A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) megvizsgálta az idei kerékpáros világbajnokság környezetre gyakorolt hatását. A flandriai esemény tapasztalatairól most egy bővebb elemzést adott közre a szervezet a saját honlapján.

A 2021-es viadal abból a szempontból is emlékezetes marad, hogy ez volt az első olyan kerékpáros-vb, ahol a nemzetközi szövetség saját tevékenységét vizsgálta felül, és készített egy visszacsatolást is saját maga (és a nemzetközi közösség) számára. Így, hogy a környezeti hatások mérhetővé váltak – pontosabban eddig is azok voltak, de az UCI most alkalmazta ezt a módszert először – egyrészt keletkezett egy visszajelzés az elvárásoknak való megfelelésről, másrészről létrejött egy benchmark, vagyis egy olyan referencia adat, amelyhez a következő évek hasonló jellegű eseményeinek környezeti lábnyomát majd viszonyítani lehet.

„Köszönjük a szervezők és a Deloitte Belgium támogatását, akik segítségünkre voltak az adatok számszerűsítésében” – mondta David Lappartient, az UCI elnöke. A kerékpáros világ feje hozzátette, hogy a szövetség mindig is elkötelezett volt a negatív környezeti hatások csökkentésében, és a jövőben is közreműködik majd az érdekeltekkel, hogy jelentős változásokat tudjanak elérni a sportágban. Christophe Impens, a szervezőbizottság társelnöke elmondta, hogy a fenntarthatóság a világbajnokság alapértékei közé tartozik. „Egy ilyen rangos eseménynek társadalmi szerepe is van. A szponzorainkkal és partnereinkkel együtt elköteleztük magunkat a karbonlábnyom csökkentése és a zöldebb mobilitás mellett.” – tette hozzá a belga tisztségviselő.

A tanulmány szerint 2292 tonna szén-dioxid kibocsátással járt a nyolcnapos esemény. Érdekességképp, a FIFA által szervezett 2018-as labdarúgó-vb több, mint kétmillió tonna szén-dioxid kibocsátással járt, a jövő őszi katari-vb pedig az előrejelzések szerint 3,6 millió tonna Co2 kibocsátást fog eredményezni. Az idei, UEFA által szervezett labdarúgó-EB is közel félmillió tonna üvegházhatású-gáz légkörbe lökésével járt együtt. Az említett események ugyan hosszabbak, mint a kerékpáros-vb, és a foci esetében több nézőt is vonzanak (ez más sportok esetében nem biztos, hogy így van) azonban egy szempontból különösen érdekes megvizsgálni az események természetét: ez pedig az infrastruktúra. A kerékpár sportot nagyon sok kritika érte, hogy a versenyzők és az eszközök szállítása – akár országon belül, vagy a háromhetes körversenyek estében akár országok között -, illetve a csapatautók, és egyéb kísérő járművek teljesítményei nagyon károsan hatnak a környezetre, nem beszélve a nézőkről, akiknek a negatív hatásait (utazás, fogyasztás) nem foglalja magába a tanulmány. Ez a kritika a fentebb ismertetett adatok tekintetében nem állja meg a helyét, hiszen a helyhez kötött események (így a labdarúgó stadionok, kézilabda arénák, és még lehetne sorolni…) nem feltétlenül járnak együtt kevesebb szén-dioxid emisszióval. Tény azonban, hogy a kerékpár sport negatív környezeti hatásait is meg kell próbálni kiküszöbölni, az alternatív lehetőségek mentén pedig a karbonlábnyomot csökkenteni.

A fent említett célok elérése érdekében az idei világbajnokságon néhány újítást vezetett be a szövetség, amely összhangban van az ENSZ ajánlásaival. Ennek az áldozatai volt például a versenyzőket kísérő csapatautók, amelyek az eddig hagyományos, belső égésű motorral működtek, idén azonban 4 teljesen elektromos  és 30 hibrid modellnek szavaztak bizalmat a szervezők. A klíma ajánlások alapján a másik fontos változtatás az áramot szolgáltató generátorok biodízellel történő meghajtása volt, illetve az egyszerhasználatos műanyag palackokat, poharakat is kitiltották az eseményről. Az UCI tehát így próbálta meg csökkenteni a világbajnokság karbonlábnyomát, és ahogy már elhangzott, az intézkedésekkel 2300 tonna alá sikerült a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét lenyomni. Ebben azonban nincsenek benne a nézők által generált, járulékos kibocsátások: ilyen például az utazás, az étel- és ital fogyasztás, vagy a különböző szurkolói termékek (sálak, mezek,sapkák) megvásárlása. Ralf Roth szerint, aki a Szabadtéri Sportok Intézetének az igazgatója a kölni sportegyetemen, egy esemény teljes szén-dioxid emissziójának 85%-át a nézők teszik ki, és maga az esemény mindössze 15%-al járul hozzá a környezet szennyezéséhez. A kutató állítását statisztikai adatokra alapozta, de ezt figyelembe véve a flandriai-vb karbonlábnyoma is akár háromszor-négyszer akkora lehet, mint gondoltuk, még ha a koronavírus-járvány miatt sokak maximum a tévéképernyők elől izgulhatták végig a versenyeket. A 2292 tonna Co2 egyébként megfeleltethető 458 magyar állampolgár éves karbonlábnyomával, és több, mint 10 000 Budapest-London repülőjárattal. (Ezek fényében gondoljunk bele, hogy egy nagyobb esemény több millió tonnás kibocsátása micsoda szennyezéssel jár.)

„A tanulmány egy fontos lépcsőfok a történetben: egyfelől a változás mértékegysége, másfelől egy értékes visszajelzés a jelennek, harmadrészt pedig viszonyítási alap a jövő számára.”- fejezte be mondandóját az UCI igazgatója.

Vélemény – A sportban régóta terítéken van az események zöldítése, főleg az ENSZ és más civil szervezetek nyomására. A szervezők vállalásainak összhangban kell lenniük a klímacélokkal, amelyeket a múlt statisztikai adatai alapján nem lehet, és nem is érdemes megkérdőjelezi. Az eseményeknek – sportágtól függetlenül – egyszerre kell tartani magukat vállalásaikhoz, elkötelezettnek lenni a célok iránt, és kiszolgálni, élményt nyújtani a közönségnek. A kerékpáros világbajnokság példája változásra ösztökélheti a körversenyek, és más egynaposok szervező bizottságait is, és egyértelműen egy etalon lehet azon az események számára, ahol erre eddig kevesebb figyelmet fordítottak. Az alpesi kör szervezői már léptek is ezügyben: ahogy arról a jövő évi Tour of the Alps útvonal bemutatója kapcsán is írtunk, a szervezők egyazon városba helyezték a szakaszok kezdő-és végpontját. Így ahová előző nap megérkezik a mezőny, másnap onnan indul tovább.