A villanypásztort napjainkban széles körben alkalmazzák egyes területek és állatok védelmére, valamint az elkóborlás megakadályozására. Kifejezetten hatékony és hatásos megoldásról beszélünk, de alapos tervezésre van szükség, hogy megfelelően lássa el a rábízott feladatot.
Bármilyen helyzetben megállják a helyüket
Érdemes már az elején leszögezni, hogy a villanypásztor egy kifejezetten univerzális eszköz, nyugodtan lehet mezőkön, erdős területeken és állattartáshoz is alkalmazni. Sőt, még arra is van lehetőség, hogy az udvaron, a kertben állítsuk fel. Mindezekben nagy segítséget jelentenek a Vinex villanypásztor termékei, amelyek minőségi és szabványos megoldást biztosítanak.
Kezdjük a sort az állattartással, hisz az az egyik legnépszerűbb alkalmazási terület. A karámrendszerek segítségével minden állattartó és állattenyésztő biztonságos területet hozhat létre az állatok számára. Szarvasmarhának, lónak, birkának, kecskének is többféle lehetőség érhető el.
Általában a villanypásztor rendszerek nagyon rugalmas lehetőségnek számítanak a kerítések között. A telepítésük alapvetően nem bonyolult, ha pedig valami változás áll be a gazdaság kialakításában, akkor az áthelyezésük vagy a körbekerített terület bővítése, szűkítése is könnyedén kivitelezhető.
Korszerű legeltetéstechnika valósítható meg az ideális legeltető rendszerek és karámok alkalmazásával. Fontos hangsúlyozni, hogy szabványos készülékek esetén – ami gyakori tévhit a villanypásztorokkal szemben – a használat egyáltalán nem káros az állatállomány egészségére nézve. A cél az, hogy ha szökéssel, kalandozással próbálkoznak, akkor egy kellemetlen, de sérülést nem okozó áramütést keltve megakadályozzuk őket ebben. Fontos az, hogy hatásos legyen, mivel a csiklandozás nem lesz elég elrettentő. Általában az állatok csak egyszer szoktak próbálkozni, hamar megtanulják a határok betartását.
Mezőgazdaságban és erdészetben is gyakran használják
Nemcsak arra hatékony megoldás, hogy az állatokat egy adott területen belül tartsuk, hanem külső hatásoktól is védhetünk egy adott területet. Mezőgazdaságban gyakori probléma a vadkár, azaz amikor a környék vadállatai a veteményesbe érkeznek falatozni. Nagyobb baj az, hogy az étkezés során letapossák a többi hajtást. Egy villanypásztor rendszerrel minden állat, még a ragadozók is a területen kívül tarthatóak.
A tervezésen van a legnagyobb hangsúly
Ahhoz, hogy a villanypásztor megfelelően működjön, nem szabad elkapkodni a telepítést. Itt nemcsak arról van szó, hogy kijelöljük a területet, amit el szeretnénk keríteni, hanem a megfelelő eszközöket és kiegészítőket is ki kell választani, valamint beszerezni.
Szerencsére ma már profi segítség áll rendelkezésünkre, mivel könnyen találhatunk olyan céget, ami erre a területre specializálódott. A villanypásztor az egyik leghatékonyabb kerítés állattartás esetén, ami bárki számára elérhető.
Ismerd meg a kerékpározás előnyeit a zsírégetésben, és fedezd fel a hatékony technikákat, amelyekkel elégetheted a kalóriákat és formálhatod testedet!
Hogy is van ez?
A zsírégető folyamatok beindításához a szervezetnek többféle ingerre is szüksége van. Azt mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a test, amikor raktároz, azaz amikor zsírsejteket állít elő, akkor az ősi ösztönnek engedelmeskedik, ami tartalékolásra sarkallja, mert ki tudja, mi lesz később. Napjainkban már nem fenyeget az a veszély, hogy napokig nincsen mit enni, de ettől még a rendszer ugyanúgy működik. Ebből az is következik, hogyha a szervezet hiányállapotba kerül, akkor nem, hogy nem fogja elengedni magától a zsírsejteket, hanem ragaszkodni fog hozzájuk, ezért kénytelen-kelletlen az izomzattól fog megszabadulni első körben. Ezért nem jó ötlet a kiéheztetés, a koplalás, a túl kevés kalória bevitele. De akkor mi nyújthat eredményes, egyúttal biztonságos megoldást?
Egyrészt a megfelelő, testre szabott mozgásforma megtalálása. A kerékpározás kitűnő alternatíva, mivel nem terheli túl az ízületeket, abszolút egyénre szabható az igénybevétel mértéke, aerob és kardio aktivitásra egyaránt alkalmas, ráadásul, ha nincs más mód, akkor szobakerékpárral is kivitelezhető a sportolás. Másrészt kifejezetten jó ötlet a szervezet folyamatainak megtámogatása zsírégető készítmény szedésével. Ezen termékek között találni olyan típusokat, amik a hőháztartást is érzékenyen érintik, ezen túl a vérnyomást is megemelik. Ezek az úgynevezett thermogén fajták nem javasolhatóak mindenkinek. Ellenben akadnak olyan zsírégetők, amik nem piszkálják meg a rendszert, nem zavarják meg a keringést, viszont az emésztésre egyértelműen hatnak, ezáltal befolyásolva a metabolizmusokat. A közbenjárásukkal mérsékelhető az éhségérzet, például sokkal kevesebb mennyiségű étel is elegendővé válhat, miközben az anyagcsere-folyamatok is beindulnak, azaz helyreállhat a salakanyagok ürítése.
A zsírégetés csak hosszú órák elteltével indul be?
Sokáig azt gondolták a szakértők, hogy igen. Élt is a köztudatban egy olyan elképzelés, hogy nagyjából egy óra mozgás után garantálható a zsírégetés aktivizálódása. Ám mára már megdőlt ez az elgondolás, különösen az intervall edzések fényében, ahol húsz perc alatt maximumra pörgethető a test. Ugyanakkor, aki az aerob mozgás híve nem kell, hogy aggódjon, a szervezet ekkor is munkához lát. A zsírégetést elősegítő termékek rendszeres fogyasztása azért is kívánatos, mert így nemcsak kívülről, hanem belülről is motiválható a folyamat, mégpedig kíméletes módszerrel.
A másik tévhit, ami sokakat visszatart a zsírégetők alkalmazásától, hogy minden egyes termék pörget. Ez azonban nem igaz. A fent is emlegetett thermogén típusú variánsok kétségtelenül felpörgetik a szívet, pláne hogy a legtöbbször nagy mennyiségben tartalmaznak koffeint is. De a nem pörgető, azaz nem thermogén hatású alternatívák akár éjfélkor is bevehetőek mindenféle kockázat, mellékhatás nélkül.
Nyilván végül nem mehetünk el az étrend fontossága mellett sem, ám a szélsőségek helyett mindig ildomos a mértéktartást célul kitűzni, mert ez önmagában a siker kulcsává válhat.
Egy olyan háznál, ahol kisebb-nagyobb kert is van, bizony nem árt jó kerti gépekkel és szerszámokkal felszerelkezni. Mikor beköszönt a jó idő, akkor el is kezdődik a fűnyírási szezon, ami hónapokon keresztül biztos és rendszeres elfoglaltságot jelent. Hogy megkönnyítsd a dolgod, érdemes egy remek fűkaszát beszerezned.
Kertrendezés óriási teljesítménnyel
Mint mindig, ha szerszámokról és kiegészítőkről van szó, a Black Szerszám fűkaszáiban és tartozékaiban most sem fogsz csalódni. A fűfélék a kertben a csapadékos időszakokban pillanatok alatt térdig érővé növekedhetnek, ezzel pedig aztán a legrobosztusabb fűnyírók sem egykönnyen birkóznak meg. Vagy talán nem is képesek erre.
A hagyományos kaszával nagyon fáradságos ez, ennek csak benzines fűkaszával érdemes nekimenned. Abban az esetben is inkább ezt a könnyen kezelhető és gyors haladást biztosító eszközt célszerű választanod, ha keskeny sávokat kell rendbe tenni a kertben, vagy a kerítés illetve az ágyásszegély melletti terület nyírása a cél.
Ha van a kertedben térkő is, akkor a közöttük kinövő gyomokat is eltüntetheted a fűkaszával, csak vedd meg hozzá a speciális drótkorong kiegészítőt. Egy-kettőre kész leszel így.
Fűnyírás sokkal hatékonyabban és élvezetesebben
Abban a pillanatban, ahogy berántod a fűkaszát, azonnal megérzed az elemi erőt, ami képessé teszi ezt a remek eszközt a folyamatos és megbízható munkavégzésre. Már egy kis méretű gépben is óriási teljesítmény lakozik, éppen emiatt sem árt felkészülni a használatára.
A nagyobb területek fűkaszával történő rendbetételéhez minden esetben célszerű hevedert használnod. Ezzel hatékonyabb lesz a munka, és elkerülheted a gyors kifáradást. Mert a fűkasza ugyan nem nagyon súlyos berendezés, de azért folyamatosan a kézben tartani, bizony hamar kiveheti belőled az erőt.
Viszont ha a fűkasza hevederét jól állítod be, azaz a súlyt nem a karjaid tartják, hanem azok csak a mozgást irányítják, akkor fáradhatatlanul róhatod a köröket, és győzheted le a hatalmasra nőtt fűtengert is. Ha jól állítod be a hevedert, akkor másnap nem fog fájni a hátad és a derekad, és még izomlázad sem lesz. Lehet, hogy annyira bele fogsz jönni a munkába, hogy csak a fűkaszával dolgoznál a következő napokban is.
Gépi machete
A damilos fűkaszából munka közben folyamatosan repülnek a fűszálak. Az arcvédő maszkon semmiképp sem érdemes spórolnod. A Black Szerszám webshopjában fűkaszát már komplett kiegészítő szettel is vásárolhatsz, ezzel gazdaságosan beszerezhetsz mindent fontos eszközt is egy helyen.
A benzinmotoros készülékekbe minden esetben csak az előírt keverési arányban adagold az üzemanyagot, és a keveréket mihamarabb használd fel. Így majd jó hosszú ideig problémamentesen használhatod a gépedet. Télen tárold fagymentes helyen, üres tankkal. Egy fűkaszával soha nem érhet meglepetés, legyen akár dzsungel hangulat is a kertben, hatékonyan leküzdöd majd vele.
Amennyiben rendelkezünk a szükséges járművezetői és egyéb képességekkel, és szívesen végeznénk olyan munkát, ami változatos munkakörülményeket, kihívásokat, néhanapján pedig még meglepetéseket is tartogat, akkor a szállítással és fuvarozással kapcsolatos munkakörök remek választások lehetnek.
Ez az iparág rendkívül sokszínű, ami azt jelenti, hogy számos különböző területén kipróbálhatjuk magunkat az áru- és/vagy személyszállítástól kezdve a tehergépkocsi-vezetésen át egészen a menetrend szerint közlekedő autóbuszok vezetéséig. Ha a két szemünkkel is szeretnénk látni, hogy pontosan milyen álláslehetőségekből válogathatunk, akkor csak rá kell kattintanunk a https://szekesfehervarallas.hu/allasok/szallitas-fuvarozas linkre.
Most pedig vegyük sorra, hogy az egyes munkakörökben milyen feladatok, teendők várnak ránk!
Árufuvarozó
Az árufuvarozók a szállítmányozással, illetve logisztikával foglalkozó cégeknél dolgoznak, ahol ők a felelősek azért, hogy a különböző árukat a megfelelő módon, és lehetőség szerint a megadott időn belül eljuttassák a célállomásra.
Feladataik közé tartozik többek között az áruk átvétele, illetve átadása, a rakodás, a csomagolás, mindezek mellett pedig az útvonalat is nekik kell megtervezni, és a munkavégzés során nem feledkezhetnek meg a szállítási dokumentáció vezetéséről sem.
Személyfuvarozó
Nemcsak áruk, hanem személyek biztonságos szállítására is szükség lehet. Tipikusan ilyen a turisztikai iparág, ahol a turistákat el kell juttatni a reptérhez vagy a szállodához. A személyfuvarozásban rendkívül fontos a kedves, barátságos, ugyanakkor határozott hozzáállás, illetve az ügyfélcentrikus kommunikáció, hiszen a járművezetés mellett az emberekkel is tudni kell bánni.
Tehergépkocsi-vezető
A nagyobb méretű vagy mennyiségű áruszállítást a tehergépkocsi-vezetők végzik, akiknek sokszor nemcsak belföldi, hanem külföldi úti célokra is el kell menniük. Ők azok, akiknek akár hetekre vagy hónapokra is távol kell maradniuk az otthonuktól és a családjuktól annak érdekében, hogy el tudják végezni a munkájukat. Változatos terepviszonyok mellett is tökéletesen kell tudniuk vezetni, és a stresszt is jól kell bírniuk.
Autóbusz-vezető
És persze ott vannak az autóbusz-vezetők is, akik a menetrend szerinti járatokat vezetik, hogy eljuttassák az utasokat a város vagy az ország különböző pontjaira attól függően, hogy távolsági vagy helyi buszok sofőrei.
Bízunk benne, hogy sikerült meghoznunk a kedvet a fuvarozással és szállítással kapcsolatos álláshirdetésekre való jelentkezéshez. Amennyiben valaki rendelkezik az adott pozícióhoz szükséges jogosítvánnyal, és nagyon is el tudja képzelni, hogy sofőrként dolgozzon, akkor vétek lenne kihagyni az aktuálisan nyitott pozíciók megpályázását!
Immár hivatalosan is átadták a tavalyi év október végén forgalomba helyezett kerékpárútszakaszt Neszmély és Dunaalmás között.
A 7,5 kilométeres kerékpárút kialakítása szerint 3 fő részre osztható, melyek szakaszosan váltakoznak a kerékpárút hosszán. Mintegy 4,3 km összhosszúságú szakasz épült ki, melyet a kerékpárosok és a mezőgazdasági járművek, vegyes forgalmú útként használhatnak. Másodrészt kiépült 2,4 km hosszan egy új nyomvonalú, önálló, 3,3 m burkolatszélességű kerékpárút. Ezeket egészíti ki Neszmély lakott területén 800 méter hosszan a meglévő kisforgalmú Vízimolnár utca aszfaltozása kerékpáros nyom megjelölésével.
Dunaalmáson és Neszmély területén új kerékpáros pihenőt hoztak létre. Az Izsán-árok és a Nyáraska-patak fölött egy-egy 5,5, illetve 5 m szabadnyílású hidat építettek. A kerékpárút vasútvonalat is keresztez, itt fény- és félsorompóval felszerelt átjárót hoztak létre.
A kivitelezés során összesen 5300 tonna aszfaltot építettek be és 30 400 köbméter földet mozgattak át.
A fejlesztés különleges megoldásokat és nagy odafigyelést igényelt a szakemberek részéről, mivel sokszor a keskeny és hosszú ártéri munkaterületen dolgoztak ahol lényegesen nehezebb volt a munkaszervezés.
A beruházás célja, hogy az EuroVelo6 nyomvonalba való csatlakozással Magyarország bekerüljön az európai kerékpáros turizmus élvonalába. Mindezt úgy, hogy a nyomvonal kialakítása miatt a Duna árterének környezeti szépségei is kedvelt szabadidős úti céllá válhassanak. A településekhez közelebb eső kerékpárút, illetve településeken áthaladó szakasz a turizmus fellendülése mellett a lakosság helyi közlekedését is elősegíti mind a munkába járásban, mind a szabadidő eltöltésében.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta: különösen fontos, hogy a megújuló, vagy jelen esetben megépülő bicikli úton biztonságosan tudjanak közlekedni kicsik és nagyok, fiatalok és idősek. A mobilitásnak és az aktív életmódnak nagyon fontos eleme, hogy az országban folyamatosak az ilyen és ehhez hasonló beruházások, ami minden esetben szinte azonnal megtérül. A beruházással gazdagodik a helyi közösség, de régiós szerep is jut a kerékpárútnak, nem mellesleg egy olyan beruházásról beszélünk, ami jelentős turisztikai forgalmat generál.
Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár elmondta: Az Építési és Közlekedési Minisztérium megalakulása előtt a NIF Zrt. 2017 és 2022 között mintegy 336 kilométernyi kerékpárutat épített, 85 kilométernyit felújítottak, a tervezőasztalon pedig további csaknem 600 kilométernyi vár az első – előkészítő lépésekre. Kiemelt, kerékpáros közlekedést ösztönző beruházás volt az elmúlt évtizedben még a Balatont, illetve és a Tisza-tavat megkerülő kerékpárút, illetve a Budapest-Balaton BuBa kiépítése is.
Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár kiemelte: az EuroVelo 6-os kerékpárutat turisztikai jelentősége miatt nagyon fontosnak tartja a kormány. Ezen az útvonalon évente kétszázezer vendég érkezik Bécsbe, ha az út elér Budapestig, a látogatók egy része a mi fővárosunkat is felkeresheti.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a most átadott szakasz nemzetközi jelentősége mellett becsatlakozik a vármegyei hálózatba, amely Dunaalmás, Majk, Oroszlány, Tatabánya, Tata és a köztük lévő települések összekötésével önálló turisztikai vonzerővel is rendelkezik.
A nyertes kivitelező a Hazai Építőgép Társulás. A kivitelezés nettó értékre: 1,2 milliárd Forint.
Június 3-án Vértesbogláron rendezik az MTB és terepfutó Challenge 2. futamát, valamint az egynapos KLND Gravel sorozat is itt veszi kezdetét.
Június 3-án a második futamához érkezik az MTB és terepfutó Challenge, amit ezúttal Vértesbogláron rendeznek meg. A múltkori parádsasvári első állomás után várhatóan ezúttal a kellemesebb időjárás fogja várni a bringásokat és a sár helyett száraz utakra lehet számítani.
Két pályán rendezik a kerékpáros versenyeket, a 10 km-es távra a családokat várják, míg a 30 km-es körpályán 1 vagy 2 kört lehet teljesíteni edzettségtől és korosztálytól függően.
Ezenfelül a KLND sorozat első futama is itt lesz Vértesbogláron, itt a gravel kerékpárosok versenyezhetnek vagy túrázhatnak szervezett keretek között két távon, természetesen a Challenge futamain is lehet indulni gravel bringával, de a KLND útvonala sokkal inkább ehhez a szakághoz passzol.
Kedvezményesen előnevezni a két sorozatra Pünkösd vasárnap, május 28-ig lehet.
Természetesen a helyszíni nevezésre is lesz lehetőség.
A MAGURA támogatásának köszönhetően a rövid és hosszú MTB táv abszolút leggyorsabbjai Magura MT5 PRO és MT7 PRO hidraulikus tárcsafék szettet kapnak ajándékba.
Milliárdos biznisz – az autón látható kerékpárok összértéke közel százezer euró
A kerékpársportot csak a tévéből követő nézők maximum a kamerán keresztül lehetnek ott a csapatok buszainál, szervizkamionjánál, a helyszínre kilátogatók ugyanakkor testközelből élhetik át ezeket az élményeket. Ez azonban nem minden: van egy szűk réteg, akinek megadatik, hogy gyakorlatilag a csapat tagjává váljon, a starttól a célig minden egyes mozzanatát végigkísérve a versenynek, ott legyen a frissítőpontokon, a befutóban, kilométereket araszolva a mezőny mögött. Az idei évben a Team Bahrain Victorious csapatához nyerhettünk betekintést.
2023. május 10-14. között zajlott hazánkban a 44. Tour de Hongrie, amely 44 éves történelme során először szerepelt a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI)ProTour-naptárában. Ennek megfelelően kilenc WorldTeam és ugyanennyi prokontinentális csapat adta le nevezését három kontinentális együttes, és a magyar válogatott mellett. Fantasztikus érzés volt, hogy Magyarországnak újra van profi csapata – az Epronex-Hungary Cycling Team –, így a válogatott tagjai mellett további versenyzőknek szurkolhattunk. A mezőnyben az egyik legnagyobb hírnévvel rendelkező csapat a Bahrain Victorious volt, kapitányi szerepben azzal a Phil Bauhausszal, aki 2021-ben két szakaszt is nyert a Magyar Körön, ráadásul a legjobb sprinternek járó zöld trikót is hazavihette.
A lótenyésztéstől a kerékpársportig – a Bahrain Victorious rövid története
Ha az Arab-félszigeten fekvő, alig másfélmillió fős szigetországra, Bahreinre gondolunk, nem feltétlenül a kerékpársport jut az eszünkbe. És ez így is van rendjén. Egészen 2017-ig az arab országnak jóformán semmilyen köze nem volt a kerékpárhoz, ám ekkor sikerült rábeszélni a bahreini király fiát, Nasszer bin Hamad sejket, hogy az állam szálljon be a kerékpársportba. „2016-ban találkoztunk a sejkkel, és vázoltuk neki a terveinket – meséli Borut Škedelj, a csapat masszőre, miközben az autópályáról Martonvásár felé kormányozza a csapatautót. – A sejk rajong a lóversenyért, hatalmas ménest tart, és ő maga is szeret lovagolni. Ezután jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a kerékpársportba is beszállna az állam. Bejött – folytatja mondandóját Borut, akitől azt is megtudom, hogy a stáb egy jelentős része még életében nem járt Bahreinben.
Ha megnézzük a csapat összeállítását, ez nem is olyan meglepő. Az együttes gerincét szlovén, horvát és olasz egykori kerékpárosok alkotják, akik menedzser, sportigazgató, edző szerepben tevékenykednek a klubnál. Ezenkívül sok más nemzet (spanyol, dán) képviselteti magát a csapatban, amelynek mindössze egyetlen tagja bahreini: ő pedig nem más, mint az arab állam 2022-es országúti bajnoka, illetve U23-as időfutam Ázsia-bajnok, Ahmed Madan. Rajta kívül tényleg csak a szponzorok összetételéből és a csapat nevéből lehet következtetni az ázsiai országra.
A bahreini bajnok, Ahmed Madan nemzeti színűre festett kerékpárja – ő a csapat egyetlen bahreini versenyzője
2017-ben tehát megalakult az együttes Bahrain-Merida néven – az állam ugyanis a Meridával együtt szállt be a versenysportba, akik a kerékpárokat szolgáltatják a csapat számára–, a stábtagok közül pedig sokan már az alapításkor jelen voltak. Hét éves történetük során megannyi sikert értek el, és folyamatosan egyre feljebb törtek: a legjobb kerékpárosokat csábították az Arab-félszigetre. Ennek is köszönhető, hogy zsinórban a hetedik szezonjukat töltik a legmagasabb osztályban.
Reggeli készülődés
Akármennyire is szeretjük a nagy háromheteseket, a stábtagoknak sokszor ez egy igazi rémálom. Ezt szintén Boruttól tudom, aki megjárta már csapattagként a Tourt. „Egy ilyen verseny után nagyon sok időre van szükséged a feltöltődésre. Állandó a médiafelhajtás, mindenki mindent tudni akar. Napi 3-400 kilométer vezetés, reggel a starthelyszínre, majd a frissítőpontokra, aztán a célhoz, sokszor lassú tempóban, a mezőny mögött. Közben átköltözés a következő hotelbe, a versenyzők bőröndjeinek a kipakolása, a munkaeszközök előkészítése. És ezután kezdődik csak el az én igazi reszortom: a masszás” – újságolja a szlovén. Nem is mindenkinek való ez a rendkívül fárasztó és összetett munka, amely az eredeti szakmájukon felül megannyi készséget, odafigyelést, és kitartást igényel, nomeg persze a sok utazást is bírni kell. Arról nem is beszélve, hogy gyakran hónapokat töltenek távol a családjuktól: a nagy stáb ellenére vannak, akik egy szezonban akár 100-120 versenynapot is végigdolgoznak.
A szokásos reggeli készülődés közben ezúttal csak egy újságíró téblábol a Hotel Pancho parkolójában, a csapatbuszok között, így a stábtagok nyugodtan készülődhetnek a dobogókői királyszakaszra. Žarko Pošticcsal, a csapat szerelőjével beszélgetek, aki különböző kulisszatitkokat árul el munkájáról. „Minden szakasz előtt végzünk egy gyors vizsgálatot a kerékpárokon, majd ugyanezt megtesszük közvetlenül a rajt előtt is – kezdi mondandóját a horvát szakember. – Azt, hogy mennyit fújjunk a gumikba, a szakasz és a versenyző dönti el. Sík szakaszokon jellemzően keményebb gumikat használunk, míg a mai, hegyi szakaszon kevesebb bart nyomunk bele. Ugyanígy járunk el a fogaskerekekkel is: a sík szakaszokon a nagyobb áttételt szeretjük, ilyenkor nagyobb tányérok kerülnek előre, és kisebbek hátra.” A guminyomás továbbá az út minőségétől is függ. Itt a szerelő megjegyezte, hogy Magyarországon szeretnek versenyezni, mert itt jellemzően jó az utak minősége (!), ami igen abszurd módon hangzik a magyar ember számára. Ennél abszurdabb pedig csak az volt, amikor ellenpéldaként (a hol rossz versenyezni kérdésre) Belgiumot hozta fel a szerelő. A defektek megelőzésére egyébként tömlő nélküli gumikat használnak, ezzel gyakorlatilag teljesen kiküszöbölve az ilyesfajta problémákat.
Így néz ki a szervizkamion belülről – minden eshetőségre fel kell készülni
Tovább folytatva a beszélgetést, kiderül, hogy minden versenyzőnek három kerékpárja van, de ezeket csak indokolt esetben – váztörés, vagy más mechanikai probléma, amelyet lehetetlen gyorsan javítani – cserélik. Vannak kerékpárosok, akiknek külön bringája van a hegyi és a sík szakaszokra (természetesen az időfutamra mindenki külön kerékpárt kap), de ez nem jellemző. Arra kérdésemre, hogy mennyi idő kerékpárt cserélni, a „mindössze néhány másodperc” választ kaptam. És hogy miért? Az adott szakaszon a legesélyesebb versenyzők kerékpárjait mindig a szerelő oldalára rakják (az autó utasoldalára), így pillanatok alatt le lehet kapni a pehelysúlyú bringát a tetőről. „Egy kerékpár súlya 6,8 kg, ennyi ugyanis az UCI által megszabott minimum. Minden kerékpárt a szezon előtt ellenőriztetni kell az UCI-val, ekkor kerül rá egy bélyeg, amely igazolja, hogy a gép megfelel a kritériumoknak. Vannak gyártók, mint például a Merida is, amelyek képesek ennél könnyebbet gyártani, ilyenkor plusz súlyt kell elhelyezni a biciklin, hogy megfeleljünk a kritériumoknak. Egyébként ezek mindenki számára elérhető kerékpárok, darabja kb. 14 000 euróba kerül.” És mi van akkor, ha kisebb mechanikai probléma lép fel, amelyet akár mozgás közben is lehet orvosolni? Mint Žarko elmondta, a csapatkocsiból történő szerelést tiltja a szabályzat, mivel félő, hogy a versenyző a kocsiba kapaszkodik, vagy épp a kocsiban ülők tolják meg a kerékpárost, jogosulatlan támogatást szerezve ezzel. Ettől függetlenül kisebb műveleteket (váltó- vagy fékproblémák) végre szoktak hajtani az autóból, ezekért nem jár büntetés.
Egy nap a csapatkocsiban – Martonvásártól Dobogókőig
A Bahrain az idei Tourra egy szervizkamionnal, két-két csapatautóval és kisbusszal érkezett, utóbbiak egyikének kényelméből részesülhettem a nap folyamán. Első utunk Martonvásárra, a starthelyszínre vezetett, ahol az aláírási ceremóniát követően a csapattagokat kérdeztem az aznapi esélyekről. A legnagyobb favoritnak Nicolo Burattit tartották, ő a csapat hegyimenője, míg sajnálatos módon az összetettre is esélyes Hermann Pernsteiner addigra már feladta a versenyt. Phil Bauhaus már nem először jár nálunk, ellentétben Cameron Scott-tal, akiben nagyon jó benyomásokat keltett az ország. Mindketten kiemelték, hogy nehéz napra számítanak, hiszen az összetettre esélyesek valószínűleg ezen a szakaszon fognak mindent beleadni, szétszakítva ezzel a mezőnyt. Legnagyobb névként és favoritként természetesen Egan Bernalt jelölték meg: a kolumbiai kerékpárost kisebb rajongótábor várta az INEOS busza előtt. Bauhaus legnagyobb sajnálatára a budapesti szakaszt törölték, így a sprint elmaradt, pedig a német kerékpáros is szeretett volna egyet dobbantani a fővárosban.
Két interjúalanyom a szakasz előtti készülődésről is ejtett pár szót, betekintést engedve a versenyzők mindennapjaiba. Jellemzően a reggeli után van egy prezentáció, amely során átbeszélik az adott szakaszt, kijelölik a frissítőpontokat, és döntenek a taktikáról is. Az aláírási ceremóniát követően, a csapatbuszban erre már nincs lehetőség: ilyenkor a versenyzők már egymás között beszélgetnek, kávéznak, és próbálnak ellazulni, felkészülve ezzel a startra. Arra a startra, amelyet mi már nem vártunk meg a helyszínen, mivel egyenesen Alcsútdoboz felé indultunk. Mint megtudtam, az egész szakaszon összesen egy darab hivatalos frissítőpont van (itt kapják meg a versenyzők a vállra vehető csomagot), az összes többit a csapatoknak van joga kijelölni. A Bahrain Hatvanpuszta mellett rakta le voksát, és a csapat masszőrje, Jerca Miklavčič, illetve marketingmenedzsere, Kolja Koračak társaságában itt vártuk a mezőnyt. Utóbbi időközben beavat a rádiózás rejtelmeibe: a kisbusz a lehető legmodernebb eszközökkel van felszerelve, teljes kényelmet nyújtva használóinak. A folyamatos kapcsolattartás kulcsfontosságú, hiszen bármilyen eshetőségre fel kell készülni. Az összes csapatnak két autója van, melyben a szerelők és a vezetők (sportigazgatók) ülnek. Azért kettő, hogy szökés esetén az egyiket előre tudják küldeni, míg a másik a peloton mögött marad. A sorrendnek is kiemelt szerepe van, ezt a zsűriautóból mondják a csapatok fülére. Az autóvezetőnek emiatt komoly tapasztalattal kell rendelkeznie, hogy manőverezni tudjon a többi kocsi, illetve nemegyszer a versenyzők között.
Frissítés – egy óra alatt átlagban akár 120g szénhidrátot is elfogyasztanak a versenyzők
A mezőny elhaladtával Pilisszántó volt a következő úticél, amelyet három alkalommal érintett a peloton, mielőtt nekiindult volna Dobogókő irányába. Itt már a Bahrainon kívül más csapatok is megálltak frissíteni, hiszen következett az igazán kemény része a szakasznak. Az egyes frissítőpontokon egyébként a víz mellett maltót, és energiazseléket kapnak a kerékpárosok. A szervezetük ilyenkor extrém terhelésnek van kitéve, és átlagosan 100-120g szénhidrát is elfogy óránként egy ilyen hegyi szakaszon.
Az ártatlan szemlélődő pedig az egyik vezető kerékpáros-adatbázis, a ProCyclingStats lakóautójába is belefuthatott. Stephan van der Zwan, a PCS egyik alapítója ugyanis itt vert tanyát, és innen követte a versenyt élőben, frissítve és folyamatos fényképekkel dokumentálva a honlap élő közvetítését. Furcsa élet az övé: az egész szezonban lakóautójával utazza Európát – Magyarország után sorrendben Szlovénia, majd a Giro következett neki –, és frissíti az adatbázist, amelyet kollégájával tíz évvel ezelőtt álmodtak meg. Azóta hatalmas méretűvé vált az adatbázis, és a holland alapító állítása szerint összesen hatan dolgoznak a folyamatos eredménykövetésen. Az újságírók, de sokszor az érdeklődők szempontjából is hiánypótló weboldalon pedig további fejlesztéseket végeznek, amelyeket egyelőre homály fed. Stephan egyébként kiemelte, hogy Magyarországnak fantasztikus, érzelmes szurkolói vannak, a legjobbak a világon. Továbbá megjegyezte, hogy nagyon sokat fejlődött a sportág itthon az elmúlt években, köszönhetően többek között Valter Attilának, vagy a tavalyi Grande Partenzának.
A PCS alapítójának lakóautója, mellyel Európát szeli keresztül minden évben – mögötte balra a laptop, amely folyamatosan frissíti az adatokat
Pilisszántón két kör után búgtak fel a csapatautók motorjai, és indultak el a finish irányába. Dobogókőn a rossz idő ellenére is sokan várták a kerékpárosokat, sokan voltak, akik maguk is feltekertek az egyik legkedveltebb Budapest-közeli bringás desztinációra. Az összesereglett csapatok az óriáskivetítőn követhették élőben a versenyt, ahol a vártnak megfelelően hazaért a szökés, a győztes Yannis Voisard lett, a sárga trikó azonban – mint később kiderült, véglegesen – Marc Hirschin maradt. A Bahrain együtteséből Buretti jött meg elsőként, a 45. helyen, ezzel összetettben is ő végzett a legelőkelőbb pozícióban. „Jók voltak a lábaim, de ez egy nagyon erős nap volt. Próbáltuk a maximumot kihozni, sajnos a szökésbe, ami alapból nehezen alakult ki, nem sikerült bekerülni. Ezzel együtt elégedett vagyok” – értékelt a befutót követően a hegyi specialista. Sorrendben MatevžGovekar, Bauhaus, Scott, és Ahmed követte az olasz kerékpárost. Egy gyors átöltözést követően már az eredményhirdetésre sem maradtak a nem-érdekelt együttesek, majd a csapatautók és buszok hosszú karavánja elhagyta Dobogókőt.
Ilyet sem látni más sportágban: amíg egyesek még versenyben, mások már a csapatbusz felé sétálnak az úton
Ezzel – gondolhatnánk – véget is ért a nap a csapat számára. Azonban, a munkák egy része még csak most kezdődtek. A felcsúti bázison hamar darabjaira szedték a kerékpárokat a szerelők, és magas nyomású vízzel az utolsó porszem is lekerül a vázról, mielőtt betették volna őket a kamionba. A tisztaságra különösen ügyelnek egyébként a stábtagok, és ez nemcsak a kerékpárok, hanem a kiszolgáló járművek esetében is igaz: napi rendszerességgel lemossák a csapatkocsikat. A masszőrök készítik az ágyakat, a séfek a vacsorát, mindenki azon van, hogy a versenyzőknek csak egy, és tényleg csak egy dologra, saját magukra kelljen koncentrálniuk. Mert máshogy ez nem megy, legalábbis nem itt, a WorldTourban.
Legyen az Új Lánchíd a többségé! 21 civil szervezet kampányt indít a Lánchíd felszabadításának ügyében. Szeretnénk hatékonyan használni a Lánchidat, vagy visszatérünk a korábbi helyzethez, a végeláthatatlan dugóban araszoláshoz? A Lánchíd felszabadítása egyértelműen a többség érdeke: nem csupán szimbolikus ügyről van szó, hanem a hídon közlekedők és a környezetében élők életminőségének drasztikus javulásáról. Dugóban rostokolni vagy haladni szeretnénk? Mindenkit arra buzdítunk, hogy vegye saját kezébe a döntést, és szavazzon az autómentes Lánchídra!
PÁRTPOLITIKA HELYETT SZAKPOLITIKÁT!
A városvezetés nem hozott határozott döntést az autómentesség fenntartásáról. A főváros áprilisban hirdette meg az úgynevezett Budapesti Lakógyűlést, amiben a városvezetés nemcsak a Lánchíd jövőjéről, de egyéb kérdésekben is kikéri a budapesti lakosok véleményét.
Az alulírott civil szervezetek nevében kijelentjük, hogy nem kívánunk pártpolitikai szerepet vállalni, számunkra ugyanis az Új Lánchíd pártpolitikán átívelő ügye a prioritás. A Lánchíd körüli vitát szakmai alapokon szeretnénk megközelíteni, nem pedig politikai törésvonalak mentén. A Lakógyűlésen feltett többi kérdést tehát tudomásul vesszük, de függetlenek maradunk tőlük. Kampányunk kizárólag az Új Lánchíd ügyét tűzte zászlajára.
MIÉRT KELL ÚJ LÁNCHÍD?
Budapest közlekedése elért a falig. A Lánchíd helyzete nyilvánvalóan tarthatatlan volt: együtt araszoltak kocsik és buszok, a kerékpározók pedig életveszélyes körülmények között próbálták átverekedni magukat a hídon. A változáshoz nem halogatásra, hanem bátorságra van szükség!
A Lánchíd Budapest egyik ikonikus építménye: a város szimbóluma, amely összeköti Budát és Pestet. A felújítás előtt a híd a forgalmi dugók egyik központja volt, sokszor gyalog meg lehetett előzni az araszoló gépkocsikat és buszokat.
A hónapok óta tartó autómentes tesztidőszak alatt mindannyian megtapasztalhattuk, hogy a Lánchídon lehet gyorsan és biztonságosan is haladni, miközben a dugók nem lettek nagyobbak a városban. Az Új Lánchíd egy élhetőbb város első mérföldköve, a gördülékeny közlekedés záloga, mindannyiunk érdeke.
Csatlakozz hozzánk, és vegyél részt a szavazáson azért, hogy a Lánchíd tesztidőszak alatt kipróbált és bizonyítottan jól bevált forgalmi rendje véglegessé váljon! Legyen szabad az út a Lánchídon a buszok, a taxik, a motorral, kerékpárral és gyalogosan közlekedők számára!
Az Új Lánchídért dolgozó civil, szakmai szervezetek, informális csoportok:
A járda a gyalogosoké
Bringakultúra Egyesület
C8 – Civilek Józsefvárosért
Extinction Rebellion Magyarország
Fridays For Future Magyarország
Járókelő Közhasznú Egyesület
Kortárs Építészeti Központ – KÉK
Közlekedő Tömeg Egyesület
Kis Távolságok Városa Alapítvány
Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez Egyesület
Levegő Munkacsoport
Maradjanak a Fák a Rómain csoport
Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség
Magyar Kerékpárosklub
Magyar Közlekedési Klub
Miutcánk
Rehab Critical Mass Alapítvány
Újlipótváros Szuperblokk Civil Társaság
Valyo – Város és folyó Egyesület
Város és Mobilitás Intézet
Velo Budapest
Várjuk a további csatlakozó, pártoktól független szervezeteket és támogatókat! Amennyiben a Ti szervezetetek is támogatja az ügyet, írjatok az info@ajardaagyalogosoke.hu címre!
Május 27-én újra megrendezésre kerül a Móri Karika, de ezúttal visszanyeri az eredeti formáját az esemény, ismét jótékonysági túraként bringázhatnak rajta a kirándulni vágyók.
A Móri Karika nagy múlttal rendelkező kerékpáros túra, eddig 13 alkalommal rendezték már meg és többször mi is beszámoltunk róla, a szervezésében egyedül a koronavírus-járvány jelentett akadályt. Az évek alatt egész nagy eseménnyé nőtte ki magát és a jótékonysági túraként induló rendezvény már-már egy kerékpárversennyé emlékeztetett. A tavalyi „versenyzős” kitérő után idén újra az eredeti formájában szervezik meg a jótékonysági túrát, Mórról indulva 25 és 50 km-es túrákon vehetnek részt az indulók. A nevezési díjjal a Cortex Alapítvány az Agysérültek Rehabilitációjáért és a
móri Városi Közművelődési Alapítványt támogatják az indulók.
Reggel 8.30 és 10.00 között lehet regisztrálni, illetve a helyszínen nevezni, és 10.15-től kisebb csoportokban indítják a szervezők a részvevőket. 13 órától pedig gyerekeknek ügyességi futamokat rendeznek. Ezután pedig tombolasorsolásra kerül sor, amin az indulók a rajtszámukkal tudnak részt venni.
Biztos mindenki elgondolkozik azon, hogy miért neveznek el egy kerékpárversenyt Kínok Kínjának. Vajon ennyire nehéz lehet vagy csak a szervező szeretne egy jellegzetes nevet adni a versenyének, esetleg mindkettő? Megpróbálok ezekre a kérdésekre válaszolni ebben a beszámolóban. 🙂
Idén május 7-én rendezték meg 19. Kínok Kínja országúti mezőnyversenyt, ami ebben az évben ismét az esztergomi Bazilikától rajtolt. Most már jó pár éve átkerült a verseny útvonala a Pilisbe, régen Esztergomból rajtolva a Gerecsében ment a verseny, részben érintve a Turul Kupa nyomvonalát, viszont a rossz utak miatt a szervezők változtattak és átvitték a versenyt a Pilisbe – érdekességképpen, 2012-ben még a régi pályán álltam dobogóra ezen a versenyen. A Pilisben is változott a pálya évről évre, mire megkapta a mai formáját, egyébként Hegyek Pokla néven (szereti az ilyen neveket a szervező csapat 🙂 ) is rendeztek ugyanezen a pályán versenyt még a régi időkben. Na, de nézzük, hogy mi is volt a pontos útvonal! Esztergomból el kellett tekerni Pilismarótra, majd onnan fel ez erdészeti úton a Két-Bükkfa nyeregig és onnan vissza Esztergomba, amiből három kört kellett teljesíteni. Ez így majdnem 120 km és 1500 m szintemelkedés, ami talán egy edzettebb bringásnak nem is tűnik soknak a távolsághoz mérten. Évente egyszer-kétszer mindig bringázom errefelé, ezért a pálya túl sok újdonságot nem jelentett nekem, kivéve a lejtőt, aminek az állapota folyamatosan változik, van egy két nem túl jó aszfalttal rendelkező kanyar, amit időnként megpróbálnak kijavítani, és itt a „próbálnak” a kulcsszó 🙂 . Most verseny előtt is a lejtő okozta legnagyobb fejtörést a versenyzőknek és a szervezőknek egyaránt, ugyanis a Tour de Hongrie egy héttel később itt ment felfelé és 2 nappal a Kínok Kínja előtt a közútkezelő megjavította az utat, de millió apró kavics maradt utánuk az úton, ami persze a kerékpárosoknak veszélyes. Szerencsére a két nap elég volt arra, hogy az autók lejárják és a szervezők letisztítsák az utat, így nem jelentett különösebb problémát a mezőny nagy részének.
A verseny reggelén újra meg kellett állapítanom, hogy a Bazilika nagyon hangulatos rajthelyszín, még a parkoló macskakövei sem vesznek el ebből az élményből. Bár idén furcsa volt a parkolóban, hogy találtam a verseny előtt egy órával parkolóhelyet, ami régebben nem igazán volt jellemző. Érezhető, hogy egyre kevesebben járnak itthon országúti versenyekre, fogy az amatőr versenyző mag, egyébként ezt más versenyeken is látszik, 10 évvel ezelőtthöz képest nagy a visszaesés, ami lassan a versenyek jövőjét veszélyezteti. Például most a rajtban sem kellett azon aggódni, hogy túl hátul van az ember ha leghátulra állt be, mert bőven volt hely és idő ebben a „kis” mezőnyben előremenni, ebből a szempontból pozitív hogy nem ötszázan állunk a rajtban.
A Bazilikától lassú rajttal gurultunk ki Esztergom végéig, ahol a 11-es úton elengedték a mezőnyt. A hátszélnek köszönhetően elég komoly tempót mentünk, de így is voltak olyanok, akik szökni próbáltak a síkon, persze értelmetlenül. Pilismaróton már ment a helyezkedés, mert nagyon nem mindegy, hogy hol kezdi meg az ember hegyet, ráadásul a templomnál a kanyar elég szűk, főleg ha az egyik sávot autók állják el. A hegy első fele olyan volt mintha síkon mennénk, húzott felfelé a boly, itt nem is volt érdemes akciózni, mert nehéz elmenni, elég csak a pár évvel ezelőtti Tour de Hongrie-ra gondolni, ahol gond nélkül együtt felment itt a mezőny, kb mintha nem is lett volna hegy. Aztán ahogy egyre meredekebb lett az emelkedő elkezdett szakadozni a boly és már csak az erősek maradtak elöl, sajnos én nem tartoztam közéjük, el kellett engednem, mert sok volt a tempó és ma hiányzott 20 watt fáradtság vagy betegség miatt, de egyébként sem bírtam volna ki a tetőig. Így maradt a saját tempó és próbáltam regenerálódni, utolértem közben pár embert, de engem is előztek meg, bár egyébként sem volt kérdés, hogy a lejtő alján majd összeállunk és nem fogunk egyesével bringázni. A hegy teteje a legmeredekebb, itt már le kellett váltanom elöl is (hol vannak a régi szép idők amikor 53-as tányéron rugdostam fel itt a bringát? ), igazából ez az egyetlen nehéz szakasza ennek az emelkedőnek. Az összes néző, szurkoló, segítő is ezen a szakaszon állt, szurkoltak nekünk, ami akár jól is esett volna, ha versenyzés közben nem lennék introvertált 🙂 . A nyeregre felérve ott volt a frissítőpont, ahol természetesen nem álltam meg, aztán jöhetett a várva várt lejtő.
Nem volt egy egyszerű történet lejönni gyorsan, mert előző nap esett az eső és az erdőben nem száradt fel az út, plusz egy-két helyen még voltak kavicsok az úton, így figyelni kellett rendesen a kanyarokban. Az egyenesekben gurultam ahogy tudtam, de a kanyarokban nem kockáztattam, főleg miután 3 szakadt mezes bringást is láttam az élbolyból. Az egyik kanyarban alattam is mászott kifelé a bringa, de még kontrollálható maradt szerencsére. A lejtő aljára felértem az emelkedőn előttem menő bolyra és összeálltunk páran. Később Esztergomban is utolértek minket páran, mellyel már egy kisebb bolyt alkottunk. Érdekes volt, hogy páran milyen erőseket vezettek a második kör elején a síkon, gondolkoztam is rajta, hogyha ilyen erősek akkor mit csinálnak a mi bolyunkban. Próbáltam vezetni, de mindig volt valaki akinek nem tetszett, hogy csak 40-nel vezetek, így végül többnyire csak pihentem valahol a bolyunkban. A második körben még sokakban megvolt az erő felfelé, egész kis mini verseny lett a csoportunkban, lószok, üldözés és a tetőre megint szétszakadtunk. A lejtőn gyorsan elléptünk a többiektől a csapattársammal (éljen a nagy súly 🙂 ), de már autók között kellett lejönni, amik feltartottak minket, így végül újra összezártunk.
A harmadik körre már nem volt annyira friss az ember, itt már számított az állóképesség és az hogy ki hogyan frissített eddig, én csak egy kulacsnyit ittam meg, ami nem volt túl jó előjel. A síkon is már kicsit kényelmesebb volt a tempó, de azért haladtunk. Az emelkedőn ezúttal már senki nem akart vezetni, az elején csak gurulgattunk, már szőttem a tervet a fejemben, hogy mit fogok csinálni ha marad ez a tempó. De átváltottunk profi versenyre, ugyanis Vock Balázshoz megállt a fia (nem tudom miért várt meg minket) és ő ment tempót a boly elején. Pont annyit ment, amit Balázs elbírt, ami egyébként nem annyira kevés, melynek az lett az eredménye, hogy kb a bolyunk 2/3-a eltűnt. Igazi kínok kínja lett belőle, nekem sem esett jól, de azért ott maradtam és csak pár másodperc hátrányt gyűjtöttem be. Csapattársam, Robi viszont megindult a végén a meredeken és elsőként kezdte meg a lejtőt. Két kanyar után már én is az ex-bolyunk előtt voltam, szerettem volna felérni a csapattársamra, de kb 20 mp volt a hátrányom hozzá képest a lejtő alján és nem volt bennem annyi, hogy ledolgozzam, főleg hogy ő 10 kg-mal nehezebb mint én. Hátranéztem és csak a távolban látszódtak a többiek, így nem maradt más minthogy nyomjak egy időfutamot a célig. Esztergomba beérve már erősen elgondolkoztam azon, hogy miért vagyok ennyire hülye és minek szívatom magam az „ezredik” helyért, lehet csak a verseny neve miatt 🙂 . De ha már belevágtam akkor végigviszem, élvezzük ha már versenyen vagyunk, szóval nyomtam neki ahogy tudtam, de valahogy nem igazán jöttek a wattok (lehet enni kellett volna verseny közben vagy csak többet inni? – nem tudom). A végére elég necces lett a helyzet, de beérkeztem a boly előtt 3 másodperccel.
A célban elnézve az arcokat, jó pár embert meggyötört ez a verseny, mégiscsak háromszor kell felmenni a Két-Bükkfához, hiába nem meredek az emelkedő a tempó mégis öl. És most még szerencsénk is volt, mert az időjárás sem volt túl meleg. Viszont azt mindenképpen fontosnak tartom elmondani, hogy nem kell megijedni ettől a versenytől, mert messze nem annyira nehéz, főleg ha az ember erős és jól bírja a hegyeket, idén én már indultam több ennél keményebb pályával rendelkező versenyen, amiknek nem volt ennyire félelmetes neve 🙂 .
