az időszak végén, október 11-én a Gran Piemonte HC kategóriás UCI versenyen vettek részt a csapatával, ahol várakozásokon felül szerepelt.
A verseny alatt végig szakadt az eső, melynek következtében bukások fogyasztották a mezőny létszámát. Peák Barnabás szerencsésen megúszta mindegyiket, sőt 3 km-rel a cél előtt, mikor Barna előre ment segíteni a csapat sprinterének, Florian Senechal-nak jó pozícióba kerülni, éppen az egyik körforgalomban történt egy bukás, ahol Barnáék mivel az ellenkező irányból kerültek, mint a bukás áldozatai, a mezőny elejére kerültek. Ezután Peák segítette csapattársát, tempót ment a próbálkozó Keukeleire után. A sprintben végül 2 másodperccel már leszakadt, de végül a 9. helyen ért célba, ami az elmúlt idők egyik legjobb magyar eredménye ilyen szintű versenyen.
