Újabb gumicsontot rághatunk, hiszen ismét „nagy halakról” szólnak a kerékpársportot övező doppinghírek. A 2007-es Tour de France-ról doppingvétség miatt hazaküldött dán Michael Rasmussen könyvet írt, megvádolva többek között a tavalyi Giro d’Itala-t nyerő kanadai Ryder Hesjedal-t, vagy dán válogatott kerékpáros társait is az athéni olimpián való doppingolással.
Rasmussen a ”Yellow Fever” címmel megjelenő könyvben nem fukarkodik ismert kerékpárosok és szakvezetők meggyanúsításával, Hesjedalon kívül honfitársait, Rolf és Nicki Sörensen-t, Frank Hojt és a sztármenedzser Bjarne Riis-t is vádolja doppingvétségekkel, valamint a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) felelősségét is firtatja.
Rasmussen sokáig kategorikusan tagadott, majd idén állt elő a beismeréssel, gyakorlatilag megalapozva várhatóan „nagy sikerű” könyve megjelenését. Bár mi még nem olvastuk, a hírek szerint a könyvben részletesen ír saját vétségeiről, és sok más kerékpáros közszereplőt is megvádol, akik közül az egyik legnagyobb név kétségtelenül a kanadai Ryder Hesjedal…
Rasmussen arról ír, hogy egy évtizeddel előtt, válogatott kanadai mountain bike versenyzőket – köztük Hesjedalt – látott el tanácsokkal, hogyan kell doppingolni (korábban Rasmussen is mountain bike szakágban ért el sikereket). A 2003-as vb-n való jó szereplés athéni olimpiai kvótát érhetett nekik – nevezi meg Rasmussen a motivációt. Rasmussen a 2003-as Vuelta előtt találkozott a kanadaiakkal saját rezidenciáján, amiről így számol be:
„Körülbelül két hetet töltöttek nálam (Hesjedal, Seamus McGrath és Chris Sheppard), a Dolomitokban edzettünk együtt, és megtanítottam őket, hogyan adják be a vitamin injekciókat, hogyan az EPO-t, hogyan használják a kortizont.”
A „Csirke” becenévre hallgató dán szerint Hesjedalék 48-as hematrokit szinttel hagyták el az „edzőtábort”, közel az 50-es megállapított határértékhez. A világbajnokságon, Luganóban Hesjedal végül második lett, McGrath hatodik-nyolcadik lett volna, ha nem esik ki, Sheppard pedig 16. lett. Mindhármukat támogatta pénzzel a kanadai kormány, és Hesjedal megnyerhette volna az athéni olimpiát, ha nem kap defektet.
Frank Hojról azt állítja Rasmussen, hogy az athéni olimpián MP3 lejátszóban kortizont csempészett az olimpiai faluba, Nicki Sörensennel pedig közösen vásároltak rendszeresen EPO-t és növekedési hormont. Bjarne Riis-ről azt írja többek között, hogy a CSC-s években jelen volt, amikor Tyler Hamiltont belőtték, és nem volt kifogása az ellen sem, hogy Rasmussen doppingolja magát.
Ami talán a legérdekesebb a vádak között, hogy Rasmussen azt írja, az UCI nem avatkozott be 2005-ben, amikor egyértelmű jeleit mutatta a Tour de France-on, hogy doppingol. Bizonyos vérkép értékei egyértelműen a tiltott zónában voltak, mégis versenyezhetett. Rasmussen nyert akkor egy hegyi szakaszt és a hegyi pontverseny győztesének járó pöttyös trikót.
A „vádlottak” többsége tagad, Riis mellett csapata főszponzora Saxo Bank is kiáll, miszerint nem hitelesek már ezek a vádak. A kanadai Hesjedal azonban tegnap előállt egy közleménnyel, amiben elismeri a korábbi doppingolást, ugyanakkor rámutat, hogy az USADA Armstrong ellen folyó vizsgálata során ő már Rasmussen kijelentéseitől függetlenül beszélt a sáros múltról:
„A kerékpározás az életem és mindig is az volt, szerettem ezt a sportot, ebben éltem, de több mint egy évtizeddel ezelőtt a rossz utat választottam. Az, hogy ezeket a hibákat régen követtem el, és rövid időn keresztül, nem változtat azon, hogy megtettem és együtt éltem ezzel, és nagyon sajnálom. Mindazoktól, akik az életem része, a sporton belül vagy kívül, akik támogattak engem és az álmaimat, a barátaimtól, a családomtól, a médiától, a szurkolóktól, csapattársaktól, szponzoroktól, a versenyzőtársaktól, akik nem éltek ugyanazokkal a lehetőségekkel, melyekkel én éltem abban az időben, őszintén szeretnék bocsánatot kérni a sötét múltam miatt. Mindörökre sajnálni fogom.”
A kanadai szövetség részéről kijelentették, hogy már nem büntethetők a versenyzőik Rasmussen vádai alapján, és a Garmin csapatát üzemeltető Slipstream Sports sem tervez szankciókat Hesjedallal szemben:
„A Slipstream Sport filozófiája a kezdetektől az, hogy egy olyan csapatot hozzunk létre, melyben a versenyzők 100%-ig tisztán versenyezhetnek. Elvárjuk továbbá, hogy minden versenyző őszintén beszéljen a múltjáról, amennyiben egy anti-dopping szervezet kérdéseket tesz fel neki. Ryder sem kivétel, és amikor egy éve a trónfosztott Lance Armstrong ügyében tanúskodott az USADA-nak és a CCES-nek, együttműködött velük, Így továbbra is támogatjuk őt.”
Hesjedal 2004 és 2005 között volt Armstrong csapata, a Discovery Channel tagja, de nem szerepelt a Tour-sorban. Az USADA meghallgatásán azonban beszélt őszintén arról, hogy korábban kapcsolatba került a doppinggal. Ezt egy újabb közleményben egy napon belül az USADA is alátámasztotta, hozzátéve, hogy Hesjedal és a hozzá hasonló sportolók, akik önként és őszintén vallanak a múltjukról, szebb jövőre számíthatnak a kerékpársportban.
És ezen a ponton most összezárni látszik egy kör, ugyanis az USADA a korábbi U. S. Postal-menedzser, az Armstrongtól elválaszthatatlan Johan Bruyneel és a csapatot övező korrupciós ügyekben is folytatja a nyomozást, valamint az UCI új elnöke, Brian Cookson is kilátásba helyezte a korábbi McQuaid-Verbruggen éra doppingpolitikáját vizsgáló bizottság életre hívását, és a lehetséges korrupciós ügyek felderítését.
Ami ennél is érdekesebb, Lance Armstrong, aki az eddigi UCI-vezetéssel nem volt hajlandó együttműködni egy ilyen bizottság munkájában, a twitteren többször is üdvözölte Cookson lépéseit. A nemzetközi kerékpáros szaksajtó a minap pedig már azt lebegtette, hogy a bukott kerékpáros részt vehet a korábbi UCI-éra tevékenységét vizsgáló független nyomozásban.
Folytatás minden bizonnyal következik…
.
