Home Blog Page 994

Nagykerekű 170 ezerért: Mali Mamba 29er kerékpárteszt

Mali és 29-es? Na ilyen eddig nem volt! – szól a hazai forgalmazó beharangozója, és való igaz, a Mamba 29er tényleg újdonság. Ha pedig előrebocsájtom, hogy tavasszal 169.000 Ft-os áron, Alivio/Deore/Tektro hidraulikus felszereltséggel kerül a kerékpár-kereskedésekbe, ráadásul a tesztpéldány teljesítménye teljesen lenyűgöző, biztos sokan dobnak egy hátast!

A Mamba színvilága egységes, nem hivalkodó, szerintem telitalálat!
A Mamba színvilága egységes, nem hivalkodó, szerintem telitalálat!
Hosszúnak hosszú, de aránytalan testméreteimhez most is szükséges volt 1-2 alkatrészcserére!
Hosszúnak hosszú, de aránytalan testméreteimhez most is szükséges volt 1-2 alkatrészcserére!

Megpróbálom olvasói szemmel írni a teszteket, és sokszor van lelkiismeret furdalásom amiatt, hogy egy félmilliós vagy még annál is drágább kerékpár egyszerűen nem lehet jó ár/érték arányú azok számára, akik képtelenek ennyit áldozni egy magas technikai színvonalat képviselő, kiválóan működő, megbízható kerékpárra. Következésképpen valószínűleg nehezen fogadják el a különben helytálló konklúziót, amelyben ezen véleményem közlöm az olvasókkal. A Mali Mamba 29er esetében ez a probléma nem áll fent, lévén árcéduláját látván leginkább azon tűnődünk, hogyan valósította meg mindezt a forgalmazó, tetszetős, modern vázzal, működőképes telóval, 9-fokozatú Shimano hajtással és váltórendszerrel, hidraulikus tárcsafékekkel, illetve japán Araya felnis kerékszettel! Továbbá még egy kényelmes, sportos nyereg és fémkeretes taposópedál is a csomag részét képezi…

A nyereg sportos de kényelmes darab, tovább emeli a Mamba értékét...
A nyereg sportos de kényelmes darab, tovább emeli a Mamba értékét…
A fékvezeték és bowdenházvezetés lehetne "takarékosabb"!
A fékvezeték és bowdenházvezetés lehetne „takarékosabb”!

A fenti kérdésre a választ a tesztidőszak végére sem tudom, ez legyen a Mali marketingcsapatának titka. A gép tényleg kiválóan működik, akár kétszer ennyiért forgalmazott gépek teljesítményét is lazán felülmúlja. Kezdjük a vizsgálatot a Mamba lelkét képező, 29”-os kerékmérethez tervezett vázzal! Modern, kiforrott geometriával rendelkezik, láncvillája majdnem a lehető legrövidebb, vázszögei megegyeznek a patinás gyártók kínálatában lévő M/L-es méretű modellekkel, felsőcsöve hosszú, tehát inkább a sportos felhasználáshoz passzol, amely konzekvensen a többi paraméteren is visszaköszön. Középcsapágya szabványos magasságra került, homlokcsöve rövid, tehát az alacsonyabb kormányhelyzetet is lehetővé teszi. Mivel nem extrém terepre tervezték, a Mambához járó, kiváló tapadású Kenda Nevegal 2,2”-os köpenyek képezik az elméleti határt a ballonosság terén: a lánc- és támvilláknál már alig marad sárférőhely. Szerintem 2,0”-os lenne az ideális párosítás, amit a Nevegal elkoptatása után érdemes lesz majd kipróbálni.

Ezen az árszinten el vagyunk kényeztetve!
Ezen az árszinten el vagyunk kényeztetve!
160 mm-es tárcsék elöl-hátul, a tetemes tömegű Suntour teló kellően merev alap a kiváló fékrendszer számára...
160 mm-es tárcsék elöl-hátul, a tetemes tömegű Suntour teló kellően merev alap a kiváló fékrendszer számára…

A Suntour villa nem egy bonyolult szerkezet, viszonylag kulturáltan mozog szűk 60 mm-t, csillapítása csekély, de rugóelőfeszítését szerencsére be lehet állítani könnyebb bicajosoknak számára is. A lockout kissé nehezen kapcsolható, de teszi a dolgát. Beépítési magassága lehetne picit rövidebb, lévén képtelenség több rugóutat kinyerni belőle. A fékezés terén ellenben egyértelműen jelesre vizsgázik a Mamba: a Tektro OEM hidraulikus rendszer már újonnan is határozottan jó fékhatást produkált, a moduláció is rendben van, legfeljebb a személyre szabhatóságot fogják egyesek hiányolni. Az első kissé nedves erdei tekerés után a fékhatás még fokozódott, így már elvárásaimnak abszolút megfelelt.

A blokkolókar működhetne finomabban is!
A blokkolókar működhetne finomabban is!

A váltórendszer 9-fokozatú, lényegében Shimano Alivio szintű, egy divatos megjelenésű Deore Shadow hátsó váltóval felturbózva. Majdnem hibátlan rendszert alkotott, sznob hosszállással megjegyezhetném, hogy a váltókarok kezelése nem a legkifinomultabb (a pontos, gyors működést ez nemigen befolyásolja), illetve a Shadow váltók erénye nem a finom váltásban mutatkozik meg, hanem az alacsonyabb profilban, illetve a kevésbé csapkodó láncfeszességben.

A fejlesztők egy Deore Shadow-t szántak "koronaékszer" gyanánt a meghajtásláncba, mindenesetre rosszat nem tettek vele...
A fejlesztők egy Deore Shadow-t szántak „koronaékszer” gyanánt a meghajtásláncba, mindenesetre rosszat nem tettek vele…

Ezen felül semmi külön említeni való nincs: biztosított a kétirányú kioldás (működik „shimanósan” és „SRAM-osan” is), az első váltás pedig határozottan gyors köszönhetően a Shimano Alivio-szintű hajtómű HyperGlide lánctányérjainak. Még a KMC lánc is beleillik a rendszerbe, lévén a tajvaniak gyártják a Shimano alacsonyabb kategóriájú láncait.

A kerékszett láttán sem leszünk rosszkedvűek: minőségi Kenda köpenyeken, Araya felniken, szabványos Formula agyakon gurulhatunk, a Mamba ezen traktusa tényleg túlmutat az árcédula által szabott kereteken. Mint már említettem, a köpenyek valódi terephasználatra készültek, ballonosan, kellő tapadást és kényelmet biztosítanak, de emellett felmerülhet az igény egy haladósabb, kevésbé terepspecifikus felállásra is. A kérdést a teszt végén még taglalom: szerintem a Mamba könnyedén fejleszthető a többrétű felhasználás irányába.

Hagyományos IS-rögzítéssel is kellően merev a váz fékrögzítése...
Hagyományos IS-rögzítéssel is kellően merev a váz fékrögzítése…
Már az Alivio váltókarok is tudják a 2-irányú kioldást, ez a legkedvezőbb áru Shimano 9-fokozatú rendszer...
Már az Alivio váltókarok is tudják a 2-irányú kioldást, ez a legkedvezőbb áru Shimano 9-fokozatú rendszer…

Kényelmi szempontból is el vagyunk kényeztetve, lévén a felső kontaktuspontokat egy csodásan tapadó Karaton markolat, illetve egy sportos formájú, meglepően kényelmes, ráadásul nem is túl nehéz nyereg alkotja. A nyeregszár állítása lehetne egy picivel kifinomultabb és pontosabb, a kormányszár pedig könnyebb, de ezek az apróbb hiányosságok később viszonylag kis ráfordítással orvosolhatóak. A kormány ellenben mind méretben, hajlításban, mind pedig minőségben megegyezik a patinás gyártók által kínált középkategóriás modellekkel. Ez a darab szerintem sok-sok évig hűen szolgálhat a kerékpáron.

A Tektro OEM hidraulikus tárcsafékek meglepően jó fékhatást produkálnak, ráadásul a modulációra sem lehet panasz...
A Tektro OEM hidraulikus tárcsafékek meglepően jó fékhatást produkálnak, ráadásul a modulációra sem lehet panasz…

Milyen a Mamba 29-est hajtani? Rögtön megtetszett, hogy irányítása természetes, se nem túl izgága, se nem lomha, nem érződik a tetemes tengelytáv, sem a nem éppen lebecsülendő tömeg. 50-nel száguldva ugyanolyan stabil, mint gyök kettővel köveket kerülgetve: szerintem a 29-esek mostanra már megtalálták az ideális geometriát – legalábbis ebben a vázméretben. A rövid homlokcsőnek, illetve a felsőcsőhosszhoz viszonyított rövid nyeregvázcsőnek köszönhetően a 19”-os méret tág határok közt állítható: szerintem megtalálja helyét akár egy 175 cm-es kerékpáros, vagy akár egy 185-re nőtt langaléta, mint jómagam. Valójában nem is vagyok biztos abban, hogy tömeges igény lenne a másik két méretre (17 és 21”): az utóbbi ilyen felsőcsőhosszokkal már inkább kosarasoknak való, az előbbi esetében pedig elgondolkoztató, hogy egy kis termetű bicajos valóban jobban jár-e egy 29er-rel, mint egy hagyományos 26”-os kerekűvel.

A kormány megfelelő darab, nekem pont elég szélesnek bizonyult...
A kormány megfelelő darab, nekem pont elég szélesnek bizonyult…
A Mambán csomagtartórögzítésre való szemet is találunk, így akár újabb célokat is tűzhetünk ki magunk elé!
A Mambán csomagtartórögzítésre való szemet is találunk, így akár újabb célokat is tűzhetünk ki magunk elé!

A köpenyek aszfalton hangosak, de hát nem is ilyen terepre tervezték őket, murván viszont már sokkal otthonosabban mozognak, a nedves kövek nem hatják meg, a sarat simán kidobják magukból, a száraz erdei talajon nyújtott teljesítményt így március közepén sajnos nem sikerült megtapasztalni… A teleszkóp teljesítményhatárait könnyű elérni: viszonylag finoman indul meg, egész jó az első 40-50 mm, majd csúnyán bekeményít – melegebb időjárásban ez a karakterisztika remélhetően csökken. Kétségtelen, hogy a Mamba árának nagyobbik részét lazán el lehet költeni csak egy finoman mozgó, levegős, olajcsillapításos telóra, amely minden bizonnyal maradandóbb élményt nyújt, mint az egyszerű felépítésű, rugós Suntour, de ezen az árszinten már annak is örülhetünk, hogy egyáltalán a kisebb egyenetlenségeket rendesen kimozogja. Még talán egy merevvilla jöhetne számításba, amely kétségtelenül könnyebb, de terepen azért a nagy kerék és a ballonos köpenyek mellé sem árt egy kis plusz csillapítás.

Mindent csak száraz terepet nem látott a tesztgép!
Mindent csak száraz terepet nem látott a tesztgép!

A váltórendszer kissé darabosan, de megbízhatóan teszi a dolgát, a fékek – mint már említettem – kiválóak, a teljesítmény alapján meg nem mondanám, hogy egyszerű Tektro OEM darabokról van szó. A hajtás relatíve merev, hatékony, legfeljebb a hajtókar 170 mm mérete és kissé túlzott Q-faktora, azaz pedáltávolsága volt számomra némileg szokatlan. Kényelmesen ültem a nyergen, kényelmes fogást biztosított a markolat, még a mellékelt pedál sem volt kiábrándító, mint egyes bicajok műanyag, egyszeri használatra tervezett darabjai esetében. (Sportos használatra azért érdemes mihamarabb beszerezni legalább egy pedálkötést biztosító darabot.) Mindent összevetve alig volt hiányérzetem, és ha a Mamba fogyasztói árát is figyelembe vesszük, szerintem tényleg csak a gép tömege miatt lehetnek fenntartásaink. (A lépcsőházi cipelés nem túl hálás feladat!)

Öröm volt hajtani a Mambát, még ebben az elhúzódó téli időjárásban is!
Öröm volt hajtani a Mambát, még ebben az elhúzódó téli időjárásban is!

Sokaknak pont ilyen masinára van szüksége! Nem túl drága, az irányítása tökéletes, pikk-pakk működik minden, leszámítva a telót, amely általában minden kedvező árfekvésű monti neuralgikus pontja. Ha nem lenne ilyen rövid a tesztperiódus, venném a fáradságot, és kipróbálnám keskenyebb köpenyekkel, akár trekkingmérettel (38 mm, vagyis 1,5”), illetve feltennék rá 32 mm-es sima felületű túragumit, hogy valóban alkalmas-e csomagos túrázásra, lévén a vázszemek adottak ehhez a felhasználáshoz is. (A japán Araya felnik valójában trekkingmodellek!) A csomagtartót kiegészíthetjük sárvédővel, mivel ez is praktikusan rögzíthető, illetve a vázban bőven van hely a számára. Mivelhogy a Mamba irányítása nem extrém kerékpározásra hangolt, beválhat több felhasználási területen is, a csomagos túrázástól az alapkiszerelés által biztosított sportos terephasználatig.

Az Araya/Kenda páros kiváló kerékszettet eredményez...
Az Araya/Kenda páros kiváló kerékszettet eredményez…

A 29er vs. 26”-os kerékméretvita gondolom még eltart egy darabig, most az előbbi látszik felülkerekedni, illetve a 27,5”-os köztes méret próbál kihasítani egy jókora piaci részesedést. Érvek ide vagy oda, a Mambát érdemes volt megcsinálni, bőven rendelkezik szerethető tulajdonsággal, működése ezen az árszinten kifogástalan, a többrétű felhasználás lehetőségét is biztosítja. Csak ajánlani tudom!

Az alábbi galériában nagyobb méretű képek is megjeleníthetők!

InfoBox:
Forgalmazó: Mali Kft.; www.mali.hu
A kerékpár a forgalmazó honlapján ide kattintva érhető el.
Származási hely: Indonézia/Magyarország
Vázgarancia: 1 év
Vázméretek: 17”, 19” (tesztelt), 21”
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 169.000 Ft

Specifikáció:
Váz: Mali Alu 29er merevváz
Villa: Suntour SF13-XCM MLO 29’, 100mm, lockout
Hátsó váltó: Shimano Deore Shadow
Első váltó: Shimano Alivio
Váltókar: Shimano Alivio, Shimano SL-M430, 27 fokozat
Fékek: Tektro OEM hidraulikus tárcsafék, tárcsaméret: (E) 160mm, (H) 160mm
Fékkarok: Tektro OEM hidraulikus
Hajtómű: Shimano, FCM-391, 44/32/22 fog
Középcsapágy: cartridge monoblokk, CH 52
Lánc: KMC Z99
Lánckeréksor: Shimano CSHG20-9, 9 fokozat
Első agy: Formula DC-20-FQR
Hátsó agy: Formula DC-22-RQR
Felnik: Araya TX477 alu, duplafalú, szegecselt
Küllők: 2,0 mm, festett fekete
Külsők: Kenda Nevegal K-1010 29×2.20”
Kormány: Mali alu, 660 mm, 6 fok emelés, 31,8 mm befogó
Markolat: Velo, VLG-311D2, Kraton
Kormányszár: Mali alu, 90 mm
Kormánycsapágy: FSA TH NO 10
Nyeregcső: Mali alu 27.2 mm, 350 mm
Nyereg: Velo, VL-1353
Pedál: SP-931, fekete

Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 71,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 73,0 fok
Nyeregvázcső-hossz: 485 mm
Felsőcsőhossz: 580 mm (csőközéptől csőközépig)
Vízszintes felsőcsőhossz: 594 mm
Homlokcső-hossz: 128 mm
Tengelytáv: 1100 mm
Láncvillahossz: 450 mm
Kormányszárhossz: 100 mm
Középcsapágy-magasság: 318 mm
Összsúly: 15,1 kg (pedállal)

További információ:
29”-os gépekről általánosságban
29”-os MTB-k összehasonlító geometriai táblázata

Szöveg és képek: Németh Balázs

Hegedűs László győzelme a kőbányában: „Az alapok a helyén vannak, jöhet a finomhangolás”

Hegedűs László, a világ egyik legjobb triálosa bombaformában várja a 2013-as Világkupa-szezont: megnyerte idei első versenyét a tarcali kőbányában!

A tavalyi fantasztikus szezon után, amikor a világranglista 7. helyén zárt Magyarország legjobb triálosa, Hegedűs László, idén mindenképpen szeretne bekerülni a TOP 5 közé. A kerékpáros berkekben csak Hegeként ismert klasszis elképesztő formában várja az idénynyitó németországi Világkupa-versenyt: a nemrég felállított nem hivatalos világ-, és magyar rekord után ezúttal a tarcali kőbányában rendezett viadalon lett első. Még jön egy rövid edzőtábor, aztán elkezdődhet a nagy menetelés.

hegedűs5

Az idei versenyszezonra való felkészülésének a vége felé jár a világ egyik legjobb triál-versenyzője, Hegedűs László. A 22 éves ceglédi fiatalember nagyon jó formában várja a rajtot, hiszen a hétvégén, a tarcali kőbányában rendezett idei első hazai versenyén meggyőző fölénnyel diadalmaskodott. Minden adva van tehát ahhoz, hogy valóra váltsa álmát, és a 2013-as szezon végére bekerüljön a világranglista első öt helyezettje közé.

A jelenleg a hetedik helyen álló Hege 2013 magyarországi idénynyitóján szinte farkasordító hidegben bizonyította a szépszámú érdeklődő előtt, hogy jelenleg nincs nála jobb triálos itthon. A szervezők négy pályát jelöltek ki a versenyzőknek, melyet háromszor kellett mindenkinek teljesítenie.

hegedüs1

„Mindenki teljesítményén még látszódott, hogy az év elején, a felkészülésünk vége felé járunk, így szakmailag még bőven maradt bennünk. A profi kategóriában kijelölt mind a négy pálya nagyon technikás és hosszú volt, melyek mindenkit komoly erőfeszítésre késztettek.  Bemutattam néhány hatalmas ugrást is, és úgy érzem, a szezon ezen szakaszában elégedett lehetek a teljesítményemmel” – fogalmazott Hege.

A verseny helyszíne nagyon tetszett a 22 éves ceglédi triálosnak, így el is döntötte, még a németországi Heubachban rendezendő első Világkupa-viadal előtt visszatér ide, hogy itt fejezze be a felkészülését.

hegedűs4„Az alapok már megvannak, jöhet a finomhangolás, amire ez a kőbánya tökéletesen megfelel. Itt Tarcalon minden szituációra rákészülhetek, ami rám várhat az első komoly nemzetközi megmérettetésem előtt” –   árulta el Hegedűs László, aki a verseny után egy kerékpáros fesztiválon tartott bemutatót Debrecenben, természetesen hatalmas közönségsikert aratva.

A tarcali verseny végeredménye:
Elite, 26 colos kategória
1.  Hegedűs László  26 hibapont
2. Leskó József 36 hibapont
3. Horgos Attila 46 hibapont.

Az idei nemzetközi versenynaptár:
1. Világkupa: Németország, Heubach – 2013. 04.20-21
2. Világkupa:  Lengyelország, Walbrzych – 2013. 06. 01-02
3. Világkupa: Franciaország, Pra Loup – 2013. 07. 26-28
4. Világkupa: Franciaország, Meribel – 2013. 08. 16-18
5. Világkupa: Belgium, Antwerpen – 2013. 09. 27-29
Világbajnokság:    Dél Afrika, Pietermaritzburg – 2013. 08.26- 09.01
Európa-bajnokság: Svájc, Bern – 2013. 06. 21-22

A 26 colos kategória világranglistájának jelenlegi állása:
1. Gilles Coustellier (francia) 895 pont
2. Aurelien Fontenoy (francia) 710 pont
3. Dunand Guilleaume (francia) 624 pont
4. Nicolas Vuillermot (francia) 606 pont
5. Jack Carthy (brit) 587 pont
6. Hannes Herrmann (német) 579 pont
7. Hegedűs László (magyar) 530 pont

Interjú: Blazsó Márton a Nyugat Maraton Kupa “arca”

Blazsó Márton (VKE Nelson) aki tavaly 15 abszolút győzelmet szerzett mountain bike versenyeken, elvállalta, hogy a Nyugat Maraton Kupa “arca” legyen. Ez azt jelenti, hogy részt vesz a pályabejáráson, szakmai tanácsokat ad nekünk a szervezőknek a pályával kapcsolatban és bringás tanácsokat az indulóknak. Marcival ennek apropóján készítettünk egy interjút.

Fontos! Már csak március 31-ig lehet kedvezményesen nevezni a Nyugat Maraton Kupára illetve a Zirci futamra itt: http://www.x-trame.hu/entry .

Blazso Marton

– Első kérdés, hogy haladsz a felkészüléssel? Lesz olyan sikeres a 2013-as éved mint amilyen a 2012-es volt?

– Jól haladok a felkészüléssel, de a tavaszi havazások nehéz feladat elé állítanak. Persze én nem vagyok az a típus, akit elrettentenek az ilyen körülmények. Nem hiszem, hogy valaha is meg tudom ismételni a 2012-es szezonomat. Szerintem nem volt normális, hogy 15 abszolút győzelmet gyűjtöttem be, amiből csak 2 volt „kis” verseny, de azok meg szombat, vasárnap voltak egymás után. Szerencsém volt! Ha jól emlékszem csak két defektem volt a huszon-akárhány versenyen. Ennyi volt az összes technikai zűr.

– Milyen kötődésed van a Nyugati országrészhez ahol a Nyugat Maraton kupa futamai lesznek?

– Veszprémben (is) jártam pár évet egyetemre. A környéken sokat bringáztam. A helyszínek karakterét nagyjából ismerem. Pár barátom is lakik arra. Jelenleg is a veszprémi VKE Nelson színeiben versenyzek.

– Emlékszel, hogy amikor Veszprémbe tanultál, melyik volt a kedvenc montis edzőköröd?

– Volt sok kedvenc. „Kőrishegy kör” Veszprém-Hárskút-Bakonybél-Körishegy csúcs-Bakonybél-Pénzesgyőr-Veszprém.  Délre a Tamás kilátó-Tihanyi félsziget Piros jelzés és vissza, és még sokan mások. (Ezek közül szinte mindent érintenek a Nyugat Marataon Kupa fordulói.)

– Mi az, ami a nyugati országrészre és különösen Zirc, Herend és Balatonfűzfő környékére jellemző montis szemmel és ami megkülönbözteti a többi országrésztől?

– Valószínűleg ezek gyors, jól belátható pályák lesznek. Szerintem tipikusan nagy kerekű montiknak való terepek. Esős idő esetén hatalmas pocsolya kerülgetés. Fűzfőn biztos lesz pár gyönyörű kilátás a Balatonra.

– Te nem csak mint versenyző, hanem már mint edző is foglalkozol a bringázással. Szerinted miért jó egy kezdő és egy profi versenyzőnek egy egy maratonon elindulnia? Illetve kinek melyik távot javaslod a Nyugat Maraton Kupán.

– Nekem és alföldi testvéreimnek azért, mert még több lehetőség a hegyekben terepen bringázni. Profiknak jó edzés lehet! Kezdőknek egy kellemes társadalmi esemény, hasonló gondolkodású emberek közt. Ezen a területen kevés verseny volt az elmúlt pár évben, így jó lehetőség a közelben lakóknak is kipróbálni magukat egy ilyen eseményen. A különböző távok nehézségét még nem ismerem, de aki most kezdi a maratonozást, az kezdje a legrövidebb távval.

– Ahhoz, hogy valaki teljesítse a rövid vagy középtávokat, milyen felkészülésre van szüksége nagy vonalakban (tudom ezzel több oldalt is meg lehet tölteni de most csak egy rövid választ kérnék)?

– Nem árt, ha tudunk 2 kerekűn tekerni! 🙂 Érdemes olyan távot választani, aminek legalább a 2/3-át rendszeresen teljesítjük az edzéseken, hogy képben legyünk, mit is jelent nagyjából az adott mennyiség. Ha sokkal nagyobb távot kísérelünk meg teljesíteni, mint amit edzéseken megtapasztaltunk, akkor Kovács Józsi barátom pszihotréningje kötelező! 🙂

– A nyugat Maraton Kupa helyszínei közül (Zirc, Herend, Balatonfűzfő) melyik számodra a legkedvesebb?

– Ezt nehéz lenne, így előre megmondani, de biztos érdekes lesz Herendre vissza térni, ahol a szállásunk volt 94-ben az első montiversenyem idején.

Blazsó Márton biztos ott lesz a Nyugat Maraton Kupa futamain. Te is ott lehetsz, sőtt március 31-ig kedvezménnyel nevezhetsz a kupa összes fordulójára illetve a Zirci futamra itt: http://www.x-trame.hu/entry

Peter Sagan megtörte a jeget: „Váratlan megoldás kellett a győzelemhez”

Bekövetkezett az áttörés, a 23 éves szlovák kerékpáros sztár, Peter Sagan tegnap megnyerte élete első klasszikusát, a Gent-Wevelgemet, amiről természetesen nagy örömmel nyilatkozott a verseny utáni sajtótájékoztatón.

A WorldTour klasszikusok sora a „regnáló király”, a svájci Fabian Cancellara és a trónkövetelő Sagan vetélkedésével indult, a Milano SanRemo előtt a profi boxhoz hasonlóan már nyilatkozataikban is egymásnak feszültek. Az extrém körülmények között rendezett Sanremót még egy nevető harmadik, a német Gerald Ciolek nyerte. A két nagy rivális között patthelyzet alakult ki, hiszen Sagan megverte ugyan Cancellarát a 2. helyért, de mégis a svájci kerekedett felül mentálisan, mert megvalósította kinyilatkoztatott célját, miszerint adott helyzetben azon lesz, hogy ne Sagan nyerjen…

PIC352456464

Pénteken aztán folytatódott a WorldTour, ezúttal már a rázós utakkal, Belgiumban, a Harelbekén meccselhettek a bringások. A 211 kilométeres versenyen Cancellara jól érezte meg a pillanatot a támadáshoz, és egy 35 kilométeres szólót követően nyert, megmutatva, hogy ereje és taktikai érzéke is a régi.

Videón Cancellara támadása a Harelbekén:

Videón a Harelbeke végjátéka:

A Harelbeke E3 GP végeredménye:
1.     Fabian Cancellara (Swi) RadioShack Leopard     5:08:28
2.     Peter Sagan (Svk) Cannondale Pro Cycling     0:01:04
3.     Daniel Oss (Ita) BMC Racing Team
4.     Geraint Thomas (GBr) Sky Procycling
5.     Sebastian Langeveld (Ned) Orica-GreenEdge     0:01:08
6.     Sylvain Chavanel (Fra) Omega Pharma-Quick-Step Cycling Team
7.     Tom Boonen (Bel) Omega Pharma-Quick-Step Cycling Team     0:02:15
8.     Luca Paolini (Ita) Katusha
9.    Edvald Boasson Hagen (Nor) Sky Procycling
10.     Sébastien Turgot (Fra) Team Europcar

A két nagymenő viszonylatában tovább növelte „Spartacus” győzelmének értékét, hogy Sagan érkezett a második helyen, aki ezúttal nem tudott mit kezdeni a rutinosabb vetélytárssal. Vasárnap azonban jött a hathatós válasz, Sagan zseniális húzással nyerte az újabb WorldTour klasszikust, a Wevelgemet, a Cancellara-Sagan meccs tehát 1:1-re áll!

fabian_cancellara

Az eredetileg 238 kilométeres belgiumi viadalt a lassan szokás szerint zord időjárás, hideg miatt 50 kilométerrel rövidítették, ami általában kedvez a fiatalabb, vagy kevésbé erős csapattal rendelkező versenyzőknek. A Gent-Wevelgemen kicsit úgy tűnt, hogy a mezőnyben nincs nézetazonosság, mintha sem az elmenés sikerét, sem a sprintet nem erőltette volna senki.

Illetve a korábban leharmadolt, de végül ismét összezáró mezőnyben a végén a Lotto dolgozott Greipelnek, és a Quick Step „maradéka” (Boonen bukott, s többen leszakadtak) is Cavendishnek, de ez már késő volt, ugyanis az utolsó 50-60 kilométeren verbuválódott szökevénycsoport nem sok, de pont annyi előnyt harcolt ki a rövid kockaköves kaptatókat maguk mögött hagyva, ami elég volt a sikerhez.

Peter_Sagan_cv

A tucatnyi kerekes között ott volt Sagan is, egyértelműen toronymagas esélyesként, de a végjátékban érdekes módon mégsem kezdődött meg a „lószparádé” kis túlzással „impotens” volt az élboly, mintha beletörődtek volna Sagan győzelmébe. Mintha arra spekuláltak volna, hogy jó lehet a csapatnak egy elcsípett dobogós helyezés is, senki nem akarta kikaparni a szlováknak a gesztenyét – úgy tűnik, Sagannak innentől kezdve minden versenyen meg kell majd küzdenie ezzel az átokkal, hasonlóan, mint Cancellarának a korábbi években.

Videón a Gent-Wevelgem utolsó kilométerei:

Sagan azonban elébe ment az eseményeknek, miután csapattársa, Bodnar egy hosszút vezetve bebiztosította, hogy ne érjen fel a mezőny, a szlovák bajnok a belga Vandenbergh akcióját kontrázta meg. Ismét analógiát vonhatunk Cancellarával: amint lett 10 méter előnye Sagannak, a többiek bottal üthették a nyomát, a Cannondale versenyzője a célig növelte előnyét, és a befutón még trükközni is maradt ideje egy keréken. a sajtótájékoztatón érthetően örömmel nyilatkozott:

Talán ez nem ér fel egy Sanremo- Flanders- vagy Roubaix-sikerrel, de nagyon boldog vagyok, hogy sikerült megszerezni első klasszikus-győzelmemet, bízom benne, hogy nem ez volt az utolsó. A jó szereplés a klasszikusokon a legfontosabb célom a szezonban. Már a Milano-San Remo-t is meg akartam nyerni, de most ez sikerült, amivel én is és a csapatom is elégedettek vagyunk, hiszen sikerült megtörni a jeget, megalapozva a következő győzelmet is.

Peter_Sagan_dij

Kicsit elbizonytalanodtam, amikor az élbolyban csak négyen-öten dolgoztunk össze igazán, a többiek nem nagyon erőltették a dolgot. Előtte viszont remek munkát végzett a csapatom a versenyen, és a végjátékban Bodnar is különösen sokat segített. A célhoz közeledve Vandenbergh támadását kontráztam meg, s láttam, hogy sikerült kiharcolni egy kis előnyt. Úgy döntöttem, nem várok a sprintre, mert a bolyban mindenki engem akart megverni. Néha váratlan megoldás kell a győzelemhez.

A Flandriai Körverseny a következő nagy verseny, de megjósolhatatlan, mi fog történni. Nagyon sok tényező játszik szerepet, különböző taktikák feszülnek egymásnak, és még bukásba is keveredhetsz, defektet kaphatsz a legrosszabbkor. Spórolni kell az energiával, nem engedhetsz meg magadnak rosszkor időzített támadásokat. Tudom magamról, hogy esélyes vagyok, tudom, hogy talán Cancellara lesz a legnagyobb ellenfél, s talán Boonen is, aki hazai utakon megy majd. Ráadásul koruknál fogva ők nagyon tapasztalt versenyzők.

A Gent-Wevelgem végeredménye:
1.     Peter Sagan (Svk) Cannondale Pro Cycling     4:29:10
2.     Borut Bozic (Slo) Astana Pro Team     0:00:23
3.     Greg Van Avermaet (Bel) BMC Racing Team
4.     Heinrich Haussler (Aus) IAM Cycling
5.     Juan Antonio Flecha Giannoni (Spa) Vacansoleil-DCM Pro Cycling Team
6.     Matthieu Ladagnous (Fra) FDJ
7.     Bernhard Eisel (Aut) Sky Procycling
8.     Stijn Vandenbergh (Bel) Omega Pharma-Quick-Step Cycling Team     0:00:24
9.     Yaroslav Popovych (Ukr) RadioShack Leopard
10.     Andrey Amador Bakkazakova (CRc) Movistar Team
11.     André Greipel (Ger) Lotto Belisol     0:00:40
12.     Arnaud Demare (Fra) FDJ
13.     Matti Breschel (Den) Team Saxo-Tinkoff
14.     Alexander Kristoff (Nor) Katusha
15.     Elia Viviani (Ita) Cannondale Pro Cycling
16.     Bryan Coquard (Fra) Team Europcar
17.     Thor Hushovd (Nor) BMC Racing Team
18.     Mark Cavendish (GBr) Omega Pharma-Quick-Step Cycling Team
19.     Boy Van Poppel (Ned) Vacansoleil-DCM Pro Cycling Team
20     Edvald Boasson Hagen (Nor) Sky Procycling

Coppi e Bartali: dobogó és hegyi trikó az ítéletidőben az Utensilnord csapatának!

A szakaszgyőztes, Damiano Caruso, mögötte Alessandro Mazzi küzd (Foto: Stefano Sirotti)

Bár a Settimana Coppi e Bartali záróetapja borzasztó kemény volt a hideg idő és a zuhogó eső miatt, a magyar bejegyzésű Utensilnord-Ora24.eu csapata mégis legsikeresebb napját könyvelheti el az olaszországi UCI 2.1-es körversenyen: Alessandro Mazzi 2. lett a szakaszon, és a hegyi trikót is sikerült megtartania!

A Monticelli Terme és Fiorano Modenese közötti 141 kilométeres távot az ítéletidő miatt 125 kilométerre rövidítették a szervezők, ami kedvezett a nap szökevénycsoportjának, melyben a hegyi trikót viselő Mazzi is tekert. Az Utensilnord kerekese elsősorban hegyi trikóját védte, és az újebb megszerzett pontoknak köszönhetően sikerült is a hegyi pontverseny élén végeznie!

A szakaszgyőztes, Damiano Caruso, mögötte Alessandro Mazzi küzd (Foto: Stefano Sirotti)
A szakaszgyőztes, Damiano Caruso, mögötte Alessandro Mazzi küzd (Foto: Stefano Sirotti)

Miután a körözést lerövidítették, a szökevényeknek jó esélyük nyílt hazaérni, de a szakaszgyőzelemért kemény meccset kellett vívni, az élboly a végére teljesen szét is szakadt. Az 5. szakaszt Damiano Caruso (Cannondale) nyerte Mazzi előtt. Az összetett szempontjából a befutó előtti kör idejét számítva hirdettek végeredményt (amikor a szökevények még csak 3:40-re voltak), így nem változott semmi: Diego Ulissi (Lampre-Merida) nyerte a Settimanát, csapattársa, Damiano Cunego, valamint a kolumbiai Rubiano Chavez (Androni Giocattoli) és Ivan Basso (Cannondale) előtt.

A hegyi trikó végleg Mazzié! (Fotó: Stefano Sirotti)
A hegyi trikó végleg Mazzié! (Fotó: Stefano Sirotti)

A zűrzavarban Kusztor Péter már hiába szakadt el többek társaságában a főmezőnytől az utolsó körben és lett 15. a szakaszon, az összetettbe ez már nem számított. Ennek ellenére Kusztinak a leszakadások következtében mégis sikerült javítania, 35. lett a végelszámolásban, Cador Rida 116. lett. Mazzi dobogós helyezése és a hegyi trikó komoly siker a magyar-olasz csapatnak, hiszen a Coppi e Bartali rangos verseny Olaszországban, melyen a Lampre-Merida, a Cannondale, az Androni, a Vini Fantini, az Asztana, a Katyusa és több erős gárda feszült egymásnak.

Coppi e Bartali 5. szakasz eredménye:
1.     Damiano Caruso (Ita) Cannondale Pro Cycling     3:00:13
2.     Alessandro Mazzi (Ita) Utensilnord Ora24.eu     0:00:13
3.     Boris Shpilevsky (Rus) Lokosphinx     0:01:28
4.     Sergey Shilov (Rus) Lokosphinx     0:01:33
5.     Simone Ponzi (Ita) Astana Pro Team     0:01:37
6.     Diego Rosa (Ita) Androni Giocattoli     0:01:44
7.     Carlos Julian Quintero (Col) Colombia     0:02:29
8.     Sergei Chernetski (Rus) Katusha     0:02:32
9.     Marco Coledan (Ita) Bardiani Valvole-CSF Inox     0:02:40
10.     Simon Pavlin (Slo) Adria Mobil     0:03:11

15.     Peter Kusztor (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:09:25
116.     Rida Cador (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:14:08

Összetett végeredmény:
1.     Diego Ulissi (Ita) Lampre-Merida     14:15:12
2.     Damiano Cunego (Ita) Lampre-Merida     0:01:35
3.     Miguel Angel Rubiano Chavez (Col) Androni Giocattoli     0:01:48
4.     Ivan Basso (Ita) Cannondale Pro Cycling     0:01:59
5.     Riccardo Zoidl (Aut) Team Gourmetfein Simplon     0:02:09
6.     Leopold Konig (Cze) Team NetApp-Endura     0:02:14
7.     Francesco Manuel Bongiorno (Ita) Bardiani Valvole-CSF Inox     0:02:36
8.     Davide Rebellin (Ita) CCC Polsat Polkowice     0:02:41
9.     Sergio Pardilla Bellon (Spa) MTN-Qhubeka     0:03:11
10.     Fabio Taborre (Ita) Vini Fantini-Selle Italia     0:03:19

35.     Peter Kusztor (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:13:23
116.     Rida Cador (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:52:56

Coppi e Bartali: 1. nap összefoglalója

Coppi e Bartali: 2. nap összefoglalója

Kusztor Péter képes beszámolója a Coppi e Bartali első feléről

Coppi e Bartali: összefoglaló a 3. és 4. szakaszról, Kuszti beszámolójával

Sean Kelly nyomában – Daniel Martin nyerte a Katalán Körversenyt

Daniel Martin
Daniel Martin
Daniel Martin

A fiatal generáció képviseletében az ír Daniel Martin (Garmin-Sharp) nyerte a héten zajló Katalán Körversenyt, némi meglepetésre a hazaiak sztárjai helyett. Utoljára az írek legismertebb bringása, Sean Kelly tudta megnyerni a Voltát 1986-ban.

A március 18. és 24 között rendezett sok heggyel tarkított WorldTour viadalon a Team Sky váratlan támadása következtében már az első szakaszon kialakultak időkülönbségek, a hírek elején mégsem Bradley Wiggins, hanem a belga Gianni Meersman (Omega Pharma-Quick Step) szerepelt, aki megnyerte a hajrát, sőt, másnap is ő volt a leggyorsabb a sprinten.

A harmadik napon Wiggins ismét támadott a hegyen, de a Movistar versenyzői erősebbek voltak, Nairo Quintana a szakaszt nyerte, Alejandro Valverde pedig 2. helyének köszönhetően átvette a vezetést az összetettben. A spanyol a 4. etapon azonban szerencsétlenül járt, egy bukás miatt fel kellett adnia a versenyt, a királyetap után a fehér-zöldcsíkos trikót azonban nem a katalánok hőse, Joaquim Rodriguez vagy Wiggins vette át.

Hanem Daniel Martin a Garminból, aki egyedüliként „életben maradva” a nap szökevénycsoportjából, s igencsak megszenvedve a hegyi befutón a sikerért, emlékezetes győzelmet aratott, s átvette a vezetést az összetettben is. Rodrigueznek még ma, a zárószakaszon lett volna lehetősége ledolgozni 17 másodperces hátrányát, de a barcelonai körözés során a pályába iktatott emelkedő se nem volt elég hosszú, se nem meredek, hogy elrázza a fiatal ír versenyzőt.

A záróetapon mégis történt jelentős változás az összetettben, ugyanis az olasz Michele Scarponi (Lampre-Merida) fel tudott ugrani egy szökésre, s miután a belga Tomas De Gendt-tel (Vacansoleil-DCM) az élen 21 másodperccel hazaértek, Scarponi megelőzve Wigginst és Quintanát, feljött a dobogóra.

Végeredmény:

1 Daniel Martin (Irl) Garmin-Sharp 29:02:25
2 Joaquim Rodriguez Oliver (Spa) Katusha 0:00:17
3 Michele Scarponi (Ita) Lampre-Merida 0:00:34
4 Nairo Alexander Quintana Rojas (Col) Movistar Team 0:00:45
5 Bradley Wiggins (GBr) Sky Procycling 0:00:54
6 Robert Gesink (Ned) Blanco Pro Cycling Team 0:01:07
7 Przemyslaw Niemiec (Pol) Lampre-Merida 0:01:18
8 Thibaut Pinot (Fra) FDJ 0:01:26
9 Jurgen Van Den Broeck (Bel) Lotto Belisol 0:01:28
10 Thomas Danielson (USA) Garmin-Sharp 0:01:41

Cape Epic: Hermida – Van Houts szakaszgyőzelem az utolsó napon, összetettben Specialized siker Burry emlékére

Sauser és Kulhavy fontos győzelmet arattak

Jaroslav Kulhavy és Christoph Sauser biztonsági nap után magabiztosan győzött az összetett értékelésben. Igazán fontos siker ez az egész Burry Stander-Songo csapatnak, egy becsületbeli ügynek tekintették a Cape Epicet, amivel a januárban tragikus körülmények között elhunyt Burry Standertől vettek méltó búcsút. 

Sauser és Kulhavy fontos győzelmet arattak
Sauser és Kulhavy fontos győzelmet arattak

Az utolsó nap egy 54 km hosszú, 1550 m szintet tartalmazó szakaszt kellett teljesíteni a Cape Epic versenyzőinek. A Stellenbosch és Lourensford közötti etapot egy hosszabb, komoly emelkedő nehezítette.

A 7. szakasz szinttérképe
A 7. szakasz szinttérképe

A Jose Hermida – Rudi Van Houts (Multivan Merida) duó keretbe foglalta a 10. jubileumi Cape Epicet mai szakaszsikerükkel. Sprintbefutón előzték meg a verseny legjobb dél-afrikai párosát, a Philip Buys és Matthys Beuke (SCOTT Factory Racing) alkotta csapatot. Harmadik helyre a nem túl kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó, de ma ismét magára találó Florian Vogel-Nino Schurter (SCOTT Swisspower) duó érkezett.

„A mai nap is elég nehéz szakasz volt, de szerettünk volna egy nagy üveg pezsgőt nyerni. Ez motivált minket abban, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsuk…” –  mondta viccesen Hermida.

A mai szakasz eredményhirdetése
A mai szakasz eredményhirdetése (fotó: Nick Muzik)

Az összetettben az utolsó napot élről kezdő Jaroslav Kulhavy – Christoph Sauser páros ma biztonságit ment, de a szakasz 4. hellyel még abszolútban növelték is előnyüket. A cseh olimpiai bajnok esett egyet ugyan, de ennek nem lettek komolyabb következményei, így kétség sem férhetett ahhoz, hogy ők az idei Epic  összetett győztesei. Mindkettejük számára kiemelkedő jelentőségű ez a győzelem, ugyanis az egész versenyt januárban elgázolt csapattársuk Burry Stander emlékére ajánlották.

Az életében 30 Cape Epic szakaszgyőzelmet elérő Sauser a következőket mondta:

„Ebben az évben volt a legnehezebb a verseny. Sose nyertem még úgy Cape Epicet, hogy pár napra elvesztettük a vezető pozíciót. Hihetetlen! A 4. szakasztól csak a következő napokra gondoltunk, nem szabad ezt a versenyt napról napra venni. Egy hét alatt közel 30 órát tekertünk, minden pedálfordulatnál a maximumot nyújtva. Az idáig vezető 3 hónap az, ami igazán fontos. Rengeteg támogatást kaptunk Burry családjától és szurkolóitól.”

Az összetett dobogó
Az összetett dobogó (fotó: Nick Muzik)

A 10. Cape Epicét teljesítő Karl Platt, új csapattársával a svájci Urs Huberrel (Bulls) összeszokott párosként versenyzett, több nap komoly nyomás alá helyezték az előzetesen is top favoritnak kikiáltott Sauser-Kulhavy duót. Összetett második helyük végül szerintem azon múlt, hogy 4. szakaszon történt eltévedés után nem tudták már újra felvenni a tempót.

A nők kategóriájában  nyolc nap után a Yolande Speedy-Catherine Williamson (Energas) páros végzett az élen. Előbbi törött kulcscsonttal és két törött bordával teljesítette a mai szakaszt, nem kis elhivatottságról tanúbizonyságot téve.

Az összetett győztes női páros
Az összetett győztes női páros (fotó: Sam Clarke)

A master kategóriában ma összejött a szakaszgyőzelem a  nagy öreg Bart Brentjensnek, csapattársával Robert Simmel végül az összetett master értékelés 2. helyén végeztek.

Magyar érdekeltségük Szentgyörgyi Krisztián és csapattársa a dél-afrikai Willie van der Vyver (Northern Crocodiles/Trollope/X2S) a mai szakaszt az abszolút 364. helyén zárta, kategóriájukban ez a 111.  poziciót jelentette. Összetettben a versenyt a 412. helyen fejezték be, ez a master értékelésben a 133. helyet jelentette.  Gratulálunk!

„Az utolsó szakasz sem volt könnyű, igaz csak 54 kilométer 1500 méter szintkülönbséggel, de az Epic-en az utolsó szakaszon iszonyatos a hajtás még a verseny végében lévő csapatoknál is. Senki sem akarja úgy befejezni ezt a versenyt, hogy úgy érezze, még maradt benne erő. Erről minden csapat meg akar bizonyosodni.

Mi is erősebben kezdtünk a szokásosnál és magunkhoz képest igen kemény tempót mentünk. A hegyeket bátran, de óvatosan kezdtük és a lejtőkön is ügyeltünk, hogy a sebesség és a tempó ne lankadjon, miközben fölöslegesen kockáztatni sem akartunk, ha már az egész versenyt megúsztuk komolyabb technikai hiba vagy esés nélkül.
A mai szakaszon 364-nek érkeztünk meg ami a korábbi eredményeinkhez mérten jónak mondható és meggyőződtünk róla, hogy egy csepp erő sem maradt bennünk a verseny végeztével.
Akinek van kedve és lehetősége, én mindenképp ajánlom ezt a versenyt minden hegyikerékpárt kedvelő embernek.”

A 7. szakasz végeredménye:

1.Jose Hermida-Rudi Van Houts (Multivan Merida)   2:22.20,2
2.Philip Buys-Matthys Beukes (SCOTT Factory Racing)  +1,1
3.Nino Schurter-Florian Vogel (Scott-Swisspower)   +3.43,4
4.Christoph Sauser-Jaroslav Kulhavy (Burry Stander – SONGO) +4.58,7
5.Marco Aurelio Fontana-Manuel Fumic (Cannondale)  +5.27,2
6.Karl Platt-Urs Huber (Bulls)     +5.47,9
7.Thomas Dietsch-Tim Boehme (Bulls 2)    +5.48,0
8.Hans Becking-Jiri Novak (Superior-Brentjens)   +8.07,9
9.Stefan Sahm-Simon Stiebjahn (Bulls 3)    +8.56,3
10.Roel Paulissen-Yader Zoli (Torpado Surfingshop)  +10.48,9

Az összetett végeredmény:

1.Christoph Sauser-Jaroslav Kulhavy (Burry Stander – SONGO) 29:40.44,9
2.Karl Platt-Urs Huber (Bulls)     +7.10,4
3.Thomas Dietsch-Tim Boehme (Bulls 2)    +26.51,0
4.Jose Hermida-Rudi Van Houts (Multivan Merida)   +39.10,1
5.Marco Aurelio Fontana-Manuel Fumic (Cannondale)  +1:06.24,9
6.Philip Buys-Matthys Beukes (SCOTT Factory Racing)  +1:06.58,3
7.Stefan Sahm-Simon Stiebjahn (Bulls 3)    +1:29.34,2
8.Hans Becking-Jiri Novak (Superior-Brentjens)   +1:41.18,8
9.Darren Lill-Charles Keey (Cannondale Blend)   +2:04.06,5
10.Roel Paulissen-Yader Zoli (Torpado Surfingshop)  +2:29.13,8

 A győztes csapat videója az utolsó napról:

 

Cape Epic – a hatodik szakasz összefoglalója
Cape Epic – az ötödik szakasz összefoglalója
Cape Epic – a negyedik szakasz összefoglalója
Cape Epic – a harmadik szakasz összefoglalója
Cape Epic – a második szakasz összefoglalója
Cape Epic – az első szakasz összefoglalója
Cape Epic – a prológ összefoglalója
Cape Epic – előzetes információk

Kassa-Miskolc GP: Lovassy Krisztián kemény menete belülről – videó

(Fotó: Nehézy László)

Sokan voltak a mezőnyben, akik életükben nem rajtoltak még el ilyen hidegben országúti kerékpárversenyen, de az extrém gyors tempó hamar feledtette a mínuszokat a Kassa-Miskolc – UCI 1.2 kategóriás Europe Tour futamon, ahol az Utansilnord-Ora24.eu kerekesei UCI-pontokat is gyűjtöttek Lovassy Krisztián és Dér Zsolt révén.

Az idén tervezett három magyar rendezésű UCI-minősítésű országúti kerékpárverseny közül az elsőt kora tavaszi időpontban szervezte a Kerékpársport 2000 SE, az időjárás azonban cseppet sem volt kora tavaszi. Kassán keményen fagyott, a nemzetközi mezőny – köztük két magyar csapattal (Utensilnord és Cube Balaton Team) – téli ruházatban vágott neki a 118 kilométeres távnak.

Az Utensilnord-sornak jó lehetősége nyílt UCI-pontszerzésre (Fotó: Nehézy László)
Az Utensilnord-sornak jó lehetősége nyílt UCI-pontszerzésre (Fotó: Nehézy László)

Az országúton belendülve viszont már senki sem fázott, az oldalhátszélnek köszönhető stabil 50 km/h környéki tempónak és a napsütésnek köszönhetően. Az első 20 kilométert a szélezések és próbálkozások jellemezték, majd pár versenyzőnek – köztük Lovassy Krisztiánnak (Utansilnord-Ora24.eu) – sikerült elszivárogni, végül egy ötfős szökevénycsoport alakult ki.

Ekkor kicsit megnyugodtak a kedélyek, a legerősebb csapatoknak, Dukla, ISD, Utensilnord, volt elöl emberük. A főúton való 70 kilométeres száguldás után a Szikszó utáni dombok következtek változó szélviszonyokkal, ami még 100%-os állapotban is leszívja az energiát. Az elmenésben tekerő Lovassy azonban betegeskedett a héten így a finishez közeledve már érezte, hogy ez semmiképpen nem az ő napja lesz.

(Fotó: Nehézy László)
(Fotó: Nehézy László)

Az utolsó 10 kilométerre érve sajnos a többieknek sikerült is leszakítani a jól hajrázó magyar bringást, s a befutón a szlovák Michal Kolar (Dukla Trencin) diadalmaskodott a moldáv Sergiu Cioban (Tusnad) előtt. Lovassy egyedül az elmenés és a peloton között megszenvedett az 5. helyért (10 UCI pont), a mezőnyhajrát pedig Dér Zsolt (Utansilnord-Ora24.eu) nyerte a 6. helyért (8 UCI pont).

A mezőnyhajrán sajnos egy látványos bukás is történt, azonban a mai napon ez a „kivétel erősíti a szabályt” esete volt, ugyanis az útvonalbiztosítás a verseny folyamán tökéletes volt, a zord idő ellenére profi módon mozogtak a motorosok, és a mezőny nem találkozott mozgó vagy az út szélén beljebb álló autóval, a szervezés nemzetközi Europe Tour futamhoz méltóra sikerült! Reméljük a nyáron sorra kerülő további két magyar UCI-versenyen, a Miskolc GP-n és a Budapest GP-n hasonló körülményeket teremt a Kerékpársport 2000 SE.

(Fotó: Nehézy László)
A mezőnyhajrán egy bukás szemtanúi is lehettek a nézők Miskolc belvárosában (Fotó: Nehézy László)
(Fotó: Nehézy László)
Közelebbről (Fotó: Nehézy László)
(Fotó: Nehézy László)
És némi átrendeződés a kerékpáron (Fotó: Nehézy László)

A Kassa-Miskolc valódi kulisszatitkaiba pedig Lovassy Krisztiántól nyerhetünk betekintést:

A hét elején elkaptam egy komolyabb vírust vagy esetleg ételmérgezést, kedden ebédeltem utoljára főtt ételt. Azóta tulajdonképpen nem ettem semmit, mert amit ettem, azt ki is hánytam egyből… Mellette egy napig lázam is volt, fogytam majdnem 3 kilót, így nem voltak túl jók a kilátások a versenyre. Szívem szerint le is mondtam volna, mert így egy napot tudtam kerékpározni a hét elején és azóta vagy az ágyat nyomtam vagy a WC mellett guggoltam…

Ettől függetlenül mégis rajthoz álltam a versenyen, mert gondoltam valamennyit azért csak hozzá tudok tenni a csapat sikeréhez. Fel is lett világosítva a verseny előtti napon a csapat, hogy milyen állapotban vagyok, így csak és kizárólag Dér Zsolt lett az elsőszámú versenyzője az Utensilnordnak.

(Fotó: Nehézy László)
Lovassy megszenvedett az 5. helyért is (Fotó: Nehézy László)

A rajt után kezdődtek egyből a próbálkozások. Én csak gurulgattam a nem túl népes mezőny közepe környékén, de pár kilométer után előrecsorogtam a jobb oldalt és ahogy előre értem, ment egy lósz balról egy ISD-s és egy szlovák támadott. Mivel úgy éreztem ez a két csapat lehet a fő rivális a mai napon, egyből átvettem a támadást, és el is távolodtunk a mezőnytől. Felugrott még ránk az egyik volt tavalyi csapattársam, a tusnádos Sergiu Cioban, ám igazán nem sikerült eltávolodnunk, volt egy kisebb megtorpanás is.

Vártam, hogy valaki érkezzen a csapatból hátulról, de helyette egy szlovák és kicsit később egy másik ISD-s versenyző érkezett. Próbáltam nem túlzottan kivenni a részem a vezetésből, mert tudtam, hogy ez nekünk biztosan nem lesz jó, de egyből megúszattak, mivel az ISD-ből és a duklások közül is ketten voltak. Az első ilyen kísérletnek szerencsére az egyik ISD-s lett az áldozata, de így is két duklás, egy tusnádos és egy ISD-s versenyző maradt velem elöl.

(Fotó: Nehézy László)
Dér Zsolt a mezőnyhajrát nyeri (Fotó: Nehézy László)

Nagyjából meglett az összhang és bár nagyon lassan, de elkezdtünk távolodni a mezőnytől. Mikor Feri először jött frissíteni, szóltam, hogy ez nagyon nem jó nekünk. Egyrészt mert nagyon rosszul érzem magam, másrészt meg mindenki ismer ebből a sorból, és szét fognak lószolni jóval a befutó előtt, ha hazaérünk.

Ahogy teltek a kilométerek, egyre rosszabbul voltam és 10 kilométerrel a vége előtt meg is kezdődött… Az első lószra még nehezen, de próbáltam felérni, de egyből jött a következő és teljesen el is készültem az erőmmel, le is szakadtam a többiekről. 8 km volt még vissza és egy percre mögöttem a mezőny… Az a 8 kili az örökkévalóság volt, de 3 másodpercet sikerült megőriznem az egy percből is még bejöttem ötödiknek.

(Fotó: Nehézy László)
Holló Botond (Fotó: Nehézy László)

Sajnos úgy érzem, hogy a csapat teljesítménye kritikán aluli volt, mert a mezőnyben való ész nélküli lószolgatás az megy, de ezen kívül semmi más, sok munka vár ránk, és minél több éles versenyhelyzetben kell részt venni, amiből lehet tanulni. Ha azt nézzük, hogy ki milyen erőben van a csapatban, akkor az első 10-ben 5 versenyzőnek kellett volna lennie tőlünk. Ez az 5. hely akkor sem lenne elegendő, ha ha egy 150 fős mezőny állt volna a rajtnál, nem hogy egy olyan, mint a mai volt. Nagyjából ez mai úgy sikerült, mintha rendeztünk volna egy versenyt a szlovákoknak.

Mindenképpen fejlődni kell a technikailag a fiataloknak, mert nem az a normális ha 5 kilométerenként megkérdezik, hogy mit csináljanak… Így nagyon nehéz lesz versenyt nyernünk ebben a felállásban, több rutint kell szerezni! Sajnálom, hogy a Rida és Kuszti nem voltak itt, mert egész biztos vagyok benne hogy ők hátul helyre rakták volna a dolgokat, és időben észlelik, hogy ez minden csak nem jó a csapatnak. Valószínűleg akkor ma egy dobogós helyezéssel gazdagabb lenne Dér Zsolt és egyben a csapat is.

(Fotó: Nehézy László)
Távozik a sereg… (Fotó: Nehézy László)

Természetesen el vagyok keseredve a mai teljesítmény miatt, de a jövőre nézve azért nagyon nagy potencia van ebben a csapatban és remélem minél hamarabb meg is fog mutatkozni!

A képeket köszönjük Nehézy Lászlónak!

Mindez videón:

Eredmény:

1. KOLAR Michael    (SVK)    DUKLA TRENCIN TREK    02:34:16
2. CIOBAN Sergiu    (MDA)    TUSNAD CYCLING TEAM    +00:00
3. POPKOV Vitaliy    (UKR)    ISD CONTINENTAL TEAM    +00:00
4. JURCO Matej    (SVK)    DUKLA TRENCIN TREK    +00:34
5. LOVASSY Krisztián    (HUN)    UTENSILNORD ORA24.EU    +02:08
6. DÉR Zsolt    (HUN)    UTENSILNORD ORA24.EU    +02:13
7. BRONIS Roman    (SVK)    DUKLA TRENCIN TREK    +02:14
8. KRIVTSOV Dmytro    (UKR)    ISD CONTINENTAL TEAM    +02:14
9. KASA Gabor    (SRB)    TEAM CCN-METALAC    +02:14
10. VASILYEV Maksym    (UKR)    ISD CONTINENTAL TEAM    +02:14

Teljes eredménylista: Kosice_final

Coppi e Bartali: Tarol a Lampre-Merida, Rida a jobb a kronón, Kuszti élményei a 3. és 4. etapról

(Fotó: Stefano Sirotti)

A Lampre-Merida csapata a szombati időfutamon sorozatban 3. győzelmét aratta a Settimana Coppi e Bartali ötnapos országúti versenyen Adriano Malori révén, miután a pénteki királyetapon Damiano Cunego, csütörtökön pedig az összetettet is domináló Diego Ulissi volt a legjobb. A  magyar bejegyzésű Utensilnord-Ora24.eu bringásának, Kusztor Péternek a hegyi szakasz ment jobban (23.), a kronón a magyarok közül a versenyszám korábbi bajnoka, Cador Rida volt a jobb.

(Fotó: Stefano Sirotti)
Ulissi és Cunego (Fotó: Stefano Sirotti)

A 3. szakaszon 157 kilométert kellett teljesíteni Zola Predosa és Piane di Mocogno között, a végén hegyi befutóval, itt a Lampre-Merida és a Vini Fantini csapatai feszültek egymásnak, a Cunego-Santambrogio meccsen pedig az ex Giro-győztes volt a jobb, csapattársának, Ulissinek pedig sikerült megőrizni a vezető pozíciót.

(Fotó: Stefano Sirotti)
Adriano Malori (Fotó: Stefano Sirotti)

Másnap a crevalcore térségében kijelölt 14,3 kilométeres sík időfutamon a korábbi olasz bajnok Malori az U23 világbajnok orosz Anton Vorovjevvel (Katyusa) csatázott az első helyért, végül a Lampre-Merida kerekese 14 másodperccel vert a Katyusa fiatal tehetségét. Rida az új időfutambringával 1:39 perc hátránnyal 81. lett, Kuszti további 4 mp lemaradással a 88. Az Utansilnord-Ora24.eu magyar bajnoka így ír blogján a legutóbbi két szakaszról:

A harmadik napon 157 kilométer megtétele várt ránk, ez volt az úgynevezett „király” szakasz. A rajtra ugyancsak 11:30-kor került sor, gyönyörű napsütéses időben. Szerettem volna elmenésbe kerülni és ezért mindent meg is tettem. Folyamatosan próbálkoztam, tettem a kereket az akciókra, de egyszerűen lehetetlen volt megszökni. Senkit nem engedtek el, mindenki előre akart menekülni a nagy hegyek miatt. Végül 50 kilométer környékén sikerült meglépni tíz versenyzőnek, sajnos közülünk nem volt elöl senki. A mezőny végre megnyugodott, mindenki könnyített magán, táplálkozott, majd a Lampre és a Vini Fantini megkezdte a szökevények üldözését.

(Fotó: Stefano Sirotti)
(Fotó: Stefano Sirotti)

Én próbáltam minél jobban kipihenni magamat, mert azért egy kicsit elfáradtam a sok lószban. Nagyjából 50 kilométertől végig emelkedett az út. Először felkapaszkodtunk 800 méter fölé, majd egy rövid gurulást követően megkezdtük a nap egyik leghosszabb mászását. Vagy 20 kilométeren keresztül kapaszkodtunk felfelé, az utolsó nagyjából három kilométer rettentően meredek és keskeny úton haladt. Véleményem szerint ez a rész végig 15% körüli meredekségű volt. Hófalak között tettük meg az utolsó kilométereket, a hegy teteje 1264 méteren volt. Végig remekül éreztem magamat, egészen könnyedén tartottam a pozíciómat az első tíz versenyző között. A hegyihajrára is rámentem, de már nem sikerült pontot szereznem, mert még annyian voltak elöl az elmenésből, hogy nekem már nem jutott pont. Innen már csak 20 kilométer volt hátra a befutóig.

Egy nagyon meredek veszélyes lejtő következett, majd egy rövidebb lankás rész után megkezdtük a nap utolsó hegyét, ami egyben a célhoz is vezetett, 1303 méterre. Az első része még egészen lankásan húzódott, majd egyre meredekebb lett. Az utolsó 6-7 kilométer nem egyenletesen haladt, néhol borzasztóan meredeken, néhol pedig lankásabb részeken közlekedtünk. Rettentően kemény volt, azt éreztem a lábaimban, hogy mindjárt szétszakadnak. A videón is látszik, hogy nem volt teljesen őszinte a mozgásom :). Végül az utolsó másfél kilométeren szakadtam le az élbolyról. A 23. helyen érkeztem célba, 41 másodperc hátránnyal. Nagyon örülök, hogy ilyen remekül sikerült ez a nehéz nap. Összetettben is előrébb jöttem, a 40. helyre. Mazzinak sikerült megőriznie a hegyi trikót.

Videón az utolsó kilométerek:

Az utolsó előtti napon egy 14,3 kilométeres egyéni időfutam volt terítéken. Egy sík körpályán kellett teljesíteni a távot. Nem volt túl sok technikás rész, mindössze pár kanyar nehezítette a feladatunkat, a szél viszont igen erősen fújt. Én 15:15-kor gördültem le a dobogóról. Úgy éreztem, hogy sikerült felvennem egy jó utazó tempót, jól haladt bringa, rendben éreztem magamat. Az utolsó 5-6 kilométeren főként hátulról fújt a szél, itt igazán jó sebességgel lehetett közlekedni. Két kilométeren belül abszolválni kellett még pár kanyart, majd következett a célkapu. 17:57-et mentem, ami 88. helyre volt elegendő. A győztes Malori 16:15-öt repesztett, ő egy kicsit más világ ebben a versenyszámban. Végig jók voltak lábaim és a célba érkezés után sem éreztem azt, hogy mindjárt meghalok, nem égett le a tüdőm. A helyezésem miatt egy kicsit csalódott vagyok, azért ennél jobbra számítottam, de most ezt kell elfogadnom.

Holnap következik az utolsó szakasz, 141 kilométer lesz a napi penzum. A végén négy karikát kell megtennünk egy rövid, meredek emelkedővel. Ezek után végre hazautazunk Magyarországra, már várom, hiszen február hetedike óta nem jártam kicsiny hazánkban.

Szép estét kívánok mindenkinek!

Kuszti

Coppi e Bartali 3. szakasz eredménye:
1.     Damiano Cunego (Ita) Lampre – Merida     4:10:18
2.     Mauro Santambrogio (Ita) Vini Fantini – Selle Italia
3.     Matej Mugerli (Slo) Adria Mobil
4.     Davide Rebellin (Ita) CCC Polsat Polkowice
5.     Leopold Konig (Cze) Team Netapp – Endura
6.     Miguel Angel Rubiano Chavez (Col) Androni Giocattoli
7.     Riccardo Zoidl (Aut) Team Gourmetfein Simplon
8.     Francesco Manuel Bongiorno (Ita) Bardiani Valvole – CSF Inox
9.     Ivan Basso (Ita) Cannondale Pro Cycling
10.     Robinson Ed Chalapud Gomez (Col) Colombia
11.     Diego Ulissi (Ita) Lampre – Merida
12.     Fabio Andres Duarte Arevalo (Col) Colombia     0:00:04
13.     Franco Pellizotti (Ita) Androni Giocattoli
14.     Radoslav Rogina (Cro) Adria Mobil     0:00:07
15.     Antonio Santoro (Ita) Ceramica Flaminia – Fondriest     0:00:11

23.     Peter Kusztor (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:00:41
160.     Rida Cador (Hun) Utensilnord Ora24.eu    0:21:11

Coppi e Bartali 4. szakasz eredménye:
1.     Adriano Malori (Ita) Lampre-Merida     0:16:14
2.     Anton Vorobyev (Rus) Katusha     0:00:14
3.     Moreno Moser (Ita) Cannondale Pro Cycling     0:00:16
4.     Jacobus Venter (RSA) MTN-Qhubeka     0:00:30
5.     Artem Ovechkin (Rus) RusVelo     0:00:31
6.     Diego Ulissi (Ita) Lampre-Merida     0:00:39
7.     Jan Barta (Cze) Team NetApp-Endura     0:00:41
8.     Kirill Sveshnikov (Rus) Lokosphinx     0:00:42
9.     Fredrik Carl Wilhelm Kessiakoff (Swe) Astana Pro Team     0:00:43
10.    Boris Shpilevsky (Rus) Lokosphinx     0:00:45

81.     Rida Cador (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:01:39
88.     Peter Kusztor (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:01:43

Az összetett állás:
1.    Diego Ulissi (Ita) Lampre-Merida     11:36:06
2.     Damiano Cunego (Ita) Lampre-Merida     0:01:35
3.     Miguel Angel Rubiano Chavez (Col) Androni Giocattoli     0:01:48
4.     Ivan Basso (Ita) Cannondale Pro Cycling     0:01:59
5.     Riccardo Zoidl (Aut) Team Gourmetfein Simplon     0:02:09
6.     Leopold Konig (Cze) Team NetApp-Endura     0:02:14
7.     Francesco Manuel Bongiorno (Ita) Bardiani Valvole-CSF Inox     0:02:36
8.     Davide Rebellin (Ita) CCC Polsat Polkowice     0:02:41
9.     Sergio Pardilla Bellon (Spa) MTN-Qhubeka     0:03:11
10.     Fabio Taborre (Ita) Vini Fantini-Selle Italia     0:03:19

39.     Peter Kusztor (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:13:23
152.     Rida Cador (Hun) Utensilnord Ora24.eu     0:50:33

Coppi e Bartali 1. nap összefoglalója

Coppi e Bartali 2. nap összefoglalója

Kusztor Péter képes beszámolója a Coppi e Bartali első feléről

Kusztor Péter képes beszámolója a Coppi e Bartali első feléről

(Fotó: Stefano Sirotti)

Kusztor Péter, az Utensilnord-Ora24.eu színeiben kőkemény terepen és agresszív, erős mezőnyben, Ivan Bassóval, Damiano Cunegóval teker az olaszországi Settimana Coppi e Bartali – UCI 2.1-es körversenyen március 20. és 24. között. A verseny első feléről számolt be blogjában, a hangulatot pedig Stefano Sirotti képei színesítik:

(Fotó: Stefano Sirotti)
Kuszti 11. az első félszakaszon (Fotó: Stefano Sirotti)

Szerdán kezdetét vette az ötnapos, hat szakaszból álló Coppi e Bartali. Az első napon rögtön két szakaszt kellett teljesítenünk. Délelőtt negyed tízkor vágtunk neki a nap első részének. 100 kilométer megtétele várt ránk, féltávnál két meredek emelkedővel. A rajt utáni első pár kilométer nyugalomban telt, majd elkezdődtek a szökési kísérletek. Hatalmas volt a tempó, mindenki szökni szeretett volna, de jó ideig senki nem járt sikerrel. Végül csapattársamnak, Mazzinak jött össze, teljesen egyedül eltávolodott és folyamatosan növelte előnyét. A mezőny nyugodt tempóban közlekedett. Mikor Mazzi előnye elérte a hat percet, megkezdődött az üldözés. Főként az Androni legénysége diktálta a tempót, sprintre szerettek volna érkezni. Már az első mászásnál is nagy sebességgel közlekedtünk felfelé, de Mazzi előnye még mindig négy perc felett járt. Egy rövid lejtmenetet követően – ami rettentően intenzív volt – el is érkeztünk a következő emelkedőhöz.

(Fotó: Stefano Sirotti)
Mazzi a hegyi trikóval (Fotó: Stefano Sirotti)

Itt a Vini Fantini vette át az irányítást, és fokozta a sebességet, aminek meg is lett az eredménye. A hegyi hajrához mindössze 40 versenyző érkezett együtt. Nekem is sikerült elöl maradnom, de nem volt egyszerű feladat, nem éreztem a legjobbnak a lábaimat. Innen még 30 kilométer lehetett hátra a célig, a Cannondale és az Androni mint a gyorsvonat közlekedett, de így is sokan fel tudtak zárkózni hátulról. Mazzit az utolsó 10 kilométeren belül fogtuk meg, és készülhettünk a sprintre. Végig elöl helyezkedtem, remekül éreztem magamat. Az utolsó 500 méteren belül érkezett még egy veszélyes körforgalom, majd egy ívelt jobbos kanyarban jött a sprint. Az előkelő 11. helyen futottam be, Zamparella pedig 9. lett. Mazzi hosszú szökésének köszönhetően megszerezte a hegyi trikót. Így azt hiszem, hogy igazán sikeres szakaszt zártunk.

(Fotó: Stefano Sirotti)
A csapatidőfutam esőben (Fotó: Stefano Sirotti)

Rövid pihenőt követően, ülhettünk is vissza a bringára, mert még várt ránk egy 11,2 kilométeres csapatidőfutam. Nem teljesen szokványosan rendezték ezt a versenyszámot, hiszen minden alakulatot kettészedtek, így összesen 50 csapat rajtolt. Az időjárás nagyon elromlott, hideg lett és mire mi indultunk már az eső is szakadt. Én a következő versenyzőkkel mentem: Bosisio, Rochetti és Zamparella. 16:10-kor gurultunk le a dobogóról. Az elején abszolválnunk kellett pár kanyart, két felüljárót és néhány körforgalmat. Véleményem szerint remek tempóban haladtunk, de én rettentően fáztam. Az utolsó két kilométerben újabb kanyarok következtek. Végre beértünk, 13:55-öt mentünk, ami a végelszámolásnál a 24. helyhez volt elegendő, 40 másodpercet kaptunk a győztes Katyusától. Sajnos nem volt túl sok lehetőségem az új időfutambringa tesztelésére. Előző nap tudtam menni vele vagy két kilométert és a verseny előtt úgy tízet. De ettől függetlenül eléggé jónak éreztem.

(Fotó: Stefano Sirotti)
A 2. napon Kuszti is próbálkozott (Fotó: Stefano Sirotti)

Azt tudtam, hogy a második nap nehéz lesz, de azt nem gondoltam, hogy ennyire. Ha csak annyit mondok, hogy hátra felkerült a 27-es fog, akkor már lehet gyanakodni. A rajt előtti megbeszélésen úgy volt, hogy Zamparella és én vagyunk az első számú emberek. A többieknek szökésekkel kellett próbálkozniuk. Rögtön a rajtot követően hatalmas iramban mentünk. Igen erős szél fújt, így az első 20 kilométerben rendszeresen az út valamelyik oldalán közlekedtünk. Senkit nem akartak elengedni, mindenki meg volt vadulva. Én a megbeszélteknek eleget téve csak a mezőnyben tettem a kereket, remekül éreztem magamat. Majd 30 kilométer környékén megtorpant a mezőny, én ekkor támadtam és el is tudtam lépni. Még öt versenyző csatlakozott hozzám.

(Fotó: Stefano Sirotti)
Basso tempója végül túl gyors volt… (Fotó: Stefano Sirotti)

Szépen összedolgozva haladtunk előre, folyamatosan növeltük az előnyünket. Az első óra átlaga 46-os volt. Elérkeztünk a nap első mászásához, igen lassan mentünk felfelé, de még így is növeltük az előnyünket. 60 kilométernél kezdtük meg a rettegett falat, ezt a hegyet ötször kellett abszolválnunk a szakasz folyamán. Talán a mészégetői emelkedőhöz tudnám hasonlítani, csak egy ötösön keresztül. Szerintem itt eléggé lassú tempóban haladtunk, ezért próbáltam egy kicsit többet menni az élen, hogy minél többet legyünk szökésben. Az első hegyi hajrát sikerült bezsebelnem. Rövid gurulást követően, várt még ránk egy rövidebb kaptató, majd ismét lefelé vezetett az út. Az utolsó 300 méteren egy macskaköves, nagyjából 20% meredekségű fal vezetett a célig. Itt haladtunk át először a célvonalon, ezt a csodálatos karikát még négyszer kellett megtennünk. A következő kört is az élen tudtuk teljesíteni. Három körrel a vége előtt fogtak meg minket, ekkor már nem volt olyan túl nagy a mezőny.
A harmadik mászást a Cannondale húzta fel, a 10. hely környékén helyezkedtem, szépen tudtam tartani a lépést. Az utolsó kilométeren Basso állt az élre és fokozta az amúgy sem lassú sebességet. Sajnos az utolsó 500 méteren megadtam magamat. Nagyjából 30-an maradhattak az élen, én egy sorral hátrébb ragadtam. Szerencsére a lejtmenetben befogtuk a spiccet, így újra együtt kezdtük meg a soron következő hegyet, már csak kettő volt hátra. Ezen a hegyen végérvényesen leszakadtam, brutálisan nehéz volt, a 27-et is keménynek éreztem néha. Az utolsó kört egy kisebb csoporttal teljesítettem. Végül 11 perces hátránnyal értünk célba, én az 54. helyet szereztem meg, a hegyi összetettben pedig a 4. helyet. Nagyon kemény napon voltunk túl, 3 400 méter szint lett a 167 kilométer alatt.

(Fotó: Stefano Sirotti)
A 3.nap a hegyekben, Cunegoékkal (Fotó: Stefano Sirotti)

A mai nap sem kifejezetten a pihenésről szólt. Erről később részletesen beszámolok, most csak annyit, hogy véleményem szerint remekül szerepeltem, az utolsó másfél kilométeren szakadtam le a spiccről. 23. lettem, 41 mp hátránnyal. A hegyi összetettben a 6. helyre csúsztam vissza. A verseny összetett eredménylistájában a 40. helyen szerepelek, 12’19” hátránnyal.

Coppi e Bartali 1. nap összefoglalója

Coppi e Bartali 2. nap összefoglalója