Harminc év után újra előveszi az UCI a Lugano Chartát, azt az alapdokumentumot, amely évtizedek óta meghatározza, milyen kerékpárral lehet rajthoz állni a nemzetközi versenyeken. Bár egyelőre egyetlen konkrét szabály eltörlését vagy módosítását sem jelentették be, a felülvizsgálatnak komoly következményei lehetnek a jövő országúti kerékpárjaira nézve.
Az UCI montreali vezetőségi ülésén jelentette be, hogy átfogóan felülvizsgálja az 1996-ban elfogadott Lugano Chartát. A dokumentum az elmúlt három évtizedben a kerékpárok technikai szabályozásának egyik legfontosabb alapja lett, miközben maga a kerékpáripar közben szinte felismerhetetlenül megváltozott.
Az UCI szerint 30 év után, a technológia, a versenyzés, a társadalmi elvárások és a biztonsági követelmények változása miatt szükségessé vált a dokumentum aktualizálása. A tervek szerint az új charta tervezetét 2027 elején készítik el, majd február és április között széles körű konzultáció következik az érintett szereplőkkel és a kerékpáriparral. A végleges változatot még 2027-ben mutathatják be.
Mi az a Lugano Charta?
A Lugano Charta 1996-ban született, amikor a kerékpársportban már látványosan felgyorsult a technológiai fejlődés. Az UCI alapvető célja az volt, hogy a technika ne vegye át a főszerepet a versenyzőktől, ugyanakkor legyen lehetőség a kerékpárok fejlesztésére.
A dokumentumból több olyan szabály is származik, amely ma már teljesen természetesnek tűnik a profi országúti kerékpárok esetében.
Ilyen például a klasszikus, két háromszögből álló vázkialakítás, de ide kapcsolódnak a vázcsövek méretére és formájára vonatkozó korlátozások, illetve számos geometriai előírás is. A 6,8 kg-os minimumtömeg viszont csak később, 2000-ben került be a szabályozásba.
A 6,8 kg-os szabály lehet az egyik nagy kérdés
Talán nincs még egy olyan UCI-előírás, amely annyira közismert lenne, mint a 6,8 kg-os minimum.
Amikor ezt a határértéket bevezették, a karbontechnológia és a gyártási lehetőségek még egészen más szinten álltak. Ma viszont már egyáltalán nem különleges, hogy egy modern csúcskategóriás országúti kerékpár különösebb trükközés nélkül 6,8 kg alá kerülhetne.
Ez azt eredményezi, hogy a profi csapatoknak sok esetben mesterségesen kell a minimumértékre hozniuk a kerékpár tömegét. Vagyis olyan alkatrészeket használhatnak, amelyek nem feltétlenül a lehető legkönnyebbek, illetve plusz súly is bekerülhet a rendszerbe.
A technológia tehát bizonyos szempontból már túllépett azon a ponton, amelyre a szabályt eredetileg létrehozták. A kérdés most az, hogy az UCI szerint továbbra is szükség van-e rá, és ha igen, ugyanebben a formában van-e szükség rá.
És mi lesz a klasszikus vázformával?
Ennél talán még érdekesebb kérdés a két háromszögből álló váz kötelező jellege.
Az elmúlt években a gyártók egyre többet küzdöttek azzal, hogyan lehet a lehető legjobb aerodinamikai teljesítményt kihozni úgy, hogy közben minden UCI-előírásnak megfeleljenek.
A vázcsövek alakját, keresztmetszetét és bizonyos méreteit szabályok korlátozzák. Ezek a megkötések egy olyan korszakból származnak, amikor az aerodinamika és a karbonvázak fejlődése egészen más szinten tartott.
Ha ezeken a korlátozásokon lazítanak, annak látványos következményei lehetnek.
Elképzelhető, hogy néhány év múlva olyan profi országúti kerékpárokat látunk majd, amelyek formája ma még elképzelhetetlen lenne. Nem feltétlenül arról van szó, hogy holnaptól mindenki futurisztikus, teljesen zárt vázakkal fog versenyezni, de a tervezők jóval nagyobb szabadságot kaphatnak.
Meghátrált az UCI az új kormányszabálynál, kizárják az aero sisakok egy részét a mezőnyversenyekről
Az UCI most már az iparágat is bevonná
Talán ez a bejelentés egyik legfontosabb része.
Az UCI új technikai bizottságokat hoz létre, amelyekben az iparág képviselői, független szakértők és az UCI szakemberei dolgoznak majd együtt. Külön területekkel foglalkozó bizottságok készülnek többek között a kerékpárok, a kerekek és gumik, a versenyzői felszerelések, a védőfelszerelések, valamint az adat- és technológiai megoldások számára.
Ez azért is érdekes, mert az elmúlt időszakban több alkalommal került konfliktusba az UCI a kerékpáripar szereplőivel a technikai szabályok miatt.
A SRAM és az UCI közötti jogi vita például a hajtóművekre és a fokozatokra vonatkozó tervezett korlátozások miatt alakult ki. Az ügy egyik tanulsága éppen az volt, hogy az ilyen szabályoknak az iparági szereplőkkel történő egyeztetése nem egyszerű formalitás.
Úgy tűnik, az UCI most ezen is változtatni szeretne.
SRAM vs UCI – amikor a 10 fogas lánckerék legyőzte a kerékpársport legnagyobb hatalmát
Nem csak a kerékpár változik
A Lugano Charta felülvizsgálata egy szélesebb szabályozási reform része.
A montreali ülésen az UCI a versenyzők biztonságával kapcsolatban is több fontos döntést hozott. A tervek szerint 2027-től fokozatosan bevezetik a valós idejű GPS-alapú versenyzőkövetést a WorldTour és Women’s WorldTour versenyeken, majd később más kategóriákban is. A rendszer célja elsősorban az, hogy egy baleset vagy rendellenes megállás esetén gyorsabban lehessen azonosítani a versenyző helyzetét.
Emellett új biztonsági előírásokat is jóváhagytak a WorldTour-versenyek befutóinak utolsó 200 méterére. Ezek a szabályok a 2027-es szezontól lépnek életbe a férfi és női WorldTour versenyeken.
Még semmi sincs eldöntve
Fontos, hogy jelenleg még nem tudjuk, pontosan mi változik.
Az UCI egyelőre nem jelentette be, hogy eltörölné a 6,8 kg-os határt, megszüntetné a két háromszöges vázra vonatkozó előírást, vagy szabad utat engedne az eddiginél extrémebb aerodinamikai megoldásoknak.
Most még csak a felülvizsgálat kezdődött el.
A következő fontos állomás a 2027 elején elkészülő tervezet lesz, ezt követi februártól áprilisig az iparági és egyéb érintetti konzultáció. A végleges új Lugano Chartát 2027-ben tervezi bemutatni az UCI.
Egy biztos: ha az UCI valóban hozzányúl a Lugano Charta alapelveihez, annak hatása jóval túlmutathat egy egyszerű szabálymódosításon.
A kerékpárgyártók ugyanis évek óta úgy tervezik a profi versenyekre szánt vázakat, kerekeket és egyéb alkatrészeket, hogy azoknak bele kell férniük ebbe a szabályrendszerbe. Ha a keretek megváltoznak, az új fejlesztési irányokat is megnyithat.
És lehet, hogy néhány év múlva már egészen másképp fog kinézni egy WorldTour-kerékpár, mint ahogy ma elképzeljük.
Harminc év után tehát újra kinyitották a Lugano Charta könyvét. Most már csak az a kérdés, hogy néhány sort javítanak benne, vagy tényleg új fejezet kezdődik a profi kerékpárok történetében.
