December 9-én, vasárnap 12. alkalommal állhatnak rajthoz a cyclo-cross szakág kedvelői Budapesten, a Kőbányai Bringapark Kupán. A Cyclo-cross Magyar Kupasorozat következő állomására a Mikulás mellett sok indulót és rengeteg szurkolót várnak a szervezők a Sportligetbe.
Szinte tökéletes cyclo-cross helyszín a Sportliget, ahol az elmúlt öt szezonban összesen tizenegy terepversenyt rendezett a Kőbányai Torna Club és a Vuelta Sportiroda. A Bringaparkban kijelölt közel három kilométeres nyomvonalban szerepel többek között egy gokart pálya, egy szánkó domb, néhány palánk, egy meredek töltés és csúszós, technikás szakaszok. A pálya a Sportliget felújítási munkái miatt kicsit rövidebb lesz, mint amit eddig megszokhattak az indulók, de látványos küzdelemből most sem lesz hiány.
Online előnevezésre december 6-ig van lehetőség, ezt követően már csak a helyszínen vásárolható meg az indulás joga. A rajtcsomagnak idén nem csak a tartalma érdemel figyelmet, hanem maga a „csomag” is, hiszen a szervezők a hulladékcsökkentés jegyében Mikulás mintás textil hátizsákra cserélték a műanyag szatyrokat. Lesz a zsákban minden jó, de piros alma és mogyoró helyett Soudal ajándékot találnak majd az indulók. Az energiapótlásról pedig szaloncukor és egy tál forró Jókai bableves gondoskodik majd.
A versenyzőket a legjobb helyeken kijelölt szurkolói pontokon lehet majd buzdítani. A hangos biztatás sokaknak segíthet majd az emelkedők leküzdésében, és nem utolsósorban remek hangulatot biztosít. Vajon melyik csapat szurkolói lesznek a leghangosabbak? Vasárnap kiderül! Az előrejelzések alapján az eddigiekhez hasonló télies idő várható. Fagyra és havazásra nem kell számítani, de a szurkoláshoz is érdemes jól felöltözni! Zajkeltő eszközök használata engedélyezett, sőt javasolt!
Délelőtt 10 órától az U7, illetve az U9 korosztályos futamaival kezdődik a verseny. A felnőtt férfiak 60 perces futama 14 órakor kezdődik. Részletes menetrend a verseny honlapján található. Az eseményt pénzdíjas kerékpáros magasugró verseny zárja, ahol kiderül, megdönthető-e a jelenlegi, nem hivatalos „cyclo-cross országos csúcs” vagyis az 50 centiméteres magasság.
Érdemes tehát bevésni a naptárba szurkolóként is:
Kőbányai Bringapark Kupa
2018. december 9., vasárnap
Budapest, Sportliget (Hangár utca 10.)
A Global Fatbike Day 2012 óta minden év december első szombatján kerül megrendezésre. Szó sincs valami központi eseményről, pont az a lényege, hogy lokálisan lehet szerveződni, csatlakozni hozzá. 2017-ben indult útjára a magyar rendezvény a Global Fatbike Day Hungary.
A szervezők egy részének mátrai gyökere révén nem volt kérdés, hogy mi legyen az útvonal: Domoszlóról indul, mintegy 1000 métert megmászva felérjen Kékestetőre, ahol a kőnél elkészül a kötelező csoportkép. A tavalyi jó hangulatú tekerést követően 2018-ban az útvonal változatlan maradt, immáron 16 fő látott neki a távnak. A hőmérséklet -6 és -10 fok körül volt, azonban nem csak a résztvevőknek fagyott arcára a mosoly, amikor felértek az ország legmagasabb pontjára, hanem az autóból kiszálló vagy hüttében melegedők komoly megdöbbenése is mulattató látvány volt.
Helyén kell kezelni a túrát, 2017-ben 12 fővel indult el, egy évvel később másfélszer annyian vállalták a távot, tehát nem egy tömegrendezvény. Bár országszerte terjednek a „dagik”, még mindig megbámulják a vastag kerekeket és elismerően bólogatnak. A leggyakoribb kérdés a „Nem nehéz tekerni?” – de, nehéz, ez sem megy magától felfelé a hegyen 🙂
A folytatás nem kérdés, egyértelműen terjednek a Fatbike-ok világszerte, hódít a mindenen vigyorogva átmegyek érzés.
Tavasszal, ősszel vagy enyhe téli időben, amikor már túl meleg a téli kabát, jut szerephez az 575 thermo felső, mely hűvös időjárásban nyújt optimális védelmet felsőtestünknek.
Mostanában az átmeneti évszakokon kívül télen is egyre többször van enyhe időjárás, amikor a kifejezetten télre fejlesztett kabátokban már melegünk van, de a nyári rövid mezekben még megfagyunk. Ilyen időjárásra tervezik a thermo mezeket, melyek különböző ruhadarabokkal kombinálva elég széles hőmérséklet-tartományban nyújtanak optimális viseletet.
Az 575 thermo felsője meleg, jó hőtartó képességű anyagból készült, melyet magában 10-12 fok körül ajánlott hordani, de téli aláöltözettel és szélálló mellénnyel kiegészítve akár 7-8 fokig is viselhetjük. A szabása kicsit lazább, ezért gond nélkül alá tudunk öltözni. Mivel nem rendelkezik semmilyen szél- vagy vízálló membránnal a thermo mez, ezért száraz időben érdemes használni.
Kifejezetten kerékpározáshoz tervezték, ezért a hátulja hosszított (a nyári modellekhez képest is), hogy bringázás közben is kellően védje a derekunkat. Elöl teljes hosszban fut a cipzár, mellyel könnyen fel-, illetve levehető a felső. A gallérnál cipzárvédőt is találunk, mely megvédi nyakunkat, állunkat a becsípődéstől.
Hátul a három hagyományos zseb mellé a középsőre egy cipzárosat is terveztek, melybe a legfontosabb tárgyainkat pakolhatjuk. Ennek a zsebnek a szegélyére egy fényvisszaverő csíkot is elhelyeztek, mely a láthatóságunkat javítja sötétben. A derékrészen pedig egy szilikoncsík fut végig, ami megakadályozza, hogy a thermo felső kerékpározás közben felcsússzon.
Többféle színkombinációban elérhető, sőt, mint minden ruhadarab, csapatok számára egyedi dizájnnal is megrendelhető.
Jellemzők:
-Hűvös időre tervezett kerékpáros felső
-Thermo anyag
-Jó hőtartóképesség
-Bolyhos, puha belső
-Hátul hosszított szabás, hidegben is védi a derekat
-Végig cipzáros kivitel
-Cipzárvédő a nyaknál
-3 hagyományos zseb hátul, +1 cipzáros az értékeknek
-Szilikonrátét a derékpasszén a felcsúszás ellen
-Fényvisszaverő elemek a jobb láthatóságért
-Sokféle színben (csapatok számára egyedi dizájnnal is)
Ajánlott fogyasztói ár: 21 990 Ft További információkért keresd az 575 honlapját. Vagy menj be az 575 Shop-ba!
Itt a tél és szeretnél bringázni, de nincs téli ruhád? Akkor itt az ideje beszerezni! A hazai gyártó, 575 a nyári ruhái mellett a hideg évszakokra is kínál megfelelő ruhadarabokat, ráadásul a tőle megszokott különleges dizájnokkal, így akár a nyári ruháiddal megegyező kinézetűt tudsz viselni télen is. Az 575 termékei ár-érték arányban sem utolsóak, sőt a hazai piacot tekintve kifejezetten jók. Lássuk, mik közül válogathatunk!
575 kerékpáros télikabát
Legyen a téli bringás kabát meleg, nézzen is ki jól és ne kerüljön egy vagyonba? Nem akarsz te túl sokat? NEM! Az 575 által gyártott kabátok mindhárom tulajdonsággal rendelkeznek: hideg téli időben megfelelő védelmet nyújtanak, stílusos megjelenésükre az 575 név a garancia és a nagy márkáknál jóval kedvezőbb áron elérhetők. A részletekért kattints ide. A tesztet itt olvashatod róla.
575 thermo hosszúnadrág
A téli hónapokban minden bringásnak elkél egy thermo nadrág, melyben hideg időben is élvezheti a kerékpározás örömeit. Az 575 thermo hosszúnadrágja meleg anyagának köszönhetően ideális viselet a hazai enyhe és közepesen hideg téli időjárásban. A részletekért kattints ide. A tesztet itt olvashatod róla.
575 thermo felső
Tavasszal, ősszel vagy enyhe téli időben, amikor már túl meleg a téli kabát, jut szerephez az 575 thermo felső, mely hűvös időjárásban nyújt optimális védelmet felsőtestünknek. A részletekért kattints ide. A tesztet itt olvashatod róla.
575 fej- és nyakvédelem – Téli sapka és csősál
A kiegészítők, mint például a sapka és a sál, elengedhetetlen részei a téli kerékpározásnak, hiszen nincs az a bringás, akinek öt fok alatt nem fázik a feje és a nyaka. Az 575 kínálatában is találunk ilyen ruhadarabokat, ráadásul nem is akármilyen kinézetűeket, melyeket most bemutatunk nektek. A részletekért kattints ide.
Az összes ruhát teszteljük, hamarosan olvashattok a tapasztalatainkról!
A szlovák kerékpáros edzője már a Yorkshire-i világbajnokságra készül.
Habár Peter Sagan elveszítette idén a szivárványtrikót a hegyes Innsbruck-i pályán, edzője, Patxi Vila bizakodóan tekint a 2019-ben Yorkshire-ban rendezendő világbajnokságra és 2020-ban újra világbajnoki trikóban szeretné látni versenyzőjét.
„Amíg Peter versenyez, mindenkinek a világbajnoki cím fog az eszébe jutni róla”, mondta Vila. „Az elmúlt években szerzett győzelmei tették azzá a bajnokká, akit mai is láthatunk. Az angliai világbajnokság megint egy nagyszerű lehetőség neki bizonyítani, ezért azon leszünk, hogy a lehető legjobb formában tudjon rajthoz állni.”
A nemrég publikált My World című könyvével, Sagan bevéste magát a kerékpárversenyzés történelmébe. A könyv végigkíséri az eredményeit, kitér a nyitott személyiségére és bemutatja Sagan életstílusát is, bringán vagy bringa nélkül.
Vila szerint három szóban lehetne jellemezni Sagant: „őszinte, valódi, erős.” A legjobb tulajdonsága a nyitottság: „azt kapod, amit látsz.” – mondja Vila. A pozitív tulajdonságok mellett kiemelte negatívumként, hogy Sagan sokszor „nem tudja, mennyire erős is valójában.”
„Néha nézeteltérés alakul ki közte és a versenytársai között, de nem fogja fel, hogy nem mindenki tudja véghez vinni, amit ő.”
Vila nem tudja, hol vannak Sagan határai: „Nehéz megmondani, hiszen nem találkoztam hozzá hasonlóval. Minden profi sportoló egyedülálló, kivételes. Egyetemre jártam, könyveket olvastam, de egyikben sem szerepelt, olyan szabály, ami mindenkire érvényes lett volna. Biztos vagyok abban, hogy még nem érte el a csúcspontját és azon leszünk, hogy ezt megvalósítsuk. Amikor találkozol egy „irányíthatatlan” tehetséggel, nehéz továbbfejleszteni a képességeit, mivel előtte, senki nem járta be ezt az utat. Ezen dolgozunk és reméljük elérjük a célunkat.”
Sagan 2019-es versenynaptára hasonló lesz az ideihez: San Remo, Tour of Flanders, Paris-Roubaix és a Tour de France a zöld trikóért.
„Személy szerint örülök annak, hogy segíthetek a versenyzőimnek, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amiket én annak idején és ne ütközzenek saját korlátjaikba. Ugyanúgy izgatott voltam, amikor Bodnar megnyerte a Tour de France időfutamát, mint amikor Sagan megnyerte a Roubaix-ét. Tudom, hogy mennyi munka volt az eredményeik mögött.”
Gravel vs. Cyclocross. Both have a similar handlebar setup, narrow knobby tires and hydraulic disc brakes. From far away, they look quite similar. Which is better for gravel, dirt and mud? Can one do all kinds of terrain? Which is more suitable for competitive riders, and which makes a better touring bike? This article will attempt to answer all these questions and more!
The rise of the so-called gravel bikes started a few years back. We’re still not sure whether the initiative was from the riders or the industry. There might have been a demand from cyclists overseas who are surrounded by an abundance of gravel-covered farm roads while the main roads and highways are crowded, and cyclist are generally not greeted with open arms. The gravel bike scene has since taken the market by storm: it become one of the most popular segments of cycling, both as a recreational and a competitive activity. (Incidentally this variety of cycling is not a recent phenomenon, such bikes existed in the past, but manufacturers usually put them into the road touring bicycle category. On the other hand, today’s gravel bikes as far more technically advanced, featuring hydraulic disc brakes, carbon technology and high-end shifting systems.)
Due to the drop bar setup combined with narrow knobby tires, many cyclists are confused about the exact differences of these two rather distinctive categories. Even experts sometimes have trouble discerning which of the two they are dealing with. In addition, there are a number of manufacturers who seem to offer both gravel and cyclocross bikes in their lineup, but – probably due to cost-effectiveness or laziness – they share the same frame design. So one of the two is not true to its origins, or maybe neither, if the design is a “bad mélange”. In fact there is a marked difference between the two „genres”. Although they might look similar at first glance, the frame geometry always gives which one we’re dealing with. In this article, we’d like to demonstrate the exact differences between these two bike types, list their design objectives, and define the area where each type of the bicycle would perform the best (and worst). We tried both types side by side in various conditions, on different terrain and with a slightly modified setup. So now we are able to answer the big question: how a gravel and a cyclocross bikes compare?
Merida Silex 600
These days, almost all major manufacturers list both gravel and cyclocross models in their bike range, but then again – in our smallish domestic market – there are very few brands who offer both kinds more or less with the same equipment configuration. And only one brand was willing lend us two such bikes to support this project. Unsurprisingly it was Merida, which embraces the lesser Hungarian bike market just like those of the largest of countries worldwide. Thanks to them, we’ll be able to provide you with not only a full test and review of both a gravel and cyclocross bike from the same price category, but also to carry out a side-by-side comparison concentrating primarily on the specific design features, rather than the exact model in question. As a side note, Merida offers the possibility of bike testing to everyone, and by joining us as a partner in this gravel vs. cyclocross project, the allowed a prolonged test period for their new Silex 600 gravel and the Mission CX cyclocross model taken directly from the same test fleet found at the Merida Concept Store.
I was familiar of the design goals for both these bikes, I knew the key differences between Silex and Mission CX in theory, but spending more time on them in various conditions and somewhat altered component setup provided me with way more information about the ride experience. I tested both bikes thoroughly: taking them on typical cyclocross, gravel, road and MTB terrain in order to provide the reader with an objective and informative opinion.
Merida Silex 600 gravel bike
But first let’s start with the theory! Gravel bikes – such as Merida Silex – were originally created to allow road cyclist to venture off road. By taking out the constraint of sticking only to tarmac roads, the gravel bike allows the rider discover and experience the joys and challenges of dirt and forestry roads. If, for example, you are riding in the Alps on a hard surface road and see that it continues in a gravel road further up the mountain, riding aboard a gravel bike, you have no reason to turn back when the asphalt runs out.
Another main feature of gravel bikes is the ability to take luggage in the form of special bike bags. The attachment points for luggage racks (both front and back), along with fork-mounted bags are generally provided. This allows the owner to go bike touring, on shorter ventures as well as on multi-day trips. The frame geometry of gravel bikes is also tailored to facilitate the so-called “bike packing” function.
The third main feature is their capacity to deal with more challenging off-road terrain, riding trails which you would normally cover on your hardtail MTB XC rig. The frame geometry reflects this trait, it generally accepts wider tires and has the added mud clearance. So we might as well categorize the gravel bike as a drop bar trekking bicycle, allowing relatively fast progress on main roads and on various – but not extremely challenging – off-road terrain. Since the gravel bike is not primarily intended for racing – though there is a growing number of organized gravel races (gravel grinders) overseas -, rather for recreation and enjoyment, hence comfort and stability for the backbone of the design objectives.
Merida Mission CX 600
Cyclocross bikes, such as Merida Mission CX, are generally optimized for racing, or at least competitive riding. I presume there is no reason to tell the reader what this sport is about. In order to ride successfully in a cyclocross race, you need an efficient and rigid bike with fast steering. Comfort is not a primary concern, as races are rarely longer than an hour – and cold temperatures at wintertime are not contusive to longer rides.
The GIF animation following the opening paragraph serves to demonstrate the differences between Silex and Mission CX, so now it’s time compare them!
The seat post length and design can greatly influence comfort. Obviously a shorter frame tube necessitates more seat post extension, which will flex more due to functioning as a large lever. The Silex in size M has a 50 cm seat tube length, while this figure for the Mission CX is 53 cm. In addition, the place where the top tube and the seat stay attaches to the seat tube is lower on the Silex, further increasing the leverage in the seat post. This adds to the comfort – albeit with a slight degradation in drive efficiency.
hajlított támvillák
egyenes támvillák
Let’s stay at the back of the bicycle and look at the rear stays. It is obvious that the Silex features an S-bend in the rear triangle, while Mission CX’s tubes are dead straight. The curved stays provide better protection from vibration coming from the terrain. Impacts are somewhat muted as well, but a rigid structure can only go a certain way in this regard. Along with the rear triangle tube design, the Silex has 430 mm long chain stays while the Mission CX measures 7 mm less. This feature also tends to improve shock absorption thereby enhancing comfort and flexibility. The rear end length also has an effect on bike control, making the Silex more stable in handling. I have to add that these are nuances, the difference in steering and comfort are not day and night between these two bikes. Similar difference in comfort can be achieved by lowering the tire pressure, or installing slightly wider tires.
hosszú fejcső rövid kormányszár
rövid fejcső közepes kormányszár
The head tube length and the handlebar height are two traits that even the layman may pick out. The head tube on the Silex is in fact nearly twice as long as Mission CX (200mm vs. 125mm), which raises the handlebar height significantly. This results in the rider sitting way more upright on a gravel bike than on a cyclocross sibling, the latter more or less mimics a typical road bike body position. On a gravel bike we tend to sit as we do on our touring or mountain bikes, which not only provides increased comfort – especially on longer rides – but more confidence when riding on challenging terrain. And if we add the shorter stem generally found on gravel bikes, the handlebar is not only higher, but also closer to rider. The result is somewhat counterintuitive: while the top tube on the Silex is 579 mm in length and Mission CX is only 550 mm, the latter actually has a 20 mm longer “cockpit” – that is the distance from the saddle nose to the handlebar. (Shortly we’ll be publishing a series of articles on frame geometry and related topics. – Editor)
A Silex geometria táblázata
A Mission CX geometria táblázata
Now let’s examine the difference in frame geometry: wheelbase, tube angles and bottom bracket height! The 44 mm longer wheelbase found on the Silex frame makes a significant difference in improving high speed stability, making the bike suitable all day gravel adventures and fully-loaded touring in the mountains. There is also a 7 mm increase (68mm vs. 75 mm) in bottom bracket drop for the Silex. This effectively lowers the center of gravity, further improving cornering stability. The only disadvantage of a lower pedal is accidently hitting the ground or obstacles on the trail. This would certainly not be a welcome occurrence at a cyclocross race! The third geometry tweak is the shallower head tube angle of the Silex: there is a not insignificant 0.75 of a degree difference in size M between these two bikes.
A 27,5×2.0 gumi is elfér a vázban
Additionally, the Silex’s frame can accommodate even a 27.5 × 2.0” tire. This is seriously wide rubber, making the Silex ready to tackle some seriously challenging terrain. It also facilitates fully loaded touring since you don’t have to worry about pinch flats with heavy gear on dirt roads or broken surfaces. Having mentioned touring, the Silex can be fitted with luggage racks both front and back with additional attachments for smaller items. On the other hand, the Mission CX offers only mudguards mounting, helpful if you’d consider turning the bike into a commuter, but there is not possibility to go on multi-day touring adventure with this cyclocross bike. Similarly, the Silex can hold three bottle cages (the third mount is found underneath the down tube), as opposed to the usual two cages on the Mission CX. (Be warned: some cyclocross bikes only offer one bottle mount or none at all!)
Csomagtartókonzol
kulacstartó konzol az alsócső alján
After all this theory, we’ve come the actual test ride. I guess readers want to know how the bike rides, as opposed to frame angles and tube lengths. As I alluded earlier, the test protocol involved riding both bikes on dirt/gravel roads, a cyclocross course, tarmac roads and a variety of MTB trails. I tried to take the tires out of the equation as the bikes came with different tire tread and nominal width. The Mission CX includes a 33mm wide knobby tire designed primary for cyclocross riding, while the Silex’s tire has a smooth tread with very small side knobs and a completely slick center line. Fortunately the wheelsets are 100% compatible with both frameset, so I could mount whichever I preferred. Naturally, I always choose the tire that was the most applicable for the given terrain and ride condition – i.e. using the smooth tread tire for hard road surfaces, “knobbies” on the trails, thereby reducing wear and maximizing traction. So let’s see how the bikes rode!
Mission CX set up as a gravel ride: actually it looks quite good for Silex wheels.
Test ride #1 Gravel (where both bike were ridden on the “slick” tread which comes with the Silex):
It comes as no surprise that the Silex rolls well on smooth dirt roads, or gravel as the bike industry would call these. It’s very stable in the corners, and provides an overwhelming confidence. It needs very little input from the rider. The tires held up well in corners with good traction despite the minimal tread. Small rocks and road debris has little effect on comfort, so maintaining a high tempo was a breeze. I could have spent a complete day riding the Silex on smooth dirt roads, so it’s quite evident that the designers had more or less these type of terrain in mind.
The Mission CX has much quicker handling, which lend some agility to the ride at the cost of some nervous moments on these dirt roads. In addition, the weight of the rider is further to the front, so it’s easier to lose traction and slip out in the corners. Since I spend a lot on road bikes, for me it’s easy to accommodate this type of handling. I prefer the agile and more precise steering over the more tank-like maneuverability. The Mission CX is undoubtedly faster than Silex, especially when accelerating out of corners or climbing up a hill. My main gripe with it was riding rocky trails: this bike is a genuine boneshaker! The problem seem to stem from the tight rear end design paired with straight tube shapes resulting in less than ideal vibration dampening. Maybe a more flexible seat post and handlebar would relieve part of the problem.
túrázós pozíció
versenyzős pozíció
Test ride #2 Cyclocross (where both bike were ridden on the cyclocross tires that comes with the Mission CX):
The Silex is a bit sluggish on a typical cyclocross course, it does not like taking tight corners which is the backbone of this discipline. It’s difficult to steer the bike in such situations, it act as if it wants to leave the rear wheel behind. As soon as the road straightens out, the Silex is back to its normal self. The high handlebar forces me to grab the bar drops, otherwise I literary feel the wind hitting my chest, blocking my efforts.
The Mission CX rides much better on this type of terrain, which shouldn’t be much of a surprise. No matter how tight the corner it’s easy to maneuver the bike through it, and acceleration out or the bend is also way quicker than on the Silex. The handlebar is in the low racing position, so I just step on the pedals and sweep through the course with great joy!
alsófogásban is kényelmes
gyors, hatékony
Test ride #3 Road riding (with the Silex’s tires):
As my colleague has said, the high handlebar on the Silex is best for your granddaddy. It’s positioned truly in the heavens! Otherwise the tempo is not bad, especially if one rides in the drops. For many riders coming from mountain biking background, the relative lack of speed with the Silex will not be obvious. It’s only noticeable is you transfer from a bona-fide road bike, but then the sluggish nature of the steering is even more apparent. I held the bars over 90% of the time at the drops, and the rest of time I put my elbows on the bar as if I was riding a time trial bike!
Mission CX is similar to a road bike when ridden on hard surface roads. Bar height can be positioned to mimic your road position, so apart from the wider tread, there is negligible difference in ride feel and tempo. Maybe the small tread on the side of the tires limit how far the bike can be leaned in corners. Road cyclist will appreciate the familiar handling and the body position, so the Mission CX – equipped with mudguards – can make an ideal winter training bike. The only negative I can think of is the noticeable frame stiffness which tends to transmit road vibrations more than modern road bikes.
Silex can be ridden on proper trails
Test ride #4 MTB trail (with the Mission CX’s tires):
Having seen many people play with gravel bikes on rough terrain, I took Silex out on a quite challenging MTB trail. Although this bike was originally not developed for this kind of riding, I managed to complete my usual MTB training ride on board the Merida Silex, which – believe me – is no mean feat! I rode my best ever split time to reach the trail from my home, and the total time out riding was the same as on my MTB XC rig. All gains were made on the paved roads and uphill dirt sections, with a considerably slower pace on the descents. The Silex is most at home on fire roads (call them “gravel” if you wish!), it’s not only fast, but provides an awesome ride. Riding downhill on these same dirt roads is a bit more tricky: you really have to pay attention to tire traction. A gravel bike is not an MTB by any means, especially since it lacks any form of active suspension. After riding the Silex I began to appreciate modern suspension technology, specifically the well-damped smooth travel offered by higher-end forks. Otherwise body position lends itself to this type of riding, grabbing the drops puts the rider in a confident and fast position. It’s also quite easy to shift body weight front and back, much like on an MTB. There is less weight on the hands, which helps comfort on rough trails. Concerning tire choice, the CX “knobbies” are clearly better in these conditions. I only tried the “slicks” on one ride, and I was sliding out left and right. I promised myself never again! All in all, riding trails on a gravel bike is a challenge, but not “mission impossible”!
The Mission CX was even faster reaching the trail, it also made good progress uphill on smooth dirt roads, but that’s where the “trail fun” ended for this otherwise excellent cyclocross bike. As soon as the hiking path began to point downward, I wished I had at least the Silex under my legs! On rocky trails it’s completely hopeless: the low handlebar position I considered a blessing on paved roads and cyclocross courses instantly become a curse. The agile handling poses a problem at higher speeds on these rocky trails. If I was careful, I managed to clear all the challenging sections of the course, but I was painfully slow. In fact I completed my training ride somewhat slower compared to the Silex. This is not a bike I would choose for my trail riding!
Where should one ride these bikes? Which is the better one for all-around riding?
To answer the first question, each bike excels at the riding condition it was designed for. The Silex loves smooth dirt roads, eats the miles like candy, and provides great comfort on long rides. As a bonus, it can carry enough bags for a self-supported bike tour. For the most adventurous, here is the possibility of tackling challenging trails. I would recommend this bike primary to those coming from a mountain bike background, who want a faster rig without forcing themselves on something with road bike geometry. It can tackle almost everything you throw at it.
On the other hand, the cyclocross bike is much like a rode bike adapted to cyclocross racing. It can certainly double up as a winter training bike or even serve as a commuter. If you plan to ride gravel roads and prefer the quicker handling, a CX bike might be a viable alternative of a gravel bike. But if you ever wish to experience cycle touring, you should look in the direction of the gravel market!
I asked myself the question which bike I would buy for my riding style. Since I already have a very good MTB and a road bike – generally preferring the quick handling of the latter – choosing the Mission CX over the Silex is a no brainer. It would be nice to get the body position and the handling of the former with the added comfort of the latter, but such a recipe – due to the laws of physics – does not exist. So I’d just replace the tires on the Mission CX with something a little wider, and buy a “flexy” carbon seat post and handlebar to make it more versatile.
A separate review of the Merida Mission CX is on the way, and if you’re interested in the Merida Silex, click here for the full assessment!
Az extrém kerékpározás egyik úttörőjét Hans „No Way” Rey-t kirabolták, több értékes bringát vittek el a „gyűjteményéből.
Hansjörg Rey, ismertebb nevén Hans „No Way” Rey múlt éjszaka tette ki facebook oldalára, hogy Kelet-Közép-Angliában betörtek a garázsába és legalább 8 értékes kerékpárját vitték el, melyek között találhatóak egyedi, bolti értékesítésben nem kapható modellek is. A híresség azt kéri, hogy aki bármelyik bringát látja, értesítse őt.
Az ellopott kerékpárok listája (mind GT modell):
Sensor LTS (új modell, L méret, első kerék nélkül) mustársárga
Sensor AOS, olívazöld
eVerb e-bike Shimano Steps motorral, akkumulátor nélkül, neonsárga
Grade, karbon váz neonsárga villa
Zaskar 100 Hans Rey edition, fehér
Zaskar 100 reg. carbon edition
Zaskar Trials bike, fehér
Legacy városi bringa, ezüst
Alacsony áron minőségi téli kabát? Ez tényleg igaz? A választ a tesztből megtudhatjátok.
A Decathlon jelentős szerepet játszik a hazai kerékpáros ruházati piacon, mely valószínűleg a konkurenciákhoz mérten alacsony árszabásának és a széles kínálatának köszönhető, ami ráadásul elég jó elérhetőséggel rendelkezik, gyakorlatilag minden nagyobb városban találunk a francia sportáruházból egyet, ahol megvásárolhatjuk a termékeiket. A Btwin ruházat eléggé megosztja a hazai kerékpáros társadalmat, sokan imádják, sokan viszont abszolút nem hajlandóak felvenni (valószínűleg áruházi márka mivolta miatt). Nálunk a szerkesztőségben is megosztó kérdés, viszont a kerékpárokkal szerzett pozitív tapasztalatok után mindenképpen kiváncsiak lettünk, hogy mit tud egy jobbfajta decahtlon-os téli kabát, ezért a Btwin téli ruhakörképünkben szereplő 900 Visible kabátot leteszteltük.
Az idei tél sokáig váratott magára, így a tesztünk alanya sokáig csak lógott a szekrényben, de végül „végre” megjött a hideg és kint, téli körülmények között kipróbálhattam a Btwin 900 Visible téli kabátot. Amíg tartott az „őszi nyár” addig is próbálgattam otthon a tükör előtt, de az nem volt az igaz, annyit viszont már akkor sikerül kiderítenem, hogy tényleg rugalmas a membrán, szabadon tudok benne mozogni és, hogy a Decathlon honlapján szereplő férfi modellhez képest a kabát rajtam vállban kicsit eláll, nem teljesen az én alakomhoz tervezték, bár ez egy tényleg minimális probléma, minden téli dzseki vállban valamennyire begyűrődik.
Előzetesen sok reményt fűztem a Btwin 900 Visible kabáthoz, a membrános anyag szemre jónak tűnt és a cipzáros szellőzőnyílást és az oldalsó szellőző paneleket mintha az igényeimnek találták volna ki. Elég izzadós vagyok és nem találkoztam eddig még olyan full membrános kabáttal, amiben egy idő után nem áztam volt át belülről, tehát szükségem van a szellőzőkre. Tetszett még a plusz csősálas nyakrész, ami egyrészt jól tartja a hőt, másrészt nem a keményebb felületű membrános anyag ér a nyakunkhoz.
Az első bringázáskor fogalmam sem volt, hogy milyen aláöltözetet vegyek alá, de végül az 5 fok miatt a hosszúujjú téli mellett döntöttem. Elinduláskor fáztam, de 10 perc után már azon gondolkodtam, hogy nem öltöztem-e túl. Az oldalsó szellőzőnyílásokat kinyitottam, a nyaknál a cipzárt lehúztam, végül így volt kényelmes. Egyébként a csősál szerintem mindig kell a kabáthoz, mert a nyakrész magában nem ad elég védelmet. Viszont ez a kabátba begombolós megoldás szerintem csak arra jó, hogy ne felejtsük otthon vagy hagyjuk el a csősálat, különben pedig csak bonyolítja a kabát fel- illetve levételét, én ez első alkalom után kigomboltam és mikor nem volt rajtam akkor a mellkason található zsebben tároltam.
A városból kiérve a napsütésből belebringáztam a ködbe, ekkor nagyon örültem a színének, fekete kabátban sokkal jobban tartottam volna attól, hogy elüt egy autó. Bármennyire is nem szeretem ezeket a fluo színeket, azt el kell ismernem, hogy láthatóság szempontjából mindenképpen hasznosak. A köddel együtt kicsit elkezdtem fázni és feljebb húztam a cipzárokat, egyébként ez az egész bringázásra igaz volt, hogy ahogy hűlt a levegő hőmérséklete és az idő múlásával egyre vizesebb lettem belülről, úgy húztam fel a szellőzőnyílások és a nyakrész cipzárjait. 2 óra bringázás után a hátamon már éreztem egy kis hideget, de nem volt fázós érzetem. Otthon a kabátot levéve már láttam, hogy hátul miért volt egy picit hideg, a gerincnél végigfutó szellőző panel belülről is vizes volt, míg a kabát nagyrésze szinte száraz, ezért volt ott hideg érzetem. Ez egyébként érdekes kérdés, más kabátnál is tapasztaltam már, hogy a membrános anyag száraz, míg a szellőzők nedvesek… kíváncsi vagyok, hogy erre mit mondana egy fizikus.
Nyitható szellőző nyílás oldalt
Szellőző panel hátul
A többi alkalommal is 0-5 fok körüli hőmérsékletben használtam, és nagyjából az első bringázáskor tapasztaltak ismétlődtek. Száraz, szélcsendes időben 5 foknál már a rövid nyári aláöltözet vált be, míg nulla foknál vagy erősebb szélben a hosszú téli. Egyébként mindegy egyes bringázáskor le kellett húznom kb 10 perc után a szellőzőnyílások cipzárát és később miután izzadtabb lettem, felhúzni azokat. Izzadósként el tudtam volna még képzelni szellőzőpanelt a hónaljban és akár egy cipzáros szellőzőnyílást a felkar belső felén, komfort szempontjából úgy lett volna az igazi, mert a karomnak így mindig melege volt egy kicsit.
A mandzsettát külön megemlíteném, a fázós kezűek nagyon értékelni fogják, hogy a kesztyű szinte beleolvad a Btwin 900 Visible téli kabát ujjába, a két ruhadarab találkozásánál biztos nem fog bejutni a hideg menetszél.
Egy dolog, ami nem tetszett, azok a hátsózsebek, túl magasan vannak és túl kicsik. Én elég hajlékony vagyok, de meg kellett erőltetnem magam, hogy elérjem őket és ha hidegben kicsit elgémberedik az ember keze akkor ez már esélytelen lesz, ezenkívül a méretük miatt alig tudok belenyúlni, így a kisebb dolgokat nehéz kivenni. Egyébként erre panaszkodott már más is az értékeléseket nézve (mondjuk ezeket az értékeléseket erősen szűrni kell, mert sokan nem a megfelelő méretűt veszik vagy olyan modellt, amit nem rájuk szabtak).
Összességében inkább pozitív a véleményem a Btwin 900 Visible kabátról, mint negatív. Ha rápillantunk a 19 900 Ft-os árcédulára akkor gyorsan el tudjuk felejteni a kicsit elálló vállakat és a magas zsebeket is (ha nem akarjuk őket folyamatosan használni kerékpározás közben). Ilyen áron nem igazán kínál egyik nagy gyártó sem ilyen szintű téli kabátot, persze lehet, hogy a Btwin 900 Visible egy nagyon kicsivel rosszabbul szellőzik és nem olyan profi a szabása, de akkor is jelentős árelőnye van, nem mindenki engedheti meg magának az ennél 2,5-3-szor többe kerülő modelleket, amik nem feltétlenül nyújtanak annyival többet, mint amennyivel többe kerülnek.
Az elektronikus kerékpáros számláló berendezéseké a jövő, segítségükkel megalapozott forgalom-szabályozási döntések hozhatók a kerékpárosok javára. A szerdai sajtótájékoztatón Révész Máriusz – kerékpáros ügyekért is felelős – kormánybiztos és Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója értékelte az idei mérési eredményeket.
Az idei évtől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el a közel 1000 kilométernyi külterületi kerékpáros úthálózat döntő részének üzemeltetését, és a hatékony munka érdekében országosan 95 helyszínen végeztek kézi és gépi kerékpáros forgalomszámlálást. A szerdai sajtótájékoztatón megismerhettük azt a forgalomszámláló műszert is, melyet az ország 19 pontján helyeztek el. Az előzetes adatok alapján kézi és elektronikus számlálás útján 4275 mérési óra alatt összesen 202 539 kerékpáros áthaladását rögzítették a szakemberek.
Szilvai József Attila
Szilvai József Attila a mérési adatok prezentálása kapcsán kiemelte: „Ezek nélkül az adatok nélkül valóban megalapozott döntést nem lehet hozni. Bármilyen új úthálózati elemet tervezünk, nagyon fontos, hogy lássuk azokat a forgalmi tendenciákat, ami alapján az igényeket hosszú távon ki lehet elégíteni.”
A mérés célja, hogy az üzemeltetést végző Magyar Közút Nonprofit Zrt. hatékonyabban, az igényeket jobban kiszolgálva és gazdaságosabban lássa el a közel 1000 kilométernyi külterületi kerékpárút üzemeltetését. Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos kezdeményezésére a mérések, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósultak meg.
Révész Máriusz
A kormánybiztos is az adatgyűjtés fontosságát hangsúlyozta: „2016-ban ha a Tisza tónál nem húzták volna a gátőrök a strigulákat, nem történt volna semmi, a kézi méréseknek köszönhetően azonban bebizonyosodott, hogy megalapozott döntés volt kitiltani az átmenő autóforgalmat a gáton. A döntésnek köszönhetően a kerékpárosok száma azóta is rohamosan nő a tó körül.”
Révész Máriusz a mérésekből levont tanulságokról és a további tervekről is beszélt:
„Igyekeztünk úgy végezni a méréseket, hogy a számlálási pontok többsége megegyezzen a 2015-össel, mert szerettünk volna tendenciákat levonni. A legfontosabb dolgok, amik kiderültek, hogy például elég nagyok a területi egyenlőtlenségek, vannak térségek, ahol akár négyszer annyian kerékpároznak, mint máshol. Sokkal pontosabban látjuk, hogy az ország mely területein bicikliznek nagyon sokan, és hol kevesebben. A napi munkába járás vidéken visszaesett, ugyanakkor a hétvégi kerékpáros túrázásban erőteljes növekedés látszik.
Eddig 19 számlálót telepítettek, a Magyar Közút a VeloClass-t bízta meg, ez ugyanaz a magyar cég, amely a világelithez tartozó pályakerékpárosunk, Szalontay Sándor számára biztosítja a szponzori hátteret. A VeloClass jóvoltából interneten hozzáférhetőek az adatok, amiket a számlálók biztosítanak. A következő évben még további 32 mérőállomást telepít a Közút, és arról is döntöttünk, hogy az új kerékpárút fejlesztéseknél – amiket a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) végez az elkövetkezendő években – a kerékpárszámlálók fontos alkatrészek lesznek. Így átgondoltabb döntéseket fogunk tudni hozni.”
A mérőállomások adatait bárki megtekintheti a Veloclass honlapján, ahol ugyancsak megismerhetjük a mérőállomás működését is: http://veloclass.hu/hu/about. A 19 mérőállomás telepítése 15 millió forintjába került a Közútnak abból a több mint 2 milliárd forintos összegből, amit idén az országos kerékpárút-hálózat üzemeltetésre, fenntartásra és üzemeltetési feladatokhoz szükséges gépek beszerzésére fordíthattak. 2019-ben szintén 2 milliárd forint áll majd rendelkezésre ezen tevékenység ellátására, és az idei keretösszegből megmaradt pénz is felhasználható lesz majd.
A továbbiakban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleménye olvasható:
Magyar Közút Nonprofit Zrt. az idei év tavaszától kezdődően folyamatosan vehette át a főutakkal párhuzamos lakott területen kívüli és az országos kerékpáros törzshálózat lakott területen kívüli kerékpárforgalmi létesítményeinek üzemeltetési és karbantartási feladatait. Ezzel egységes szemlélet és hatékonyabb munkavégzés mellett lesz ellátható az ország kerékpárhálózat fenntartása. Az átadás-átvételt követően valamennyi helyszínen megtörtént az állapotfelmérés és a legsürgősebb beavatkozásokról is gondoskodtak a szakemberek.
A nagyobb volumenű felújítási projektek már idén ősszel elindultak és jövő tavasszal folytatódnak. Az idei mérés eredményeként a legtöbb kerékpárost Békéscsabán számlálták, ahol a három mérési nap alatt összesen 15442 kerékpáros haladt át az Andrássy úti mérési ponton. Az egy napon mért legmagasabb forgalom szintén Békéscsabához kötődik, a nyári hétköznapi mérés során 6031 kerékpárost rögzítettek, míg az egy óra alatt mért legnagyobb forgalom 590 kerékpáros volt.
Növekedett a kerékpáros turizmus:
A legutóbbi, 2015-ös országos felméréshez képest az idei forgalomszámlálás elemzéséből kiderül, hogy a turisztikai szempontból jelentős nyári hétvégék aránya jelentősen, mintegy 4 százalékkal magasabb, azaz a kerékpáros turizmus az elmúlt időszakban növekedett. A szabadidős célú kerékpározás erősödéséhez hozzájárulhatott, hogy az elmúlt időszakban több kerékpáros túraútvonalat is kijelöltek a szakemberek, például a Fertőd-Keszthely, a Pannonhalma-Veszprém-Balatonfüred, a Nagykanizsa-Szepetnek-Semjénháza-Murakeresztúr, a Tokaj-Mád-Sárospatak, a Dunaföldvár-Kecskemét-Békés, valamint az Eger-Mezőkövesd-Poroszló útvonalat.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésébe került kerékpárutaknál 19 helyen telepítettek gépi forgalomszámláló eszközöket, melyek a nap 24 órájában, egész évben végeznek méréseket. A magyar fejlesztésű gépek segítségével az időjárási adatokat is rögzíteni tudják, mellyel a kerékpározás időjárástól való függését is tudják elemezni, a napelemmel működő rendszer pedig meg tudja különböztetni a kerékpáros és gyalogos forgalmat, valamint a haladási irányokat is. A társaság szándéka egy olyan mérőhálózat és mérési terv kialakítása, melynek segítségével a magyarországi kerékpáros forgalom egyre jobban feltérképezhető, ennek érdekében évente szeretnék megismételni a kézi kerékpáros forgalomszámlálást, valamint további 32 gépi mérőeszköz beszerzését indították el.
A forgalomszámlálásból keletkező forgalmi adatok – melyek a www.veloclass.hu oldalon is elérhetőek – segítenek abban, hogy megalapozott, a kerékpározók igényeit kiszolgáló további fejlesztések valósulhassanak meg. Az egységes, országos szemlélet, az egyes beruházások tervezéséhez rendelkezésre álló új forgalmi adatok, a Kormány által biztosított plusz források, és az így megvalósuló koncepcionális fejlesztések rövid, közép és hosszú távon is a kerékpározni vágyók érdekét szolgálja majd.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Az elmúlt hétvégén (november 23-25-e között) rendezték a Teremkerékpár Világbajnokságot Belgiumban, Liégeben. A 3 napos megmérettetésen a magyar delegáció remekül helyt állt és szép eredményekkel zárták a tornát.
A kerékpárlabdás páros (Krausz Bence és Orcsik Viktor) rendkívül elszántan és a meccsek alatt végig összeszedetten játszott. A „B” csoport mérkőzésein többször meglepték ellenfeleiket megmozdulásaikkal és gyorsaságukkal. A kanadai párost például hihetetlen, 9 gólos különbséggel, míg Malájzia válogatottját 1 góllal utasították maguk mögé. Sajnálatos módon Japántól és Liechtensteintől kikaptak, Hong Kong csapatával pedig döntetlent játszottak, így az „A” csoportot is figyelembe véve, összesítettben a 9. helyezést szerezték meg. A cserejátékosok Réső Tamás és Szűcs Mátyás voltak.
Művészkerékpár szakágunk 4 fővel képviseltette magát az idei Világbajnokságon. Lányok közül Sugta Julianna és Hugyecz Zsófia mutathatta meg gyakorlatát a nagyközönségnek. Mindkettőjük bemutatója igen összetett és látványos elemeket tartalmazott, melyeket a sok éves gyakorlás és edzés, valamint a sport iránti odaadás tökéletesített. Az összesített eredmények alapján Julianna a 21., míg Zsófi 86,27 ponttal a 15. helyen zárta a versenyt.
Férfi egyéni kategóriában Varga Csaba és Schön Martin – az idei világkupa sorozat 2. helyezettje – indult könnyűnek koránt sem mondható gyakorlattal. Mindketten remek teljesítményt nyújtottak és majdnem tökéletesen mutatták be mozdulataikat. Sajnos a döntőbe egyikük sem került, bár Martinnál ez a verseny utolsó napjáig kérdéses volt, végül azonban a bírók egy hongkongi versenyzőt juttattak a legjobb 4 közé. Így Martin a világbajnokságot végül az elképesztő 5. helyen zárta. Szégyenkeznie azonban Csabának sem kell, hiszen ő a remek 9. helyet tudhatja magáénak a Világbajnokság után.
Összességében elmondható, hogy a magyar delegáció végig együttműködve, jó hangulatban töltötte a külföldi utat. A Világbajnokság egészére jellemző volt, hogy a versenyzők mind barátként tekintettek egymásra és családias hangulat alakult ki már az első perctől kezdve.
Ezúton szeretnénk gratulálni a teljes magyar csapatnak a helytállásért és a szuper eredményekért!