Barbi kiegyensúlyozottan versenyzett, meg is lett a Top20!
A helyszínen követtük végig az albstadti világkupát ami a sorozat második állomása. A Nové Mesto-i verseny után sok nyitott kérdés maradt bennünk vasárnapig: Vajon Gunn Rita Dahle halhatatlanná válik? Jolandának elég lesz-e ismét 1 mp előny? Barbi meg tudja ismételni a múltheti remek szereplését? Kulhavy megint eltiporja Schurtert?
Benkó Barbit kivéve egyik sem jött be. A női futam beszólítása kicsit érdekesen indult, ugyanis csak az első 16 indulót szólították be a világkupa sorrend alapján, a többieket az UCI pontok alapján. Szerencsére Barbi ügyesen helyezkedett, és gyakorlatilag a harmadik sorból tudott rajtolni. Az első kanyarban megúszta a „szokásos” eséseket, így 20-on belül kezdhette meg a köreit.
Jolanda Neff ma is verhetetlen volt!
Jolanda Neff irtózatos tempót diktált, nem véletlenül. Még bemelegítéskor kérdeztük, hogy vajon a múltkori 1 mp elég lesz-e most is a győzelemhez? (Ugyanis mindössze ennyivel kapott ki tőle Gunn Rita, akinek legnagyobb álma, hogy megszerezze a 29. világkupa győzelmét és ezzel minden idők legeredményesebb XCO versenyzője legyen.) Neff kérdésünkre azt válaszolta, hogy „most megmutatja csak véletlen volt az az egy másodperc”. És meg is mutatta. Egyetlen pillantban sem volt kétséges, a dobogó első foka már le van foglalva.
Bármennyire is erős, rutinos, ma nem volt esélye.
Sajnos Pauline Ferrand Prevot hátfájdalmak miatt ki kellett hogy álljon, pedig kíváncsiak lettünk volna mit kezd a két világbajnok egymással! Catherine Pendrel és Gunn Rita komoly csatát vívott, egészen a befutóig nem lehetett tudni ki állhat fel a dobogó második fokára. Végül a rutin (és az erő?) győzött, Pendrelnek be kellett érnie a harmadik hellyel.
A gyönyörű Trek-es lány Emily Batty
Emily Batty-nek sem volt könnyű dolga Maja Wloszczowskával, de végül a csillogó szemű kanadai lány kerekedett felül. Barbi végig a Lechner, Terpstra, Belomoina vonatban utazott, és edzői utasításait pontosan betartva a fantasztikus 19. helyen végzett. Ok, volt már egy 18. helye a Dél-Afrikai Köztársaságban, de az a mezőny (és az a Barbi) nyomokban sem hasonlított a mostanira.
Barbi kiegyensúlyozottan versenyzett, meg is lett a Top20!
Gyakorlatilag a hazai XCO történelem legjobb eredményét hozta el nekünk Barbara, aki láthatóan nagyon elfáradt, de nagyon örült az eredményének. Csak így tovább, és akkor meglesz az egyéni kvóta az olimpiára!
Nino véleményünk szerint erősebb volt, de itt nincsen „ha”
A férfiak mezőnyében két hazai induló volt, Juhász Zsolti és Parti András személyében. A legérdekesebb csata viszont az első sorból indult! A cseheknél Jaroslav Kulhavy erőből lenyomta Nino Schurtert, és Julien Absalonnak is meg kellett küzdenie a dobogó harmadik fokáért Florian Vogel-lel. A francia és a svájci versenyző nagyon keményen bekezdett, ezzel lerázva magukról a többieket. Kulhavy arcán nagyon látszott, hogy ez fájt neki, ezért „edzésnap” módba kapcsolt és gyakorlatilag rezzenéstelen tekintettel abszolválta a harmadik helyet. Őt kicsit lemaradva Vogel követte, majd Mathias Flückiger zárta a sort.
Kulhavynak most esélye sem volt beleszólni a „nagyok dolgába”
Tudjuk hogy a versenysportban nincsen „ha”, de kíváncsi lettem volna, hogy az utolsó lejtő végén 3 másodperccel vezető Ninot mikor éri utól Julien ha Schurter nem esik el a sodrós kanyarban 200 méterre a céltól. Így viszont Absalon győzött, mi pedig egy nagyon mérges, keserű és sérült Schurtert láthattunk áthaladni a célvonalon.
Juhász Zsolinak sok rutin kell még egy ilyen erős mezőnyben!
Juhász Zsolti megint sokkal erősebb volt a lábadozó Andrisnál és egyenletes teljesítményével az 51. helyen ért célba. Sajnos az utolsó körre nagyon elfáradt, mert végig 50-en belül haladt Lami, és Schulte-Lünzum környékén. Part András a 70. helyig jutott, az utolsó körre már nem engedték ki.
Az U23-as fiúkkal rajtolt Dina Marci, aki a 61. helyet szerezte meg. A győztes Pablo Rodriguez Guede lett. A nőknél ismét óriási előnnyel Jenny Rissveds húzta be a dobogó legfelső fokát.
A következő világkupáig van egy kis idő készülni, ugyanis július 5-én lesz Lenzerheide városában svájcban. Ott a „helyi” Nino visszavághat.
Eredmények:
Elite nők:
1 Jolanda NEFF SUI
2 Gunn-Rita DAHLE FLESJAA NOR
3 Catharine PENDREL CAN
4 Emily BATTY CAN
5 Maja WLOSZCZOWSKA POL
..19 Barbara BENKO HUN
Elite férfi:
1 Julien ABSALON FRA
2 Nino SCHURTER SUI
3 Jaroslav KULHAVY CZE
4 Florian VOGEL SUI
5 Mathias FLÜCKIGER SUI
6 Fabian GIGER SUI
..51 Zsolt JUHASZ HUN
..70 Andras PARTI HUN
A 14. alkalommal megrendezett Specialized Maraton Szilvásvárad keretében dőltek el idén a mountain bike maraton magyar bajnoki címek, a férfiak mezőnyében a Cube-Csömör színeit képviselő Buruczki Szilárd, míg a hölgyek között a Merida Maraton Team CST-t erősítő Poór Brigitta volt a leggyorsabb.
Az elit férfi dobogósok
Szilvásváradon a lovas stadiontól a szokásos hosszú- (107 km, 2700 m szint), közép- (64 km, 1640 m szint) és rövid (39 km, 760 m szint) távokon kívül egy mini távon (25 km, 550 m szint) is összemérhették tudásukat a mountain bike-osok, a bajnoki címért azonban az elit férfiak 107-, az elit nők pedig 64 kilométeren mérkőzhettek.
Ahogy már a hazai maratonok előtt többször előfordult, sokan féltek a sáros pályától, de a Bükk ma bringás-barát arcát mutatta, pár pocsolyát kellett csak kikerülni, egyébként ideális talajviszonyok között, jól kijelölt, izgalmas pályán lehetett versenyezni. A több mint ezer induló nagyjából fele a rövid távot választotta, és a közép táv volt még igen népszerű.
Buruczki Szilárd az össztelós Cube-bal
A férfi bajnoki cím azonban 107 kilométeren dőlt el, méghozzá nagyon szoros befutón! A győztes, Buruczki Szilárd így foglalta össze a történteket:
„Az első emelkedő tetején négyen – Blazsó Marcival, Vígh Zolival és Szalay Petivel – elszakadtunk, 70 kilométerig felváltva vezettünk, néha húztuk csak meg a tempót, az Ördögoldal és utána a bánkúti sípálya kemény volt.
73-74 kilométernél Vígh Zoli váltott ritmust, akkor Szalay Peti leszakadt és az utolsó emelkedőig hárman mentünk, ahol Marcival el tudtunk szakadni Vígh Zolitól. Zoli szerintem élete árán jöhetett lefelé, mert a fölső, rázós köves részen még volt előnyünk, de a kevésbé technikás részre visszazárkózott. Marci a végén kicsit lemaradt, azt mondta, hogy jött a vonat és attól félt, hogy elüti.
(Az utolsó 500 méteren a kisvasút mellett haladt el a pálya, illetve keresztezett is egy használatlan sínt, közvetlenül előtte volt a váltó. Mikor Marci odaért, éppen jött a vonat sípolva, és úgy érezte, mintha az általuk keresztezett sínen akarna átmenni és befékezett, ledolgozhatatlan hátrányba kerülve a sprintre – a szerk.)
Sprintre jöttünk Zolival, az utolsó előtti kanyart sikerült belül vennem, ott meg is előztem, és az utolsó kanyarnál már én zártam elöl, én jöttem ki elsőnek és sikerült is nyernem. Jól dolgozott a technika is, bevált az össztelós Cube kerékpár és az elöl 36, hátul 11-42 1×11-es áttételezés. Az is hasznos volt, hogy a héten Simon Petivel lejöttünk és végigmentünk a pályán.
A többi Top Maratonon is szeretnék nyerni vagy dobogón végezni, és az XCO-n is, minden lehetséges! Már volt 2009-ben is olyan évem, amikor megnyertem mindent, még most is lehet…”
Az elit női dobogósok
Poór Brigitta, aki megvédte magyar bajnoki címét Cseh Veronika (Alpinbike Team Giant Endura HighFive) és Balázs Beáta (Bringabanda) előtt, így nyilatkozott a 64 kilométeres versenyről:
„Hamar egyedül maradtam elöl a lányok közül, de próbáltam saját tempóban haladni minél gyorsabban. Mindig voltak körülöttem fiú versenyzőtársak, de próbáltam magamra figyelni, nyomtam neki, ahogy tudtam. Jó volt a pálya, széles dózerutak, gyors volt. Örültem, hogy nem volt sáros, mert reggel még esett, de végül nem volt vészes, teljesen jól tekerhető volt végig. Az XTerra sorozat mellett még szeretnék pár maratonon rajthoz állni idén, legközelebb Crosskovácsin és a Bükk Maratonon is.”
Drámai fordulatok és különösebb meglepetések nélkül ért véget az idei Giro d’Italia vasárnap délután Milánóban. A teljesen sík 176 kilométeres szakaszon az Etixx – Quick Step belga versenyzőjében, Iljo Keissében maradt a legtöbb erő a sprintre, míg az utolsó napra függőben maradt egyetlen diszciplínát, a pontversenyt Giacomo Nizzolo (Trek Factory Racing) biztosította be a maga számára végleg.
A háromhetes körversenyek utolsó szakasza rendszerint az ünnepléssel telik, pezsgőzés, koccintások, gratulációk, komótos diadalmenet. Bár az idei Giro d’Italia kétségkívül gazdag volt őrült és bizarr szituációkban, és még egy jellegtelennek ígérkező sík szakaszon is adódtak drámai fordulatok, az utolsó alkalomra megkegyelmezett a sors a mezőnynek, és úgy zajlott minden, ahogy egy ilyen napon zajlania kellett.
Egyetlen egy trikó sorsa marad bizonytalan az utolsó napra, a pontverseny elsőségét jelentő piros mezé: csupán 17 pont választotta el az élen álló Giacomo Nizzolót és az őt követő Sascha Modolót (Lampre-Merida), de jó eséllyel vághatott neki a napnak még Elia Viviani (Sky) és Philippe Gilbert (BMC) is.
A nap főszereplőinek azonban az Iljo Keisse és Luke Durbridge (Orica GreenEdge) páros bizonyult, a Milánón belüli hét kör alatt ők mutattak magukból a legtöbbet. Szökésüket az is segítette, hogy közben a mezőnyben sorra kaptak defektet a versenyzők, köztük Heinrich Haussler (IAM) és Luca Mezgec (Giant-Alpecin) is.
A versenyt végül Keisse döntötte el a maga javára.
Top 10 a 21. szakaszon:
1
Iljo Keisse (Bel) Etixx – Quick-Step
4:18:37
2
Luke Durbridge (Aus) Orica GreenEdge
3
Roger Kluge (Ger) IAM Cycling
0:00:09
4
Alexander Porsev (Rus) Team Katusha
5
Giacomo Nizzolo (Ita) TrekRacing
6
Luka Mezgec (Slo) Team Giant-Alpecin
7
Elia Viviani (Ita) Team Sky
8
Moreno Hofland (Ned) Team LottoNL-Jumbo
9
Davide Appollonio (Ita) Androni Giocattoli
10
Elia Favilli (Ita) Southeast Pro Cycling
Pontverseny végeredmény (top10)
1
Giacomo Nizzolo (Ita) TrekRacing
181
2
Philippe Gilbert (Bel) BMC Racing Team
148
3
Sacha Modolo (Ita) Lampre-Merida
147
4
Elia Viviani (Ita) Team Sky
144
5
Nicola Boem (Ita) Bardiani CSF
127
6
Iljo Keisse (Bel) Etixx – Quick-Step
98
7
Alberto Contador (Spa) Tinkoff-Saxo
96
8
Marco Bandiera (Ita) Androni Giocattoli
92
9
Diego Ulissi (Ita) Lampre-Merida
83
10
Luka Mezgec (Slo) Team Giant-Alpecin
78
Összetett végeredmény (top 10)
1
Alberto Contador (Spa) Tinkoff-Saxo
88:22:25
2
Fabio Aru (Ita) Astana Pro Team
0:01:53
3
Mikel Landa Meana (Spa) Astana Pro Team
0:03:05
4
Andrey Amador (CRc) Movistar Team
0:08:10
5
Ryder Hesjedal (Can) Cannondale-Garmin Pro Cycling Team
Amennyiben kényelmes, a legújabb technológiai vívmányokat felvonultató, mindazonáltal megfizethető árú nyerget keresel, a Spyral márkanév alatt forgalmazott modellek mindenképpen figyelmet érdemelnek. A már korábban is elérhető széles paletta 2015-ben számos igényes, komfort-orientált nyereggel bővül: a jelen bemutatóban ezekből szemezgetünk!
A megfelelő nyereg kiválasztása rendkívül fontos a kerékpározás felhőtlen élménye érdekében, ez ugyebár személyre szóló alkatrész, ezért érdemes különös hangsúlyt fektetni rá. Mindazonáltal a kerékpáron élvezett kényelem többé-kevésbé független a kerékpározás iránti elkötelezettségtől, az éves szinten megtett kilométerektől, de még a kerékpáros testi felépítésétől is. A Spyral éppen ezért kínál számos különböző technikai paraméterekkel rendelkező nyeregmodellt, több színváltozatban, hogy mindenki megtalálhassa a számára legmegfelelőbbet. A kínálat 2 fő csoportra osztható: sportosabb típusok és maximálisan komfort-orientáltak, mindkettőből kapható inkább férfi, illetve női anatómiára hangolt modell.
2015-ben hat, a kényelmet előtérbe helyező új Spyral nyeregmodell kerül a boltok polcaira, mindazonáltal nem mindegyik „nagymamis”! Kezdjük a bemutatót a „legsportosabbal”, az ANATOMIC ENDZONE SPORT modellel! Eme modern nyereg egy altáji vérkeringést elősegítő, középső kivágást alkalmazó típus, a versenynyergeknél kissé szélesebb, de a hatékony hajtást, illetve a kerékpáron történő testsúlyáthelyezést nem akadályozza. Sport és hobbi MTB kerékpáros felhasználásra ajánlott, korszerű darab.
Kivitel:
hosszanti kivágás a nyereg közepén
csökkenti az érzékeny területekre ható nyomást
hosszútávon is több kényelmet biztosít
oldalkoptató réteg
cr-mo sínek
kedvező tömeg
160×280 mm
288 g
fekete/szürke színben kapható.
Ajánlott fogyasztói ár: 5.080 Ft
Az SPYRAL ANATOMIC ENDZONE SPORT modellnek kapható komfort-orientáltabb változata, az „OEM” ANATOMIC ENDZONE COMFORT, amely számos fejlett technológiát és alapanyagot alkalmaz, ráadásul a kerékpárgyártók számára készített speciális modell (OEM), így a nagyobb legyártott darabszámnak köszönhetően kedvezőbb áron kerül a kereskedésekbe. A nyereg borítása ú.n. Durasoft anyag, a szerkezet D2 nyeregváz, az alatta lévő pihe-puha párnázás pedig ergonomikusan formázott habtöltet. Fekete színben készül, kissé szélesebb, mint a fenti „SPORT” modellváltozat, 175×270 mm, és 420 grammot nyom a mérlegen. Leginkább túrázásra, trekking kerékpározásra, napi közlekedésre tervezett.
Ajánlott fogyasztói ár: 4.450 Ft
A harmadik variáció eme hasonló felépítésű, magas minőségi szintet képviselő nyeregcsaládban a SPYR COMFORT ANATOMIC, amely ú.n. Soft Shell technológiát alkalmaz, a nyereg vázszerkezete a nyomáspontok alatt speciális összetételű, lágyabb alapanyagból készül így csillapítva az út által keltett rezgéseket. Természetesen ez a modellváltozat is hosszanti mélyedéssel lett ellátva, így biztosítva a kényelmet a hosszabb kerékpáros túrák során. Szélessége és tömege majdnem megegyezik az ENDZONE COMFORT modellel, túrázásra, trekking kerékpározásra, napi közlekedésre ajánlott, fekete/bézs színben érhető el.
Ajánlott fogyasztói ár (a még fejlettebb, kényelemfokozó technológia okán): 6.900 Ft
Városi kerékpárokra szánt a SPYR CITY ANATOMIC, amely ellenállhatatlan bőrszínt kap, így biztosítva stílusos megjelenést a divatos városi kerékpározáshoz. Közeli „rokona” a fenti COMFORT ANATOMIC nyeregnek, az alkalmazott gyártástechnológia és műszaki megoldások azonosak, technikai paraméterei késsé eltérnek, mivel szélessége 195 mm a 170-nel szemben, hossza 290 mm, tömege pedig 468 gramm. Ez utóbbi egyáltalán nem számít soknak az ilyen magas szintű kényelmet és rezgéscsillapítást biztosító modell esetében. Természetesen nemcsak városi kerékpárokon érzi otthon magát a CITY ANATOMIC: túra- vagy trekking kerékpárokon, főleg egy bőrszínű markolattal párosítva ugyancsak telitalálat. Hölgykerékpárosok is minden bizonnyal díjazni fogják a megnövelt szélességet és puhaságot, amely bőséges felületen oszlatja el a nyomást, már-már „fotelérzetet” keltve.
Ajánlott fogyasztói ár: 7.800 Ft
Ugyancsak „friss portéka” a SPYR TOUR ANATOMIC, amely leginkább a bemutató első modelljével mutat hasonlóságot, lévén egész keskeny kialakítást kap, amely kellő párnázottsággal párosul. A technológia viszont az utóbbi, azaz a többlet rezgéscsillapítást és kényelmet nyújtó nyergek vonaláról érkezik, így poliuretán (zártcellás) párnázást kap, illetve a középső teljes mélységben alkalmazott elősegíti az altáji vérkeringés zavartalanságát. Egész napos túrázásra – főképpen keskenyebb ülőgumó-távolsággal rendelkező kerékpárosok számára – ideális választás, magas minőségi szintet képvisel, a patinás nyereggyártók prémium modelljeit idézi. Tömege 365 gramm, mérete 155×280 mm, színe pedig fekete.
Ajánlott fogyasztói ár: 6.900 Ft
Végezetül az utolsó variáció a Spyral 2015-ös új nyergeire a SPYR TOWN, amely a másik városi modell szép barna nyeregborítását ötvözi az előbb bemutatott túranyereg méretparamértereivel és egész napos kényelmével. A plusz szolgáltatás az oldalán elhelyezett „koptató”, így a kerékpár letámasztása nem hagy nyomot vagy horzsolást a szépre sikerült borításon. A párnázása viszont az egyszerűbb kivitel, de a rövidebb egyszeri utakhoz bővel elég kényelmes. Ugyancsak a keskenyebb nyergeket kedvelők számára ajánlott.
Ajánlott fogyasztói ár: 5.200 Ft
A Spyral kerékpáros kiegészítők méltán népszerűek a hazai kerékpárosok körében: megbízható, magas minőségi szintet képviselő darabok, amelyek számos kerékpár-kereskedésben beszerezhetők. Már a most bemutatott 2015-ös új nyergek is bőven biztosítanak választási lehetőséget, mind a kerékpározási szokások, mind a nem vagy testalkatok függvényében. Ezeken felül tucatnyi további Spyral nyeregmodell áll rendelkezésre, tehát legyen szó hétvégi családi túráról, napi kerékpáros közlekedésről vagy amatőr versenyzésről, a Spyral nyeregválasztékában biztosan találsz elvárásaidnak megfelelő típust!
A Németországi központú, mára már világ legtávolabb szegleteiben forgalmazói hálózatot működtető Schwalbe a kerékpárosok széles táborának kínál kiváló köpenymodelleket: különböző kerékpártípusokra, felhasználási területre, illetve érdeklődési körre. A teljes paletta felölel mindent a csomagos túrázástól az extrém MTB kerékpározásig, a profi országúti versenysporttól a városi, „kiskerekű” összehajtható kerékpárokig, nem elfelejtve a rekumbensek, a ciklokrosszok rajongóit vagy a kerekesszék-használókat.
A jelen termékbemutató tárgyát képező Racing Ralph EVO SS MTB köpeny a Schwalbe kínálatban a versenykategóriába sorolt, maga a modell nem újdonság – mára már kész legendává nőtte ki magát -, hanem az új Tubeless (belső nélküli) kialakítást érdemes közelebbről megvizsgálni. A „Tubeless Easy” több előnyt is nyújt: egyrészt a gumi jobban tartja a levegőt, az oldalfal ellenállóbb lesz a vágásokkal szemben, valamint jelentősen egyszerűbbé teszi a belső nélkülivé alakítást. A Tubeless Easy verzió nem csak a Racing Ralph esetében érhető el, hanem a legtöbb XC típusnál is bevezetésre kerül, mint például a Nobby Nic, a Rocket Ron, a Thunder Burt, de az új Jumbo Jim is megkapja ezt a fejlesztést.
A Schwalbe Racing Ralph EVO SS kapható mindhárom kurrens kerékmérethez, hajtogatható kivitelű megerősített SnakeSkin oldalfallal. Az egyik legsikeresebb versenyköpeny, amely borotvaélesen vág át a terepen, legyen az poros vagy nedves, homokos vagy köves. Az EVO-szerkezet könnyű, kiválósan tapadó, a sűrű szövetanyagnak köszönhetően pedig ezen felül még a kényelmet és az úttartást is fokozza. A PaceStar-Triple-Compound gumikeverék és a Profil Design mintázat elképesztően csekély gördülési ellenállást tesz lehetővé. A kanyarokban viszont a Racing Ralph „tépőfogai” belemélyednek a talajba, így biztosítva kiváló úttartást. Tehát rendkívül alacsony tömeg mellett élvezhetjük a Tubeless rendszer által nyújtotta előnyöket, a kisebb gördülési ellenállás, illetve fokozott tapadás!
„A Schwalbe Racing Ralph az etelon, amelyhez az összes MTB köpenyt hasonlítani érdemes. Az új Tubeless változat minden idők legalacsonyabb gördülési ellenállását produkálta (19,8 Watts), mindazonáltal megfelelően ellenálló és tartós, nemcsak versenyhasználatra ajánlott.” (BIKE Magazine Tire Test)
Jellemzők:
Tubeless Easy belső nélküli rendszer
67 tpi szövetsűrűség
Evolution Line (EVO) kivitel
PaceStar Compound gumiösszetétel
SnakeSkin oldalfal
mindhárom kerékmérethez
1,8-3,7 bar (26-53 psi) ajánlott nyomás
615 grammtól
[divider scroll_text=”Schwalbe Racing Ralph EVO SS”] Ajánlott fogyasztói ár: 18.990 Ft.
A tulajdonos és alapító Bohle család 1906 óta komoly tapasztalatokat gyűjtött a kerékpár- és kerékpáralkatrész-gyártás terén, amelynek élvezői vagyunk, amikor a Schwalbe termékekkel a szilárd akár burkolatú utakon, akár terepen a hosszú kilométereket rójuk. A magas szintű technológia az egyik legfőbb erénye a Schwalbének: gumikeverékeik a vegyipar legújabb fejlesztéseit alkalmazzák, a modern gyártástechnológia pedig megbízható minőséget tesz lehetővé. Az új fejlesztésű köpenymodelleket a Schwalbe által szponzorált profi versenyzők tesztelik, majd visszajelzéseik alapján véglegesítik a sorozatgyártást. Pontosan a felsorolt okok miatt szeretjük a Schwalbe külsőket: garanciát biztosítanak arra, hogy a kerékpáron a felhasználás szempontjából legalkalmasabb, legfejlettebb technológiát képviselő köpenyek legyenek, természetesen versenyképes áron.
A Schwalbe a kerékpárosok széles táborának kínál kiváló köpenymodelleket: különböző kerékpártípusokra, felhasználási területre, illetve érdeklődési körre…
A két tesztelt Devron Riddle 29-es mountain bike egyike sem álmaim kerékpárjaként ragad meg emlékezetemben, viszont amikor először szembesültünk a cédulán szereplő ajánlott fogyasztói árral, leesett az állunk…
Devron Riddle kerékpárteszt
A Devron Riddle H2.9 kétszázezer alatt, 193 900 Forintért hidraulikus Shimano tárcsafékeket, Deore hátsó váltót és kevlárperemes Continental gumikat kínál! A 164 900 Forintért kapható Devron Riddle H1.9 kicsit szerényebb: Alivio hátsó váltóval és Tektro hidraulikus fékekkel szolgál, de még így is egy sokrétűen használható, sportolásra is alkalmas kerékpárt kapunk. Pont olyan áron, amit a legtöbb hazánkfia említ amikor szeretne vásárolni valami „komoly” bringát:
„Mondd, mit ajánlanál, elhatároztam, hogy beruházok valami komolyabb mountain bike-ba, szánnék rá 150-200 000 Forintot!”
Devron Riddle H2.9Devron Riddle H1.9
Az ajánlást azonban általában a kerékpárteszt végén tesszük, most sem lesz másképp, kezdjük inkább azzal, mit is takar a Devron márkanév! Romániai gyártóról van szó, pontosabban erdélyi székhellyel Déva városában. A vázak a Távol-Keletről érkeznek és prototípusként, tesztelés után választják ki, mire szereljék a szériában kapható bringákat.
Jagwire bowenek egy 164 000 Ft-os bringán
A tesztelt kerékpárokat és a többi Devron vázat szemlélve kijelenthetjük, hogy Déva környékén jól érzik a hegyikerékpározás lényegét, igényes kidolgozású modellek alkotják a palettát. Ezen az árszinten a változó falvastagságú, formázott csövek, a csiszolt hegesztések és a szép festés kombinációja nem jellemző. Az ismertebb gyártók ezeket a vázakat már egy-két kategóriával feljebb is nyugodt szívvel használják, mondjuk teljes Deore-Alivio szettel, csak éppen duplaáron…
Hydroforming alumínium váz
Ami nagyon szimpatikus, hogy a geometria nem egy klasszikus cross-country versenygép szögeit próbálja követni, mint a legtöbb kedvező árú, merevfarú mountain bike esetében. A Devron Riddle H2.9 és a Devron Riddle H1.9 is ugyanarra a vázra épül, melynek a meredek villaszöge és a viszonylag hosszú felsőcsöve a legszembetűnőbb jellemzője. A két modell között a festésen kívül tulajdonképpen csak annyi különbség van a váz szempontjából, hogy a kedvezőbb árú modell, a H1.9 csak S, M, L méretben kapható, míg a H2.9 XL-ben is, 535 mm magas ülőcsővel és 626 mm-es effektív felsőcsőhosszal.
Cserélhető váltófül
Mit is jelent a meredekebb villaszög és a hosszabb felsőcső a gyakorlatban? Egy olyan mountain bike-ot, ami igazán alkalmas teljesítmény-orientált hegyikerékpáros túrázásra. Sokszor adják el a „komfortos bringákat” azzal a szlogennel, hogy a rövid felsőcső és a magasabb homlokcső kényelmesebb pozíciót eredményez… Pedig a hegyikerékpározásnál is igaz, hogy gyorsabb haladáshoz ideálisabb, ha sportosan, görbült háttal, előfeszített farizmokkal tekerünk.
egyenletes varratok a középrésznél
A két tesztelt Devron nyergében fel tudtam venni ezt a pozíciót, és ez azt jelenti, hogy például Dobogókőre az aszfalton sokkal természetesebben haladnék vele, mint egy klasszikus XC-geometriát mutató bringával. Szerintem ezt azért is fontos kiemelni, mert aki 150-200 ezer Forint között keresi élete első „komoly” bringáját, az ezt a gépet fogja valószínűleg használni aszfaltos tűrákon is.
ami mindnyájunknak feltűnt amikor felpattantunk a Devronokra, hogy kimondottan fordulékony
Kezelhetőség szempontjából ami mindnyájunknak feltűnt amikor felpattantunk a Devronokra, hogy kimondottan fordulékony. Első hallásra a hosszú felsőcső ennek ellentmond, de a 72 fokos villaszöggel sikerült kompenzálni a tengelytávot, sőt, a kormánymozdulatokra kifejezetten agilisan reagál a két Devron Riddle. Terepen, gyors lejtőzésnél kevésbé stabil, mint egy komolyabb XC-merevfarú, de ezekkel a kerékpárokkal a leendő tulajdonos sokkal kevesebbet fog agresszíven „déházni”, mint szolid erdei ösvényeken a fák között kanyarogni, vagy éppen a rakparton szlalomozni a turisták között.
Suntour XCR a H2.9-ben
Az agresszív terep-használatot az olajcsillapítás nélküli első teleszkópok – vagy itt fogalmazhatnánk úgy is, hogy rugósvillák – amúgy sem támogatják, ugyanakkor talán ezen a ponton van a legnagyobb különbség a két bringa között is. A drágábbik modellbe, a H2.9-be épített Suntour XCR villára azt mondanám, hogy ha nem gondolkozunk komolyabb terepezésben, akkor az olajcsillapítás hiányát leszámítva jól működik. Itt már normális felületkezelést találunk a 32 mm-es becsúszószárakon, így a mozgás konkrétan finom, mint a jobbfajta rugósvilláknál általában, könnyen indul meg, kimondottan kényelmes, amíg nem kell csillapítani a nagyobb kövek utáni leérkezést. Utóbbi esetben a visszarúgás nyilván kellemetlen.
Suntour XCM a H1.9-ben
A H1.9-be épített Suntour XCM villa működése már kevésbé finom, kidolgozása nyilván pont annyival szerényebb, mint az ára. A különcség elsősorban a becsúszószárak felületkezelésében rejlik, az XCR-nek simább a mozgása. A papucsok is igényesebbek a drágább modellen és persze könnyebb is pár grammal. A becsúszó tetején, a vállon található lockout mindkét villán jól működik, nyit-zár, de a szabályozhatóságot imitáló skálától azért senki ne várjon sokat.
Lock Out
Abban tehát megegyezhetünk, hogy a villa szempontjából érdemesebb a Devron Riddle H2.9-et választani, nézzük mi a helyzet a többi alkatrésszel… Szakértő szemnek rögtön a Jagwire bowdenszettek tűnnek fel, melyek a hajtogatós Conti gumikhoz hasonlóan nem szokványosak a 150-200 ezer Forint közötti árkategóriában. Ezek sokat dobnak a váltásteljesítményen az olcsó kábelezéshez képest, amit a menetpróba is bizonyított. A Deore-Altus (H2.9) és az Alivio-Altus (H1.9) váltórendszer is pontosan működött, a Suntour hajtóművek sem lógtak ki a szettből, ebből a szempontból nem sok különbséget lehetett érezni a két kerékpár között.
Shimano tárcsafék a H2.9-en
Szintén közös pont, hogy hidraulikus tárcsafékszettet kapunk a pénükért a Devron Riddle H2.9 és a H1.9 esetében is, ami újabb értékelendő tulajdonság. A villához hasonlóan itt is van különbség teljesítmény szempontjából, a Shimano az Shimano, vagyis a H2.9-re szerelt Acera hidrós fék jobban harap a Tektrónál. Ezeket a bringákat így akár nehéz túramálhával is felszerelhetnénk, aszfaltozott lejtőn, esőben is biztosan megállnánk vele. A feltételes mód azonban szándékos, ugyanis a váz nem támogatja túrafelszerelések, csomagtartó felépítését.
Tektro a H 1.9-en
Ajánlás: Nagyon sokan keresnek Magyarországon ebben az árkategóriában kerékpárt és nagyon jó szívvel ajánlom nekik, ugyanis egy kiváló ár/érték arányú 29″-es kerekű bringát kapnak a pénzükért! Ha nem annyira fontos, hogy ismert gyártó logója díszelegjen a vázon, nehéz jobbat találni. Ráadásul szerintünk a geometria kimondottan ideális azoknak, akik hobbi szinten mountain bike-oznak, túráznak!
Részletfotók – Devron Riddle H2.9:
Részletfotók – Devron Riddle H1.9:
InfoBox:
Forgalmazó: Devron Magyarország
Elérhetőség: www.devronkerekpar.hu (Facebook: https://www.facebook.com/devronmagyarorszag)
Származási hely: Déva, Románia
Vázgarancia: 2 év
Alkatrész-garancia: 1 év
Vázméretek: S – 420mm/16.5”; M – 457mm/18”; L – 495mm/19.5”; XL – 535mm/21″ (XL méret csak a H2.9-nél)
Ajánlott fogyasztói ár: 193.900 Ft (H2.9), 164.900 Ft (H1.9)
Kormos Veronika rangos UCI-kategóriás versenyen, a Boels Rental Hills Classic-on vett részt Hollandiában, belga csapata, a Keukens Redant színeiben:
rajt előtti bíztatás csapattársam szüleitől
Május 29-én Hollandiában versenyeztem az idei belga klubom színeiben. A 120 fős mezőnyben szerepeltek a női kerékpársport legnagyobb nevei, mint például Johansson, Longo-Borghini, Bronzini, Armitstead. Csupán 1-2 klasszis hiányzott a nemzetközi pelotonból. A Hills Classic lényegében az Amstel Gold Race 133 km-es verziója. Közel 2000 m szintkülönbséget kellett leküzdenünk a Valkenburg körüli dombokon. Az Amstel legfontosabb emelkedői közül többek között a Cauberg, Camerig is szerepelt a pályánkon kétszer.
A versenyre nagy izgalommal érkeztem, annak tudatában, hogy ez nekem való pálya és döntő jelentősége lesz az eredménynek, hogy megmenthető-e a 2015-ös szezonom. Ugyanis április derekán kiderült, hogy miért teljesítettem alul magam a belga kockaköves tavaszi klasszikusokon: az ok drasztikus túledzettség. Azonnali kényszerpihenőre voltam ítélve ekkor, de már csak másfél hét volt a csehországi válogatott versenyig és 1 hét pihenő után úgy éreztem készen állok visszatérni. Sajnos rosszul döntöttem. A cseh verseny után hosszú pihenőt tartottam, első edzőversenyem május 24-én Malderenben volt ahol már egész jól éreztem magam. Itt egyébként nagyon jó volt viszontlátni Kanti Dorottyát, a junior időfutam bajnok lányt a juniorok mezőnyében 3. helyen érkezni sprinten. Le a kalappal és csak így tovább!
Visszatértve a Boels Rental Hills Classic-ra, a nagy nevek csapatai a rajttól kezdve kezükbe vették az irányítást és már az első 30 km-en Valkenburgig megrostálódott a mezőny. A következő nagy szelekció 60 km után a második Camerig-mászás alatt történt, itt már 40 főre fogyatkozott mezőnyünk. A Keukens Redantból ketten, Nathalie Verschelden és én tartottuk magunk az első csoporttal. A végső szelekció a második Cauberg-en 8 km-re a céltól történt. Felfele az első 14 versenyző után megszakadt a sor. Ahogy felértünk a szétszakadozott csoportunkkal az üldözés megkezdődött, de itt az erős oldalszél nehezítette a felzárkózást, valamint hogy a legerősebb csapatokból volt elöl versenyző. Sprinten végül az angol Lizzie Armitstead nyert a svéd Emma Johansson előtt. A csoportunk sprintjét csapattársam Nathalie nyerte, ő 32. lett, én 40.
Ez a verseny pozitív visszajelzés volt jelenlegi formámról, most, hogy következnek a számomra inkább testhezálló macskakő nélküli, hegyesebb versenyek. Jövőhéten egy német többnaposon, az Auensteiner Radsporttage UCI 2.2-es versenyen állok rajthoz. Idén egy remek csapat áll egyébként mögöttem, a Keukens Redant a legeredményesebb női belga klub csapat, professzionális kiszolgálással és családias hangulattal. 🙂
Alberto Contador - ahogy nem láthattuk eddig: lezsakadva (Fotó: Stefano Sirotti)
Izgalmas pillanatokat élhettünk át a Giro d’Italia utolsó hegyi szakaszán, ugyanis a rózsaszínű trikós Alberto Contador (Tinkoff-Saxo) leszakadt a legjobbakról már az utolsó előtti emelkedőn, a Finestre csúcsára vezető murvás úton…
Alberto Contador – ahogy nem láthattuk eddig: lezsakadva (Fotó: Stefano Sirotti)
A 200 kilométeres etap végén a kb. 1700 méteres szintkülönbséggel bíró 2178 méteres Finestre jelentette a legfőbb nehézséget, a meredekségen túl a murvás út is kihívás elé állította a bringásokat. Tegnaphoz hasonlóan nem sikerült a szökevényeknek elegendő előnyt építeni a hegyekre, pedig a Julien Berard (AG2R-La Mondiale), Marco Bandiera (Androni Giocattoli), Nicola Boem (Bardiani CSF), Aleksejs Saramotins (IAM Cycling), Diego Ulissi (Lampre-Merida), Jon Izagirre (Movistar), Giacomo Berlato (Nippo VIni Fantini), Matteo Busato (Southeast), Ilnur Zakarin (Katusha) sorból Izagirre és Zakarin jelenléte is ígéretesnek tűnt.
Aru a célban
Végül a Romandiai Körversenyt nyerő Zakarin tartotta magát legtovább, de mögötte annyira felgyorsultak a Finestrén az események, hogy nem maradt esélye a győzelemre. Contador ugyanis bajba került, az Astana Team-ből először Mikel Landa lépett meg, majd amikor Steven Kruijswijk (Lotto NL), Ryder Hesjedal (Garmin-Cannondale) és Rigoberto Uran (Etixx-Quick Step) is továbbmentek, Fabio Aru is magára hagyta Contadort. Nem valószínű, hogy a rózsaszínű trikós a négy és fél perces előny birtokában nem zavartatta magát, ugyanis a Finestre emelkedőjétől még nagyon sok volt a célig, akár ledolgozhatóvá vált Aru hátránya.
Fabio Aru „csak” szakaszsikert ünnepelhetett (Fotó: Stefano Sirotti)
Nagy kérdés volt, hogy Contador egyszerűen csak elfáradt a harmadik hét végére, vagy az adott napon komoly krízisbe került-e, eléhezés vagy más okból? Utóbbi esetben a lejtmenetben és a Sestriere-be vezető rövidebb emelkedőn könnyen kaphatott volna 5 percet… Landa és Aru végül bevárták egymást elöl (Urannal, Kruijswijkkel és Hesjedallal), hogy összedolgozva haladjanak, de a Finestrén szerzett másfél perces előnyt lényegesen nem tudták növelni. Contadornak rátalált egy saját tempóra, ami – bár kevésbé volt gyors, mint amit a Girón eddig megszokhattunk tőle – ahhoz bőven elégnek bizonyult, hogy ne szedjen össze túl nagy hátrányt. Egyszerűen ma kicsit kevésbé volt friss, mint a többi élmenő.
Az utolsó kilométerek videón:
Aru a végén hozta a szokásos rendkívül gyors másfél kilométerét, amit senki nem tudott követni, így a fiatal olasz második szakaszsikerét aratta az idei Girón. Contador 2:25 perc hátránnyal a hatodik lett, így 2:02 perc előnnyel gyakorlatilag megnyerte az összetettet Aru előtt, a holnapi sík szakaszon Milánóban csak baleset vagy egyéb rendkívüli esemény következtében veszíthet időt.
Giro d’Italia 20. szakasz Top 10:
1
Fabio Aru (Ita) Astana Pro Team
5:12:25
2
Ryder Hesjedal (Can) Cannondale-Garmin Pro Cycling Team
0:00:18
3
Rigoberto Uran (Col) Etixx – Quick-Step
0:00:24
4
Mikel Landa Meana (Spa) Astana Pro Team
5
Steven Kruijswijk (Ned) Team LottoNL-Jumbo
0:00:34
6
Alberto Contador (Spa) Tinkoff-Saxo
0:02:25
7
Tanel Kangert (Est) Astana Pro Team
0:02:28
8
Franco Pellizotti (Ita) Androni Giocattoli
9
Leopold Konig (Cze) Team Sky
10
Diego Rosa (Ita) Astana Pro Team
Az összetett élmezőny:
1
Alberto Contador (Spa) Tinkoff-Saxo
84:03:30
2
Fabio Aru (Ita) Astana Pro Team
0:02:02
3
Mikel Landa Meana (Spa) Astana Pro Team
0:03:14
4
Andrey Amador (CRc) Movistar Team
0:08:19
5
Ryder Hesjedal (Can) Cannondale-Garmin Pro Cycling Team
Kiss Gergely ennyivel ért be a 2. helyen a mezőny előtt
Nyílt nemzetközi kerékpárverseny zajlik a hétvégén Szekszárdon, szlovák, cseh, olasz, román és magyar csapatokkal, a 41. Gemenci Nagydíj 1. szakaszán a román Andrei Nechita diadalmaskodott, a legjobb magyar, Kiss Gergely a második lett.
Rajt Szekszárdon
A 41. alkalommal megrendezett – korábban sokáig UCI kategóriás – Alisca Bau Gemenci Nagydíj három etapból áll, ma 10:45-kor egy 123 kilométeres távnak (Sygnus Kft. Kupáért) vágott neki a nemzetközi mezőny, amit Szekszárd mellett, a kölesdi emelkedőt tartalmazó körben (háromszor) kellett abszolválni.
A peloton
A vegyes összetételű peloton, amely a legjobb magyar csapatokon – Veloki, Mugen Race, Peloton SE, DKSI, Bikeexpress – kívül UCI-kontinentális csapatokat – Meridiana (horvát), Tusnad (román), Dukla Trencin (szlovák)– valamint a szlovák utánpótlás válogatottat is magába foglalta, az első körben idegesen mozgott, ki is alakult egy nagyobb szökevénysor.
Az ötfős elmenés
Mivel nem volt egyetértés taktikailag, a csoportból egy kisebb, ötfős elmenés vált ki a második körben, melynek tagja volt a Veloki Team-et erősítő Kiss Gergely is, aki a következőképpen számolt be a történtekről:
„Az első körben a lószparádé után egy 20-25 fős elmenés alakult ki, 4 meridianás, 4 tusnados versenyzővel, de a magyarok közül is volt egy-két fő minden csapatból. Egy kör után nem haladtunk, nem akart senki vezetni, így öten eltávolodtunk, Nechitával, Maros Kovac-csal, egy meridianással és még egy versenyzővel. Így öten tempóztunk szépen az utolsó hegyi hajráig, ahol leszakadt a leggyengébb srác.
Kiss Gergely ennyivel ért be a 2. helyen a mezőny előtt
Szekszárd felé haladva már nagyon közel volt a mezőny, az utolsó 30 kilométeren fullgázzal mentünk. Furcsálltam, hogy Maros Kovac direkt visszaszakadt a mezőnyre, lehet, hogy nem akarta kihajtani magát a kritérium előtt, vagy spórolt, ő tudja… A horvát srác is leszakadt, végül ketten érkeztünk Nechitával a szekszárdi célhoz. Naki nagyon erős megindulása van, nem is tudtam követni az utolsó 50 méteren, mögöttem a mezőny pedig pár méterrel érkezett, kerékpáros nyelven szólva „békanyálon értünk haza”. Nehéz lesz az esti kritérium…”
Andrei Nechita a győztes
Andrei Nechita (Tusnad) és Kiss Gergely (Veloki Team) mögött pár másodperccel érkezett csak a mezőny, így szoros az összetett, bármi megtörténhet még az esti 45 kilométeres háztömb körüli verseny (Alisca-Bau kritérium, Pálinkás Csaba Emlékverseny) és a holnapi 132 kilométeres szakasz (Tarr Kft. Kupáért) után. Utóbbi végén 7 városi „hegyi kört” kell majd teljesíteni, izgalmakban nem lesz hiány, s mivel sokszor elhaladnak a versenyzők, érdemes kilátogatni szurkolni! Az eseményt napközben utánpótlás futamok és egyéb programok színesítik.
A Mavic versenyzésben megszerzett tapasztalatait az alacsonyabb árfekvésű kerékszettek esetében is kamatoztatja. A sokéves fejlesztések eredményeképpen a magas minőségi szint ma már minden modell esetében elérhető – így a most bemutatásra kerülő Mavic Crossone távolról sem nevezhető „fapadosnak”.
A Mavic kerékrendszerek minden alkatrészét úgy tervezi, hogy az maximális megbízhatóságot és minőséget tegyen lehetővé. Az egyszerű és megbízható, általános MTB felhasználásra ajánlott Crossone egy technikailag átgondolt rendszert alkot, komponensei az optimális egyensúly megvalósításának jegyében lettek összeválogatva. Amatőr felhasználás, edzés, túrázás mellet évekig megbízhatóan szolgál, kellő stabilitást biztosít még a keményebb terepviszonyok közt is. Elérhető 26″, 27,5″ és 29″ méretben.
Lássuk, hogy pontosan mi alkotja a Crossone-t! Először is a Mavic kerékszettjei a méltán legendás felnitechnológiára, illetve a 80-as években kifejlesztett, megbízható ipari csapágyas agyakra épülnek. A francia gyártó az egyik első piaci szereplőként kínált kész, „gyári” kerékszettet, amelynek alapja a rendszertervezés. Egy gyári keréknél a küllők, az agyak, a felnik egy egységet képeznek a minél tökéletesebb végeredmény érdekében.
A Mavic Crossone ennek szellemében stabil alumíniumfelniket kapott, amelyek speciálisan tárcsafékekhez készülnek, 6-furatos féktárcsa rögzítéssel. A 19 mm-es belső szélességnek köszönhetően erősek, és akár 2,3 collos külsőkkel is használhatók. A Crossone kerékagyak FTS-X szabadonfutó-rendszert és QRM csapágyazást kapnak. Az acél FTS-X szabadonfutó (Force Transfer System X) kimondottan a legkeményebb MTB terheléshez készült: erősített kalapácsok és önzáró tengely adja a stabilitást, SRAM és Shimano 8/9/10 sebességes rendszerekhez készül. A benne alkalmazott új típusú tömítés pedig a felére csökkenti a súrlódást. A Mavic QRM ipari csapágyak jobban viselik az oldal irányú terhelést és egyedi módon utánállíthatóak. A már említett dupla tömítés jótékony hatással van a csapágyak tartósságára is.
A Mavic Crossone küllői ugyancsak erős, rozsdamentes acél „aero” kialakítást kapnak, a Mavic Self Lock rendszernek köszönhetően elfordulásmentesen rögzülnek, amit a küllőmenet speciális formája garantál. Ezáltal a feszesség és az egyenesfutás a kerék élettartalma alatt biztosított.
Jellemzők:
Kerékagy:
alumínium test
fekete anodizált
állítható és tömített ipari csapágyak
gyorszáras kerékrögzítés
6-furatos féktárcsát fogad
QR15 első agy (15 x 100 mm, QR15 átütőtengelyhez, gyorszárasra átalakítható)
A profi versenyzésben megszerzett tapasztalatok még a kedvező ár mellett is kiváló, magas technikai színvonalú kerékszettet eredményeznek…
Mavic történelem dióhéjban:
Az 1889-ben alapított francia Mavic mára a kerékpársport elválaszthatatlan részévé vált. Első nagy dobásuk az alumíniumabroncs-gyártás tökéletesítése volt, az 1934-es Tour de France győztese Antonin Magne már a Mavic cég legújabb fejlesztésű, duplafalú, szegecselt dúralumínium felnijét hajtotta. Az abroncs tömege mindössze 750 g volt, szemben az akkor általánosan használt acél abroncsok 1,2 kg-os terhével! Az 50-es években a Mavic márkanév a versenysport szinonimájává vált, amelyet a mai napig meg is őrzött. Ezt jól mutatja, hogy évtizedek óta a sárga logós francia cég adja a Tour de France és számos más jelentős nemzetközi verseny független szervizautóját vagy -motorját.
Eredmények:
