Tour Down Under, San Luis, Dubai Tour, Katari Körverseny… A ma kezdődő Dubai Tour kapcsán arról lesz szó, hogy ezek a viadalok a logisztika szempontjából is teljesen mások, mint mondjuk a Tour de France, vagy a Giro d’Italia.
Az olasz profi kerékpáros csapat, a Lampre-Merida legfrissebb képein keresztül nyerhetünk betekintést, mennyire különbözőek az év eleji profi országúti viadalok a legnagyobb érdeklődés övezte nagy körversenyekhez, a Tour de France-hoz, vagy éppen a Giro d’Italia-hoz képest.
A Dubai Tour sztárjai
Az év első WorldTour körversenyén, az ausztráliai Tour Down Under-en kívül Argentínában (Tour de San Luis) is zajlott rangos kerékpárverseny, a napokban pedig a Közel-Keletre látogatott a fél profi mezőny, ahol a Dubai Tour-on, a Katari- és az Ománi Körversenyen vesznek majd részt.
Nagy feltűnést keltenek a csapatok a reptereken
A nagy távolságok miatt komoly utazási költségekkel kell számolni, ismeretes, hogy még a jóval nagyobb büdzséből működő Formula 1-es istállók számára is megterhelő a tengerentúli utazás. Pláne, ha a szerelőkamionok, buszok, kiszolgáló járművek adott versenyre való eljuttatását is figyelembe vesszük…
A bringák, kerekek is együtt repülnek
Utóbbi a tengerentúli versenyeket tekintve egy profi kerékpáros csapat 10-30 millió eurós éves költségvetését is jelentősen megterhelné, ezért ilyenkor máshogy oldják meg a logisztikát. Miközben a Tour de France-ra a Lampre-Merida két kamionnal, nagybusszal, furgonokkal, több kísérőautóval érkezik, egy Dubai Tour-on teljesen máshogy néz ki a géppark.
Rendezők által biztosított autók
Hiányoznak például a szerelőknek tökéletesen profi körülményeket biztosító szerelőkamionok, de például a Tour Down Under-en az is előfordul, hogy egyes csapatok helyi szerelőket alkalmaznak. A Dubai Tour-ra – és ez a többi közel-keleti versenyre is igaz – kísérőkocsikat sem visznek, ezeket a rendezők biztosítják szponzor jóvoltából.
Családias hangulat a depóban
A profi kerékpárosok útban a nagy európai körversenyekre személyes motyójukkal szállnak fel a repülőre, a kerékpárt és a felszerelést a csapat intézi, a Dubai Tour esetében láthatjuk, hogy a Merida kerékpárokat nem a szerelőkamionnal juttatják el vagy hajózzák be a verseny helyszínére, hanem együtt utaznak a csapattal, nagy feltűnést keltve a reptéren.
A tartalék cuccok elférnek a sarokban
Ilyenkor természetesen kevesebb tartalék kerékpárral is érkeznek, és a közel-keleti versenyeken sokszor közmegegyezés, hogy az időfutamon is hagyományos kerékpárral indulnak. A kronógépek szállítása sem jelent így plusz költséget a csapatoknak, a Lampre-Merida is otthon hagyja a Time Warp arzenált.
Cserekerékpár-cserekerék rend a kísérőautón – még tanulni kell…
A Dubai Tour-on kialakított kis depókban kisebb a nyüzsgés, mint a Tour de France-on, kisebb szerelőállványokon, kisebb személyzettel, családiasabb hangulatban zajlik a munka, a versenyzők a csapatbusz helyett a rendezők által biztosított kisbuszon utaznak.
Pippo nyaral
Ennek ellenére remek a hangulat ezeken a versenyeken, sok nagynevű profi kerékpáros számára ezek a viadalok tulajdonképpen még az edzésről, formába lendülésről szólnak. A Lampre-Merida sztárja, Filippo Pozzato is kedveli az ilyen versenyeket, rendszeres vendég évek óta San Luis-ban és Katarban is, a kisebb „nyaralások” megtörik a felkészülési időszak monotóniáját.
Talán kevesen tudják, de a legjobb német kerékpárosok közül ketten is hivatásos rendőrként kezdték pályafutásukat, párhuzamosan a bringázással…
Tony Martin és John Degenkolb
Egy kerékpáros blogon jelent meg a fenti kép a minap, annak kapcsán, hogy egyre veszélyesebbek az országúti versenyek, egyre több baleset történik a szurkolók hibájából, egyre nagyobb rendőri biztosításra van szükség, ami egyre költségesebb…
Nos, ha minden kötél szakad, van a mezőnyben két „valódi német tiszt”, akiknek szakértelme felhasználható a biztonságos közlekedéshez”. A háromszoros időfutam világbajnok Tony Martinról és a közelmúltban több klasszikust nyerő és kiváló sprinter John Degenkolbról van szó.
A 29 éves Tony Martin rendőrnek készült, tanulmányait és a gyakorlatot még bringázás mellett folytatta, akkor szüneteltette csak második hivatását, amikor profi szerződést kapott. Korábbi nyilatkozata szerint fontos volt számára, hogy a jövőre nézve is legyen opciója, profi versenyzőként viszont már nem akarta elvenni a munkalehetőséget más elől.
A 26 éves Degenkolb két éven keresztül párhuzamosan dolgozott rendőrként és járt edzeni, már sikeres kerékpárosként évi 100 szolgálati napja volt közlekedési rendészként. Ő is úgy véli, kell egy „B-terv”, bizonytalan a profi kerékpársport jövője és fontosnak tartja, hogy akár visszatérhessen eredeti szakmájához.
A tabori hétvége látványos futamokat hozott, lássuk milyen gépekkel teljesítették ezeket a legjobbak. Sörivás helyett a depók technikai újdonságait bújtuk!
Bár a cyclocross kerékpárok első pillantásra meglehetősen hasonlítanak az országúti bringákhoz, a részleteket nézve jó pár szembetűnő eltérést megfigyelhetünk. Fontos kiemelni, hogy ezek a gépek egy hétvégi versenyzés alatt is olyan igénybevételnek vannak kitéve, ami megköveteli a robusztus felépítést és a megbízható alkatrészek használatát. Gyakran előfordul, hogy odaverődnek a palánkokhoz, lépcsőhöz vagy korlátokhoz, ezen kívül a sár, fű és homok koptató hatása pillanatok alatt teszi tönkre a kerekek fékfelületét, láncot, lánckeréksort, középcsapágyat és minden forgó alkatrészt.
Lars van der Haar kerékpárja az állványon
A depóban folyamatosan zajlik a munka, a verseny rajtját a legjobbak három tökéletesen felkészített, utolsó porszemig letakarított kerékpárral várják, ezeken kívül temérdek kerékszett is rendelkezésükre áll. A futamon döntő fontosságú lehet a megfelelő guminyomás használata, a pálya állapotától függően a versenyzők napjában többször érzik úgy, hogy érdemes más nyomással kísérletezni. A szerelők nem szórakoznak egyszerű műhelypumpával, a legtöbb helyen egy, vagy több Bosch akkumulátoros, nyomásjelzős pumpa zümmögése törte meg a vihar előtti csendet.
A legtöbbet használt szerszám a hétvége folyamán
A legjobb tapadás érdekében elképesztően alacsony nyomáson mennek a versenyzők, ujjal könnyedén be lehet nyomni a gumit, akár a futófelületen is, ha tippelnem kéne olyan 1,5 bar körül lehetett a Dugast szingókban. Normál peremes gumikkal elképzelhetetlen értékekről beszélünk.
Eresszünk még egy kicsit a rajt előtt
Alkatrészek terén a Shimano és a SRAM uralja a cyclocross világát, előbbi a kéttányéros Di2 rendszerekkel és a tárcsafékkel látja el a legjobb csapatokat, míg utóbbi a frissen bemutatott Force CX1 szettel támogat rengeteg versenyzőt. A két rendszer vegyítésére is láttam példát, a francia U23-as fiúk Force CX1 hajtókart használtak, elöl egy 42-es tányérral láncterelő nélkül, míg hátulra egy 11 sebességes Ultegra Di2 váltó került felszerelésre. A fékezést itt TRP Revox cantifékekre bízták, amik inkább könnyűek, mint jól fognak.
SRAM Force CX1 hajtókar és Ultegra Di2 váltó párosítása
Pedálok terén egyeduralkodó a Shimano, pár kivételtől eltekintve, szinte mindenki SPD pedált használt, jellemzően XT vagy XTR szintűt. A világbajnok Mathieu van der Poel kerékpárján egy prototípus pedált lehetett látni, amiről már korábban is jelentek meg információk a nemzetközi szaksajtóban.
Shimano prototípus pedál
Az XTR továbbfejlesztett változatának tűnik, az oldalán látható kimarás miatt valószínűleg könnyebb, mint elődje és a tengely hosszából következtetve talán a Q-faktor is csökkent.
A cipőt is fel kell készíteni a versenyre
Cipők közül a hideg ellenére mindenki valamilyen csúcs, karbon talpas MTB cipőt preferált, van der Poel a Shimano XC90-es típussal hajtott a versenyen. Annak érdekében, hogy minél kevesebb sár tapadjon meg a lábbeliken, a tisztítás után rendszeresen lefújják őket valamilyen víztaszító sprayvel.
Mathieu van der Poel bringái a verseny előtt
A részletes bemutatást kezdjük az újdonsült világbajnok, Mathieu van der Poel gépparkjával. A holland tehetség tárcsafékes Stevens Superprestige bringákkal versenyzett, 58-as méretű vázakkal. A szett Di2 Dura Ace, a hajtókaron 46-39-es lánctányérokkal. A fékek Shimano BR-R785-ös tárcsafékek ST-R 785-ös fékváltókarokkal.
Mathieu van der Poel kerékpárja az állványon
A magasperemes karbon kerekek is a japán gyártótól származnak, a tengelyek elöl és hátul is gyorszárasak. A legtöbb versenyzőhöz hasonlóan van der Poel is Dugast Rhino szingókat használt. Kiegészítők terén Pro alkatrészeket találunk, monocoque karbon kormányszár-kormány egységgel és Vibe nyeregcsővel. Valószínűleg még a szerelőknek is szokniuk kell a tárcsafékekre való átállást, ugyanis az érdeklődők láttára próbálta meg az egyik idősebb szakember fordítva betenni a tárcsafékes kereket.
Colnago Prestige
A belgák becsületét megmentő Wout van Aert és csapata a VGSGP Colnago Prestige modelleket használnak. A szett itt SRAM Force CX1 típusú, Avid Shorty Ultimate cantilever fékekkel. A Vision kerekekre szintén Dugast szingókat ragasztottak, míg a kiegészítők az FSA-tól jönnek. A képen látható Quarq wattmérő valószínűleg valamelyik edzőbringa része.
Giant TCX Advanced, Lars van der Haar kerékpárja
Lars van der Haar nagy esélyesként indult harcba vasárnap, mégis meg kellett elégednie a harmadik hellyel. A Gaint TCX Advanced bringákon biztos nem múlt a siker. Érdekes részlet a vázon, hogy nincs összeköttetés a támvillák között, valószínűleg így próbálták meg kényelmesebbé tenni a talaj felöli ütésekkel szemben. Felszereltségét tekintve megegyezik a győztes honfitárs kerékpárjával, viszont a Giant villája elöl átmenő tengelyes a 140 mm-es tárcsa ellenére is. Apró különbség még, hogy Van der Haar „csak” Ultegra sort használt, valamint Pro Vibe kormányra és kormányszárra esett a választása.
Corné van Kessel kerékpárja szervizelés közben
A Telenet-Fidea csapat menői Ridley X-Night vázakat használtak, SRAM CX1 szettel, Avid Shorty Ultimate fékekkel és Edco kerekekkel. Corné van Kessel 42-es tányérral és 11-32-es WiFLi sorral állt rajthoz.
Ridley X-Night kerékpárok a Sunweb csapatnál
Az U23-as versenyt megnyerő Michael Vanthourenhout és csapata a Sunweb is Ridley X-Night bringákat használ, viszont a felszereltséget esetükben elektronikus Dura Ace szett, Rotor 3D+ hajtókar és DT 240-es agyakra fűzött karbon FFWD kerekek alkotják. Fékek terén a nem túl elterjed Forza Cirrus Pro típusra esett a választásuk, sárga SwissStop betétekkel.
A prototípus tárcsafékes Scott cyclocross kerékpár Marcel Wildhaber alatt
A hétvége során szemfülesek kiszúrhatták, hogy a svájci Marcel Wildhaber egy prototípus Scott cyclocross kerékpárral versenyzett. A tárcsafékes váz elöl és hátul is átmenő tengelyes, továbbá a fékkábelek és bowdenházak a vázon belül futnak. A legnagyobb sikert szerintem mégis akkor érné el a Scott, ha ezt a színkombinációt elérhetővé tenné kereskedelmi forgalomban is.
Hope cyclocross kerékpár
Végezetül egy kép az U23-as futamon szereplő egyik brit versenyző Hope kerékpárjáról. Ugyanaz az tárcsafék átalakító szett van rajta, amit Buruczki Szilárd itthon is használ, viszont sajnos a sok éven keresztül fejlesztett hajtómű helyett, valószínűleg kompatibilitási problémák miatt egy SRAM CX1 került fel.
"Fejes G\u00e1bor a cyclocross vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon h\u00e1rom k\u00f6rrel kevesebbet teljes\u00edtett, mivel 3 k\u00f6rrel a v\u00e9ge el\u0151tt kiintett\u00e9k a versenyb\u0151l (ekkor m\u00e1r v\u00e9szesen megk\u00f6zel\u00edtette a csoportj\u00e1t a versenyben vezet\u0151 holland). Vagyis G\u00e1bor val\u00f3j\u00e1ban egy k\u00f6r h\u00e1tr\u00e1nyt kapott - a verseny v\u00e9ge el\u0151tt 3 k\u00f6rrel."
Új sorozatot indítunk a Bikemagon, melyben olyan kifejezéseket bontunk ki, melynek jelentésével nem biztos, hogy minden kerékpársport-rajongó tisztában van. Első cikkünk a körhátrányról szól.
„Fejes Gábor a cyclocross világbajnokságon három körrel kevesebbet teljesített, mivel 3 körrel a vége előtt kiintették a versenyből (ekkor már vészesen megközelítette a csoportját a versenyben vezető holland). Vagyis Gábor valójában egy kör hátrányt kapott – a verseny vége előtt 3 körrel.” – írja egy olvasónk…
Aktuális téma olvasóink körében a cyclocross világbajnokság után a „körhátrány” kérdése, lévén a különböző eredménylistákat böngészve a magyarok – Fejes Gábor (elit férfi futam) és Zathureczky Márk (U19 férfi futam) – neve mellett a „+3 LAPS”, „3 laps behind”, „egy kör hátrány”, „-1 kör” stb. olvashatók. Megkönnyítendő a különböző világversenyen született teljesítményeink értelmezését, lássuk mit jelenthet a gyakorlatban ez az eredmény!
Bizonyos körpályás sportversenyeken – ide tartozik még a mindenki által ismert Formula 1 is – bevett gyakorlat, hogy a jóval gyorsabb versenyzők előbb utóbb lekörözik a lassabbakat, azaz a verseny időtartamától és a kör hosszától függően hátulról – akár többször – elmennek mellettük. A verseny végén a lekörözöttek eredménye egyszerűen kiszámolható az így kapott körök összeadásával, és a közönség számára is egyszerűen értelmezhető.
A kerékpársportban a pályakerékpározásra jellemző elsősorban, hogy kiemelt jelentőséget kapnak a lekörözések. Nem csak a vesztesek szempontjából, hanem – például pontversenyen vagy páros versenyen – a viszonylag rövid pályák (250-, 200-, 166 m) jellegéből adódóan egy-egy támadás nyomán könnyen kiharcolható körelőny a mezőnnyel szemben. A szabályok szerint ilyenkor nyilván nem állítják ki a mezőnyt, hanem a körelőnyt szerzett versenyzőknek vagy pontokat, vagy körelőnyöket számolnak el (utóbbiak felülírják a pontozást).
Egyes rangos nemzetközi kerékpárversenyeken viszont – például országúti- vagy mountain bike világbajnokságon – előfordul, hogy akkora felkészültségbeli különbség van a legjobbak és a kerékpársportban elmaradott nemzeteket képviselő versenyzők között, hogy a kiszólítás szabályát alkalmazzák. Erre azért van szükség, mert a gyengébb képességű, kevésbé technikás indulók például egy XCO pálya egynyomos ösvényén akadályozhatnák azokat, akik az érmekért csatáznak, sőt könnyen előfordulhatna, hogy egy-egy rossz húzásukkal a verseny kimenetelét is befolyásolhatnák.
Sven Nys éppen Wout Van Aert csapattársát hibáztatja, akit a célegyenesben köröznek le a sprint előtt:
A bírók ennek elkerülése érdekében adott körpályás versenyen megállapítanak egy százalékos időhátrányt, és ha valaki eléri ezt az elmaradást a célvonalon áthaladáskor (vagy egyéb mérőponton) a versenyben vezetőhöz képest, akkor kiintik a versenyből. (Sokszor emlegetik ezt például 80%-os szabályként, a % pályánként, versenyszámonként különbözhet.) Attól függően, hogy a győztes versenyző által megtett körökből visszaszámolva ez hányadik körben történt, annyi kör hátrányt állapítanak meg a futamot így befejező indulóknak. Tehát például: „3 kör hátrány”, „1 k. h.”, „-3 kör”, „-1 lap”, „3 laps behind” és így tovább…
Michael Vanthourenhout útban az U23 világbajnoki cím felé.
A közvetítésből talán nem jött át, milyen nehéz pályán nyert tegnap cyclocross világbajnokságot a holland Mathieu Van der Poel, helyszíni képes összeállításunkból talán jobban látszik:
Egy cyclocross világbajnokságról szóló cikk bevezetőjéből a mögöttünk álló évtizedben nehezen lehetett kihagyni Sven Nys nevét. A tabori pályán is ennek megfelelően indult a reggel…A pályabejáráson sokan gyakorolták az igen magas palánk átugrását.A tabori kör nehézségét azonban nem egy-egy elem, hanem a folyamatosan csúszós talaj jelentette, ami minden méteren koncentrációt igényelt…Továbbá a sűrű – két körönkénti – kerékpárcsere is javallott volt, különben az összegyűlő sár könnyen okozott technikai problémát.Ennek megfelelően komoly forgalom alakult ki a depóban isMichael Vanthourenhout útban az U23 világbajnoki cím felé.A belga fiú nagy előnnyel nyert, a célegyenesben már magabiztosan ünnepelhetett.Az elit férfi futamon is szólósiker született, a képen Van der Poel az „ideális íven”.Van der Poel sokat köszönhetett csapattársának, aki a teljes belga armadát kontrollálta a verseny alatt! Lars Van der Haar itt Pauwels kerekére tapadt.Van der Haar itt már meccsben Van Aert-tel az ezüstéremért.Fejes Gábor egy számára ismeretlen dimenzióban találta magát a világbajnokságon, a szerencse sem állt mellé, várakozása alatt teljesített 3 kör hátránnyal, miután összeakadt egy kanadai versenyzővelA szakág legendája, Sven Nys sem brillírozott, szerelői is épp arról beszéltek, amikor a kép készült, hogy nem volt nagy napja az emberüknek.A belgák becsületét tulajdonképpen az U23-as fiúk mentették meg, Michael Vanthourenhout örülhetett válogatottjukból felhőtlenül.
A kerékpársport egyik élő legendája, Cadel Evans a hétvégén hivatalosan is bejelentette, hogy befejezi profi kerékpáros pályafutását.
Cadel Evans sárga trikóban (Fotó: ASO)
A BMC 37 éves bringása megadta a módját a búcsúnak, a szülővárosán, Barwon Heads-en (Ausztrália) is áthaladó, róla elnevezett Cadel Evans Great Ocean Race-en köszönt el, az ötödik helyet megszerezve. Evans-nek sosem volt kenyere a gálázás, a 174 kilométeres versenyen is tisztes küzdelemben ért el inkább egy ötödik helyet Gianni Meersman (Etixx-Quick Step) mögött, minthogy nyert volna egy megrendezett forgatókönyv szerint. Egy héttel korábban, hazája WorldTour-körversenyén, a Tour Down Under-en ugyancsak kiadott magából mindent, ami egy összetett dobogós helyezésre volt elég.
Evans és Meersman az utolsó verseny díjkiosztóján (Fotó: BMC Team)
Közel 20 éves „teljes” karrier:
Evans karrierje kezdetén mountain bike szakágban már 1998-ban feljutott a csúcsra a világkupa-sorozat megnyerésével, korábban nálunk is járt a csillebérci vk-futamon. Országúti profi pályafutása elején, már 2002-ben viselte a Giro d’Italia rózsaszínű trikóját, de a legemlékezetesebbek mégis a Tour de France-on bemutatott küzdelmei, szívóssága, ő volt az, akit ha háromszor leszakítottak, háromszor képes volt felérni. 2009-ben a világbajnoki címet is sikerült megnyernie, s bár 2007-ben és 2008-ban sem bírt Alberto Contadorral, de 2011-ben két második hely után hazavihette a kerékpársport legbecsesebb trófeáját, a sárga trikót! A BMC ausztrál bringása 91 évre visszamenőleg a legidősebb Tour-győztes volt, a jelenlegi profi mezőnyben pedig szintén a legidősebb az aktív Tour-elsők közül.
Evans Csillebércen (Fotó: Takács Tamás)
A rutinos „vén róka”, akit sosem lehetett leírni:
A BMC kerekese még 2013-ban is megmutatta a Giro d’Italia-n, hogyan használja ki egy rutinos profi a körülmények adta lehetőséget, és kiváló munkát végezve fizikai állapotán túllépve dobogóra állhatott. 2014-ben is szerzett győzelmet, a Giro del Trentino összetettjét és a harmadik szakaszt nyerte. Titokban készült a Vuelta a Espana záró időfutamának megnyerésére búcsúzóul, de akkor az eső keresztülhúzta számításait.
Evans sokak kedvence, és azon ritka versenyzők közé tartozik, aki talán pályája zenitjén túl is hatalmas mentális erőről téve tanúbizonyságot, képes volt lerázni magáról az „örök második” bélyegét és feljutni a csúcsra. Rendhagyó módon most egy korábbi nyilatkozata álljon itt búcsúzóul:
Evens a Tour Down Underen még főszerepben (Fotó: Tour Down Under Press)
’94-ben vettem részt az első világbajnokságomon és ezüstérmet szereztem (mountain bike XCO – a szerk.). Hét-nyolc vb-érmem volt már otthon mire 16 év után végre megszereztem a szivárványszínű trikót. Talán mindig is a sikertelenség motivált, hogy folytassam. Talán szomorú leszek, amikor a tévéből kell néznem a Tourt, de tíz évig csak akörül forgott az életem. Ahhoz, hogy megnyerd, mindenkinek a támogatása kell: magadé, a csapaté, a szponzoroké és mindenkié, aki mögötted áll. Ha ez nincs meg, akkor szinte időpocsékolás az egész.
Az én személyes nyugalmamnak jót tett a Tour de France vagy a világbajnokság megnyerése. A mi világunkban, ha kétszer második vagy a Touron, akkor rögtön kritizálnak, ami frusztráló, de amikor végül nyersz, az egy hatalmas megkönnyebbülés. A korral nem tudok semmit kezdeni, az mindenkinek növekszik az idő előrehaladtával. Egyszerűen nem foglalkozom vele, még akkor sem, ha 40 évesen már nem leszek ugyanezen a szinten.
Evans legfontosabb profi győzelmei:
Tour de France 2011.
Tour de Romandie 2006., 2011.
Tirreno–Adriatico 2011.
Giro del Trentino 2014.
Critérium International 2012.
Settimana Coppi e Bartali 2008.
Országúti világbajnokság 2009.
La Flèche Wallonne 2010.
Szalontay Sándor egykörös csúcsot dönt (fotó: Juhász Péter)
Szalontay Sándor
Az Omnium Genevois 2.0 pályakerékpáros eseményen Szalontay Sándor megnyerte az UCI-pontszerző keirin versenyszámot.
A Dr. Bátorfi AKTK versenyzője a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Kerékpárportok Szövetségének támogatásával január közepén visszatért a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség svájci edzőközpontjába, és tegnap már el is indult Genfben az Omnium Genevois 2.0 betétfutamain, melyek közül mindent megnyert.
A futamok közül a keirin UCI-pontszerző volt, a győzelem 60 pontot ért, amivel Sanyi előrelépett a világranglistán és még közelebb került a világkupa induláshoz.
Többek között a világkupákon elért jó eredmények is szükségesek lennének a nagyon szigorú olimpiai kvalifikációhoz. Egyéni ranglista alapján maximálisan 5 európai versenyző kvalifikálhat a keirin és a sprint versenyszámban is, az olimpiai csapatrangsor alapján is maximum 5-5 európai nemzet, 2-2 versenyzővel, vagyis összesen 15 -15 európai induló lehet keirinben és sprinten is.
Mint az egykori fiúcsapat a popzenét, a 20 éves srácok alapjaiban felforgatták a cyclocross világát! Elképesztően jó versenyt produkáltak ma a tabori világbajnokságon.
Mathieu Van der Poel
Hol van az már, amikor különböző szabályokra hivatkozva kérdéses volt, hogy a világkupa-, Superprestige- és BPost Bank Trophy-futamokat nyerő két húszéves csodagyerek, a holland Mathieu Van der Poel és a belga Wout Van Aert indulhat-e egyáltalán elit férfi korosztályban a cyclocross világbajnokságon…
Aki követte az idei versenyeket, tudta, hogy nem is alakulhat másképpen a tabori vb, mint valamelyikük sikerével. A pálya kimondottan technikásra sikerült, a sár miatt sok helyen el lehetett csúszni, ugyanakkor az erőt is szívta rendesen, hamar nagy különbségek alakultak ki. A két erős holland, Van der Poel és Lars Van der Haar kamikaze taktikát választott, de igazuk volt.
Van der Poel már az első körben támadott, hogy szétrázza a mezőnyt, természetesen Van Aert próbálta a belgák részéről tartani vele a lépést. Sajnos Van Aert-et technikai probléma lassította le, ennek ellenére iszonyú energiákat mozgósítva hamar visszazárkózott, de megint hibázott és lemaradt, úgy tűnt, nem fog beleszólni az érmek sorsába.
Eközben Van der Poel mögött a belga részről csak Kevin Pauwels maradt, de a kerekére árnyékként tapadt Van der Haar, 10-20 másodperc különbséggel voltak lemaradva körökön keresztül. Féltáv után Van der Haar be is támadta és leszakította az elfogyó Pauwelst, a háttérben azonban új jelentkező akadt a kiadó érmekre: Wout Van Aert.
A táv második felében egyértelmű, hogy az iszonyú állóképességgel és erővel rendelkező belga fiú hajtotta a legjobb köröket, ami nem csak a bronzéremre volt elég, de még Van der Haar-t is leszedte a végén, hatalmasat küzdve. A világbajnokságot szinte rajt-cél győzelmet aratva Van der Poel nyerte. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy a két srácot egy-két éven belül országúti profiként láthatjuk WorldTour-csapat mezében.
(Magyar részről Fejes Gábor, a Dr. Bátorfi AKTK bringása az 52 fős mezőnyben a 46. helyen végzett, 3 kör hátránnyal.)
Pauline végül nem tudott elszakadni, de sprinten nyert
Természetesen mi is kilátogattunk a cyclocross világbajnokságra Taborba, az első nap eseményeiről már beszámoltunk, most következzen pár helyszíni fotó a női futamról:
A belga szurkolók itt is felkészültekA pálya egyik jellegzetes pontja: a lépcsőSokszor kellett gyalog közlekedni a versenyenMég a csúszós kanyarokban is gyorsabb volt így egyeseknekAz új világbajnok, Pauline Ferrand Prevot a rajt előttKemény csatában az aranyértPauline végül nem tudott elszakadni, de sprinten nyertÉs egy kis technikai csemege a depóbólVan aki tárcsássalMások még mindig kantival
Ma kettőkor elit férfi futam, magyar részről Fejes Gáborral…
Bár még csak január vége van, egymást érik a profi országúti kerékpárversenyek. A legjobb GT-menők közül Nairo Quintana-t már láthattuk San Luis-ban, neki nem jött össze a győzelem, csapattársának, Alejandro Valverdének viszont ma Mallorcán igen.
A négy UCI 1.1-esből álló Mallorca Challenge tegnapi versenyén (Trofeo Andratx) a Movistar kapitánya csak hajszállal maradt le a sikerről a Pro Continental besorolású MTN – Qhubeka-ba igazoló brit Stephen Cummings mögött, ma azonban nem bízta a véletlenre a győzelmet.
A Trofeo Serra de Tramuntana 165 kilométeres távja hat kategorizált emelkedőt is magába foglalt, és a Movistar csapata már 40 kilométer után meglepte támadásával a Team Sky-t, kialakítva egy 26 fős elmenést. A hegyek között Valverde 60 kilométerre a céltól csapattársa, Jesus Herrada és az eritreai Merhawi Kudus társaságában szökött tovább.
Mallorca legmagasabb emelkedőjén, a Puig Mayorra felfelé aztán újra támadott és az utolsó 30 kilométert egyedül tette meg a Deia településen kijelölt célig. Valverde összesen 125 kilométert tekert ma szökésben. A Mallorca Challenge holnap a látványos körözéssel zárul Palma de Mallorca-n.
