Kolozsváron került sor a hegyikerékpár olimpiai számának második válogatóversenyére, az UCI C1 Maros Bike XCO Cup-ra. A 2011 után, idén is Parti András győzelemmel záruló versenyen matematikailag is eldőlt, amennyiben megszerzik válogatottaink az olimpiai indulás jogát, abban az esetben az Euro One Waberer’s versenyzője, Parti András lesz az, aki képviselheti országunkat az ötkarikás játékokon.

András győzelmén kívül, további UCI pontokkal gazdagította az országot a másik kvótafutó, Juhász Zsolt (7.) és Csielka Márk (10.) is. Bogár Gábor 15. helyen haladt át a célvonalon, Szatmáry András küzdelme a technikával sajnos tovább folytatódott, reméljük utoljára az idényben.

Az ő nyilatkozataik következnek:

Parti András –  „A pályát már tavalyról ismertem és kedvelem, mivel legutóbb is nyertem itt. Most másodiknak szólítottak be, mivel itt volt a lengyel Marek Galinski is, aki előttem van a világranglistán. Már jól ismerjük egymást, tavaly is sokat meccseltünk, tudtam, hogy oda kell figyelnem rá (is).

A startom most sem nekem volt a legjobb, csak az 5. helyen kezdtem meg az első kört, de a pálya felénél már ott voltam az elején, viszont láttam, hogy közben Marek kezd elszakadni. Kielőztem mindenkit, felmentem rá és pillanatok alatt már csak ketten voltunk az élen. Az első kör vége felé már előre kerültem, de a lengyel jött a szélárnyékban. Nem is igazán foglalkoztam vele, mivel válogatóverseny lévén mennem kellett. Viszont egyszer, amikor előre került, éreztem, hogy nem halad túl jól, ezért visszavettem a vezetést és rákapcsoltam! Szépen el is kezdtem távolodni és megléptem tőle a 3. körben. Innen a célig egyedül mentem, azt hiszem elég jó tempóban, de azért igyekeztem vigyázni a technikára. A végén biztosnak mondható, kb. 2 perces előnnyel értem be a célba, nagyon boldogan! Most is minden úgy ment, ahogy azt vártam. Ismét tökéletesen muzsikált a Cube Elit HPC 29-es. Most úgy érzem, már vissza se ülök a 26-osra, annyira megszerettem!

Óriási teher esett le a vállamról ezzel a győzelemmel, mivel okozott némi stresszt a válogatózás, mégis az olimpia a tét és tudtam, hogy mennyi munka volt ebben, nem lett volna jó most elbukni. Persze azt is tudtam, hogy maximálisan felkészült vagyok, mindent megtettem a célért, ami azért adott némi önbizalmat, de mivel technikai sportról van szó, akármi is történhetett volna. De szerencsére az égiek velem voltak!
Ismét köszönet mindenért a szupport stábnak, csapatomnak az Euro One Waberer’s-nek, minden támogatómnak, az edzőmnek Szöllőssy Istvánnak, mindenkinek, aki szurkolt nekem, vagy gondolt rám és nem utolsó sorban a kis családomnak (Anyu, Jucus, Olcsi). Ez nélkületek nem sikerülhetett volna! Ugyan még hivatalosan nem kaptuk meg a kvótát, de nagy hálával tartozok Buruczki Szilárdnak és Juhász Zsoltinak, hiszen ők is keményen dolgoztak a pontokért, de sajnos csak egy kvótánk lehet 2012-ben. MINDENKINEK KÖSZÖNÖM!”

Juhász Zsolt – „Ez volt a második alkalom, hogy Kolozsváron versenyeztem. A környező országok közül ez a legjobban megszervezett, legjobb hangulatú verseny, jó ide járni. Jó hallani az erdélyi magyarokat, ahogy szurkolnak nekünk (csak nekünk, magyaroknak), még a nevünket is tudják, figyelnek ránk.

A múlt hétvégi szerbiai szereplésből tudtam, hogy egyelőre nincs sok esélyem és helyem még egy olimpián. Azért szerettem volna egy jó versenyt menni, pontot gyűjteni magamnak és az országnak, de úgy érzem valami meggátolt a szervezetemben. A lábaim rosszul forogtak és nem voltam képes gyorsan belerúgni a pedálba, pedig az edzésekkel biztos nem volt semmi baj. Jó lenne utána járni mi lehetett a baj, nem csak találgatni. Egy vérkép talán megmondaná, de sok időm most nem lesz ilyenekre, szerdán már a második világkupára utazunk, ezek után nem tudom, mire számítsak.”

Bogár Gábor – „Nagyon örülök, hogy két év után újra Kolozsváron versenyezhettem. Nagyon szép emlékeim vannak a 2010-es Maros Bike Kupáról. A mostani verseny is nagyon jó hangulatú volt és nagyon jó mezőny jött össze. A hat kör alatt nem igazán éreztem kirobbanó formában magam, de azért már jobban haladtam, mint egy hete Újvidéken. Kicsit kínlódva is, de sikerült pontszerző helyen beérkeznem, aminek nagyon örülök. Köszönöm a kilátogató szurkolóknak a bíztatást, igazán jó volt itt újra versenyezni!
Ezúton is gratulálok csapattársamnak, Parti Andrásnak ehhez a nagyszerű teljesítményhez!”

Csielka Márk – „Ez a hétvége volt sorozatban a harmadik, ami versennyel telt el. Erdélyben vettünk részt a C1-es Maros Bike Cup-on, amiről csak jókat tudok mondani. Profi szervezés, minden időben zajlott, minden a helyén volt. A pálya nem lesz a kedvencem, de egész izgalmas nyomvonal volt, ha környező térségbeli versenyekhez hasonlítom. A rajtom nem sikerült túl jól, mert az UCI bíró valamiért nem akart félre állni az út széléről, ezért összeakadtam vele, közvetlen a pisztolydörrenés után. Az első fél kör, csakúgy, mint a szerbiai versenyen elég nehezen ment. Ezt követően azonban belerázódtam a tempóba, és a verseny végéig kifejezetten jól éreztem magam. Szinte körről körre javítottam az időmön, ez a versenyzési stílus korábban abszolút nem volt rám jellemző. Az utolsó körben még azt a versenytársamat is le tudtam rázni az egyik meredek emelkedőn, akivel a verseny nagy részét közösen tettük meg. Így a 10. pozíciót szereztem meg. Örülök ennek az eredménynek, bíztatóan javul a formám.”

Szatmáry András – „A rajt után pár száz méterrel, az első rövid emelkedőn arra lettem figyelmes, hogy nehéz hajtani a bringát, lenéztem és láttam, hogy a gumi beleér a bal láncvillába. Leszálltam, hogy megnézzem mi a probléma, ekkor vettem észre, hogy a jobb láncvilla középrészi végénél széthasadt. Sajnos egy újabb szerencsétlen versenyem volt, nem tudtam befejezni. Várom már a pechsorozat végét!”