Home Blog Page 221

Lendülj formába, szerezz energiát BCAA fogyasztásával!

Ma már sokan élik tudatosan az életüket, és figyelnek oda a táplálkozás mellett a testmozgásra is, ám az állandó időhiány, a nagyfokú leterheltség nem könnyíti meg senki dolgát. Mit tehetsz, ha a reggeli edzés után alig marad erőd folytatni a napot? Vagy ha az időzavar miatt nem fér bele a 24 órába az edzés? Vagy hiába diétázol, nem mozdulnak a zsírpárnák a hasadról?

Jó hírünk van! Létezik olyan táplálékkiegészítő, amely megoldást jelent minden problémádra, ez a misztikusan hangzó BCAA. Hogy mi is ez és milyen hatásai vannak, cikkünkből kiderül.

Miért van szüksége a szervezetünknek aminosavakra?

 Az aminosavak szervezetünk építőköveinek, a fehérjéknek az építőelemei. A BodySelect Premium Supplements aminosav készítményei biztosítják, hogy rendszeres fizikai terhelés, sporttevékenység mellett is rendelkezésedre álljon a szükséges mennyiség.

Fehérjék szükségesek többek közt az inak, izmok, kötőszövetek, a csontok, a haj, a bőr felépítéséhez, a hormonokhoz és az enzimekhez, de az immunrendszer felépítésében, a különböző transzport folyamatokban is szerepet játszanak. Biztosítják a sav-bázis egyensúlyt és az érrendszer rugalmasságát.

A szervezet kb. 14-16%-át alkotó fehérjék 20-féle aminosavból épülnek fel, ezeket a táplálékaink biztosítják. Ebből 9 nélkülözhetetlen, ún. esszenciális aminosavat a szervezet nem képes elegendő mennyiségben előállítani, így pótlásukról a táplálkozás révén gondoskodni kell.


Mi az a BCAA?

A BCAA mozaikszó, elágazó láncú aminosavakat jelöl. A BCAA 3 esszenciális aminosavat tartalmaz: a leucint, az izoleucint és a valint. Ezek nélkülözhetetlenek a szervezet számára, de mivel előállítani nem képes, táplálékokból kell pótolnunk. Sok esetben ez sem elegendő, ilyenkor lépnek be a képbe az étrend-kiegészítők.

Az izomzat 35%-a BCAA aminosavakból épül fel, vagyis a sportolók számára kiemelten fontos a megfelelő mennyiség bevitele. Amennyiben nem kerül be elegendő a szervezetedbe, a teljesítményed nem fog növekedni, rosszabb esetben izomkárosodást is szenvedhetsz, mert az izomzat elkezdi önmagát felélni.

A BCAA sokoldalú aminosav-együttes, a zsírégető, izomtömeg-növelő hatás mellett fizikai és szellemi teljesítményfokozó is. Egyensúlyba hozza a vércukorszintet, ezáltal nem leszel éhes, így tovább segíti a fogyókúrádat amellett, hogy megszabadít a hasi zsírtól is.

Hogyan szedd a BCAA-t a hatékonyság érdekében?

A megfelelő mennyiségű fehérjét elsősorban a táplálékokból kell pótolni, a fehérje táplálékkiegészítők abban az esetben szükségesek, ha valamely oknál fogva megnő a szervezet fehérjeigénye. Azokban az időszakokban, vagyis fokozott sporttevékenység esetén, amikor fennáll az izmok lebontásának veszélye, BCAA szedése lehet szükséges.

Edzés előtt bevéve teljesítményfokozó, valamint segít az izomépítésben. Edzés közben a nagy igénybevételnek kitett izmokat célozza, edzés után pedig újratölti a glikogénraktárakat, gyorsítja az izomregenerációt. Nagyon jól hasznosul, ha valamilyen fehérjeforrással kombinálod.

(X) Támogatott tartalom

Ezekben a sportágakban nyújthat legális előnyt a lézeres látásjavítás

Van egy módszer, ami bizonyos sportágak esetében nagy mértékben hat a teljesítményre, de nem minősül doppingnak. Úgy hívják, hogy lézeres látásjavítás. Aki rendszeresen sportol, esetleg élsportoló, annak mindenképp érdemes elgondolkodnia ezen a csúcstechnológián alapuló eljáráson – mutatjuk is, miért.

Általában minden sportnál előny, ha jobban lát az ember, legyen szó akár hobbi-, akár élsportról, de van pár olyan sportág, ahol kifejezetten előnytelen a rossz látás és hatalmas teljesítménybeli ugrást eredményezhet a lézeres szemműtét.

Alapvetően minél jobban látunk, annál könnyebb egy pontra fókuszálni, és annál távolabbra tudjuk tolni a fókuszpontot. Gondoljunk csak a sportlövőkre. Az eltalálandó célok a versenyeken 25-300 méter távolságra helyezkednek el, sőt akár mozoghatnak is. Bár a szemüveg és a kontaktlencse nyújthat némi segítséget, a valóban éles látást a lézeres szemműtét segíthet elérni.

Sportolás közben szintén nagy szükségünk van a periférikus látásra. Jó példa erre bármelyik csapatsport, hisz mondjuk a kézilabdapályán nincs idő forogni, hogy megtalálja a játékos a csapattársait vagy a labdát.

Vannak sportolók, akik egy darabig igyekeznek szemüveggel vagy kontaktlencsével orvosolni a helyzetet, de bizonyos sportok nem (vagy csak nehézkesen) űzhetők szemüvegben, a kontaktlencsénél pedig ott van a koszos kézzel szemdörzsölés és a gyulladás, illetve a lencse kiesésének veszélye. És ki szeretne ilyenekkel foglalkozni verseny vagy meccs közben?

Jöjjön is azoknak a sportágaknak a felsorolása, amelyek esetében határozottan ajánlott a lézeres szemműtét a kontaktlencse viselés helyett.

Labdajátékos csapatsportok

Ebbe a kategóriába esik például a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, az amerikai futball és a röplabda. A nagyméretű pálya és a sok játékos miatt előny, ha minél jobban látunk, viszont a szemüveg és a kontaktlencse veszélyes lehet az ütközések miatt. Ugyanez igaz mondjuk a jégkorongra is, hisz ott olykor még a pályát körülvevő plexi is törik, nemhogy egy szemüveg.

Tenisz

A tenisz nem kontaktsport, viszont a viszonylag kicsi, gyors labda miatt éles látás kell ahhoz, hogy pontosan találja el az ember az érkező labdát. Természetesen a nap se segít sokat, főleg a szervák előtti labdafeldobásnál, de ez inkább azoknak jelenthet problémát, akik szürkehályoggal is küzdenek.

Vízi sportok

Szemüveget, kontaktlencsét viselni vízben nem túl okos döntés, hisz a szemüveg az első pillanatban elhomályosodik a vízcseppektől, a kontaktlencse a strandvízzel kombinálva pedig igen látványos gyulladást okozhat. Létezik dioptriás úszószemüveg, de egyrészt nem túl kedvező az ára, másrészt ha a rossz látású úszó a hossz végén leveszi az úszószemüveget, még el is kell botorkálnia a “szárazföldi” szemüvegéig. Vízilabdások esetében a szemüveg szinte kizárt, de a kontaktlencse is igen veszélyes lehet egy-egy kevésbé szabályos szituációban.

Küzdősportok

Amellett, hogy egy küzdelem során nem árt látni az ellenfél éppen elindított mozdulatát, szörnyen balesetveszélyes lehet a szemüveg és a kontaktlencse is. Ezért azoknak, akik a küzdősportot választották, ideális megoldás lehet a lézeres látásjavítás, viszont mivel többféle eljárás közül lehet választani, mindenképpen ki kell kérni az orvos véleményét azzal kapcsolatban, hogy az adott sport űzése esetén melyik eljárás alkalmazható!

Akit már régóta zavar a rossz látása sportolás közben, jelentkezzen be egy alkalmassági vizsgálatra a Focus Medicalba, sőt a játékvezetőknek is azt javasoljuk, hogy ha unják már a “szemüveget a bírónak” bekiabálásokat, akkor gondoskodjanak lézeres szemműtéttel az éles látásukról!

(X) Támogatott tartalom

24 éves korában elhunyt Olivia Podmore új-zélandi pályakerékpáros

Fotó: Getty Images: Michael Bradley

A riói olimpián Új-Zélandot képviselő sprinter, Olivia Podmore tragikus hirtelenséggel elhunyt. A 24 éves sportoló minden jel szerint öngyilkos lett.

Fotó: Getty Images: Michael Bradley

Holtan találták cambridge-i otthonában Olivia Podmore-t, az új-zélandi pályakerékpáros még csak 24 éves volt. Podmore 2016-ban hazáját képviselte a riói olimpián és ezenkívül számos világkupán vett részt sprint, csapat sprint és keirin számokban, a tokiói olimpián viszont nem volt lehetősége rajthoz állni.

A halálának okát egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, de az instagramra kitett bejegyzése alapján (amit később törölt) erősen valószínűsíthető, hogy az olimpikon öngyilkos lett. Ezt támasztja alá, hogy egyesek szerint kvalifikálta magát Olivia Podmore a tokiói olimpiára, de végül nem nevezték.

„A sport csodálatos kiút oly sok ember számára, küzdelem, egy örömökkel teli harc. Az érzés, amikor nyersz, semmi máshoz nem hasonlítható, de az érzés, amikor veszítesz, amikor nem választanak ki, még ha kvalifikálod is magad, amikor megsérülsz, amikor nem felelsz meg a társadalom elvárásainak, mint például a saját ház, házasság, gyerekek, mert mindent a sportnak próbálsz adni, szintén semmi máshoz nem hasonlítható.”

Nagyon sajnálatos amikor egy sportoló mentális betegségekkel küzd és végül a legrosszabb megoldást választja… 🙁

A Team UAE lesz a jövő év egyik legerősebb csapata?

Szinte naponta új igazolást jelent be a Team UAE, Almeida után, Soler, Ackermann és Hodeg szerződtetését is bejelentette Pogacar csapata.

Egyre jobban úgy tűnik, hogy a Team UAE vezetése sértésnek vette az idei Tour de France-on amikor gyengének nevezték a csapatukat, és többen azt állították, hogy Pogacarnak csapat nélkül kell megnyerni a Francia Körversenyt. Válaszul sorra jelentik be az igazolásokat, elsőként Pogacar extrém szerződéshosszabbításáról lehetett olvasni, aztán Almieda hosszútávra leigazolása jelentett nagy hírt, ezután újabb összetett menő vagy a hegyekben is használható segítő lesz 2 évig az UAE kerekese Marc Soler személyében. A spanyol kerékpáros már sokat mutatott a múltban, de ritkán kapta meg a Movistar bizalmát így az igazán nagy siker még hiányzik a pályafutásából, amit az UAE-ben megszerezhet.

Ezenfelül úgy tűnik, hogy nem csak a nagy három hetesek összetett győzelmében gondolkozik a Team UAE, ugyanis két sprintert is leigazoltak az elmúlt pár napban, ami azt mutatja, hogy a hajrákban is szeretnének sikereket elérni. Pascal Ackermann biztosan hasznos tagja lesz a csapatnak, a német a világ egyik legjobb sprintere, aki már a Giro d’ Italián is nyert sprinttrikót. A másik friss igazolás Alvarado Hodeg, aki a kisebb versenyeken tudja a győzelmek számát növelni.

A 2022-es szezon biztosan érdekes lesz, Pogacaron túl is várhatóan számolni kell a Team UAE-vel egyre több versenyen. Valójában az az igazi kérdés, hogy eddig miért nem építettek nagyon erős csapatot az arabok, hiszen a pénzügyi lehetőségeik szinte korlátlanok az országúti kerékpározás világában.

Alemidával erősít a Team UAE: újabb hosszútávú szerződés az arab csapatnál

A Team UAE egy újabb fiatal kerékpárost szerződtetett hosszú távra, Joao Almeida 5 évre írt alá Pogacar csapatával.

Az országúti kerékpársportban nem megszokott módon építi a csapatát a Team UAE, emlékezhetünk rá, hogy pár nappal ezelőtt Tadej Pogacar extrém hosszú szerződéshosszabbításáról írtunk, ami jól mutatja, hogy hosszútávon gondolkoznak a csapatnál és még sokáig szeretnének harcban lenni a sárga trikóért a Tour de France-on. Nem telt el sok idő és egy újabb hosszú időre megkötött szerződésről számolhatunk be, Joao Ameida 5 évre írt alá a Team UAE-vel, ami azt jelenti, hogy 2026 végéig tagja lesz a portugál a csapatnak.

Almeida a tavalyi Giro d’Italián robbant be a köztudatba, amikor sok-sok napon át viselte az összetett elsőnek járó rózsaszín trikót, senki nem számított arra, hogy ennyi napig képes lesz megőrizni a vezetést, de a kemény küzdeni tudásával hívta fel magára a figyelmet. Az idei Girón már nem esélytelenként állt a rajthoz és végül a 6. helyen végzett az összetettben, de előrébb is végezhetett volna, ha nem kell segítenie a gyengélkedő Evenepoelt. Már ekkor tudni lehetett, hogy szezon végén elhagyja a Deceuninck – Quick Step csapatát (pontosabban nem kap szerződéshosszabbítást), valószínűleg ezért sem ő volt az Olasz Körversenyen a kezdetektől az első számú versenyző a csapatban. A Team UAE látott fantáziát a fiatal portugálban és hosszútávra elkötelezték magukat mellette. Almeida alkalmas többheteseken összetett menőnek, de akár segítője is lehet a kétszeres sárga trikós Tadej Pogacarnak. Az utóbbi ráférne a csapatra, hiszen a Team UAE nem igazán volt nevezhető a legerősebb csapatnak a Touron és Pogacar sokszor maradt segítő nélkül.

Az átigazolásokat megnézve látszik, hogy folyamatosan erősít az UAE, a végtelen anyagi forrásaikra tekintve nem kizárt, hogy pár éven belül ők lehetnek a világ egyik legerősebb csapata.

Nagy küzdelem omniumban az olimpián: brit győzelem, Viviani bronz

A tokiói olimpián a pályakerékpáros versenyek közül az omnium is izgalmas küzdelmet hozott, az előző olimpia aranyérmese Elia Viviani a pontversenyben lépett előre a dobogóra, de az utolsó körökben az addig biztosnak tűnő ezüstöt elvesztette és végül csak a bronzérem maradt az olasznak. Az aranyat magabiztosan a brit Matthew Walls szerezte meg.

A pályakerékpáros versenyek egyik legizgalmasabb és legösszetettebb száma az omnium, ahol négy különböző futamban küzdenek meg egymással a versenyzők, és a legjobbak között gyakran találkozni az országútról ismert kerékpárosokkal, pl 2016-ban Elia Viviani nyerte az olimpián az omniumot és most is ő volt az egyik esélyese.

Scratchben (véghajrás mezőnyverseny) többen megcsinálták a körelőnyt és az összetettben a Bora-Hansgrohe brit kerékpárosa Matthew Walls állt az élre. A tempó versenyt Jan Willem van Schip nyerte, mellyel feljött a holland holtversenyben az első helyre. Viviani olimpia-győzelmi álmai ezzel márt kezdtek szertefoszlani, mert a két szám után csak a 11. helyen állt az olasz bringás (szívesen írnánk sprintert, de pályakerékpárban az országúti sprinterként megismert Viviani csak állóképességi bringásnak számít, semmiképp sprinternek).

Az eliminációban (minden 2. körben kiesik a sprinten az utolsó), eljött az olasz kerékpáros ideje, az öt évvel ezelőtthöz hasonlóan megnyerte ezt a számot, de Walls végzett a második helyen, akin így túl sokat nem tudott hozni Viviani, sőt a többiekhez képest nőtt a brit előnye, aki így nagyon jó helyről kezdhette meg az utolsó számot, a mindent eldöntő pontversenyt.
A pontversenyben a rajttól kezdve megindultak a támadások, de a legjobbak nagyon szépen kontrollálták a versenyt. Viviani is tudott körelőnyt szerezni, ami Wallst nem igazán zavarta, mert bőven volt előnye a britnek az összetettben, viszont ezzel Viviani feljött a második helyre és Benjamin Thomas-val volt nagy harcban az ezüstért. Sokáig úgy tűnt, hogy megvannak a dobogósok, de az utolsó körökben az új-zélandi Campbell Stewart indult meg egy körelőny reményében, Walls csak Vivianit figyelte, és az olasz is a britre figyelt, így későn vette észre Stewart akcióját, aki az utolsó körben megcsinálta a második körelőnyét, amivel megszerezte az összetettben a második helyet, Viviani pedig visszacsúszott a 3. helyre. Walls aranyát senki sem veszélyeztette, aki ezzel megszerezte az omnium olimpiai-bajnoki aranyát.

Peter Sagan a TotalEnergies-ben folytatja!

Most már hivatalos, a háromszoros világbajnok Peter Sagan 2022-ben és 2023-ban a TotalEnergies versenyzője lesz.

Pár napja arról írtunk, hogy Peter Sagan elhagyja a Bora-Hansgrohe csapatát, 5 év után vált csapatot a háromszoros világbajnok versenyző. Akkor még csak pletykáltak arról, hogy Sagan a TotalEnergiesbe igazol, ma viszont hivatalosan is bejelentették, hogy a szlovák kerékpáros a francia prokontinentális csapatban folytatja. Sagan viszi magával tovább a Specializedot, mint kerékpárszponzort, így jó eséllyel az amerikai márka állja a háromszoros világbajnok fizetésének jelentős részét. A TotalEnergies a szerződtetés kapcsán arról beszélt, hogy Sagan leigazolása remélhetőleg segít a csapatnak megszerezni a worldtour licencet az elkövetkező években, tehát a nevén felül eredményekre is szüksége lesz a francia csapatnak.

Világrekordok és érthetetlen bukások a pályaversenyen az olimpián

Olasz világcsúcs férfi csapat 4000 méteren az elődöntőben, a dánok a másik ágon elgázoltak a briteket és így jutottak be a döntőbe, a nőknél csapat 4000 méteren az ezüstérmes britek estek el a célba érkezés után.

A pályaversenyek 2. napja nagyon érdekesen alakult az olimpián, gyakorlatilag folytatódott az előző nap elkezdődött furcsa esések és rekordok sorozata.

A férfiak 4000 méteres csapat üldözőversenyében az elődöntőben az egymás ellen küzdő Új-Zéland és Olaszország  válogatottja is világcsúcsot hajtott, az utolsó körökben még a szigetországiak vezettek, de Filippo Ganna a végén három kört vezetett, mellyel folyamatosan csökkentette az olaszok hátrányát és végül győzelemre és világcsúcsra (3:42.307) vezette a csapatát.
A másik elődöntőben a britek és a dánok csaptak össze, ahol a dánok komoly előnnyel vezettek már a britekkel szemben, az utolsó körökben már mindkét csapat csak 3-3 fővel volt versenyben, amikor a britek egyik versenyzője egy rossz váltás miatt leszakadt a többiekről és elég nagy hátrányba került. A dánok vonata utolérte a leszakadt britet, viszont az aero pozícióban haladó dán első ember nem vette észre az előtte jóval lassabban haladó kerékpárost és gyakorlatilag belerohant. Szerencsére a csapattársai jobban figyeltek és ők ki tudták kerülni a két eleső a bringást. A döntőbe a dánok kerültek, mert utolérték az ellenfelüket. A bronzért Ausztrália és Új-Zéland fog megküzdeni.
A dánokhoz kapcsolódik még, hogy a kvalifikációban kinesio tape-et (vagy ahhoz hasonló szalagot) használtak a sípcsontjukon, ami aerodinamikai előnyt jelenthet, ezért a britek kérték az UCI-t, hogy zárják ki a dán csapatot, de a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség csak figyelmeztette a csapatot és a mai napon már nem is használták a szalagot (tehát egyértelmű, hogy nem sérülés miatt viselték).

A bukás a nőket sem kerülte el, a csapatüldözéses versenyen a brit válogatottal történt egy különös eset, a célbaérkezés után a csapattársak örültek az eredményüknek és egyikük a nagy örömködésben nem vette észre az előtte haladó csapattársát, akibe belehajtott. Mindketten meglepődtek a videó szerint. A britek végül a második helyet szerezték meg a német válogatott mögött, akik új világcsúcsot (4:06.166) állítottak fel.

Jövőre már új kerékpáros útvonalakon lehet közlekedni a X. kerületben

Gyors és biztonságos kerékpáros kapcsolatok jöhetnek létre Kőbányán annak köszönhetően, hogy kiépítik a kerület kerékpárút-hálózatának hiányzó szakaszait. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában (Tenders Electronic Daily, röviden TED) augusztus 2-án jelent meg a kivitelezési munkákra vonatkozó ajánlati felhívás.

 

A X. kerületi beruházás tervezésekor fontos szempont volt, hogy a mindennapi ügyintézés, a munkába, az óvodába és az iskolába járás kerékpárral közlekedve is mindenki számára elérhető legyen. A tervekben ezért övezeti sebességcsillapítás, gyalog- és kerékpárút kialakítása, útburkolati jelek felfestése, valamint kerékpársávok kialakítása is szerepel.

A kőbányai kerékpárút-hálózat hiányzó szakaszainak kiépítésével gyors és biztonságos kapcsolatok jöhetnek létre a kerületen belül és más városrészekkel. Így csaknem 10-15 perc alatt elérhetők lesznek a Kőbánya központjában lévő köz- és oktatási intézmények, a Szent László tér, üzletek, a jelentősebb közlekedési csomópontok és a kerület zöld övezetei – Óhegy park, Rákos-patak – is.

 

A tervekben szereplő kerékpáros szakaszok összekötik a X. kerületet a szomszédos kerületek már meglévő hálózataival. Az Örs vezér téri, a Határ úti, valamint a kőbánya-kispesti főbb közösségi közlekedési csomópontokhoz, valamint az ott lévő bevásárlóközpontokba negyedórán belül, míg a Kálvin térre akár 25 perc alatt el lehet jutni a Kőbányai út mentén.

Eredményes közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően a munkák várhatóan idén év végén kezdődhetnek, és 2022 év végén fejeződhetnek be.

 

Tovább nőhet az alternatív közlekedési eszközök aránya
a fővárosban

A kőbányai beruházás egy nagyobb fejlesztési program része. Az Európai Unió támogatásával a Versenyképes Operatív Program (VEKOP) keretében összesen bruttó 8,39 milliárd forint jut arra, hogy kerékpárosbaráttá alakítsák a fővárosi úthálózatot. Eredményes közbeszerzési eljárás esetén ebből a BKK a X. kerületben – tartalékkerettel együtt – bruttó 1,02 milliárd forint támogatást tud felhasználni. A BKK a kis- és középvállalkozások előnyben részesítése, továbbá az ajánlattevői kör szélesítése miatt 11 részre bontva biztosít ajánlattételi lehetőséget a közbeszerzési eljárás során.

A BKK a Fővárosi Önkormányzattal szorosan együttműködve igyekszik megteremteni annak a feltételét, hogy a közlekedők a leginkább megfelelő közlekedési eszközt választhassák. Az autót felváltó alternatív lehetőségeknek nemcsak társadalmi, hanem környezeti hasznuk is van, csökkenhet a zaj- és légszennyezettség, javulhat a levegő minősége, élhetőbbé válnak a zsúfolt fővárosi útszakaszok. A fővárosi kerékpározással ismerkedők azon túl, hogy új útvonalakat fedezhetnek fel, valamint újszerű közlekedési élménnyel gazdagodnak, fontos lépést tesznek az egészségük megőrzése felé is.

A főváros közlekedési fejlesztéseit összefoglaló Budapesti Mobilitási Terv 2030 a közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés előtérbe helyezését tűzi ki célul, hogy fővárosunk a jelenleginél élhetőbb, és még inkább ember- és környezetbarát város legyen.

(Forrás: bkk.hu)

Egyszer használt monti akciós áron eladó! – Salzkammergut Trophy először

Háromszor voltam életem első monti versenyén: először, utoljára, és soha többé. De nem a Salzkammergut Trophyn, mert hogy ide még visszatérek az biztos, csak nem montival. Így van egy eladó montim: Magyarországon újonnan üzembe helyezett, nem dohányzó, második (hölgy) tulajdonostól, megkímélt, újszerű állapotban, garantált kilométer futással. Kevés közös élménnyel. De egy, az felejthetetlen marad!

[wpsm_box type=”blue” float=”none” text_align=”undefined”]
Amióta az eszemet tudom két dolog érdekelt igazán, a sport és az utazás, a kettőt egybekötni így számomra maga a tökély. Imádok versenyekre járni, versenyezni viszont kevésbé, épp ezért inkább a média szekciót szeretem erősíteni. Az idei Salzkammergut meghívásának azonban nem tudtam ellenállni. Pláne, hogy eddig csak futóversenyeken volt tapasztalatom.
[/wpsm_box]

Az idei Salzkammergut Trophy G távja volt életem legelső kerékpáros versenye. S hogy jól esett-e? Az eső mindenképp. Bár az időjáráson meg se kellett volna lepődnöm. Négy éve futottam az első maratonomat Bovecen, szakadó esőben, szélben. Mondhatni tehát ilyen az én formám. Mit is várhattam volna a Salztól?

Igazából semmit nem vártam

Futni kifejezetten szeretek esőben. Bringázni viszont nem szoktam ilyen időben, azonban itt nem volt ilyen opcióm. Ha menni kell, hát menni kell.

Arra a pályára, amit hajnali öt órától kezdve áztatott az épp szakadó vagy zuhogó, vagy összefüggő tömegben ömlő eső. Ilyen körülmények közötti első verseny után szerintem két kimenetel lehet várható: vagy végképp beleszeretsz a montizásba, vagy egy életre megutálod, és a célba érkezést követően tolod is fel a bringád valamelyik adok-veszek csoportba a Facebookon. Nálam végül is (kis túlzással) az utóbbi történt, pedig fülig érő szájjal értem célba….

Szóval nem a montival van a baj

Hanem a probléma forrása nyilván bennem keresendő. És nem feltétlen az edzetlenségre, vagy a nem épp tudatos felkészülésre kell gondolni. A versenyhez ugyanis kettő konkrét céllal álltam rajthoz. Egy, hogy legyen meg szintidőn belül. Ez pipa. Kettő, hogy ne toljam. Hm, ez nem pipa, viszont nem toltam felfelé, sőt! Férfiakat előztem hegynek fel. Na a lefelé az már más…

A tracket illetően azzal pontosan tisztában voltam, hogy nagyjából a teljes táv milyen arányban halad majd terepen, murvás, zúzott köves úton, illetve aszfalton. Azzal a picurka lényegtelen aprósággal azonban nem számoltam, hogy a terep szakaszok majd lejtmenetben fognak érni. A távom rajtja 12:15-kor volt, így addigra közel nyolc órája ázott a pálya, s mire a 14 km-es felfelé menet után megindultunk lefelé már nagyon nagy volt a sártenger.

Becs.szó senkinek nem akartam útban lenni, így nagyon előzékenyen álltam a pálya melletti fák között, s a kerékpáromra csak a kötelező fénykép kedvéért szálltam fel tekerést színlelve. Már a végéhez közeledvén, úgy az utolsó két kilométeren belül volt egy kellemes sík részen a másik fotós pont, ahol végre készült rólam értékelhető versenyfotó.

Innen már csak be kellett gurulni

Itt ellenőriztem az órámat másodszor amúgy az egész verseny során, addig se tempóval, se megtette távval nem foglalkoztam, csak élveztem az egész helyzetet. Először az első és egyetlen frissítőpontot meglátva néztem rá előtte, mivel csekkolni szerettem volna mennyinél vagyunk, amikor megkezdődött az úgynevezett “food zone” azaz a kijelölt terület, ahol tekerés közben szabadon lehet enni, inni, és most jön a lényeg, szemetelni. Az elfogyasztott zselés tasakot, az energiaszelet papírját, vagy a banánhéjat az “End of food zone” tábláig bátran el lehet szórni. Ilyet még nem láttam eddig sehol.

Kb muszájból frissítettem egy dinnyés izogéllel, nem mintha éhes, vagy szomjas lettem volna, de úgy éreztem a hátralévő emelkedő előtt kell egy kis töltet. És milyen jól tettem! Becsületesen hajtottam felfelé, és tényleg tök büszke voltam magamra, hogy egyszer sem kellett leszállnom, az utolsó emelkedőn is felértem. Igen, most jöhetne az a rész, hogy hip – hip – hurrá, innen már csak le kellett gurulni, és boldog célbaérkező lettem.

Valójában pedig itt kezdődött meg számomra a verseny

Arról, hogy épp hol állhatok a mezőnyben fogalmam sem volt, az az egy tudat megnyugtatott, hogy teljesen utolsó nem lehetek, hiszen pár zöld rajtszámos (azaz hozzám hasonlóan G-távos) versenytársat már lehagytam. Erre a szakaszra összeért a többi hosszú táv mezőnye, és megkezdődött a jajveszékelés. Számomra ugyanis totálisan ismeretlen érzés ez, hogy lefelé menetben, szakadó esőben, elszáguldozzanak mellettem, miközben a vádlim közepéig érő sárban, rommá ázva igyekszem tolni a kerékpárom.

Úgy a huszadik ilyen szélvész után fogadtam meg azt, hogy nekem nincs helyem ilyen körülmények között. Egyszerűen a félelem nyert. Bevallom, már nem sok kedvem volt visszaülni arra a kerékpárra se úgy egyáltalán. Pedig olyan szép bringa, és a története még szebb. Tavaly, a karantén utáni első nagy családi összejövetel során kaptam a férjem, a szüleim és a nagyszüleim közös ajándékaként meglepibe. Hát van szívem eladni?

Nehezen tudom azt elképzelni, hogy ennyi idősen el tudok kezdeni olyan szinten megtanulni montizni, hogy legyen olyan lejtő, amin le merek majd gurulni. Persze, nem kell ezt olyan szinten űzni, ahogy az engem megelőző versenytársak teszik. Az önmagam felé támasztott elvárásokat így is elértem. Sőt, talán még többet is.

Sokkal többet kaptam ettől a versenytől, mint amire korábban számítottam volna

Az általam nagyra becsült futó edzőmtől, Lőrincz Olivértől megtanultam, hogy tisztelni kell a versenyt, tisztelni kell a távot. Aznap délben ehhez a 22 kilométerhez úgy álltam oda, hogy életem egyik legkomolyabb kihívására készültem. Eddig csak futóversenyeken indultam, ahol mindig volt velem valaki. Vagy a rajtban, vagy a célban, de sosem voltam egyedül. Itt most totál egyedül álltam, magamra voltam utalva, így vártam az startot, és szintén totál egyedül gurultam be a célkapu alatt. Fülig érő szájjal. De tényleg!

Az az igazság, hogy én sosem voltam koszos gyerek. Erre most két és fél órára újra gyerek lehetettem, méghozzá az az igazi koszos boldog gyerek! Így kisebb fázis késéssel, de végül megtapasztalhattam azt az mámorító érzést, hogy milyen csurom vizesnek, tetőtől talpig sarasnak lenni, s mindezen jót nevetni.

Ha újra mehetnék mit csinálnék másképp?

Nagyon semmit, mivel nem vagyok extrán eredménycentrikus, így tökéletesen megelégedtem a szintidőn belüli célba érkezéssel. A helyezés persze örömöt okozott. (nők között 24., korosztályomban pedig a 15. helyen végeztem) Amúgy talán kicsivel többet frissítenék, mivel a folyamatos esőzés miatt semmilyen szinten nem éreztem szomjúságot, pedig meleg volt, csak ahogy az eső áztatott, nem éreztem, hogy izzadok. De talán erre jobban figyelnék. Amúgy meg az egész úgy volt tökéletes, ahogy csak lehetett.

Így volt kerek, így volt szép, így volt élmény, egy tökéletes verseny tökéletlen körülmények között. Akkor meg miért is akarom én eladni ezt a montit?

Salzkammergut „A” táv negyedszer: Soha ne mondd, hogy soha