Melyikkel tudunk jobban járni, a részvény vagy pedig a kötvény vásárlásával? Melyik opció kapcsán milyen sajátosságokkal érdemes leginkább kalkulálni? Mi a legfőbb különbség a részvény és a kötvény között?
A cikkben ezeket a kérdéseket fogjuk részletesebben is kitárgyalni. Megnézzük a részvény, valamint a kötvény működésének az alapjait, majd pedig a két különálló lehetőség hozamának, illetve kockázatainak a sajátosságait is kitárgyaljuk.
Mit kapunk részvény, illetve kötvény vásárlásáért cserébe?
Vagyis kezdjük mindjárt a legfontosabbal, a részvény és kötvény közötti különbség tisztázásával. A lényeg, hogy részvényt vásárolva a szó szoros értelmében egy részt vásárolunk meg egy adott cégből.
Vagyis a példa kedvéért szert teszünk a Tesla 0,0001%-ára. Ennek értelmében, ha a szóban forgó vállalat az osztalékként részesedést biztosít az általa elért profitból, akkor 0,0001% arányban jogosultak leszünk a részesedésre.
Most jöjjön a kötvény. Itt a kötvény kibocsátója vállal kötelezettséget a pénzünk visszafizetésére, méghozzá a megállapodásban rögzítettek alapján kamat megfizetésével együtt. Vagyis a részvénynél osztalékjövedelemre, a kötvénynél pedig kamatjövedelemre számíthatunk az árfolyamnyereség mellett.
Bővebben a részvény és kötvény közötti eltérésekről
Jogi értelemben véve a részvény tagsági jogokat, a kötvény ugyanakkor hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak számít. Természetesen a két különálló lehetőség kapcsán a várható hozam, valamint a kockázat típusa között is akad differencia.
Egy lényeges különbséggel mindenképp célszerű előre számolni. Részvénynél ugyanis legfeljebb becsülni lehet a várható osztalék nagyságát, viszont a kötvény esetében a kibocsátó által fizetett összeg nagysága, illetve annak esedékessége egyaránt ismert.
No és mi a helyzet a felmerülő kockázatokkal? A részvénynél az árfolyamkockázat jelentheti a rizikófaktort, míg kötvények vásárlásakor a visszafizetési kockázattal javasolt előre kalkulálni. A fentiekből persze már világos lehet, hogy a kisebb kockázat vállalását komfortosabbnak érzőknél a kötvény jelentheti a kedvezőbb opciót.
Mikor melyik a jobb választás – a részvény vagy pedig a kötvény?
A kérdésre általános választ adni nem igazán lehet, hiszen egyéni preferenciákhoz és élethelyzetekhez mérten igencsak eltérő lehet a kedvezőbb opció. Úgyhogy a döntés meghozatala előtt a saját magunk által támasztott elvárások, illetve a kockázatvállalási hajlandóság lehet majd a mérvadó.
Fontos kalkulálni a realizálni kívánt hozam nagyságával, azzal, hogy mennyire tűrjük a rizikót, illetve milyen nagyságú tőkét tudunk a felkínált lehetőségekre fordítani. Őszintén reméljük, hogy a részvény és a kötvény közötti fontosabb eltérések tisztázása segíteni fog rábökni a helyes és kézenfekvő választásra.
„Sziasztok!
Mint érintett, szeretném ha elolvasnátok az alábbi pár gondolatot a fenti témával kapcsolatban. Fontosnak tartanám, hogy mindenki olvassa. Az alábbiakban olvashatjátok, mi is történt az elmúlt hónapokban a 2019-es TT OB (Időfutam Országos Bajnokság – szerk.) után elvégzett dopping ellenőrzésem után.
Semmi esetre sem mentegetőzés gyanánt írtam ezt a pár gondolatot. Azért osztom meg veletek az infókat, hogy első kézből tudjátok mi történt és, hogy mire kell nagyon figyelnetek, nehogy hasonló problémába kerüljetek.
Szóval! Kézhez kaptam az eljárás lezárását jelentő határozatot aminek tartalmát itt olvashatjátok:
Mint az ismeretes közel 2 hónapon keresztül, még a szenior OB idején is negatív vizsgálati eredményt mutatott a WADA weboldala a nevemnél. A hidegzuhany ezután ért, amikor is pozitív vizsgálati eredményről kaptam levelet.
Az első reakcióm a megdöbbenés után, amikor pozitív eredményt mutattak ki a mintámban és értesítettek róla, szinte meg sem tudtam szólalni. Miután kissé lenyugodtam azonnal az interneten kerestem egy ügyvédet, aki felvilágosítást tud adni a további teendőimben, mivel 2 hét késéssel került hozzám a vizsgálati jegyzőkönyv a Posta jóvoltából, és így csak 3 napom maradt a fellebbezésre. Mivel az én tudomásom szerint, nem szedtem tiltott szert!!
Nem sok szakember van, aki ezt a témát ismeri és ezért az ára a segítségnek extrém magas. A 1,5 órás előzetes beszélgetés is 75.000.- Ft volt. A teljes eljárás során segítségemre lévő ügyvédi, szakértői és minden egyéb felmerülő költség több mint 2 millió Ft-ra rúgott volna az előzetes kalkuláció szerint. Ezt az opciót el kellett engednem……..és magam intéztem minden ügyet. Dr. Tiszeker Ágnes is fogadott egy több mint 1 órás beszélgetésre, ahol a doktornő nagyon kedvesen ismertette az előttem álló feladatot és kitértünk a táplálékkiegészítők fogyasztásában rejlő rizikókra.
A hosszas eljárás során, mely szeptembertől tartott, három meghallgatásra került sor, ahol a négy fős bizottság előtt kellett igazolnom, hogy nem állt szándékosság a pozitív minta eredményét okozó tiltott szer szervezetembe kerülésével kapcsolatban. Az általam fogyasztott táplálékkiegészítők valamelyike tartalmazta a szennyező anyagot, melyet meg kellett találnom a bizonyítás céljára. Nem volt egyszerű feladat úgy, hogy több mint 2 hónappal a mintaadás után kellett emlékeznem minden általam fogyasztott tápkiegészítőre. Hosszas internetes és egyéb kutatás után, a mindannyiunk által szedett fehérje, kreatin, L-glutamin, taurin, BCAA, ….. közül a leginkább gyanúsnak ítélt termékeket kellett kizárásos alapon megtalálnom és bevizsgáltatnom egy akkreditált laboratóriumban a saját költségemen (92.000.- Ft / vizsgálat), ahol képesek kimutatni az esetleges szennyező anyagot. A bevizsgálásra egy originál doboz L-glutamin por került a laboratóriumba, ahol a tesztek elvégzése során kétféle szennyező anyagot, 4(5)-androstene-3,17-dione és dehydroepiandrosterone anyagot is kimutatott a labor vizsgálat az L-glutaminban, mely anyagok a kontroll után és a WADA laboratórium vezetőjének ellenőrzése után igazolódott, hogy ezek a szennyező anyagok okozták a pozitív eredményt a mintámban. Az L-glutamin tartalmazta szennyezőként a tiltott szereket, melyeket nem tüntettek fel a csomagoláson és internetes keresés során sem volt rá találat. A bizottság ezzel igazolni látta, hogy kellő körültekintéssel vásároltam a terméket és kellő gondossággal jártam el, a fogyasztáskor. A döntése során egyetlen dologban talált okot az eltiltás időszakának meghatározásakor és ez az „az objektív felelősség”. Ami azt mondja ki, hogy „mindenki maga felelős a szervezetébe jutó tiltott anyaggal kapcsolatban.” Ezért a bizottság által következetesen érvényesített objektív felelősség elvére tekintettel nem tudott eltekinteni az eltiltás kiszabásától, mely időszak 8 hónap lett.
Az eljáró bizottság minden meghallgatáskor tisztességesen járt el, semmi kifogásom nem lehetett irányukban. Mint láthatjátok csak a felelősségem miatt kaptam az eltiltást, nem tudatosan elkövetett doppingvétség miatt. Ezért tartom fontosnak, hogy tudjátok, mivel mindenki, aki táplálékkiegészítőket fogyaszt, tisztába legyen, milyen rizikót vállal, ha nem kellő tájékozottsággal vagy körültekintéssel rendelkezik.
A határozat 2020.01.01-én emelkedett jogerőre. A teljes határozatot nem publikálom mert nem tehetem közzé, de bárki megtekintheti személyesen is, ha összefut velem .
A következőekben teljesen táplálékkiegészítő mentesen bringázok, hogy szükség van-e egyáltalán valamire a sokak által használt kiegészítők közül. Természetesen az én esetem nem azt jelenti, hogy nem lehet tápkiegészítőket szedni, de csak a bevizsgált, megbízható termékek jöhetnek szóba. A Strava-ra feltöltött edzéseim azt mutatják, hogy semmi szükség sincs egyetlen tápkiegre sem, hogy az előző évekhez hasonló számokat tudjam.
Mindenkinek sikeres felkészülést kívánok a 2020-as szezonra és jó versenyzést. Köszönöm, hogy végig olvastad.
Az antidopping.hu legfrissebb listája szerint három magyar versenyző kapott eltiltást!
Már tavaly nyáron felkerült a MACS honlapjára (antidopping.hu), hogy a hazai kerékpársportban pozitív doppingvizsgálati eredmények születtek, először két név szerepelt a listán, majd három, végül pedig négy. A háttérben mentek a találgatások, hogy kik produkálhattak pozitív mintát, sőt a versenyengedélyek listájából sejthető volt, hogy kikről van szó, de semmi hivatalos információ nem érkezett, és nem is érkezhetett a sportolók személyiségi jogai miatt.
Végül nagyon sokáig húzódott a döntés, de a négy esetből háromnak eredménye született március közepén, mely a MACS legfrissebb közleményében megtalálható: Matuz Etelka 2 év, Balás Attila 4 év, Balogh Lajos 8 hónap eltiltást kapott, (a tiltott szerek a közleményben megtalálhatók).
Próbáljuk az érintetteket is megszólaltatni az alábbi ügyekben, hátha magyarázatot tudnak adni a vizsgálati eredményekre.
Néhány napja sajnos bejelenteni kényszerültünk, hogy az idei Tour de Hongrie versenyét őszre kell halasztanunk, így már nem kerülhetett sor a „hiányzó” három csapat bemutatására. Most ezt az „elmaradásunkat” pótoljuk.
Az esztendő elején indult sorozatunkban tizennyolc csapatot ismerhetett meg a nagyközönség, három remek együttes bemutatását a kampány hajrájára tartogattuk: a Magyar Körverseny szervező bizottsága elfogadta a nevezését az olasz Vini Zabu-KTM és a belga Circus-Wanty Gobert Pro Teamnek, no és a nyolcadik World Tour-csapatnak, a világbajnok és Vuelta a Espana-győztes Alejandro Valverde együttesének, a spanyol Movistarnak is. Így lett volna kerek a huszonegy Tour de Hongrie-résztvevő csapat listája:
TREK-Segafredo (amerikai) – World Tour
Mitchelton-Scott (ausztrál) – World Tour
Astana Pro Team (kazah) – World Tour
Team Jumbo-Visma (holland) – World Tour
CCC Team (lengyel) – World Tour
Bahrain McLaren (bahreini) – World Tour
Israel Start-Up Nation (izraeli) – World Tour
Movistar Team (spanyol) – World Tour
Riwal Readynez (dán) – Pro Team
Gazprom-RusVelo (orosz) – Pro Team
Androni Giocattoli-Sidermec (olasz) – Pro Team
Team Novo Nordisk (amerikai) – Pro Team
Bardiani-CSF-Faizané (olasz) – Pro Team
Alpecin-Fenix (belga) – Pro Team
Vini Zabu-KTM (olasz) – Pro Team
Circus-Wanty Gobert (belga) – Pro Team
Kometa-Xstra (spanyol) – Continental Team
Team Novák (romániai) – Continental Team
Adria Mobil (szlovén) – Continental Team
Giotti Victoria (román) – Continental Team
Magyar válogatott
Az álomszerű viadalra, minden idők legerősebb Magyar Körversenyére most várni kell, legalább októberig. A nevező klubokat már értesítettük a kényszerű változtatásokról, s kifejeztük reményünket aziránt, hogy az esetleges új időpontra kiírt Tour de Hongrie-n is számíthatunk a részvételükre. Akadt, ahonnan pillanatokon belül érkezett a biztató, pozitív válasz, természetesen a többit maga az élet dönti el.
Most nem tehetünk mást, reménykedünk. Abban, hogy a világ sikerrel birkózik meg a járvánnyal, s a sport világában is minden visszakerülhet a régi kerékvágásba…
Egy átlagos trail, unalmasabb de szép szakasza. Trailt fotózni nagyon nehéz telefonnal…
Szeptember 18.
Mára egy nagy bringázást terveztem, amit persze meg is valósítottam. A térdem is jobb lett reggelre, így bátran vágtam neki. Fenomenális helyeken tekertem, tökéletes bringás időben. Sehol egy felhő, szikrázó napsütés, de a levegő hűvös, így nagyon optimális a helyzet. Gyönyörű trailek és lefotózhatatlan panoráma mindenfelé majd 3000 méter magasan. Csak az a két egymással amúgy szoros összefüggésben álló tény zavart, hogy otthon hagytam (a kocsiban) a medve sprayt, és hogy kiba….ott sok medvenyomot láttam. Konkrétan ugyanazt a trailt használtam egy komplett medvecsaláddal. Sok nyom, kisebb és nagyobb is. Szuper, bocsai is vannak! Nem mondanám, hogy megnyugtató, volt mikor később kiderült, hogy nem medve, hanem puma nyom lehetett…
A trailek amúgy maguk voltak a mennyország. Felfelé nehéz ugyan, de lefelé orgazmus, imádtam az egészet. Sajnos a térdem viszont egyre inkább fájt, de nem volt még vészes, csak figyelni kellett rá. Nem úgy utána, egy óra múlva járni is alig tudtam. Forró lett, kicsit megdagadt, és alig hajlott. A törés óta nem volt vele ekkora gond soha. A tegnapi nap nagyon betett neki sajnos. Remélem rendbe jön, mert holnapra találtam jó programot mikor elindultam South Lake Tahoe felé, hogy hátha találok valahol másik jó placcot a változatosság kedvéért. Azt sajnos nem találtam, ellenben a benzinkúttal szemben, ahol megálltam és feltöltöttem a vízkészleteim, van egy kis bringabolt, ahol épp Ibis demodays van. Kicsit próbáltam beszélgetni a tulajjal, nagyon rendes volt, de sajnos nem annyira értettem, mint másokat. A lényeget azért igen, hogy holnap mehetek prémium kategóriás Ibis bringákat tesztelni, már ha a térdem nem lesz még rosszabb. Ja és volt egy egész jó gumija leselejtezve, azt nekem adott ajcsiba. Kicsit sérült, de javítható és nem kopott, jó az még, és még egy sörrel is megkínált. Már írtam, de ez egy low budget túra a világ túl felén, nem feltétlen akartam 10-15e Ft-ot kiadni egy új gumiért. Meg szeretem, ha valamit sikerül így megoldani, ráadásul a szemét helyett a legjobb helyre került. Mindenki nyert a dolgon.
Reggelre megint használhatónak, ha nem is hibátlannak tűnt a térdem, úgyhogy irány a bringabolt, ahol egy 2019-es Carbon Ibis Ripley LS 29-er bicajt fogok ma kölcsönkapni, tesztelni. Kb. 1,5 millás bicaj, tehát nagy csalódás nem érhet. Ki is néztem neki egy jó nagy kört. Talán túl nagyot is, de megérte. Ez is majd 3000 méterre ment föl 2000 m-ről, lényegében egyben. Aki próbált már hasonlót, az tudja, hogy nem ugyanaz, mint 2-3x feltekerni Dobogókőre. Ráadásul tegnap is hasonló, vagy még brutálabb napom volt, így már kicsit alapból fáradt voltam. El is készültem mire felértem, majd jött a lefelé, ami egy durva DH pálya volt, 100 %-os koncentrációt igényelt, imádtam. Fantasztikus bicaj, fantasztikus trail, tehát fantasztikus nap. Később leugrottam a tóhoz levakarni magamról az út porát, de rettenet hideg a víz így ősszel már sajna. Nagyon gyorsan végeztem a fürdéssel. De a térdem jobb lett, lehet a hideg víz jót tett neki, remélem a gyógyulás útjára lépett.
Kilátás a tóra 2800-ról, a 29-es teszt Ibis bicajjal
Sokadik tó és panoráma
Szeptember 20.
Ma az volt a terv, hogy csak egy kicsit bringázok, mert már eléggé fáradt vagyok és fáj kicsit mindenem. A kicsiből kb. bruttó 6 óra lett pokoli nehéz helyeken megint, de nagyon élveztem. Ma is kaptam egy hasonlóan szuper bringát a Watta Bike Shop-tól, ami egy városszéli, pont a trailheadnál elhelyezkedő hangulatos bolt, öreg facserepekkel, terasszal, kutyákkal. https://www.facebook.com/Watta-Bike-Lake-Tahoe-119470914798331/
Iszonyat jó bicaj és hát megint fantasztikus új traileket jártam be vele. A Star Lake volt az egyik cél, ami majdnem 3000-en van, és álomszép. Az meg plusz pont, hogy sem ott, sem odáig senkivel nem találkoztam. Ott ugyan volt egy sátor, de nem láttam épp a gazdáját. Lefelé a trailen olyan kilátás volt, ami szintén csak átélhető, le nem nagyon fotózható sajnos. A trail önmagában is fantasztikus, ahogy kanyarog szűk fordítókkal lefelé a hegyoldalban, elég kitetten. Ráadásnak sok olyan kanyar volt, ahol úgy tűnt, ott vége a világnak, a trail elfordult és a semmibe folytatódott volna, ha nem kanyarodsz be, csak az utolsó métereken lehetett látni, hogy azért van alatta talaj, de kb. 70-80 fokos meredekséggel, így a bicajról csak a nagy űrt lehetett látni kb. 1000-1500 méternyi mélységgel a távolba. Sajna ez fotókon nálam sehogy nem mutat, de élőben brutális.
Teljesen végem lett, mire visszaértem a bicajjal. De persze, hogy megkínáltak még sörrel plusz kaptam még két 90%-os gumit, amit valaki ledobott, mondván hogy kopott. Szóval a kezdeti gumi problémáim most már megoldódni látszanak, már tartalék is van. Kicsit dumáltunk még, majd befutott valaki, akinek az apja magyar, ő tudott pár szót magyarul. Természetesen kaptam még pár jó tippet is, hogy merre menjek tovább jó traileket vadászni a későbbiekben.
Star Lake, talán a legszebb tavacska, amit láttam. Melós megközelíthetősége miatt nincs a mainstream helyek listáján
Éjjel elkezdtem új menedékhelyet keresni, pedig ugye alapszabály, hogy mindig világosban keresünk új helyet, bár ezúttal szerencsém volt. Sajna, amit kinéztem le volt zárva, este 11-kor meg nehéz hirtelen mást találni, ismertem pár parkolót és megnéztem azokat, végül találtam egy szuper helyet, a Secret Harbor View Point parkolójában. Igaz, nem biztos, hogy itt legális éjszakázni. Innen eszméletlen kilátás van a tóra, és közvetlen trail visz le a Chimney Beach-re, ami talán a legszebb, amit valaha láttam. Ráadásul innen szuper bringás trailek is mennek a hegyre, de ez majd holnapután lesz már csak, ma pihi.
Palacsintás reggeli után függőággyal, és laptoppal célba vettem a partot és ott lógtam egész nap. Úgyhogy sok kaland nem volt, csak írogattam meg napoztam és fürödtem, bár a víz továbbra sem meleg, ellenben annyira csábító, hogy nem lehet neki ellenállni. Este még megkerestem a Bonsai Rockot, ami 2 km a strandtól, de különösebben nem érdekes. Ha rákeresel szuper fotókat találsz róla, de ez már művészet. Élőben semmi extra. A strand szebb, még a fotóknál is!
Iszonyat mázli ez esetben a parkolóban alvásban, hogy olyan, mint a pályaszállás. 9-kor már semmi hely nem volt a parkolóban nekem és még párunknak, akik itt aludtunk meg ugye stabil fix helyünk volt. Nem kell kapkodni, keresgélni, helyre várni.
Ma a világ egyik legszebbjének tartott Flume trailt látogattam meg többek közt. Tényleg lélegzetelállító a panoráma, próbáltam én lefotózni, de szerintem hiába, inkább belinkelem ide mások sikeresebb műveit is a témában. Egy meredek hegyoldalban hatalmas fenyők és sziklák közt kanyarog a keskeny trail. Annyira meredek a hegyoldal, az az érzésed, hogy közvetlen alattad a tó, és hát majdnem. Ja és ez kb. 400méterel fentebb van. https://www.google.com/search…
Amúgy maga a trail nem egy nagy kihívás bringás szemmel, ha csak az nem, hogy elég kitett, ha benézel valamit a nagy ámulatban, akkor eszméletlenül nagyot lehet zuhanni. Viszont a látvány tényleg páratlan. Van még egy szépséghibája a dolognak, mégpedig, hogy hétvége lévén elég sok a koca bringás, ugyanis mindenki, aki ide látogat, az itt kezdi, vagy csak ezért jön. Kicsit csodálom, hogy nincsenek tragikus balesetek a trailen, mikor két bringás összefut egy ilyen szűk és kitett helyen az okozhat némi problémát. Amcsik kicsit furcsák, néha a széltől is óvnak, máskor meg kb „dögölj meg, ha akarsz, mi szóltunk” a hozzáállás.
Ami engem illett jót tett a pihenőnap, meg sem kottyant a mai tekerés, a térdem is javulgat.
Átjöttem a tó északi, északnyugati részére, hogy itt is bringázzak. De előtte még megnéztem a tavalyi alvó placcom útközben, érdekelt miért is nem jelölik már a freecampsites oldalon, hát sajna mert kitettek egy tiltó táblát. Amit nem értek, mert az egy nyugis elszeparált hely volt, nem volt szem előtt az ember. Az út mentén meg most is lehet, pedig ott szinte útban is van. Nagy dráma nincs emiatt, volt tarcsiban egy másik fullos hely panorámával a Lake Tahoe-ra, és még térerő is van.
Kinéztem egy kört, de sejtettem, hogy nem lesz egyszerű, mert itt ezernyi út van, ezeken eligazodni mindig szívás. Ráadásul sok nincs rajta az appokon, ami még nem is lenne akkora gond, mint amikor az út nincs meg, amit kinéztem. Ma sok ilyen volt, vagyis nem volt… A vége felé már eléggé necces volt az időm, hogy ne sötétben kelljen visszaérnem a kocsihoz, még akkor is belefutottam egy lezárásba. De nem csak úgy egy szalaggal, hanem tiltó táblák 100 méreterenként, melósok, munkagépek stb. Volt ahol belógtam, de máshol meg kerülnöm kellett, persze az sem volt könnyű, a város szélén kénytelen voltam két privát kerten is átgázolni. Kedvesek az amcsik, meg minden, de azért ezt annyira nem díjazzák, vagy ha rossz napod van, lehet sörétessel köszönnek. Azt hiszem jogukban áll!
Amúgy ma nem sikerült olyan jó traileket találnom vagy egyszerűen ez a rész nem olyan jó. A legjobbakat még a helyi harcosok mutatták, akikbe belefutottam. A többi az olyan ritmustalan sziklákon baszkodós küzdelem volt. Viszont találtam egy meseszép kis tavat, a Wattson tavat aminek a partján szintén lehet kempingezni, természetesen ingyenesen. Át is költöztem estére ide. Fantasztikus hely, totál vadregényes hely.
Szálláshelyemre vezető út a Wattson Lake közelében az északi részen
Reggel kissé rosszul esett kimászni a hálózsákból 5 fokban, de kárpótolt az isteni palacsinta ismét 🙂 Én nem is tudom élnék-e még ha nem lenne palacsinta…
Éjjel a szomszéd placcra költözött egy bicajos srác, vele beszéltem kicsit, kiderült, a közelben él, így ismeri a helyet, gyorsan el is mentünk egy jó trailre, ami nincs raja a térképeken, appokon. Mint kiderült, annyira azért nem nagy bringás, mint amennyire lelkes, de legalább ő nem kórházban kötött ki, mint a múltkori. Picit azért aggódtam érte néha. Miután szétváltunk, én célba vettem az azt hiszem elég híres North Star Parkot, ami elég komoly trail hálózattal rendelkezik. Ez kb 4 km-re volt a kocsimtól, így bicajjal mentem. De megint útlezárásokba botlottam, az első helyett még kerestem másik utat, de mivel az is zárva volt, már nem foglalkoztam vele és bementem.
Ott kicsit ugyan furának találtam, hogy sehol senki. Egy rohadt nagy sípályarendszer liftekkel stb, de egy lelket nem láttam és a liftek is álltak. Ellenben megint volt pár lezárva meg ne lépj be tábla, magán a bringás ösvényen is. Hát a fa…m, én már pedig itt bringázni fogok. Rá is mentem rögtön egy feketére, volt azon sok hatalmas ugrató, amik inkább DH gépeknek való és olyanoknak, akik a levegőben érzik jól magukat. Be kell valljam, így vakon elsőre nem mertem mindent ugrani, sokon nem is látszott mekkora és mi jön utána, nem biztos, hogy jó lett volna beleszállni egy munkagépbe, ami meg látszott az sokszor ijesztően nagy volt. Szóval nem az én pályám volt, soha nem is szerettem az ilyet. Ha ez lenne az MTB sport nem lennék belé szerelmes, de ez csak az én ízlésem.
Nagy nehezen megtaláltam a felfelét, de mondjuk ott is ki volt téve az utat teljesen eltorlaszolva vagy 6db Ratrak tolólap. Innen meg már nem fordulhattam vissza, mert kerülni nem akartam.
A felfelé trail sokkal jobb volt, mint a lefelé. Igazi hegyi ösvény. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az friss medvecsalád nyom, amibe botlottam, ők is hazai pályának érezték. Ez mondjuk nem adott különösebb örömre okot, de dacolva ezzel az akadállyal is csak tovább mentem, nagyon nem is tehettem mást. Ez már tuti medve volt amúgy, a múltkorit benéztem, az puma volt. Egyesek szerint csak kutya, de akkora kutya a világon nincs, vagy ha mégis, azt cirkuszban mutogatják, és nem itt csatangol egyedül, legalábbis remélem.
Megint kinéztem egy csinos fekete (pályát), ez már sokkal jobb volt. Az ugratók kisebbek és beláthatóak, de volt benne bőven erdei trail is, sok gyökérrel meg sziklával, az utolsó métereken estem is egyet, de nagyon élveztem az egészet. Majd megint fel a medvés trailen aztán irány haza.
Vacsorára csináltam valami tésztát, amit ha értékelnem kell, valahol a „ba..eg ez szar” és az ehetetlen közt mozgott. Kemény menet volt, de megettem, holnap sokat akarok menni, kell a kalória.
Még előző éjjelre egy egész csapat fiatal vert tábort mellettem, de tök normálisak voltak még falkában is. A másik irányban meg egy texasi farmon dolgozó kb. 25 éves srác volt, akiről kiderült, hogy gyakorlatilag a kocsijában él, ami kisebb, mint az enyém. Amennyire értettem, így szeret élni, van neki mindene, ami kell, bicaja, síje stb., de ezeket egy raktárban tartja és amúgy a kocsiban elvan.
Később két cseh bicajossal is összefutottam itt, bikepacking stílusban csavarognak itt pár napot. Valami bicajos kiállításon voltak itt melózni, és ha már itt vannak, akkor maradtak kicsit, stoppal és bicajjal utazgatnak. Önszívatásnak vittek magukkal egy gitárt is, de az élet is adott nekik, az egyikük bicaja eltört a támvillánál, de kreatívan megerősítették egy talált síbottal. Fotózni nem engedték, mert valami proto volt…
Ma a tó észak-keleti felén tekertem, nagyon jó traileken, de hiába ettem meg este azt az iszonyat tésztát, nem lett túl sok erőm, sajna már nagyon fáradt voltam az elmúlt napok bringázásaitól, ez egy kicsit levett az élvezeti értékéből, igazából örültem, mikor végre a kocsihoz értem. Ha jól számolom, akkor az utolsó 9 napban tekertem összesen vagy 32 órát mondhatni nehezített körülmények közt. Kell pár nap pihi most megint. Éjjelre feljöttem Reno-ba, sok mindent kell intéznem holnap a városban és elvileg barátnőm is érkezik délután. Éjjelre egy kaszinó parkolóját néztem ki, remélem nem lesz gond a rendőrökkel. Érdekes volt bemenni a kaszinóba, ennél nagyobb kontraszt nem is lehetne, mint a Lake Tahoe környéki outdoor emberek meg a reggel megismert furgonlakó és a kaszinó vendégei közt van.
Wattson Lake, mesés szállás
Cseh bringásokkal
Wattson Lake partján alvóhely, a szürke az én kocsim, a fehér egy másik furgonlakóé
A koronavírus, ha még nem tette meg, át fogja írni a kerékpározási szokásainkat is, legalábbis a járvány alatt mindenképpen. Bár többségünk (remélhetőleg senki) biztosan nem találkozott még közvetlenül ezzel a vírussal és így nehéz felmérni azt, hogy az eddigi bringázási szokásaink folytatása milyen kockázattal jár a saját és mások egészségére, viszont azt mindenkinek el kell fogadni, hogy a járvány alatt más, az eddigitől eltérő szabályokat kell betartanunk, ha bringázni megyünk és ezt egy közös cél érdekében kell megtennünk.
A napokban előállt járványügyi helyzet miatt komoly döntés előtt áll minden verseny- és rendezvényszervező, így mi is. Megvizsgálva a lehetőségeinket és feladatainkat, arra a következtetésre jutottunk, hogy 2020. május közepén nem lehetséges megszervezni a Magyar Körversenyt. Ebben megerősítettek partnereink is. Többek között a Rendőrség figyelmét és energiáit jelenleg olyan súlyú feladatok kötik le, amelyek mellett nem kérhetjük és nem várhatjuk el, hogy egy kerékpárverseny előkészítésével foglalkozzanak – bármennyire is fontos az nekünk és a szurkolóknak.
Mindannyiunk érdeke az, hogy ez a veszélyhelyzet minél előbb mérséklődjön, és visszatérjünk a normális életmenethez. Minden szakértő szerint ehhez arra van szükség, hogy mindannyian otthon maradjunk. Ez alól a Vuelta Sportiroda munkatársai sem kivételek, ezért március 16-tól az összes kolléga számára otthoni munkarendet vezettünk be. A kapcsolatot telefonon és online tartjuk egymással. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Tour de Hongrie előkészítéséhez elengedhetetlen személyes bejárásokra, felmérésekre, helyszíni egyeztetésekre nincs mód. Ezért is döntöttünk a verseny halasztása mellett.
A vírus terjedésének és lefolyásának ma ismert nemzetközi példáit alapul véve, ideális esetben is legkorábban két hónap múlva kezdhetünk el az utazással, személyes találkozásokkal együtt járó munkavégzéshez, de készülnünk kell még ennél is rosszabb forgatókönyvekre. Ezért a 2020. évi Tour de Hongrie megszervezéséhez a lehető legtávolabbi, legbiztosabbnak tűnő, októberi dátumokat céloztuk meg. A következő napokban erről egyeztetünk a hazai és nemzetközi partnereinkkel.
Amint újabb információval szolgálhatunk, azt megosztjuk a Tour de Hongrie kommunikációs csatornáin.
Mindenkinek egészséget és türelmet kívánunk a következő hetekhez.
És ne feledjétek: Maradjatok otthon!
A Tour de Hongrie-t szervező Vuelta Sportiroda munkatársai nevében,
Eisenkrammer Károly
Az olasz és a spanyol kormány is betiltotta a szabadidő- és a sportcélú kerékpározást, a rendeletet megszegőkre komoly bírság vár.
Már nem csak a versenyeket, a rendezvényeket érinti a koronavírus, hanem magát a hétköznapi kerékpározást is. A két legfertőzöttebb európai országban, Olaszországban és Spanyolországban betiltották a kerékpározást, ráadásul komoly bírságot kap, aki a szabályokat megszegi. Több forrás szerint akár 3000 Eurós bírságra is számíthat az, akit a rendőrök tetten, azaz kerékpározáson érnek. Egyetlenegy kibúvó lehet a bírság alól, ha az adott személy éppen élelmiszerért vagy gyógyszerért megy, de az edzés, a sportolás, a túrázás egyáltalán nem megengedett.
Azért érdekes ez a helyzet, mert mindkét országban óriási népszerűségnek örvend a kerékpársport és biztosan komoly ok kellett arra, hogy ezt meglépjék. Egyébként a válasz nagyon egyszerű arra a kérdésre, hogy miért hozták ezt a szabályt, nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy az egyedül kerékpározók bárkit is megfertőznének vagy megfertőződnének, hanem az egészségügyi rendszer kapacitásait védendő az intézkedés, azaz egy véletlen baleset során megsérülhet a kerékpáros és az ellátása a maximum fölé pörgetett egészségügynek csak plusz teher, ami emberéletekbe kerülhet. Tehát csak a felesleges balesetek kockázatát szeretné csökkenteni ez a rendelet.
Az eset pikantériája, hogy rengeteg profi kerékpáros van mindkét országban, sőt sok külföldi profi is ott tölti az év nagy részét a jó időjárás miatt, és ők most mind nem edzhetnek kint. A rendeletre válaszként nagyon sok kerékpáros elhagyta az országot (köztük magyarok is), hogy folytatni tudja az edzéseit. Spanyolországban március 14-től tilos kerékpározni és egyelőre 15 napra vonatkozik a rendelet.
Vajon melyik lesz a következő ország, aki így dönt?
A koronavírus sajnos a kerékpáros rendezvényeket is érinti, először az UAE Tour, majd az olasz versenyek, köztük a Giro d’Italia kapcsán írtunk róla, viszont már hazai eseményeket is érinti, pontosabban a teljes szezonkezdet elmarad miatta. Nézzük mit veszítünk a járvány miatt!
Magyar versenyek, rendezvények
Tamási Hegyi Kupa (március 15.)
Ezzel a versennyel kezdődött volna a hazai országúti versenyszezon, de sajnos a szervezők a veszélyhelyzetre való tekintettel elhalasztották a versenyt.
Ipark Kupa (március 22.)
Visegrád Nagyvillám MTB és Terepfutó Challenge (március 28.)
Az új MTB versenysorozat állomása is elmarad. A szervezők még a minden rendezvényt tiltó rendelet előtt jelezték, hogy a járványra való tekintettel ők sem szervezik meg a versenyt.
Gran Gella Giro Kupa (március 29.)
A Félsziget Kupát a Tihanyi Önkormányzat az idei évben nem engedélyezte, ezért a szervezők új helyszínt választották a legnépszerűbb hazai országút versenynek, Tótvázsony egy igazi szintes pályával adott volna otthont a rendezvénynek. A szervező a végsőkig kitartott a verseny megrendezését illetően, de az önkormányzat a vírus miatt lemondta a rendezvényt. Persze azóta az új kormányrendelet alapján nem lehet versenyt rendezni Magyarországon.
Kerékvár-Békás Időfutam (április 4.)
A rengeteg amatőr bringást vonzó időfutamot sem tudják megrendezni, ami ráadásul az egyetemi ob is lett volna.
Vértes XCO (április 4.)
Villapark Vértes Maraton (április 5.)
Stop Cukrászda időfutam (április 11.)
Visegrád 4 Kerékpárverseny UCI 1.2 (április 18.)
V4 Pannonhalma Prológ (április 18.)
V. Sefag Kellys Zselic Maraton (április 19.)
Crosskovácsi XCO UCI C2 (április 19.)
VI. Brigetio MTB Maraton (április 25.)
I Bike Budapest felvonulás (április 25.)
III. Kanizsa Nagydíj XCO UCI C1 (április 26.)
Várhatóan a sor még folytatódni fog, egyelőre nem tudni, hogy a járvány mikor ér véget és senki nem szeretné a pénzét olyan rendezvénybe fektetni, aminek a megrendezése erősen bizonytalan. Biztos lesz sok verseny, amit az év második felében remélhetőleg be fognak pótolni és remélhetőleg lesz hol csoportosan megmérettetnünk magunk.
Külföldi kerékpáros versenyek
Elsősorban a nagyobb UCI versenyeket emelnénk ki, hiszen Európában gyakorlatilag nem lehet versenyt rendezni, ezért minden elmarad.
Ha eljegyzési gyűrűkről beszélünk, akkor mindenki lelki szemei előtt egy csillogó, köves gyűrű jelenik meg. Nem meglepő, hogy a férfiak többsége elvész a sokszínű kínálatban, mivel szebbnél szebb ékszerek közül lehet válogatni.
Milyen típusok léteznek?
Többféle eljegyzési gyűrű közül lehet válogatni, így nem csoda, hogy a vőlegényjelöltek jelentős része össze van zavarodva, amikor választani kell. Maga ez az ékszer alapvetően egy köves gyűrű, ami lehet egyköves szoliter, illetve többköves kialakítású is. Drágakő tekintetében a legnépszerűbb alapanyag az arany, ami manapság lehet sárga, fehér, illetve rózsaarany is. Sőt, ha a menyasszony stílusa úgy kívánja, ezeket kombinálni is lehet.
Drágakő tekintetében a gyémánt a legkeresettebb, de nem sokkal maradnak el mögötte a különböző színes drágakövek sem.
A klasszikus eljegyzési gyűrű általában fehér aranyból vagy ezüstből készül és egy vagy több gyémánt díszíti.
Léteznek természetesen egyedi design alapján készülő eljegyzési gyűrűk is, aminél könnyedén játszhatunk mind a gyűrű alapanyagával, az azt díszítő kövekkel és azok színével vagy csiszolásával. Formázhatunk akár sárga és fehér gyémántból margarétát vagy éppen napot is, a lényeg, hogy egyedi és különleges legyen az eredmény.
Ha csak egy követ tartalmaz a gyűrű, abban az esetben is különlegessé lehet tenni, hiszen akár elég egy csavarás is a gyűrűbe, máris azonnal látható, hogy ez nem egy átlagos ékszer.
Amikkel fel lehet dobni a gyűrűket
Ma már szerencsére egyáltalán nem kötelező, hogy a pár tagjainak a gyűrűi egyformák legyenek, bőven elegendő az is, ha csak anyagukban és stílusukban megegyeznek. Ahhoz, hogy igazán egyedi legyen az adott eljegyzési gyűrű, nagyon jó megoldást jelent a gravírozás. Ez azt jelenti, hogy valami személyreszóló apróság kerül a gyűrűbe, amihez persze nem árt, hogy elég széles legyen a karika, hiszen csak így lehet kellően ízléses az elhelyezés.
Természetesen az sem mindegy, hogy miből készül a gyűrű, bár mint említettük, a legnépszerűbb a mai napig az arany. Ezenkívül persze az alapanyag lehet platina, illetve az allergiásoknak a legjobb választás a palládium vagy az ezzel ötvözött arany. Ennek legfontosabb tulajdonsága, hogy semmilyen allergiás reakciót nem okoz.
Ha kicsit egyedi megoldásra vágyunk, akkor remek választás lehet a beton, illetve a fa is. Bármilyen hihetetlen, ma már ezekből is képesek csodálatos eljegyzési gyűrűket készíteni a hozzáértők. Az elsődleges szempont, akárhonnan is nézzük mégis az, hogy az adott eljegyzési gyűrű illeszkedjen a leendő menyasszony stílusához.
Nem találtad még meg a tökéletes gyűrűt? Azt javasoljuk, hogy mindenképp nézz körül az Ékszerpalota webáruházban, és ott biztosan megtalálod azt a gyűrűt, ami tökéletesen fog illeszkedni kedvesed stílusához!
