Hatalmas küzdelmet hozott a német WorldTour klasszikus, a Hamburg környékén rendezett Vattenfall Cyclassics, melynek végén a hazai szurkolók hosszú idő óta végre örülhettek, hiszen Erik Zabel 2001-ben aratott győzelme után végre ismét német versenyző nyert, sőt, az ezüstérmet is sikerült otthon tartani…
A 246 kilométeres táv során a korábbi évekhez hasonlóan egy nagyobb kör várt a mezőnyre Hamburg körül, majd egy kisebb körben négyszer kellett megmászni a rövid – körülbelül 1 kilométeres – de nagyon meredek Waseberget, ami után 15 kilométer volt még a célvonalig.
A nap során több szökevénycsoport is kialakult, az utolsó egészen a Waseberg végső mászásáig tartotta magát, a meredeken pedig a holland Nicki Terpstra ment tovább egyedül, de 20-30 másodperces előnyét lehetetlen volt megtartania a mezőnnyel szemben. Az utolsó 10 kilométeren belül megfogták, innen pedig óriási pozícióharc következett a célig.
Az Argos, az FDJ, a Vacansoleil, a Sky, a Lotto, sőt, még a Saxo és a Movistar is vállvetve küzdött az utolsó kilométereken, hogy a lehető legjobb helyzetbe hozzák sprintereiket. A hajrát José Joaquin Rojas (Movistar) nyitotta az emelkedő befutón, majd John Degenkolb (Argos-Shimano) állt az élre, és olyan sebességre gyorsult, hogy még Andre Greipelnek (Lotto-Belisol) sem sikerült kikerülni, a harmadik helyen a fiatal norvég sprinter, Alexander Kristoff (Katyusa) érkezett.
Ilyen a totális szerelem, ami sajnos akkor, és ott nem teljesedhetett be. De így is mérföldkő, amit alkottak. De idén nyártól REBOOT…
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a Fixie Inc. A semmiből kerültek elő, és 1-2 év alatt műfajt, és stílust teremtettek. Mindenki a lábuk előtt hevert. Amelyik kiállításon csak megjelentek, arattak. Már ami a design-t, a rajongást, és ami az elképedt látogatókat illeti. Eleinte csak fixi gépekben utaztak, de aztán egészen szépen kibővült a paletta, és már kezdtek beszivárogni a váltós gépek is…
Minden egyes gépük, egy-egy elképesztő kreáció volt. Olyan dolgokat, alkatrészeket, és designt vegyítettek egy gépbe, amiről rajtuk kívül talán senki nem gondolta volna, hogy az úgy ott jó lesz. És jó lett.
Hihetetlen stílusérzékkel ötvözték az egymással totálisan ellentétes anyagokat, felületeket, mintázatot, és festést. De aztán történt valami. Rá kellett jönniük, hogy bár a gépeik egyfajta művészi remekművek, de a számok valahogy mégsem úgy alakulnak, ahogy kellene. Túl kicsi az a réteg, aki – borsos áron – mindennapi használati tárgynak vesz egy remekművet. Persze ott volt a fali dísznek vevők tábora, de ők talán még kevesebben voltak.
Így hát, ahogy jött, úgy tűnt el a Fixie Inc. a süllyesztőben. Sajnos, ami életképtelen, annak előbb utóbb pusztulnia kell… De! Idén nyártól újra búútolnak a srácok. Valami már készül.
Nagyon kíváncsiak leszünk rá, hogy sikerül-e a második menet, és hogy mi lesz az a koncepció, ami hasonló értékkel bír, mint az elődök, de mégis piacképes lesz annyira, hogy életben tartsa ezt a céget. Mi szurkolunk nekik. Ezt te is megteheted: http://www.cycles-for-heroes.com/
Az Asztana iszonyú gyors volt ma (Fotó: Stefano Sirotti)
Az egyik topfavorit, Vincenzo Nibali csapata, a kazah Asztana nyerte a 2013. évi Vuelta a Espana csapatidőfutamát, a lídernek járó piros trikót azonban nem az olasz sztár, hanem a szlovén Janez Brajkovic húzhatta magára.
Brajkovic az idei első piros trikós (Fotó: Stefano Sirotti)
A Vilanova de Arousa és Sanxenxo közötti 27,4 kilométeres távot a látvány jegyében jelölték ki a szervezők, egy halászstégről indultak a csapatok, átlátszó padlóról, és a kronó kanyargós, technikás pályán kezdődött. Az oldalszél azonban inkább oldal-hátszélként segítette a pálya egyes részein a csapatokat, így hatalmas sebességgel lehetett küzdeni a szűk utakon.
Ez a technikás versenyzőknek kedvezett, s persze azoknak, akik kockáztatni is hajlandóak voltak a másodpercekért. Az Asztana csapatára mindkettő igaz volt, és az 54 km!h fölötti átlag ezen a pályán mindenképpen világszínvonalú. Nibali így értékelt a befutó után: „Óriási kronót mentünk, fantasztikus volt a csapat. Nagyon jó formában érzem magam, de a Vuelta nagyon nehéz és hosszú, fontos szakaszokkal, meglátjuk, hogyan tovább, napról napra haladunk majd.”
Az Asztana iszonyú gyors volt ma (Fotó: Stefano Sirotti)
Nibaliék mögött tulajdonképpen a két időfutam-sztár, Fabian Cancellara (a Radio Shack élén) és Tony Martin (az Omega Pharma-Quick Step élén) csapott össze, a lélektani hadviselést a svájci nyerte a némettel szemben.
A favoritok sorai közül a Movistar (Valverdével) és a Katyusa (Rodriguezzel) is gondokkal küszködött. Utóbbi csapatnál Dani Moreno került bajba ötödik emberként az utolsó kilométereken, többször is meg kellett várni, mert leszakadt a csapattársairól, ezzel értékes másodperceket veszített Purito, egy perccel hajtottak rosszabbat Nibaliéknál. Rodriguez nem volt elégedett a célban: „Nem kezdtük jól a Vueltát, de most ez van. A pálya nagyon nehéz volt, főleg az első fele, szét is szakadtunk. Már csak túl akartam élni az egészet.”
Bár a Movistar csak fél percet kapott az Asztanától, a spanyol csapattól ez mindenképpen gyenge teljesítmény. A táv közben Benat Intxausti-nak volt technikai gondja, ezen úszott el pár másodperc. Valverde ennek ellenére elégedett volt, mondván Puritóval szemben fél perc előnyt sikerült összeszedni.
Az egykori pályás sprint-világbajnokot, a holland Theo Bos-t (Belkin) túl alacsony kortizon-szintje miatt küldték haza a Vuelta a Espana-ról még a verseny megkezdése előtt.
Bos tegnap még részt vett a csapatbemutatón, ma azonban e-mailben értesítette a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI), hogy a kötelező orvosi vizsgálaton túl alacsony kortizon-szintet mutattak ki nála.
Az UCI szabályai szerint ettől még indulhatna a versenyen, de csapata, a Belkin tagja a Hiteles Kerékpársportért Mozgalomnak (MPCC), és ennek a szervezetnek a kódexe szerint nem versenyezhet. A Belkin haza is küldte 30 éves sprinterét, közleményük szerint Bos „nincs versenyzésre alkalmas állapotban”.
Bos 2013-ban hat szakaszgyőzelmet aratott, a Volta a Algarve, a Tour de Langkawi (2), a Critérium Internacional, a Tour of Norway és a Ster ZLM Toer versenyeken. A Belkin sorát így nyolcan, Graeme Brown, Stef Clement, Laurens Ten Dam, Robert Wagner, Juanma Gárate, Bauke Mollema, Luis León Sánchez és David Tanner alkotják majd.
Összeállt a mezőny, adott az útvonal, de a 2013-as Vuelta a Espana összetett dobogója szempontjából az „egyéb körülmények” idén a szokásosnál is fontosabb szerepet kapnak majd, vagyis nagyon nehéz megjósolni, ki feszíthet majd a madridi pódiumon a piros trikóban, azt pedig pláne, hogyan fest majd a top 10…
Ok, nehéz az útvonal, sok kemény emelkedő, nagy nevek, papíron valóban hatalmas sztárparádé, lehetne ezekre is alapozni az esélylatolgatást. Száz százalék, hogy izgalmas, pörgős, színvonalas versenyt láthatunk majd az egyes szakaszokon, de az összetett szempontjából az a bringás mondás jut eszembe, hogy nem a hegyek meredeksége határozza meg, milyen nehéz a verseny, hanem sokkal inkább az, hogy mennyire gyorsan megy a mezőny…
Az idei Vueltán nem az útvonaltól függ majd a verseny végkimenetele, hanem attól, hogy a mezőnyben kik veszik igazán komolyan a versenyt, képesek lehetnek-e a sztárok csúcsformában teljesíteni. Sok ismeretlenes az egyenlet, bár az összetett első helyezettre van tippem, de top 10-et már úgy sem mernék jósolni, hogy reálisan a felét eltaláljam a legjobbaknak…
Joaquim Rodrigez – sikerül végre a GT-győzelem? (Fotó: Stefano Sirotti – sirotti.it)
A két legfontosabb tényező az összetett verseny kimenetele szempontjából a firenzei világbajnokság és a formaidőzítés. A Vueltán általában már fáradtabb a mezőny, mint a Girón vagy a Touron, ez is az oka, amiért a szervezők – nagyon helyesen – rövidebb szakaszokat jelölnek ki, mint a másik két háromhetesen. Általában sokan tekernek a mezőnyben felkészülési célból a világbajnokságra, de általában a legfőbb vb-favoritok nem ugyanazok, mint a legtöbb összetett menők.
Az idei esztendő más, a kemény emelkedőket tartogató firenzei világbajnokság legfőbb esélyesei között szerepelnek a legjobb GT-menők is, akik remekül bírják e hegyeket. Így Nibali, Valverde, Betancur, Mollema, Sanchez, Dan Martin, Rodriguez, Henao, Kreuziger, akiket megnevezni szokás a Vuelta összetett favoritjai között, mind érdekeltek lehetnek a világbajnokságon is.
A nyilatkozatok ellenére sem tudhatjuk, melyiküknek melyik verseny a fontosabb, és milyen módon, milyen előzmények után készülnek a Vueltára vagy a világbajnokságra. Nem mindegy, hogy éppen egy Giro, vagy egy Tour van már a lábukban idén, nem mindegy, hogy mennyire hajtották ki magukat korábban egyik vagy másik versenyen. Lévén idén a Vuelta vége és a vb mezőnyversenye között több idő marad pihenésre a megszokottnál, az is belefér, hogy valaki csúcsformában teljesítsen a Vueltán és rá tudjon pihenni a világbajnokságra is, azonban a Tourt 100%-os intenzitással végigtekerőkről ezt már nehezebb elképzelni.
Vincenzo Nibali – a Cápa (Fotó: Stefano Sirotti – sirotti.it)
Ezzel kapcsolatban például a Giro-győztes Vincenzo Nibali tett érdekes nyilatkozatot a Gazzetta dello Sportnak, amiből érződik, hogy a világbajnokság az elsődleges számára:
„Napról napra tervezem a Vueltát, képességeimhez mérten körülbelül 75%-on fogok kezdeni, és a végére szeretnék 100%-os állapotba lendülni, és megtartani a csúcsformát egészen a világbajnokságig, ami az egyik legfőbb célom a szezonban hazai pályán. Három éve Geelong-ban sikerült jól teljesítenem a vb-n a Vuelta után.”
Szabad fordításban ez annyit jelenthet, hogy Nibali valóban a Vueltán érheti el csúcsformáját, ami az utóbbi időben teljesített versenyei is alátámasztanak. Nagy kérdés, mire lesz elég az a „75%” a verseny első felében, amikor ha megnyerni nem is, de elveszíteni simán el lehet a Vueltát. Nibali csapata, az Asztana a neveket nézve talán még erősebb, mint a Girón, ami egyúttal azt is magában rejti, hogy Nibali „elszállása” esetén Brajkovic vagy Fuglsang is dobogóesélyes líderré léphet elő…
Hasonló a helyzet Valverdével – csak teljesen máshogy – mint Nibalival a Vuelta és a vb tekintetében: Valverde élete talán utolsó nagy lehetősége az idei, hogy egy stílusához passzoló pályán világbajnokságot nyerjen. Az előzmények azonban mások. Míg Nibali a Girót követően egy hosszú pihenő után készül éppen, hogy elérje a maximumát, Valverde a Touron topon tekert, és egy kisebb pihenő után próbálja kitolni csúcsformáját. Nem mondom, hogy így nem nyerhetné meg a piros a trikót, de a piros trikó és a vb-arany egyszerre már soknak tűnik, minden bizonnyal fel kéne áldozni valamelyik célját a másik javára.
A Movistar kapitányának természetesen a sajtótájékoztatón is feltették a kérdést, hogy a világbajnokságra, vagy a Vueltára koncentrál-e jobban. Valverde így válaszolt:
„Nehéz kérdés. Fontos a Vuelta, de voltam már első, második és harmadik, nyertem szakaszokat… Világbajnokságokról is van négy érmem, de kétségtelenül nagyon sokat jelentene nekem, ha világbajnok lehetnék, nagyon szeretnék vb-t nyerni, mielőtt befejezem a pályafutásom. Vagyis a világbajnokságot választanám. A vb-pálya fekszik nekem, de most inkább a Vueltában gondolkozom; ha sikerül jól teljesíteni, az lökést adhat a világbajnokság szempontjából is. Most 21 nagyon kemény nap következik.”
Nibali és Valverde mellett a katalán Joaquim Rodriguezt szokás a Vuelta három legfőbb favoritja között emlegetni, és az előbbi szálat folytatva talán pont ő az, akinek fontosabb a Vuelta piros trikója, mint a világbajnokság, annak ellenére, hogy a kerékpársportban a szivárványszínű trikó a legértékesebb trófea a Tour de France sárga trikója után. Purito nyilatkozata sablonos, de minden szava a helyén van, ne lehet belekötni:
„Az útvonal nagyon kedvező, jó formában vagyunk, remek a csapat, remélem minden remekül megy majd, és jó eredménnyel zárunk. Jól érzem magam, úgy gondolom sikerült kipihenni a Tourt. Az hogy tavaly sikerült dobogón végezni a Girón és Vueltán is, idén pedig a Touron, még jobban motivál, hogy nyerjek végre egy háromhetest.”
Három hasonlóan erős topfavorit három nagyon erős csapattal a hátuk mögött, ha közülük kellene választani, Rodriguezt tippelném az első helyre, két okból. Egyrészt ha a közelgő világbajnokságot is figyelembe vesszük, kívülről úgy tűnik, hogy Nibali és Valverde inkább Firenzére hegyezi a formáját, Purito teljesítménye alakulásának íve pedig a Vueltán tűnik tetőzni. Másrészt a Katyusa versenyzője a szezon első felében nem zsigerelte ki a szervezetét, a Tour első felében lassabban lendült formába, és az utolsó hétre érte el a csúcsot. Normális esetben a kis pihenőt követően nem lesz nagy a visszaesés, némi ráhangolódással végig jó lehet a három hét során.
Samuel Sanchez és az Euskaltel a csapatbemutatón (Fotó: Stefano Sirotti – sirotti.it)
Kivételesen kitérnék kicsit – mert a Vuelta kapcsán sajnos ki kell – a kerékpársport tisztulására is. Sajnos ismerjük az általános közvélekedést, ennek ellenére én azok táborát erősítem, akik szerint az EPO hőskorához képest sokat tisztult a kerékpársport, sokkal kisebb mértékben lehet tiltott szerek használatával előnybe kerülni (nyilván vannak, akik máshogy gondolják, nem fogok vitatkozni). Azonban akiknek van rálátásuk a profi kerékpársportra tudják, hogy ennek a tisztulásnak a mértéke attól is függ, hogy éppen melyik országban járunk, és Spanyolország a maga törvényeivel és általános közfelfogásával még mindig az egyik legszennyezettebb terület.
Sajnos még mindig a Vueltán láthatjuk a legtöbb irreális teljesítményt, ahogy percenként lószolják egymást irreális sebességgel a versenyzők a meredek emelkedőn… Azon most ne kezdjünk filozofálni, hogy a nézők szempontjából ez mennyire jó, és hogy bárki előtt adott a lehetőség, ez nem ilyen egyszerű. Mindenesetre a Vuelta az a verseny, ahol már sokszor láthattunk a szezon közben sokkal mérsékeltebb teljesítményt nyújtó hazai versenyzőket megtáltosodni, és ebből a szempontból lejt kicsit a hazai pálya. Ezért sem lepődnék meg, ha néhány „külföldi” esélyes, akiktől az idei teljesítményük alapján többet várnánk, nem rúgna labdába a spanyolok mellett az összetett dobogóért folytatott küzdelemben.
Akiktől viszont tartok, az Euskaltel gárdája, a narancsmezesek – mindent egy lapra téve – brutálisan fognak haladni a három hét során. Friss hír, hogy egszűnik a csapat, a sztárok éppen új szerződés aláírása előtt állnak, és a Vueltán felmutatott jó eredményen hat-, vagy akár hétszámjegyű összegek múlhatnak majd (euróban értve). Mindenki rajthoz áll, szabad rablás alapon: Samuel Sanchez, Igor Anton, Mikel Nieve és a többiek. Talán most mindnyájan inkább magukért, mint a csapatért küzdenek majd, nehéz megjósolni, mi sül ki belőle, de nem lepne meg, ha felférne valamelyikük az összetett dobogóra, vagy nyernének akár 4-5 szakaszt is…
A Sky csapata (Fotó: Team Sky)
Egy esélylatolgatásnál nyilván meg kell nézni a Team Sky sorát, melynek élén a két kolumbiai, Sergio Henao és Rigoberto Uran közül valószínűleg az előbbi lesz a kapitány, de ezt csak Uran szerződésére alapozom az Omega Pharma-Quick Step csapatával, logikusan nyilván azt a versenyzőt segíti majd a Sky, aki jövőre is náluk teker, miért akarnák Uran értékét növelni? Henao-nál a vb-faktor nem annyira játszik, mint Nibaliéknál, biztosan fontosabb a lojalitás ahhoz a csapathoz, akiktől a fizetését kapja, és a Sky Procycling pedig feltételezhetően nem egy kolumbiaiból tervez világbajnokot csinálni.
Sorolhatnánk még a rajtlistáról több versenyzőt, akik odaérhetnek a dobogó közelébe, Ivan Basso (Cannondale), Benat Intxausti (Movistar), Domenico Pozzovivo és Carlos Betancur (Ag2R), Bauke Mollema és Laurens Ten Dam (Belkin), David Arroyo (Caja Rural), Daniel Martin (Garmin), Michele Scarponi és Diego Ullissi (Lampre-Merida), s végül, denem utolsósorban Roman Kreuziger (Saxo-Tinkoff). Azonban biztosan lesznek mellettük meglepetésemberek is, akikre most még nem is gondolunk…
Nézői szempontból talán a legfontosabb, hogy a Vueltán sosem unatkozunk, mindig vannak fordulatok, izgalmak, valószínűleg idén sem lesz másképp!
A patinás olasz márka nem ismeretlen a minőségi versenykerékpárok rajongóinak körében. A trevisoi gyárból sok szépség és furcsaság került ki az évek során, ezúttal azonban valami egészen különleges került a kezeink közé. A klasszikus Super Recorddal szerelt időfutamgép abból az időszakból való, amikor sokan sokféleképpen keresték a legmegfelelőbb fegyvert a nagy ellenféllelel, azaz a stopperórával szemben. Az erre adott válaszok közül már többet bemutattunk olvasóinknak, ezúttal azonban az olasz kreativítás egészen érdekes megnyilvánulása következik.
A fáma szerint egyenesen a trevisoi mintaboltból érkezett hazánkba ez a különleges jószág. Nem komplett kerékpárként került jelenlegi tulajdonosához, hanem aerodinamikus koncepciótól elválaszthatatlan alkatrészeivel és eredeti hajtóművével. Kikövetkeztethető, hogy a gép valaha teljes Super Record szettel szerelt lehetett, ezért tulajdonosa is ilyenekkel pótolta a hiányzó részegységeket. A kormeghatározás az egyetlen eredeti szériaalkatrész alapján történhet aránylag nagy biztonsággal. A hosszanti horony nélkül gyártott Super Record hajtóművet 1986-tól a szett 1987-es a forgalomból való kivonásáig gyártották, a korai darabokba préselték, míg később lézerrel gravírozták a pajzsos logót. Esetünkben a mindössze egyetlen évig gyártott korábbi verzióval állunk szemben, így amennyiben a hajtómű tényleg eredeti, ebben az esetben a gép 1986-körül állt össze.
A váz
Talán nem túlzás azt állítani, hogy minden idők egyik legkülönlegesebb országúti vázát vehetjük szemügyre. Pedig a Columbus SL csövekből épített konstrukcióban első ránézésre semmi rendhagyó nincsen. Szokványos tengelytáv, átlagos fejcsőszög, ehhez képest meredekebb – az előrehajló testhelyzetet elősegítő – ülőcsőszög. Aztán elkalandozik az ember tekintete és megállapodik a csepp keresztmetszetű alsó- és ülőcsövön. Széllel szemben csak 19 mm felületet mutatnak ezek a csövek, míg mélységi paraméterük 35 milliméter. Minden bizonnyal nem mindennap került le akkoriban ilyesmi a Columbus gyártósorairól, és nem standart kiegészítője volt ez a népszerű SL csőszettnek. Na de hol vannak a bowdenek? Itt bizony minden a csöveken belül fut. Az alsócsőben vezetett váltóbowden nem újdonság, de itt ezt a koncepciót következetesen végigvitték az egész vázon. A hátsóváltó kábele a láncvillán belül mozog, míg az elsőváltó-bowden a váltókonzol alól tűnik elő. A fékbowden is a felsőcsőben fut, ami ezidőtájt még korántsem volt általános. Na de hová is fut az a kábel? Hol itt a fék egyáltalán?
A fékrendszer Integráció. Azt hiszem ez a legmegfelelőbb kifejezés arra amit a fékrendszer terén tettek a derék taljánok. Nem sokat vacakoltak, elől a villavállba, hátul pedig a fékhídba építették be a fék mozgó alkatrészeit, így mindössze a hagyományos Campagnolo fékpofák okoznak némi légellenállást. Nem tudom, mennyi ezzel a tényleges időnyereség, mindenesetre szerelni egy rémálom, fékteljesítménye pedig mosolyra fakasztó. Rengeteg munkával, bonyolult műszaki megoldásokkal, komoly kompromisszumokkal kétséges végeredményt elérni, ez tipikusan az a dolog, amelynek megértéséhez igencsak ismernünk kéne az olasz lélek rejtelmeit. Lehet azonban érvelni azzal is, hogy időfutamon nem megállni, hanem menni kell. Az is való igaz, hogy a kúl-faktoriális bizony meglehetősen magasra sikeredett.
Egyéb alkatrészek A gép mellett állva az egyik kollégával éppen az ovalizált nyeregcső a szokásostól eltérő tulajdonságait kutattuk. Az oké, hogy nagyon áramvonalas, de mit tudhat még? Például a menetirányhoz képest sohasem áll ferdén a nyereg. Vagy ha mégis, akkor ez ellen semmit sem tehet az ember. Nem lehet a cső forgatásával emelni a nyeregmagasságot, melynek jutalma normális esetben érdekes karcminta lenne a cső hátoldalán. A kerékpárgyártó nevére gravírozott alkatrészeknek mindig nagy rajongója voltam, el is időzök a stucni tájékán. Érdekes megoldás a hagyományos geometriájú, de felsőfogásban aerodinamizált 3TTT kormány. Az extra dolgokon kívül alkalmazott hagyományosan szögletes Super Record alkatrészek vidáman ellenpontozzák a gépen amúgy következetesen végigvitt aero koncepciót.
Kezdetben az időfutambringák mindössze abban különböztek mezőnyversenyeken alkalmazott társaiknál, hogy máshogyan áttételezték őket és 24 vagy 28 küllős pehelykönnyű kerekeket kaptak. Később elkezdték a hagyományos kialakítású vázak és alkatrészek áramvonalasítását, és ezt az elvet mezőnyben és időfutamban egyaránt alkalmazni próbálták. Miután rájöttek, hogy mezőnyversenyek során az ebből adódó nyereség a sok kompromisszum mellett bizony minimális, az áramvonalas megoldások maradtak az időmérő futamok világában. Jópár évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjenek, a hagyományos vázgeometria átértelmezésével is sok értékes másodperc nyerhető. Etéren is láthattunk egy-két érdekes megoldást Pinarellóéktól a kilencvenes évek első felében. Ehavi retro alanyunk azonban még a korai évek szülötte és éppen emiatt különleges.
[divider scroll_text=”Pinarello Crono 1986″]
Pinarello Crono, jellemzők:
Váz: Pinarello – Columbus SL CrMo
Geometria: Felcsőszög: 73°
Ülőcsőszög: 75°
Tengelytáv: 97,3 -98,8 cm
Ülőcsőhossz: 55 cm
Láncvillahossz: 40,0-41,5 cm
Középcsapágy-magasság: 26,0 cm
Villa: Pinarello – Columbus Foderi Laminati CrMo
Felnik: Névtelen peremes aero
Külsők: Vittoria Zefir 19-622
Küllők: DT 2.0
Agyak: Campagnolo Super Record, 36 furat
Sor: Regina Oro; 14-16-18-20-22-24
Lánc: Regina 80
Hajtómű: Campagnolo Super Record; 170 mm; 42/55
Kor. csapágy: Campagnolo Super Record
Köz. csapágy: Campagnolo Super Record
Hátsóváltó: Campagnolo Super Record
Elsőváltó: Campagnolo Super Record
Váltókar: Campagnolo Super Record
Féktest: Pinarello integrált
Fékkar: CampagnoloCobalto
Kormány: 3TTT; Aero – 41 cm
Stucni: 3TTT – Pinarello Olimpic; 110 mm
Nyeregcső: Columbus
Nyereg: Iscaselle Giro d’ Italia
Pedál: Campagnolo Super Record; titán-alu
Klipsz: Ale alumínium
[divider scroll_text=”Pinarello Crono 1986″]
Szöveg: HBalage (szerk. Németh Balázs)
Fotó: Németh Balázs
Grafika: Üveges Péter
Nem sok idő maradt pihenésre, a GravityHall Downhill Országos Bajnokság hétvégéje után a LiMiT Racing Team versenyzői útnak indultak a következő megmérettetésre. Ezúttal ismét Mala Lucivna volt a cél, mert ugyan a Szlovák DH Kupasorozat második állomásán már jártak itt, de most az ötödik futamra visszatért a sorozat.
A változatosságról azért gondoskodtak a szervezők, hiszen nem ugyanazon a pályán rendezik meg a versenyt, amelyen júniusban már összemérték tudásukat a szlovák és cseh mezőnnyel. Ezt csak „régi pályaként” emlegetik, kb. fele-fele arányban fut a nyomvonala erdős és nyílt terepen. Viszont egyöntetűen tetszik a versenyzőknek, dinamikusan és gyorsan lehet rajta bringázni, a befutó előtt pedig plusz látványelemként beiktattak egy finoman szólva sem kicsi ugratót, ami méltán kapta meg az „űrállomás” nevet.
Gács Péter az „űrállomáson” vagy ahogy máshogy emlegetik a srácok: „rakétakilövő, raketta, ÚÚ..állomás” stb. 🙂
Nyaralások és egyéb más elfoglaltságok révén a LiMiT-es srácok létszáma erre a versenyre kissé megcsappant, hárman képviselik a csapatot a hétvégén: Keresztes Péter, aki a múlt hétvégi hazai DH Országos Bajnokságon az Elite kategória harmadik helyét csípte meg; Palotai Gábor, aki tavalyi junior bajnokként idén már az Elite kategóriában a negyedik helyen végzett. A csapat harmadik versenyzője Gács Péter, aki főszervezője és versenyigazgatója volt az eplényi DH OB-nak.
Ezen a pályán 2011 óta nem tartottak versenyt, hossza 2100 m, a szintkülönbség pedig 510 m-t tesz ki, mindez szépen kiadja, hogy bizony vannak meredek részei is a pályának, főleg az erdős, gyökeres szakaszokon.
Keresztes Peti ment a legkevesebb kört ma, jobbára a pálya nézésére szentelte a napot, inkább csak ívnézős bringázásai voltak sok visszatolással és vacillálással. Vele szemben Palotai Gábor és Gács Peti viszont rótták a köröket, összesen nyolc fért bele a napba. „Szívesen érkeztem vissza Mala Lucivnára és ez a régi pálya – ami nekem új – első nap elnyerte a tetszésemet, a talaj remekül biciklizhető. Szerencsére fizikálisan sincs semmi gondom, így jöhet a következő edzésnap.” – mesélte Gábor utólag.
Palotai Gábor
Holnapra már sajnos nem ígérnek ilyen szép bringás időt, mint ami ma volt, de őszintén reméljük, hogy nem szakad ránk az ég, mint legutóbb itt Lucivnán.
22 csapat, 198 versenyzője vág neki augusztus 24-én, szombaton Galíciából az év utolsó GT-je, a 2013. évi Vuelta a Espana három hétig tartó küzdelmének, a hivatalos rajtlista alább olvasható.
Valverde és Purito rajthoz áll, a címvédő Contador hiányozni fog
A címvédő, Alberto Contador hiányzik idén a mezőnyből, de összetett esélyesei közül mindenképpen ki kell emelni két korábbi győztest, az olasz Vincenzo Nibalit (2010) és Alejandro Valverdét (2009), utóbbi háromszor állhatott dobogóra (2003, 2006, 2012). A nagyobb nevek között találjuk még az egyik legfőbb esélyest, Joaquim Rodriguezt, aki az utóbbi időben ha elindult egy GT-n, akkor a pódiumon végzett, ott lesz Ivan Basso, Bauke Mollema, Roman Kreuziger, Daniel Martin, Michele Scarponi és egy igen erős Euskaltel különítmény: Samuel Sanchez, Mikel Nieve és Igor Anton. A Vueltán is esélyes, hogy folytatva a kolumbiai kerékpársport legsikeresebb szezonját, Sergio Henao, Carlos Betancur és Rigoberto Uran közül is dobogóra állhat valaki. A végső sorrendet nagyban befolyásolja majd, hogy a legjobb hegyi menők közül ki koncentrál majd sokkal inkább a szeptember végi firenzei világbajnokságra, és ennek fényében maximumon végignyomják-e a háromhetest, vagy inkább szakaszokra hajtanak-e. Hamarosan kiderül…
Movistar Team ESP
1 VALVERDE, Alejandro ESP
2 CAPECCHI, Eros ITA
3 ERVITI, Imanol ESP
4 GUTIERREZ, Jose Iven ESP
5 HERRADA, Jose ESP
6 INTXAUSTI, Beñat ESP
7 LASTRAS, Pablo ESP
8 MORENO, Javier ESP
9 SZMYD, Sylvester POL
Sportigazgatók: ARRIETA, Jose Luis
GARCIA ACOSTA, Jose Vicente
AG2R La Mondiale FRA
11 POZZOVIVO, Domenico ITA
12 BERARD, Julien FRA
13 BETANCUR, Carlos Alberto COL
14 CHAINEL, Steve FRA
15 CHEREL, Mikael FRA
16 GASTAUER, Ben LUX
17 MONDORY, Lloyd FRA
18 MONTAGUTI, Matteo ITA
19 NOCENTINI, Rinaldo ITA
Sportigazgatók: JURDIE, Julien
JANNEL, Didier
Team Argos-Shimano NED
21 ARNDT, Nikias GER
22 BARGUIL, Warren FRA
23 FRÖHLINGER, Johannes GER
24 HUPOND, Thierry FRA
25 JANSE VAN RENSBURG, Reinardt RSA
26 PETERSON, Thomas USA
27 PREIDLER, Georg AUT
28 SINKELDAM, Ramon NED
29 STAMSNIJDER, Tom NED
Sportigazgatók: KNORS, Jorn
REEF Marc
Astana Pro Team KAZ
31 NIBALI, Vincenzo ITA
32 BRAJKOVIC, Janez SLO
33 FUGLSANG, Jacob DEN
34 GRIVKO, Andriy UKR
35 IGLINSKIY, Maxim KAZ
36 KANGERT, Tanel EST
37 TIRALONGO, Paolo ITA
38 VANOTTI, Alessandro ITA
39 ZEITS, Andrey KAZ
Sportigazgatók: MARTINELLI, Giuseppe
SHEFER, Alexander
Belkin-Pro Cycling Team NED
41 MOLLEMA, Bauke NED
42 BOS, Theo NED
43 BROWN, Graeme AUS
44 CLEMENT, Stef NED
45 GARATE, Juan Manuel ESP
46 SÁNCHEZ, Luis León ESP
47 TANNER, David AUS
48 TEN DAM, Laurens NED
49 WAGNER, Robert GER
Sportigazgatók: DEKKER, Erik
ELIJZEN, MICHIEL
BMC Racing Team USA
51 GILBERT, Philippe BEL
52 EIJSSEN, Yannick BEL
53 KOHLER, Martin SUI
54 LANDER, Sebastian DEN
55 LODEWYCK, Klaas BEL
56 NERZ, Dominik GER
57 PINOTTI, Marco ITA
58 SANTAROMITA, Ivan ITA
59 WYSS, Danilo SUI
Sportigazgató: LEDANOIS, Yvon
Caja Rural – Seguros RGA ESP
61 ARROYO, David ESP
62 ARAMENDIA, Francisco Javier ESP
63 CARDOSO, Andre POR
64 FERRARI, Fabricio URU
65 GARCIA, Marcos ESP
66 LASCA, Francesco ITA
67 PIEDRA, Antonio ESP
68 TXURRUKA, Amets ESP
69 VELASCO, Ivan ESP
Sportigazgatók: GOIKOETXEA, Eugenio
GUTIERREZ, Jaime
Cannondale Pro Cycling ITA
71 BASSO, Ivan ITA
72 BOIVIN, Guillaume CAN
73 DALL’ANTONIA, Tiziano ITA
74 HAEDO, Lucas Sebastián ARG
75 LONGO BORGHINI, Paolo ITA
76 PATERSKI, Maciej POL
77 RATTO, Daniele ITA
78 SARMIENTO, Cayetano José COL
79 WURF, Cameron AUS
Sportigazgatók: MARIUZZO, Dario
SCIREA, Mario
Cofidis, Solutions Credits FRA
81 COPPEL, Jerome FRA
82 BAGOT, Yohann FRA
83 BESSY, Cyril FRA
84 EDET, Nicolas FRA
85 MATE, Luis Angel ESP
86 PETIT, Adrien FRA
87 POULHIES, Stéphane FRA
88 SIJMENS, Nico BEL
89 ZINGLE, Romain BEL
Sportigazgatók: AUGE, Stéphane
JONROND, Jean – Luc
Euskaltel – Euskadi ESP
91 SÁNCHEZ, Samuel ESP
92 ANTON, Igor ESP
93 AZANZA, Jorge ESP
94 LANDA, Mikel ESP
95 MARTÍNEZ, Egoi ESP
96 NIEVE, Mikel ESP
97 OROZ, Juan José ESP
98 URTASUN, Pablo ESP
99 VERDUGO, Gorka ESP
Sportigazgatók: GERRIKAGOITIA, Gorka
ISASI, Iñaki
FDJ.fr FRA
101 PINOT, Thibaut FRA
102 COURTEILLE, Arnaud FRA
103 ELISSONDE, Kenny FRA
104 GENIEZ, Alexandre FRA
105 MANGEL, Laurent FRA
106 PINEAU, Cédric FRA
107 ROUX, Anthony FRA
108 SOUPE, Geoffrey FRA
109 VEIKKANEN, Jussi FIN
Sportigazgatók: PINEAU, Franck
BRICAUD, Thierry
Garmin Sharp USA
111 MARTIN, Daniel IRL
112 FAIRLY, Caleb USA
113 FARRAR, Tyler USA
114 FERNÁNDEZ DE LARREA, Koldo ESP
115 HOWES, Alex USA
116 KREDER, Michel NED
117 NUYENS, Nick BEL
118 RASMUSSEN, Alex DEN
119 VAN SUMMEREN, Johan BEL
Sportigazgatók: FERNÁNDEZ, Bingen
WELTZ, Johnny
Katusha RUS
121 RODRIGUEZ, Joaquin ESP
122 CARUSO, Giampaolo ITA
123 GUSEV, Vladimir RUS
124 ISAICHEV, Vladimir RUS
125 KOZONTCHUK, Dmitry RUS
126 LOSADA, Alberto ESP
127 MORENO, Daniel ESP
128 PAOLINI, Luca ITA
129 VICIOSO, Angel ESP
Sportigazgatók: KONYCHEV, Dmitri
MIKHAYLOV, Gennady
Lampre-Merida ITA
131 SCARPONI, Michele ITA
132 ANACONA, Winner COL
133 BONO, Matteo ITA
134 DODI, Luca ITA
135 GRAZIATO, Massimo ITA
136 MORI, Manuele ITA
137 RICHEZE, Maximiliano Ariel ARG
138 STORTONI, Simone ITA
139 ULISSI, Diego ITA
Sportigazgatók: FERNANDEZ MATXIN, Joxean
LERICI, Sandro
Lotto Belisol BEL
141 DE CLERCQ, Bart BEL
142 DE GREEF, Francis BEL
143 HANSEN, Adam AUS
144 HENDERSON, Gregory NZL
145 REYNES, Vicente ESP
146 VAN DE WALLE, Jurgen BEL
147 VAN DER SANDE, Tosh BEL
148 VANENDERT, Jelle BEL
149 VANENDERT, Dennis BEL
Sportigazgatók: AERTS, Mario
LEYSEN, Bart
Team Netapp – Endura GER
151 KONIG Leopold CZE
152 BARTA, Jan CZE
153 CAMANO, Iker ESP
154 DE LA CRUZ, David ESP
155 DEMPSTER, Zakkari AUS
156 HUZARSKI, Bartosz POL
157 MENDES, José Joao POR
158 SCHORN, Daniel AUT
159 VOSS, Paul GER
Sportigazgatók: POITSCHKE, Enrico
SANS VEGA, Alex
Omega Pharma – Quick-Step BEL
161 MARTIN, Tony GER
162 DE WEERT, Kevin BEL
163 FENN, Andrew GBR
164 MEERSMAN, Gianni BEL
165 PAUWELS, Serge BEL
166 SERRY, Pieter BEL
167 STYBAR, Zdenek CZE
168 VAN KEIRSBULCK, Guillaume BEL
169 VANDEWALLE, Kristof BEL
Sportigazgatók: VAN SLYCKE, Rik
SCHAFFRATH, Jan
Orica Greenedge AUS
171 GERRANS, Simon AUS
172 BEWLEY, Sam NZL
173 CLARKE, Simon AUS
174 COOKE, Baden AUS
175 DOCKER, Mitchell AUS
176 HOWARD, Leigh AUS
177 MEIER, Christian CAN
178 MATTHEWS, Michael AUS
179 SULZBERGER, Wesley AUS
Sportigazgatók: STEPHENS, Neil
WILSON, Matthew
Radioshack Leopard LUX
181 CANCELLARA, Fabian SUI
182 BUSCHE, Matthew USA
183 HERMANS, Ben BEL
184 HORNER, Christopher USA
185 IRIZAR, Markel ESP
186 KISERLOVSKI, Robert CRO
187 POPOVYCH, Yaroslav UKR
188 RAST, Grégory SUI
189 ZUBELDIA, Haimar ESP
Sportigazgatók: AZEVEDO, José
LARRAZABAL, Josu
SKY Procycling GBR
191 HENAO, Sergio Luis COL
192 BOASSON HAGEN, Edvald NOR
193 CATALDO, Dario ITA
194 KIRYIENKA, Vasil BLR
195 KNEES, Christian GER
196 PUCCIO, Salvatore ITA
197 ROWE, Luke GBR
198 URAN, Rigoberto COL
199 ZANDIO, Xabier ESP
Sportigazgatók: LJUNGQVIST, Marcus
PORTAL, Nicolas
Team Saxo – Tinkoff DEN
201 KREUZIGER, Roman CZE
202 MAJKA, Rafal POL
203 MORKOV, Michael DEN
204 PETROV, Evgeny RUS
205 ROCHE, Nicolas IRL
206 SÖRENSEN, Chris Anker DEN
207 SÖRENSEN, Nicki DEN
208 TOSATTO, Matteo ITA
209 ZAUGG, Oliver SUI
Sportigazgatók: HOFFMAN, Tristan
GUIDI, Fabrizio
Vacansoleil – DCM Pro Cycling Team NED
211 POELS, Wouter NED
212 BOLE, Grega SLO
213 DE GENDT, Thomas BEL
214 FLECHA, Juan Antonio ESP
215 HOOGERLAND, Johnny NED
216 MARCZYNSKI, Tomasz POL
217 MARKUS, Barry NED
218 VALLS FERRI, Rafael ESP
219 WESTRA, Lieuwe NED
Sportigazgatók: VIERHOUTEN, Aart
CORNELISSE, Michel
Hagyományteremtő szándékkal, 2013. szeptember 8-án első alkalommal kerül megrendezésre a Déli-Bakony legmagasabb pontján célba érő VERGA Kab-hegyi kerékpáros időfutam verseny.
A verseny Ajkát a Kab-heggyel összekötő kerékpárút átadásának alkalmából jön létre. A verseny rajtja az ajkai Hubertus Erdészeti Erdei Iskola, ahol a kerékpárút szimbolikus átadását követően, az időfutam versennyel párhuzamosan a gyerekek ügyességi versenyen vehetnek részt. Az 599 méter magas Kab-hegyet körülölelő erdészeti út lehetővé teszi, hogy csak rövid szakaszokon kelljen egymással szemben haladniuk a versenyzőknek és a futam után a rajthoz visszakerekezőknek.
Az útvonal adottságaiból kifolyólag – végig aszfaltozott, szinte mindenhol jó minőségű útburkolat és a durva emelkedőktől mentes, néhol lejtős szakaszok – akár időfutam kerékpárral is indulhatnak a résztvevők. A késői versenykiírás miatt a verseny előtti csütörtökig kedvezményesen 1500 és 1000 Ft-ért (18 éves kor alatt) lehet előnevezni, ráadásul ekkor még rajtidőpont is választható.
Az abszolút leggyorsabb férfi és női versenyző egyaránt 30 000 Ft pénzdíjban részesül. A kategóriák dobogós helyezettjei érem díjazásban részesülnek. 12 kategória került meghatározásra a versenyen, viszont ezek száma az indulók függvényében a verseny rangjának megőrzése érdekében csökkenhet.
A verseny részletei a Bikemag naptárában és a verseny honlapján érhetők el.
A mountain bike és az országúti szakág mellett a triálosok is versenyeznek szeptember 1-én, vasárnap a McDonald’s BringaMánia Fesztivál második napján.
A 12. Mátra Maratonnal egy időben, a sástói Oxygen Adrenalin Parkban a látványos Dual Trial Mátra Kupán szurkolhatnak a nézők, érdeklődők a sportág legjobbjainak. Farönkökből és egyéb mesterséges akadályokból kialakított pályán hajtanak, ugranak és egyensúlyoznak majd a résztvevők. A versenyzők 20” és 26”-os kerekű triál bringákkal és 20”-os monociklivel indulhatnak. A kupát az viheti haza, aki az egyenes kieséses rendszerben a legtöbb ellenfelet utasítja maga mögé.
A Dual Trial Mátra Kupa szeptember 1-én, vasárnap, 14 órakor kezdődik. Nevezni augusztus 28-ig lehet a www.vuelta.hu/nevezes oldalon. Érdemes eljönni, hiszen a helyszín természetes adottságai és az épített elemek minden igényt kielégítő triálos környezetet biztosítanak.
A 246 kilométeres táv során a korábbi évekhez hasonlóan egy nagyobb kör várt a mezőnyre Hamburg körül, majd egy kisebb körben négyszer kellett megmászni a rövid – körülbelül 1 kilométeres – de nagyon meredek Waseberget, ami után 15 kilométer volt még a célvonalig.
