Többfelől lehetett már hallani, hogy sok kiállító távol marad a Hungexpo-n megrendezésre kerülő Bringaexpo kerékpáros kiállításról. Az alábbi közleményt az MKKSZ juttatta el hozzánk:
Kedves Bringások!
Tájékoztatunk benneteket, hogy a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség (MKKSZ) tagjai, azaz a magyar kerékpárgyártók és a piacvezető kerékpár és kerékpár kiegészítő márkák hazai importőrei az idén március 3-5. között, a HUNGEXPO-on megrendezésre kerülő kerékpáros kiállításon és vásáron nem vesznek részt, továbbá ott az általuk képviselt márkák sem lesznek jelen.
Az MKKSZ és tagszervezetei erre az évre keresik termékeik bemutatásának új formájú lehetőségeit.
Üdvözlettel: Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség
Sokszor hasonlóan döntő lehet egy kerékcsere és a kerékpársportban is fontosak ilyenkor a másodpercek, akárcsak a Formula 1-ben. Ideális esetben a szerelőgárda is hasonlóan profi…
A holnap kezdődő WorldTour verseny, a négynapos Abu Dhabi Tour remek helyszínnel szolgált az összehasonlításhoz, a Formula 1-es versenypályán lehetett tesztelni a kerékcserét. A német André Greipel, valamint csapata, a Lotto-Soudal szerelői ki is használták az alkalmat, hogy megörökítsék videón, milyen is egy pit-stop a kerékpársportban:
Nos, leszállástól-felszállásig 10 másodpercre sem volt szükség, ami talán pont a Formula 1 kivételével bármelyik technikai sportágban megállja a helyét, jogosan pacsizhattak a belga szerelők, még ha nem is egy véresen komoly rekordkísérletről volt szó.
Lassan egy évtizede már, hogy készült egy interjú Alejandro Valverdével, ami így kezdődött: Ha elindul egy versenyen, számolnunk kell vele az esélyesek között. Körverseny vagy klasszikus, hegyi befutó vagy tömeghajrá, szökés izomból vagy briliáns taktika. „A mi Sanyink” bármikor nyerhet, jó neki szurkolni. Így válhatott az utóbbi évek során sok magyar kerékpár-rajongó kedvencévé is. Laza, mindig borostás, amolyan „egyszerű srácos” fizimiskája nyílt, szerény belsőt takar.
A fentiek most is tökéletesen megállják a helyüket, annyi különbséggel, hogy a hétvégén Andalúziában már 100. profi győzelmét aratta a Movistar kerekese. A bűvös számot általában csak a körversenyeken sok szakaszt begyűjtő sprinterek és az Eddy Merckx-hez hasonló formátumú versenyzők érik el, ez óriási teljesítmény egy bringás pályafutása során (az aktív profik közül csak Cavendish, Greipel és Boonen rendelkezik száznál több profi sikerrel, Miguel Indurain anno 97-tel zárta pályafutását). A spanyolok egyik legjobb kerékpárosa 2017-ben, 35 évesen is ugyanúgy topfavorit bármilyen versenyen, kivéve a klasszikus sprintbefutókat vagy a kockaköves klasszikusokat.
Hazájában „Legyőzhetetlennek” is becézték, a korábbi interjúban többek között arról is mesélt, hogyan kapta ezt a nevet:
Ez gyerekkoromban ragadt rám, kilenc évesen kezdtem biciklizni, majd versenyezni a suli mellett. Az első versenyemen második lettem. A második versenyemen első. Azután megint első, megint első… Mindig nyertem, 15-20 versenyt egy évben…
Ennek ellenére folyamatosan megtartotta szerénységét és a versenyeken aratott győzelmekkel kapcsolatban mindig kiemeli a csapat szerepét. Amit a siker titkáról mondott, örök érvényű a kerékpársportban:
Ezek mind jóval több, mint 200 kilométeres versenyek, azon múlik a siker, hogy a döntő pillanatokra ki tud megspórolni minél több energiát, ezt pedig csak egy nagyon összetartó csapattal lehet megoldani. A legutóbbi Liege-en (a felidézett interjúban ez a 2008-as volt – a szerk.) fenomenális csapatmunka után Joaquim Rodruigez áldozta fel magát értem teljes mértékben, ezért tudtam nyerni, pedig olyan formában volt, hogy akár ő is nyerhetett volna akkor. Egy ilyen siker mindig közös.
Pont azért is fontos, hogy mi jó barátok is vagyunk, mert ha verseny közben váratlanul alakulnak a dolgok, akkor is biztosan számíthatunk egymás segítségére. Ez fontosabb, mintha a verseny előtt megbeszéljük a pontos feladatokat, mert úgysem mehetsz biztosra, amikor elképzeled, mi fog történni. Így viszont tudjuk egymásról, hogy mindenki oda fogja tenni magát 100%-osan a közös sikerért, teljesen mindegy, hogy adott pillanatban mi a feladat, arra fog koncentrálni. Ha éppen a másikért kell menni, akkor én is teljes erőmből arra összpontosítok.
Biztos, hogy benne van a sikerben a tehetség, de keményen kell dolgozni a hétköznapokban, sok lemondás, edzés, odafigyelés… A tehetség nem volna elég, edzeni kell. A győzelmekhez pedig sok szerencse is szükséges, de fontos, hogy utánamenj a szerencsének. Mindig van esélyed nyerni, de sohasem tudhatod pontosan, mi fog történni. Én sokszor próbálok improvizálni, ha úgy érzem, hogy megnyerhetek egy versenyt, akkor meg is próbálom megnyerni.
A murciai születésű kerékpáros a 2003-as Vueltán robbant be üstökös módjára a profi elitbe, amikor a Kelme színeiben mindenkit elkápráztatott fantasztikus formájával (két szakasz, kombinációs trikó és összetett dobogó – a 3. helyen végzett). Egy héttel később már a világbajnokságon szerzett ezüstérmet honfitársa, Astarloa mögött, megnyerve a mezőnysprintet. Nem sokkal később, 2005-ben aratta – saját bevallása szerint is – egyik legemlékezetesebb győzelmét, amikor élete első Tourján sikerült fogást találnia a csúcsformában lévő Armstrongon. A courcheveli hegyi befutó előtt szokás szerint a Discovery csapata diktált hatalmas tempót, majd elszabadult a pokol, Ullrich és a Texasi fő kihívói is leszakadtak szépen sorban, kivéve az Illes Balears szemtelenül fiatal versenyzőjét. Legkülönlegesebb győzelmeként első Liege-Bastogne-Liege sikerét nevezte meg a 100. begyűjtését követően:
Talán az első Liege-győzelem (2006) a legkülönlegesebb. Mindig álmodtam erről a sikerről és nagyon nehéz volt megszerezni, rengeteget tettünk bele, én is és a csapat is. Ráadásul első spanyolként sikerült megnyerni.
A győzelmi rekordja azóta elképesztő hosszúra bővült: Vueltát nyert 2009-ben, három szakaszt a Touron, dobogós a Touron, Girón, Vueltán, hat érmet szerzett világbajnokságokon, négyszer nyerte meg a Fleche Wallonne-t, háromszor a Liege-Bastogne-Liege-t, ötször az Andalúziai- és a Murciai Körversenyt, megnyerte négyszer a WorldTour-összetettet… de ne is soroljuk tovább, alább olvasható a lista.
Ami hiányzik, az a Tour- vagy a vb-győzelem. Ezzel kapcsolatban is aktuális, amit a 2009-es interjúban mondott Valverde:
Az a helyzet, hogy lehetsz egész évben fizikailag jó állapotban, lehet végig agresszívan versenyezni és sokszor sikerülhet a győzelem, de egy háromhetes versenyen 21 napig végig koncentráltnak lenni nagyon nehéz. Nagyon. Ha van egy nap, amikor kicsit engedsz a 100%-os koncentrációból, akkor veszíthetsz.
Bár 35-ön túl már egyre kevesebb esély látszik a legnagyobb győzelem (a Tour vagy vb-elsőség) elérésére, pont Valverde bizonyította be az elmúlt években, hogy ennyi év után is lehet tovább fejlődni, ráadásul tavaly mindhárom háromhetest végigtekerte, nem is akárhogyan. Szurkolói nevében is reméljük, szolgál még valami igazán emlékezetes sikerrel a Murciai, vagy Ale, Bala, esetleg nekünk magyaroknak Sanyi!
Győzelmek:
17 körverseny:
Vuelta a España
5 Vuelta a Andalucía
3 Vuelta a Murcia
2 Critérium du Dauphiné
2 Volta Comunitat Valenciana
2 Vuelta a Burgos
Volta a Catalunya
Vuelta a Castilla y León
21 egynapos verseny:
4 Flèche Wallonne
3 Klasika Primavera
3 Liège-Bastogne-Liège
2 Clásica San Sebastián
2 Campeonatos de España línea
2 Vueltas a Murcia
spanyol időfutam bajnokság
GP Miguel Indurain
Paris-Camembert
Prueba Villafranca
Roma Máxima
62 szakaszsiker:
9 szakasz a Vuelta a España-n
1 szakasz a Giro d’Italia-n
4 szakasz a Tour de France-on
8 szakasz a Vuelta a Andalucía-n
7 szakasz a Vuelta a Castilla y León-on
5 szakasz a Vuelta al País Vasco-n
5 szakasz a Challenge de Mallorca-n
4 szakasz a Volta a Catalunya-n
4 szakasz a Vuelta a Burgos-on
3 szakasz a Vuelta a Murcia-n
2 szakasz a Paris-Nizzán
2 szakasz a Critérium du Dauphiné-n
2 szakasz a Volta Com. Valenciana-n
2 szakasz a Trofeu Agostinho-n
1 szakasz a Tour Down Under-en
1 szakasz a Tour de Romandie-n
1 szakasz a Clásica de Alcobendas-on
1 szakasz a Vuelta a Aragón-on
Már nemcsak a komfort országútik privilégiuma a tárcsafék. A világszerte jól ismert Giant TCR 2017-es változatát vetettük alapos próba alá!
A kilencvenes évek közepén a Giant forradalmasította az országúti kerékpár fogalmát. A világ középpontjában az a TCR modell állt amit, a korábban Chris Boardman ikonikus Lotus 108-as pályabringáját is megálmodó, Mike Burrows tervezett. Az ős TCR azaz Total Compact Road modell volt, ami letette a manapság mindenki által használt sloping geometria alapjait. Akkoriban a nem vízszintes felsőcső igencsak különös dolognak számított és a hitetlenkedők, köztük az UCI is, komoly kritikával illették a gépeket és a betiltásukat követelték. A dizájn végül zöld utat kapott, majd a spanyol ONCE csapat és Laurent Jalabert révén a sikerek sem maradtak el.
Azóta a TCR rengeteg inkarnáción ment keresztül, míg 2017-re elérkezett az idő, hogy a korunkban nagy vitákat szító tárcsafékes változat is megjelenjen. A felnifékes típussal tavaly Tufi egy komplett edzőtábort tudott le és meglehetősen pozitívak voltak a tapasztalatai. A TCR modell egyébként a Sunweb (korábban Giant-Alpecin) csapat által legtöbbet használt gép a Giant palettából, mellette sík szakaszokon sprinterek által az aero Propel, míg a tavaszi klasszikusokon a komfort országúti Defy is bevetésre kerül. Időfutamokon a nem csak nevében okos aerodinamikai szakember, Simon Smart egyik első kerékpáros fejlesztéseként közismert Trinity modell teljesít többek között Tom Dumoulin alatt is.
A tárcsafékes TCR paletta négy modellből áll. A legkedvezőbb árú Advanced 1 és 2 változatok is karbon vázzal készülnek, viszont a villa nyakcsöve alumínium, továbbá a hidraulikus fékrendszer mellé mechanikus Ultegra vagy 105 szett jár egyszerűbb alumínium felnis kerékszettel. Az általunk is próbált Advanced Pro már teljes egészében karbon konstrukció, Di2 Ultegra szettel és karbon felnis kerekekkel. A legtöbb gyártónak (és valljuk be felhasználónak) már ez is megfelelne csúcsmodellnek, viszont a Giant egy igazi poszterre való zászlóshajóval is előállt Advanced SL néven, ami integrált nyeregcsővel, valamint HydroR SRAM Red eTap alkatrészcsaláddal csalogatja a tehetős vásárlókat.
Giant TCR Advanced Pro Disc
Vázszett
Bevált recepten ne változtass, tartja a mondás, amit a tajvaniak be is tartottak a TCR Pro tárcsafékes típusai esetében. A geometria egy az egyben a versenyzésre termett felnifékes változattal azonos, még a 405 mm hosszú láncvillák is. Viszont nyilván nem olyan egyszerű a fejlesztés folyamata, hogy akkor egy hét alatt rábiggyesztünk egy flat mount konzolt a vázra meg egyet a villára. Át kellett tervezni a papucsokat és a hátsó háromszöget is, ugyanis elöl 12×100-as, míg hátul 12×142-es átmenő tengelyek rögzítik a kerekeket a vázban.
Giant TCR Advanced Pro Disc – tárcsafékes hátsó háromszög
A fejcső Overdrive 2 névre hallgat, ami a hagyományos kúpos kialakítás tovább erősített változata, így alul 1,5”-es, míg felül 1,25”-ös kónikus nyakcsővel rendelkező villával kompatibilis. A középrész PressFit 86 rendszerű, ami 24 mm-es átmérőjű tengelyekkel működik igazán jól, így a hagyományos Shimano Hollowtech II vagy SRAM GXP hajtóművek közül érdemes válogatni. A merev Powercore középcsapágy-házat és a homlokcsövet a terheléseknek megfelelően optimalizált alsócső köti össze, a keresztmetszet tulajdonképpen téglalapból egy négyzetté változik.
Giant TCR Advanced Pro Disc – az alsócső formája
Bár a váz tervezésekor az aerodinamika nem szerepelt a fő szempontok között, manapság már szinte lehetetlen ezt a faktort figyelmen kívül hagyni, ha valamelyik gyártó versenyképes modellel szeretne harcba szállni a piaci részesedésért. Ennek köszönhetően a kábelek a vázon belül futnak, sőt a nyeregcső is egyedi kialakítású, amit a vázba rejtett ékmechanizmus tart a helyén, ezt egy igényes gumiborítás védi a szennyeződésektől.
Giant TCR Advanced Pro Disc – igényes megoldás nyeregcső rögzítésére
A TCR Pro változata Toray T700 karbon szövetből készül, amihez a gyantát a felhasználás függvényében a Giant fejleszti, így a prepreg rétegek előállítása is házon belül történik, a minőség-ellenőrzés minden lépése garantált. A váz formáinak tervezésekor láthatóan a gyártási technológiát is figyelembe vették, nincsenek kis rádiuszú élek vagy túlságosan konkáv felületek. Természetesen a layup is a tárcsafék okozta terhelésnek megfelelően lett kialakítva.
Giant TCR Advanced Pro Disc – pedálfordulat-és sebesség szenzor
Extraként említhető a fék oldali láncvillába ágyazott Giant Ride Sense szenzor, ami pedálfordulat és sebesség mérésére is alkalmas, ANT+ kommunikációs protokollt használó készülékekkel párosítható de a bluetooth kapcsolatot is ismeri.
Giant TCR Advanced Pro Disc – flat mount fék és thru axle
A villa monocoque karbon konstrukció, flat mount fékkonzollal és a vázhoz illó nyakcsővel. Aszimmetrikus kialakításán kívül érdekessége, hogy a fékkábelt a láb hátsó részére, kívül lehet rögzíteni szimplán gyorskötözőkkel.
Felszereltség
Mivel komplett hidraulikus tárcsafékes országúti szett csak a 9100-as szériájú Dura Ace kapható a Shimano kínálatában, így a TCR Pro Shimano ST-R785-ös fékváltókarokat kapott. Amit tudni illik, hogy ezek voltak az első hidraulikus tárcsafékeket kezelő fékváltókarok, amiket a Shimano bemutatott, és bár szérián kívüli modellek, nagyjából Ultegra Di2 szintnek felelnek meg. Felső fogásban, a mechanikus rendszerekhez képest kicsit nagyobb „búb” nekem egyáltalán nem zavaró, sőt aero pozícióba húzódva, rámarkolva sokkal biztosabb fogást lehet találni rajtuk.
Giant TCR Advanced Pro Disc – BR-RS805 fék és az első agy
A féktestek BR-RS805 típusúak, flat mount felfogatással készülnek. A kerámia dugattyús kialakítás, továbbá a hűtőbordás fékpofák kiválóan adagolható, konzisztens fékezést tesznek lehetővé bármilyen körülmények között. A 140 mm-es Ice Tech tárcsák nekem még az Alpokban is elegendőnek bizonyultak. Érdekesség viszont, hogy a WorldTour csapatok 160-as tárcsákat fognak használni, legalábbis a neutrál kocsikban 160 mm-es átmérőjű tárcsákkal szerelt kerekek lesznek.
Giant TCR Advanced Pro Disc – hátsó agy
Ha már a kerekeknél tartunk, a tengelyek tekintetében is konszenzusra jutottak az alakulatok, elöl 100×12-es, míg hátul 142×12-es kerekek lesznek elérhetőek, ennek a TCR Pro is tökéletesen megfelel. A Giant agyak egyenes fejű húzott küllőket fogadnak. Elöl 20 került befűzésre fék oldalon keresztezve, míg hajtás oldalon radiálisan, hátul pedig 24 két kereszt mintára fűzve. A karbon felni saját márkajelzéssel ellátott, 23 mm külső és 17 mm belső szélességű, tubeless kompatibilis. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a tárcsafék mekkora lehetőség ilyen szempontból, hiszen nincs szükség speciális nagy olvadáspontú (ezért drága) gyantára, mint a felnifékes kerekeknél, így sokkal kedvezőbb áron és jobb profilokat lehet kifejleszteni. Nyilván ennek is vannak határai, ugyanis a tárcsafék rendszer nehezebb, de személy szerint inkább elviselek plusz fél kilót a szetten, ha emiatt 300 grammot spórolok a keréken. A belső nélküli profil miatt hagyományos külső küllőanyák tartják a küllőket.
Giant TCR Advanced Pro Disc – karbon felnik tubeless gumikkal
A gumik is tubeless változatok, sőt országúti kategóriában világelsőként a komplett bringa ilyen rendszerrel kerül a boltokba is. A Gavia SLR gumik azért nem csúcskategóriásak, sőt viszonylag keskenyek is a nominális 25 mm-es szélességük ellenére, de kezdetnek megteszik és a későbbiekben egyszerű fejlesztési lehetőséget jelentenek.
Giant TCR Advanced Pro Disc – Di2 Ultegra váltás
Másra bizony tényleg nem érdemes költeni. A 6870-es (2×11 sebességes) Ultegra Di2 váltórendszerről már sokszor sokan lelkendeztünk, tényleg a tökéletes működés mintapéldánya. Az 52-36-os tányérokkal szerelt mid-compact hajtómű remekül használható tartományt ad a 11-28-as sorral.
Giant TCR Advanced Pro Disc – az 52-36 kifejezetten illik a géphez
A nyereg, kormány és kormányszár Giant logós termékek, de minőségükre nem lehet panasz. Mivel ezek meglehetősen egyénfüggő alkatrészek cseréjükkel jobban személyre szabható a gép. Egyedül a kormányszár okozhat némi fejtörést, ugyanis az Overdrive 2 rendszer miatt, a villanyak oldali befogó átmérője 1,25”, így viszonylag kevés lehetőség közül lehet válogatni.
Giant TCR Advanced Pro Disc – Giant cockpit
Menet közben
Nem olyan kerékpárról beszélünk, ami előtt nyálcsorgatva bámultak a kollégák a standon, de jobban megismerve lelepleződnek értékei. Már a dizájn is visszafogottan ízléses, a matt fekete abszolút trendi, amit a narancssárga betétek tesznek figyelemfelkeltőbbé, viszont nem gondolom, hogy pár év múlva elavultnak hat majd.
Giant TCR Advanced Pro Disc
A beállítást követően rövid idő után bebizonyosodott, hogy kifejezetten jól átgondolt és összerakott gépről beszélünk. A középrész meglehetősen merev, ami a rövid láncvillákkal párosítva jó gyorsíthatóságot tesz lehetővé, de ez abszolút nem megy a komfort rovására. Bár túlságosan rossz úton nem volt alkalmam próbálni, de érezhető, hogy a hátsó háromszög nem rideg és bizonyos mértékig képes elnyelni az út egyenetlenségeit. A karbon kerekek tubeless gumikkal valószínűleg szintén hozzátesznek ahhoz, hogy a teljesítmény centrikus kerékpározás élményét teljesen természetesnek érezzük és éljük át.
Giant TCR Advanced Pro Disc – felfelé hatékony fegyver
A váltást csukott szemmel, akár terhelés alatt is erőltethetjük, az Ultegra Di2 rendszer nem hibázik. A mászás élmény a TCR nyergében, ülve tempót hajtva is lelepleződik, hogy hatékony eszközzel támadjuk a csúcsot, de fotózás miatt az álló helyzetből való kigyorsítások során is bizonyított.
Giant TCR Advanced Pro Disc – lefelé is élmény
Eddig tehát minden a megszokott rendben, de vajon érezhető bármi fejlődés a lejtőkön? A hidraulikus rendszer nyújtotta moduláció a TCR merev fejcsövével és villájával kombinálva tényleg olyan kapukat nyit meg az ember előtt, amivel milliméterre pontos féktávok és ívek válnak kivitelezhetővé. Sőt egy hosszú alpesi szerpentinen se zsibbad el a kéz, egyszerűen jelentősen megnöveli a magabiztosságot. Az esős időben konzisztens fékhatás pedig szintén nem elhanyagolható tulajdonság. Negatívumként persze megemlíthető, hogy a féktárcsák bizony túl tudnak hevülni nehezebb bringások alatt vagy olyanoknál, akik szünetek nélkül folyamatosan hosszan fékeznek, de jó minőségű 160 mm-es tárcsákkal ennek vajmi kevés az esélye, és ha mégis megtörténik, még mindig jobban jár az ember, ha 2 féktárcsát kukáz, mintha 2 karbon felnit.
A TCR Pro tárcsafékes változata egy nagyon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó gép, ami időtálló befektetés lehet hosszabb távon, akár külföldi edzőtáborokba vagy Gran Fondo versenyekre is. Karbon vázszett abszolút versenyzésre alkalmas geometriával, elektronikus váltórendszer, hidraulikus tárcsafékek, karbon felnis kerékszett. Mi kellhet még? Ha mégis kompromisszumot kell kötni, takarékosabb megoldások is léteznek, mivel a a TCR két jóval olcsóbb tárcsafékes verzióban is elérhető Shimano hidraulikus fékkel, az egyik mechanikus Ultegrával a másik 105-tel szerelve.
Infobox:
Bővebb információ a forgalmazó oldalán: Giant Magyarország
Származási hely: Tajvan
Vázgarancia: 5 év
Villa-garancia: 10 év
Alkatrész-garancia: 2 év
Vázméretek: XS,S(tesztelt),M,ML,L,XL
Ajánlott fogyasztói ár: 1 399 900 Ft
Amerikában nagy népszerűségnek örvend a kézimunkával kis szériában dolgozó kerékpárváz-építők évente megrendezett seregszemléje. A North Amercan Hand Made Bicycle Show-t (NAHBS) idestova két évtizede alapították, idén március 10-12. között Salt Lake City-ben gyűlik össze a szakma számos specialistája. A kerékpár-kiállítás honlapjára már csak a tavalyi győztesek, illetve az idei nevezők végigböngészése céljából is érdemes ellátogatni! Ha az olvasó olyan szerencsés helyezetben találja magát, hogy a NAHBS-standok közt végigsétálhat, garantáltan elbizonytalanodik, hogy tényleg 2017-et írunk-e. Az élmény félérhet egy időutazással: az ott kiállított kerékpárvázak 90%-a acélból készült, a Columbus és a Dedacciai pedig a legújabb acélcsöveit népszerűsíti! Hol a karbon és az alu? – kérdezhetnénk. A nagy gyártók számára manapság a karbon képviseli a fő csapásirányt, mivel könnyű, merev, szabadon formálható, mechanikus tulajdonságai a végtelenségig variálhatók. Óriási pénzeket fektettek és fektetnek a karbontechnológia hátterének kifejlesztésére, amely meglepően gazdaságos gyártást tesz lehetővé. Az alumínium egy szinttel lejjebb került a képzeletbeli ranglétrán: gyártása a karbonnál még mindig olcsóbb, a közép és alsó kategóriában verhetetlen. Ezek után marad még hely az acélnak? És melyik árszinten? – kérdezhetnénk. A válasz igen, a mai árpozicionálás pedig egyértelműen az alu felett van, a karbonnal egy szinten vagy még magasabban, közvetlenül az egzotikus titán mellett! Az NAHBS-en a gyönyörű acélvázak mellett természetesen az egyéb vázanyagok, a titán, az aluötvözet és a karbon is képviselteti magát. Ahogy Dario Pegoretti mondaná: bármelyik felsorolt alapanyagból lehet kiváló és csapnivaló vázat készíteni, minden a „mesteren” múlik, a nagy szériák esetében- pedig a tervezőcsapat tudásától függ. Mindazonáltal az NAHBS tavalyi győztese, az English Cycles kizárólag acél alapanyagból dolgozik. A lényeg náluk nem az alapanyag, és még nem is a tömeg minimalizálása vagy a kidolgozás szépsége, hanem az elképesztő egyedi technikai megoldások megvalósítása!
A tavalyi NAHBS-győztes kerékpár kiindulópontja a Columbus Spirit csőszett, amit Rob English tovább módosított. A cél egy olyan országúti kerékpár volt, amely ötvözi a hagyományos kialakítás és a manapság dinamikusan fejlődő gravel szegmens előnyeit, egyedi kompromisszumot biztosítva a kettő között. A csőhajlításoknak és a vékony csőátmérőknek köszönhetően láncvilla-hossz például 405 mm maradhatott, úgy, hogy a vázban akár 35 mm köpeny is elhelyezhető. Ezt ma egyetlen sorozatban gyártott karbonból vagy aluból készült országúti vagy gravel bike sem „tudja”. A fenti cél elérése érdekében a nyeregvázcső S-hajlítást, a köpenynél pedig enyhe lapítást kap. A vázgeometria a hagyományos olasz iskolát követi, azaz nem „lassították” be, mint a gravel bike-ok majd mindegyikét. Tehát az English Cycles NAHBS-díjnyertese ilyen szempontból is egyedi.
Erre jön még a három kulacstartó felszerelhetősége és az ugyancsak párját ritkító integrált, mégis 100 mm állíthatóságot biztosító nyeregcső-rögzítés. A kettő összefügg, mivel a harmadik kulacs nem az alsócső alá kerül, mint a túrakerékpárokon, hanem a nyereg alá, akár a triatlonversenyzőknél. A hátsó tárcsafékrögzítés ugyancsak új utat mutat, kihasználva az acél alapanyag nyújtotta plusz lehetőségeket. Már csak egy kérdés marad: nehéz-e az acélvázas kerékpár? A díjnyertes tárcsafékes „félgravel” szépség pontos nyolc kilót nyom a mérlegen! Ilyet sem „könnyű” találni a nagy gyártók kínálatában… Akkor jöjjön a cikk könyvajánló része! Egy jeles alkalomra szeretteimtől könyvet kaptam, címe The Bicycle Artisans, szerzője Will Jones. A neves amerikai vázkészítő kollégáit járta körbe szerte a világban, egészen pontosan 100 műhelyet és manufaktúrát látogatott meg. Pontosan azokat, akikre ő maga is csodálattal tekint. Mindenhol rövid interjút készített, és természetesen fényképezett. A már említett Rob English-ről is érdekes dolgokat olvashatunk a könyveben, bár az „angol” honlapja sem szűkölködik A könyv egy-két szereplőjével kapcsolatban leesett az állam. Ez komoly, ezt tényleg képesek voltak megvalósítani? Számos érdekességet olvashattam többek közt a japán Konno Cycle Works-ről, akit a világ csak Cherubin-ként ismer. Konno is nyert már NAHBS fődíjat, kerékpárjai, munkássága semmihez nem hasonlítható – se a szériagyártókéhoz, se az egyediekhez. És akkor még ott van a többi 98 „iparos”, köztük két cseh. Így már csak „a Merényi Bicycles-t hiányoltam, bár a képen látható Pegoretti gépek között van egy-két „grafitemberes”! A könyv egyébként a hazai érdekeltségű Atlantis vagy Bookline katalógusában is szerepel, illetve bármely netes könyvkereskedéstől megrendelhető.
Végezetül néhány szó az egyedi vázépítők kedvenc alapanyagáról. Mi szól technikai szempontból az acél mellett? A modern csőszettek távolról sem nevezhetők „vízvetékcsőnek”, már-már hihetetlen szakítószilárdságú alapanyagból készülnek, falvastagságuk fél mm körül van. Létezik rozsdamentes csőszett is, mely a titánhoz hasonlóan az időjárásnak is kiválóan ellenáll. Közepes méretben könnyedén készíthető másfél kilós, sok szempontból praktikus acélváz. Egyesek szerint mechanikus tulajdonságai és rezgéscsillapító képessége révén olyan érzetet nyújt, amely semmilyen más alapanyaghoz nem hasonlítható. Ezen kívül adja magát az egyedi vázak készítésére, így olyan igényeket is ki lehet elégíteni az acél alapanyaggal, amelyre a karbon egyszerűen nem alkalmas. Az acél varázsa egyfajta nosztalgia, a tömegtermelés elleni tiltakozás megtestesítése. A bicajosoknak elegük lett a súlyra és a merevségre kihegyezett marketingideológiákból, egyedit, szerethetőt, a szívhez közelebb álló vázat keresnek. Van egyfajta ellenállás a távol-keleti, rabszolgamunkában előállított termékek ellen, amit egy kis szériás, manufaktúrában készült acélváz talán ki tud kerülni. Tehát egy életfelfogással, illetve világnézettel egybekötött vásárlói döntéssel van dolgunk, melyet természetesen tekinthetünk üdvözítőnek vagy felesleges pótcselekvésnek.
További információ a NAHBS-ról, illetve a kiállítás tavalyi győzteseiről – a különböző kerékpár-kategóriákban – itt olvashatunk bővebben.
Végül Alejandro Valverde vihette haza a piros trikót (Fotó: facebook - Vuelta Ciclista a Andalucía) facebook)
Nagy sztárokkal a mezőnyben zajlott a héten az UCI kiemelt kategóriás Vuelta a Andalucía, ahol öt nap után Alejandro Valverde (Movistar) mindössze egyetlen másodperccel bizonyult jobbnak Alberto Contadornál (Trek-Segafredo).
Végül Alejandro Valverde vihette haza a piros trikót (Fotó: facebook – Vuelta Ciclista a Andalucía) facebook)
Ha végignézzük az eredménylistát, még valamelyik GT-n is kialakulhatna hasonló top10: Valverde, Contador, Pinot, Poels és a többiek neve garanciát jelentettek a jó versenyre. Alejandro Valverde már a múlt héten, egy hosszú szökés után Murciában aratott győzelemmel jelezte, hogy kiváló formában van, és szerdán a Ruta del Sol első szakaszán is nyerni tudott. csütörtökön azonban a hegyi befutón Contador támadott, Thibaut Pinot győzött, majd pénteken következett az ominózus 12 kilométeres időfutam, amiről sokat cikkeztek a spanyol sportsajtóban…
@Leivatan Aqui la prueba de tu artículo sobre los perros. Está claro que frenó pero ante todo, más conciencia ciudadana.(Video A. Galera) pic.twitter.com/RIAmzTmQwT
Történt ugyanis, hogy Contador elé kiszaladt egy kiskutya, ami fékezésre kényszerítette, s néhány szalagcím szerint (AS, Marca) ezen bukhatta el egy másodperccel a piros trikót. Contador sportszerűségből jelesre vizsgázott, mert nyilatkozataiban nem tért ki az esetre, gratulált Valverdének, az újságíróknak is csak a csapat szerelője mesélt az esetről. Ha megnézzük a videót, látszik, hogy Contador fékez és tesz elkerülő mozdulatot, de amúgy is kanyar következik, nem lehet tudni, hogy mennyivel lassított le így jobban, mint egyébként.
Persze kizökkenthette kicsit a ritmusából is az eset, kicsit talán alacsonyabb sebességről kellett visszanyerni a tempót, de mint tudjuk, a sok „volna” értelmetlen a sportban. Contador pedig elégedett a formájával, örül, hogy ilyen teljesítményt sikerült nyújtania és viselhette a piros trikót. Valverde természetesen még vidámabb az összetett sikerrel. A mai záróetapon pedig a fiatal belga tehetség, Tim Wellens (Lotto-Soudal) is megmutatta oroszlánkörmeit: egy szökevénycsoport élén haladt át elsőként a célvonalon Córdoba városában.
Két magyar csapat és 3 idegenlégiósunk részvételével zajlott ma az Europe Tour sorozatba tartozó UCI 1.2 kategóriás Laguna Porec GP Horvátországban, melyen Kusztor Péter (BMC-Amplatz) top10-ben végzett…
A 158 kilométeres viadal végig nagy tempót hozott – Kuszti órája szerint 44 km/h fölöttit, nem véletlen, hogy csak 109-en fejezték be. Sokaknak, köztük a legtöbb magyar indulónak ez volt a szezon első versenye. Az Amplatz -BMC légiósain (Kusztor Péter, Pelikán János) kívül a Vorarlbergből Dér Zsolt is indult, sajnos ő bukásba keveredett, de a mezőnyre sikerült felzárkóznia, végül 33. lett. Szintén indult a DKSI és a Mugen Race-Veloki-Szuper Beton csapata is.
Fotó: Vanik Zoltán (V4 kerékpárverseny, 2016)
Kusztor, aki 9. helyével 3 UCI Europe Tour pontot szerzett, így foglalta össze az eseményeket:
Jó idő volt, jó verseny volt és remekül éreztem magam, annak ellenére, hogy volt bennem egy kis fáradtság, mert egy két hetes edzőtáborból érkeztünk. Mégis jól ment a verseny, figyeltem is a támadásokra, sejtettük, hogy 50 kilométerrel a vége előtt a Motovun emelkedője lesz a sorsdöntő, ez így is lett. Maradtunk elöl 20-an, a csapatunkból ketten is voltunk, így beálltunk mi is forogni.
Az utolsó 5 kilométeren elkezdődött a „lószparádé”, én is próbálkoztam, mert úgy gondoltam, sprinten kevesebb esélyem van. Néha sikerült is kicsit elszakadni egy-két fővel, de végül mindig utolértek. Nem bánom, hogy így döntöttem, ha tartalékolok a sprintre, lehet, hogy 2-3 hellyel előrébb végzek, de megpróbáltam inkább a dobogót megcélozni a támadásokkal.
Azt hiszem így mindent megtettem a lehető legjobb eredményért és elégedett vagyok az eredménnyel is, és azzal is ahogy alakul a forma, jól dolgozott a csapat is. Most megyünk haza pihenni kicsit, aztán jövő hétvégén ismét verseny.
A Kusztorékat 48 másodperccel követő főmezőnyben Dér Zsolton kívül Filutás Viktor (37.) és Peák Barnabás (50.) érkeztek meg. 6 perc hátránnyal ért célba Pelikán János (82.) és Szöllősi Ferenc (83.)
Javában zajlik az egyhetes körversenyek szezonja, melyeken már a nagymenők is megjelennek a szezon legfontosabb eseményeire készülve. Többek között ma ért véget az UCI kiemelt kategóriás Tour of Oman is, ahol hat napon át küzdöttek a piros trikóért.
A sprintbefutókon nem merült fel sok kérdés, a norvég Alexander Kristoff (Kathusa-Alpecin) volt a legerősebb, be is húzott háromból hármat. Tegyük hozzá, hogy méltó ellenfelei nem nagyon akadtak, Kittel, Cavendish, Greipel és a többiek nem utaztak Ázsiába, a veterán Tom Boonennek pedig minden bizonnyal kedvét szegte kicsit már az első etapon elszenvedett bukás.
Alexander Kristoff harmadik győzelme
Apropó bukás… Az ötödik etapon nem mindennapi balesetre került sor. Egy vízátfolyáson szinte a teljes mezőny lefeküdt, miután a peloton elején haladók behúzták a féket ijedtükben, a mögöttük haladók pedig nyilván nem tudtak korrigálni. Szerencsére nagy baj nem lett belőle, komoly sérülést senki nem szenvedett.
Raymond Kerckhoffs (Fotó: Raymond Kerckhoffs – twitter)
Az összetett verseny a kisebb „falakon” és az ötödik szakaszon, a Green Mountain hegyi befutóján dőlt el. Itt sem volt vita a legjobb versenyző személyét illetően, a BMC belga bringása, Ben Hermans megnyerte a második és az ötödik etapot is, és a dán Sören Kragh Andresen (Sunweb) győzelmével véget érő harmadik napon is dobogón végzett.
Az összetett dobogósok
Így az összetett sikert is a BMC csapata ünnepelhette meg, Hermans nagy neveket előzött meg, mint például a korábbi világbajnok Rui Costa (UAE Abu Dhabi), vagy a Vuelta-győztes Fabio Aru (Astana), de indult Ománban többek között Romain Bardet (Ag2R), Bob Jungels (Quick Step) és Greg Van Avermaet (BMC) is, színvonalas, izgalmas versenyen vagyunk túl.
Április 22-én, Budapesten rajtol a V4 Kerékpárverseny 2017-es mezőnye. Idén a magyar szakasz lesz a Visegrádi Csoport országaiban 2013 óta megrendezésre kerülő országúti kerékpáros sorozat nyitóversenye, amely ezúttal Lengyelországban fejeződik be.
Immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Visegrádi Csoport tagországainak (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közös, nemzetközi országúti kerékpárverseny sorozata, a Visegrád 4 Kerékpárverseny, amely idén április 22-én hazánkban indul, majd másnap Szlovákiában folytatódik, míg a cseh szakaszra, valamint a lengyelországi záró versenyre – az eddigiektől eltérően – ősszel, előbbire szeptember 16-án, utóbbira szeptember 17-én kerül sor.
A lengyel kezdeményezésre 2013-ban elindított Visegrád 4 Kerékpárverseny a sport népszerűsítésén túl szimbolizálja a négy ország közös érdekeinek fontosságát.
A magyar versenyen – amely idén is hazánk egyetlen UCI 1.2 ME besorolású országúti kerékpárversenye – várhatóan minden eddiginél nagyobb mezőny áll rajthoz április 22-én, a WestEnd City Centernél: az előzetes nevezések alapján 26 csapat jelezte részvételi szándékát a 176,3 kilométeres szakaszra, amelynek célterülete – csakúgy, mint 2016-ban – hazánk államiságának és vallási életének egyik ikonikus központja, a Pannonhalmi Bencés Főapátság előtt kerül kijelölésre.
A mezőny déli 12 órakor rajtol a WestEnd City Center főbejáratától, majd az Észak-Dunántúl legszebb részein áthaladva, többek között Budakeszi, Telki, Zsámbék, Bicske, Zirc és Csesznek érintésével érkezik meg Pannonhalmára, ahol három és fél kört tesznek még meg a versenyzők a célba érkezés előtt. A nap leglátványosabb, ugyanakkor legkeményebb része a helyenként 15%-os meredekségű, dísztérkő burkolatú emelkedő lesz Pannonhalma központjában, amelyet minden körben abszolválni kell.
Az 5. V4 Kerékpárverseny magyarországi futamát a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Mozgás Egészség Rekreációs Sportegyesület (MER SE) szervezi, fő támogatói pedig a Nemzetközi Visegrádi Alap (NVA), a Fisher Klímatechnika és a WestEnd City Center. A hazai viadal fővédnöke Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.
Az útvonal videón:
A versennyel kapcsolatos további információk, érdekességek a Visegrád 4 kerékpáros sorozat magyar futamainak most indult hivatalos honlapján (http://www.v4kerekparverseny.hu/) találhatók.
Izgalmas versenynek ígérkezett az idei Ruta del Sol, de az elképesztő harc Valverde, Contador és Pinot között a másodpercekért még a szakértőket is meglepte. Az első három szakasz késhegyre menő küzdelmét elnézve a 2017-es versenyszezon első jelentős körversenyére a Giro-t megcélzó sztárok igencsak fölkészültek!
Valverde 2017-ben is komolyan veszi a Rutá-t!
Versenybeharangozó cikkünkben Alberto Contador (Trek-Segafredo), Alejandro Valverde (Movistar) és Mikel Landa (Team Sky) rivalizálását prognosztizáltuk, az egyéb esélyesek közt említettük Thibaut Pinot-t, aki ugyancsak a Giro felé kacsintgat. Idén a Cannondale-Drapac csapatba igazolt francia körverseny-specialistát Rigoberto Uran és Joe Dombrowski segíti, tehát az amerikai különítmény rendesen beerősített az idei szezonra. Landa az, aki kissé halványabb a vártnál, ellenben a Valverde-Contador-Pinot trió hozzávetőleg ugyanazon a szinten áll a Giro-felkészülésben. Másodpercek döntöttek az első három szakaszon, minden nap más szakaszgyőztessel és új összetett első helyzettel.
Contador támad és támad…
Az idei Ruta del Sol első szakasza komoly próba elé állította a mezőnyt, kétségtelenül nehezebb volt, mint amire a szintrajzok alapján számítani lehetett. A kisebb emelkedők a fokozott tempóval párhuzamosan – amit döntően a Sky, illetve Contador csapata, a Trek-Segafredo diktált – szétzilálták a téli álomból felriasztott mezőnyt, az esélyesek viszont mind „állták a sarat”. Az utolsó emelkedőn Contador robbantott, amire elsőre csak Valverde tudott reagálni, majd később még hárman csatlakoztak hozzájuk. Valverde tett egy kísérletet a szóló győzelemre, de érezte, hogy a sprintben is ő az esélyes, így nem feszítette a végletekig a húrt. Megérzése bejött, így az első szakasz után a versenyen már öt alkalommal diadalmaskodó Valverde húzhatta fel mind a győztesnek, mind az összetett vezetőnek járó mezt.
1 Alejandro Valverde (spanyolnyol) Movistar Team 4:02:28
2 Wout Poels (holland) Team Sky a.i.
3 Sébastien Reichenbach (svájci) FDJ a.i.
4 Diego Rosa (olasz) Team Sky a.i.
5 Jon Izaguirre (spanyol) Bahrain-Merida a.i.
6 Alberto Contador (spanyol) Trek-Segafredo a.i.
Az Alto Peña del Águilá-ra Pinot ért fel elsőnek…
A második Ruta del Sol szakasz tartogatta a Alto Peña del Águila hegyi befutót, amely tradicionálisan a „választóvíz” a dél-spanyol versenyen. A tűzijáték folytatódott, Contador ismét támadásba lendült, amit most csak Pinot tudott lereagálni, Valverde kissé késlekedett. Pinot-nak 200 méterrel a cél előtt sikerült egy újabb attakkal meglógni Contador-tól, végül ebben a sorrendben értek célba. Az időkülönbségek nem voltak jelentősek, mindazonáltal Contador átvette az összetett vezetőnek járó piros mezt.
1 Alberto Contador (spanyol) Trek-Segafredo 8:46:33
2 Thibaut Pinot (francia) FDJ 0:00:03
3 Alejandro Valverde (spanyol) Movistar Team 0:00:05
4 Jon Izaguirre (spanyol) Bahrain-Merida a.i.
5 Diego Rosa (olasz) Team Sky 0:00:07
6 Wout Poels (holland) Team Sky 0:00:11
7 Mikel Landa (spanyol) Team Sky 0:00:12
Landa az egyetlen, aki eddig alulmúlja az elvárásokat…
A versenyzőkre pénteken 12 km-es időfutam várt az andalúziai Cordoban kisvárosban. A belga időfutam-bajnok, Viktor Campenaerts (Team LottoNl-Jumbo) verhetetlen volt, mivel a hegyeken nem sokat mutatott, klasszikusan „rápihent” erre a szakaszra. Az összetettben meccselő „nagyok” viszont majdnem beérték a belgát, Valverdé-é volt a második legjobb idő (1 mp. hátrány), majd Contador és Pinot következett, 7 és 9 mp-cel lemaradva. Hármójuk csatája most már elképesztő, a Cordoba környékén szombati relatíve könnyebb, dimbes-dombos szakasz előtt az állás a következő.
1 Alejandro Valverde (spanyol) Movistar Team 9:01:34
2 Alberto Contador (spanyol) Trek-Segafredo 0:00:01
3 Thibaut Pinot (francia) FDJ 0:00:06
4 Wout Poels (holland) Team Sky 0:00:21
5 Diego Rosa (olasz) Team Sky 0:00:45
6 Mikel Landa (spanyol) Team Sky 0:00:48
Lehet, hogy a Trek-et még szokni kell… van idő a Giro-ig!
Gyaníthatóan a negyedik szakaszon kell eldönteni a dobogó sorrendjét, hisz az utolsó napon Sevilla-ban várhatóan a sprintereké a „terep”.
