Kellys Oxam teszt

By

-

2010.08.18.

Most kicsit zavarban vagyok, hiszen ilyen szintű gépet még nem teszteltem eddig. Bizony egyszer csak egy igazi karbon fully pihent az előszobában, olyan, amilyenekre a német Bike magazinban csöpögtem eddig. Amolyan igazi mindent bele gép: össztelós karbon váz, tárcsafékek, látványos színek. Egyből oda is képzeltem az Alpokba…

…és nem sokkal később valóban az Alpok ösvényein gurulhattam vele a Salzkammergut Trophynak köszönhetően, így mondhatni az igazi miliőjében nyúzhattam. Nem csalódtam benne, igazán élvezetes masina. Tényleg, de lássuk részletesen!

A gép alapja az a 105 mm-t mozgó karbon váz, mely megegyezik a cég csúcsmodelljének vázával. Tesztpéldányunk a sorozatgyártás korai szakaszában készült, és mivel azóta újragondolták a típusnevet, ezért ezen még „Occam” olvasható. Valljuk be az Oxam valóban sokkal jobban hangzik… A váz anyaga egyébiránt monocoque karbon, még a rugóstag lengőkarja is karbon. A geometriája XC-s, maratonos, hosszútávon is kellemes, és hatékony a kemény tekeréshez is, tehát mondhatni nagyon jól eltalált. A felfüggesztés a Scott Spark, vagy Merida 96 megoldásához hasonló, szintén a felhasználási körre optimalizált. Mivel egy össztelós gépnél nagyon fontos a felfüggesztésben elvesző hajtási energia mértéke, így erre különösen figyeltem. Nyeregben ülve tekeréskor a rugóstag keményebb fokozatában (merthogy van neki két fokozata, amit a tag alján lévő kis kék karral lehet kapcsolni) alig volt észlelhető bemozdulás bármilyen erősen is nyomtam a pedált, szinte teljesen merev gépként viselkedett, miközben a gyökereken átgurulva kicsit csillapított. A nyeregből kiállva viszont a súlypont áthelyeződése miatt azonnal aktív lesz a gép hátulja, és akkor megy a himbilimbi rendesen. Szóval nem kell erőltetni, csak nyugisan a nyeregben ülve érdemes vele mászni, de a karbon váz oldalmerevsége elég jó, ilyen szempontból nem érezni, hogy nem egy jobbfajta merevvázon ülünk. Visszatérve a rugóstagra: a másik fokozatban sokkal aktívabban mozog, mely gyökeres, köves lejtőkön teszi nagyon kellemessé a gurulást, ezen kívül pedig a csillapítás is állítható fokozatmentesen a piros tekerentyűvel, bár az állítási tartományt én nem éreztem elég szélesnek.

És ha már felfüggesztés, akkor ott a villa is, elemezgessük azt is kicsit részletesebben, mivel itthon még alig pár kerékpárban jelent meg a tajvani óriás villagyártó eme új modellje. A F1RST bizony nagyon kellemes csalódás volt. A belépő szintű montikban keresztben-hosszában elterjedt RST villák bizony nem mondhatók igazán mérnöki csodáknak, amolyan teleszkópvilla, azt kész. Ez most viszont teljesen más. Már ránézésre is a drágább márkák felsőkategóriás villáira hajaz, és a gyártók szemmel láthatóan drágább bringákba is beleteszik, mint ami az RST-kre eddig jellemző volt. Merevségre semmi gondom nem volt vele, a 180 mm-es tárcsa sem csavargatta a 74 kilós testsúlyom mellett az Alpokban lefelé sem. A mozgása határozottan tetszett, és mások is hasonlóan nyilatkoztak róla. A levegős rendszer csendben, szuszogás nélkül finom megindulással tette dolgát. A lock out, bár nem a kormányról vezérelhető, azért tette a dolgát, bár a kar mozgása nem olyan egyértelmű, határozottan kell megforgatni, és kicsit hosszan a teljes zárásig, de működik. A jobb szár alján lehet a visszaút csillapítását állítani meglehetősen széles tartományban. Összességében ez magasan az eddigi legjobb RST villa, amivel valaha találkoztam. Remélem ez egy nagyobb színvonalbeli ugrás első jele a RST-nél! Hogy tartósságra milyen lesz, azt majd az idő eldönti. Mindent egybevetve a felfüggesztés működésével meg vagyok elégedve, finoman megy a gép minden körülmények közt.

Még egy kis apróság, de fontos, mert lehet vele szívni: a forgáspontok csavarjai hajlamosak kimászni, mert gyárilag nem került rájuk menetrögzítő. Ezt érdemes mindjárt az elején pótolni, mert azzal jelentős menet közbeni kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat.

Ahogy írtam, a váz a legdrágább Kellys fully modellekével azonos, a különbség tehát csak a felszerelés, ami az ár leszorítása miatt néhol „csak” Deore. Érdekes viszont, hogy a kiegészítők: kormány, kormányszár, nyeregcső ellenben Ritchey WCS típusúak, amelyek nem éppen filléres cuccok, míg a kerekeknél, meghajtásnál kicsit lejjebb mentek a tervezők. A váltás elemei közt tehát ott a középszerűbb Deore, mely azért teljesen jól működött, akárcsak az SLX hátsó váltó. A fékek is relatíve egyszerű darabok (BR-M486-os Shimanók), viszont pontosan azok, amelyeket imádok a tökéletes működésük miatt. Ha már látvány, akkor ezekből is az idén bevezetett fehér változatok kerültek a gépre. A felnik saját márkás KBIX-ek, melyek szép fehérek, de nem a technika csúcsát képviselik. Működnek, de kicsit egyszerűnek érzem őket egy ilyen gépbe. A látvány volt tehát itt is a fő szempont.

A kompromisszumos elemek ellenére a működés tekintetében nagyon meg voltam elégedve vele, csak piszkált kicsit a gondolat, hogyha a méregdrága Ritchey WCS cuccok helyett mondjuk, a csak grammokkal nehezebb Pro-t tesznek fel, akkor az így felszabadult költségből micsoda kereket lehetett volna beletenni, ami pozitívan befolyásolná a gyorsíthatóságot, e téren ugyanis érezhetően lomhább a picit drágább gépeknél. Szóval a tudomásul kell vennünk, hogy ennél a gépnél a látvány volt kiemelt szempont a tervezőknek, nem a nyers funkcionalitás. Így a gép nagyon szép lett, és egyből adódik is a továbbfejleszthetőség, amivel valóban fullos géppé válik. Ha ugyanis a kerekeket cseréljük kicsit könnyebbre, úgy mind a tömegen csökkenthetünk, mind pedig a menettulajdonságokon lendíthetünk egy nagyot, amivel egy gyönyörű és nagyon jól működő maraton össztelósunk lehet. Egy kis pozitívum még a végére, ami tovább szépíti a felszereltséget: a géphez gyárilag jár egy Crank Brothers Candy pedál is.

Számvetés

Bizony nem kevés egy bringáért a 700.000 forint. Sokan elhűltek az árát hallva. Hogy megéri-e ennyit adni érte? Itt már mindenképpen megfontolandó, hogy mire és mennyire komolyan használjuk. Ha csak hétvégenként gurulunk egyet a Margit-szigeten, arra bizony luxus. Ez a gép már sokkal-sokkal komolyabb bevetésre való. Akár Alpokbeli egész napos csapatásokra vagy hosszú maratonokra. Arra tervezték, hogy 100 km letekerése után se fájjon a derekunk, hogy a kitartó köves-gyökeres lejtőkön is biztosan tapadjon, és mindig, mindenhol elmenjen, helyt álljon egy kitartó mászáson éppúgy, mint egy hosszú fárasztó technikás lejtmenet során. Mindig megy, mindig élvezhető, és mindig kontrollálható. Persze, mondhatják a tapasztalt olvasóink, ami mindenre jó, az semmire sem igazán. Nem is lehetett egyszerű úgy összehangolni a gép jellemzőit, hogy eltalálják azt a keskeny mezsgyét, ahol mindezek teljesíthetők a lehető legkevesebb kompromisszummal. Most így, 2 hónapnyi tesztelés után ki merem mondani, hogy a Kellysnek sikerült. Nem mindenhol tökéletes, de mindig nagyon közel áll hozzá.

A relatíve kedvező ár miatt bevállalt kompromisszumokból következő alkatrészek mind jól működnek, idővel meg cserélhetők, akár a csúcsmodell szintjéig tuningolva a gépet. Szóval ezt a komoly és még komolyabbá fejleszthető gépet azoknak a komoly bringásoknak ajánlom, akik rendszeresen hosszú órákat töltenek el terepen, sőt akár rendszeres indulói a maraton versenyeknek, és nem félnek nem csak legrövidebb távon versenyezni. Persze leginkább azok fogják élvezni a gép adottságait, akik a nálunk előfordulónál nagyobb hegyeken is használják néha.

Mint írtam, lehet még kicsit tuningolni, csak gondoljuk végig, hogy tényleg szükségünk van-e rá! Mindent egybevetve, ha komolyabb – akár versenyszintű – igénybevételre szánod, akkor első körben a kerekeken könnyítenék kicsit, mivel az nagyon meghatározó. Ha nagyon elitisták vagyunk, akkor egy nevesebb villa férne bele, bár gyorsan hozzáteszem, én azért adnék esélyt az RST-nek. Ha még inkább profibbá szeretnénk varázsolni, akkor egy kormányról lockolható / szabályozható hátsó rugóstagot tennék bele. A bowden elvezetésére szolgáló szemek megvannak hozzá a felsőcső alján, tehát a tervezők előzékenyen gondoltak erre is.

Tehát megéri az árát, csak győzzük megfizetni…

InfoBox:

Forgalmazó: Mama Sro.; www.kellys-bicycles.com
A modell a gyártó honlapján ide kattintva érhető el.
Származási hely: Tajvan, Kína
Gyártási hely: Szlovákia
Vázgarancia: 3 év
Alkatrész-garancia: 2 év
Vázméretek: 17,5” (tesztelt); 19,5”; 21”
Ajánlott fogyasztói ár: 699.900 Ft

Váz: SXC High Modulus Monocoque karbon; 105 mm rugóút
Villa: RST F1RST Platinum Air; 100 mm; OCR2 lock out
Hátsó rugóstag: DNM AO-30RC
Hajtókar: Shimano Deore FC-M590; 22-32-44 fog
Hátsó váltó: Shimano SLX Shadow
Első váltó: Shimano Deore hagyományos
Lánckeréksor: Shimano Deore CS-HG50-9; 11-34 fog
Lánc: KMC Z 9000
Váltókarok: Shimano Deore Rapidfire TwoWay Release
Fékek-fékkarok: Shimano BR-M486; 180/160 mm
Kormány: Ritchey WCS LowRiser Wet White; 31,8 mm-es kormánybefogó
Kormánycsapágy: Ritchey Comp Logic Zero;félintegrált
Kormányszár: Ritchey WCS 4-Axis WetWhite; 2 + 4 csavaros; 6 fok / 31,8 mm
Markolat: Kellys; 2 komponensű
Agyak: Shimano Deore Disc FH-M535 és HB-M535 Center-Lock
Felnik: KBIX WMX Disc; 559 × 16,5; 32 furat
Küllők: Mach1 double butted; 2-1,8 mm; fekete
Külsők: Schwalbe Rocket Ron EVO; 26 × 2,25”
Nyereg: fi’zi:k Nisene III Sport; mangán ötvözetű pálca
Nyeregcső: Ritchey WCS; 2 csavaros fej; 31,6 mm / 350 mm
Nyeregcsőbilincs: anodizált alu csavaros
Váltóbowdenek: Jagwire
Pedál: Crank Brothers Candy

Geometria adatok:
Fejcsőszög: 69,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 73,5 fok
Vízszintes felsőcsőhossz: 592 mm
Nyeregvázcső-hossz: 450 mm
Tengelytáv: 1108 mm
Láncvillahossz: 430 mm
Középcsapágy-magasság: 328 mm
Kormányszárhossz: 110 mm
Tömeg: 11,9 kg (pedál nélkül)

Szöveg: gg
Fotó: gg, HBalage

Merida 2011: aszfaltra való csemegék

By

sajtóközlemény

-

2010.08.17.

Publikussá váltak immár a 2011-es országúti Merida modellek is. Újdonság lesz bőven: egy vadiúj, aerodinamikára kihegyezett országúti karbon gép kerül a palettára, átdolgozásra került a Time Warp, szériagyártásra érett a karbon ciklokrossz bringa, de tárcsafékes alu verziót is választhat ezentúl, aki erre vágyik…

MERIDA REACTO: a csúcskategóriás versenygép

Az előző csúcsmodell, a MERIDA SCULTURA EVO az időtlen, klasszikus tervezésű karbon versenybringák képviselője volt, lenyűgöző súlyadatokkal. Az új REACTO egyesíti magában a legmodernebb gyártástechnológiákat, hasonlóan kiváló merevség/súly mutatókkal rendelkezik, de mindehhez különleges, agresszív, aerodinamikus design társul. A mottó: Agresszív „Ferrari-stílus” a legömbölyített „Porsche-design” helyett!

Amiben más a Reacto:
– Aerodinamikus tervezés, hasonlóan a MERIDA TIME WARP időfutam bringához
– Elegáns, integrált fejcső, ultrakönnyű teljes egészében karbon villával (alacsony tömegű villa versenyzésre kihegyezve: integrált villanyakkal mindössze 325 g / 225 mm-es villanyak esetén/, kiváló komfortadattal rendelkezik (74 N/mm)) 1,5 colos csapágyakkal
– Vázon belül vezetett bowdenek, mindenhol
– Integrált nyeregcső, egyedi nyeregmagasság állítási lehetőséggel. Az aero-nyeregcső változtatható nyereg befogással (0-15 mm) és BIO FLAX rezgéselnyelő karbonszálakból készül
– Az egyik legkönnyebb semi-aero váz a piacon: 56-os méretben 1000 gramm alatt marad a tömege a belső bowdenelvezetés és a széles csövek ellenére. A vázszett villával, kormánycsapággyal együtt 1,4 kg alatt van
– Klasszikus versenygeometria, 6 vázméretben, progresszívan változó geometriákkal (hasonlóan a 2010-es SCULTURA EVO-hoz)
– BB30 és BSA standard középrésszel egyaránt elérhető
– Kiváló merevségi mutatókkal rendelkezik, nagyon precízen irányítható és nagyon jó a hajtáshatékonyság: a fejcsőnél 100 Nm/°, a középrésznél 56 N/mm – a német Tour Magazin hitelesített mérése alapján
– DI-2 verzió az elektromos vezetékeknek és az akkumulátor bal támvillán való elhelyezésének megfelelően kialakítva

Alkalmazott karbon technológiák:
– DOUBLE CHAMBER a villaszárakban és az alsócsőben
– STRUCTURE ELEMENT vázépítés
– UHM/HM szálanyagok a Toray és a Toho cégektől, BIO FLAX szálak az nyeregvázcsőben és a nyeregcsőben a magas frekvenciájú rezgések csillapítására
– Nano-megerősített mátrix, hogy ellenállóbb legyen a külső erőhatásokkal szemben, nagyobb törésállóság
– Teljesen karbon villa melyben a karbonszálak nem törnek meg a karbon papucsoktól kezdve a vállon át a villanyakig

Modellválaszték:
Választható REACTO felszereltség: FSABB30/Ultegra (REACTO 907), SRAM Force (REACTO Team) és Dura Ace (REACTO 909); DI-2 verzió megfelelő kábelelvezetéssel (REACTO 909-E).

MERIDA CYCLOCROSS CARBON: a 2009-es Eurobike tanulmánymodellje 2011-re szériagép lesz

A 2009-es Eurobike-on még csak tanulmányként létezett az új Cyclo Cross koncepció. Egy évvel később ez a kerékpár már sorozatgyártásba kerül, gyakorlatilag kompromisszumok nélkül!

A fejlesztés céljai:
– Vibrációmentes fékhatás elöl
– Maximális precizitás irányításkor, a megcsúszás lehetőségének csökkentése a keréknyomokban vagy a laza talajon
– Optimalis pozíció, ha vállra kell kapni a bringát (részletek lejjebb)
– Praktikus kábel-elvezetés, minimális karbantartási igénnyel: folyamatos bowdenházak, így a gép könnyedén vállra kapható, és levehető
– Kényelmes villa és hátsó traktus köszönhetően a FlexStay tám- és láncvilláknak, a változó vastagságú nyeregvázcsőnek, ami 38 mm-ről 31,8-ra szűkül (felül), 27,2 milliméteres nyeregcsővel
– BB30 szabvány szerinti középrész a kimagasló merevség érdekében

A bringát 2010. februárjában a bikemag is tesztelte, akkor ez a cikk született róla: https://bikemag.hu/kerekparteszt/road-bike/merida-cyclo-cross-carbon-team-2011

A legtöbb bringás szenved az ominózus fék-vibrációtól. Ennek megelőzésére a Merida Cyclocross Carbon bringa fejcsővét elképesztően merevvé tették a tervezők a felső bowdentartó szem és a villa fékkonzoljai között – 1,5 colosra kiszélesedő villanyakkal, optimalizált karbon struktúrával. Ugyanakkor, a fékkonzolok és a villaszárak végei közötti terület annyira rugalmas, amennyire csak lehet, optimális csillapítást biztosítva.

Hogy megkönnyítsék a krosszosok dolgát azokon a szakaszokon, ahol vállra kell kapni a bringát, a Cyclocross váz hihetetlenül sima és enyhén hajlított felsőcsővel rendelkezik. Legfigyelemreméltóbb pontja a cső alsó felén vezetett bowdencsatorna, melyben az összes kábel helyet kapott, és a borításnak köszönhetően nagyon egyszerű a vállra vétel. Ez a borítás könnyedén eltávolítható a gyors karbantarthatóság kedvéért. Szilikonbevonata pedig garantálja a kényelmes fogást, ugyanakkor a gyors váltást vállból kézbe, amikor a cipelés után bringára kell pattanni.

Az UCI (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) által engedélyezett tárcsafék használat cyclocross versenyeken (2010. júliustól) túl későn jött a 2011-es paletta tervezéséhez. 2012-re fog megjelenni a tárcsafékes verzió, de ehhez a teljes hátsó traktust át kell tervezni a bringán (135 mm-es agyak, mechanikai-tesztek…)

Modellválaszték:
SRAM Force szingós kerékszettel (CYCLOCROSS CARBON TEAM) és Ultegra/FSA peremes kerékszettel (CYCLOCROSS CARBON 907). Természetesen vázszettként is elérhető. Szeptember közepétől kapható.

TIME-WARP: a triatlon és időfutam gép most az UCI szerint is legális!

2009 nyarán a Time Warp időfutam kerékpár néhány héttel megjelenése után szabálytalannak bizonyult a nemzetközi szövetség által jegyzett időfutamversenyeken, az UCI által frissen bevezetett 3:1 szabály miatt.

Köszönhetően a tám- és láncvillák teljes áttervezésének, most minden csőátmérő, és a kormány is tökéletesen megfelel az UCI szabályainak. A jelenlegi Time-Warp modell tökéletes kombinációja egy időfutam és egy triatlon kerékpárnak, kompromisszumok nélkül.

RACE & RIDE ALUMÍNIUM ROAD Szériák: Két modellcsalád különböző célcsoportoknak!

Végül, de nem utolsósorban még inkább differenciálásra került a verseny orientált (Race) és a kényelmesebb vonalat képviselő (Ride) geometria az alumínium szektorban.

A vázanyagtól függetlenül a Merida szabványosította az országúti kerékpárok méreteit, melyhez a Scultura Evo szériát vettük alapul. Ugyanakkor nagyobb különbségek vannak az aktuális RACE és RIDE modellcsaládok között, például gumiabroncsméretben (Ride: 25 mm), nyeregcső-átmérőben (Ride: 27,2 mm a nagyobb kényelemért), a kormány típusában (Ride: Compact kormány rövidebb hajlítással és kisebb eséssel), valamint a nyereg konfigurációkban.

Továbbá a RIDE modellek magasabb, ezáltal kényelmesebb üléspozíciót adnak a hosszabb fejcsőnek köszönhetően, valamint kicsit hosszabb láncvillával készülnek, s kevésbé agresszív irányíthatósági tulajdonságokkal rendelkeznek. Hogy még jobban elkülönüljön a két kategória, másféle csövekből, más festéssel készülnek a RACE és RIDE széria kerékpárjai.

Forrás: Bikefun sajtóközlemény, www.bikefun.hu

KorszakVáltó Határon-Túra: vihar a Hortobágyon, akadémiai elnök kerékpáron

By

sajtóközlemény

-

2010.08.17.

KorszakVáltó Határon-Túra: halad a karaván

Óriási viharba keveredtek a KorszakVáltó Határon-Túra kerekesei a tekerés második szakaszán, a napi célállomás, Debrecen előtt, aminek az áram nélkül maradt kismacsi kocsmában örültek a legjobban, ugyanis a bemenekülő bringások lámpái szolgáltatták a fényt az elsötétült ivóban…

A kárpát-medencei magyar közösség baráti összetartásának jegyében az erdélyi Csíkszereda városába tartó, több mint 100 bringás túl van a két leghosszabb, 130 kilométeres szakaszon, de rövid idő alatt megtapasztalhatták, milyen érzés, amikor 40 fok közeli hortobágyi hőséget öt percen belül óriási felhőszakadás váltja fel, s többek között az is kiderült, mi a kerékpártúra legfőbb mérőszáma, a dinnyekilogramm/kilométer…

A napi penzum 7-8 óra, amiből 6 óra nettó tekerés, reggel 10 órai indulással ez fél 6 körüli érkezést jelent, a kánikulában ez sokaknak komoly megterhelés. Szerencsére előre leszerveztünk frissítőpontokat, ezen felül ma bevezettük a kerékpártúra új mértékegységét, a dinnyekilogramm/kilométert. A Hortobágyon 130 kg dinnyét vásároltunk a csapatnak, ami rögtön el is fogyott, tehát kiderült, mennyi az egységnyi fogyasztása több mint 100 embernek, közel 130 kilométeren.

A csapat összefogásának szempontjából érdekes jelenségre lettünk figyelmesek, ami tanulságos lehet nagy csapatban túrázóknak. Amikor próbáltunk 100-an kettes sorban együtt haladni, a hátsóbb régiókban „gumizás” alakult ki, lassításkor már többeknek komolyan kellett fékezni, majd újra gyorsítani, s egy idő után ez már fárasztó volt. Kettészedtük így a csoportot kétszer 25 párra, és ez már sokkal egészségesebb méretű csoportokat eredményezett, könnyebben mozogtak együtt.

„Hétfőn a 757 kilométeres, 8 napos túra fontos állomásához érkezünk, sor kerül a határátlépésre, innentől az erdélyi tájak felé vesszük az irányt.” – foglalta össze a vasárnap történteket Eisenkrammer Károly főszervező.

Aztán az Akadémia elnöke, Pálinkás József is nyeregbe szállt a túra harmadik napján, mely során a kerékpárosok átlépték a magyar-román határt, s ünnepélyes szalagkötés szimbolizálta, hogy új, pozitív korszak kezdődik Magyarország és Románia, valamint a határon túl élő magyarok életében.

A hétfői, Debrecen és Székelyhíd közötti 50 kilométeres táv kis pihenőt jelentett a két 130 kilométeres szakasz után, nagy számban csatlakoztak „külsősök” a Budapest és Csíkszereda közötti 757 kilométeres távot teljesítő túrához, köztük volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József is, aki végigtekerte a csapattal a napi penzumot.

A határátlépés során Székelyhíd polgármestere, Béres Csaba várta a túra résztvevőit, majd Révész Máriusz országgyűlési képviselővel ünnepélyes keretek között összekötötték a két ország zászlaját szimbolizáló szalagokat. Reményüket fejezték ki, hogy az állampolgársági törvény „korszakváltó” módosításának augusztus 20-ai hatályba lépésével Új alapokra helyeződik az anyaország, és a határon túl élő magyarok viszonya.

Székelyhídon megható műsorral várták a bringásokat, zenés, táncos műsorral 2 órán keresztül tartott az ünneplés. A karavánból előkerült Nagy „Gizmo” Attila freestyle-csapata, akik vendéglátóikat nyűgözték le extrém bemutatójukkal, hátraszaltókkal, kerékpáros trükkjeikkel. Fontos is volt egy kis buli, kikapcsolódás, ugyanis a túrázókra keddtől vár komoly megmérettetés, az erdélyi hegyekbe érkezik ugyanis a „mezőny”…

A túra tervezett útvonala mentén, a szervezők a napi részállomásokon kulturális és sport rendezvényekkel fűszerezik a programsorozatot. Útközben bárhol lehet csatlakozni egy-egy napra, vagy csak néhány kilométer erejéig – a csatlakozási helyek és időpontok megtalálhatók a www.korszakvalto.hu oldalon.

Forrás és fotó: Vuelta Sportiroda sajtóközlemény, Borek Annamária

Az olimpiai szám két bajnoka nyerte a zalaegerszegi C2-es futamot

By

sajtóközlemény

-

2010.08.16.

A zalaegerszegi Crossfest alkalmával megrendezett Hotel Yacht Club Kupán zárult idén a hazai olimpiai pontgyűjtés, egyben a szakági Magyar Kupasorozat. Az öt nemzet versenyzőit felvonultató UCI C2-es kategóriájú olimpiai krossz viadalon a futamot a szám idei bajnoka, Parti András és Benkó Barbara nyerte, míg az ötállomásos sorozat Buruczki Szilárd és Dósa Eszter összetett győzelmével zárult.

A zalaegerszegi Alsőerdő Napközis-tábor környékén kijelölt 5,3 km-es körpályán a magyarok mellett észt, szlovák, szlovén és osztrák kerekesek versenyeztek a világranglista pontokért az olimpiai számban. A zalaegerszegi Crossfesten downhill versenyt is szerveztek, ennek győztesei Czimmer Patrik (Magyarszék SE), Kugelmann Eszter, valamint Gyulai Csaba lettek, az időmérő alkalmával Miklós András (DÖKE), Galavits Dániel (Biciklon SC) és Kugelmann Eszter volt a leggyorsabb.

„Jól sikerül a szervezés, annak ellenére, hogy a péntek esti vihar után Zalaegerszegen még autókat kellett a vízből mentenünk. A vasárnapi UCI-futam alkalmával sok pontot tartottak itthon mind a fiúk, mind a lányok, ez külön öröm számomra. A downhill verseny pályájával a versenybírók is meg voltak elégedve, ez bátorít, hogy jövőre akár kupafutamot is szervezzünk az extrém szakágban. Érdekes színfoltja volt a Crossfestnek a retrófutam, ahol mintegy negyvenen ültek régi kerékpárjaik nyergébe.” – mondta Horváth Szabolcs versenyigazgató.

A Magyar Kupasorozat idei öt futamának eredményei alapján, a felnőtt/U23-as kategóriában a férfiaknál Buruczki Szilárd, Parti András, Lami Michal (szlovák); nőknél Dósa Eszter, Módos Gabriella, Benkó Barbara lett a sorrend. Az összetett eredményeket a hazai szövetség a zalaegerszegi verseny után hirdette ki.

Kategória-győztesek: Buruczki Szilárd (Magellan Kőbánya TC), Béla Attila (LTV Merida Racing), Dósa Eszter (Vitalitás SE Golyán Kerékpár Scott X-Iont), Benkó Barbara (Rothaus-Cube), Fenyvesi Péter (X2S-Kona Team-Mavic Soft), Kéri Zsófia (LTV Merida Racing), Horváth Ádám (Cube-Csömör), Kubovics Klaudia (PCCC), Bogdány Ákos (DH Giraffe KCSE), Gortva László (DH Giraffe KCSE), Terbe Dezső (Ózdi KE), Dina Márton (Fillari Team Budaörs), Megyasszai Lilla (Cube-Csömör), Valter Attila (Cube-Csömör), Kertész Csenge (PCCC), Kádi Tamás (Lavina SE), Vas Kata Blanka (Merida Maraton Team-CST), Gortva Ádám (DH Giraffe KCSE), Táncos Gábor (Meditech-Adverticum SC), Panyi Gabriella (Meditech SC).

A Magyar Kupasorozat összetett eredményhirdetésére maraton szakágban a T-Mobile Top Maraton sorozat utolsó állomásán, a maraton ob napján, a Mátra Maraton alkalmával kerül sor augusztus 29-én.

Eredmények, Hotel Yacht Club Kupa, UCI C2-es kategória, augusztus 15.:

Férfiak (felnőtt/U23), 6 kör:
1. Parti András (SRM Stevens Team) 30 pont, ideje: 01:52’59”
2. Buruczki Szilárd (Magellan Kőbánya TC) 20 pont, 01:54’27”
3. Haring Martin (szlovák, CK Banská Bystrica) 15 pont, 02:00’56”

Nők (felnőtt/U23), 4 kör:
1. Benkó Barbara (Rothaus-Cube) 30 pont, ideje: 01:30’58”
2. Wiedner Stefanie (osztrák, Rad Team Kärnten) 20 pont, 01:34’03”
3. Meier Maaris (észt, Proshop Team) 15 pont, 01:39’48”

Az elit/U23-as versenyben az első 10-ben végzett magyar sportolók, akik a dobogósokon kívül UCI-pontot szereztek: Blazsó Márton 4. hely, 12 pont (Bringabanda SC-Haibike), Szlobodnyik Zsolt 6. hely, 8 pont (X2S Kona Team), Ruszin Ádám 9. hely, 2 pont (Salgótarjáni HKE), Erős András 10. hely, 1 pont (Sintesi Bike Nagy SE), Dósa Eszter 4. hely, 12 pont (Vitalitás SE Golyán Kerékpár Scott X-Iont), Módos Gabriella 5. hely, 10 pont (Merida Maraton Team-CST).

A versenyről a Bikemag Fórumon:
http://forum.bikemag.hu/versenyek-42/crossfest-2010-hotel-yacht-club-xco-downhill-cross-maraton-futas-4506/

Teljes eredménylista:
http://www.temposport.hu/download/2010_xco_zalaegerszeg.pdf

Downhill eredménylista:
http://www.temposport.hu/download/2010_dh_zalaegerszeg.pdf

Magyar Kupasorozat, olimpiai-krossz végeredmények:
www.mmtbszsz.hu

További információk:
www.teamzkse.hu, www.mmtbszsz.hu és crossfest.azt.hu

Forrás: Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség sajtóközlemény
Fotók: HegyiBringa.hu

Le Mans: 358 csapatot és 1583 bringást várnak a 24 órás rajtjához

By

Horváth Balázs

-

2010.08.16.

Alig egy hét múlva kerül megrendezésre a Le Mans-i 24 órás kerékpárverseny, ahol ezúttal is Káldy Attiláért szurkolhatunk. A több mint másfélezer bringás 2010. augusztus 21-én 15 órakor indul, a rajtot Marc Madiot a Paris-Rubaix kétszeres győztese lövi majd el.

Az idei versenyre kilenc országból (Belgium, Hollandia, Kanada, Luxemburg, Magyarország, Nagy Britannia, Németország, Spanyolország, Svájc) érkeznek a versenyzők, akik közül szólóban 51-en vállalják be a 24 órás körözést. Megemlítendő, hogy köztük mindössze egyetlen hölgyinduló lesz majd – a francia Frederique Bastien. A szólóban teljesítők mellett 23 kétfős, 137 négyfős és 119 hatfős csapat gyűri majd a kilométereket.

2009-ben Káldy Attila tiszteletére lengett a magyar zászló

Tények, számok, információk a versenyről:
– 2009-ben 276 csapat és 1176 bringás nevezett
– 2009-ben Káldy Attila 162 kört és 677,97 km-t teljesített, ezzel a 12. helyet szerezte meg az egyéni kategóriában
– 2010-ben 358 csapat és 1583 bringás áll rajthoz
– A pálya 4185 méter hosszú, benne 600 méternyi 3,5%-os emelkedővel, illetve 1000 méternyi 2%-os lejtővel
– A verseny a nézők/érdeklődők számára ingyen látogatható

További információk: www.24heuresvelo.fr

Forrás: Claude Gasnal Organisation sajtóközlemény
Fotó: Nicolas Cousseau

Keviczky József Kerékpáros Teljesítménytúra

By

sajtóközlemény

-

2010.08.16.

Keviczky József Kerékpáros Teljesítménytúra

Békásmegyeri központtal a Békásmegyeri „Vándor” Kerékpáros Klub szervezésében 2010. szeptember 5-én kerül megrendezésre a Keviczky József Kerékpáros Teljesítménytúra. A rendezvény keretein belül 30, 70 és 100 kilométeres távon sportolhatnak a vállalkozó szellemű kerékpárosok.

Letölthető dokumentumok:
– plakát / túrakiírás

További információk: www.bvkk.hu

Forrás: BVKK sajtóközlemény

KorszakVáltó Határon-Túra: elstartolt a hétnapos tekerés

By

sajtóközlemény

-

2010.08.15.

A kárpát-medencei magyar közösség baráti összetartásának jegyében 2010. augusztus 14-én délelőtt 10 órakor a budapesti Kossuth térről elindult az év legjelentősebb hazai kerékpáros túrája, a 7 napon át tartó, az erdélyi Csíkszereda városában véget érő KorszakVáltó Határon-Túra.

A 757 kilométer hosszú bringázás budapesti startja előtt Révész Máriusz országgyűlési képviselő – aki maga is végigtekeri a távot – beszélt az augusztus 20-án hatályba lépő, módosított állampolgársági törvény „korszakváltó” jelentőségéről, aminek szimbólumaként a túra a Dévai Szent Ferenc Alapítvány magyarországi közadakozásból felújított gyermekotthonának átadásával fejeződik be Csíkszeredában. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Keresztes Ildikó, énekesnő és a szintén erdélyi származású Erőss Zsolt, hegymászó is.

A 111 induló augusztus 14. és 21. között, a Budapest-Eger-Debrecen-Székelyhíd-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda útvonalon átlagban napi több mint 100 kilométert tesz majd meg, az első napon az egri Dobó tér a célállomás, 130 kilométer letekerése után. A társasághoz útközben bárki csatlakozhat akár egy nap, akár néhány kilométer erejéig, a szervezők szeretettel várják az érdeklődőket.

A társaság időközben elérte Egert, Kiss Sándor a szervezők részéről pedig így értékelt:

„A rajt előtti kezdeti nehézségek után – a Kossuth tér közelében a Bringavilág Sportközpont korán reggel kinyitott a kedvünkért szervizelési munkák elvégzése miatt – mindenki sikeresen teljesítette a Budapest és Eger közötti távot, könnyed túrázós tempóban haladtunk, sok helyen megálltunk. Nem is tehettünk volna másképpen, hiszen mindenhol fantasztikusak voltak az emberek, Kerepesen például székely asszonykórus énekelt nekünk, Karácsondon terített asztal várt a városházán. Az itiner szerint a 16 kilométeres óraátlagot tartjuk, aki csatlakozni szeretne hozzánk, az útvonalat ellenőrizheti a www.korszakvalto.hu oldalon, mindenkit várunk, akár néhány kilométer erejéig is!”

Letölthető dokumentumok:
– Küldetés nyilatkozat
– Időterv

Forrás: Vuelta sajtóközlemény
További információk: www.korszakvalto.hu

Kerékpáros zarándoklat Freddie Mercury szobrához

By

sajtóközlemény

-

2010.08.15.

A legendás énekes emlékére 1996-ban állítottak szobrot a svájci Montreuxben, ahol a Queen több mint egy évtizeden át dolgozott. Azóta a helyszín a rajongók zarándokhelye. Minden év szeptemberében, a Freddie születésnapjához (szeptember 5.) legközelebbi hétvégén megrendezik a Freddie Mercury’s Montreux Memorial Day-t, amelyen koncertekkel, előadásokkal emlékeznek rá.

Az egész hétvégén át tartó megemlékezésre a világ minden pontjáról érkeznek a rajongók. Idén szeptember 3-tól 5-ig tart a rendezvény, és ezúttal egy magyar rajongó kerékpárral zarándokol ki a helyszínre. Tóth Tibor, a Magyar Queen Rajongók Klubja (HQFC) elnöke arra vállalkozott, hogy 12 nap alatt teljesíti az 1200 km-es távot, amely 5000 m szintemelkedést tartalmaz, és Szlovénián, Ausztrián és Olaszországon keresztül, az Alpok vidékén vezet végig.

A zarándoklatnak jótékonysági vonatkozása is van. A svájci Montreuxmusic nevű szervezet egy emlékpólót készített ez alkalomból, és az ennek eladásából származó bevétel egy részét a Mercury Phoenix Trust kapja meg.

Tóth Tibor és a Magyar Queen Rajongók Klubja szeretettel vár minden érdeklődőt az indulás előtt, augusztus 19-én este 7 órától a Replika Caféban (Budapest II., Tölgyfa utca 26.), ahol egyúttal egy másik Queen tag, John Deacon 59. születésnapja is megünneplésre kerül. Szeptember 11-én pedig szintén a Replika Caféban várja a Queen Klub a kerékpáros vándor megérkezését, és Freddie Mercury születésnapi party is lesz.

További részletek:
www.hqfc.hu
www.montreuxmusic.com
www.facebook.com/event.php?eid=123245627717961

Forrás: Magyar Queen Rajongók Klubja Kulturális Egyesület sajtóközlemény

Pilis Kupasorozat I. forduló – már lehet előnevezni

By

sajtóközlemény

-

2010.08.14.

A 2010-es Amatőr Kupa sorozat XI. fordulójára esztergomi rajttal kerül sor 2010. augusztus 29-én. Az időfutam pályája rendhagyó módon ezúttal nem Pilismarótnál kanyarodik a hegynek, hanem a versenyzők egészen Lepencéig hajtanak a 11-es főúton, majd itt fordulnak Pilisszentlászló-Hegytető felé.

Letölthető dukumentumok:
– versenykiírás

Forrás és fotó: Esztergomi Küllőszaggatók KE

Eged Dániel: az ember, aki mindig ott van

By

KGAdam

-

2010.08.13.

Eged Danit a lejtőző, de talán már az egyéb szakágak versenyzőinek sem kell bemutatnunk, hiszen ő tulajdonképpen minden hazai és minden külföldi versenyen – amelyen magyarok is indulnak – ott van. Pár nappal a verseny után pedig az oldalán – most már egyre hosszabb és szellemesebb beszámolókkal kiegészítve – mindenki megtalálja magát. Az égiek nagyon szerethették a szüleit, ugyanis az öccse, aki mozgóképre rögzíti a bringás rendezvényeket, legalább ennyire tehetséges. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy ő a bringázás mellett tulajdonképpen mindenfélét fényképez. Hogy pontosan miket még, az is kiderül az alábbiakban.

Névjegy:

Név: Eged Dániel
Életkor: 23
Mióta fényképez: 7 éve
Felszerelés: Canon EOS3; Canon EOS 1D mark2N Pro; Canon 17-40 mm; Canon IS 28-135 mm; Canon 50 mm
Fontosabb munkák, megjelenések: Bikemag, Bringa Magazin, 3Ride Magazin, CKM, Dirt Sport, Egri Est, FHM, Heves Megyei Hírlap, Outdoor Sport Magazin, Pannon Világ, Party7, Pesti X, Players Guide, Cseke Zrt. termékkatalógus, BikePositive katalógus, Velotrade Lánc Hálózat katalógus, Specialized katalógus
Honlap: www.egeddani.com

– Régóta ismerjük egymást, de fényképezőgép nélkül még soha nem láttalak. Ez mindig így volt?

– Tény, hogy régi az érdeklődésem: 6 éves koromban már apa Canon AL-1-es gépével fotóztam, amely a kornak egy kiváló gépe volt, szuper szett volt több objektívvel és vakuval. Apa elvitt párszor az egri Horváth Zsigmond Lajos Fotókörbe, ahol Molnár István Gézától és számos kiváló fotóművésztől tanulhattam, később pedig felnőve én is tagja lettem a csapatnak. Az általános iskola sötétkamrájában laboráltam először – köszönet érte Darvas Mihálynak –, a középiskolában pedig Demeter Pál tanított, és segített fejlődnöm. Kettőezer-hatban elvégeztem a Bálint György Újságíró akadémia fotóriporteri szakát, itt Vencsellei István nevét kell megemlítenem.

Persze mást is tanultam: építész technikumban érettségiztem Egerben. Jelenleg az EKF-n tanulok Kommunikáció szakon újságírást, mivel a fotózás és az újságírás nem lehet meg egymás nélkül. Emellett azonban kell még egy szakma, ami „tuti“ anyagi forrás, ezért valószínűleg elkezdek egy más sulit is, ami újabb szakmát ad a kezembe.

Canon EOS 3, 17-40 mm, ISO 100, f11, 1/30s (Helyszín: Schladming, bringás: Török Peti) A szállásra visszaindulva már csak Peti puntójában volt hely a büdös védőfelszerelések társaságában. Bemásztam és különleges látvány fogadott: az ablakfűtés szálai és a biciklitaró mélységet adnak a fotónak

– Hogyan kerültél kapcsolatba a bringázással?

– Mióta járni tudok, bringázok. Apának elsők között volt montija az országban, sokszor segített a korabeli versenyek szervezésében is, így nem csoda hogy mély nyomot hagyott bennem a dolog.

– Melyik szakágat űzöd?

– Szerettem volna komolyabban déházni, de kemény és drága, illetve nem lehetsz versenyző és fotós egyszerre. Szerettem volna sok mindent csinálni, de nem vagyok elég bevállalós, és egy nagy pofára esést követően beláttam, hogy a kihúzott nyereg is adhat élményeket. Terveztem, hogy indulok maratonokon, de ha választanom kell, akkor mindig a fényképezőgép kerül a kocsiba a bringa helyett…

Canon EOS 3, 28-135 mm, ISO 100, f5.6, 1/250s (Helyszín: Szilvásvárad Maraton) A koncepció az volt, hogy látszódjon a portrén a megtett 100 km, az időjárás, és a felszabadultság, ami a célvonal átlépését követően kiül az arcra

– Ha ennyire a fotózás az életed, akkor biztos sok szakirodalmat is olvasol hozzá…

– Természetesen igen. A fotóriporteri suliban sok olyan könyvet kellett elolvasni, aminek akkor és ott alig láttam értelmét, aztán rájöttem, hogy a látásmódot finomítja. Egyébként, hogy mit olvasok, az mindig változik, de az egésznek az alapja Sevcsik Jenő–Hefelle József-féle Fényképészet.

– Egy ennyire gyakorlatorientált szakmánál milyen haszna lehet az elméleti könyveknek?

– Ez a könyv az alap, ezt nem megtanulni, hanem érteni kell. A mostani szép NG. kiadványok ennek a könyvnek a szétszabdalt, húszféle változatban eladott klónjai. A fotós könyvek – amelyek mindenfelé kaphatóak –, azok az átlag fotós szintről nem képesek feljebb vinni az embert.

Canon EOS 3, 28-135 mm, ISO 100, f5.6, 1/500s (Helyszín: Kisnána, versenyző: Deli Anett) Egy női versenyzőn keresztül ábrázolni a küzdelmet a sárral. A kitartás, az erő és az akarat mind-mind látszódik a fotón. A MAFOSZ fotópályázatán 2007-ben ez a kép különdíjat kapott. (A MAFOSZ a legelismertebb magyarországi fotópályázat, melyen minden neves fotóművész képviselteti magát)

– A felszerelésed kiválasztásánál milyen szempontok vezérelnek?

– Igyekszem kompromisszumok nélkül, csak a legkiválóbb minőséget megvenni. Inkább nem veszek újabb felszerelést sokáig, de végül úgyis a régóta kiszemelt gyári kiegészítő lesz az áldozat. Így volt ez a digitális géppel is: mindenki hülyének nézett, hogy ez az állat még mindig a filmet fűzi be, de 2007 tavaszán végül meglett az 1D. Ezúton is köszönöm a szüleimnek! A súly meg csak annyira szempont, hogy elbírjam a táskát, és a repcsire felvihessem a hátizsákot.

– Készülsz a képekre (helyszín, helyzet, versenyző előzetes kiválasztása, beállítása) vagy spontán dokumentálod az eseményt?

– Helyzetfüggő, de nem hagyom, hogy az alany diktáljon. Nekem ne mondja meg senki, hogy honnan fotózzak. Én sem mondom meg senkinek, hogy hogyan nyerjen ob-t.

– A versenyeken gyorsan kell dolgozni. Használsz ilyenkor automata beállításokat?

– Programokat soha. Legtöbbször talán az időautomatikát használom, de külön vakuzásnál full manuál minden.

– Ha már a vakuzást említed. Ronny Kiaulehn például azt nyilatkozta, hogy próbál minél kevesebb mesterséges fényt használni. Te, hogy állsz ezzel?

– Szinte mindig használok vakut, és sokszor Pocket Wizard rádióadót. Egyelőre azonban csak egyet, mivel napból is csak egy van, és így egyszerűbb a komponálás. Sajnos divat lett a több vakus, műteremszerű környezet. Sok srác előbb akar vakuszettet és rádióadókat venni egy jó objektívnél, pedig nem attól jó egy felvétel, hogy agyon van vakuzva. Ez ugyanolyan mintha valaki csak halszemobjektívvel fotózna. Pár kép után egyoldalúvá válik a dolog. Akkor igazán jó a kép, ha nem a fölösleges, erőltetett technikai fogásokra figyel fel a fotót szemlélő.

Canon EOS 3, 28-135 mm, ISO 100, f8, 1/60s (Helyszín: Tour de Hongrie) A Bringa Magazin kért fel, hogy fotózzam végig a Tour egy napját motorról. Külön kérés volt, hogy készítsek címlapot. Végül nem ez lett a címlapkép, de a dinamikus, lendületes ritmusa vonzza a tekintetet. Hirtelen azt hiszi az ember, hogy mind a három bringás ugyanaz, és egymásra lettek montítozva, de ha jól megfigyeljük a képet, akkor kiderül, hogy ez egy rendezett csapat

– Vannak kedvenc kompozícióid, témáid?

– A pályák technikás lassú részeit szeretem a leginkább, itt van idő megélni a sport szépségét, a küzdelmet, a szenvedést és a kitartást.

– Gyakran dolgozol világkupákon is. Az miben más, mint mondjuk egy hazai verseny?

– Ismerni kell a sportágat és annak kiemelkedő versenyzőit, a napirendet, hogy mikor érdemes a pályán lenni. Én sem ülök a pálya mellett ebédidőben, inkább a barátokkal dumcsizok egy étteremben. Fontos a megfelelő film vagy ISO érték megválasztása, sok töltött akku a gépbe és a vakuba is, meg vinni kell elegendő kártyát, illetve filmet. Külföldön kötelező a vízálló táska, az esőkabát vagy esernyő, egy pulóver, a hegyi bakancs, energiadús kaja, elvégre komoly hegyekben vagyunk, annak ellenére, hogy libegő vitt fel oda.

– Milyen szempontok alapján válogatod ki a versenyeket, amelyeken dolgozol?

– Első szempont, hogy fizetnek-e megbízásszerűen vagy sem. Érdemes-e elutazni oda a rendezés, a hely szépsége, esetleg a barátok miatt. Ennek ellenére előfordul, hogy csak azt mondom, megéri az élmény, és ezért megyek – mint tavaly a DH Eb esetében Olaszországban.

– Mennyire segítség az a munkádban, hogy téged a hazai futamokon szinte mindenki ismer?

– Maximálisan, bár én is voltam 16 éves suhanc egy géppel, de annyit jártam versenyekre, mint egy megszállott, így végül én is a mag részévé váltam. Jó érzés néha vagy száz emberrel kezet fogni és az újoncok fejét nézni, hogy nem is vagyok versenyző, mégis mindenki ismer. A pálya mellett meg hallom a srácok beszélgetését, hogy biztos ő az egeddani.com…

Canon EOS 3, 17-40 mm, ISO 100, f11, 1/500s (Helyszín: Schladming, bringás: Gulyás Mihály) Misi egyik kedvenc fotója. Könnyed, gondtalan szabadságot tükröz a kép

– Jórészt az extrémebb szakágakat fotózod. Mennyiben más a munka egy maraton vagy XC versenyen, mint mondjuk a mi DH futamainkon?

– Itt több a barát, de megbízásszerűen fotóztam a Tour de Hongrie-t is motorról, vagy maratont, XC-t, dirt, street, triál és BMX versenyt. Ami munka, az munka. Az esemény témájától függetlenül kiváló minőséget kell produkálni az adott időben és helyszínen.

– Többször említetted már, hogy megbízásra is dolgozol. Mennyire lehet ebből megélni?

– Amíg ilyen múlttal és ilyen kapcsolatrendszerrel – mint ami nekem van a sportágban – nem vagyok képes elérni, hogy egy lap alkalmazzon főállásban, addig nem lehet ebből megélni, csupán diákként pénzt szerezni és utazgatni.

– A honlapodon a képeid mellett egyre hosszabb szövegekkel is beszámolsz a versenyekről. Ez esetleg egy lépés a sportújságírás felé?

– Tekinthetjük annak is, de tekinthetjük helyesírási gyakorlásnak és blognak, elvégre ezt tanulom, és talán egyszer megváltozik idehaza a helyzet.

– Tehát mindenképpen a (sport)médiát erőltetnéd?

– Igen, a legjobb lenne az írás a sporton és az outdoor vonalon belül, a fotózás pedig minden olyan témában, ami pluszt ad és kikapcsol. Fontos az anyagi oldal, mivel ebből itthon Magyarországon szeretnék megélni.

– Remélem teljesül ez a vágyad, és köszönöm a beszélgetést!

Canon EOS 1D mark2N, 28-135 mm, ISO 500, f5.6, 1/320s (Helyszín: Schladming Nissan UCI világkupa, bringás: Dan Atherton) Vannak olyan élversenyzők akik képesek lehetetlen helyzetekben is olyan testtartásban repülni, amely már a fizika határait súrolja

Tippek a fotóstól:

– Józan ésszel a digitális gépet javaslom kezdésnek. A filmes gép más világ, de aki azzal tanul meg dolgozni, az alázattal és tisztelettel fog fotózni, nem pedig a „nyom-nyom, töröl-töröl” eljárást alkalmazza. Annak idején egyszerre lett digigépünk egy ismerős sráccal. Ő digitális gépen tanult meg fotózni, és adott idő alatt 15000-szer exponált, míg én 3000-szer. Ebből nekem ráadásul a fele megbízásos munka volt.
– Előbb fotózzatok vaku nélkül alapobjektívvel. Próbálgassátok a fénymérést, az ellenfényt, a kompozíciót. Ne bumm-bele mindenbe. Hozzá kell szokni minden egyes kiegészítőhöz. Meg kell tanulni, hogyan viselkedik, mikor mire alkalmas.
– A fotóstáska rendje szent és sérthetetlen. Mindennek meg kell, hogy legyen a helye. Ne azon bukjon meg egy esemény megörökítése, hogy nem találjátok a kiegészítőket vagy épp otthon maradt.
– Mindig legyen nálatok feltöltött akkumulátor a gépbe és a vakuba, üres memóriakártyák és elegendő hely a számítógépen a képek letöltéséhez.
– Ha sokat dolgoztok, akkor fontos a profi képrendszerezés és archiválás, és lehetőleg kalibrált monitort használjatok!

Canon EOS 1D mark2N, 70-200 mm, ISO 320, f2.8, 1/320s (Helyszín: Schladming Nissan UCI világkupa, bringás: Michal Prokop) Egy éve álmodtam meg ezt a fotót, csak akkor még nem volt módom megvalósítani. Mintha egy sípályán egy műlesiklás lenne, csak épp nyár van. UCI zászló, háttérben fotósok és libegő, jól elhelyezett vaku. Mi kellhet még?

Linkajánló:

http://www.apple.com/pro/profiles/
http://www.vorsteher.com/
http://www.stocklandmartel.com/main.aspx
http://www.laforetvisuals.com
http://www.wildthingsphotography.com/

Megjelent a Bikemag 2007. augusztusi számában.

Szöveg: KGÁdám