2013 LEG-jei: Az év LEGnagyobb kacsája, az Alonso-istálló

By

-

2013.12.31.

Bár klasszikus értelemben nem kacsa, de ahogy szokták mondani, sokkal nagyobb volt a füstje, mint a lángja (és várhatóan ez 2014-ben is így lesz) a kétszeres Formula 1-es világbajnok, Fernando Alonso saját profi kerékpáros csapata életre hívásának.

Alonso kötődése a kerékpársporthoz közismert, és a csapatalapítási szándékai sem újkeletűek, már jóbarátja, Alberto Contador eltiltása idején, két évvel korábban előállt az ötlettel, saját istállót épít, ahol a spanyol GT-menő is helyet kaphatna. Egy ideig nem sokat hallhattunk a projektről, de nyár végén bombaként robbant a hír, hogy a Formula 1-es sztár megvásárolja a szponzorgondok miatt megszűnő baszk Euskaltel WorldTour-licencét, és jövőre összeállhat saját csapata.

Erős PR-gépezet működik Alonso mögött, gyakorlatilag a sportszakmailag érdekesebb kerékpáros hírekre immunis mainstream médiában a doppinghírekhez hasonló publicitást kaptak az újabb és újabb bejelentések, melyekről időközben kiderült, illik fenntartással kezelni megalapozottságukat. Az Euskaltel licencének megvásárlására alapozott projekt meghiúsult, és egyáltalán nem megbántva a profi kerékpársport szigorú szabályaival kapcsolatban valószínűleg nem kellőképpen tájékozott kiváló autóversenyzőt, ténykedése kissé az elefánt randalírozására emlékeztet a porcelánboltban.

Firenzében mi is elkaphattuk pár szóra, a Formula 1-es sztár nagyon készségesen, lelkesen viselkedett a bringás közegben, közvetlenebbül, mint nyomás alatt egy autóverseny idején.

Az Alonso-projekt kapcsán a legnagyobb nevek és brandek jelentek meg a hírekben, felmerült már főszponzorként a Santander Bank, de újabban arab támogatókról lehet olvasni a spanyol sportsajtóban. Kerékpár beszállítóként a Specialized jött szóba, a profi csapat alapításának feltételeiről Alonso magával az új UCI-elnökkel, Brian Cookson-nal tárgyalt, a legfrissebb hír, pedig, hogy a legújabban 2015-re tervezett csapat szakmai vezetését az idáig olasz szövetségi kapitányként tevékenykedő Paolo Bettini látná el.

Amiért mi 2013 legnagyobb kacsájának választottuk Alonso új projektjét, az nem a valóságalap nélkülözése, hiszen nyilván folynak az előkészületek és Alonsót elnézve – a firenzei világbajnokságon személyesen is találkozhattunk vele – vitathatatlan az őszinte lelkesedése a kerékpársport felé. Egy profi csapat létrehozása azonban nem egyszerű feladat, és úgy tűnik, Alonso szakmai háttere sokkal kevésbé profi, mint az a marketing gépezet, ami gondoskodik arról, hogy a vele kapcsolatos hírekkel legyen tele a média.

A múlt héten Asztúriában Kiko Garcia és Chechu Rubiera társaságában kapták lencsevégre Alonsót, akik szintén szerepet kaphatnak a formálódó csapatban, de ezek is csak találgatások egyelőre.

Ami szomorú az egészben, hogy több „nagy öreg” profi kerékpáros is felült a híreknek, például Samuel Sanchez vagy Chris Horner nevét említhetnénk, és mire észebe kaptak, kaptunk, hogy 2014-ben (még) nem lesz Alonso-istálló, csapat nélkül maradtak a következő szezonra. Mi valószínűleg 2014-ben is sokat hallunk még a Formula 1-es világbajnok terveiről, legközelebb január elején is várható egy remélhetőleg valódi konkrétumokkal szolgáló sajtótájékoztató. Kacsa vagy nem kacsa, kíváncsian várjuk a fejleményeket…

.

Elütötték edzés közben az egyik legjobb spanyol kerékpárost

By

aszerk

-

2013.12.30.

Szombaton, miközben időfutam-kerékpárjával edzett Argentínában, autóbalesetet szenvedett az egyik legjobb spanyol országúti bringás, Joaquim Rodriguez legfontosabb segítője, Dani Moreno.

Moreno a dél-amerikai országban készül a 2014-es szezonra, és éppen az időfutamban fejlesztette képességeit, amire szüksége lehet jövőre, hiszen két Vuelta-szakaszsikere, Fleche-Wallonne győzelme, és a Dauphine-en mutatott remek szereplése után minden bizonnyal összetett sikerre is tör majd valamelyik körversenyen.

Az ütközés során kerékpárja használhatatlanná vált, de hatalmas szerencséjére a Katyusa versenyzője nem szenvedett törést, mikroblogján már megnyugtatta rajongóit, és egy képet is feltöltött a balesetről. Az orvosok szerint pár nap pihenőre van szüksége, de ez nem veszélyezteti a felkészülését a tavaszi klasszikusokra és a Vueltára.
.

Favorit a 70-es évek közepéről: a szocialista Colnago

By

aszerk

-

2013.12.30.

A 70-es évek magyar bicajkínálatában a Csepel típusok mellett – legalábbis elérhető árban – Csehszlovákia remekműve, a Favorit kerékpár jöhetett számításba. Ráadásul nem is volt könnyű beszerezni egy-egy ritkább típust, mondjuk a F-szériát szingós kerekekkel!

Az utolsó csavarig minden Favorit feliratos!

A Favorit kerékpárgyártás (vagy inkább készítés) az 1870-es években kezdődött, a „tömeggyártás” az 1950-es években. A Super Racing stílusú kerékpárokat a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején fejlesztették és gyártották. Néhány korai típus (F1) Campagnolo Nuovo Record szettekkel, és minőségi anyagokkal párosulva készültek a mesteremberek kezei alatt. Ezeket nem nevezhetjük tömegcikkeknek, még ma is komoly gyűjtői értékük van a megmaradt példányoknak. A középszintű példányok sok darabja már biztosan a MÉH-telepeken végezte, még azokból is ritka az eredeti állapotú kerékpár, vagy már csak egy „rozsdaboglya”.

Ha a kerékpárokon a Favorit feliratú alkatrészeket vizsgálgatjuk, akkor hihetetlen hasonlóság jut eszünkbe különböző márkákkal, szinte azonos a formájuk, gondolok itt a Campagnolóra (váltó), Simplex (átdobó), Dia-Compe (fékkarok), és a Super gravírozott alkatrészek az Universal fékeire. Persze a „másolás” vagy nem saját gyártású alkatrészek szerelése jellemző volt akkoriban, ahogy mostanság is. Viszont így ránézésre teljesen egységes Favorit kerékpárt látunk, más típusú felírat ugyanis nincsen rajta.

Az elengedhetetlen tartozékok: nem mondhatjuk, hogy a korabeli Favoritok felszereltsége nem kielégítő!

Amikor a Csepel Marathon kerékpárom már „elkészült”, nem volt mit tenni, keresnem kellett egy eredeti állapotban megmaradt Favorit példányt. Addig nem nyughattam, amíg fel nem leltem. Nem volt olyan egyszerű és gyors a felkutatása, de ami késett az nem múlt. Nem a 80-as 90-es évek silányabb példányát kerestem, hanem egy korábbi típust, lehetőleg a „special” felszereltségű, ú.n. „csont” váltókarost. Az első megtekintett példánynak nagyon örültem a fényképek alapján, de az élő kép már elszomorított, ugyanis teljesen újra lett fényezve és matricázva, tehát ez nem jöhetett számításba. Több példány rozsdás volt, nem eredeti felszereltségű, szedett-vedett alkatrészekkel. Egyre inkább úgy tűnt, nincsen egyetlen ép példány hazánkban!

Nem Brooks, de bőrből van, és hasonló konstrukció... — Nem Brooks, de bőrből van, és hasonló konstrukció…

Aztán kaptam piacos barátaimtól egy e-mailt, hogy van egy eredeti állapotú gyönyörű Favorit kerékpár, érdekel-e? „Persze” – vágtam rá, és alig vártam a fényképeket. A képek alapján már tudtam, hogy megtaláltam, amit kerestem, ráadásul egy ritkább típusú modellről volt szó. A távolság miatt persze elég sokat kellett várnom amire átvehettem, de már látatlanban is imádtam.

Mutat némi hasonlóságot a Campa alkatrészekkel, de azért hamisítatlanul csehszlovák... — Mutat némi hasonlóságot a Campa alkatrészekkel, de azért hamísítatlanul Csehszlovák…

Majd megérkezett, a használat nyomai nem látszanak rajta, nincs racsni- vagy fékbetétkopás, csak tárolási nyomok, és az is szerencsére kevés. Nos, miről is van szó Favorit Special típusú (katalógus szerint az F10 családba tartozik), véleményem szerint gyönyörűen muffolt acél vázas kerékpár, nem lemez, hanem jelöletlen kovácsolt papuccsal, 58-as nyeregcső vázmérettel (csak ebben a méretben készült), 28-as kerékmérettel, 32×622-es gumimérettel, 2×5 fokozatos meghajtás, teljes felszereléssel, eredeti állapotban, eredeti gumikkal! Eredeti fényezése is különleges, a fém vázat alapozták (jelen esetben fehér színnel) majd a lakkréteget „színezték” meg, azaz nem színtelen, hanem jelen esetben világos-arany színű lakkal véglegesítették a fényezését. Ez olyan helyeken vehető észre, ahová a fényezés során több színezett lakk került, ugyanis ott sötétebb árnyalatú lett a végeredmény.

A híres-neves "csont" váltókarok — A híres-neves „csont” váltókarok

Felszereltség:

Favorit Special duralumínium középhúzós kétforgáspontos fékszett
Favorit duralumínium fékkarok, különlegessége, hogy a gumiborítása ép
Favorit ékes, krómozott hajtómű
Favorit váltók, hátsó váltó furatolt, duraluminium-műanyag (talán könnyítés miatt?)
Favorit „csont” váltókarok
Favorit stucni
Favorit duralumínium keskeny koskormány
Favorit gyorszáras kerékagyak
Favorit duralumínium felnik
Favorit eredeti bőrnyereg, Sport 05 típus
Fékbovden rögzítése a felső csövön Favorit bilincsekkel, az egyik bilincs egyben a pumpatartó
Favorit fém versenypedál eredeti klipszével és bőrszíjjal
Favorit alumínium pumpa
Bordázott Favorit gravíros sárvédők, csomagtartó, eredeti csengő, eredeti dinamós világítás, első lámpa, sztender

Tehát minden alkatrész Favorit felirattal! Súlya 13,80 kg ami nem is vészes a teljes felszereltség tükrében. (Csomagtartót leszedtem róla, mert agyon volt festegetve ezüstre, és a katalógus szerint is csak sárvédővel jött eredetileg!) Ennek a Favoritnak a matricái sokszínűek, részletgazdagabbak, mint nagyobb tömegben gyártott társaié, ahogy a muffolása is szebb.

Korábbi változatainál a váltókar fém volt, a hátsó váltók szintén teljes fémből készültek, nem meglepően hasonlított a Campagnolo Nouvo Sport váltóhoz, ez az alumínium váltószett a 80-as évek elején került a tömeggyártású kerékpárokra. Az itt látható Favorit kerékpár gyártási évét többen 1973-76 közé tették, lévén ezt a típusú hátsó váltót 1971-ben vezették be (a 80-as évektől váltja fel a „teli” alumínium, nem a furatolt változat), ellenben a hajtómű már a későbbi típus. [Később sok utána járással bizonyítást lelt, hogy ez a példány 1977-ben hagyta el a gyárat.] A bőrnyereg Favorit Sport 05 típusú. Nehezíti beazonosítását a keveredett felszereltség, ami ebben az időszakában tapasztalható a cseh gyártónál. Később pedig megjelentek a fekete színű műanyag váltókarok, az egyforgáspontos patkófékek és a műanyag sportnyereg, tehát ez a példány mindenképpen 1976 előttről származik.

_C285513 — Az első átdobó Simplex mintára készült, 6 fog ugrásokra volt hitelesítve, az acél hajtómű pedig a 70-es évek közepén nem volt igazán korszerű konstrukció: talán ezek az alkatrészek lógtak ki leginkább a sorból…

A kerékpár jelenleg is a birtokomban van, nem követem el azt a hibát, hogy megválok tőle mint a Csepeltől, legalábbis remélem!

Kép és szöveg: Mandl Nándor

Sigma Siggi első világítás

By

Nemeth Balazs

-

2013.12.30.

Bölcsen cselekszünk, ha a KRESZ szabályokkal összhangban kerékpárunkra folyamatosan fel van szerelve egy megbízható, költségtakarékos világításrendszer. Teljesítmény-orientált kerékpárunk esetében se hagyjuk figyelmen kívül ezt a (kötelező) tartozékot: ráadásul manapság rendkívül kis tömegű, egyszerűen, a kerékpár nem károsító módon felszerelhető, praktikusan tölthető, költségvonzat nélküli világításmodellek is kaphatók.

A kerékpárkomputer és -világítás német úttörőjének egyik újdonsága pont egy ilyen kisméretű, de ennek ellenére meglepő fényerővel és formavilággal rendelkező első lámpa, a Sigma SIGGI. A láthatóságot kiválóan biztosítja: a fél wattos LED akár 400 méter távolságból észrevehető. (Természetesen a SIGGI esetében ezen a tulajdonságon van a fő hangsúly, nem a kibocsájtott fénycsóva erősségén.)

A SIGGI tehát kiváló városi világítás, egyszerű rögzítő rendszerrel. Beépített micro USB-ről tölthető Li-on akksival rendelkezik, így környezet- és pénztárcabarát modell. Három funkciós: erős, normál vagy villogó fényt ad. 0.5 W-os power LED biztosítja a jó láthatóságot (akár 400 m!). 8 órás üzemidő villogó módban, 9 órás állandó normál fénnyel, illetve 5 órás állandó erős fénnyel, természetesen egy feltöltéssel. Kétfokozatú elemtöltöttség kijelzővel rendelkezik, vízálló kivitel, szerszámmentes, szilikongyűrűs rögzítés és mindössze 40 g!

Jellemzők:

USB-ről tölthető LED első és hátsó világítás
mikro USB csatlakozás
integrált lithium-ion akku
0.5 W teljesítményű LED
akár 9 óra üzemidő
2 fokozatú elemtöltöttség kijelző
használat közben a töltöttség 85%-ig zöld LED, 15% után piros LED
töltés közben piros LED, feltöltve zöld
taktilisan érzékelhető kapcsoló gomb (nem kell lenézni)
szerszám nélküli, szilikongyűrűs felszerelés
vízálló kivitel
40 g tömeg

Ajánlott fogyasztói ár: 8.990 Ft

További információ a forgalmazó honlapján

2013 LEG-jei: A LEGkönnyebb 29”-es vázra épülő csodák: Open O-1.0 limitált darabszámú modellek

By

Bence Kuntár

-

2013.12.29.

Ha választanom kellene, hogy milyen kerékpárral versenyezzek jövőre, és a piszkos anyagiaktól eltekinthetnék, valószínűleg egy Open lenne a befutó. Mi ennek az oka? A hideg profizmus, ami minden egyes ilyen gépből sugárzik. Nem a divatos színek miatt kezdi el nézni az ember, nem az óriásplakátok és egyéb reklámok adják el, hanem a finoman kidolgozott, végletekig optimalizált részletek. Nézzük, mi a különleges ezeken a bringákon!

Az Open márka mögött két, kerékpáros körökben nagyra becsült ember áll. Gerard Vroomen a Cervélo társalapítója, aki a kerékpárok tervezésétől kezdve, a marketing tevékenységen keresztül a kiskerekedői hálózat felépítéséig mindenben részt vett a mára méltán elhíresült országúti márkánál, valamint Andy Kessler a BMC egykori vezérigazgatója. A cég a „könyörtelen egyszerűség” jegyében működik, egy vázat gyártanak csak, különböző felszereltségekkel. Kerülik a hagyományos reklámokat és a szponzorációt. Bevallásuk szerint így több idő marad a legfontosabb dolgokra, a kerékpárok tervezésére és az érdeklődőkkel történő személyes kommunikációra.

A legkedvezőbb árú Unlimited modellt volt szerencsém kipróbálni az Eurobike tesztnapon, közel tökéletes élményben volt részem. Félreértés ne essék, az olcsóság itt nem Acera szintet jelent, hanem SRAM X.0 felszereltséget és 9,1 kg-os össztömeget, ami egy 29”-es MTB esetén igen baráti. Igazából jobb nem is kellene, de ha már álombringáról beszélünk, ne érjük be ennyivel.

Open Limited AXX1 - nem hivalkodó, mégis vonzó összkép — Open Limited AXX1 – nem hivalkodó, mégis vonzó összkép

A friedrichshafeni expón ki voltak állítva a csúcsmodellek is, így ez a kérdés könnyen megoldódott. A váz, mint említettem minden típus esetén azonos, a tesztben részletesen bemutattam tulajdonságait. Az 1.0 és 1.1 jelzésű vázak közötti súlykülönbség csak abból adódik, hogy utóbbi festett. Azt azért fontos elmondani, hogy ez a világ legkönnyebb széria váza, ami L-es méretben 875 grammot nyom. Karbon monocoque kialakítású, ahol nemcsak a „csövek” átmérője és formája lett a terhelésnek megfelelően kialakítva, hanem az eltérő igénybevételű helyeken különböző karbonszöveteket használtak a gyártásnál.

A Limited AXX1 változat gyakorlatilag kizárólag non plus ultra alkatrészekből áll. A név magért beszél, hiszen az AX, az AX Lightness kerekekre és kiegészítőkre utal, míg a hajtásért a SRAM 1X11 sebességes XX1 szettje felel. Utóbbi úgy gondolom, nem igényel különösebb bemutatást, már bizonyította létjogosultságát. Az Open esetében, az ovális lánctányérjairól elhíresült Rotor, kifejezetten MTB felhasználásra fejlesztett REX 1 egytányéros hajtókarja felel az erőátvitelért. Fékek terén sem aprózták el Vroomen-ék a dolgot, a Magura MT8 egyike a legkönnyebb tárcsafék szetteknek. Az AX Lightness alkatrészek igazi kuriózumnak számítanak még a sokat látott újságírók körében is. A német cég karbon specialistának számít, termékei nagy része kézzel készül. Nemcsak kerékpár kiegészítőket gyártanak, hanem az autósport számára is készítenek alkatrészeket. Úgy gondolom jó ajánlólevél, hogy három F1-es csapat mellett a német túraautó-bajnokság (DTM) beszállítói.

Open O-1.0 Limited AXX1- karbon Lefty, karbon kormány, karbon stucni

Az AXX1 modellhez használt Zeus kormányszár tömege kb. 70 gramm, köszönhetően a karbon konstrukciónak, a titán csavaroknak és a 25,4-es befogónak. Az ehhez passzoló Hera kormány 680 mm-es szélességben is 100 gramm alatt marad. Az Europa nyeregcső sem nehéz, mérettől függően 95- és 165 grammot nyom a mérlegen. Ilyen nyeregrúdhoz 76 grammos Leaf nyereg dukál, karbon ülőfelülettel, anatómikus kivágással. Ezek a kiegészítők mind súlyhatárosak, 85 kg fölötti testsúllyal rendelkező felhasználók jobb ha nem ilyenre költik felesleges pénzük.

AX Lightness nyereg és nyeregcső - titán karbon házassága — AX Lightness nyereg és nyeregcső – titán karbon házassága

A kerékszett is különleges. Az AX Lightness Tubeless felnik és a Tune agyak között Aerolite DT küllők és alumínium küllőanyák biztosítják a kapcsolatot. A szett tömege 1200 gramm környékén alakul. Attól függően, hogy szobadísz vagy használati tárgy lesz, Racing Ralph vagy Furious Fred gumik tehetik teljessé a képet.

AX Lightness karbon felni, Aerolite küllők és lyukacsos, könnyített lánc

Nem véletlenül hagytam a végére a Lefty-t. Az eredetileg a Cannondale által kifejlesztett teleszkóp etalonnak számít. Könnyű, merev, egyedi és a legjobban mozgó villa, amit valaha próbáltam. A karbon XLR típus 100 mm-es úttal rendelkezik és tökéletesen illik a Limited AXX1 gépbe.

A végeredmény egy 7,3 kg-os (pedál nélkül) 29”-es 9000 $ fölötti árcédulával. Túl nehéz lenne? Arra is van megoldás!

Az neonzöld ORA Ltd. modellből mindössze 10 darab készül. Tömege az országúti kerékpárokra vonatozó 6,8 kg-os limit alatt van, 6,4 kg-t nyom. A mountain bike-okra viszont nincs ilyen jellegű határérték, így használható akár versenyzésre is. A rendkívül alacsony tömegben szerepe van az átmenő tengelyes Whisky merevvillának. Érdekesség, hogy a fékkábel a villán belül fut, így teljesen letisztult kinézet érhető el hasznlatával.

Egy prototípus is feltűnt az Eurobike kiállításon. A Lola néven futó változat legnagyobb újdonsága a Lauf villa. Az izlandi szörnyszülött mindössze 990 gramm, emellett 60 mm mozgásra képes. Vannak árnyoldalai is használatának, hiszen kialakításából adódóan csillapítás nincs benne, és akkor a kinézetről még nem is beszéltünk…

De az Unlimited AXX1, az bizony nagyon kéne!

Képek: Takács Tamás, Open, slowtwitch.com

Buruczki Szilárd blogja: kihívás a 13. Kari Kupán

By

aszerk

-

2013.12.28.

Buruczki Szilárd számára viszontagságosan, a 13-as számhoz méltóan alakult a Karácsony Kupa, de ennek ellenére mégis élvezetes versenyt futott, ahogy idei utolsó blogbejegyzéséből kiderül:

Sziasztok!

Több éve kapok meghívást a Pedáldöngölők KE elnökétől Blahut Szabitól a mára már hagyományokkal rendelkező 13. Karácsony Kupára. Most is nagy örömmel tértem vissza versenyezni a pósteleki terepre. Itt tavaly a cx nemzeti bajnokságot is megnyertem a kari kupa mellett, ezért nagyon jó emlékek fűznek ehhez a klassz terephez. Nagyon élvezetes, technikás pálya nyomvonalat alakítottak ki Szabiék az évek során. Sokat tesz hozzá a pályához Molnár Pisti teszt pilóta is. Ami nagyon jó még, hogy néhány lelkes helyi bringás megszállott segít a verseny rendezésében.

Már a szombati napon leutaztunk Árvai Atával, hogy jobban megnézzük a technikás szekciókkal tűzdelt nyomvonalat. A két bombatölcsérben a meredek letörések és meredek emelkedők, sok kanyarkombinációk tették igazán technikássá a verseny reggelén még esőáztatott pályát.

Délben az elit futam előtt, a hobbista futam jól felszárította a pálya nagy részét. A délutáni futamunkra már csak ragadós sárban volt részünk, nem annyira csúsztak a technikás részek sem. A Mókus csárda oldalából rajtoltunk az aszfaltos útról. Kb. 1 km egyenes murvás széles úton még lehetett helyezkedni, amíg be nem csatlakoztunk a 2,7 km-es körre, ahol beszűkült egy nyomosra a pálya a jobb kanyar előtti téglás sittes résznél.

A rajtot a 2. helyen kaptam el Fejes Gabi mögött, majd Buzsó követett minket a 3. helyen. Az első kör végén a technikás bomba tölcsér első részét kihagytuk, mert nem volt visszaszalagozva a pálya a hobbi futam után. A vezetést az első kör végén meredek fal kitekerésével átvettem Fejestől. A 2. körben ketten haladtunk Gáborral a kör végéig, ahol már visszaszalagozták a pályát az eredeti elit nyomvonalra. Azt vettem észre kiérve a bombatölcsérből a depó felé haladva, hogy nem látok magam mögött senkit.

Magányosan kezdtem meg a következő kört, amikor a sittes téglás résznél felkoppant a hátsó karbon felni egy éles tégla darabon. Sajnos most nem bírta a szingós gumi a felütést, majdnem egész kört tekertem lapos hátsó kerékkel. Aztán a depóhoz érve kértem a másik tárcsás gépemet Benkó Lacitól. Először nem akartam elhinni, hogy nincs a technikai zónában a másik gépem, hanem ott maradt a parkolóban az autó mellett. Félreértettük egymást Lacival, mivel a verseny előtt megkértem, hogy segítsen a depóban a másik gépet átadni, ha szükség van rá. De azt nem mondtam neki, hogy vigye is oda a tárcsás cross gépet a depóba. Gyorsan kihajtottam a parkolóba autómhoz, hogy átcseréljem a cantis cross gépet a tárcsásra. Közben láttam Fejes Gabit a parkolóban, hogy feladja a versenyt lefordult szingója miatt.

Tovább folytattam a versenyt 3 perc hátránnyal, nem adtam fel, gondoltam full gázzal meglehet még a dobogó. Nagyon jó köridőket mentem. 3 percet sikerült lefaragni 50 mp-re a nyertes Buzsóhoz képest és már csak 1 mp-re voltam a 3. helyen célba érkező Vígh Zolitól is. Szerencsére sikerült megőriznem a higgadtságomat és a történtektől függetlenül így is nagyon élveztem a versenyt. Azonban nagyon bosszantott, hogy egy ilyen félreértés miatt nem nyertem meg a Karácsony Kupát. Eddig nem történt velem ilyen eset, de ebből az tanulság, hogy én viszem a tartalék gépet a depóba vagy a legjobb fegyverhordozóm Tóth Peti, KTC csapattársam. Ata behúzta a 2. helyet az öreg fiúk között (master 2), aszfalt szaggató létére ö is nagyon élvezte a technikás terep versenyt.

Szabiék egy jó kis házi versenyt hoztak össze a legjobb crossosoknak, jobb volt a pénzdíjazás, de a verseny rendezés színvonala nem haladta meg a tavalyi kari kupát. Nagyon szépen köszönöm a vendéglátást Szabinak és anyukájának. A sok biztatásért is hálával tartozom minden szurkolómnak! Következő versenyem az etyeki Korda filmstúdió területén lesz január 5-én! Gyertek szurkolni, biztos érdekes, izgalmas versenynek nézünk elébe! 🙂

Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánok Mindenkinek!

Fotók: Dorottya Kanti Photography

Szilárd

MERIDA Kőbánya TC
www.facebook.com/buruczki
www.buruczki.hu

.

2013 LEG-jei: az év versenye

By

aszerk

-

2013.12.28.

flandria_1 — A világsajtót megjárt fotó is a Flanders-en készült

Nehéz eldönteni, hogy melyik volt 2013 legjobb kerékpárversenye, hiszen a pályán történteken kívül latba esik a verseny színvonala, mennyire erős a mezőny, vagy akár az is, hogy kapcsolódik-e egy külön kis történet is az eseményekhez. Nos, ha idén a Flandriai Körversenyt választjuk az év versenyének, nehéz belekötni akármilyen szempontból…

A világsajtót megjárt fotó is a Flanders-en készült

Rengeteg jó versenyt láthattunk idén, már a szezonnyitó Tour Down Under-en is emlékezeteset nyújtott a fiatal Tom Jelte Slagter, és az októberi Giro di Lombardia-t sem felejtjük még el sokáig, főleg a firenzei világbajnokság fényében, ami után a 2013-as világelső Joaquim Rodrigueznek maradt „elszámolnivalója” honfitársával, Alejandro Valverdével, és sorszerűen az Il Lombardia kettőjük párharcát hozta.

A két WorldTour-viadal között pedig hatalmas küzdelmeket hozó klasszikusokat és egy inkább az időjárás miatt kőkemény Girót láthattunk (a vélemények megoszlanak, hogy a heroikus küzdelmet jobb nézni, vagy az inkább „szakmailag” izgalmas versenyeket, nos a kerékpárosok biztosan nem a nulla fokban tekerést választanák). A Tour de France – bár Chris Froome megingathatatlan volt – rengeteg izgalmas, színvonalas szakasszal szolgált, és a kenyai-briten kívül is születtek hősök. A Vuelta hosszú időre visszamenőleg a kerékpársport egyik legnagyobb meglepetését hozta Chris Horner győzelmével, a világbajnokságon pedig valóságos lélektani drámát láthattunk, szintén mondhatjuk, hogy meglepetés-győztessel, bár Rui Costa idei eredményei alapján bőven az esélyesek tágabb táborába tartozott.

Visszatérve a Flandriai Körvesenyre, azon túl, hogy remek csata alakult ki, az egész március a klasszikus-király Fabian Cancellara és a trónkövetelő Peter Sagan rivalizálásáról szólt, folyamatosan üzengettek egymásnak, már-már hasonlóan, mint a profi boxban. Mindkettőjükön nagy volt a nyomás, ráadásul a Flanders nyomvonala is jelentősen változott (kimaradt két legendás kockaköves emelkedő, a Muur Kapelmuur és a Bosberg), ami szakmailag külön pikantériát adott a versenynek, nehezebb volt tervezni a taktikát. De a Tour of Flanders a legjobb csapat által megvalósított taktika szempontjából is az év versenyének mondható, a Radio Shack tökéletes munkát végzett, mindenki egy gépezetként dolgozott Cancellarának, a szökéseket magabiztosan kontrollálták, és olyan tempót erőltettek a mezőnyre, hogy már Cancellara első támadásánál hatalmas szelekció következett be, látszott, hogy sok esélyes versenyzőt sikerült megrogyasztani a folyamatos nagy sebességgel.

A végén pedig kialakult a várva-várt párharc, Cancellara és Sagan ki-ki alapon dönthették el, ki lesz Flandria királya, és Spartacus végül kiütéssel győzött. A céltól bő 10 kilométerre lévő Paterbergen egyszerűen tempóból leszakította Sagant, akin idén tavasszal még az látszott, mintha kicsit hosszúak lennének számára a 250+ km hosszú klasszikusok, ebben fiatal kora, kevesebb rutinja, és egy Quick Step-nél vagy Radio Shack-nál gyengébb csapata is szerepet játszhatott, de talán jövőre másképp lesz, a szlovák sztár mindenesetre már most fogadkozik…

Videó összefoglaló a Flanders-ről:

.

2013 LEG-jei: 2013 legszebb kerékpár kollekciója: De Rosa Sessanta Black Label

By

Tamás Takács

-

2013.12.27.

A szépség mindenkinek mást jelent, talán eleve butaság megkísérelni 2013 legszebb kerékpárjának kiválasztását. Őszintén az én igazi jelöltem nem is a most bemutatott kollekcióból kerülne ki. A De Rosa Sessanta Black Label széria összességében mégis úgy gondolom kiérdemelte idén a megtisztelő címet.

Nem csak egy szép, jó stb. kerékpárról van szó. Maga a koncepció, a tálalás az Eurobike-on, a kollekciót bemutató honlap, gyakorlatilag bármi, ami kapcsolódik hozzá, megtestesíti mindazt, amiért – már akik szeretjük – szeretjük az olasz designt. Hogy is jellemezném röviden a De Rosa Sessanta Black Label kollekciót? A négy bringa közül „valamelyik” nem igazán kéne… MIND KELLENE! És kellene hozzá egy külön terem is álmaim otthonában, ahol „tartanám” ŐKET…

A cég 60 éves jubileumára készített De Rosa Sessanta Black Label kerékpárokat nem is olyan egyszerű birtokolni. A limitált szériában (60 darab vázanyagonként) készülő acél, titán, alumínium és karbon bringák összértéke egy luxusautó árát teszik ki, az amerikai és japán gyűjtőket ismerve viszont elképzelhető, hogy megtérül a befektetés, ha belegondolunk, mennyit ér majd egy teljes kollekció, amikor már senki nem rendelhet ilyen bringákat a gyárból.

A De Rosa Sessanta Black Label széria különlegessége az is, hogy az acél, a titán, az alumínium és a karbon kerékpár is a vásárló méretére készül, kézi manufaktúrában Olaszországban, így a kerékpár-fanatikusok újabb álma teljesülhet: négy különböző menettulajdonságokat adó vázhoz juthatnak hozzá, személyre szabott geometriával. Kedden elmész túrázni az acéllal, csütörtökön városi mászkálás a kényelmes titánnal, vasárnap verseny a karbon nyergében. Mi??? Használni ezeket a kiállítási tárgyakat??? Hát persze!

A négy bringa négy korszakot is jelképez: 1953 – Acél – Ugo De Rosa bácsi 60 éve természetesen acéllal kezdte az ipart, és ahogy a retroblogban már beszámoltunk róla, alkotásai meghatározták az országúti versenysportot is.

1992 – Titán – Vannak kerékpárosok, akik „Az anyag”-nak nevezik és pont. Komoly tudás, felkészültség szükséges, hogy egy műhely képes legyen jó titánvázat gyártani. A De Rosa 20 éves tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, a Titanio még mindig a gyűjtők egyik legkeresettebb prédája.

1996 – Alumínium – A 90-es években Ugo De Rosa, illetve fia, Danilo is felismerte, hogy az alumíniumból készült könnyű és merev kerékpárok meghatározóak lesznek abban az évtizedben a kerékpársportban. A jól ismert Merak bringák nyergében is sok profi győzelem született.

2000 – Karbon – Napjaink első számú vázanyaga, megfelelő hozzáértéssel bármilyen tulajdonságokkal felruházható egy karbon kerékpár. Merevség, alacsony tömeg, kényelem, különleges formák – bármire optimalizálható a bringa. Nem mellékesen a De Rosa karbongépek is Olaszországban, Cusanóban készülnek kézi gyártással.

A köntös pedig nemes, visszafogott: a régi De Rosa kerékpárokra jellemző mély kék szín, minimális díszítéssel, kihangsúlyozva így a céget jelképező piros szívet. Az alkatrészekre pedig ezen a szinten kár túl sok szót vesztegetni: Campagnolo Super Record.

.

Hová lettek a belgák a dobogóról a karácsonyi cyclocross világkupán?

By

aszerk

-

2013.12.26.

…Tehetjük fel a kérdést a cyclocross világkupa mai, 5. fordulója után, hiszen a belgiumi Zolderben rendezett futamon senkit nem láthattunk a legerősebb cyclocross-nemzet versenyzői közül a pódiumon. És a jelenség igaz az egész sorozatra is, hiszen eddig csak Niels Albert tudott nyerni belgaként, a 3. állomáson, Koksijde városában.

Utoljára az azóta országúti profinak szegődött cseh Zdenek Stybar dominanciája idején jutott ilyen kevés babér a belgáknak a világkupában, de az idei év teljesen más, ugyanis most nincs „kimagaslóan legjobb” versenyző a mezőnyben, mint pár éve Styby. Ennek ellenére a fiatal holland, Lars van der Haar villámrajtja (két győzelem) után csak Albert tudott nyerni belgaként, a múlt héten Namurban a francia Francis Mourey örülhetett, ma pedig ismét Van der Haar.

Bár Van der Haar kvalitásai vitathatatlanok, azért még messze nem „A legjobb” a mezőnyben, de a világkupa sorozatban nagyon jól kijött számára a lépés. A mai futamot egyébként nem is ő, hanem a gyökerekhez visszatérő Stybar dominálta, aki idei második versenyén annak ellenére a legerősebbnek tűnt, hogy láthatóan nincs csúcsformájában. (Stybar-ról tudni kel, hogy akár a világbajnokságon is rajthoz állhat ismét, ezt formája alakulásától teszi majd függővé.) Persze a verseny alakulásában fontos szerepe lehetett Albert korai bukásának is, aki hamar kiesett az elsőségért folytatott küzdelemből.

A rutinos Sven Nys-től már megszokhattuk, hogy az ilyen gyors pályákon, ahol sokan együtt maradnak az élbolyban, kivárásra játszik, ráadásul az utóbbi időben sok apróbb hibát is vétett a versenyeken. Ma sem szólt bele végül az elsőségért folytatott küzdelembe, mint ahogy a belgák jó formába lendülő másik sztárja, Kevin Pauwels sem. Stybar viszont elemében volt, a végjátékban talán túl erősnek is gondolt magát ahhoz, hogy döntésre vigye a dolgot, így a hajrában már nem ő volt a legfrissebb, hanem a holland fiú. Érdemes lenne mindenesetre utánanézni, mikor fordult elő utoljára, hogy nem volt belga versenyző egy cyclocross világkupa futam dobogóján…

Videón az utolsó kör:

A zolderi futam végeredménye:

1	Lars van der Haar (Ned) Rabobank Development Team	1:02:41
2	Martin Bina (Cze) Kwadro-Stannah Cycling Team	0:00:01
3	Zdenek Stybar (Cze) Omega Pharma-QuickStep	0:00:02
4	Philipp Walsleben (Ger) BKCP-Powerplus	0:00:03
5	Rob Peeters (Bel) Telenet-Fidea Cycling Team	0:00:04
6	Sven Nys (Bel) Crelan KDL Cycling Team
7	Klaas Vantornout (Bel) Sunweb-Napoleon Games Cycling Team	0:00:05
8	Kevin Pauwels (Bel) Sunweb-Napoleon Games Cycling Team	0:00:07
9	Thijs van Amerongen (Ned) AA Drink Cycling Team	0:00:10
10	Bart Aernouts (Bel) AA Drink Cycling Team	0:00:12

A világkupa összetett állás 5 forduló után:

1	Lars van der Haar (Ned) Rabobank Development Team	337
2	Philipp Walsleben (Ger) BKCP-Powerplus	304
3	Klaas Vantornout (Bel) Sunweb-Napoleon Games Cycling Team	279
4	Kevin Pauwels (Bel) Sunweb-Napoleon Games Cycling Team	275
5	Niels Albert (Bel) BKCP-Powerplus Cycling Team	273
6	Bart Aernouts (Bel) AA Drink Cycling Team	227
7	Thijs van Amerongen (Ned) AA Drink Cycling Team	219
8	Francis Mourey (Fra) FDJ.fr	210
9	Sven Nys (Bel) Crelan KDL Cycling Team	199
10	Rob Peeters (Bel) Telenet-Fidea Cycling Team	198

További cyclocross fotók: http://cyclephotos.co.uk/

2013 LEG-jei: az év LEGemlékezetesebb pillanata

By

aszerk

-

2013.12.26.

A kerékpársport legemlékezetesebb pillanatának – valamennyi szakágat beleértve – egy slopestyle versenyen bemutatott trükköt, egy hátraszaltót választottunk, amely minden bizonnyal a világ valaha beadott legnagyobb backflipje, a videón is látható elkövető pedig Cameron Zink.

Zink az idei Red Bull Rampage-en mutatta be az elképesztő trükköt, a legnagyobb ugratóról, az Oakley-drop-ról. Már a kvalifikáció során is megmondta, hogy be fogja adni a 78 lábnyi repülést jelentő szaltót, és sikerült is a bravúr. A 2010-es győztes ezzel elnyerte a legjobb trükk díját, de menetének összpontszáma nem haladta meg a győztes Kyle Strait-ét, „csak” második lett a Utah államban (USA) rendezett őrületen. Ennek ellenére azóta is mindenki Zink szaltójáról beszél…

A 27 éves, Reno (USA) városából származó rider egyébként 2010-ben már megnyerte a Rampage-t, valamint a Crankworx- és a Red Bull District Ride, valamint az FMB World Tour összetett győzelem is szerepel dicsőséglistáján. Már 10 évesen megismerkedett a downhill világával, de később inkább a dirt és slopestyle felé orientálódott, a trükkök jobban vonzották, mint a lejtmenet az óra ellen.

Jellemző, hogy amikor megkérdezték három legfőbb céljáról, azt válaszolta: 1. Nem megsérülni; 2. Nem megsérülni; 3. Mindent megnyerni; A bringázáson kívül szívesen ül motorra, vagy szörfözik a hullámokon.

Szerintetek rászolgált Zink backflipje az év legemlékezetesebb pillanata címre?

.