A bergeni országúti világbajnokságon szombaton rendezték a junior (U19) fiúk és az elit nők futamát, mindkét versenyszámban magyar érdekeltséggel, végre napsütésben. Képes összeállításunkban a versenyzőkön kívül a közönséget és Bergent is bemutatjuk az elit férfi verseny végkifejlete előtt:
A junior fiúk 135 kilométeres versenyében Karl Ádám, Kiss Hunor Máté és Orosz Gergely képviselte a magyar színeket. A mezőny Rong-ból érkezett Bergen belvárosába és 5 kört tettek meg a körpályán:
A nehéz pályán folyamatosak voltak az akciók, a kemény tempót a mieink nem bírták végig a főmezőnnyel. A legtovább Orosz Gergely volt versenyben, aki végül 6:47 perc hátránnyal a harmadik boly elején ért célba a 62. helyen:
Az U19-es versenyen a dánok taktikája jött be, akik a végjátékban az egész csapatot beáldozták, hogy felérjenek a szökevényeknek és előkészítsék a terepet Julius Johansen-nek, aki végül egyedül elszakadva aratott győzelmet:
Karl Ádám elmondása szerint top10 eredményt várt magától, de a jól sikerült svájci verseny után egy kisebb betegségen esett át, ami ma is éreztette a hatását. Edzeni már tudott a héten, de a versenyen a határterhelésen nem kapott rendesen levegőt így sokkal gyengébb teljesítményt nyújtott, mint amire jó formában képes lenne:
A nőkre 152 kilométer várt, 8 kör Bergenben. A rajtnál a későbbi győztes Chantal Blaak magabiztosan állt rajthoz a mezőny legerősebb válogatottjában, melyből akár 5 másik csapattársa is hazavihette volna a szivárványszínű trikót:
Bankó Barbara és Király Mónika a mezőny végéről rajtolt a beszólítás miatt, és már rögtön az alagútban történt egy baleset, amibe Móni belekeveredett, innen rögtön a határon kellett menni, hogy fel tudjon zárkózni:
A mezőny a második kört kezdi a belvárosi hídra felkanyarodva, Barbinak ennyi időbe telt, hogy előre verekedje magát:
Az első körökben még nem volt erős tempó, Barbara próbált elöl helyezkedni, Móni sajnos a bukásban elveszítette a kulacsát és nem tudott felvenni sokáig frissítőt, így hamar megpecsételődött a sorsa. A képen a Salmon Hill-en halad a peloton:
A hegyen a leszakadók is óriási szurkolást kaptak, a norvégok mindenkinek lengetik a zászlókat, legyen az kísérőmotoros, neutrálautó, vagy fotós:
A mezőny sokáig egyben maradt, de a tempó féltávtól kezdett durvára váltani. A belvárosi technikás pályán folyamatosan résen kellett lenni:
A fenti kanyarba Barbi már leszakadva érkezett, miután nullára kellett fékeznie 70-nél egy bukás miatt. Saját erőből már nem tudott felzárkózni a mezőnybe, végül az utolsó kör előtt szólították ki. Király Móni korábban kiszálllt a küzdelemből:
A Bryggen-en rengeteg ember szurkolt az utak mentén, pedig a női és az U23-as futamon általában fele- vagy harmad akkora tömeg van az utak mentén, mint az elit férfiak versenyén:
A női futam második felében nagyon megnőtt a tempó, több sorra szakadt a mezőny, észre kell venni, hogy nagyon felgyorsult a női elit az utóbbi években:
A hollandok tökéletesen kontrollálták a versenyt, Blaak pedig nagyon erős volt. Bukás után felzárkózott, az elmenésben is tekert:
Később az utolsó körben Annemiek Van Vleuten és Anna Van der Breggen is felzárkoztak egy kisebb bollyal, így a holland győzelem szinte biztossá vált. Végül az emelkedő után a belvárosba közeledve már Blaak korai támadására sem válaszolt senki, így a három közül talán legkevésbé esélyes holland szép lassan behozhatatlan előnyre tett, s rengeteg meló után megnyerte a versenyt.
A norvég közönség pedig egyszerűen csodás, ha ma – várhatóan – kétszer annyian kint lesznek a férfi verseny alatt a városban, nehéz elképzelni, hová férnek majd el az „emberhegyek”…
Az új Lector HybRide széria segítségével új lehetőségek nyílnak meg a mountain bike szakág kedvelői előtt. Az eddig is jól bevált modellek felszereltsége fejlődött.
Az Eurobike kiállításon évről évre az egyik legmeghatározóbb jelenség a Ghost stand. Az 1993-ban alapított cég napjainkra Európa egyik kedvenc márkájává vált, melyet a jó ár-érték arány mellett egyedi műszaki megoldásainak is köszönhet.
Az ismertség és elismertség kivívásában napjainkig fontos szerepet játszik a Ghost Factory Racing Team, versenyzőik az XC világkupa-sorozat versenyein rendre a legjobbak között végeznek. A kizárólag női csapat szép múlttal büszkélkedhet, gondoljunk csak Lisi Osl sikereire vagy Alexandra Engen XCE világbajnoki címére. Az együttműködés nemcsak a reklámérték miatt fontos, hanem a versenyzők visszajelzései alapján alakítják a fejlesztéseket is. Talán többen emlékeznek még, mikor 2015-ben, a Lector bemutatásának évében jó pár versenyen tesztelték a prototípus változatot.
Ghost Lector 9.9 UC 2018
2018-ra a Lector paletta dizájnban és felszereltségben változik, a technikai tartalom marad a tavalyi évben megismert. Az Eurobike díjat bezsebelő Lector Kid továbbra is a kínálatban marad, talán az egyetlen 26″-os kerekű, versenyzésre kész karbon gyerekbringaként világszerte. A levegős X-Fusion Velvet villa és a 11 sebességes SRAM NX szett mind bőven kielégítik a szép jövőben reménykedő fiatalok, és tuning mániás szüleik igényeit.
Ghost Lector Kid 2018
A kedvezőbb árú LC karbon gépek két kerékméretben is elérhetőek, a 27,5″-es Shimano felszereltséggel, míg a 29″-esek közül az 5.9-es és 7.9-es modellek már az újonnan bemutatkozó GX Eagle alkatrészcsaláddal felvértezve próbálják elnyerni a vásárlók tetszését. Mivel a vázak 31,6-os nyeregcsöveket fogadnak, a „dropper post” kompatibilitás sem okoz gondot, az 5.9-es esetén az állítható nyeregcső az alapfelszereltség része.
Ghost Lector 5.9 LC 2018
Míg az LC karbon vázak még 142×12-es hátsó papuccsal készülnek, a csúcsot képviselő UC már a Boost szabványt használja. Az Ultralight Carbon konstrukció a nagyobb merevségű karbonszövetnek köszönhetően könnyebb és merevebb, viszont drágább az előállítása, ami a vételárban is megmutatkozik. A karbon merevvillás Lector X már ismert tavalyról, a 2018-as változat 12 sebességes X01 Eagle váltóval érkezik.
Ghost Lector X 8.9 UC 2018
A csúcsot továbbra is a profi csapat által használt gép replikája jelenti, olyan egzotikus alkatrészekkel, mint a Bike Ahead karbon felnis, Tune agyas kerekek, vagy a teljes XX1 Eagle szett.
Ghost Lector World Cup 2018
A 2018-as modellév legnagyobb újdonsága a Lector HybRide pedelec. A tervezők célja egy radikálisan új, könnyű és jól kezelhető e-bike megalkotása volt, ami magasabb szintre emeli a kerékpározás élményét. A tömeg alacsonyan tartása érdekében a váz karbonból készül, amibe az akkumulátort félig integrálták, így esztétikailag is kívánatos a bringa és a cellák hűtése is megoldott. Hajtás szempontjából a Shimano E8000-re esett a fejlesztők választása, ez nyújtja a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt MTB felhasználáshoz.
Ghost Lector HybRide 2018
A tömegközéppont alacsonyan tartása szempontjából mindenképp előnyös a középmotoros kialakítás, amit a Ghost mérnökei a végletekig ki is használtak. A motort annyira közel helyezték a talajhoz, hogy még egyedi, rövidebb hajtókarokat is kellett tervezni a rendszerhez.
A koncepció megalkotásánál a motocross motorokat vették alapul, hátul kisebb, 27,5″-es kerék van, széles 2,8″-as gumival, míg elöl hagyományos 29″-es 2,35″-össel. A kerekek kerülete így nagyjából megegyezik, viszont hátul még az elektromos hajtást maximálisan kihasználva is elégséges a tapadás.
A merevvillás Lector HybRide X mindösszesen 16,6 kg-ot nyom, ami e-bike szinten abszolút az élmezőnybe tartozik. Érdemes hozzátenni, hogy a felszereltség sem általános, ahol lehetett próbálták figyelembe venni a nagyobb össztömeget és terhelést, így az X modellen kívül mindegyik négydugattyús fékeket kapott.
Ghost Lector X HybRide 2015
A merevfarú alumínium vázas Kato X széria a trail kategória irányába mozdul el, két új felszereltséggel kerül a boltokba. A 4.9-es változat 1×11 sebességes Shimano SLX váltórendszert kap, míg a 6.9-re már a SRAM legújabb, 1×12-es GX Eagle alkatrészeit szerelik. Közös pont a kovácsolt alumínium Race Face Aeffect hajtómű és az SR Suntour villa is.
Ghost Kato X 6.9 2018
A kedvezőbb árú 4.9 levegős rugózású Raidon-t kap, míg a 6.9-be a tajvani gyártónál csúcsot képviselő Axon kerül beépítésre. Mindkettő teleszkóp komoly változásokon ment keresztül idén, 120 mm rugóút mellett a becsúszók átmérője 34 mm-re növekedett és Boost sarutávolságú 15×110-es agyakat fogadnak.
Ghost Kato X 4.9 2018
A „hardtrail” kategóriába sorolható Asket és Rocket változatlan formában szerepelnek 2018-ban is, az Asket 5 AL-t az eplényi Bringarénában nyúztuk idén nyáron. Szintén a kínálatban marad a kompromisszummentes „bikepacking” gép, a 650B+ kerekekkel és Pinion agyváltóval felturbózott Roket X.
Ghost Rocket X 2018
Természetesen a Kato sorozat sem marad elektromos rásegítéses kerékpárok nélkül. Az alumínium vázas Kato HybRide szintén Shimano E8000 hajtásrendszert használ, viszont az egyszerűbb alumínium váz segített a költségek alacsonyabban tartásában. Gyárilag nincs lehetőség a kerékméretek kombinálására, vagy 650B+ vagy 29″-es kerekekkel kapható. A lassíthatóságra kiemelt figyelmet fordítottak a németek, a négydugattyús fékek és a megnövelt átmérőjű tárcsák a megnövekedett össztömeggel is könnyedén megbirkóznak.
Ghost Kato FS HybRide 2018
A Bosch Performance CX hajtás alacsonyabb szintet képvisel a Ghost kínálatában, a belépő szintre sorolható Teru bringákat szerelik gyárilag ilyennel.
Ghost Teru 2018 Bosch Performance CX hajtással
Az összteleszkópos gépek közül a Kato FS rendelkezik a legegyszerűbb konstrukcióval. Az alumínium vázat jól bevált Horst-link rugózási rendszerrel látták el, érdemes kiemelni a kúpos fejcsövet és a végeselemes optimalizációt követően CNC-vel kimunkált himbakarokat. A 130 mm rugóút kellő magabiztosságot kölcsönöz még technikás terepen is, míg a Shimano alkatrészek garanciát nyújtanak a megbízhatóságra.
Ghost Kato FS 2018
A moduláris AMR család legrövidebb rugóutas változata, az alumínium vázas, 29″-es kerekekkel szerelt SL AMR 5 idén már járt nálunk teszten. A következő modellévre átalakul a felszereltség, a 4.9 SLX helyett komplett 2×11-es XT szettet kap, továbbá a Rock Shox Yari villát felváltja a Suntour 130 mm-t mozgó Aion modellje. A kiegészítők, mint például a 35 mm-es befogójú kormány és kormányszár a Ghost saját tervezésű termékei és Ground Fiftyone márkanévre hallgatnak.
Ghost SL AMR 4.9 2018
Az SL AMR karbon első vázháromszöggel is elérhető, a 6.9-es változat emellett GX Eagle váltórendszert és Rock Shox Revelation villát kínál.
Ghost SL AMR 6.9 2018
A 650B+ kerekekkel szerelt változat H AMR névre hallgat, és 2018-tól már a kedvezőbb árú alumínium vázas változat is kapható lesz. Az AMR sorozat sokoldalú felhasználhatóságának alapja, hogy a rugóstag alsó bekötési pontja nem közvetlenül a vázhoz, hanem egy alumínium konzolhoz csatlakozik, melynek megfordításával változik a szemtáv. A H AMR 140 mm-t mozog elöl és hátul is, jövőre már szintén Suntour Aion villával.
Ghost H AMR 6.7 2018
Az összteleszkópos trail bringákon kívül a Ghost komoly jelenléttel rendelkezik a trekking kerékpárok piacán is. A Square széria modelljei három jól elkülönülő csoportra bonthatók. A Square Cross nevéből adódóan könnyebb terepen is bevethető, a 40 mm széles „gravel” gumik és a felszereltségtől függően Shimano XT vagy akár 1×11-es SRAM NX szettek egy átlag hobbi felhasználó számára talán a legjobban kihasználató kombinációt jelentik.
Ghost Square Cross 2018
A Square Trekking speciális rögzítőrendszerrel rendelkezik, amire pillanatok alatt sárvédő vagy csomagtartó is szerelhető. Ebben a kategóriában már alapfelszereltségnek számít az első- és hátsó lámpa is, sőt ezek energiaellátásáról Shimano agydinamó gondoskodik.
Ghost Square Trekking 2018
A városi felhasználásra szánt Square Urban további szintre emeli az integrációt, a Gates szíjhajtásnak és az agyváltónak köszönhetően karbantartás nélkül is évekig hű partner lehet a mindennapokban.
Ghost Square Urban 2018
Napjainkban elképzelhetetlen egy komoly gyártó trekking palettája elektromos rásegítéses változatok nélkül. A Square sorozat e-bike modelljeit Bosch Performance CX motorral szerelik.
Hazánkban is egyre népszerűbbek a Nivolet névre hallgató Ghost országúti kerékpárok. Az év elején kifejezetten jó véleménnyel voltunk az LC 6-os, karbon vázas és Ultegra Di2 szettel szerelt modellről. Jövőre már a legújabb, R8000-es Ultegra alkatrészcsalád is megjelenik szériafelszereltségként, felnifékes és tárcsafékes változatban is.
Ghost Nivolet X 2018
További információ: Ghost Bikes
A Ghost kerékpárok forgalmazója: Schindler Sport S.r.o.
Magyarország legújabb kihívása Európa közepén!
Az idei év őszén először kerül megrendezésre, egy Európában is egyedülállónak számító sportesemény, a Tállya Challenge. A rendezvény különlegességét, a festői környezetű Tállya település mellett a Colas bánya, és az azt körülvevő terület adja. Monumentális, néhol már holdbéli kinézete egyedi és különleges élményt biztosít a két külön versenyszámot, a futást és a mountain bike távokat teljesítőknek.
Az esemény promo videója: [youtube height=”HEIGHT” width=”WIDTH”]PLACE_LINK_HERE[/youtube]
Az esemény időpontja: 2017. október 6-8. Az esemény helyszíne: HU-3907 Tállya, Rákóczi út 23
A háromnapos versenyhétvége alatt, kiegészítő programok vehetők igénybe, előzetes bejelentkezés alapján. (Dűlőtúra, vezetett borkóstolók, pincetúrák.)
Nem csak a sport, de a szórakozás is adott lesz a Tállya Challengen, péntek este a hivatalos 17.00-től kezdődő pályabejárás után Jász Andris zenél egy könnyed lounge hangulattal a verseny előtti estén, majd a szombati versenynap záró programja egy Belga nagykoncert lesz. A szervezők nem csak a versenyzőkre gondoltak, hanem a látogatói élményekre is. A Red Bull jóvoltából a bánya központi területén kialakításra kerül egy „FUN ZONA” ahol zene és egy teljes kiszolgálással felállított szurkolói zóna kerül kialakításra. A férőhelyek korlátozottak, ezért a belépéshez előzetes bejelentkezés szükséges. (Bejelentkezés itt: info@tallyachallenge.hu) Versenyinformációk:
Versenytáv: 12km / 1kör Sportágak: Futás / MountainBike
A TC-RUN egy akadályokkal nehezített terepfutó verseny, extreme helyszínével (Colas Bánya) 14 éves kortól biztosít kihívást a résztvevőknek. Palánkok, rámpák, mocsaras árkok, óriás munkagépek, kötélhálók és még jó néhány akadály várja a kalandfutás rajongóit, akiknek nem csupán az akadályok meghódítása, hanem a bajtársiasság, az akaraterő éskitartás megtapasztalása is felejthetetlen élményt nyújt a megmérettetés során.
A kijelölt TC-RUN táv 1.illetve 3 fős csapatban is teljesíthető. A 3fős csapat együtt teljesíti a 12km-es távot, és mindhárom csapattag időeredményének összege a mérvadó a ragsoroláskor.
A TC-BIKE egy egyedülálló mountainbike verseny, amely az aszfalt és extrém terepviszonyokat egyaránt magában foglalja a 12km illetve a 36-es táv alatt. A pálya az akítvkőbánya jellegéből adódóan olyan terepviszonyokat is tartalmaz, amely az országban egyedivé teszi a TC-BIKE pályavezetését.
A kijelölt TC-BIKE táv 1.illetve 3 fős csapatban is teljesíthető. A 3fős csapat 3×12 km teljesítését jelenti váltóban. A váltó összeadott időeredménye mérvadó a rangsoroláskor!
A TC-BIKE MARATON távja egyéniben teljesíthető 36km.
Sajnos az elmúlt hétvége időjárása nem fogadta kegyeibe a két vasi kerékpárverseny indulóit, nézőit. Szakadó esőben, erős szélben kellett mindkét versenyen helyet állniuk a versenyzőknek.
A szombati, a gyöngyösfalui Holdfényligetben rendezett Metrinwest XCU MTB SERIES 10 órás ultra mountain bike versenyt idő előtt le kellett fújni a rendkívül heves eső és a feltámadó viharos szél miatt. Így a 10 órából 7 óra 30 perc lett, de minden elismerésünk az addig is kitartó versenyzőknek és az őket biztató szurkolóknak.
A férfi egyéni győztes: Papp Dénes – 49 kör
Karácsony Ildikó (Merida Maraton Team CST) a női győztes; Fotók: Horváth Zoltán
A rendelkezésre álló idő alatt az 1. helyezett – ZKSE-Relax néven versenyző – férfi csapatnak sikerült a legtöbb kört, összesen 54 kört megtenniük a pályán, valamint a legjobb köridő is az ő nevükhöz fűződik 7 perc 31 másodperces idővel, amit két körön át is sikerült hozniuk. Ezt a köridőt tudta még produkálni a párosban induló Életerő KSE párosa is. A női egyéni versenyt Karácsony Ildikó, a férfit pedig Papp Dénes nyerte, a vegyes páros első helyezettje Homor Regina és Lendvai Szabolcs kettőse lett, míg a férfiaknál a Juhász Gergő – Szabó Zsolt által alkotott kettős végzett elsőként. A vegyes csapatok versenyét a Marcali KSE Manyi és a fiúk elnevezésű négyese nyerte.
A vasárnapi kőszegi Metrinwest Mérlegtechnika 9. CityCross versenyen az eddigi legtöbb (68 fő) előnevezőből maradt a kőkemény 38 fő, akik nekivágtak az 1 órás harcnak az elemekkel a Kőszeg belvárosában vezető esőtől csúszóssá vált, többnyire macskakővel burkolt pályájának.
A verseny idén egy kerékpárhoz futós „Le Mans” rajttal indult, ami már az elején megadta a hangulatot egy „jóleső” tekeréshez.
Prájczer Péter rögtön, esélyeshez méltóan át is vette a vezetést a rajtnál, és nem is engedte ki a kezéből egészen addig míg a technika ördöge meg nem találta a „Gyilokjáróban”. A defekt után a továbbiakban futólépésben közlekedve visszaesett a 12. helyre, így a mögötte érkező/ üldöző fiatal Zoboki Pedroból hirtelen éllovas lett.
A lányoknál a minden szakágban kiemelkedően teljesítő Bokros Csenge Anna ezt a próbatételt is behúzta Tóth Almási Borbála és Pénzes Erzsébet előtt.
Az idei főtámogatónak, a megjelent kiállítóknak és a szombati gyerek Minicitycrossnak köszönhetően egy jóval színvonalasabb versenyt láthattak a nézők.
90 kilométert tett meg elmenésben Pelikán, a vezetésben sokat vállalt
A bergeni országúti világbajnokság U23-as mezőnyversenyén négy magyar bringás is rajthoz állt, köztük a jövőre is az Amplatz-BMC csapatát erősítő Pelikán Jánost körökön keresztül láthattuk szökésben!
Valter Attila és Móricz Dániel a rajtnál
A magyar válogatott négyfős csapattal állt ki, Pelikánon kívül Móricz Dániel, Peák Barnabás és Valter Attila sorakozott fel a rajtvonalnál.
Rajt esőben
A városi körpályán 10 kör, 191 kilométer várt a mezőnyre, az időjósok komoly esőt ígértek, szerencsére a verseny folyamán inkább csak szemerkélt, de az út ettől még vizes volt. A kör két emelkedőt foglal magába, az első rövidebb, meredekebb, a második, a Salmon Hill a hosszabb.
Móricz Dániel a mezőny elején az első körökben a meredekebb emelkedőn
Hamar kialakultak a szökések, Pelikán gyakorlatilag utolsóként ugrott fel az elejére: „Terveztem a szökést, de a mezőny elejét nem nagyon láttam az első két körben. A második kör vége felé a legszélesebb részén a pályának előrekeveredtem, be is lószoltam, akkor még jöttek velem. Aztán amikor az alagútból kiértünk, újra támadtam, már nem jöttek, gyorsan fel is értem, de kicsit elkeseredtem, megláttam a motorról, hogy ez még csak a második csoport. Az eleje 55 másodpercre volt, végül oda is elég gyorsan felértünk.”
Pelikán végül felért erre a sorra
A szökésben az emberek számomra érthetetlen módon, mintha még sose láttak volna kerékpárversenyt, megszakították a sort, vagy lószolgattak. 99%-ig biztos voltam benne, hogy utol fogják érni a szökést, úgyhogy ha már ott voltam, vezettem sokat, hogy minél tovább tartsuk az előnyt, ami 2 és fél perc is volt.
90 kilométert tett meg elmenésben Pelikán, a vezetésben sokat vállalt
Végül is iszonyat sokat mentem elöl, jól esett, de aztán elkezdett szurkálni a lábam a negyedik óra elején. Ekkor már közeledett a mezőny, utol is értek 3,5 körrel a vége előtt. Aztán ki kellett állnom, mert elkezdett szúrni a hasam nagyon, nem tudom mitől ilyet még nem éreztem versenyen. Elégedett vagyok, nekem nem cél, hogy a 140. helyen megérkezzek. Inkább elöl voltam, dolgoztam, szerintem elégedett lehetek.
Már görcsölve a Salmon Hill-en
Jó formában voltam, amikor már egyedül voltam, megnéztem a Wattokat is, a normalized power 378 Watt volt 3,5 órára, ami elég jó, 161 az átlagpulzus, ami nekem szintén elég magas. Sokszor én vittem fel a Salmon Hill-en is a tempót, 450-460 Wattokkal mentem fel.
Móricz és Peák a mezőnyben a Salmon Hill tetején
Miközben Pelikán szökésben volt, a magyaroknak sok tennivalójuk nem volt a mezőnyben, de nem alakult szerencsésen a verseny. Valter és Peák is bukott, előbbinek leszakadt a váltója, bringát kellett cserélnie és két kört megtett még a mezőny mögött.
Peák Barnabás kanyarodik a mezőnyben a belvárosban
Peák vissza tudott zárkózni és be tudta fejezni a versenyt, de az utolsó körökben már egyre kevésbé bírta az élmezőny tempóját. Végül egy leszakadó sorban jött be 9:16 perc hátránnyal a 100. helyen, egyetlen magyarként célba érve. Móricz már korábban leszakadt és kiszólították.
Az utolsó körökben folyamatosak voltak a támadások
A főmezőny viszonylag hamar, 3 és fél körrel a vége előtt utolérte a szökést, innentől rengeteg akció volt, mint az U23-as versenyeken általában.
A norvég közönség ismét kitett magáért, a belvárosban rengetegen voltak az utcákon
A Salmon Hill utolsó mászásakor szanaszét szakadt a mezőny, de lefelé is óriási harc alakult ki. A német Lennard Kamna-nak volt néhány másodperc előnye, az üldözőbolyból a francia Benoit Cosnefroy eredt utána és a második frissítőzónáig utol is érte.
Francia győzelem
Az utolsó kilométereket együtt tett meg a francia és a német versenyző, mindössze pár másodperc előnnyel az összerázódó főmezőnnyel szemben. Cosnefroy végül egyértelműen gyorsabb volt, magabiztosan, elölről indítva a hajrát nyert.
A boldog győztes
Magyar részről pozitív a mérleg, hiszen Peák értékelhetően befejezte a versenyt, Pelikánt pedig rengeteget mutatták élő egyenes adásban. Holnap a junior fiúknak és az elit női mezőnyversenyen Benkó Barbarának és Király Mónikának szurkolhatunk.
Azért mégsem Wellington-ig veszünk jegyet, elásnám magam szégyenemben, ha busszal érkeznék Új-Zéland fővárosába. Porirua buszvégállomásnak pont megfelel. A Titahi-öbölben éjszakázunk, fantasztikus kilátással egy tudományos kísérleteket folytató szigetre, amelyet csak engedéllyel lehet megközelíteni…
Engedéllyel sem jutna eszünkbe áthajózni, legfeljebb meleg és száraz szállás miatt. Végül marad a sátor, a hideg, az eső és a szél. Reggel hihetetlen frissen és fitten „szeljük” a városka utcáit, egyszer csak megáll mellettünk egy autó, majd egy maori hölgy szólít meg: „Biztosan nehéz éjszakátok volt, nyugodtan ugorjatok be hozzánk egy fürdőre és egy reggelire. Itt lakom az utca végén, a 78-ban. Nekem mennem kell ugyan dolgozni, de a gyerekeim otthon vannak, majd segítenek.”
Evezős edzés a Titahi-öbölben, háttérben a tudományos, fantasztikus sziget. Brrrr…
Köpni, nyelni nem tudunk meglepetésünkben, megköszönni sem nagyon van időnk a váratlan felajánlást. Szabadkozva utasítjuk vissza a nagylelkű gesztust, pedig nagyon jól jönne a meleg fürdő. Egyáltalán miből gondolta, hogy nehéz éjszakánk volt? A válaszhoz elég egymásra pillantanunk. Két kialvatlan, átázott, megfagyott, felmálházott szerencsétlent pillantott meg, szegénynek fogalma sem volt, hogy önérzetes magyarokra akadt, akik nem tudnak mit kezdeni idegen emberek jóindulatával.
Az evezősök napnyugtakor sem pihennek.
Délelőtt már Wellington külvárosában járunk, a forgalom sokkal barátságosabb, mint Aucklandben. Nem tart sokáig megtalálni a kikötőt sem, így rengeteg időnk van az éjszakai komp indulásáig. Gyönyörű fekvésű, kellően nagy, mégis abszolút élhető méretű fővárost képzeljünk el, zöldellő dombok ölelésében a Fitzroy-öböl partjainál. Hosszú parti sétányok, rengeteg zöld övezet, bosszantóan sok futó, de szerencsére kerékpárosokból sincs hiány. Az egy főre eső futók száma maximum egy sakktáblán lehet magasabb.
A wellingtoni kikötő
Felkapaszkodunk a város tetején található botanikus kertbe, ahonnan káprázatos kilátás nyílik Wellington-ra.Szimpatikus, nem túl zsúfolt belváros, egyes utcákból western filmekre emlékeztető hangulat árad. A parti sétányon üldögélve, egy víz alól felbukkanó madárra leszünk figyelmesek. Pingvin. Szinte tapsolunk az örömtől miközben próbáljuk lencsevégre kapni, de ugyanakkor figyelmeztető jel a frakkba bújt madár. Állatkertben persze cuki jelenség egy pingvin, de saját élőhelyén látni, egyet jelent a Déli-sark közelségével. Basszus, hát ezért ilyen fagyos a szél napok óta!
Maori szobrok teszik különlegessé a főváros hangulatát.
A pingvin egyre népszerűbb lesz a sétálók körében, víz alá merül és eltűnik a bámészkodók szeme elől. Este újabb városnézésre indulunk, megismerkedünk Wellington fiatalos atmoszférájával, kellemes zsongásával. Rengeteg bár, étterem, kocsma, a szórakozóhelyek teraszai tele vendégekkel, ízig-vérig bulihangulat uralkodik. Szívünkbe zárjuk a várost egyetlen nap és éjszaka alatt. A komp várótermében egy újabb hihetetlen látvány fogad. Kimondottan idős házaspár mászkál talpig bőrruhában, kezükben sisakkal. Ráncaikat elnézve 70 felettiek lehetnek, de az igazi meglepetés a beszállásnál ér, amikor mindketten külön motoron gurulnak be a komp gyomrába. Minden tiszteletünk az övék. Viszlát Északi-sziget, irány a kutyakaka alsó része!
Helyenként vadnyugatot idéző utcakép.
Fjordok közt
Hajnalban érkezünk Pictonba a Queen Charlotte fjordon át, ami állítólag fantasztikus látvány, de az éjszakai kompon ebből sajnos semmit nem érzékelünk. A kikötőbe érve kezdenek felszállni a hajnali ködfoltok, Picton épp csak ébredezik, ahogy megérkezünk a Déli-sziget kapujába. A Marlborough régióban vagyunk, amely kiemelt mezőgazdasági övezetnek számít, rengeteg kivivel, szőlővel, és – ki hitte volna – lélegzetelállító tájakkal. A tájegység legalább annyira híres fjordjairól, mint boráról (talán még Magyarországon is felbukkannak egy-egy üzletben), de minket is elsősorban a Marlborough fjordok látványa motivál.
Isten hozta Pictonban! Ilyen fogadtatásban van része az ideérkezőknek, sajnos mi ebből éjszaka semmit sem láttunk.
Végre napsütéses időben tekerünk a Queen Charlotte Drive-on, melyet magyarul szimplán „tömörgyönyör” elnevezéssel tudnék illetni. Feldolgozhatatlanul gyorsan esünk egyik ámulatból a másikba, csipkedjük egymást, hogy nem álmodunk-e? A girbegurba út minden kanyarja tartogat egy újabb csodát, szédítő kilátást a hegyekkel tagolt tengerre. Az eddigi túránk messze leggyönyörűbb részéhez értünk, nem mellesleg verőfényes napsütésben, szélcsendben élvezhetjük a fjordokat. Ez a paradicsom. Nem én mondom, hanem egy helyi lakos, aki elkerekedett szánkat látva megáll mellettünk, majd rábök az egyik házra, és így szól. „Az ott a házam, Isten hozott a hátsó kertben. Paradicsomi látvány ugye?”
Queen Charlotte Drive – biciklis mennyország a fjordok közt.
Szóhoz sem jutunk, hiszen a hátsó kertből éppen rájákat nézegetünk, ahogy méltóságteljesen szelik a kristálytiszta tengervizet. Mi sem akarjuk elhinni. Rájákat – és ki tudja milyen egyéb halakat – figyelhet a saját udvaráról, ha úgy tartja kedve.Egyenlőség. Ez a szó jut eszembe, meg még az is, hogy ez a szó mekkora hülyeség? Mi is kiváltságosnak érezzük magunkat, hogy részesei lehetünk ennek a csodának, de ez az ember nap mint nap itt ébred fel. Majd írok az Úrnak, hogy hiba van a rendszerben, valamit elronthatott a teremtés finomhangolásakor, itt érezhetően túltekerte a potmétereket.
Képtelenek vagyunk magunkhoz térni, a természet tömény esszenciáját kapjuk nagy adagokban. Útközben két DOC kempinget is fájó szívvel hagyunk magunk mögött, de nem táborozhatunk le minden csodánál: egy élet is kevés lenne a Déli-szigetre.
Na itt a kert! Helyi lakosunk kilátása a hátsó kertből, a kép jobb sarkában ráják láthatók.
Déli „népsűrűség”
Havelock után az út elkanyarodik a partoktól, leesett állainkat visszaillesztve próbálunk ismét a tekerésre koncentrálni. Innen a 6-os főúton megyünk tovább a Pelorus folyó mentén. A forgalom érezhetően nagyobb, mint a fjordok közt kanyargó aszfaltspagettin, de így is nyugodtan tudunk beszélgetni út közben. A Déli-sziget területe több mint másfélszerese hazánkénak, de mindössze tizedannyi lakossal büszkélkedhet. Matekból felmentettek kedvéért ez olyan, mintha Magyarország és Horvátország területén összesen egymillió ember élne. Így már érthetőbb a 6-os főúton egymás mellett bicikliző beszélgető páros, ugye?
Nem vicceltem, ezt a ráját éppen az udvarról fotózom.
Kicsit árnyalja ugyan az idilli képet a rengeteg turista, de így is merem ajánlani bárkinek, aki hozzám hasonlóan nem rajong a csoportokban hömpölygő emberhordákért az utakon, bevásárlóközpontokban, főtereken, strandokon. Nyugi van. Az érzés megfizethetetlen.Canvastown egy régi aranyásó település volt, mára már a kempinget sem találjuk. Élvezzük ugyan a Mount Richmond Természetvédelmi Park elhagyatottságát, de civilizációhoz szokott beleink élelemszerzésre szólítanak.
Pelorus Bridge tájvédelmi parkja nyújt némi gyógyírt puhány, boltokhoz szokott testünknek. A helyi kempingben van információs iroda, büfé, fagyizó, illetve még alapvető élelmiszereket is árulnak, amelyek kedvünk szerint süthetők vagy mikrózhatók a közös konyhában. Fenséges kauri fák ölelésében, a Pelorus folyó völgyében töltjük az éjszakát. Pálmafákból sincs hiány, Új-Zéland napsütötte régiójához van szerencsénk, végre az időjárás is kegyeibe fogad minket.
Még mindig a Queen Charlotte Drive. Nem tudunk betelni a látvánnyal!
A tökéletes, már-már idilli körülményeket egyetlen apróság nehezíti – a rengeteg szúnyog, amit errefelé „sandfly”-nak hívnak. Kinga már északon is panaszkodott szúnyogokra, én viszont most találkozom először a kellemetlen vérszívókkal. Kisebbek a nálunk élő szúnyogoknál, más az alakjuk, és sajnos azokkal ellentétben szeretik az én véremet is, ráadásul csípésük sokkal fájdalmasabb, megdagad és képes napokig viszketni. Na, ők nem hiányoztak a képeslapon is túl giccsesnek ható, pisztránghorgászok legmerészebb álmaiban alakot öltő folyó aurájából. Műlegyes horgász lévén sírhatnékom támad az azúrkék, rohanó víz látványától, de a sandfly sereg veszett támadásai menekülésre késztetnek.
Másnap mindketten vakarózva pakoljuk össze a cuccokat. Viszkető végtagjainkkal tekerünk tovább a 6-os úton, amely a sziget nyugati oldalának egyetlen főútja. Nem autópálya – az egyáltalán nincs a Déli-szigeten – hanem egyszámjegyű út. Ezen kívül van még az 1-es főút a keleti oldalon, valamint a 7-es és 8-as főutak, amelyek északon és délen kötik össze a partvidékeket. Ennyi. Összesen négy főútvonal hálózza be a Magyarországnál másfélszer nagyobb szigetet. A népsűrűség kifejezés talán nagyképűen hatna ezen a vidéken, de a szúnyogsűrűség legalább 10 számjegyű értéket sejtet.
DOC, azaz állami kemping a Pelorus folyó partján. Nevezzük egyszerűen nemzeti kempingnek.
Egy Gyűrű mind fölött
A mai nap sem a tömegfóbia kezelésével telik, sokkal inkább a meredekebbnél meredekebb dombok leküzdésével. Itt nem törődtek az útmérnökök olyan apróságokkal, mint a lejtésszint csökkentése, szerpentinek kiépítése, egyszerűen a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodtak. 20%-os emelkedőkből sokat találhatunk, de előfordul 30%-nál meredekebb út. A világ legmeredekebb utcája is Új-Zélandon található, a Baldwin Street Dunedin városában 35%-os értékkel teszi próbára az arra járók mászóképességét. Dunedin sajnos elérhetetlen messzeségben van a sziget dél-keleti sarkában, talán a 90 napos túrával lett volna esélyünk…
Hatalmas kauri fák ölelésében találjuk a nemzeti kemping étkezőjét.
Maradjunk csak a napsütötte északi vidéken, ahol a lakatlan részekhez képest egy kimondottan forgalmas, lüktető város fogad minket – neve Nelson. Új-Zéland földrajzi középpontjában alapították az ország második legrégebbi települését 1841-ben, nevét a híres admirálisról kapta. A trafalgari hősről nevezték el a régiót, illetve a tavairól híres nemzeti parkot is. Furcsa ismét sétálóutcát látni, nagyáruházban vásárolni, ráadásul Nelson nagyon előkelő, patinás – igazi ékszerdoboz. Kézművesek és képzőművészek népesítik be a várost, igazi bohémélet színtere az éjszakai Nelson.
Csoda hogy ezer szállal kötődik a Gyűrűk Ura trilógiához? Kellékek sokasága készült az itteni műhelyekben, a stáb nagy része is a városban szállt meg forgatások idején, de a helyiek egyértelműen Jens Hansen aranyművesre a legbüszkébbek a világhírű filmek óta, hiszen ő készítette az „Egy Gyűrűt”. Csináltattak is mindjárt 50 darabot belőle a mesterrel, hátha elvesztenének néhányat a forgatás alatt. Aki tökéletes replikára vágyna, vagy szimplán lusta megkeresni egyet, az ötszáz lehetséges forgatási helyszín egyikén, annak ajánlom Jens Hansen műhelyét Nelsonban, természetesen a Trafalgar téren.
A jó öreg 6-os főút. Nem sok van belőlük a Déli-szigeten: mindössze négy.
Hangulatos utcák, galériák, kávéházak, igazi művészlelkeknek való város, tele élettel és energiával. Különleges kisugárzása egy hátsó defektben is megmutatkozik, szeretném hinni, hogy semmi köze a gyűrű hatalmához…Belsőcsere után érzékeny búcsút veszünk Nelsontól, sajnos az itteni árakat nem a szegény vándorokhoz szabták. Egy újabb tengerparti sátorozás után, válaszút elé állít minket a Déli-sziget szegényes úthálózata. Errefelé nincsenek EU-s támogatások? Az uralkodó mégiscsak egy angol királynő! Oké, Brüsszel messze van, de nem hiszem el, hogy nincsenek kormányközeli útépítő cégek, amelyek busás haszonnal aszfaltozhatnák le Középfölde Nemzeti Parkjait?! Mennyit kaszálhatna itt a Magyar Építők Zrt., vagy a Duna Aszfalt Kft.?!
Az Egy Gyűrű városa nem hoz szerencsét, éppen Nelsonban ér a túra első defektje. Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen.
Csodaország úttalan útjain
Az elmúlt hetek alapján egyértelműen látszik, hogy nem juthatunk olyan mélyen délre, amennyire eredetileg szerettünk volna. A sziget észak-nyugati területét szinte teljes egészében a Kahurangi Nemzeti Park alkotja, természetesen utak nélkül. Gyalogtúrázók paradicsoma ez, a többi 12 nemzeti parkkal együtt, amelyek nagy része ugyancsak két lábon barangolható. Léteznek persze kiépített kerékpárutak, sőt, az ilyen területeken vannak a legizgalmasabb MTB, és túraútvonalak, de felpakolt biciklikkel ezek nagy része leküzdhetetlen nehézségű. Mindenesetre ez az a weboldal (https://www.nzcycletrail.com/), ahol mindenki kedvére válogathat Új-Zéland irigylésreméltóan sokszínű biciklis útjai közül. Merjünk álmodni!
Úthiányból fakadó problémánk beszorozva az időhiánnyal esetünkben komoly fejtörést okoz. Nagyon szeretnénk megnézni a Farewell Spit nevű homokzátonyt a sziget legészakabbi pontján. A szűk földnyelv homokdűnéi 25 km hosszan nyúlnak be a tengerbe, további 6 km pedig a víz alatt folytatódik. A több mint 30 kilométeres nyúlvány sajnos rendszeresen problémát okoz a bálnák vonulásában, évről évre rengeteg partra vetődött emlős végzi a homokzátonyokon. Számunkra egyetlen gond van a földnyelv elhelyezkedésével: túl messze van. 150 kilométer talán nem olyan félelmetes táv, de az Egy Gyűrű országában sajnos útból is egy van. Az Egy Út tehát 300 kilométeres kitérőt jelentene, hogy visszatérhessünk kiindulási pontunkhoz a jó öreg 6-os főútra. Említettem, hogy közben van egy 15 km-es kaptató a Takaka nevű dombra? Igen, azt is kétszer kell megmászni, ha szeretnénk visszajönni. Tehát irány Farewell Spit!
Úton az Abel Tasman Nemzeti Park felé.
Folytatás nemsokára, addig is a túraleírás első része itt, a második itt, a harmadik itt, a negyedik itt, az ötödik itt, a hatodik pedig itt olvasható.
További info Horváth Zontánról itt, a Fotozoo oldal pedig innen elérhető. Horváth Zoltán korábban a Bikemag-ban megjelent japán túrabeszámolója itt olvasható.
Nagy erővel érkezett meg az AtomX széria és bizony formabontóra sikerült, de ez nem volt véletlen! Ezen felül megújult a Xenion Lynx, és bizony hagyományos bringákból is voltak érdekességek, mtb és országúti vonalon egyaránt az idei Eurobike kiállításon!
A spanyos BH Bikes 1909 óta létezik, nevét a Beistegui Hermanos-ból kapta, három testvér, Cosme, Domingo illetve Juan Beistegui Albistegui alapította. Ebből még gyér spanyol udással is kideríthető, hogy a „hermanos” a tesókat jelenti 🙂 Kezdetben nem kerékpárok gyártásával foglalkoztak, de az első világháború után ez lett a fő profiljuk. Szülővárosuk Eibar lakosságát próbálták megfizethető bringákkal ellátni. 1935-ben pedig már be is írta magát a cég az országúti versenysport történelemkönyvébe, mivel mind ’35, mind ’36-ban Gustave Deloor BH bringával nyerte a Vuelta a Espana-t! Az „újkori” versenyekkel kapcsolatban is kötődik a nevükhöz Tour-szakaszgyőzelem, az AG2R csapat révén, hiszen a BH támogatott Pro Tour csapatot is. Montis fronton megemlítendő Julie Bresset XCO világbajnoki címe. Most több mint 100 évvel az alapítása után is családi kézben van a vállalat, egyértelműen főleg a minőséget tarva szem előtt.
Egy spéci mágneses felfogatású kulacsot is fel tudsz rakni a gépre!
Az új szelek régóta fújnak már a spanyol partok felett is, így 2008 óta már igen masszív elektromos kerékpár flottával rendelkezik a BH. Első modelljük az E-Motion volt. A most bemutatott Atom X pedig az elektromos rásegítéssel ellátott azaz pedelec bringák legújabb generációját képviseli. Az e-bike-oknak két nagy hátrányuk szokott lenni:
rondák,
az akku csak úgy oda van csapva a vázra (még ha félig integrált is).
A design tetszetős
A mérnökök fő feladata volt, hogy teljesen integrálják az akkumulátort, de úgy, hogy könnyen kivehető legyen, és egyben teherviselő elemként is funkcionáljon. Előbbi lényeges a bringa szállításakor, kölcsönzőknek, és persze akkor ha a lakásban töltjük, nem a garázsban. Utóbbi pedig kisebb tömeget és jobb tömegközéppontot eredményez. És bizony itt egy ízig-vérig hegyikerékpárról beszélünk, aminél ez egy fontos szempont. Még ha a vásárlóik 95%-a sosem hagyja el a murvás utakat, akkor is.
Az Atom X Lynx az össztelós kivitel, ami aszimetrikus nyeregvázcsővel és Split Pivot felfüggesztéssel rendelkezik. Ez a fajta megoldás rendkívül érzékeny hátsórészt eredményez, emellettnem érzékeny a fékezésre, nem keményedik fel a rugózás akkor sem amikor húzod a féket. Kétféle rugóúttal érkezik majd: az Atom X Lynx 6 27.5” Plus Pro 160 mm-t mozgó enduro 2.8”-os gumikkal. Ez lesz majd az igazi atommeghajtású romboló FOX36-tal és XT/SLX szettel. Az Atom X Lynx 5 27.5” Plus Pro, a Pro RC és a Lynx 5 29” 120 mm-es rugóutat kínál csak a felszereltségük tér el.
De a lényeget nem is említettük! Az Atom X széria az új, erősebb Brose Drive S motorral készül, aminek elődjét már a Specialized Turbo Levo-ban megismerhettünk. Ez egyike a piac legjobb, legerősebb rendszereinek, talán csak a Shimano E8000-est lehet vele egy lapon említeni. Nem kevesebb, mint 720 Wh-s akkuval vannak a gépek ellátva ami gondtalan terepezést fog kínálni, akár 80 km körüli hatótávval, már ha ügyesen használod és nem nyélen hajtod mindig.
A „kütyüfanoknak” is lesz benne minden amire nyálat lehet csorgatni. Először is itt az Arduino alapú színes kijelző, melyhez kapsz okostelefon appot is. Sőt a rendszer nyitott, így a jövőben bárki fejleszthet majd rá különböző alkalmazásokat. Talán az első olyan bringa, amibe „visszajelzős” markolatot építettek, ami finom vibrálással jelez neked a rásegítési fokozatok váltásakor, sőt a ledes távirányító színekkel is jelzi milyen módban vagy. Opcionálisan lehet kérni a vázba épített GPS modult is, ami nem a lopásokat akadályozza majd meg, hanem egyfajta telemetriai rendszerként funkcionál. A lopásvédelmet egy NFC-chip alapú, tehát áramellátást nem igénylő okos karkötő biztosítja, csakis ennek segítségével oldható az akkumulátor.
Azoknak, akiknek elég egy merev vázas bringa – talán mert komoly terepre nem merészkednek -, itt az Atom X 27.5” Plus Pro, Pro RC és 29” család. Nagyobb súlyú vagy „veretősebb” montisoknak az első kettő ajánlható mert ott a 2.8”-os gumik nagy tartalékkal rendelkeznek, a 29”-os pedig a túrázóknak, vagy a montit vegyesen használóknak lehet érdekes.
A Xenion Lynx modellek már kicsit konzervatívabb vonalat képviselnek, de a jelzőt itt erősen idézőjelbe kell tenni, hiszen a Bosch PowerTube rendszer ennél a modellnél is teljesen integrálva van az alsócsőbe. Persze látszik, hogy e-bike, mégis szebben néz ki mint a külső akkus modellek. Hátsó felfüggesztése szintén Split Pivot, de mások az áttételi arányok. Ez inkább hagyományos terepezésre készül, mint állatkodásra. Akkumulátorból viszont 500 Wh-s került bele, viszont a Bosch gyorstöltésnek köszönhetően másfél óra alatt 80%-ra feltölthető, miközben a teljes töltéshez általában 6 óra szükséges.
A motor nélküli bringák közül a Lynx 5 és a Lynx Race volt a fő újdonság a BH-kínálatban. A Lynx 5 29”-os kerekeken guruló trail „állat”, ami kompatibilis 27.5+ kerekekkel is! 130-es rugóútja itthon nagyon sok mindenre elég lehet, külföldön pedig durvább maratonokra, mint mondjuk egy Trans Provence is elvihető. Hatékony Split Pivot rugózási rendszerrel látták el, és már elöl-hátul boost szabványos papucstávolsága van.
Az igazi maraton és xc monti pedig a Lynx Race lett, 100 mm-es rugóúttal. A fejlesztésbe a BH-Suntour-KMC csapat versenyzői is részt vettek, ezért a bringa alkalmas a mai agresszív, durva, technikás xc pályák leküzdésére is. Laposabb fejcsőszöget, hosszabb reach-et, és rövid láncvillát kapott. Az Ultimate Carbon Lay-up karbon váz mindössze 1850 grammot nyom!
És persze egy ilyen országúti hagyományokkal rendelkező cég nem maradhat ki a tárcsás endurance/országúti trendből sem. A BH Quartz Evo Disc váza monocoque karbon felépítésű és HCIM (Hollow Core Internal Molding) eljárással készül. Ennek eredményeként mindössze 950 grammot nyom. 28 mm-es gumimérettel is elbánik, a merevségről pedig elöl-hátul 12 mm-es átütőtengelyek gondoskodnak.
A G7 Pro a csúcs országúti bringa lesz a BH kínálatában, melyet a Direct Energie Team versenyzői is használnak. A váz formáját szélcsatornás tesztelések alapján alakították ki, és 840 grammra szorították le a súlyát M-es méretben! Akár 28 mm-es gumikat is fogad, így rossz utakra simán fel lehet rakni a ballonosabb méretet. Mechanikus illetve elektromos váltórendszerekkel egyaránt kompatibilis.
A BH bringákat keresd az Ebikeshop-ban, ahol nem csak az elektromos kínálat érhető el, hanem a hagyományos gépeket is megvásárolhatod!
Rengeteg kérdés volt nyitott Bergenben az elit férfi időfutam vb előtt, a legkönnyebb talán pont arra volt a válasz, hogy ki húzhatja végül magára a nap végén a szivárványszínű trikót. A holland Tom Dumoulin toronymagas esélyes volt, és a dobogósokat sem volt nehéz megtippelni.
Azt viszont még a futam előtt is nehéz volt megjósolni, hogyan alakul az időjárás, ami jelentősen befolyásolhatta volna az eredményeket is. Az első indulók még csuromvizes úton kezdtek, de az idő javult, 3 óra környékén ilyen idő volt a belvárosban:
Az időfutam már bőven a start előtt elkezdődik, a bemelegítés szinte majdnem olyan fontos része, mint maga a verseny. A startdobogó mögötti részen is lehet görgőzni:
De az igazi profik a szerelőkamion előtt, magányosan készülnek, összpontosítanak a versenyre, a címvédő Tony Martin is csak maximum a saját tükörképét bámulhatta:
Persze előtte volt családi kupaktanács is, meg kellett ígérni, hogy apa jól fog menni:
Rohan Dennis hátán a tetoválás verseny közben sosem látszik, itt legalább megmutathatta:
Primoz Roglic-on a futam előtt is látszott a 100%-os összpontosítás, a szlovén versenyző kihozta a maximumot a napból második helyével:
A start előtt néhány perccel már mindenki teljesen beöltözve, időfutambukót felvéve várja a kőkemény menetet, ami lehet, hogy minden idők legrövidebb időfutam vb-je volt az elit kategóriában, de a végén a Mount Fluyen kaptatóját sokan becserélték volna plusz 10 kilométer síkra. Köztük Stefan Küng is:
Szó szerint utolsó simítások a bringán, mert sima szingóval illik elindulni egy versenyen:
A ruandai fiú korán rajtolt, így odafért a korláthoz a teljes saját szurkolótábora:
Az esélyesek közül Chris Froome annyira „zónában” volt, hogy majdnem lekéste a rajtot, de a dobogóról már szuperfókuszáltan gördült le:
A városi körök után – az időjárás mellett – a másik nagy kérdés az volt Bergenben, hogy ki cserél majd bringát a Mount Fluyen előtt. Nos, az utolsó kalapból csak Roglic tett így, de a kísérőmotorokon azért mindenkinek a koskormányos bringa volt fent:
A Mount Fluyen borzasztó nehéz 3 km-es, 10%-os emelkedőjén már újra esett az eső, amikor a legjobbak ráfordultak. Persze a norvég közönséget ez egyáltalán nem zavarta, rengetegen felmentek „Bergen Gellért-hegyére”. A Tour-Vuelta dupla után itt is dobogóra álló Chris Froome is kiemelte, hogy vb-n még nem ment ilyen közönség előtt:
Tom Dumoulin gyakorlatilag a bemelegítéstől kezdve magabiztos volt, és a pályán sem forgott veszélyben mai győzelme egy pillanatig sem. A verseny után elmondta, a hegyen arra kellett figyelni, nehogy kipörögjön a kerék a meredek, nedves kanyarokban, és ő is megköszönte a szurkolóknak a fantasztikus hangulatot:
A címvédő Tony Martin ért fel a hegyre utoljára, kilencedik lett. Lefelé is bringával jött, fél hét körül találkoztunk vele a városban:
A kerékpáros kiegészítők piaca is átalakulóban van, az új kerékpártípusokhoz és kerékpározási szokásokhoz friss fejlesztői szemléletre és termékekre van szükség. Az E-bike szektor dinamikus fejlődése az elkövetkező években tovább gyorsul, így jövőre a sok egyéb újdonság mellett a BBB már-már határtalannak tűnő kínálatában a e-kerékpáros közlekedést legjobban kiszolgáló felszerelések is megjelennek.
Az E-bike trend egy egész sor további fejlesztést von maga után. Gondoljunk a felszerelésre, ruházatra vagy mondjuk a sisakra! Aki nap, mint nap kerékpárral közlekedik, jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, célszerű, ha ruhája nem „szélfogó”, a holmija vízhatlanságot biztosító táskában „utazik”. A szellőzés helyett pedig inkább fokozott védelemre és a praktikus használatra hangolt sisak az ideális. A BBB évről évre fejleszti a mindennapos kerékpározást megkönnyítő hasznos kiegészítőit, lépést tartva a kor igényeivel. A lelkiismeretes, hozzáértő munka meghozza gyümölcsét: az új Indra Speed pedelec fejvédő idén Eurobike Award „Winner” díjban részesült.
A hazánkban is közkedvelt holland kerékpáros kiegészítő specialista széles termékpalettáján az Indra Speed egész biztosan megtalálja helyét és közönségét. Megfelel a legszigorúbb e-bike (NTA-8776) szabványnak, a törésteszten a motoros fejvédőket is „lepipálja”. A Dupla In-Mold szerkezet 8 nyílással kialakított Venturi légcsatornás szellőzéssel egészül ki. Az Omega Fit System bizonyítottan magas fokú kényelmet és pontos méretállítást tesz lehetővé. Az új BBB e-bike sisak a védelem, a szellőzés és a kényelem optimális egyensúlyát biztosítja, és bár kissé nehezebb, mint a legtöbb kerékpáros fejvédő, a motoros választékban könnyűnek számít. Az Eurobike Award zsűrit az Indra Speed rendkívül lenyűgözte!
Sisakfronton további 2018-as újdonság az ORE MTB modell. Rendkívül jó eltalált formája friss színvilággal párosul. Aki eddig kissé szürkének és unalmasnak tartotta a BBB fejvédő-kínálatot, vessen egy pillantást az új ORE sisakra! És ami a legfontosabb, a dizájn mellett van benne „kraft”, technológia és innovatív megoldás. A BBB az újdonsággal elsődlegesen a nehéz terepviszonyok közt tekerő MTB trail és enduro ridereket célozza meg, kihangsúlyozva, hogy a Double In-Mold szerkezet, a nagyobb tarkóvédelem és az erős sild sokat segíthet a komoly sérülések megelőzésében. Szerintünk a kedvező árfekvésnek, a profi TriFit állítórendszernek, az antibakteriális, mosható elsőrangú szivacsozásnak és nem utolsósorban az ellenállhatatlan megjelenésnek köszönhetően az ORE ennél szélesebb körben lesz népszerű: hobbi MTB kalandozástól a kerékpáros közlekedésig bárhol beválhat. Nálunk dizájnból és technológiából csillagos ötös!
Phalanx
A BBB jövőre a nyeregfejlesztésébe is beleerősít. Tavaly egy átfogó nyeregválasztás-koncepcióval jelentkezett, így a legtöbb BBB nyereg két vagy akár három szélességben kapható. Ezáltal a lehető legtöbb kerékpáros számára biztosít optimális ülőgumó alátámasztást, kényelmes illeszkedést. Most már nem kell az adott nyeregformának csak azért búcsút mondani, mert szélessége a személyes anatómiával nem kompatibilis: ki kell próbálni az adott modell egy szélesebb vagy keskenyebb változatát!
Echo
A BBB Echelon volt az úttörő a „sport” kategóriában, idén további két új modell kapja meg a „PLUS” tulajdonságokat. A Phalanx elsősorban országúti felhasználásra készül, 145/155/165 mm szélességben lesz elérhető, formája valószínűleg a jobb hajlékonysággal megáldott bicajosok számára lesz nyerő. Középső nyomáscsökkentő kialakítást kap, kemény, de rendkívül könnyű EVA-szivacsborítással és gyakori pozícióváltásra tervezett felülettel „felturbózva”. Az új Echo nyeregmodellt döntően MTB felhasználásra szánja a holland márka, az új Phalanx-nál kissé vastagabb EVA-szivacsréteggel, stabilitást elősegítő formával, ellenállóbb borítással és kialakítással párosítva. A már említett középső vájat a két modell között megegyezik, a 265 mm hossz, a karbonnal erősített szerkezet és a Cro-Mo pálca úgyszintén. Az Echo 145 és 155 mm szélességben készül, valójában azonos szélesség mellett nagyobb ülőfelületet biztosít, mint a „road” testvérmodell.
A PLUS-koncepció a komfortnyergek esetében is elérhető…
A „PLUS” koncepció a komfortnyergek választékában is visszaköszön, illetve itt is történtek fejlesztések. A többféle szélességben kapható BSD-111 és 112 modellnek lesz bőrborításos és anatómia nyílás nélküli változata is, így mindenki megtalálhatja szélesség kényelem tartósság szempontjából a megfelelő túra/városi nyerget. A képlet tehát felhasználástól függetlenül igen egyszerű: állapítsuk meg, hogy a BBB nyeregválasztékból melyik modell passzol kerékpáros stílusunkhoz és anatómiánkhoz, mérjük meg az ülőgumó-távolságot, majd válasszuk ki a legmegfelelőbb PLUS-variánst. A BBB rendszerrel biztos a siker!
A BBB immár egy évtizede kínál színvonalas, hatékony működést és megbízhatóságot kínáló pumpákat. 2018-ben új minipumpával bővül a széles paletta. A Samurai (BMP-50) 6061 T6 aluötvözetből precízen megmunkált kialakítást és a pumpatestből kihúzható tömlőcsatlakozást kap. Mechanikája két üzemmódot biztosít, a két funkciót a pumpatesten lévő kapcsolóval választhatjuk ki. Működtetése a következő: a profi, mindkét szeleptípust kezelő TwistHead szelepcsatlakozót rácsavarjuk a szelepre, kiválasztjuk a „nagy térfogat” üzemmódot, amely néhány nyomásra megtölti a tömlőt. Majd a „nagy nyomás” funkcióra kapcsolva fokozhatjuk a belsőben lévő nyomást a kívánt értékig. Ez lehet akár 9 Bar, tehát az új Samurai nemcsak montisok számára ajánlható. A pumpahossz mezzseb-kompatibilis (210 mm), tömege pedig 123 gramm. Vázra is szerelhetjük, a gyönyörű kidolgozásnak köszönhetően kerékpárunk dísze lehet!
A BBB a kerékpár-világítás terén is letette már névjegyét. Az új SPY (BLS-127) sokrétű felhasználásával tűnik ki a sűrű piaci mezőnyből. A SpyCombo első és hátsó lámpaegységből áll, amely külön-külön – a hagyományos módon – a kormányra és a nyeregszárra „gumizható”. A két egységet a köztes sisakkonzol-elembe illesztve pedig egy előre-hátra világító fejlámpát kapunk. A SPY Lítium akkuja USB-ről tölthető (még töltöttség-kijelzőt is kapott), de elérhető elemes változatban is (BLS-121, 122), illetve a két lámpatest külön-külön is megvásárolható (BLS-125, 126). Egyben vagy külön, bicajra vagy sisakra, akkus üzemmóddal vagy elemessel… a SPY minden igényt kielégít. A fényerőre és a megbízhatóságra sem lesz panasz: az ultrafényes LED-fényforrás vízhatlan házban várja a bekapcsolást.
A jövő évi BBB szemüveg-kollekcióban bemutatkozó Avenger (BSG-57) a kényelmes viseletet ötvözi a széles periférialátással, enyhén futurisztikus megjelenéssel „megspékelve”. A lencsecsere a BBB-től megszokott módon a pillanatok műve, így egy rövid pihenő során a szűrőfaktor a fényviszonyok szerint átalakítható. Természetesen az Avenger fotokromatikus lencsével is kapható, ez esetben ritkábban fogjuk ezt a funkciót használni. A Grilamid keret a hasonlóan széles látómezőt biztosító Summit és Fullview modellek esetében már bőven bizonyított, felveszi a fej formáját, erős, de mégis könnyű. Mindennek tükrében szerintünk nem csak országútisok fogják a szívükbe zárni az új modellt.
A BBB-palettán továbbra is szereplő „szemcsik” a profi kerékpársportban is bizonyítottak. Korábban a Quick-Step sztárjai, most pedig a francia FDJ csapat kiválóságai használják ezeket – és ami a legfontosabb, teljes megelégedéssel! (Saját házunk táján körülnézve az SVS PRO Team is BBB szemcsikkel és sisakokkal hajt!) A BBB fejlesztők egyértelműen tisztában vannak az eltérő igényekkel, anatómiával, így mind a funkció, mind a kialakítás és illeszkedés szempontjából számos szemüvegmodellt kínálnak – kiegészítve a lehető legfejlettebb alapanyagokkall és modern technológiákkal. A 2018-ra megújult BBB Impress sorozat (BSG-58) pontosan illeszkedik a hollandok hitvallásába: a friss dizájnnal alternatívát biztosít annak érdekében, hogy mindenki magtalálja a számára legideálisabb felszerelést.
A BBB szponzoráció nem merül ki a szemüvegekben és a sisakokban. Idéntől a holland kiegészítő specialista szállítja a szereléshez és karbantartáshoz szükséges felszerelést a World Tour sorozatban szerepelő FDJ és Dimension Data csapatok számára. Amikor a csapatszerelő jövőre lánckeréksort cserél Thibaut Pinot vagy Mark Cavendish bicaján, azt az új T-Rex láncostorral teszi (BTL-122). Nem is igazán ostor, mivel rögzítő fogóként markolja meg lánckereket, így használata gyors és praktikus. Ez jól jön mind a WT-versenyek során, mind az otthoni szereléseknél. A szerszám bármilyen fokozatszámhoz passzol, így nemcsak a versenyzők alatt teljesítő legújabb meghajtásrendszerekkel kompatibilis.
További újdonság a Maxifold marokszerszám-sorozat (BTL-141), amely három méretben áll rendelkezésre, ennek megfelelő funkciószámmal, természetesen kiváló minőségű hőkezelt alapanyagból, praktikus ergonomikus kialakítással. A Torxfold (BTL-143) az előbbi modell Torx-szerszámos változata, nem kevesebb, mint 8 T-funkcióval felvértezve (T9, T10, T15, T20, T25, T27, T30, T40). A minőségi kidolgozás, az erős alumíniumház természetesen itt is dukál. A BBB belső nélküli kerekekhez kínálja az új Tubeless Kit sorozatot (BTI-150/151/159), amely az egyre terjedő országúti rendszerekhez is alkalmazható. Jól mutatja a BBB széles szerszámkínálatát, hogy segítségével immár bármilyen szerelés megoldható akár a profi versenyzés színvonalán!
Nem egyszerű feladat a gyári fékbetéteknél jobbat, megbízhatóbbat készíteni. Az alkatrészgyártók rengeteg energiát fektetnek ezek kifejlesztésébe, emellett gazdaságosan nagy szériában állítják elő ezen alkatrészeket. Persze a BBB sem ma váltotta ki az ipart, alapítása óta kínál kiváló fékbetét-alternatívát a legtöbb rendszerhez, jövőre pedig további hiánypótló, hasznos termékekkel jelentkezik. Ilyen a speciálisan e-bike használatra tervezett tárcsafék-betét, illetve a 4in1 V-fék, amely minden körülménynek megfelel (BBS 27-28-29).
Az e-bike-specifikus kínálat a láncoknál és a fogaskoszorúknál is megjelenik. Ez alig meglepő hír a szegmens dinamikus fejlődését elnézve: ha minden igaz néhány év múlva minden második eladott bicaj elektromos motorrásegítést kínál, és mint tudjuk, a fékbetét és a meghajtás „kopóalkatrész”. Remélhetően a nagyvárosok közlekedési struktúráját átalakító pedelec kerékpárok valóban sok használatot látnak a jövőben, a BBB pedig bölcsen elé megy az üdvözítő folyamatnak!
Minőségi markolat és kulacstartó nemcsak e-bike-ra kell, hanem minden bicajra. Mivel a gyártók az előbbi esetében ritkán választják az igényesebb, anatomiai szempontok alapján tervezett darabokat, jó ötlet mihamarabb beszerezni egy kézre álló, megfelelő tapadást biztosító modellt. A BBB ezen a téren is minden igényt kielégít, majdnem minden felhasználásra és stílushoz kínál ideális markolatot. Ilyen az új BHS 95-96 modellpáros. Az új BBC-40-es kulacstartó is minden bizonnyal hasznos tagja lesz a BBB kínálatnak, oldalra történő kulacskivételt biztosít, ráadásul jobbos és balos egyben. Kis vázméretek esetében, illetve e-bike-on az akkuelhelyezés miatt elengedhetetlen, lévén a kulacs csakis így kezelhető menet közben, praktikusan. Balkezesek áldani fogják a BBB fejlesztők figyelmességét!
Az új 2018-as BBB kiegészítők hosszú sorában a Go-Pro és Garmin tartót integráló kormányszárak (BHS-09/37/91) mindenképpen említést érdemelnek. Letisztultabb megjelenést és több helyet biztosítanak a kormányon, nem utolsósorban beszerzésük lényegesen olcsóbb, mint az említett márkát saját alternatívái. A technika fejlődésével természetesen lépést kell tartani, így a BBB jövőre új iPhone 7-es telefontartóval is jelentkezik (BSM-04). Az eddigi konzolváltozat visszhangja rendkívül jó volt, praktikus is biztos megoldást jelent az okostelefon bicajra applikálásához.
Meglepő módon az „utazó nemzet” házi márkája eddig nem foglakozott túratáskákkal. A BBB nyereg- és váztáskái közkedveltek, így logikus lépés volt a hollandoknak ilyen irányba szélesíteni a palettát. A BSB-141/142/143/132/133 modellekből álló sorozat többféle méretet biztosít, praktikus gyorsrögzítéssel, általános kerékpáros közlekedéshez, ingázáshoz, rövidebb vagy hosszabb bicajos kalandozásokhoz.
A lehengerlő 2018-as BBB választékot elnézve tekintsünk vissza a kezdetekre! Két évtizede jelent meg a holland márka a kerékpáros kiegészítők piacán, mindössze néhány fékbetéttel és szemüveggel. Mára a két kategóriából több mint 40 lett, amely lefedi a bicajos kiegészítő felszerelés teljes spektrumát. Ráadásul több mint 1500 magas minőségi színvonalú terméket kínálnak mind a profi, mind az amatőr kerékpárosok számára. Ez valódi sikertörténet a kerékpáriparban!
Miközben az országúti világbajnokság legjobbjai a csapatidőfutamra készültek, kattintottunk pár képet a legjobbak kronógépeiről. Lássuk milyen technikával megy majd holnap Dumoulin, Froome és a többiek.
Tom Dumoulin Giant Trinity-je
Általánosságban elmondható, hogy a nagy gyártók többsége már a teljes integráció jegyében készíti a kronógépeket. A kedvező légellenállás jegyében a bowdenek, vezetékek nem csak a vázon-, hanem a kormány-kormányszár egységen is belül futnak, sehol semmi nem lóg ki.
Chris Froome Pinarello Bolide-ja
Ugyanez igaz a fékekre is, elöl általában a villaszárakba/hoz integrálják az alkatrészeket, szerkezeti egységként funkcionáló aerodinamikus borítóelemmel. Hátul vagy hasonlóan járnak el, vagy lent a középrész mögött található a fék.
Rohan Dennis BMC timemachine01-je
A mezőnyben használt bringákon talán még nem, de kronógépeken egyöntetű az elektronikus váltórendszer használata, hiszen így a kormányról és a kormánytoldalékokról is lehet váltani.
A lánctányérok kiosztása a legtöbb versenyzőnél 56-44 volt a csapatidőfutamon, de valószínűleg felkerülnek majd holnap az 58-as lánckerekek is, többen használtak ilyet már vasárnap is.
Az áttétel-variációknál egyébként azt is figyelembe veszik, hogy a legtöbbet használt áttételnél legyen a legegyenesebb a láncvonal, így csökkentve a súrlódást, az emelkedőhöz úgy választanak kistányért, hogy a pályán a hátul várhatóan használt foggal ez megvalósuljon.
Ami az utóbbi években megfigyelhető tendencia, hogy időfutamon is egyre ballonosabbak a gumik, Dumoulinék bringáira például már 25-28-as Vittoria Corsa-k vannak felragasztva. Mérések is igazolják, hogy a szélesebb felnikkel és ballonosabb gumikkal nemhogy nagyobb lenne, inkább alacsonyabb a gördülési ellenállás.
Érdekes az is, hogy a gyártók az időfutamgépeket kisebb gyakorisággal újítják meg, pedig itt számítanak leginkább a megspórolható Wattok. Eladás szempontjából viszont sokkal kisebb számokat produkálnak a kronóbringák, így inkább az országútikról szólnak a PR cikkek…
Ha megnézzük, Dumoulin Giant Trinity-je, vagy Chris Froome Pinarello Bolide-ja is kb. 4 éve a piacon van apróbb módosításokkal, akárcsak a Quick Step Specialized Shiv-je.
Egy időfutambringán még mindig a kerékpáros bringán elfoglalt pozíciója nyom a legtöbbet a latban a légellenállás szempontjából, ezt pedig a szokásos paramétereken kívül a könyöklők és a kormánytoldalékok minél pontosabb beállításával lehet megvalósítani.
Hiába a Team Sky a legegységesebb csapat a profik között, a kronógépeken látszik, hogy a kronógépeken mindenkiné eltér a cockpit valamiben, alkattól és egyéni ízléstől függően.
Akik új modellel rukkoltak elő idén a csapatidőfutam dobogósai közül, a BMC csapata. A BMC timemachine 01 fel is vonultat olyan megoldásokat, amit a többiek nem, ezekről bővebben is írtunk 2018-as BMC bemutatónkban.
A kerékpár első része az integráció jegyében épült, ezáltal próbálták csökkenteni a légellenállási együtthatót. A Profile Designs által gyártott egyedi könyöklő és időfutam kormány teljesen egybesimul a villával.
A fékek a villába integráltak, ami bár aerodinamikailag előnyös, fékerő szempontjából nem feltétlen optimális, így a felsőcsőbe még egy fékerőt növelő mechanizmus is bekerült.
Chris Froome kerékpárja továbbra is az Osymmetric lánctányérokról tűnik fel messziről, a kenyai-brit versenyző számára hatékonyabbá teszik a hajtást ezek.
A Pinarello Bolide hiába négy éves, integráció szempontjából még ma is megállja a helyét, és ez igaz a Giant Trinity-re is. Az UCI szabályok pedig szigorúak, érdemben nem nagyon lehet tovább csökkenteni a légellenállást, mint amennyire ezt már megtették 2017-re.
Lehet persze vitatkozni, hogy egy-egy megoldással milyen szituációban hány Wattot spórolhatunk, de egy dologban megegyezhetünk, holnap nem a bringán (vagy az emelkedő előtt a bringacserén) fog múlni.
