Száz kilométerbe sikerült már 1600 méter szintemelkedést is belepasszíroznunk hazai országúti edzőkör-ajánlataink során, az ellentétes oldalt pedig mindeddig Kecskemét és környéke vezette alig száz méter szinttel. Ezúttal ezt a negatív rekordot kívántam túlszárnyalni, amikor Békéscsabára böktem a térképen, és amennyiben nem a vasútállomás melletti felüljárót választom a sínek keresztezésére, akkor akár a harmadát is megspórolhattam volna a begyűjtött összesen 60 méter szintnek. Meditatív jellegű, állóképességet és monotónia-tűrést fejlesztő edzésajánlatunk következik…
Békéscsabára is jutott egy csipetnyi a szecesszió hazai népi vonulatából
Amelynek nyugodt szívvel nekieshetünk egysebességes szabadonfutós vagy akár örökhajtós géppel is. Én az utóbbit választottam, nem is bántam meg, miután a környék annyira problémamentes, hogy szinte még a féket sem kellett használnom.
Romantikus hangulat békaringatóval a belvárosban
A vasútállomásról kikanyarodva az Orosházi úton hagytam el a várost a Csanádapáca táblákat követve. Az utat hosszú nyílegyenes szakaszokból állították össze, ahol az öt-nyolc kilométerenként következő kanyarokat táblával jelölték, hogy bágyadó járművezető még véletlenül se haladjon rutinból egyenesen tovább.
Az egyhangúnak tűnő látványnak is megvan a maga varázsa…
Csanádapácáig – ahol egy balost nyomunk Kaszaper-Tótkomlós felé – közepes a forgalom, utána viszont határozottan enyhül, bizonyos szakaszokon pedig akár az út közepén is letáborozhatunk percekre anélkül, hogy bármelyik irányból megzavarnának minket.
Bizonytalan funkciójú és formavilágú házat vegyenek!
Kaszaperre érve éles balos Mezőkovácsháza felé, majd a települést elérve a centrumban található körforgalomból Medgyesháza irányába szállunk ki. A legkevésbé ingergazdag szakasz következik, 14 kilométer nyílegyenes, 0 méter szinttel, kiváló alkalom arra, hogy az ember végiggondolja a pályafutását „nem tudom az életemet hol rontottam én el…” jelleggel.
Nem kell ahhoz békának lenni, hogy megállapítsuk: a fogalom olykor a zérus felé konvergál
Vagy akár kacarászhatunk a helyiek humorérzékén, látván, hogy a fagyiskocsihoz hasonló módon előnevelt csirkéket az utcáról árusító teherautóra a „Pipi-Expressz” feliratot biggyesztették Medgyesegyházára érve egy balos-jobbos kombináció után egy hasonló hosszúságú etapot kezdünk Kétegyházáig. Az út elenyésző forgalmú és eleinte elég csapnivaló minőségű, de az utolsó 3-4 kilométer igen príma aszfaltborítást kapott, itt jócskán felpörgethetjük a tempót.
Egy a számos környékbeli gazdaságos kerékpárút közül
A faluközpontba érve nem a jobbra Elek felé mutató táblát követjük, hanem balra Gyula irányába folytatjuk utunkat, de nem sokáig, mert pár száz méter múlva Szabadkígyós felé nyomunk egy balost. Amikor újabb válaszúthoz érünk a Szabadkígyós-Békéscsaba lehetőséget válasszuk.
Forog: napra
A takaros, ámde különösebb látnivaló nélküli alföldi települések sorában – amelyeken eddig áthaladtunk – Szabadkígyós jelenti az első valódi izgalmat, itt található ugyanis a Wenckheim család egykori uradalma. A faluba érve diadalkapu fogad minket jobbról, amely alatt az írás szerint maga a Käiser haladt át nejével anno. Ezt követi a nemesi család kriptája és sírkápolnája, majd a faluközpontban jobbra kanyarodva a kastély és annak Természetvédelmi Terület státuszban lévő parkja.
Nyolc évvel a Szabadságharc után azért olyan nagy éljenezés azért mégsem lehetett…
Itt érdemes megpihenni kicsit, helyet foglalni a szökőkút melletti padok valamelyikén, és végigpásztázni az Ybl Miklós tervezte épület (1874-79) főhomlokzatát, vagy rácsodálkozni arra, hogy 85 kilométer alatt eddig mindössze 35 méter szintet gyűjtöttünk.
Szabadkígyós: Wenckheim kripta
Úgy tűnik, az „Európai Falu – Leader Közösség” cím elnyerésének alapkövetelménye az adott falun átvezető kerékpárút megléte. Hogy ez milyen jellegű, az szinte tökmindegy, úgysem szól másról a dolog, mint hogy az illetékes elmegy a közlekedési tábla-boltba, vesz X darab kerékpárút táblát, és kiböki a korábban járdaként funkcionáló közterület mellé.
A pálya fénypontja: Wenckheim kastély
Ha szerencsénk van, akkor aznap csak gyalog- és kerékpárút tábla volt a boltban raktáron, így a KRESZ szerint nem kötelező a járdát használnunk (ez ma már sajnos nem így van – a szerk.). Következő állomásunkon Újkígyóson nem ez a helyzet, így a jogkövető magatartás jegyében használnunk kell.
Szabadkígyós: Wenckheim kastély
Edzőkörünk által érintett települések mindegyikének belterületén találkoztam amúgy valamiféle kerékpárúttal, de a falvak között semmi sem volt. Igaz szükség sem volt rá, mivel – mint azt említettem – a forgalom többnyire visszafogott.
60 méter szint: Békés(i) kilométergyűjtés
Visszakanyarodva Újkígyóshoz, a falut elhagyva nemsokára belefutunk a Békéscsabára visszavezető forgalmasabb útszakaszba, amelyre jobbra rákanyarodva nemsokára ismét a csabai vasútállomás mellett találhatjuk magunkat. Befejezésül cipóban felszolgált fokhagymakrémleves és házi csuszatésztából készült tepertős túrós csusza elfogyasztását javaslom a főutca egyik teraszán.
60 méter szint: Békés(i) kilométergyűjtés
Megjelent a Bikemag 2007. szeptember-októberi számában.
Szöveg, ábra, fotó, valamint nádihegedű és csörgődob: HBalage
Továbbra is fokozott figyelemmel kell közlekedni a Pilisi Parkerdő területén a kerékpározásra kijelölt erdei utakon. A jó időben nyeregbe pattanóknak minden útszakaszon számítaniuk kell a fűtési szezonban elsősorban tűzifát szállító teherautók forgalmára, ezért különösen fontos betartani az utak használatának szabályait, köztük a 30 km/h-s sebességkorlátozást! Szintén komolyan kell venni az út melletti farakásokon lévő figyelmeztetést, miszerint a farakásokra felmászni, azokon játszani tilos!
Kerékpárosok és kirándulók figyelmébe!
A Pilisi Parkerdő területén kerékpározásra kijelölt erdészeti utakat a téli pihenő után egyre több kerékpáros keresi fel, hét közben és hétvégén egyaránt. Tartanak azonban még a téli fakitermelések, és közel sem ért véget a fűtési szezon, ezért jelentős az erdőgazdasági forgalom az erdészet útjain. Elsősorban tűzifát szállító teherautók közlekednek ezeken az utakon, de több helyen egyéb gépek megjelenésére, a burkolaton sárfelhordásra kell számítani.
Ebben az időszakban különösen fontos, hogy a kerékpárosok a balesetek elkerülése érdekében tartsák be a Pilisi Parkerdő útjainak használatára a kerékpáros szervezetekkel közösen kidolgozott szabályokat. Ezek közül legfontosabb – és legtöbben éppen ezt a korlátozást nem veszik figyelembe – a 30 km/h-s sebességkorlátozás. Az erdészeti utak vonalvezetése, kialakítása miatt az ennél nagyobb sebességgel lefelé száguldó kerékpárosok életveszélynek teszik ki magukat, mert nem tudnak időben lassítani vagy kikerülni a hirtelen megjelenő akadályokat.
A kerékpárosok mellett a kiránduló családokban a szülők figyelmét is fontos felhívni a téli erdőben jellemző veszélyre. Bár a Pilisi Parkerdő munkatársai figyelmeztető feliratokkal mindenütt felhívják rá a figyelmet, mégis előfordul, hogy elsősorban a gyerekek felmásznak az utak mellett elszállításra váró farakásokra. Az akár egy tonnányi súlyt is elérő farönkök megmozdulva komoly balesetet okozhatnak, ezért az erdészet munkatársai ezúton is kiemelten felhívják a kirándulók figyelmét a felelős erdei viselkedés fontosságára.
A Golden Willow SC a Bionicon skálázásban a 70-30-as kiosztást kapta: azaz 70 százalék mászás és 30 százalék lejtő az ajánlott felhasználási terület. Több helyen is bringáztam vele az országban, de – csak látvány alapján általában – mindenki fordított arányban lőtte be a gép célterületét, amíg el nem árultam a paramétereit.
Mi tagadás, ránézésre igazuk is van. Van egy merevítőkkel gazdagon ellátott váz egy dupla vállas villával, hosszú taggal, vaskos gumikkal. Mi másra gondolnánk, mint egy jó kis zúzásra a helyi lejtőkön? A 70-150-es első rugóút is erre enged következtetni. Aztán a hátsó 120 mm már engem is elbizonytalanított. Amikor megemeltem, akkor meg már pláne éreztem, hogy ez nem az enduró kategória. Maximum egy könnyű AM.
DH beállítás (szöveg: KGÁdám, fotó: Lcs)
A váz
A váz meglepően alacsony súlyának okát és a turpisságot az SC elnevezés mögött kell keresnünk. Létezik ugyanis 60-40-es Golden Willow váz is 7005 aluból, amely ránézésre ugyanilyen, csak egy kicsit gyengébb a felszerelése. Az SC betűjel viszont esetünkben a scandium ötvözetre utal, amelyből a váz készült. Ennek az ötvözetnek a felhasználásával alacsonyabb tömeg mellett jóval merevebb vázat kapunk, mint 7005-ös alu alkalmazása esetén. A kerékpárvázak esetében a scandium jó alternatívája a karbonnak. Ezzel kapásból 300 grammal könnyebb a váz, mint a sima Golden Willow. Az anodizálás meg szintén jó pár grammot lefarag a hagyományos festéssel szemben.
Lcs az Edison tesztben alaposan kivesézte a Bionicon gépek szabadalmait, meg a működési rendszerüket. A lényeg, hogy a levegős tag a villával egy légrendszert alkot, és a kormányon lévő gombbal a levegő egy részét az egyikből a másikba lehet pumpálni. Ennek a zseniális ötletnek az előnye az, hogy így nagyon tág határok közt lehet állítani a geometriát, ráadásul úgy, hogy a középrész magassága állandó marad, ami ugye a klasszikus állítható utas villákkal nem megoldható, és összenyomott állapotban bizony néha túl alacsony középrész magasságot eredményezhet.
A Golden Willow váz egy 20 mm-rel kevesebb utat biztosító Horst Linkes felfüggesztésű változat, szemben az Edison egy forgáspontjával. A gyakorlatban ez érzékenyebb működést, fékfüggetlenebb mozgást, a rövidebb rugóút pedig egy más célterületet jelent. Maga a kormányról vezérelhető geometriaállító rendszer azonban azonos.
Mászáshoz állítva
Ami elsőre feltűnt az a hatalmas méret, pedig ez még csak az L-es. Össztelósoknál régebben kísérleteztem M-es vázakkal is, de már nagyon régóta kizárólag L-es vázakat használok. Ilyen hosszúval azonban még soha nem találkoztam. Tulajdonképpen a magassága (520 mm) és a hossza (630 mm) is 20 mm-rel több, mint az megszokott az L-es méretben. Hozzá még a messze előre nyilazott villa, aminek a tetején trónol a kormány és a stucni. Szóval kissé megijedtem, hogy hogyan fogok én ezen egyszerre ülni és irányítani is…
Szerencsére nem mérnöki hibáról van szó, sőt… A villa tetején a stucni ugyanis több furatba is rögzíthető, és rajta keresztül a kormány előre-hátra mozgatható, de a körív mentén még fel-le is egy kicsit. Szóval nagyjából tíz centit variálhatunk előre hátra és kb. hármat fel-le. Nekem ez egész egyszerűen sok volt a jóból, annak ellenére, hogy a stucnit és a kormányt egy csavar rögzíti, így csupán ki kell oldani őket mindkét száron.
Szép könnyítések, és a tág határok közt állítható stucni
Hátrafelé haladva a vázon egyből feltűnik a három merevítő lemezke a fejcső mögötti csatlakozási szakaszon. Mindegyik ízléses és funkcionális darab, úgyhogy itt nem lesz fejcső leszakadás. Szokatlan látvány ezen a területen egy furat, amely elnyeli a teló kábeleit, hogy csak közvetlenül a tag előtt bújhassanak újra elő. Az alsó- és felsőcső felületén pedig tulajdonképpen az egész használati utasítás megtalálható, ami azért nem hátrány, mert a kormányon kanyargó hat kábel elsőre kissé zavarba ejtő. A nyeregvázcsövet is masszívan megtámogatták, ahogyan a támvillát is a fék felőli oldalon. Ugyanakkor maga a papucs és a féknyereg eléggé ki lett könnyítve.
Merevítések és a beállítási útmutató
Lehet, hogy nem a Bioniconok fogják nyerni a szépségversenyeket, de az minden részletükön látszik, hogy nagyon ügyeltek a tömegükre. A Golden Willow SC-n a himbakar is a villához hasonló lemezes szerkezetű marásokat kapott, amely meglehetősen jól néz ki. Az X9, XT, Formula, DT feliratok pedig garantálják, hogy senkinek se legyen oka panaszra. Egyszerűen semmin nem spóroltak, ami nagyon ritka és nagyon dicséretes. Bárcsak mások is így tennének. Ráadásul eme csúcsmodell alatti kategóriában sincs sumákolás, és a geometriaállítás már a belépő modellben is jelen van.
Az alap Golden Willow III
Menettapasztalatok felfelé…
Ha a villán és a nyeregvázcső szögén egyaránt öt fokot állítunk, az már nagyon érezhető lesz a kormány és a nyereg helyzetén is, így mindenképpen érdemes rászánni az időt a megfelelő pozíciók megtalálására. Főleg, hogy az állítási lehetőség fokozatmentes. Ha ez megvan, akkor már csak be kell lőni a tagon lévő két szeleppel a tagot meg a villát. Igen, a villát is a tagon lehet állítani, mert a kettő ugye egy rendszer. Kezdetnek elég keveset fújtam mindegyikbe, mert a lágy mozgást szeretem. Kicsavartam a csillapításokat, majd indultam is. Rögtön nyomtam a varázsgombot, kicsit átterheltem a kormányra, és már le is ment a villa, én meg mentem utána, mert a nyereg is megindult előre. A középrész viszont tulajdonképpen tényleg nem nagyon mozdul el az eredeti magasságából. Legalábbis érezhetően nem.
Az állíthatóság lelke ez a fej. Ide csatlakozik a villa légrendszere is
Ezzel az átállítással a gép meglehetősen tempós haladást tesz lehetővé. A hóra való tekintettel aszfalton küzdöttem fel magam a Hunyad-Oromig. Ülve a csillapítás teljesen kicsavart állapotában sem hintázik a gép. Azért írok csillapítást, mert a tagon a zárás nem egy kompressziós körön, hanem a csillapításon történik. Ennek mászásnál nincs hátránya, mert nem fogy el a rugóút. Azonban lejtőzés előtt érdemes mindig rápillantani, hogy kinyitottuk-e a tagot. A villa nem hintázik, de egy keveset azért összenyomott állapotában is mozog.
Szépen könnyített himbakar
Végül is legnagyobb meglepetésemre könnyedén feljutottam a hegyre, és még a végén lévő havas erdei szakaszon is fel tudtam tekerni, mert a Schwalbe Nobby Nic gumik elég jól fogtak. Külön a téli körülményekre kaptuk a gépre a 2,4-es változatból a csúcsmodellt, ami remekül teljesített felfelé és lefelé egyaránt. Engem a jó 500 gramm plusz tömegük sem zavart. Ennyit simán megér a tökéletes tapadás.
…és lefelé
Fent aztán megálltam, letoltam a nyerget. (Egy ilyen gépbe a tökéletes élményhez kötelező lenne az állítható nyeregcső, úgyhogy aki teheti, az spóroljon rá.) Majd megnyomtam a Knight Rider-féle Turbo Boostot, és élveztem, ahogy átalakul a gép: elkezd hátramenni és kicsit süllyedni a nyereg, megindul a kormány is. Ilyen érzés lehet egy anyahajón kigurulni a gőzkatapulthoz egy vadászgéppel. Érzed, hogy gyűlik alattad az erő…
Majd gázt adtam. Elég vadul lehet vele menni, és látványra az ember úgy is érzi magát, mint egy enduró/DH gépen. Ettől persze túlságosan elkapatjuk magunkat. És ez nem jó, mert hamar kiderül, hogy ez a gép azért azt nyújtja, amit ígér. És ez csak 30% DH. (Szubjektíven egyébként ennél jóval több.) Ráadásul a villa többet mozog, mint a gép feneke. Emiatt kicsit kiegyensúlyozatlannak tűnik, és a tag nem tudja olyan jól lekövetni a villa mozgását. A kanyarokban pedig eléggé érezni, hogy alapvetően magas építésű az egész gép. Felfelé, amikor összenyomtuk az elejét, akkor ebből semmit nem érezni, de lefelé, nagy tempónál, és betámasztós kanyaroknál már feltűnik.
A bika fékek, amelyek azért tudják csavarni a gyorszárat
A villáról Lcs is írta, hogy a duplavállas konstrukciónál jelenleg nincs jobb és merevebb – már, ha egy jól megépített villáról beszélünk. Tesztalanyunk ilyen, csupán alul érezni a gyorszár jelenlétét. Ez durva terepen nem tűnik fel annyira, hiszen ott ugye a terep is össze-vissza dobál minket, de ha egyenletesebb talajon kell nagy tempóról fékezni (lásd maratonok sóderútjai), akkor kicsit érezni a balra húzást. Ezt felismerte a gyár is, így az idén debütáló G2-es Bioniconoknál ez a jelenség – a 15-ös tengelynek hála – már egyáltalán nem áll fenn.
Jó hír azonban a hazai vásárlóknak, hogy a gyorszáras G1-es villa alsó szára kompatibilis a G2-es villáéval. Sőt, a forgalmazó lehetővé teszi, hogy aki kéri és a Bikecenterben vásárolja a gépét, annak 50 eurónak megfelelő felárért cseréli thru15-ös (15 mm átütőtengelyes) alsó szárra a gyorszárast. Ez az Edisonokra, tehát a múltkor tesztelt típusra is érvényes. További részletek a forgalmazónál.
Mire is jó egy Bionicon?
Miközben Lcs-vel róttuk a köröket a szakadó hóesésben, és lefagyó kézzel próbáltunk használható fotókat készíteni egymásról meg a gépekről, sokat beszélgettünk róla, hogy mi is volt a célja a Bioniconnak a gépeivel, mert annyira máshogy közelítik meg a hegyikerékpározás problémáit, mint a többiek – és ezt ők kint a gyárlátogatás során hangsúlyozták is.
Egész egyszerűen arról van szó, hogy ők a klasszikus hegyikerékpározás fő célját tartják szem előtt: legyél kint a természetben, bármilyen hegyre fel tudj menni, és bárhol le tudj jönni. Egy dolog nem számít: a mért idő. Ezzel a géppel nem leszel az első se felfelé, se lefelé, de könnyedén az élbolyban lehetsz, és egyik irányban sem kell leszállnod és tolnod, mert a gép mindenhol átsegít.
A fékfüggetlenség záloga, hogy a forgáspont a tengely előtt van
Az a filozófiájuk, hogy – mint a hőskorban – egy géppel tudj közlekedni, és erre tökéletes megoldást találtak. Valószínűleg van a piacon ennél merevebb és gyorsabb Maraton/AM gép is, de ennyire szabadon és tág határok között már csak nagyon kevés géppel lehet közlekedni. A tökéletes és sehol sem sumákoló felszerelést is ennek a „szabadon, bárhol” elvnek a szolgálatába állították.
Aki időnként maratonozna, máskor többnapos túrákat tenne, vagy épp kimenne zúzni a haverokkal a helyi lejtőkre, nyáron viszont elmenne az Alpokba enduró túrákra, és ehhez a széles igényhez csak egyetlen gépet akar venni, annak nem kell tovább keresgélnie.
Bionicon Golden Willow SC I 2010 kerékpárteszt: az arany középút?
InfoBox:
Forgalmazó: Bike Center kerékpárbolt és webáruház; www.bikecenter.hu
Származási hely: Németország
Színválaszték: anodizált szürke
Vázgarancia: 5 év (Ez a garancia a villára is vonatkozik!)
Alkatrész-garancia: 1 év
Vázméretek: S, M, L (tesztelt), XL
Fogyasztói ár: 820.000 Ft
Váz: 7005 T6 AL scandium ötvözet (gyári tömegadat: 2,8 kg); 125 mm rugóút
Rugóstag: X-Fusion O2 RL (51 mm rugóút); 230-246 mm szemtáv
Villa: Bionicon Double Agent G1; 70-150 mm rugóút
Kormánycsapágy: Bionicon F.I.T.; félintegrált
Hajtómű: Truvativ Stylo; 175 mm; 44/32/22 fog
Középcsapágy: Truvativ GXP (Giga XPipe); integrált
Lánckeréksor: SRAM PG 980; 11-34 fog; 9 fokozat
Lánc: Sram PC 971W
Első váltó: Shimano XT; felső bilincses
Hátsó váltó: Sram X9
Váltókar: Sram X9
Fék: Formula RX; 180 / 180 mm tárcsákkal
Fékkar: Formula RX
Felnik: Alexrims XD Lite Disc; 32 furat
Agyak: DT Swiss / Bionicon; 32 furat
Küllők: 1,8-2,0 mm
Külsők: Schwalbe Nobby Nic Evo Triple Compound Snake Skin; 26 × 2,4”
Kormány: Bionicon BarFly; 7075 alu; 25,4 mm befogó; 680 mm hossz; 8 fok hátrahajlás
Kormányszár: Bionicon Twin Lock villavállra integrált
Markolat: Serfas; gumi
Nyeregcső: Bionicon; 2014 alu; 3D kovácsolt fej; 1 csavaros; 350 mm / 30,0 mm
Nyereg: Bionicon (Velo) Trailscout
Geometriai adatok L-es vázméret esetén:
Fejcsőszög: 68-73 fok
Nyeregvázcső-szög: 70-75 fok
Nyeregvázcső-hossz: 520 mm
Felsőcsőhossz: 610 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 630 mm
Fejcsőhossz: 130 mm
Tengelytáv: 1140-1171 mm
Láncvillahossz: 430 mm
Középcsapágy-magasság: 350-355 mm
Gyári tömegadat: 12,6 kg (pedál nélkül).
Saját mért tömegadat: 13,26 kg (pedál nélkül, L-es gép – 2,4-es Nobby Nic kombinációban)
Öt év várakozás után a Red Bull District Ride mezőnye visszatér Nürnbergbe. Ide várják ugyanis a világ legjobb 25 freeriderét 2011. szeptember 9-10-én, hogy előreláthatólag 40.000 néző előtt mérkőzzenek meg egymással. A korábbi rendezvényekhez hasonlóképpen a pálya a történelmi belvárosban kerül kialakításra, oly módon, hogy valódi kihívást nyújtson még a világ legjobbjainak is.
Red Bull District Ride, 2011
Legutóbb 2006-ban a világ freeride élvonala találkozott Nürnbergben. Tarek Rasouli a rendezvény kezdeményezője és sportigazgatója így vélekedik a 2011-es rendezvényről: „A trükkök színvonala minden korábbinál drámaibb módon nőtt az utóbbi időszakban, így egészen bizonyos, hogy hihetetlen bringás élményben lesz részünk. Arról nem is beszélve, hogy a Bull District Ride egyben az FMB World Tour versenysorozat utolsó állomása is, így a riderek a legjobb teljesítményt igyekeznek majd nyújtani, hogy ezzel minél több pontot szerezzenek, és minél előbbre kússzanak a ranglistán.”
Red Bull District Ride, 2011
A pálya a Kaiserburg kastélyból indul, és a versenyzők mindjárt egy hatalmas ugrással nyitnak a várfalról. Innen közel 1 kilométeres trükkös szakasz vár rájuk, mely a freeride szakág minden szépségét felvonultatja. Ezt a szakaszt előreláthatóan 90 másodperc alatt teljesítik majd a legjobbak, mielőtt megérkeznek a vásártérre. A nézők a pálya mentén testközelből figyelhetik a küzdelmet.
Red Bull District Ride, 2011
Bár a Red Bull District Ride eddig mindössze háromszor került megrendezésre Nürnbergben, mégis élénken él az élmény a sportág rajongói és a helyiek emlékezetében. A 2011-es esemény kapcsán a szervezők mind a rajongókat, mind pedig a ridereket egy valóban monumentális pályával kívánják meglepni.
Új magyar kerékpáros csapattal színesedik a mezőny 2011-re, a zöld-fehér Bátorfi-Agria KTK az egyik legjobb 23 év alatti versenyzőnkre, a tavaly még az egyetlen hazai profi gárdát erősítő Fejes Gáborra épül, kiegészítve rutinosabb bringásokkal, amatőr sorral, valamint triatlonosokkal.
A Bátorfi-Agria KTK kiemelt versenyzői Orbea Onyx kerékpárokat hajtanak majd 2011-ben
A Bátorfi-Agria KTK csapata több hónapos előkészületek után február 23-án Egerben lép a közvélemény elé. A Megyeháza Telekessy termében Dr. Bátorfi Béla elnök mutatja majd be a versenyzőket a sajtó munkatársainak.
Az új zöld-fehér mez, melyet felhúzva számos „alkalmi szurkolóra” számítanak a Bátorfi-Agria KTK tagjai a versenyeken
A csapat névsora: Fejes Gábor, Kónya Tamás, Lengyel Gábor, Takács Tamás, Király Zoltán, Steiner György, Ördög Krisztián, Balogh Csaba, Szeredi Róbert, Molnár Zsolt, Molnár Ádám, Tóth Norbert, Tóth Kálmán, Bocskai Dániel, Czmorek Zoltán, Hegyes János, Rizsavi István, Kuti Géza és Molnár Pál.
Bátorfi-Agria KTK
A Bátorfi-Agria KTK első „összetartására” december végén, a névadó támogató, a Bátorfi Fogászat évzáró rendezvényén a budapesti Symbolban került sor, ahol a Showder Klub humoristái és a Smile Band zenekar szórakoztatta a résztvevőket, így a csapat jelenlévő tagjait is.
A McDonald’s BringaMánia Vakond futamán az ovisoktól az elit bringásokig, egész vasárnapra megtöltötte a több mint félezer résztvevő a kőbányai alagútrendszert, óriási küzdelmeket produkálva.
http://vimeo.com/19644971
A földalatti pálya még a legügyesebbeket is szokatlan kihívás elé állította, a nedves, csúszós kanyarok, a gyors vonalvezetés, akadályok között minden korosztályban kemény meccsek alakultak ki. Délelőtt a gyerekek kezdtek, az ovisok egyéniben, a nagyobbak már váltóban versenyeztek egymással. A Vakond futam sajátságaként az első kis kört futva kellett megtenni, majd bringára pattanva kezdődhetett a száguldás az alagutakban.
Vakond futam, 2011
Az általában családostul érkező résztvevők frenetikus hangulatot teremtettek, délelőtt még apu szurkolt a gyereknek, délutántól fordítva. Természetesen a farsangra való tekintettel sokan jelmezbe bújtak, és a szervezők különdíjakkal is jutalmazták a legötletesebb maskarákat. Volt amerikai focicsapattól, műtőssegédeken keresztül, méhecskékig, sok-sok, kerékpáron ritkán látható szerelés.
Vakond futam, 2011
A délutáni junior, felnőtt és master váltók után kezdődött az elit versenyzők egyéni küzdelme, ami már eszeveszett tempót hozott a csúszós beton ellenére. A futamot megtisztelte a kőbányai klub magyar cyclocross-bajnoka, Buruczki Szilárd is, azonban ő sem bírt a remek napot kifogó Búr Zsolttal, a Bringabanda versenyzőjével, aki magabiztosan nyert.
Vakond futam, 2011
„Nekem kedvezett, hogy futnunk kellett egy kiskört, és kisebb előnnyel tudtam bringára pattanni. Innentől el tudtam kezdeni a saját tempómat hajtani, miközben a többiek egymással voltak elfoglalva. Nagyon élveztem a versenyt, úgy mentem be a kanyarokba, hogy szinte mindenhol súroltam a falakat, végig tartva a sebességet, jó ritmusban.” – értékelte „BuZsó” a 9 körös versenyt.
Vakond futam, 2011
Elit eredmények:
Férfiak:
1. Búr Zsolt – Bringabanda
2. Panyi János – Meditech SC
3. Pálmai Zsolt – Hotel Jacht Club Zalaegerszeg
Vakond futam, 2011
Nők:
1. Dósa Eszter – Vitalitás SE
2. Fördős Anna – Trek Józsefhegy SE
3. Epres Kornélia
Mostani edzőkörünk kiindulópontjának az általános iskolás osztálykirándulások slágerhelyszínét, azaz Kőszeget választottuk, ahonnan egy valóban kemény kört jártunk be. Bár sorozatunk célja elsősorban a hazai tájak feltérképezése, történelmünk ismeretében ez nem feltétlenül csak a jelenlegi határokon belüli mozgolódást jelenti. Így eshetett meg ismét, hogy útlevelet ragadtunk, és kilométergyűjtésünket a történelmi Magyarország területére terjesztettük ki. A mostani kört nevezhetnénk egyfajta vártúrának is, bár nem ez volt az eredeti szándék…
Kastélyszálló Bozsokon
Ennek ellenére kiindulási pontunkon máris találunk egyet, de sajnos minden igyekezetünk ellenére nem annak tövében, hanem a Bozsok felé vezető út mentén található Forrás Áruház mellett találtuk meg a leginkább költséghatékony parkolóhelyet. A teret egyik oldalról egy iskola zárja le, így ezúttal valami unalmas tanórát sikerült feldobnunk szokásos indulás előtti sztriptízünkkel.
Megkezdjük a kilométergyűjtést az osztrák oldalon
A parkolóból balra kikanyarodván ötszáz méter megtétele után már el is hagytuk Kőszeget, hogy aztán igencsak alacsony forgalmú útvonalon 4,2 kilométer megtételével elérjük az első települést – Cákot –, majd ezt is elhagyva jobbra térjünk Kőszegszerdahely felé.
A mászás hosszú és gyötrelmes, de a látvány ezt némileg feledteti
Következő állomásunk Bozsok, mely településen szállóként funkcionáló kastélyt találunk, melyhez a településközpontban a balra kanyarodó fő csapásiránytól jobbra kell letérni. Alig egy kilométer többletet jelent az akció, lehet, hogy megéri megejteni.
A 9 kilométeres kaptató végén tiszta időben csodaszép panoráma fogadja a megfáradt vándort
A határt Bozsok után 3 kilométerrel érjük el. A szerv kézlegyintése jóvoltából ellenőrzés nélkül átesve az átlépési procedúrán ismét ellőjük a köreinkben lerágott csontnak számító poénok valamelyikét: 1. A kerékpárosnak öltözött körözött bűnözők gond nélkül távoztak az országból. 2. A preparált kerékpárvázakban két kiló heroin ismét zavartalanul halad tovább a célállomás felé… (ma már ilyen poénokra nem nyílik lehetőség, miután már a szerv sem áll ott – a szerk.)
Útikönyvek állandó szereplője: Léka vára
Tükörsima nyílegyenes aszfaltcsíkon érjük el Rechnitzet – azaz Rohoncot – ahol jobbra az 56-os főutat követve nekivágunk az Írottkő osztrák oldalának. A gatyát illendő felkötni, ugyanis a település belterületén mindjárt egy durva szakasszal kezdődő intenzív mászásnak csak kb. 9 kilométer után lesz vége. A csúcs 802 méter magasan van, de a valódi 884 méteres tetőig még némi erdei gyaloglás szükségeltetik. Lejtő előtt mindig felidézzük azt a klasszikus mondatot, amit tíz évvel ezelőtt a Lajta-hegység egyik kaptatóján intéztem az először arra járó haverom felé: „Ez majd kárpótol mindenért…”. A kollektív emlékezet azért őrizte meg ezt az örök igazságot, mert állítólag még magamhoz képest is durván raccsolva böktem ki.
Gondtalan zuhanás az Írottkőről Léka felé
Lényeg a lényeg, a tényleges csúcs gyalogos meglátogatását kihagytuk, inkább belekezdtünk a nagyjából 10 km hosszú gyors lejtmenetbe, melynek Lockenhaus – avagy Léka – központjában szakad csak vége, és valóban kárpótolja az embert a mászás gyötrelmeiért. A település természetesen várral is büszkélkedik, amely divatos piros-sárga fém spalettáival az Ausztriáról készült útikönyvek képes mellékleteinek állandó szereplője.
Bernstein: itt született az „Angol beteg”
Lékán átgurulva elérjük az 50-es főút kereszteződését, amelyen balra folytatjuk az utunkat. Ez is egyike azon osztrák magasabb rendű utaknak, amelyek csak szélességükben, kiváló minőségükben és makulátlan padkájukban felelnek meg a kritériumoknak, a rajtuk bonyolított közlekedési tevékenység ellenben főúthoz mérten méltatlanul csekély. Ezt persze mi egy percig sem bántuk, élveztük a zavartalan haladást egyenesen a Weißenbach után következő sunyi jobbos elágazásig (jelentéktelen mellékútnak tűnik, figyelni kell), amely Salmannsdorfon át Redlschlagba vezet. Itt már lekanyarodás után érdemes kapcsolni a kistányér-csörlő kombinációt, mert ismét szuperintenzív emelkedővel nyit a keskeny ámde jó minőségű aszfaltút.
Pihenő a stadtschlainingi óváros központjában, szemben pedig…
Salmannsdorf egy fennsíkon megbúvó idilli kis település a megfelelő helyre komponált templommal és faszerkezetű csűrök tömegével. A következő falu – Redlschlag – után még mindig 5 km kell ahhoz, hogy ismét elérjük az 50-es főút kereszteződését, ahol jobbra tekintve Bernstein – azaz Borostyánkő – vára tűnik fel egy meredek sziklaormon vigyázva a környező tájat. Eme végletekig lecsócsált költői kép tárgya nem másról nevezetes, mint hogy 1895-ben itt született az „Angol beteg” című filmből ismeretes Almássy László gróf. A szülői ház mintájára akár nevezhetnénk szülői várnak is, amennyiben ez jól hangozna.
…Szalónak vára
Filmélményeink felidézését követően mégis balra fordulunk, és egy ideig korábbi haladási irányunkkal szemben mozgunk az előbbiekben már ismertetett főúton. Nem sokáig azonban, mert kisvártatva Holzschlag felé jobbra fordulván végleg elhagyjuk az 50-est.
A várba vezető híd nem éppen gyenge építmény…
Holzschlag településre egy szabadeséshez hasonlatos lejtőn érkezünk meg, aki pedig még egyszer ki szeretné próbálni, az ne másszon vissza, mert a következő településen – Unter-Kohlstätten – éles jobbkanyar után lesz még egy ugyanilyen. Miután „kiszabadestük” magunkat irány Stadtschlaining, ahová kellemes erdőben kanyargó aszfaltcsíkon érkezünk meg. Ha a település kezdetét jelző táblánál egyből a leágazó mellékútra kormányozzuk a gépet, akkor az óvárosba, illetve egyenesen a várhoz kaptathatunk fel. Bár ez a hurok kihagyható, de Szalónak vára a látvány miatt szerintem kihagyhatatlan…
Körünk kétszer is elhalad a festői rohonci temetőkápolna mellett
Bár edzésünk legnehezebb szakaszát – 68 kilométeren belül 20-22 kilométernyi összesen 1300 méternyi szinttel megtűzdelt emelkedővel – már magunk mögött hagytunk, a legvégére tartogat még a táj egy jó kis mélyütést. A vártól legurulunk Neumarktba, majd a település legelején egyből balost nyomunk vissza Rechnitz felé. A kanyar után rögtön egy domb kezdődik, aki először jár erre, az még csak nem is sejti, hogy ez egy kilenc további pukliból álló hullámvasút első fejezete, mely jóvoltából további közel 300 méter szintet gyűjtünk majd a határig. Megroppantja az embert rendesen, de a határátkelő után az idefelé is megjárt kellemes lankás utakon már lehet pihengetni.
Hegy-esszencia: Kőszegről az Írottkőre
A pálya 98 km-es hosszából mindössze 24 halad a Magyar Köztársaság területén, a többi igen alacsony forgalmú és jó minőségű osztrák aszfaltutakon. Nem egyszerű alig 100 kilométerbe ennyi szintet (1605 m) és ennyi izgalmat belepasszírozni, de ezúttal sikerült. Nagyon kemény, változatos pálya Burgenland legszebb tájaival színesítve, így érdemes Kőszegre látogatni, de nem csak emiatt…
Hegy-esszencia: Kőszegről az Írottkőre
Eredetileg megjelent a Bikemag 2007. májusi számában, azzal szemben ellenben feltuningolva mindazon fotókkal, amelyek akkor sajnos nem fértek be a cikkbe.
A spanyol forgalmazók nyílt levélben próbálnak lobbizni a nagy online webshopok ellen
A kerékpárpiac szereplőinek és a legnagyobb alkatrészgyártóknak címzett nyílt levélben próbálja egy spanyol forgalmazókból és kerékpárboltosokból álló tömörülés rávenni az érdekelteket, hogy ne szolgálják ki alkatrészekkel a világ szinte összes országába szállító nagy webshopokat.
A kampány élén egy Christian Tidow nevű úriember áll, aki az általa képviselt kereskedők álláspontját az www.antichainreaction.com honlapon fogalmazza meg. Itt konkrétan azt olvashatjuk, hogy a nemzeti piacokon tevékenykedő forgalmazók és kiskereskedők egyre kevésbé tudnak, illetve nem is igazán akarnak versengeni az immár a világ minden szegletébe postázó nagy online webshopok ellen.
A nyílt levél szerint ez már csak azért sem lehetséges, mert a kereskedőnek/forgalmazónak a raktározás, a bemutatótermi vagy bolti promóció, a termék a helyi piacon történő marketingelése konkrét költségekkel jár, amit valahonnan ki kell termelni. Mindemellett méltánytalannak tartják, hogy a nagy alkatrészgyártók a márka és az egyes termékek népszerűsítése érdekében végzett promóciós tevékenységüket nem becsülik meg. Szerintük, ha megbecsülnék fáradozásaikat, akkor nem szolgálnának ki olyan webshopokat, akik az ő „felségterületükön” terítik töredékáron a hivatalos helyi forgalmazóval is rendelkező termékeket.
Egyértelmű bűnösök is kikiáltásra kerülnek: az alkatrészgyártók (az előzőekben ismertetett okok miatt), illetve a kerékpáros média, akik helyet adnak a globálisan terjeszkedő webshopok hirdetéseinek. Diszkrét fenyegetés is elhangzik: „Ez elfogadhatatlan, én nem engedhetjük meg, hogy ez továbbra is így folytatódjon.” Aztán a nyílt levél legvégén a szerző egyben ki is húzza a méregfogát az egész történetnek, amikor fontosnak tartja leszögezni: „A fogyasztó ott vásárol, ahol akar. Egy adott márka, forgalmazó vagy bolt bármit szabadon eladhat vagy vásárolhat bárkitől.” Ez némileg ellentmondásban áll a nyílt levél korábbi megállapításaival.
Érdekes adalék, hogy bár a www.antichainreaction.com konkrétan nem nevez meg első számú közellenséget (a honlapcím persze árulkodó lehet), a jelen hír alapját képező Bike Europe szakmai portál által publikált cikk viszont egyértelműen az ír Chain Reaction Cycles webshop elleni támadásnak véli a dolgot. Ennek ellenére tévesen „chainreaction.com” nevet említenek a címben és a szövegben egyaránt, amit a nemzetközi média egy része egy az egyben át is vett. A kérdéses domain mögött viszont egy amerikai kiskereskedő áll, így ezzel okoztak egy kis pluszmunkát szegény mit sem sejtő boltosnak… A valószínűsíthető címzett, a Chain Reaction Cycles amúgy egy immár 25 éves vállalkozás, amely egy kis családi tulajdonú kerékpárboltból nőtt mára a világ legnagyobb bringás webshopjává.
Vasárnap végre kiderül, kik tekernek a leggyorsabban a bányában, már délelőtt kezdetét veszi a száguldás a sötétben a McDonald’s BringaMánia Vakond futam keretében. Jó hír az érdeklődőknek, hogy még a helyszínen is lesz lehetőség a nevezésre azoknak, akik úgy döntenek, hogy az utolsó pillanatban méretik meg magukat.
Vakond futam, 2011
A résztvevőknek érdemes figyelni a szervező egyesület, a Vuelta Sportiroda honlapját (www.kerekparinfo.hu), ugyanis módosult a lebonyolítási rend és a nevezéssel kapcsolatban is kerülnek fel friss információk.
Beléptetés, fejvédő
A McDonald’s BringaMánia Vakond futam előtti napokban az utolsó simításokat végzik a szervezők. A földalatti járatok biztosítása mellett várhatóan komoly feladat lesz a résztvevők (versenyzők, nézők, vendégek) be- és kiléptetése a bányába. Fontos, hogy mindenki ki is jöjjön, aki aznap lemegy a bányába. A biztonsági előírások szerint a bányában mindenkinek kötelező a fejvédő viselése, akár bringán ül, akár csak nézelődik. Aki nem hoz magával, annak a szervezők 1000 Ft kaució ellenében biztosítanak sisakot.
Spinning
Hogy azok a téli bringások is megtalálják, amire vágynak, akik két kerékre csak márciustól ülnek, Spinning órákat is tartunk az egyik tágas földalatti járatban. Paksi Attila, a Paksi Spinning Center vezetője szervezésében délelőtt és délután is lehet tekerni, izzadni, és közben még a versenyből is láthatnak részleteket, akik erre a „versenyszámra” neveznek. Részletek a Spinninggel kapcsolatban, és jelentkezés itt: http://paksiattila.spinningportal.hu/
Távok, időrend
Az eddigi jelentkezések alapján módosult a délutáni futamok lebonyolítási rendje. Az első futamban a női, a vegyes és a junior csapatok együtt állnak rajthoz. A második futamban a felnőtt férfi csapatok versenyeznek, a harmadik futamban pedig a master férfiváltók küzdenek meg egymással (a váltók távja összesen 9 kör). Ez után következik a VIP (2 kör) és az Elit futam (9 kör).
Minden futam rövid, kb. 100 m-es futással kezdődik azért, hogy az első kanyarba ne egyszerre érkezzen meg a teljes mezőny. A délutáni váltóknak 9 kör a teljes táv, vagyis az egyes tagok 3-3 kört tesznek meg. Az elit futam távja 9 kör, amelyet kb. 30 perc alatt tesznek a versenyzők.
Vakond futam, 2011
Helyszíni nevezés
Mivel sajnos több csapattal is megesett, hogy nem fizették be időben a nevezési díjat, így a pénteki adatok alapján az alábbi kategóriákban van még szabad hely:
Ovis 10-15 fő
– 6-10 éves váltó: 10 csapat
– 11-14 éves váltó: 8 csapat
– Junior fiú váltó: 0 csapat
– Női vagy vegyes csapatok: 0 csapat
– Felnőtt férfi váltó: 10 csapat
– Master férfi váltó: 0 csapat
– Elit kategória: 15 fő
Az új nevezéseket a helyszínen, érkezési sorrendben bíráljuk el. A nevezés vasárnap 9 órakor nyit, és a futamok rajtja előtt 30 perccel zár – amennyiben nem telt be korábban az adott futam létszáma. Akik eddig nem regisztráltak nézőként, szurkolóként, a bánya aktuális telítettségétől függően juthatnak le a járatokba – vagyis akár versenyzési szándékkal, akár nézőként, érdemes ellátogatni Budapest X. kerületébe, Kőbányára, a Bánya utcába!
Forrás: Vuelta Sportiroda sajtóközlemény Fotók: Vuelta Sportiroda / Takács Tamás
Az idén fennállásának kerek ötvenedik évfordulóját ünneplő 3T tovább bővíti termékpalettáját, az országúti, MTB, pálya és triatlon szakágak után ezúttal a terepversenyzés, azaz ciklokrossz világába kóstolt bele. Ez konkrétan két szakágspecifikus alkatrészt jelent, az Ergoterra fantázianevű karbon kormányt és a Luteus névre hallgató karbon villát. Az alkatrészeket ciklokrossz versenyzőknek ajánlják, ennek fényében a cég három minőségi osztálya közül (LTD, Team, Pro) a versenyhasználatra ajánlott Team besorolást kapták.
3T Ergoterra Team
A kormány formailag a cég Ergosum fantázianevű kompakt kormányára épít, előrenyúlása (89 mm), hajlításának mélysége (127 mm) és alsó ívének geometriája szinte megegyezik az országúti tesónál megismerttel. A különbség a szélességben rejlik, pontosabban abban, hogy az alsó ívben a csővégek nem párhuzamosak, hanem kifelé tartanak. Ebből az következik, hogy a két szélességi méretben elérhető kormány (a fékváltókar felszerelési helyén mérve középtől középig 420, illetve 440 mm) a csővégeknél középtől középig mérhető mérete 450, illetve 470 mm, ami meglehetősen egyedülálló a mezőnyben. Mindezt a cég azzal indokolja, hogy így alsó fogásban nagyobb biztonsággal irányítható a gép, illetve az alkart kevésbé zavarja a felső hajlítás. Más kérdés, hogy ez a mai országúti kormányok 90%-ánál folyamatosan probléma, melynek legegyszerűbb orvoslása a felső hajlítás ívének növelése, csak ezt kevés gyártó érzi fontosnak (talán valami technológiai kényszer lehet a dolog mögött).
3T Ergoterra Team
A ciklokrossz versenyzők egyébként valóban előnyben részesítik a széles kormányokat, mivel ezekkel tényleg biztosabb a gép irányítása terepen. Hogy a kormányzás mégse legyen zavaróan lomha, ezért az országúton megszokottnál rövidebb stucnit szokás használni. Ebből következik, hogy egy ciklokrossz váz felsőcsövének hossza ideális esetben pár centivel meghaladja a hasonló vázméretű országúti darabét.
3T Ergoterra Team
Holmi szélességi variálással azonban még nem ér véget a speciális tulajdonságok sora, hiszen gondoltak azokra is, akik kiegészítő fékkarral szerelik a kormányt, így a karbon alapanyagba a rögzítési pontokon erősítést építettek be. De ne gondolja senki, hogy az extra anyag túlzott tömeggel jár. Ez a technológia 45-ös szélességi méretben mindössze 192 grammos karbon kormányt eredményez, ami nagyságrendileg megegyezik a cég Team besorolású hagyományos országúti kormányainak tömegével.
3T Luteus Team
A Luteus ciklokrossz villa a fotók alapján még erősen prototípus stádiumban van (2010 közepén, az UCI ciklokrossz tárcsafékekkel kapcsolatos rendeletváltoztatása kapcsán kezdték el fejleszteni), bár már megtekinthető a cég honlapján is a termékek között. Ez azonban a 3T esetében egyáltalán nem jelenti azt, hogy így, ebben a formában kerül majd gyártásba, hiszen ott van például a Palladio nyeregcső esete, amelyet különböző formai kialakításokkal közel 2 évig lebegtettek, míg valós termék lett belőle. Vagy a (pálya) sprintereknek tervezett Scatto karbon kormány, amely a honlapon kívül máshol – versenyen vagy kiállításon – élőben sohasem volt látható, most pedig nyomtam egy hátast attól a ténytől, hogy ezt a valójában nem létező terméket nemrég teljesen áttervezték.
3T Luteus Team
Szóval a Luteus egy 1,5” – 1 1/8” szabványú fejcsövekbe passzoló 47 mm-es előrehajlással (rake) rendelkező full karbon konstrukció lesz, egy kis alumínium erősítéssel a papucsok és a tárcsafék konzol esetében. Tömege ennek megfelelően 470 grammban került prognosztizálásra, ami a 3T termékek ismeretében biztosan e felett lesz, de egyrészt nem sokkal, másrészt úgy is bőven belefér még a „hű de könnyű” kategóriába.
3T Luteus Team
Speciális tulajdonságként az előrenyilazott papucsokat érdemes említeni, melyeknek célja, hogy az egyenetlen terepből adódó függőleges irányú erőkkel szemben stabilabb legyen a konstrukció. A villát 160 mm-es tárcsamérethez optimalizálták, a fékkábelnek pedig külön kis csatornát alakítottak ki, melyben két ponton rögzíthető. Ezeken a rögzítési pontokon persze lehet azért még gondolkozni egy kicsit, nem biztos, hogy szerencsés, ha a váll után szabadon kilépő bowdenház valamibe beleakadva konkrétan a villaszárból szabja ki a kábelkötegelőt karbonostul. Egyelőre szerintem nem jó ránézni azokra a rögzítési pontokra, no. Különös figyelemmel kezelték viszont a sárférőhely kérdéskörét is, így a maximálisan engedélyezett 33-622-es külső mellett minden irányban marad legalább 17 mm hely a dzsuvának.
3T Luteus Team
A két termék 2011 második felétől lesz elérhető, az Ergoterra kormány ára 250 euró körül mozog majd, míg a Luteus villáért 450 eurót szeretnének kapni.
