A sport szerepe a bűnmegelőzésben (5. rész) – Előítéletekkel kapcsolatos játékok
2018-ban a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács megbízásából elkészült egy jegyzet a bűnmegelőzés szerepe és helye a sportfoglalkozásokon témában, mely testnevelőtanároknak, edzőknek, sportszakembereknek szól. A Sport, közösség, bűnmegelőzés jegyzet kifejezetten hasznos mindenkinek a kerékpársportban is, aki gyerekekkel foglalkozik, ezért egy cikksorozatban dolgozzuk fel a szakanyag tartalmát remélve, hogy kedvet csinálunk az edzőknek ahhoz, hogy részletesebben áttanulmányozzák a jegyzetet és alkalmazzák a benne foglaltakat edzéseiken. Az előző részekben a sportfoglalkozásokon használható módszerek közül az értékeinkkel kapcsolatos, felelősségvállalásra irányuló feladatokról és a bizalomjátékokról és a kommunikációt segítő játékokról írtunk, az ötödik részben pedig az előítélettel kapcsolatos játékokat mutatjuk be.
Az előítélet egy komoly társadalmi probléma, ami sem az előítélettel rendelkező egyén, sem az előítélet tárgya – az a személy, akivel szemben előítélet van -, sem a társadalom számára nem jó. Egyrészt aláássa a bizalmat, amiről már írtuk, hogy a társadalom normális működésének egy alapja, másrészt beskatulyáz, diszkriminál bizonyos embereket (rosszabb majdnem mindenkit), akik így nehezen tudnak kitörni a rájuk kényszerített szerepből, ennek következtében sokkal hajlamasabbak lesznek elhagyni a normakövető utat és a bűnözés felé fordulni. De ugyanez igaz lehet a szabályok betartatásáért felelős emberekre is, például a rendőröket is sokszor beskatulyázzák annak ellenére, hogy kevés embernek van velük ténylegesen átélt saját tapasztalatuk.
Ezenfelül érdemes megemlíteni egy sportcsapat működését is, ahol szintén káros és kellemetlen, ha egy új tag érkezik és őt előre valamilyen szerepbe beskatulyázzák ahelyett, hogy valóban megismernék őt, ezzel neki nehéz kitörni az adott ráosztott szerepből és a csapat sem tud hatékonyan működni. Például az országúti kerékpársportban előfordulhat, hogy érkezik egy új bringás a csapatba, aki nagyon jó sprintképességgel rendelkezik, de a külseje nem ezt tükrözi (mondjuk van rajta pár kiló felesleg) és emiatt mindenki ráosztja azt a szerepet, hogy ő egy dagi, lassú kerékpáros, ezért nem is őt segítik sprintben, miközben akár versenyeket is nyerhetne a csapat, ha bíznának benne. De ugyanez igaz lehet labdajátékokban is, az új játékos valamilyen külső oknál fogva azt sugallja a többiek számára, hogy ügyetlen és nem passzolnak neki, miközben lehet ő a legjobb játékos a csapatban. Ezért fontos, hogy mind bennünk, mind a gyerekekben kialakuljon az ítélet- és diszkriminációmentes, asszertív kommunikáció.
“Az asszertív kommunikáció során képesek vagyunk úgy megfogalmazni saját igényeinket, hogy a másik felet is tiszteletben tartjuk, nem sértegetjük, nem fogalmazunk meg irányába értékítéletet, nem személyét, hanem magatartását minősítjük. Az asszertív kommunikáció őszinte, egyenes, tekintettel van a másikra.” – szól A Sport, közösség, bűnmegelőzés jegyzet.
A jegyzetben találunk jó módszereket ennek fejlesztésére, ilyen például a megbélyegezve játék. Ez a feladat segít abban, hogy a gyerekek átéljék mindkét fél részéről, hogy milyen amikor valakivel szemben indokolatlanul előítéletek vannak, átérezzék azt, hogy milyen az előítéletek áldozatának lenni, melynek köszönhetően formálódik a gondolkodásuk.
[message_box title=”Megbélyegezve játék” color=”blue”]A játékosok hátára post it-eket ragasztunk, amelyeken egy-egy szó található. A szavakat mindig annak függvényében állítjuk össze, hogy milyen problémára kívánunk rávilágítani, de természetesen alkalmazható általános fejlesztésre is. Szavak lehetnek: edző, játékos, szülő, szertáros, csere, bíró, rendőr, bűnöző, elítélt, védő, gólkirály, tanár stb. Miután a felragasztás megtörtént, megkérjük a játékosokat,hogy sétáljanak körbe, s mindenkivel annak megfelelően beszéljenek, mint ami a cetlin olvasható. A játékra adjunk néhány percet, s figyeljük az elhangzottakat.
Feltételezhetően záporozni fognak a minősítő jelzők, ezeket jegyezzük meg, hogy a reflexiós körben hivatkozhassunk rájuk. A következő kérdések ajánlottak:
• Ki miből jött rá a saját szerepére?
• Volt-e olyan, ami bántó volt számára?
• Miért gondoljuk azt, hogy egy tanár/edző/gólkirály biztos,hogy ilyen vagy olyan?
• Örülnél-e annak, ha téged ilyen szavakkal illetnének?
[/message_box]
