Geraint Thomas idén ismét Tour-t szeretne nyerni

By

-

2019.02.17.

2019-ben a tavalyi Tour győztese, Geraint Thomas a Giro helyett ismét a francia körversenyt választja, melyen meg szeretné védeni a címét.

A minap egy olasz kerékpár-kiállításon jelentette be a Pinarello, hogy a 2019-es Giro d’Italia-n a 2018-as Tour de France győztese, Geraint Thomas is rajthoz fog állni. A hír meglepő volt, mert a Sky előzetesen nem ezt kommunikálta, hanem Egan Bernal-t jelölte meg az összetett első helyért harcba szálló versenyzőjének. A bejelentésnek a külföldi média gyorsan utánajárt, egyenesen Thomas-t kérdezték meg, aki cáfolta a hírt, sőt egyértelműen kijelentette, hogy 2019-ben újra Tour de France-t szeretne nyerni, meg szeretné védeni 2018-ban nyert sárga trikóját.

Az eset kapcsán két kérdés merül fel. A Pinarello azt állította, hogy az információjuk az előzetesen leadott nevezési lista alapján van – persze azt érdemes tudni, hogy ezek a listák többnyire köszönőviszonyban sincsenek az adott csapat valódi indulóival – viszont miért nem egyértelműsíti a Sky a szervezők felé, hogy Thomas nem lesz ott? A másik „dolog” Chris Froome esete, a négyszeres Tour győztes szeretné megszerezni ötödik győzelmét is, ami fejtörést okozhat a Sky vezetésének, a brit csapat eddig nem arról volt híres, hogy két elsőszámú emberrel vágni a francia körversenynek.

Santini Lava bib tights review

By

Robert Matusek

-

2019.02.16.

Given the mild winter kick-off, I had to wait tad longer to launch this test. Santini’s Lava has an entirely new material that meant to feature a so called “Lava Effect”: the black surface turns a fiery hue when flexed. According to Santini the Lava bib tights don’t have a heating property, and the feeling of heat is provided by the Thermofleece material. The red color you see “under” is only a design feature, without any functional property.

But first the fit. As this part stands out every time I put on any of Santini gear. No let down here, the Lava bib short is snug and race-fit enough, so that it can leverage all its potential. Its thermofleece material hugs your legs and creates an optimal microclimate as long as you adhere to its recommended range of temperatures.

I tested the Santini Lava winter bibtights on some long rides, meaning 5 plus hours at temperatures below zero, and despite some unplanned stops due to mechanicals, I haven’t experienced any nasty chill effects. Only below -5 C and blowing wind I saw myself urged to spin up and keep turning the cranks constantly, otherwise, the thermo effect of the Lava wasn’t entirely able to keep my body temperatures in a bearable range. Again, the temperature range is +5° up to +15°.

For intense races, the Lava is overbuilt. I am fond of Santini’s attention to details that I appreciate in the practice so much. Their new GITevo chamois is engineered to absorb shock up to a degree. I guess this comes down to plenty of variables, like what kind of saddle one uses, environment where the bib-tights are worn [road, off road], etc.

But I can attest its very good shock absorbing properties while racing cyclocross in them. Again I tried to use the mostly in trainings only, as at high intensities, the Lava becomes like a steam. I can’t gauge the effect of its built in Twist Gel Core, mind you, the chamois stays put which a huge plus, mostly on long rides where chafing is an undesired phenomenon.

Late evening rides in deep darkness is assisted be reflective details, thus visibility is elevated. Ankle cuffs and ergonomic knee cut are double layered – areas that are neuralgic while riding at deep temperatures. Easy to clean, in fact low-maintenance. But attention is to be paid in order to keep its material integrity long term.

As far as I go, placebo effect is a big deal in my books, so I really wanted to believe that Santini’s Lava truly lives up to a general “Lava-Effect” that comes into effect. I wish I could approve this statement but the Lava effect is just an aesthetic effect, a new design and the heating feeling is given by the Thermofleece. Infact, it’s only about the design: the black surface turns a hot hue when flexed. However the only effect I can prove is its very cozy microclimate, and fairly big range of temperatures [+ 5° up to +15°] within the Lava optimally works.

I didn’t find anything exceptional or something outstanding in this bib-tights. But what I am found is Santini’s formula and the way it puts together those small pieces and details. The result is a long lasting and comfortable riding experience. Provided, you pay attention to the maintenance details, the Lava might be your long term training companion.

Speaking of which, even though it was a way too short period of time I tested it hitherto to make a long term testimony, one of my fellow riders, who came to like the Lava so much that he uses it almost in every training, swears by its durability. This is another Santini product you get very quickly fond of. The only issue is: it gets your daily ‘buddy’ very quickly, and it gets used in areas too where this product is not necessarily made for. Such as way too deep or high temperatures, intense races, etc.

Personal taste plays a certain role too. Its design and applied color scheme isn’t everybody’s cup of tea. They meant to be functional though. The same is true for the fit. I am totally into the snug, race tailored snug design. Hence, it worked for me big time. So, try before buying.

You can buy Santini cycling clothes:
CLICK HERE
CLICK HERE
CLICK HERE

Santini Lava őszi-téli „termo” nadrág teszt

By

Robert Matusek

-

2019.02.16.

Idén a tél beköszönte sokáig váratott magára, ezzel a Santini Lava téli kerékpáros nadrág tesztje is elnapolódott. De ami késik, nem múlik, így végre lehetőségem nyílt a világszerte ismert olasz márka profi kerékpárosok számára kifejlesztett vékony „termo” kantáros kerékpáros nadrágját végre éles bevetésen próbára tenni. Miért “Lava”? A Santini által kifejlesztett egyedi technológia a “Lava Effect” nevet viseli, de erről inkább kicsit később…

A Santini fejlesztői felismerték, hogy bizonyos speciális szövettípusok nyúláskor piros elszíneződésen mennek át. Ha ezt a hi-tech alapanyagot nadrágokban alkalmazzák, minden egyes pedálfordulattól a felület úgymond „tüzes” megjelenést kap. A hatás vizuális, hőt sajnos nem termel, de a speciális „thermofleece” béléssel kiegészítve az anyagvastagság növelése nélkül is fenomenális hőháztartást biztosító. Tehát az, amit a menet közben a lábunkra lenézve látunk csak dizájn, de olyan szempontból valós, hogy lábunk a hidegben sem fázik: mintha lávaföldeken járnánk és nem a deres mezők mellett!

A Santini nem ma kezdte az ipart. Már az 1970-es években a márka felszerelésében tekert a fél profi mezőny, az olasz gyártó úttörője volt a Lycra alapanyag elterjesztésének. Hasonlóképpen elsőként alkalmaztak antibakteriális szövetet, majd aerodinamikát javító egyberuhát. Az időjárás viszontagságaival dacoló szél- és csapadékálló szövet alkalmazása ugyancsak a Santini névhez fűződik, amely a kerékpársportban mára már egy legenda. A versenysikerek sem maradtak el: megszámlálni is nehéz hány világbajnoki vagy Tour de France győzelem, olimpia érem fűződik a márkához. Manapság többek közt a Trek-Segafredo World Tour csapat hajt Santini felszerelésben, az amerikai sztárok egyik kedvence a most bemutatott Lava kantáros hosszúnadrág.

A Lava nem a legmelegebb nadrágmodell a széles Santini palettán. Fagyponttól 15 fokos hőmérséklethez ajánlja a gyártó – egyéni igények és külső körülmények függvényében. Viszont az egyik leginkább testhez álló, könnyű, téli modell meglepően vékony, mégis képes dacolni a hűvös időjárással, amikor a lábmelegítő már nyújt megfelelő védelmet.

„Az igazán jó kerékpáros nadrág legfőbb ismérve a megfelelő illeszkedés és a betét által nyújtott kényelem.” – vallja az olasz gyártó, „Az a lényeg, hogy a kerékpáros egyszerűen feledkezzen el a ruhadarabról.” Ezt a nézetet én is teljes mértékben osztom. Ha a nadrág „második bőrként” viselkedik, megfelelő védelmet és kényelmet nyújt, a hajtásra nincs befolyással, akkor vevő vagyok rá! Mindehhez speciális alapanyagokra, szabástechnológiákra és temérdek szakmai ismeretre, tapasztalatra van szükség. A Santini még arra is figyel, hogy a felsoroltak mellett a tartósság se szenvedjen csorbát, így a kerékpáros a lehető leghosszabb ideig élvezheti a felszerelés nyújtotta előnyöket.

Eme hosszú bevezető és márkaismertető után nézzük, hogy tapasztalataim megegyeznek-e a Trek-Segafredo nagymenőivel! A szabás olasz módra testhez álló (vékonydongájú bicajosok előnyben!), a „Thermofleece” belső anyag tapintása kellemes, vastagsága meglepően csekély egy őszi-téli használatra szánt nadrág esetében. Felhúzva érezni a lábra feszülő anyag által nyújtott hőszigetelést és kiváló melegérzetet.

Első bevetés, ismerkedés:
A gyártó által megadott 0-15 fokos hőmérséklet-intervallumot rögtön próbára tettem, hiszen induláskor a higanyszál még a kék tartományban vergődött. Könnyed ötórás edzőkörre indultam, úgy terveztem, hogy gyorsan kezdek, és amire a hőmérséklet normalizálódik, már úgyis bőven átmelegszem. Hát az első negyedóra nem volt könnyű! Az alapanyag szélcsendben szépen tartja a meleget, de az erős fuvallatokhoz kissé „szellős”. Mivel nem tartalmaz szélálló membránt, szeles napokon inkább az 5-15 tartományhoz használnám. Mindazonáltal arra, amire a Trek-Segafredo használja – versenyzésre és intenzív edzésmunkához – tökéletes. Ilyen körülmények közt a fagypont alatti hőmérséklet sem lehet kizáró ok.

Az eposzi hosszúságú bicajozás a Lava valódi „játéktere”. Tapasztalatom szerint a GITevo betét nemhogy 5 óráig, hanem akár lényegesen hosszabb távokon is csodálatos kényelemet tesz lehetővé. (A gyártó 6 órát ad meg ideális nyeregben eltöltött időre.) A betét további érdekes megoldása az integrált Twist Gel Core réteg, amely hatékony vibrációelnyelő képességet kölcsönöz a Lava-nak. Tehát nemcsak a nyomást minimalizálja, hanem aktívan is részt vesz a rezgések, ütések csillapításában. A nadrágot elsősorban országúti edzések során használtam, de szerintem a montizásban ez a tulajdonság még nagyobb szerepet kaphat.

Rázós menet azért akadt, lévén a Santini egy téli cyclocross versenyen is bevetésre került. A betét tényleg jól állja a felugrások jelentette terhelést, de a komfort ilyen rövid versenyen kevésbé fontos, és a 95%-os intenzitáshoz ez a nadrág már kissé túl meleg. Tehát maradtam az edzéseknél: a Lava itt nyújtja „tudása” legjavát!

És ha már hosszú menetekről beszélünk, a kiruccanások télen rendre a nagy sötétségben végződnek. Sok esetben imáimba foglaltam a tervezőket, amiért jókora, hatékony fényvisszaverő nyomatokat helyeztek el a Lava számos részén, így a nadrág oldalról és hátulról is több száz méterről kivehető. Az egyik ilyen fényvisszaverő terület a bokarész, amely profi záródást kapott. Lentről garantáltan nem jön be hideg levegő!

Látszik, hogy a Lava sok-sok kilométer megtételére lett kitalálva. Erre nemcsak a betét kényelme utal, hanem az anyagfelület ellenállósága és egyszerű tisztítása. Szabályosan öntisztuló, és több hónap használat után semmilyen kopás nem látható rajta. De a felületnek ugyebár van egy másik érdekes tulajdonsága…

„Mi van a „Lava Effect”-tel? Van pirosodás, vagy az egész csak humbug?” Hát nem mondanám, hogy vörösen izzik a nadrág, a térdrészen és állítólag hátul látható valami, de nagyon kell nézni, hogy valaki észrevegye. Ellenben a Thermofleece kialakításnak köszönhetően – az anyagvastagsághoz képest – valódi lávafolyam van a lábon!

Az sem lenne baj, ha a Santini nem erre a vizuális effektre hegyezi ki a Lava nadrág marketingjét, mivel a komfort és a kiváló alapanyag révén önmagában is telitalálat. Egy vérprofi kerékpáros nadrág, amelyben semmi gondot nem jelet lenyomni egy 5-6 órás edzőkört, feltéve, ha a hőmérséklet az 5-15 fokos intervallumban mozog. A Santini tudja, hogyan kell prémium kerékpáros ruházatot készíteni – ezt teszik már vagy 50 éve. Tehát nem szükséges agyonmisztifikálni, technológia humbuggal kitömni, elég az, ami benne van.

A Lava esetében ismét egy kiváló Santini terméket ismerhettem meg, amely egy kissé cingár kerékpárosra, mint jómagam tökéletesen passzol. A színváltáshoz és a belső Thermofleece „fluo” narancs színéhez nem feltétlen ragaszkodom, de ettől függetlenül ez a nadrág a szekrényemben landolt, várva az őszi, téli és tavaszi hosszú országúti edzéseket.

A Santini Lava nadrágot most akciósan itt tudod megvenni:
KATTINS IDE

De az alábbi helyeken további kiváló minőségű Santini ruhákat találsz:
KATTINTS IDE
KATTINTS IDE
KATTINTS IDE

SRAM RED eTAP AXS: kütyümániások előre!

By

Tamás Bognár

-

2019.02.15.

Múltkori cikkünkben bemutattuk a legújabb SRAM Eagle AXS vezeték nélküli montis szetteket, most pedig jöjjön az országúti verziónak, a RED-nek a ráncfelvarrása, szintén wireless kommunikációval, de ennél azért sokkal többet is tud! Sőt mondhatjuk mérföldkőnek, annak ellenére, hogy már az előző RED eTap család is vezeték nélküli váltórendszerrel rendelkezett.

Míg a Shimano éppen azon ügyködik, hogy külön családokat hozzon létre a gravel bike-osok részére, addig a SRAM egy huszárvágással megoldotta az egész kérdéskört. Sőt rögtön a szimpla vagy dupla hajtás dilemmáját is. Míg az Eagle AXS családokat csak szimpla tányéros hajtóművel lehet megvásárolni, addig a RED eTAP AXS-t mindkettővel meg tudod venni, attól függően, hogy mire van szükséged. Az AXS (Access) rendszer elemei ráadásul a kommunikációs protokollt tekintve kompatibilisek egymással, tehát lehetőség nyílik pl. Eagle AXS hátsó váltó használatára RED AXS fékváltókarokkal, ha valaki erre vágyik. A korábbi 2×11-es eTAP szett viszont egyáltalán nem kompatibilis az AXS rendszerrel.

Bár nem hiszem, hogy az Aqua Blue Sport csapat fiaskója után bármelyik profi csapat megkockáztatná az 1×12-es áttételt, de gravel bike-okra például telitalálat lehet. Meg azoknak akik erősek. Nagyon-nagyon erősek országúton 🙂 Illetve kifejezetten ajánlja a SRAM cyclocross-ra is, hiszen eddig csak mechanikus 1×11-es szett volt erre a Force 1 személyében.

Ugyan egzakt kutatásunk nincsen arra vonatkozóan, hogy a felső kategóriás szettek vásárlóközönsége hogyan oszlik meg nemek és életkorok tekintetében, de vélhetően a SRAM marketingesei pontosan lemérték ezt, hiszen most már mobilról, appon keresztül paraméterezhető, okosítható a szett, ami a kütyübuzik egyik kedvenc elfoglaltsága. Hát itt most biztosan tobzódhatnak.

Persze először a Campagnolo jött ki a 12 sebességes szettel, de igazából néhány fanatikuson kívül már nem sokan vásárolják, sőt pont szülőhazájában esett vissza nagyon az eladása. Szépségről, dizájnról felesleges vitázni, nekünk bejön az új AXS szett, bár leginkább a duplatányéros hajtóművel. Alapból háromféle áttételrendszert kínálnak:
PRO: profi országúti felhasználásra (50/37 elöl 10-26 hátul)
Road: általános országúti felhasználásra ( 48/35 elöl 10-28 hátul)
Gravel: egyértelműen gravel felhasználásra (46/33 elöl 10-33 hátul)

A 11 sebességes lánckerék sorokkal az volt a gond, hogy vagy túl nagyok voltak az ugrások főleg a középső áttételektől felfelé, vagy nem nyújtottak elég nagy áttétel tartományt. Szerencsére a SRAM az XDr kazettatesttel megoldotta, hogy 10-től induljon a legkisebb fogszám, így a 10-26 és 10-28-as sor esetében egyesével lépked egészen a 17-es fogszámú lánckerékig. A Shimano a 11-28-as sornál csak a 15-ösig tudja mindezt. Mivel a 12-es sorhoz megint keskenyebb láncot kellett tervezni, ezért a SRAM újratervezte alapjaiból a láncát, és egy teljesen sík “Flattop” tetejű cuccal rukkolt elő, ami ugyan szokatlan a szemnek, de a szemek külső élén levő plusz anyag mechanikailag nagyobb szilárdságot biztosít, talán még aerodinamikailag is jobban teljesít, mint a megszokott “8-as” alakú láncok. A marketingszöveg szerint a Hard Crome felületkezelésű lánc 36 %-kal tartósabb mint az előző RED 11-es lánca. Erre kifejezetten kíváncsiak leszünk a valóságban! Ami lényeges információ még a leendő felhasználók részére, hogy az EAGLE és a RED 12 sebességes láncok és sorok egymással mechanikailag nem kompatibilisek.

Sajnos az új kazettatest hozta magával azt a problémát is, hogy gyárilag egyelőre semmilyen direct drive edzőgörgővel nem kompatibilis. A Tacx és a Cycleops már kínál hozzá csere kazettatestet 20-25.000 forint körüli áron, az Elite, Kinetic, Wahoo pedig hamarosan érkezik a kompatibilis kazettájával.

A hátsó váltó kinézete is csak hasonlít az előző eTAP-re, de nagyban különbözik. Az akkumulátor másodpercek alatt kiszedhető, sőt fel is cserélhető vész esetén az átdobóban levővel. A hátsó váltóban egy folyadék töltetű, ORBIT névre keresztelt csillapítás dolgozik, ami nem csak megkönnyíti a váltást, hanem a lánc belengését is gátolja rossz úton. Az első váltó esetében kijjebb helyezték az akkumulátort, így hivatalosan akár 700c x 42 mm-es gumik is elférnek tőle. A teljes rendszer új chip-eket kapott, maga a váltás 20%-kal lett gyorsabb. Érdekesség, hogy 1×12-es üzemmódban tovább gyorsul a váltás, hiszen az első váltó jeleit nem kell monitoroznia a rendszernek. A szett felszerelése minden esetben csak perceket vesz igénybe, nem kell szívni a belső kábelezéssel mint a Shimano Di2 vagy Campagnolo EPS esetében. Ez persze nem csak az otthon építgetőknek jó hír, hanem a szoros ütemidőkkel dolgozó kerékpárgyártóknak is.

Ahogy az elején is említettük, a teljes szett személyre szabható az AXS app segítségével. Megfordíthatod a fékváltókarok funkcióit, beállíthatsz automata első váltást is, vagy éppen a Quarq Tyrewiz keréknyomás szenzor jelét is párosíthatod vele. Compensating módban be tudod állítani, hogy egy vagy két fogat korrigáljon a hátsó váltó amikor elöl lánctányért váltasz (így a pedálfordulat konstans maradhat), Sequential módban pedig a beállított váltástérképnek megfelelően vált az első váltóval automatikusan. Természetesen mind felfelé, mind lefelé be lehet állítani, hogy milyen lánckeréknél történjen meg a váltás. A váltókarokban nem akkumulátor található, hanem közönséges CR2032-es gombelem, akárcsak a montis AXS szett esetében.

Mióta megvásárolta a SRAM a Quarq-ot, várható volt, hogy egyre inkább megpróbálják a szettbe integrálni a wattmérést. Ez meg is történt, most már integrált wattmérővel együtt is megveheted a hajtókart, de természetesen nélküle is kapható. Sőt, kifejezetten időfutamra készített aero lánctányéros kivitel is létezik. Az integráció ráadásul egy újabb szintet ért el, hiszen a két lánctányéros változat esetében a két tányér közvetlen, csillag nélkül rögzül, egy egységet alkot, egy alumínium tömbből lettek CNC vezérelt marással kimunkálva. Sokak meglepetésére a teljesítménymérő is ebbe lett beágyazva, ami magával hordozza, hogy a tányérok kopása esetén wattmérőt is cserélni kell. A SRAM válasza erre egyrészt, hogy könnyebb és pontosabb wattmérő építhető így, másrészt csere esetén az új egység féláron lesz kapható. Szintén a RED AXS rendszerrel debütál a DUB középcsapágy szabvány országúton. A 28.99 mm átmérőjű tengely a piacon levő összes vázzal kompatibilis, kivéve a BB90/BB95-ös Trekeket, amikhez egy darabig még elérhető lesz a GXP változat.

Fékrendszerből megmaradt még a hagyományos patkófék, de nyilván a fő hangsúly a hidraulikus HRD fékrendszeren van, ami egyedi rotorokkal rendelkezik, nem a montis modellt csatolták hozzá.

Súlyban így alakul a szett:
DUB középrész (PF30): 88g
RED hajtómű (48/35, wattmérővel): 572g
RED 10-28 kazetta: 181g
RED hátsó váltó: 303g
RED első váltó: 170g
RED lánc: 249g
RED fékváltókar (hidr.): 736g (/pár)
RED tárcsafék: 480g (/pár)
RED féktárcsa: 62g

Árban nyilván nem filléres tétel egy ilyen szett, de ez ugyanígy van a konkurensek esetében is.

Több gyártó is a piacon van már a RED eTAP AXS-el szerelt bringájával: https://launch.sram.com/en/axs/factory-builds

Tour de Hongrie: Egy újabb nagy csapat Olaszországból!

By

sajtóközlemény

-

2019.02.14.

Örömmel jelenthetjük be a negyedik prokontinentális csapat Tour de Hongrie részvételét: 2019-ben az olasz Neri Sottoli-Selle Italia-KTM is rajthoz áll a Magyar Körversenyen, jó néhány rutinos Giro d’Italia-menő érkezhet hazánkba!

A francia Cofidis, az olasz Androni Giocattoli-Sidermec és az izraeli Israel Cycling Academy után egy újabb prokontinentális klub küldte el nevezését a 40. Tour de Hongrie küzdelmeire: a Giovanni Visconti nevével fémjelzett Neri Sottoli-Selle Italia-KTM. A patinás olasz együttes 2009 óta íródó történetében jó néhány igazi nagymenő megfordult soraiban, tekert a klubban a 48-szoros(!) Grand Tour-szakaszgyőztes olasz Alessandro Petacchi, a Giro d’Italia-győztes olasz Danilo Di Luca, az ugyancsak Olasz Körverseny-győztes olasz Stefano Garzelli, a Giro-negyedik olasz Dario Cioni, a Német Körverseny-győztes német Patrik Sinkewitz, a Giro-szakaszgyőztes olasz Luca Mazzanti, a kétszeres Giro d’Italia összetett negyedik olasz Andrea Noé, a kétszeres Tour de France-szakaszgyőztes olasz Filippo Pozzato, sőt, két esztendő erejéig a Tour de Hongrie címvédője, az olasz Manuel Belletti is.

Napjainkban az olasz Giovanni Visconti az együttes rangidőse, s egyben a legtapasztaltabb versenyzője is. Pályafutása során olyan klubokban fordult meg, mint a Domina Vacanze, a Milram, a Quickstep, a Movistar vagy a Bahrain Merida, tíz Giro d’Italia-részvétel mellett kétszer a Vuelta a Espana, egyszer pedig a Tour de France távját is teljesítette. Kétszer nyert szakaszt a Giro d’Italián, összesen harminc profi győzelemnél tart.

A rutinosabb versenyzők közé tartozik a négy-négy Giro-részvétellel büszkélkedő Edoardo Zardini és Francesco Manuel Bongiorno, amíg Liam Bertazzo, Giuseppe Fonzi és a kolumbiai Dayer Quintana két-két Olasz Körversenyen állt rajthoz.

A csapat elsősorban az olasz versenyzőkre épít, tizennégy hazai kerekes mellett egy holland, egy kolumbiai és egy osztrák versenyzőt tud soraiban. A Neri Sottoli-Selle Italia-KTM – még Wilier Triestina-Selle Italia néven – tavaly részt vehetett a Giro d’Italián is, amelyen az azóta a CCC-het igazolt Jakub Mareczko révén három Top10-es eredményt is begyűjtött.

Minden idők – eddigi – legerősebb mezőnyű Magyar Körversenyére kerülhet sor az idén júniusban, amelyen még sosem állt rajthoz egyszerre négy prokontinentális – vagy az évek során ennek megfelelő szintű – klubcsapat.

Az idei Tour de Hongrie 2019. június 11-én kezdődik, az UCI 2.1-es kategóriájú nemzetközi verseny mezőnye június 16-án ér célba. Az érintett városokat és a viadal útvonalát hamarosan ismertetik majd az esemény szervezői.

100ezer eurós kísérlet – Victor Campeanaerts áprilisban készül megdönteni az egyórás világcsúcsot

By

Márkus János

-

2019.02.13.

Az időfutam Európa-bajnok április közepén készül átadni Bradley Wiggins egyórás világcsúcsát a múltnak.

Már a világbajnokság után írtunk róla, hogy a bronzérmes Victor Campenaerts egyórás világcsúcsot szeretne dönteni, de konkrét részleteket akkor még lehetett tudni, csak annyit, hogy mindenképpen az olimpia előtt szeretné megpróbálni és szerinte az edzésadatai alapján jó esélye van az új rekord felállítására, mert a csúcstartó Bradley Wiggins nem optimális körülmények között teljesítette.

Azóta több információ került napvilágra. Az időfutam Európa-bajnok január eleje óta keményen készül Namíbiában és április közepén Mexikóban vág neki a világcsúcs-kísérletnek, (azért Mexikóban, mert a magasabban fekvő pályán ritkább a levegő és ennek köszönhetően a légellenállás is – szerk.).

Campenaerts elmondta, hogy rendkívül költséges egy ilyen kísérlet, minimum 100ezer euróba kerül, ami a kerékpár, a felszerelés árából, az utazás, az ott tartózkodás költségéből, az edzők fizetéséből és a pályabérletből áll. Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen időjárás lesz a kísérlet napján, mert az nagyban tudja befolyásolni a végeredményt. Várhatóan április 15. és 18. között fogja megpróbálni megdönteni az egyórás világcsúcsot, a pontos napot pedig az időjárás alapján fogják kiválasztani.

A világcsúcsot jelenleg Bradley Wiggins tartja 54,526 km-rel, melyet 2015-ben állított fel Londonban.

Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA Review

By

Robert Matusek

-

2019.02.11.

Travel to race destination has always been associated with a certain amount of hassle, arrangement, pre-organization and what not. It is a burden enough to organize the travel necessities per se [flights, booking, etc.] so I always seek a peace of mind to have a travel companion [travel bag] with me that doesn’t cause any additional headaches and paranoia in regards to airport personals careless handling, etc.

Obviously a handy packing, durable build and reliable bag is more than welcome. I am stating this because my long standing firsthand experience with numerous travel bag producers had been, at times, a roller-coaster “journey”.

I kept Scicon in high regards based off their high reputation as well as their decent track record, meaning a broad product portfolio packed with quality gadgets. On top of that, Scicon presence in Pro Tour peloton testifies something. I have touch based with Pro tour team personal and sought their experience. It’s been refreshing to learn from their seasoned entourage about the product, whereby their statement has been across the board positive.

I opted for Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA, which is a dedicated MTB travel bag, instead of the “road” version. Despite that fact, Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA had been ‘misused’ for training camps and cyclo cross races as well, where we managed to put there road bikes without any issue.
But I do see the rational to make a MTB dedicated travel bag. The Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA is a secure case which swallows a XXL 29er easily, and mostly, road bike cases are just too small.
Additionally it is explicitly custom-made to fit the dimensions of mountain bikes. Burly endure race bikes as well as sizable 29ers need more space. The bag is built of foam padded, so called Nylon 840Denier Ripstop.

Inside you will find an enormous SciCon’s Antishock Bike Frame (ABF). Normally the frame is fixed via fork or bottom bracket, in this case however the Antishock frame and the front fork is attached to the frame. This diminishes lateral movement and any kind of vibration and it keeps all the small parts in the bag in place in the process. Now in case you have to deal with different axle sizes, there is an additional QR/Thru Axles option to be had.

I was curious whether the shape of the bag accepts integrated seatposts. Yes it does indeed: I fitted into up to 95cm tall one. The removed handlebars had been kept fixed and against rubbing by way of a padded protector. On each side of the bag there are internal pockets, to accommodate your wheels and a separate pocket for small parts such as shoes, helmet or accessories. The disc brakes were kept secure as the wheel pockets are double padded. All the above creates a secure environment for your bike and belongings.

Now, moving the bag in huge airport areas is eased by well-constructed four wheels. Maneuverability is truly “walking-in-the-park” procedure. For sure you can pick up the bag as well via added shoulder strap.

Upon arrival, it is easily foldable to about two-thirds of its dimensions. We did this very often right after putting the bike into the car and the bag next to it. The space the empty bag occupies is wonderfully small.

My safety concerns on airports turned out to be unfounded. The soft-sided bag supported my bike safely while providing the ease of a soft case for travel and storage. Admittedly traveling with your bike is at all time’s nerve-racking thing, but you lessen this stress in case if there is a bag at hand the shines with all those mentioned features and through its durability. I don’t think the Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA is not matchless, however the above mentioned features, details and its construction makes it outstanding at the end of the day.

I didn’t believe that this bag could be substituted for a hard case. But after frequent travelling via airplane, train and car in different environments and under various tough circumstances, I don’t really see a huge need for a hard case.

My race mate carries a Scicon hard case bike traveler, and he can’t stop praising it as he travels all year long all over the globe. The higher expense paid off within brief time for him just merely based on the fact that he at no time had to pay attention in regards to secure and save arrival.
Once upon opportunity I would like to compere those bag-fellows, and see how they compare. That being said I am a firm believer that the following should be prioritized in the first place:

Handling, maneuverability and protection.

All boxes ticked in my book, and truth be told, by well-placed padding, I never got got worried whether my bike will arrive in one piece. The bag become a ‘loved-child’ within the team very quickly and I had a constant requests to lend it.

Undeniably I didn’t treated it tenderly. At cyclocross races, the bag was exposed to harsh elements, had to roll over uneven, frozen and muddy surfaces. I had no time to maintain and keep the roller-bearings clean and tidy, but they roll smoothly ever since. I also had to witness how the rude airport personnel treated the bag and was apprehensive to open it and see the consequences: a broken frame. None of it. All the stuff in the bag stayed intact, I was just truly sorry for the beating the poor bag had to ‘accept’.

Putting the bike in and out became a second nature and a finely tuned routine. We challenged the bag once by squeezing in a sizable triathlon bike. Frankly, it isn’t dimensioned for this rig, but after taking apart the bike, we managed to put it in there safely. As for the long term durability, the case will be used from now on even more frequently as the real race season is about to be kicked off.
There is just one challenge though, my mates became eager to reach for the Scicon AeroComfort more than I would like to realize.

I had been asked how I feel about the costs. My take on it, as always: upon initial and continuous good experience with the product, the thoughts of initial cost vanishes very quickly.
Granted, the bag needs to be traveled, and used on and on, in order to amortize the costs. Truthfully though, in comparison to other market competitors it is a shoulder-on-shoulder rivalry. I don’t take into account the cheapo producers, but among the highly regard brands the Scicon AeroComfort is really well designed and a long standing companion.

I have talked to users that possess Scicon bags of earlier models, and the feedback had been unison positive. Interesting fact is though that 70-80 percent of them went for the hard case one, along the lines of: “one time purchase” and you are good to go.

Kudos to Scicon. There is only one model in the pipeline that could beat the Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA, and that’s their hard case model. I hope to test and compare the hard case down the road under similar or even more taxing conditions

Features

Material: 840D nylon
Dimensions: 53” length 35” height 9” depth
Closure: Zipper
Carry Handles: 1 shoulder, 1 side
Pockets: 2 wheel
Padding: Yes
Wheels: Yes
Recommended Use: Travel with mountain or road bike
Manufacturer Warranty: Lifetime

For more information click HERE or HERE.

Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA kerékpárszállító táska teszt

By

Robert Matusek

-

2019.02.11.

Egy távoli versenyre történő utazás jelentős szervezést igényel, és rendszerint bonyodalommal jár. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy ilyen megmérettetésen való részvétel, a verseny varázsa, hangulata és az ottani helyszín, illetve kultúra megismerése nem éri meg a fáradtságot és a többletmunkát. Ez a kerékpárversenyzés sava-borsa, de a lebonyolítás tekintetébe minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy maga az utazás minél egyszerűbb legyen. Elég problémát okoz az utazás és a szállás megszervezése, ne tetézzük ezt a kerékpár körülményes szállításával, az esetleges sérülések kockázatával, azok helyszínen történő kijavításával. Egy jófajta kerékpárszállító táska ezt a könnyebbséget biztosítja, és a Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA-nál pedig jobbat nemigen találni a piacon.

Az utóbbi mondat a spoiler. Igen, ez a non-plusz-ultra kerékpárszállító táska, segítségével értékes bicajod biztonságban utazhat bárhova, repülőn, majd a reptérről autóban, buszon, vonaton vagy akár gyalog, minthogy szuperjó kerekei is vannak! Az AeroComfort a tapasztalatok alapján ellenálló, egyszerűen pakolható és kezelhető – és ami a legfontosabb -, kiváló védelmet nyújt.

Több éve veszek rész külföldi MTB versenyeken, számos kerékpárszállítási megoldás kipróbáltam, többféle speciális táskám/dobozom volt, a többit pedig kölcsönöztem vagy kölcsönbe kaptam. Tapasztalat e téren igen változó: volt köztük egész jó, illetve olyan is, amibe már eleve félve tettem be a szeretett masinát. A táskák által kínált védelem gyakran hagyott kívánni valót maga után, a praktikus használat pedig még nagyobb szórást mutat.

A Scicon a kerékpárszállító eszközök specialitásának számít, számos profi kerékpáros csapat esküszik termékeikre, nem bízva a több milliós bringákat más táskára vagy bőröndre. Az olasz márka többek közt a legendás dél-afrikai Cape Epic MTB többnapos verseny egyik fő szponzora. Kínálatuk igen széles, többféle modell áll rendelkezésre a pillekönnyű csővázas, textilfalas modelltől a páncélszekrényszerű – de azért még elviselhető tömegű – keményfalas bőröndig. Emellett minden kerékpárszállító modellcsalád kapható az összes fő kerékpártípusokhoz: így MTB bicajokhoz, országútikhoz vagy akár időfutam/triatlon-kerékpárokhoz. A visszajelzés minden csapattól és egyéni felhasználótól egyöntetűen pozitív, nem kétséges, hogy a Scicon táskák jelentik az etalont ebben a piaci szegmensben.

Mint hard-core terepező, természetesen speciálisan az MTB bicajokhoz készült Scicon táskák közt néztem szét, hosszas töprengés után a „rugalmas falú” AeroComfort MTB 3.0 TSA mellett döntöttem. Először is ez biztosítja a legnagyobb kapacitást, így még egy XXL méretű 29er össztelóst is simán elnyel. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha cyclocross versenyre utazom, az eltérő terjedelem ellenére a „koskormányos” bicajom is simán elfér benne. A belső habszivacsok átrendezése tényleg sok mindent lehetővé tesz. Fordítva ez nem működik: egy monti besuvasztása egy országútira méretezett szállítóba többé-kevésbé lehetetlen. Tehát számomra ez volt az ideális táskaméret és -típus.

Az AeroComfort a Scicon által kifejlesztett Antishock Bike Frame (ABF) belső vázkialakítást alkalmazza egy rendkívül erős nejlon (Nylon 840Denier Ripstop) szövetanyaggal kiegészítve. Az ilyen rendszerű táskák esetében a kerékpárt rendszerint a villánál és a középcsapágy-háznál rögzítjük. Az Antishock esetében a kerekek kivételét követően a villa és a váz hátsó saruja kapcsolódik a vázhoz, amely a hagyományos változatnál stabilabban tartja a kerékpárt. Lényegében a bicajnak a két legszélső pontját ragadja meg, így annak elmozdulása kizárt. (A sérülések döntő részét a kerékpár dobozon belüli mozgása, illetve az oldalról érkező ütések okozzák.) Emellett a dobozban bőven marad hely a kerekek és a többi kiegészítő számára, illetve a felszerelés egy része is itt landolhat, könnyítve az utazáshoz szükséges többi csomagon.

Természetesen a kerékpár rögzítéséhez többféle adapter jár, így az AeroComfort MTB 3.0 TSA kompatibilis mind a hagyományos gyorszáras sarukkal, mind a kurrens átütőtengelyes (thru-axle) rögzítésekkel.

A kiválasztáskor sokan gondolkoztam azon, hogy melyik táska teszi lehetővé az integrált nyeregszárral rendelkező bicajok szállítását. Ez a modell mindenképpen, mivel kipróbáltam. 95 cm nyeregmagasságig leszerelt nyereggel bármilyen MTB-t elnyel, ami már bőven XXL méret. Ez akár még koskormánnyal is összejöhet, bár erre a táska országúti változata a spéci belső elrendezésnek köszönhetően jobb választás. A leszerelt kormánynak is dedikált helye van a táskában, így az sem mozoghat: nem sérül, és nem okoz kárt a vázban, mint sajnos sok más táska esetében. (Ezt sajnos volt „szerencsém” megtapasztalni!) Belül a kerekek is fakkokba kerülnek, az apróságok pedig zsebekbe rendezve várják a megérkezést. A tárcsafékre is gondoltak Scicon tervezők, tehát a belső elrendezés tényleg etalon!

Maga az AeroComfort MTB 3.0 TSA tömege nem vészes (9 kg), de egy össztelós montival és kiegészítőkkel (sisak, ruha, pumpa, szerszámok, stb.) megpakolva már azért van súlya. Azaz megváltást jelent a négy erős, csapágyazott, nagyméretű, 360 fokban elforduló kerék, amellyel egész könnyedén mozgatható a táska – elsősorban a reptéren, a pályaudvaron vagy a szállodánál. Ilyen full-extrás megoldással egyetlen általam korábban próbált kerékpárszállító sem rendelkezett. Továbbá az AeroComfort vállra is vehető, már ha a lépcsőzés az egyetlen opció…

A szállásra megérkezve a bicaj gyorsan összeszerelhető, a szállító pedig meglepően kis méretre összehajtogatható. A legapróbb szállodai szobában sem lesz igazán útban, esetleg még az ágy alá is becsúsztatható.

Természetesen a kiválasztáskor elgondolkodtam azon, hogy – ismerve a reptéri rakodómunkások munkamódszereit – egy „puhafalú” milyen fokú védelmet nyújthat. Aggályaim az első néhány utazás után eloszlottak, mivel a bicaj semmilyen kárt nem szenvedett, a vastag szövet és a zseniális váz minden destruktív próbálkozástól megóvta. Most már magabiztosan adom fel a csomagot, tudom, hogy nem lesz gond kicsomagoláskor. Szerintem ez a megoldás semmivel sem rosszabb a védelem terén, mint a kemény, vastag műanyagból készült bőröndök. Csapattársaim közt vannak, akik ez utóbbira esküsznek, a hosszú versenyzői évek során nálam több tapasztalatot gyűjtöttek e téren, de a technológia sokat fejlődött, és a Scicon az innováció élén jár.

Ha egy prominens márkától származó kerékpárszállító mindkét típusa hasonló védelmet nyújt, akkor érdemes megvizsgálni az egyéb előnyöket és hátrányokat. Szerintem ilyen a kezelés és a mozgatás. Én bizonyítottan gyorsabban pakolom el és ki a bicajt, mint társaim, és átszállásoknál is kevésbé izzadok meg. Ez elvitathatatlan tény.

Megéri-e egy ilyen táska beszerzése? Ezt a kérdést gyakran teszik fel nekem, és válaszom mindig ugyanaz: egyszer kell lenyelni a keserű pirulát, utána soha nem kell kölcsöntáska után futkosni, költségesen bérelni. Ha valaki egy évben többször utazik kerékpárjával, badarság lenne nem ezt az utat választani. Tartós eszközről van szó, ami akár több száz utazást kiszolgál, és ennek tükrében a beszerzés költsége már elenyésző. Ráadásul nem megy ki a divatból, jó eséllyel kompatibilis lesz az öt évvel ezután használt bicajommal. (Ha változnak a szabványok, a Scicon mérnökök úgyis kitalálnak valami jó adapteres megoldást!)

Másik kérdés, hogy a piacon kapható olcsóbb szállítók esetleg jobb ár/értéket képviselnek. Erre csak azt tudom mondani, ami már a bevezetőben szerepelt: tapasztalataim e téren vegyesek, egyes belépő szintű modellek egész jónak bizonyultak, míg mások csapnivalók. A Scicon táskák és bőröndök mind védelem, mind a praktikus használat terén egyértelműen a kínálat krémjét képviselik. Nem lehet véletlen, hogy megannyi profi kerékpáros csapat és egyéni versenyző esküszik az olasz márka termékeire: ők tényleg nem engedhetik meg maguknak, hogy a kerékpár sérülten érkezzen a célállomásra (mi lesz a versenyzéssel!), illetve utaznak eleget, hogy a be-ki pakolás idő- és munkaigénye, továbbá a kerékpárszállító mozgatása se legyen elhanyagolható szempont.

Melyik Scicon modell az olvasó számára a legmegfelelő – egy könnyű, mint az itt szereplő AeroComfort MTB 3.0 TSA, vagy egy keménydobozos „tank”? Ez szerintem személyes preferencia és igény kérdése. Talán egyszer majd kipróbálom márka egyik „bőröndjét”, és arról is megírom véleményem!

Scicon AeroComfort MTB 3.0 TSA kerékpárszállító táskáról további információt az alábbi linkeken találsz:
KATTINS IDE
KATTINS IDE

Vas Kata Blanka tovább szárnyal: Ezúttal felnőtt országúti UCI versenyen ért el 11. helyet

By

Márkus János

-

2019.02.10.

A cyclocross VB után egy héttel Vas Kata Blanka már új csapatában Törökországban UCI kategóriás országúti versenyen állt rajthoz, ahol folytatta remek sorozatát és a 11. helyen ért célba.

Pontosan egy héttel ezelőtt Vas Kata Blanka a cyclocross VB-n az U23-as nők kategóriájában szerzett kiváló 12. helyet, azóta alig telt el egy kis idő és sok minden történt a fiatal tehetség életében. Tegnap jelentették be, hogy Blanka a Doltcini – Van Eyck Sport UCI besorolású női csapatába igazolt, elsősorban a cyclocross sort fogja erősíteni, de országúti versenyeken is indulni fog (MTB-ban marad a hazai Merida Maraton Team CST versenyzője).

Első országúti versenyére nem is kellett sokat várni, mert a mai napon új csapata színeiben a Grand Prix Alanya 1.2-es UCI kategóriájú versenyen állt rajthoz. A versenyen végig aktívan versenyzett a Doltcini – Van Eyck Sport, Blanka is kivette ebből a részét, a legnagyobb szökésben is benne volt, de végül a mezőny utolérte őket és mezőnyhajrá döntött a helyezések sorsáról, ahol Vas Kata Blanka a 11. helyet szerezte meg, éppen lecsúszva az UCI pontot érő 10. helyről. Ehhez fontos hozzátenni, hogy Blanka U19-es kora ellenére érte el ezt a felnőtt mezőnyben, ami óriási teljesítményt jelent.

SRAM Eagle AXS: vezeték nélküli váltás terepre is!

By

Tamás Bognár

-

2019.02.09.

Gyermek koromban mindig is távirányítós autóra vágytam, és úgy néz ki, hogy felnőtt koromra megmaradt ez a vágy, csak már váltórendszerből szeretnék hasonlót. Lehetőleg terepre. És mára ez is lehetségessé vált, a SRAM XX1 Eagle AXS és X01 Eagle AXS szettek segítségével.

Igen, országúton már négy éve jelen van a 2×11 sebességes RED eTap váltórendszer, és a kezdeti huhogásokkal ellentétben stabilan és problémamentesen funkcionál, nem kell naponta töltögetni sem. A konkurens Shimano 2014 óta a piacon van elektromos MTB szettekkel az XTR és XT kategóriában, de sajnos a jövőben sem várható, hogy el lehessen hagyni a kábeleket. Éppen a héten jöttem haza a 2020-as Shimano bemutatóról, és egyelőre ugyan semmit sem árulhatunk el, de annyit talán igen, hogy a következő két évben sem lesz wireless jelátvitel az elektromos kábelek helyett.

Az XCO világbajnokságon Nino Schurter bringáján már ott láthattuk az XX1 Eagle AXS szettet de akkor még prototípus formában. Hogy mennyivel járult hozzá az új vezeték nélküli elektromos váltórendszer a győzelemhez azt nem tudjuk, de galibát sem csinált az biztos. Mint ahogy az is, hogy ebben a szegmensben egyértelműen piacvezető a SRAM és komoly előnyre tett szert a japánokhoz képest.

De miért jó a vezeték nélküli váltás? Nem lesz több a hibalehetőség? Nem növeli az árat? Érdekes kérdések. Nézzük sorjában. A wireless rendszerhez nem szükséges a vázban kábeleket elvezetni. Ez nem csak szebbé, letisztultabbá teszi a hegyikerékpárokat, hanem a gyártásukat is egyszerűsíti. A vezeték nélküli jelátvitel egyedi frekvencián kommunikál, nem zavarják meg a GPS-ek, wattmérők, pedálfordulatmérők jelei. Sőt, a kábeles csatlakozási pontok jóval több hibalehetőséget rejtenek magukban. Az ár kérdése is érdekesen alakul. A hagyományos XX1 Eagle szett 1500 USD-t kóstál, míg az XX1 Eagle AXS 2000-be kerül. Igen ám, de egy „sima” kábeles elektromos XTR Di2 szett 2800 USD-ba kerül, ami nem kis felár, és nagyrészt köszönhető a külön akkunak, a kábeleknek és a junction box-nak. Tehát nézőpont kérdése, hogy megéri-e vagy sem. Nyilván brutális pénz 6-700.000 forint egy váltórendszerért, de meglesz a maga vevőközönsége itthon is.

Mindkét Eagle AXS szett kizárólag 1×12 sebességes kivitelben kapható, így csak egy jobb oldali váltókart kell a kormányra felszerelni. Chris Hilton a SRAM MTB termékmenedzsere azt nyilatkozta, hogy „egy elektromos váltókarnak nem kell a bovdenest utánoznia. Ha elektromos váltórendszert tervezel, akkor ki kell hoznod belőle azt amit a mechanikus nem tud”. Nem véletlenül hangsúlyozta ezt Chris, hiszen a váltókar kialakítása eléggé rendhagyó. Egy nagy billenő kapcsolóból áll a fel és le irányú váltáshoz, illetve egy felprogramozható sprint kapcsoló is helyet kapott rajta. Az alján pedig egy apró trimmelő gombot találunk, amivel finomhangolni lehet a hátsó váltót. Külön érdekesség, hogy nem akkumulátort kell töltenünk a váltókarban, hanem egy közönséges CR2032-es elem megy bele, amivel évekig működik!

A hátsó váltó viszi tovább a már megszokott SRAM formavilágot, csak itt egy mindössze 25 grammos akkumulátort is ráraktak. Mivel az új Reverb AXS nyeregcső is pontosan ilyen akkuról működik, ezért ezek felcserélhetőek ha baj lenne, mivel a nyeregcső alacsonyabb akku töltöttséggel is működni tud. Egyébként a hátsó váltó nagyjából 25 órán át tud üzemelni egy töltéssel, és egy óra alatt feltölthető. Akinek tört már le elektromos hátsó váltója egy ütéstől, vagy sárban megragadástól, az érzékelhette, hogy milyen lehet 80-200.000 forintot újra kifizetni egy ilyen baki után. A SRAM mérnökei is gondoltak erre, ezért egy speciális „Overload Clutch” azaz biztonsági kuplung került beépítésre, ami ütés esetén oldja a motort és engedi elmozdulni a váltó paralelogramma lemezeit, majd utána visszaáll az eredeti pozícióba. A váltókanál 10 mm-rel rövidebb lett, és az XX1 esetében karbonból készül, az X01 pedig alumínium.

Egyre több bringás alkatrészhez lesz szükségünk app-ra

Honnan lehet megtudni, hogy mennyi az akku töltöttsége? Egyszerű. Egyrészt az AXS applikáción lecsekkolható, vagy pedig meg lehet nyomni a hátsó váltón a kis AXS gombot, és ha a LED zöldet jelez akkor az akku teljesen fel van töltve vagy a közelében van, ha pirosan világít akkor nagyjából félig van, ha pedig pirosan villog, akkor fel kell tenni a töltőre. Persze emellett számos beállítás is elvégezhető az AXS appon keresztül, ami Buetooth jelátvitellel kapcsolódik a szetthez. A személyre szabástól a részegységek beállításán át a firmware frissítésig mindent ezen keresztül el tudsz végezni. Természetesen a Rock Shox Reverb AXS nyeregcső és a Quark wattmérő vagy keréknyomás szenzor is kapcsolódni tud hozzá.

Természetesen az AXS szettek kompatibilisek az XX1 Eagle és X01 Eagle hajtóművel, lánccal és lánckeréksorral is.

Nem újdonság a wireless nyeregcső, de tény, hogy szép lett

De ne menjünk el pár szóval a Reverb AXS dropper post mellett sem! Ez egy vezeték nélküli jelátvitellel ellátott leengedhető nyeregcső amit a kormány bal oldalára szerelt nyomógombbal lehet működtetni. Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy bármennyire is lenyűgöző a termék, de a Magura már évekkel ezelőtt a piacra lépett a Vyron nyeregcsövével, amit teszteltünk is és a Reverb AXS árának a töredékébe kerül. Persze az nem illeszthető egy ilyen „instant get” rendszerbe. Ellenben 350 EUR-ba kerül és nem 800-ba….