A hátizsák használata rendkívül népszerű a kerékpárosok körében. Nem igényli a bicajra történő – néha hosszadalmas és körülményes – felszerelést, továbbá nem szükséges hozzá sem csomagtartó, sem konzol. Felkapjuk, és már száguldhatunk is dolgunkra. Rövidebb távokra, napi elintézni valókhoz a hátizsák a legpraktikusabb megoldás. A jelen írásban a hátizsákok kiválasztásában próbálunk segítséget nyújtani. Felhasználás szerint végigvesszük a mai hátizsáktípusokat, ismertetjük az alkalmazott technológiákat, végezetül a kiválasztással és a vásárlással kapcsolatban adunk tanácsokat.

A BikeMag táskakörkép első részében a hazai piacon kapható kerékpárra rögzíthető váztáskákat mutattuk be. Összefoglaltuk a kiválasztással kapcsolatos hasznos tudnivalókat, majd miniteszt formában bemutattuk a boltokban kapható táskamodellek reprezentatív keresztmetszetét. Az eltérő felhasználásra készült és megannyi funkciót biztosító 24 modellt egy harmadik írásban csoportokra bontva egymáshoz hasonlítottuk: dicsértünk és dorgáltunk egyaránt. Most a kerékpároson viselt táskákon a rivaldafény!

A hátizsák mindennapi rohangáláshoz, ügyintézéshez kétségtelenül praktikus, ellenben ha túrázáshoz választjuk, hamar szembesülünk a benne lévő súly által okozott kényelmetlenséggel: egy-két óra után a zsák kellemetlenül húzza a vállat. Munkába járás esetén pedig a hát megizzad, mivel a „pakk” nem engedi a felsőtest által termelt izzadtság hatékony elpárolgását. Mindazonáltal a kerékpáros hátizsákok sokat fejlődtek az utóbbi években. Az említett hátrányok kiküszöbölésének érdekében a gyártók modern technológiákat és alapanyagokat vetnek be, az átgondolt tervezésnek és a megannyi ötletes megoldásnak köszönhetően hatékonyan képesek fokozni mind a kényelmet, mind az izzadságelvezetést.

A kerékpáros hátizsákhasználatnak létezik más területe is. Nemcsak a közlekedés vagy a túrázás során szolgálhat hű társként, hanem a sportolás terén is van létjogosultsága. Edzéshez, teljesítménytúrák, maratonok vagy versenyek során nem cipeljük a fél háztartást, a bevásárlást vagy a laptopot. Mindössze az „élménykerékpározáshoz” szükséges néhány kelléket hordozzuk – meghibásodás esetére pumpát, pótbelsőt, szerszámot, illetve az éhség „orvoslására” valami harapnivaló, egy-két tartalék vagy éppen levetett ruhadarabot. Ebben az esetben az izzadság-probléma nem akkut, hiszen a cél éppen a test megdolgoztatása, átmozgatása. Persze a kényelem szempontjából mindig jól jön a hát szellőzése és az izzadság hatékony elvezetése!

„Miért nem a mezzsebekben tároljuk az imént felsorolt kellékeket?” – kérdezhetnénk. Rövidebb időtartamú bicajozáshoz ez természetesen kivitelezhető, de ha több órás edzésre, teljesítménytúrára, versenyre indulunk, ennél általában több felszerelésre, ruhára és élelemre lesz szükség. Ha nem a hátizsák opciót választjuk, a mezzsebek teletömése mellett valamilyen kisebb méretű váztáskát is célszerű a kerékpárra felszerelni.

Bő két évtizede a képlet egy további tényezővel bonyolódott: ez a bicajozás közbeni hidratáció. Országúti kerékpározásnál a vázra rögzített kulacs használatának nincs akadálya, ellenben terepkerékpározás esetén ez nem praktikus, gyakran akadályba ütközik. Először is az első és hátsó kerékfelfüggesztést alkalmazó MTB-kerékpárok döntően egyetlen kulacs elhelyezését teszik lehetővé, és sok esetben – pl. méret és hozzáférés tekintetében – még az is korlátozott. Másodsorban a kulacs szája terepen szennyeződik, a „szopóka” használata távolról sem higiénikus. További gond, hogy terepen a bicaj irányításához rendszerint mindkét kézre szükség van, tehát a kulacs után nyúlkálás nem éppen biztonságos.

Eme igények életre hozták a hátizsákba elhelyezett ivótartályt. Az infúziós tartályhoz csatlakoztatott műanyag cső egyre fejlettebb rendszerré nőtte ki magát, manapság az ivótartállyal ellátott hátizsákokban 2-3 liter folyadék áll rendelkezésre, használata, megtöltése és tisztítása pedig pofonegyszerű. Így a montisok jelentős hányada számára a hidratációs lehetőséget biztosító, vagy akár azt integráló hátizsák használata mondhatni „alapértelmezett”.

A váztáskák taglalása során az egyik tanácsunk a következő volt: a boltba kerékpárral érkezzünk! A hátizsák kiválasztása viszont még ennél több figyelmet és próbálgatást igényel, lévén a kerékpárral történő „párosítás” mégiscsak egy statikus állapot, viszont az emberi felsőtest a bicajnál sokkal változatosabb formát és anatómiát mutat. Ráadásul az illeszkedés dinamikus, mivel mozgásban vagyunk! Az ergonómia is szerepet kap a kiválasztás terén, továbbá az érzékelés, a szubjektív kényelem, és még megannyi tényező. Az állítható hevederek minden problémát nem képesek megoldani, a hátizsákot tehát vásárlás előtt mindenképpen fel kell próbálni!
[divider scroll_text=””]

A megfelelő bicajos zsák kiválasztásához számos tényezőt érdemes figyelembe venni. Először is a felhasználást, ami alapesetben a kerékpározás. Mindazonáltal nem „életszerűtlen”, hogy a kerékpárról leszállva a zsákkal gyalogosan is közlekedünk, így nem árt, ha ilyen testhelyzet és „mozgáskultúra” mellett is kényelmes viseletet biztosít. Sok természetjáró a kirándulás egy részét kerékpáron abszolválja, majd bakancsos túrával folytatja az utat. Ilyen típusú felhasználásra döntő fontosságú a mindkét feladathoz szükséges kényelem és funkcionalitás biztosítsa.

A „felhasználás” fogalom a kerékpározáson belül is széles spektrumban mozoghat. Az aszfalton történő közlekedés és a vad terepviszonyok közt bejárt enduro kaland igen eltérő táskafelépítést, rögzítést és funkciókat igényel. Emellett át kell gondolni a hátizsák által kínált kapacitást is. Az űrtartalom a kerékpáros modellek esetében 2 és 20 liter között változhat, ahol a minimális „raktér” a versenyhasználatra tervezett hidratációs zsákokra jellemző, míg a „felső” véglet a többnapos MTB-túrázásra kínál lehetőséget. Ennél nagyobb zsákkal nem szívesen kerékpározunk, mivel a terhelés már rövid távon is kényelmetlen, a súlypont pedig a nagyméretű zsákok esetében túl magasan van.

Ökölszabályként elmondható, hogy közlekedéshez, ügyeink intézéséhez a 10-15 liter közötti modellek válhatnak be, a teljesítmény-orientált bicajozáshoz, sportoláshoz az ivótartályon felül 2-6 liter űrtartalom az ideális. Miért nem jó, ha van egy kis tartalék hely? – kérdezhetnénk. A kisebb, kompaktabb formájú zsák kétségtelenül kevésbé hajlamos a mozgásra, illetve alig befolyásolja a kerékpár irányítását. A legújabb versenyorientált zsákok egy része „kényszerzubbonyként” rögzülnek a felsőtestre, mások a stabilitás elősegítéséhez alacsonyabbra helyeik a súlypontot. Többcélú zsák esetében megfontolandó egy olyan modell beszerzése, amely térfogata bővíthető, ezzel szükség szerint lehet növelni a főrekesz befogadó képességét, sportfelhasználásra pedig biztosítani a kompakt formát és a megfelelő tartást.

A felsőtesthez való illeszkedést a hátkialakítás, a zsákméret, illetve a vállpánt- és derékheveder-forma határozza meg. Nem mindegy hol és milyen kemény felület érintkezik a háttal, továbbá a szellőzést és az izzadságelvezetést is biztosítani kell. A legtöbb kerékpáros zsák a hátrészen zárt cellás habszivacs „szigeteket” alkalmaz, a menetszél ezek között áramlik, az érintkezőfelület pedig rendszerint nedvesség-elvezetést biztosító hálós szövettel borított. Esetleg szóba jöhet még az egész hátrész eltávolítása, amely így egy feszített hálóval érintkezik, viszont ehhez már bonyolult és relatíve nehéz vázszerkezet szükséges. Ez utóbbi inkább a kerékpározáshoz és gyalogtúrákhoz egyaránt alkalmas modellekre jellemző technikai megoldás.

A hátrésznek mindenképpen adni kell merevítést. Bicajozáshoz sem a túl merev hátszerkezet, sem a „batyutípus” nem ideális: előre dőlt testhelyzetben a hátizsák érintkező felületének fel kell vennie a felsőtest ívét, formáját, mindazonáltal a stabilitás és megfelelő „formatartás” is fontos tényező. A leírtakból látható, hogy egy igazán jó kerékpáros hátizsák megtervezése nem egyszerű feladat. Nem véletlen, hogy a nagy hagyományokkal és kellő tapasztalattal rendelkező táskaspecialisták uralják a piacot, és nem a „nevenincs” távol-keleti cégek! A hipermarketekben kapható olcsó, általános célra kapható zsákok pedig a felsorolt kritériumok többségében garantáltan elvéreznek…

A kényelem szempontjából még a táskahossz jelentheti a „szűk keresztmetszetet”. Rövid felsőtesten egy hosszú, nyújtott formájú hátizsák „fekvése” borítékolhatóan problémás lesz. Számos gyártó éppen ezért kínál speciálisan hölgyek számára tervezett hátizsákmodelleket, illetve alkalmaz felső vállpánt-hossz állítást. Ez ugyebár nem ugyanaz, mint amikor az alsó hevedert az illeszkedéshez szorítjuk vagy éppen lazítjuk: itt maga a vállpánt illeszkedése változik, és nem a zsák háton elfoglalt magassága! A német Vaude F.L.A.S.H. néven kínál ilyen technológiát, a Shimano innovatív Unzen sorozatánál az X-Harness pántok veszik fel a felsőtest formáját XS-től XL méretig.

A hátizsák által biztosított funkcionalitással most nem foglalkoznánk túl sokat: ezt az egyes táskák bemutatása során majd úgyis megtesszük. Általánosságban elmondható, hogy a napi közlekedésre tervezett hátizsákok az apróságok logikus rendszerezéséhez megannyi rekeszt és zsebet kínálnak, míg egy sportolásra készült „versenyzsák” mindössze néhány eszközt fogad, például a meghibásodás esetén szükségeseket, megspékelve egy-két külső rekesszel, zsebbel, ahonnan a müzliszelet gyorsan előrántható, a felesleges széldzseki pedig besuvasztható. Egységesen kötelező viszont a fényvisszaverő nyomat, a lámpatartó fül, a vízhatlansághoz szükséges esővédő huzat, illetve jól jön a fejvédőtartó, így a kerékpárról leszállva azt sem kell kézben cipelni.

Egy külön „kasztot” képviselnek a munkába vagy iskolába járáshoz tervezett futárzsák-jellegű laptoptartó táskák. Ezek egyetlen vállpánttal rendelkeznek, menet közben a derékszíjjal a hát mögé rögzíthetők, viszont a vállpánt meglazításával bármikor magunk elé fordíthatók. Itt is kívánatos az apró tárgyak fakkokba, rekeszekbe és zsebekbe történő rendezgetése, lévén egy kicsinyített irodai asztallal a hátunkon bicajozunk! A futárok számára elengedhetetlen a szállított cuccok gyors hozzáférése, a ingázóknak talán nem annyira, mindazonáltal a bicajos laptoptáska manapság rendkívül divatos viselet.

Ezzel elérkeztünk a hátizsákok kiválasztását összegző „jó tanácsok” felsorolásához. Nézzük a feladatot lépésről lépésre!

1. a hátizsákot vásárlás előtt minden esetben fel kell próbálni,
2. döntsük el, hogy pontosan milyen felhasználásra keresünk zsákot, és a szerint szűkítsük a szóba jövő modellek körét,
3. határozzuk meg, hogy rendszerint mennyi cuccot szállítunk, és e szerint „lőjük be” az űrtartalmat (ha nagy a szórás, részesítsük előnybe a bővíthető kapacitású modelleket),
4. a hátrendszer a zsák lelke, ez határozza meg az illeszkedést, itt merülhet fel az „anatómia-összeférhetetlenség”.

A megfelelő hátrendszer ismérvei, a Vaude tanácsai alapján:

• kerékpáros testtartás mellett illeszkedjen a hátformára, teljes felületén, nyomáspontok nélkül oszlassa el a súlyt,
• biztosítsa a stabilitást, még akkor is, ha a hátizsák teljesen meg van pakolva,
• engedjen teret a légáramlásnak a hát és a hátizsák között,
• merevített szerkezete biztosítsa a hátizsák deformálódás- és hordósodás-mentességét,
• az állítható vállpántokkal és hevederekkel tegye lehetővé a lehető legprecízebb illeszkedést, ezzel megakadályozva a kidörzsölést,
• a hátrész hossza álljon arányba a felsőtest-hosszal, vagy rendelkezzen méretállítás funkcióval,
• ne akadályozza a kerékpárost a szabad mozgásban!

Praktikus megfontolások alapján a következőket vegyük figyelembe a hátizsák kiválasztása során:

• vízállóság – vagy maga az alapanyag legyen vízhatlan vagy a hátizsák rendelkezzen esővédő huzattal,
• funkcionalitás – biztosítsa az igényelt funkciók döntő részét, például ha gyakran viszünk magunkkal laptopot legyen ehhez kialakított rekesz, stb.,
• szivacsozás – ha a zsákot rendszerint megtömjük, válasszunk vastagabb váll-, hát- és derékszivacsozást alkalmazót, ha a zsák általában könnyű terhelést kap, akkor a stabilitás és a jobb szellőzés érdekében keményebbet,
• láthatóság – ha gyakran bicajozunk sötétedés után, helyezzük a hangsúlyt a táska által biztosított láthatóságra, akár az alapszínnel, akár a fényvisszaverő elemek számával, méretével,

• 

  bővíthetőség – ha egyetlen zsákot szeretnénk több funkcióra – például munkába járásra és sportolásra -, részesítsük előnybe a bővíthető kialakítást és a hevederekkel történő szűkíthetőséget!

A hátizsákkörképet a hazai kínálat reprezentatív keresztmetszetét tükröző táskamodellek bemutatásával folytatjuk, majd a váztáskákhoz hasonló módon egy átfogó értékelést teszünk közzé.