Új „Saintek” a küzdőtéren – előzetes

By

-

2008-04-26

Márciusi lapszámunkban már elkezdtük bemutatni a Shimano 2009-es fejlesztéseit, de a megjelentetési korlátozások miatt az akkori bemutató nem lehetett teljes. Eltelt két hónap, és szerencsére ismét feloldódott egy embargó, így a „brendnyú” Saint szettről végre lehullhat a lepel…

A Saint szett 2004-ben jelent meg a Shimano palettáján, és abban a tekintetben elég nagy dobásnak bizonyult, hogy ez volt az első kifejezetten kemény zúzásra szánt alkatrészcsalád a cég életében. Ezen okból – valamint a cég alapfilozófiája miatt – alaposan túlépített alkatrészcsalád lett, ennek minden pozitívumával és negatívumával.

Ha visszagondolok a szettre, egyből feldereng bennem a kicsi, vaságyastól 45 kilós japcsi mérnökök feje, amint Freeride videók bámulása közben azon tanakodnak, hogy: „hűűűűű… hát ezek az európai árcok nádon keménen kerekpárzanak, azok a nagydarab amccci „fat-ass” bácik meg méginkább… ide meg ide rakjunkcak még ed kisz ányágot, nehod eltörjön…” A végeredmény persze hozta a papírformát, szinte elpusztíthatatlan lett a szett…

És hogy milyen lesz a Saint 2009-ben, arról Atom számol be részletesen magazinunk nemsokára megjelenő 2008. májusi számában.

Az UNIQA Buda Maratonnal rajtol a maraton-szezon

By

Bikemag

-

2008-04-26

Idén hatodik alkalommal kerül megrendezésre az UNIQA Buda Maraton és Mountain Bike Majális, mely a hegyikerékpárosok népes táborának szezonnyitó rendezvénye. A főváros legjelentősebb kerékpáros szabadidősport-eseményén részt vesz Parti András (Trek Józsefhegyi SE) pekingi olimpiai résztvevő és Benkó Barbara (LTV Merida Racing) junior világkupafutam-győztes; a Hármashatár-hegyi repülőtéren kitűzött rajtvonalnál esélyesként láthatjuk Buruczki Szilárd (PCCC-Magellan-Adidas) olimpiai tartalék kerekest. A családi kerékpáros majálisra a szervezők 5-6 ezer résztvevőt, köztük 6-700 versenyzőt várnak. A bringások 42-, 21- és 10 kilométeres távok közül választhatnak.

– Öt éve egyre növekvő résztvevőszámmal indítjuk szezonnyitó hegyikerékpáros versenyünket. Minden évben újdonságokkal tettük érdekesebbé a megszállott bringásoknak az eseményt, a leglátványosabb az egy vonalból rajtoló több száz biciklis, mely még Európa-szerte is ritka. A nézőket sörsátorral, koncertekkel, az iskolásokat gyermekversennyel, a családokat ügyességi pályával várjuk, este pedig buli a Rekettyés turistaházban, Takács Tamással. Azoknak is kedvet szeretnénk teremteni a sportághoz, akik először ülnek mountain bike-ra – invitál Harangvölgyi András. – Az idei maraton alkalmával az UNIQA biztosító a kerékpározás hazai történetében először jelenik meg a kerékpáros biztosítási termékével, ebből az alkalomból mint a rendezvény névadója vesz részt a rendezvényen – tette hozzá a főszervező.

Program:

8-11 h: helyszíni nevezés a VI. Buda Maraton versenyre
8-10 h: helyszíni nevezés a Diák versenyre
10-11:30 h: DIÁK KUPA Gyermekverseny
12 h: VI. BUDA MARATON rajt
12:30 h: DIÁK KUPA eredményhirdetés
13 h: DUAL TRIÁL NAGYDÍJ
15 h: BUDA MARATON eredményhirdetés
16 h: Tombola, nyereményjáték sorsolás
18 h: Szezonnyitó bringa party a Rekettyés turistaházban, meghívott sztárvendég: Takáts Tamás

A térképvázlatra kattintva letölthető a nagyméretű, nyomtatható változat:

Kiszállni – Kiállítás a Köröndön

By

Horváth Balázs

-

2008-04-25

Budapesten a Kodály körönd kerítésein magyar fotóművészek kerékpáros fotóiból rendezett szabadtéri kiállítás tekinthető meg 2008. április 20. és május 11. között. A Balkon Kortárs Művészeti Folyóirat és a Bardkard Produkciós Iroda szervezésében megvalósított tárlat fővédnöke Bodor Ádám, a GKM kerékpáros ügyekben illetékes miniszteri biztosa. A kiállításon Magyarországon és külföldön készült fotók tekinthetők meg.

Kiállító fotósok: Barakonyi Szabolcs, Benkő Imre, Dóka Béla, Fabricius Anna, Gulyás Miklós, Hajdu Gábor, Kapolka Gábor, Kárpáti János Iván, Kéri Gáspár, Kiszely Krisztián, Kudász Gábor Arion, Martincsák István, Molnár Zoltán, Pecsics Mária, Szalontai Ábel, Szilágyi Lenke, Szirtes János, Tóth Márton, Újvári László, Urbán Ádám, Vancsó Zoltán és Vass Tamás.

Pesuth Rita és Kropkó Péter a X2S multisport sorozat védnökei

By

sajtóközlemény

-

2008-04-25

A X2S TEAM sajtótájékoztatóján Tóth Viktor, a csapat vezetője röviden ismertette az idei terveket, a csapat kiemelt versenyzőit, valamint bemutatta az éves támogatókat: Saab Biopower, Garmin, The North Face, Pr Telecom, Router Networking, Yasec, Biorganik. Az idei évre kialakult az a szponzori kör, amelyik tudatosan, a csapat elvei miatt adja a támogatást és a nevét a Cross-to-Save eseményekhez, nemcsak üzleti megfontolások miatt.

A sajtótájékoztató vezetője, Bíró Ádám bemutatkozott, mint a X2S hangja: ő lesz ebben az évben a versenyek bemondója, hangulatfelelőse. Miután néhány szóban bevezette a X2S idei programját, bemutatta a sorozat két védnökét: Pesuth Rita 6-szoros kick-box világbajnokot – aki gyerekkorában maga is kipróbálta a tereptriatlont, de ma is aktív természetjáró – és Kropkó Pétert, aki a magyar triatlon élet meghatározó és nemzetközi szinten is óriási megbecsülést kivívó személyisége. Péter szakmai szempontból is magasra értékelte a X2S törekvéseit, hiszen az olimpiai triatlon számára is olyan bázist hoz létre ez a versenyforma, amelyből a jövő élvonalbeli sportolói nőhetnek ki.

A csapat tagjai közül Erdélyi Eszter – többszörös magyar bajnok, Európa-bajnok, világkupa győztes – ennek az útnak élő bizonyítéka, hiszen alig két év alatt a világ élmezőnyébe került. Eszter beszélt az idei terveiről, ahol a kiemelt cél a világbajnoki dobogós helyezés. Ugyancsak bemutatkozott Ziskó Balázs és Medgyes Gábor, akik tereptriatlonban a hazai sikereik után készülnek az idei nemzetközi versenyekre, valamint Kis Gyula, aki triatlonban és Szalay Péter, aki hegyikerékpárban képviselik a csapatot hazai és nemzetközi versenyeken.

A sorozat kiemelt rendezvényei a 3. visegrádi terepfesztivál keretében megrendezésre kerülő ‘The North Face’ és a kőszegi ‘PR Telecom’ nemzetközi tereptriatlon versenyek, valamint a zánkai ‘PR Telecom’ nemzetközi féltávú Ironman verseny. Szinte minden állomáson gyermek- és Garmin kincskereső események színesítik a programot.

A városban tapasztalt hatalmas közlekedési dugó is alátámasztotta a csapat által képviselt értékek egyikét: a városi kerékpározás fontossága már ma is égető kérdés, sem a megoldással, sem a népszerűsítéssel nem lehet tovább várni.

www.3x2s.hu
Fotó: Erőss Elemér, X2S

Magellan Tucana Street 2k8

By

Spálya

-

2008-04-24

Az első idei napsütéssel együtt megérkezett hozzánk az első Magellan bicó is. Mivel felkészületlenül ért a felkérés, miszerint foglaljam írásba, miként is vélekedek róla, így segítséget vettem igénybe. Sanyiii barátom triálos múltjával és streetes/dörtös jelenével kiváló alanynak bizonyult segéd-tesztpilótai bevetésre, így ketten vettük nyakunkba a várost, megfelelő helyszínek után kutatva.

A bringát belépő szintű triálgépnek szánta a gyártó. Meglátszik rajta, hogy olyanok keze is benne van, akiknek van tapasztalatuk a triálbringák használatában. Egy jó triálgép két legfontosabb jellemzője a jó geometria és az alacsony tömeg. Úgy gondolom, hogy az elsőt alacsony költségvetésből ki lehet hozni, ellenben a másodikat nagyon nagy anyagi ráfordítással lehet csak leszorítani. Éppen ezért logikus lépésnek tűnik megalkotni egy olyan geometriával rendelkező gépet, amellyel bárki elkezdheti az alapoktól. Annak idején, amikor bringaboltban dolgoztam, gyakran előfordult, hogy nem tudtunk megfelelő választ adni erre a végtelenül egyszerű kérdésre, hogy mennyibe is kerül egy triálbringa. Mivel nem volt a piacon olyan, amit nyugodt szívvel ajánlottunk volna, így inkább hümmögtünk és vakargattuk a fejünket, majd hosszas számolgatás után leggyakrabban olyan összeg jött ki, amit hallva a vevő inkább más hobbit keresett. Ám 2008 ezen a téren is meghozta a változást. A váz geometriája és a villa megadja a megfelelő alapot a kezdőknek, így minimális anyagi ráfordítással eldöntheti a lelkes amatőr, hogy valóban ezt a sportot kívánja-e művelni.

Jómagam próbáltam már sokfajta triálgépet, és eddig bárkiéra is ültem rá, szinte mindenkiével elboldogultam a saját szintemen, így joggal vártam el a Tucanától is ugyanezt. Nem is kellett csalódnom… A kiállás, hátsókeréken ugrálás, bunny-hop, side-bunny valamint a forgások mind-mind a profi triálbringák használata során tapasztalható érzéseket keltették bennem.

A hajtásrendszer és a kerekek összeállítása jól sikerült. A ballonos gumik jó mintázattal még a télies időjárás ellenére is jól megtapadtak a különböző felületeken. Az elöl-hátul 36 küllős kerekek jól bírták a strapát. Tárcsafék előkészítést az első- és a hátsó agyon egyaránt találunk. Néhány Sanyiii által elrontott „180 padka bunny” után is úgy forogtak, mint az újak. Nem kell lemondani a haladás élményéről sem, mert a hátsó hét fokozat és a hosszú nyeregcső szinte teljes értékű kerékpárt varázsol a gépből, így akár a streetesekkel is tudjuk tartani a tempót egy kellemes délutáni tekerésen.

Az irányítópult triálbringától szokatlanul rövid stucnija szintén azt a szabadságot adja meg a ridernek, amit a haladósabb áttétel, így akár dörtözni is lehet vele. A fékkarok hatalmasak, de néha így is keményen be kell rántani őket, hogy munkára fogják a V-fékeket. A váltókar nekem nagyon tetszett, annak ellenére, hogy ormótlanul nagy, remekül kezelhető és minden helyzetben kézre esik. Mindezek megfelelő rögzítéséhez sajnos nem kapta meg a Trigon kormányt, de ezzel is remekül elboldogultunk. Főleg, hogy a Sora rövidkanalas hátsóváltó szinte lánccsattogás-mentessé tette a leugrásokat.

A gyakorlati próbához teljes triálos repertoáromat előkészíttettem, hosszasan gyakorolgattam és a néha igen csúnya rontásaimat egyetlen meghibásodás nélkül átvészelte a gép. Volt, hogy a mindennapi életben is hasznát vettem, mert ugye milyen snassz már gyalog lemenni a boltba, így viszont az ötödik emeletről történő lépcsőzést is letudtam a bringával. Aztán eljött a nagy nap – irány a fotózás! Több helyszínt is körbejártunk, majd teljesen besötétedett, emiatt hétvégére csúszott a pózolás. A bringát addig Sanyiiinál hagytam, hadd gyakoroljon ő is. Végül Csepelre esett a választásunk. Jobbnál jobb helyeket találtunk, de a nagy olvadás ellenére jegesebbnél jegesebb felületekkel szembesültünk, és bármilyen jól is tapadt a gumi, azért egyikünk sem kockáztatott meg egy kipörgő hátsókerék miatt arccal a betonba tompítást. Végül jégkaparóval tisztítottunk meg a beton felületét, majd a tapasztaltabbra hagytam a pózolást…

Sanyiii meglátásai a bringáról:

Először is hadd mondjam el, hogy amikor a Magellan triálvázakat kezdett gyártani, még senki sem gondolta volna, hogy ilyen népszerű lesz ez a szakág. Ahogy aztán teltek az évek, a lelkesedés nem csökkent, sőt, egyre nagyobb tömeget vonzott magához a sportág, ezzel párhuzamosan viszont az igények is megoszlottak. Ennek örömére most már ott tartunk, hogy akár válogathatunk is a bringákból, hiszen három különböző összeállítás közül választhatjuk ki a számunkra megfelelőt. A hazai kínálatból mindig is a Magellan nyújtotta azt az ár-érték arányt, melyre a legtöbben rábólintottak.

A Tucana Street komplett kerékpárként nem rossz választás annak a személynek, aki éppen most tagozódik be a triálos társadalomba. Ezen a kerékpáron voltaképpen meg lehet tanulni azokat az alapvető technikákat, amelyeket a későbbiekben akár profi szinten is lehet kamatoztatni.

A legszembetűnőbb a kerékpáron elsőre talán a váz és a villa párosítása volt, ami kellemesen meglepett. A színválasztás és a geometria is kielégítő. Külön dicséretet érdemel a villa, ami gyönyörűen kidolgozott, továbbá profi tárcsafék fület és bowdenház vezető szemet is kapott. A vázat kizárólag V-fék tüskével látták el. Mint az a triálvázaknál megszokott, a kábel és a bowdenvezetők a felsőcső alján védetten futnak. Két hatalmas merevítés segíti a félintegrált kormánycsapággyal rendelkező fejcsövet a „rendeltetésszerű” használat közben fellépő erők elleni küzdelemben. A yoke kovácsolt alumínium, ami a rövid láncvillához csatlakozik. A váltópapucs nem cserélhető, így jó lesz vigyázni a váltó odaverésével.

A bringa nagyon könnyen kezelhető, megszokása nem okozott gondot. Legnagyobb problémám a fékkel volt, ami sajnos nedves időben jóval rosszabbul fogott, mint száraz körülmények között. Mindenképpen javaslom egy HS-33-as beszerzését. A rövid stucnitól jobban féltem, mint kellett volna, hiszen mintegy fél óra alatt hozzászoktam. Sokat játszottam a megfelelő guminyomás meghatározásával, így néha nagyot koppant a felni, de szerencsére sem defektet, sem pedig felütést nem sikerült összehozni. A hajtóművet kissé rugalmasnak találtam, de ez elhanyagolható, hiszen belépőszintű bringáról van szó. A hátsó agy reteszelése viszont messze elmaradt az elvárásoktól, ráadásul feleslegesen van rajta féktárcsa előkészítés, hiszen féknyerget nem tud fogadni a váz. Talán érdemesebb lett volna egy komolyabb, tárcsafelfogatás-mentes agyat befűzni…

Mindez azonban legyen már az új tulajdonos gondja, hiszen ár-érték arány tekintetében Magellánéknak ismét sikerült egy remek bringát összeállítani. Kicsit egyénre szabva nagyon jó kezdő triálbringát varázsolhatunk belőle.
[poll id=”23″]
Eredetileg megjelent a Bikemag 2008. január-februári lapszámában.

Forgalmazó: Cseke Zrt.
Származási hely: Magyarország
Vázgarancia: 1 év
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 105.000 Ft
Vázanyag: Alumínium
Villa: Tri-Gon 408 mm
Hajtómű: Bike Positive; 170 mm; ISIS; 22 fog + rockring
Középrész: Bike Positive ISIS
Lánckeréksor: SRAM 3.0; 12-32 fog; 7 seb.
Lánc: KMC Z
Váltókar: Shimano SL-TX 50
Hátsó váltó: Shimano Sora RD-3300
Fék: Bike Positive V-fék
Első agy: Bike Positive Country Disc V2; 36 furat
Hátsó agy: Bike Positive Country Disc V2; 36 furat
Felnik: Bike Positive Zero; 36 furat
Küllők: 2 mm; fekete
Külsők: WTB Mutano Raptor; 26 x 2,24 (52/54)
Kormány: Bike Positive Rising Bold 30; 670 mm szél./30 mm emelés
Kormányszár: Bike Positive Tribal; 75 mm/7 fok emelés/31,8 mm befogó
Markolat: Bike Positive Double half; 130 mm
Kormánycsapágy: Bike Positive Press-In ST
Nyeregcső: Bike Positive 27,2 mm; dupla csavaros
Nyereg: Bike Positive
Pedál: Duplakeretes alu

Geometriai adatok
Fejcsőszög: 72 fok
Nyeregvázcső-szög: 76 fok
Tengelytáv: 1060 mm
Láncvillahossz: 385 mm
Felsőcsőhossz: 590 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 599 mm
Fejcsőhossz: 117 mm
Tömeg: 12,91 kg

Keresik a Merida Multivan Team Belgiumban ellopott kerékpárjait

By

sajtóközlemény

-

2008-04-24

A Mountainbike világkupa-sorozat első, belgiumi állomása előtt, a houffalize-i pályától 20 kilométerre lévő hotel biztonságosnak kikiáltott tárolójából péntekről-szombatra virradóra ellopták a Merida Multivan Team kerékpárjait. Az eltűnt bringák között van 6 vadonatúj, használatlan „96” összteleszkópos MTB kerékpár, 3 „FLX” karbon merevvázas MTB kerékpár és egy „Target 6” országúti kerékpár. Az összteleszkópos kerékpárok limitált, szériagyártás előtti modellek, speciálisan a versenyzők számára készültek. Az ellopott értékek használhatatlanok kereskedelmi célból, ugyanis az alkatrészeken jelölték, hogy szponzorált versenyzők részére gyártották.

Bár a csapat szerelőinek egy napon belül minden versenyző részére sikerült összerakni versenyzésre tökéletesen alkalmas kerékpárokat, az anyagi kár jelentős, körülbelül 100 000 Euro.

Pár éve a Houffalize Világkupa idején gyakran előfordulnak hasonló esetek. A Merida Multivan csapat elméletileg biztonságos, zárt helyen hagyta a kerékpárokat, a tény, hogy az elővigyázatosság ellenére mégis ellopták az összes gépet, mutatja, hogy szervezetten működő banda hajtotta végre a bűntényt. Ráadásul a Merida Multivan Team nem az egyetlen áldozat, két másik csapatnak is ellopták a felszerelését.

A jövőben a Merida Multivan Team személyzete még komolyabban fogja venni a biztonsági intézkedéseket, válaszul e magas szinten kivitelezett profi bűntényre. Ez nagyobb költségekkel jár majd, de elkerülhetetlen a befektetés, mert a tolvajok módszerei is egyre veszélyesebbek. Néhány másik csapatnál őrt alkalmaznak, hogy biztonságban tudják a drága kerékpárokat.

”Sajnos a csapatok nagyjából magukra maradnak a kárukkal. Különösen Belgiumban, ahol évek óta élő probléma a kerékpárlopás és sem a versenyszervezők, sem a rendőrség nem reagál megfelelően” – nyilatkozta Andreas Rottler csapatvezető az incidenssel kapcsolatban, kifejezve reményét, hogy a jövőben a különböző versenyrendezők mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megelőzzék a hasonló eseteket.

Buruczki Szilárd győzelmével zárult az első idei XCO Magyar Kupafutam

By

sajtóközlemény

-

2008-04-24

Az elit verseny nem hozott túl sok izgalmat, legalábbis a győztes személyét illetően, mert Szilárd már a rajtnál az élre állt és fokozatosan növelte előnyét a 6 kör alatt. A leggyorsabb kört is ő jegyezte 20:03-al amiért egy különdíjjal jutalmazta a főszponzor Ebike. Szilárd mögött annál érdekesebben alakult a verseny, hiszen az abszolút második helyen sokáig az U19-es Béla Attila (Giant-Gyömrő) haladt, megelőzve sok elit versenyzőt. Miután Attila teljesítve az előírt penzumot kiállt a versenyből Grósz Béla (Bringavilág SK-Bornsport) vette át az abszolút második helyet amelyet nem is engedett ki a kezéből. egészen a célig. A harmadik helyen Bogár Gábor (Bringavilág SK-Bornsport) érkezett kiegyensúlyozott köröket produkálva. Az U23-asok versenyében az utolsó körben jól hajrázó Kusz Mátyás (ZKSE) győzedelmeskedett az 5 körönát vezető Szlobodnyik Zsolt (Merida Maraton Team) előtt.

A Nőknél Deli Anett (Bringavilág SK-Bornsport) volt a leggyorsabb őt követte szoros versenyben Simon Emese (KTM TEAM- Erste) , majd Füzy Anna (TREK- Józsefhegyi SE). Hogyan is történt?
A beharangozott technikás új pálya bejárására sokan érkeztek már szombaton délután, ám nekik nem volt szerencséjük , ugyanis szombat reggeltől kisebb megszakításokkal egészen estig áztatta az eső a pályát . Az eső hatására a „halálfejes” lejtő szinte járhatatlan lett. A szombati pályabejárás után többen visszaadták a rajtszámot lemondva az indulásról. Szombat éjjeltől vasárnap késő estig, már nem esett, sőt ragyogó napsütés volt, ez azonban csak vasárnap délutánra szárította fel igazán élvezhetővé a pályát.

A 8:30-as technikai értekezleten a csapatvezetők egyedül az U19-es kategóriánál csökkentettek körszámot. 9 órakor Árvai Denisza polgármesterasszony kétnyelvű megnyitójával együtt rajtoltak a legkisebbek. A gyerekverseny füves pályája szerencsére ekkorra már jórészt felszáradt, így biztonságosan kerekezhettek rajta a csöppségek. Szlovák versenyzők főleg a gyerekversenyeken indultak ahol majd minden kategóriában az élen végeztek , borsot törve ezzel a magyarok orra alá.
10 órakor rajtoltak a Rövidtávosok akik számára már Magyar Kupa minősítésű volt a verseny. A pálya számukra még igen kemény volt sok tolós résszel. Meg is látszott ez az időeredményeken , a versenyzők több időt töltöttek a pályán a szokásosnál. A férfiak versenyét Tánczos Gábor (nyerte a hazai Reitinger Gábor (Vitalitás SE Golyán Kerékpár) és a Cyclocross kerékpárral induló Vertich Tamás (SHKE) előtt. A Rövidtávú nőknél Nagy Ágnes (KTM Team Erste Leasing), míg az U19 Fiúknál Zámbori Miklós (CUBE Csömör) győzött. . Az idei szabálymódosításoknak köszönhetően a Középtáv, U17, Master 1-2 rajtja 11 óra 30 perckor volt. A legtöbbet változó folyamatosan száradó pályán ők már több helyen tekertek, mint futottak az emelkedőkön, a pálya azonban még mindig kedvezett a jól futóknak. Szécsi Tamás (Bringabanda) magabiztosan nyert, Mögötte Ibrányi Attila (Vitalitás SE – Adidas- Basica –Golyán Kerékpár) duatlonos múltjának is köszönhetően szerezte meg a második helyet. A Master 1 kategóriába felkerült Horváth Csaba (KTM TEAM- Erste) magabiztosan utasította maga mögé vetélytársait, Master 2- ben Gortva László merevvillás simapedálos géppel is győzni tudott. Az U17-es fiúknál a balassagyarmati Fenyvesi Péter (Vitalitás SE Golyán Kerékpár) a3.helyet csípte meg két Szlovák versenyző mögött .

Az Elitek rajtjára már olymértékben felszáradt a pálya, hogy az erősebbeknek szinte végig tekerhető volt. Talán ennek is voltak köszönhetőek a szinte mesébe illő köridők amelyeket az élen Buruczki Szilárd Produkált.
A versenyen nagyon sajátságos hangulatot teremtettek a helyi szurkolók, akik a pálya különböző pontjain biztatták a versenyzőket szlovák és magyar nyelven is. Az 532 lakosú település példamutató vendégszeretettel és segítőkészséggel fogadta a számukra teljesen ismeretlen sportágat és annak versenyzőit, sőt a versenyrendezésből is jócskán kivették a részüket. A versenyzők részéről kritika igazából csak a szeszélyes időjárással kapcsolatban fogalmazódott meg, amely sártengerré változtatta szombaton a pályát. A versenyen jelen volt a Szlovák Kerékpáros Szövetség egy képviselője aki szintén elismeréssel nyilatkozott a rendezésről és felvetette a további együttműködés lehetőségét akár Szlovák Kupa szintjén is.

Szász Viktor főszervező nyilatkozata:
„Köszönettel tartozom a főtámogató Ebike-nak , valamint Szlovákgyarmat önkormányzatának akik egyedüliként tartottak ki a rendezvény mellett, akkor is amikor a határátlépési problémák megingatták a verseny Magyar Kupa státuszát. A versenyzők nagytöbbsége pozitívan jelzett vissza és jövőre is szeretne itt versenyezni , ezért a jövő évi versenyre főszervező kerestetik .”

Teljes köridős eredménylista megtalálható a www.vitalitas-se.hu oldalon

Hétvégi programajánló – Csárda Túra

By

Horváth Balázs

-

2008-04-23

Akinek 2008. április 27-ére még nincsen programja, az ezúttal akár a szlovákiai Révkomáromba is látogathat egy teljesítménytúra erejéig. A Szabadság Vándorai Túrakerékpáros Egyesület 2003-ban Csárda Túra elnevezéssel kerékpáros mozgalmat indított Révkomárom és környéke szépségeinek és látnivalóinak megismertetése érdekében. A résztvevők a Classic 40, az MTB 55 és a Road 85 kilométeres útvonalak közül választhatnak.

Az MTB kategória 80 százalékban terepen vezetett útvonal, teljesítése terepkerékpárt és jobb erőnlétet igényel. A nevezés a túra napján, reggel 7 és 9 óra 30 perc között történik. Nevezés után az igazolófüzetbe feljegyzésre kerül az indulás időpontja. Ettől a pillanattól számít a túraidő egészen a füzet leadásáig. A teljesítménytúrázó feladata, hogy az útvonalat minél hamarabb végigjárja és felkeresse az egyes falvakban elhelyezett igazolóállomásokat. A túra címéhez méltóan a pecsétes igazolásokat a csárdák és kocsmák pénztáráinál kell begyűjteni. Az igazolófüzetben a térképvázlat mellett az adott csárda vagy kocsma címe is megtalálható. A kiértékelés az elért idők alapján történik. Időegyenlőség esetén a „junior” kategóriában a fiatalabb, a „felnőtt” kategóriában pedig az idősebb kor jelent előnyt.

A részletes kiírás innen tölthető le.

Kona Stinky

By

Atom

-

2008-04-23

A közismert „ronda, és finom” szlogen apropóján előállhatnék most azzal, hogy „ahol a büdös, ott a meleg”… És ha a Stinky freeride-os figurájának dumáját komolyan vesszük („Pull My Finger”), akkor garantált a hatás – már ami a büdöset illeti… 🙂 A helyzet persze most sem ennyire egyértelműen fekete vagy fehér.

Pedig a gép színe tényleg ezt mutatja. Az előző lapszámunkban mutatta be nektek Spálya mester a BASS-t, ami a Konánál az Out of Bounds széria legrövidebb rugóutas Slopestyle gépe. A paletta másik végén e kategória legolcsóbb képviselője a Stinky áll. Rugóút tekintetében itt már 7 colból gazdálkodhatunk, amiről kijelenthetjük, hogy itthon szinte már bármire elég. „Büdöskének” van két nagytestvére, a nagyon luxusos Stinky DeLuxe, és a nagyon levegős – tehát könnyű – Stinky Air. Míg az előbbinél a felső kategóriás rugózó elemekre, és még jobb minőségű kiegészítőkre helyezték a hangsúlyt, az utóbbi levegős verziónál az elit felszereltség mellett különös hangsúlyt fektettek a tömeg kordában tartására is. Tesztünk alanya viszont a kategória belépő szintjét képviseli a Kona palettáján – még félmillió forintos vételára ellenére is. Az ár mindenképpen sejteti, hogy ezért a pénzért valószínűleg egy egészen komoly gép a leendő vásárló jutalma. És tényleg…

A váz – mint ahogy már írtam – 7 col, azaz 178 mm hátsó rugóúttal rendelkezik, geometriailag is ehhez a rugóút-tartományhoz illeszkedik, elöl is. Az 575 mm-es beépítési magassággal rendelkező Marzó meg sem kottyan neki, egyáltalán nem varázsol csoppert a gépből, és ennek nagyon örültünk.

A legjelentősebb változás a vázon a 2007-es Stinky-hez képest az áttervezett himbakarforma, annak csapágyazása és az ezt megtámasztó csövek elhelyezkedése. A himbakar középső forgáspontja kb. 2-3 centivel alacsonyabbra került, aminek három következménye lett. Az egyik – és talán a legfontosabb -, hogy megváltozott a rugóstag összenyomásának karakterisztikája, mivel a himbakar a rugóút végén nyom a legtöbbet a tagon, ami azt eredményezte, hogy a 2007-es verzióhoz képest jelentősen progresszívebb lett a rugózási karakterisztika. Erről árulkodik az is, hogy míg 2007-ban duplavállas villákkal a szerelték a Stinky-t, addig 2008-ban már csak szimplavállasokkal szerelik, melyek köztudottan jóval progresszívebbek, mint a duplavállasok. A változtatás második következménye, hogy az alacsonyabb forgáspont alacsonyabb csőkapcsolatot is igényel, így az új rendszer szerint hajlítgatott csövek nagyobb felületen kapcsolódnak a nyeregvázcsőbe, hatékonyan merevítve ezt a kapcsolatot. A harmadik következmény, hogy mindehhez újra kellett tervezni a himbakar alakját, hogy garantáltan ne legyen nehezebb, mint a korábbi évjárat. Elmondhatjuk, hogy az új design emellett még igazán szépre is sikeredett.

Bár nem 2008-as fejlesztés eredménye, de meg kell említeni még az etalon hátsó papucsokat is, mert továbbra is nagyon jó darabok. Legnagyobb erényük, hogy egy darabban kompletten cserélhetők, akár abban az esetben, ha egy nagy eséstől eldeformálódtak, vagy akár akkor is, ha a vásárló netán átütőtengelyes tengelykapcsolatra vágyik. Az, hogy a jobb oldali papucson nincs különálló, leszerelhető és könnyen elhajló váltófül, számomra a váz nagy pozitívuma, ugyanis így a kerék-papucs kapcsolat a gyorszáras kialakítás ellenére is jóval stabilabb, mint a cserélhető váltófüles papucsoknál (ahol a gyorszár feje alatt csak fele olyan vastag a papucs, mint a másik oldalon). A lényeg tehát, hogy ha sérül a váltófül, akkor a komplett jobb papucs cseréjével ez a probléma is könnyen orvosolható, de addig is legalább van némi merevség ott hátul…

A gép képes fogadni a Kona D.O.P.E. fék függetlenítési rendszerét, átütőtengelyes papucsát és a nyeregvázcső közepéhez rögzülő kart is. A DeLuxe és az Air verziókon ez is a szériafelszereltség része.

A villa igazi 2008-as újdonság, mivel teljes mértékben újratervezték a 66-ot. A gépbe a 66 RCV modell került normál 1 1/8 colos acélnyakkal, 180 mm rugóút és 575 mm-es beépítési magasság mellett. A villa tömege tengellyel együtt 3320 g, melyből a tengely 132 g-ot nyom a mérlegen. A korábbi 35 mm-es becsúszók 38 mm-re híztak, de a legnagyobb átalakuláson a gigabrutál külső szárak estek át. Amikor először megláttam a Kona 2008-as bemutatóján, akkor elsőre azt hittem, hogy ez biztos csak valami gyurmából megformázott mintapéldány lehet a drabális fékhídjával, de tévedtem. Ott azonnal megfogadtam, hogy szerzek egy 2007-es 66-ot, ami akkor egy szépségnek tűnt eme vadállat mellett. Eltelt aztán egy kis idő, és azóta ahogy nézegetem ezt a villát, valahogy kezd mégis megszépülni… Persze nem úgy, mint az „érdekes arcú” lányok néhány sör után… Na meg persze az új, okos és ügyes funkciók is feledtetik, hogy fekete becsúszók ide, trendi fehér külső szár oda, de mégiscsak „csúnya a zarca”(Belga után szabadon).

Az új „racsnis” szerszámmentes kerékrögzítés iszonyat nagy királyság. Bár kicsit nehezebb, mint a konkurens megoldások, de egyben a leginkább kiforrott és leginkább felhasználóbarát is. A villa lábain alul kaptak helyet az állítási lehetőségek. Bizony-bizony lehetőségEK, így többes számban, mivel annak ellenére, hogy ez a Stinky a belépő az Out of Bounds családba, szerencsére nem a legprosztóbb 66-al szerelték, hanem az RCV verzióval, ami ugye annyit tesz, hogy a csillapításon túl a kompresszió mértéke is állítható a villán. Hab a tortán, hogy az acélrugós kialakítás mellett mindkét oldalon van levegő ráfújási lehetőség, így alacsony extra nyomás belefújásával tekintélyesebb méretű riderek alatt sem kell a felkoppanástól tartani. A csillapítás és a kompresszió is elég széles skálán állítható.

Alkatrészek

Igazán korrekt a felállás, főleg ha az árcédulát is szemügyre vesszük. Kizárólag a kormánycsapágy és a gyorszáras hátsó agy terén lóg ki a lóláb, de az ár függvényében ez még a „belefér” kategóriába sorolható. Azért szólhatna már valaki a Shimanónak, hogy ha a gyorszáras tengely helyett legalább opcióként kínálná a tömörtengelyes, csavaros verziót, akkor számtalan gyártó ÖRÖMMEL szerelné vele gépeit és nem pedig kényszerűségből, mint jelenleg. Kiemelném még az alkatrészek közül az integrált tengelyes FSA hajtóművet, a jó széles 710-es kormányt és a Stroker Trail fékeket, valamint a nagyon kényelmes WTB nyerget.

Menet közben

Ráültem, és helyből jó volt. Úgy éreztem, mintha már ezer éve ezt a gépet hajtanám. Ezt több okból is rendkívüli mértékben furcsálltam: egyrészt a váz a legkisebb 15 colos, én viszont 186 centi vagyok, de mégis ez a méret tűnt jónak. (Na jó, a 82 kilóm hatékonyan száll szembe a gép tetemes 20 kilójával) Bár a gép hátulja elképesztően hosszú (majd 460 mm 1180 mm-es tengelytáv mellet), de mégsem zavart, mert nagyon jó arányban áll mindez a bringa rövid elejével.

A komplett bringa tengelytáv szempontjából elég hosszú darab, ennek minden előnyével és hátrányával. Vérbeli freeride gép. A hosszú láncvilla, és a méretéhez képest nagy tengelytáv miatt sűrű fákkal tarkított DH pályán gyorsan kanyarodni, csikicsukizni nem éppen ideális, de gyakorlatilag csak ezt nem szereti. Ezzel szemben nagyon elemében van, ha nagy sebességgel veret az ember, mindenen átgázolva. A tekintélyes, majd 20 kilós tömege miatt elképesztően stabil, de tényleg ereszteni kell neki, és bátran odarakni, a féket pedig el lehet felejteni. Ha hírtelen meg kell állni, persze jól jön az új 66 drabális merevségű lába és közvetlen 203-as PM-es fék csatlakozás. A gép NS elemeken, ugratókkal sűrűn tarkított freeride parkokban érzi magát igazán elemében, ahol keményen kell csapatni, majd nagy sebességgel giganagyot ugrani. Ilyenkor nagyon jól jön a kerekek és a komplett gép hihetetlen stabilitása. Kéz- és lábnélküli trükkök begyakorlására etalon ez a bicó. Ezzel szemben 360-at kiforogni, vagy tolni egy negatív táblást már nem annyira… A láncvillahossza, a tengelytávja és a tömege miatt iszonyat stabilan száll, nem kell félni tőle, hogy a kezes-lábas trükköknél kifújja a gépet a szél a bicajos alól.

Nagyon tetszett a 710-es kormány is, mely a szélessége miatt jól összhangban van a gép tömegével, jól irányíthatóvá téve azt. A széles kormányt nagyon okosan 60 mm-es stucnival párosították, ami tökéletes irányítást kölcsönöz a gépnek. (A kormány szélességének növelésével célszerű azonban növelni a stucnihosszt is, hogy a kormány hátranyúlása miatt megmaradjon az ideális 35-40 mm-es markolat előrenyúlási pozíció.) Annyira jó az irányítási póz, hogy a 710-es kormány ellenére simán kivitelezhető egy alapos X-up, egyáltalán nem akad bele semmi semmibe. Elképesztően jó volt ugrálni a géppel. Gyakorlatilag minden hozzászoktatás nélkül, a normál bemelegítés után meg tudtam vele csinálni az összes trükköt, amit tudok, pedig dörtözni 390-es láncvillával és 24-es kisgéppel szoktam. A tömege ellenére igazi kezes bárányként vezethető.

A rugózás karakterisztikája elöl-hátul ugyanolyan progresszív, azt hiszem a hátsó rész mozgását (500-as rugóval) nagyon jól sikerült az etalon 66-hoz igazítani. Szerencsére a Roco tag sem szakít a Marzó hagyományaival, így kellően érzékenyen csúszik be, mint pornósztár „névrokona” az Anal Intruderben… A 66 mozgása elképesztően finom, viszont azt is meg kell mondanunk, hogy a 38-as becsúszók és a közel 50 mm-es külső szárak párosítása 28,6-os nyakkal bizony egy vicc. Nyilván nem fog eltörni – hiszen acélból van -, egyáltalán nem veszélyes, csak szemlátomást minden rugalmasság itt keletkezik (mármint a nyakban). Az 575-ös hossz komoly terhelést ró a nyakcsőre, gyakorlatilag minden nagyobb leérkezésnél vagy komolyabb fékezésnél érezhetően beleng a villa alja. Meggyőződésem, hogy ezt a konstellációt csak és kizárólag azért gyártja a Marzó, mert a belépő szintű Freeride kategóriában sajnos még nem terjedt el kellő mértékben az 1,5 colos nyak és fejcső páros. Reméljük majd jövőre…

Addig is itt egy gép, ami nagyon jó, kiforrott alap minden kezdő és haladó freeride-er számára, akár mindennemű változtatás nélkül is. Az ára teljes mértékben arányban áll a felszereltségével és a tőle elvárható teljesítménnyel. Íme egy jó ár-érték arányú Kona!
[poll id=”21″]
Eredetileg megjelent a Bikemag 2008. január-februári lapszámában.

Forgalmazó: X-Factor
Származási hely: Tajvan
Vázméret: 15” (tesztelt); 15,5”; 16”; 16,5”; 17”
Vázgarancia: 1+2 év
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 499.900 Ft
Váz: 299.900 Ft

Vázanyag: Kona Clump DH Custom Butted
Rugóstag: Marzocchi Roco Coli R; 215 mm szemtáv; 60 mm út; 178 mm rugóút; állítható csillapítás
Villa: Marzocchi 66 RCV; 180 mm; rugó + levegő ráfújás; csillapítás és kompresszió állítás
Hátsó váltó: Shimano LX; hosszú kanalas
Első váltó: Shimano Deore; 34,9 mm; Down Swing
Váltókar: Shimano Deore Rapidfire 2way
Lánc: Shimano CN-HG53
Lánckeréksor: Shimano CS-HG50; 11-32 fog
Hajtókar: FSA Moto X Mega Exo; 24-36 fog + Plastic RR
Középcsapágy: FSA
Fékek: Hayes Stroker Trail; 203/203 mm tárcsák
Agyak: első: KK Disc Bolt-On 20 mm; hátsó: Shimano FH-M525; 32 furat
Küllők: „S” 2,0 mm; rozsdamentes
Felnik: SUN S-Type; 32 furat
Gumik: Maxxis Minion DH F&R; 26×2,5
Kormánycsapágy: TH Chisel; golyó/golyó
Stucni: Kona; 4 csavaros alu; 31,8 mm / 60 mm
Kormány: Kona OS; 710 mm; 31,8 mm
Nyereg: WTB Pure V; 7 mm-es pálca
Nyeregcső: Kona Double Thumb Alu; 30,0 mm / 340 mm
Pedál: Kona JackShit Platform
Markolat: Kona csavaros

Geometriai adatok
Fejcsőszög: 64,5 fok
Nyeregvázcső-szög: 72,3 fok
Felsőcsőhossz: 535 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 545 mm
Középcsapágy-magasság: 362 mm
Nyeregvázcső-hossz: 385 mm
Tengelytáv: 1180 mm
Láncvillahossz: 458 mm
Tömeg: 19,86 kg (pedállal)

Több ezren a Millenárison, 80000 bringás az utcákon

By

Horváth Balázs

-

2008-04-21

Várakozáson felüli részvétel mellett zajlott az április 20-i Critical Mass és annak kísérőrendezvényei. A demonstrálni kívánó kerékpárosok már akár 8 órától színes programokon vehettek részt, többek között a XIV. kerületi csillagtúra gyülekezőhelynek is kijelölt Millenáris Sporttelepen. Dübörögtek a stéhermotorok, nyargaltak a vaslovak és Bodrogi László dedikált a Milli egész napos rendezvényén.

Hajós András közreműködésével „Bringásreggelivel” indult sokak számára a Critical Mass délelőttje a Millenáris Sporttelepen. A tévés személyiség mellett a mikrofont Buppa, Kis György és Sinya adta kézről kézre atttól függően, hogy pillanatnyilag a cél a versenyeredmények ismertetése, a hangulatkeltés vagy a tömeg hergelése volt-e. Persze a hangulatra már a rendezvények sokszínűsége is garancia volt.

A pályára érkezőket mindjárt a lelátón a Bikemag által rendezett pályabringa kiállítás fogadta, melynek keretein belül olyan érdekességeket láthatott a közönség, mint amilyen Szűcs Gábor 1976-os montreali olimpiára készült Belán-Rajczy pályagépe, vagy a tokiói olimpia 5. helyezett Bicskey Richárd-Habony Ferenc páros hófehér Cinelli tandemje.

Bodrogi László, hazánk egyetlen Pro Tour kategóriás versenyzője, a 2007-es év világbajnoki ezüstérmese 10 órakor érkezett, ekkor vette kezdetét a velo.hu csapata által szervezett talk-show, melynek keretein belül Szilasi László beszélgetett vele. A hivatalos rész elhangzása után lehetőség nyílt, hogy a hallgatóság is választ kapjon esetleges kérdéseire, majd dedikálásra került sor.

Közben a betonteknőben folyamatosan zajlottak a versenyszámok, számos különleges, nem bajnoki számmal találkozhatott itt a közönség. Ilyen volt a selejtezőverseny, ahol minden egyes körben kiállították a célvonalon utoljára áthaladó versenyzőt, vagy a „titkos hajrát” magába foglaló verseny, amelynél a résztvevők nem tudhatták, hogy hány körös a verseny amelyben indultak, csak egy körrel a véghajrá előtt lehetett ez világos számukra.

A stéhermotorok dél körül bőgtek fel és kezdetét vette a 65 körös motorvezetéses verseny, Ábrok Norbert (vezetője Antalfi László), Fekete Dániel (vezetője Tarapcsák Péter) és Erdélyi Sándor (vezetője Szabó Zoltán) részvételével. A verseny felénél a Fekete-Tarapcsák páros géphiba miatt sajnos kiállásra kényszerült, ennek ellenére izgalmas párharcot láthatott a közönség, mely végül Erdélyi Sándor és Szabó Zoltán győzelmével zárult.

Persze ezzel még nem ért véget a látnivalók sora ugyanis elindult a nemzetközi bringapóló mérkőzés. A Millenáris vendégei ezúttal a bécsi pólósok voltak, így valódi „kuruc-labanc” összecsapást láthatott a közönség, mely a „Habsburg Kupáért” zajlott. Ezúttal a rutinos magyar versenyzők bizonyultak jobbnak, így a díj idehaza maradt. Közben a teknőben a pontverseny mezőnye körözött, így a szpíkerek körkapcsolás jelleggel közvetítették a két eseményt.

A nap programját Nagy „Gizmo” Attiláék légi showja zárta, bizonyítván, hogy a bicikli a levegőben is hatékony. Mindemellett a legkisebbek BringaSuli keretein belül tölthették az időt, lehetőség nyílt GKM „Bringázz a munkába” akciójához való csatlakozásra, valamint petíciót írhattak alá a jelenlévők a Millenáris megmentéséért. A vállalkozó szelleműek amatőr időfutamban mérettethették meg magukat – ezúttal hetvenen voltak. Ekkor azonban már javában gyülekeztek a Critical Mass zöld mezes szervező aktivistái, hogy aztán ? 4-kor mindenki átvonulhasson a Deák térre, ahol Hollandia budapesti nagykövete – Ronald Alexander Mollinger – indította el a demonstrációt.

Bár a korábbiaknál rövidebb útvonalon, de a tömeg ismét körbekarikázta a várost. A demonstráció idén négy óra hosszat tartott, és akik a végén haladtak, azok bizony kerek egy órával késték le az össznépi bringaemelést, amit optimista módon fél hétre időzítettek. A korábbi évek tapasztalata alapján erre az időpontra mindig megérkezik a tömeg vége, de idén máshogy történt. Nem is csoda, hiszen megint (világ)rekordot sikerült dönteni – ezúttal 80000 bringás jött el. A szervezők remélik, hogy ezen tömeg láttán már nem férhet kétség a fővárosban hiányzó mintegy 500 kilométernyi kerékpárút és kerékpársáv létjogosultságához.

A magam részéről emellé pedig még azt is remélem, hogy ez a tömeg végre méltó központra lelhet a Millenáris Sporttelep patinás épületében. Április 20-án bizonyosságot nyert, hogy ilyen központra igenis szükség van, ha pedig a Millin színvonalas programokat szerveznek, akkor eljönnek a bringások, és pár év múlva ismét zsúfolásig megtelhet a stadion. Úgy legyen, de addig is: biciklizz minden hétköznap!