A Francaise Des Jeux csapat is ezt a vázat használja, így hát egy igazi World Tour aspiránst sikerült kipróbálnom. Tavaly a komofortra kihegyezett Pulsium 300 volt rám osztva, így idén örömmel vállaltam a Xeliust is. A design ismét csillagos ötös, valamit nagyon értenek a franciák, pedig nem is olaszok!
Egy év távlatából nehéz (lehetetlen) összehasonlítani, de érdekes módon úgy tűnt mintha közel ugyanolyan kényelmet nyújtana a Xelius is, mint a Pulsium. Erre mondjuk kicsi az esély, hiszen a Pulsium külön rezgéselnyelő elasztomerrel rendelkezett, a Xelius pedig „csak” komfortosra van tervezve. Pontosan mit is jelent ez? Efficient Frame Interactive (EFI) névre hallgat a technológia ami a megoldást nyújtja a rossz utakon.
Két különböző karbon alapanyagból készül az alsó rész (fejcső, alsócső, láncvillák), és a felső rész (felsőcső, ülőcső, támvillák) mivel két külön funkciójuk van. Az alsó résznek merevnek kell lennie, mivel hajtás közben az oldalirányú erőhatásoknak ellen kell állniuk, egy UCI által is bevizsgált váz pedig nem tekeredhet miközben értékes wattok mennek veszendőbe egy sprinten. A felső rész viszont nem árt ha függőleges irányban kényelmes, mert minél kevesebb rázkódás éri a bringást, annál kipihentebb tud lenni, ami szintén jól jöhet a célegyenesben. De ugyanígy kedvezően hat egy Dunakanyar körön a fantasztikus hazai utakon, vagy egy 250 km-es granfondón az Alpokban.
A hajlított támvillák nem a felsőcső/ülőcső csatlakozásához futnak be hanem mélyen a felsőcsőbe, így elnyelik a rezgést, és nem is az ülőcsőhoz továbbítják ahonnan a nyergen át te is megkapnád. Természetesen belső kábelvezetéssel rendelkezik a szerelők legnagyobb örömére, de ez legyen a bringaboltok baja, mi szeretjük ha a váz letisztult, főleg mikor erre a gyártó külön odafigyel. Mert bármennyire is a technikát szereti az ember megvásárolni, elsősorban a kinézet az ami megfog, minden további csak ezután jön. És ebben nagy spíler a Lapierre! Ja igen, a nyeregcső rögzítése is példás. Szépen elrejtve úgy, hogy a kinézethez is passzoljon. A váz már a Di2 kábelek fogadására is fel van készítve, a karbon villa pedig direct mount fékkonzollal készül.
A Xelius SL 500 CP teljes Shimano 105-ös szettel készül, amit úgy kell értened, hogy teljes! Nincsen kispórolt szérián kívüli hajtómű, Tektronál legyártatott saját logós fék, itt minden 105-ös. A „sebességi fokozat trollok” kedvéért igen, 2×11 sebességes szett került rá, de mondjuk egyszerűen „11-es 105-nek”. A hajtómű 52/36-os, ezt az áttételt már méltattam, jobban szeretem mint az 50/34-et. Ehhez 11-28-as sor dukál, amivel azért a halandók is fel tudnak menni a hegyre. Főleg úgy, hogy nyolc és fél kiló alatt van a súlya. Persze 760 000 Forintért régen kevesebbet is adtak, de hol van már a „régen minden jobb volt”, most ezekkel az adatokkal abszolút az élmezőnyben van!
A kerekek Mavic Aksium-ok, amik nem könnyűek, de tartósak, és ezekre Michelin Dynamic Sport gumikat húztak, melyek azért a fehér aszfalton már nyöszörögnek, így ha szeretsz tempósabban haladni lefelé, akkor ebből érdemesebb majd elkopás után valami komolyabbat feltenni. Viszont mivel 25 mm szélesek, a rezgések itt is hatékonyabban tűnnek el, mintha 23-asok lennének felrakva.
A kormány és kormányszár a ZIPP-től érkezik, tehát minőségi darabok, ritkán látni ilyeneket „olcsó” bringán! A nyeregcső pedig karbonból készül, és csak 27,2-es átmérőjű, így itt is lehet pár százalékot nyerni a kényelmen.
A sokadik bringánál nehéz lenne újat írni a 105-ös szettről, mivel a japán mérnökök nem engedik, hogy csorba essen a becsületükön, így minden patentül működik. A váltás szokás szerint villámgyors, csendes és precíz, a fékbetétek pedig szeretik egymást az Aksium fékfelületével, tehát a fékhatás is rendben. Persze nem egy Campa, de ott meg másért sírunk. Ahogy már említettem a belépő szintű gumik hamar elérik a teljesítőképességeik határát, a nagy súlyom, a szűk kanyarok, és a nagyobb tempó nem a kedvenc egyvelegük.
A váz geometriája tetszett, mondjuk viccesen jönne ki ha mást mondanék, elvégre World Tour versenyeken indulnak vele. De tényleg eltaláltak mindent a mérnökök. Nem is óriási a fejcső hossza, mint egy Trek-en, nem is picike mint a Speci versenygépeken, hanem pont megfelelő. Egy spacernyit lejjebb raktam a stucnit, hogy tökéletes legyen, de gyárilag van benne játék. Ha kényelmesen szeretsz ülni akkor is jó lesz, ha meg nagyon sportosan, az sem probléma.
Menet közben nagyon kényelmes volt a nyeregben ülni még a rosszabb útszakaszokon is, bár hazai mércével nézve Brac szigetén csak kiváló minőségű utak voltak. Viszont nagyon lényeges, hogy a vázméretet jól válaszd ki! Ugyanis minél jobban ki van húzva a nyeregcső, annál kényelmesebb lesz. Tehát én a 177 centis magasságomhoz inkább 52-es vázat lőnék, és cserélnék egy hosszabb stucnit.
Annyira unalmasak már az „ezt a bringát azoknak ajánlanám akik…” kezdetű zárszók. El kell menni, ki kell próbálni, mert hogy van ilyen lehetőség, és magad megtapasztalhatod, milyen amikor egy komoly gépen ülsz. Mert ez egy nagyon jó bringa, ami merev, sportos, komfortos, és kövezzetek meg, de elérhető árú. Mondanám, hogy kezdő bringának ne add alább, de azért ez fényévnyi távolságra lenne a véres magyar valóságtól sajnos. 760 000 Forint nem kevés pénz, sőt! De megéri az árát, és a versenytársak közül kevesen adnak ennyiért ennyit! Én boldogan hazavinném, mivel nekem a kinézet is sokat számít, és ez bizony ütősen néz ki! Hobby versenyzésre abszolút megfelelő. Ha meg komolyan gondolod a versenyzést akkor ott a FDJ festésű SL600 Ultegrával, vagy az SL700 Ultegra Di2-val!
Forgalmazó: Schindler s.r.o.
Elérhetőség:
http://www.lapierre-bike.hu/kerekparok/road/race/xelius-sl-500-cp/
Ajánlott fogyasztói ár: 766 990 Ft
Váz: Xelius SL Carbon
Villa: Xelius SL Carbon
Váltórendszer: Shimano 105 11 sebesség
Fékrendszer: Shimano 105
Áttétel: elöl 52/36, hátul 11-28
Kerekek: Mavic Aksium
Gumik: Michelin Dynamic Sport 700×25
Kormányszár: ZIPP Service Course
Kormány: ZIPP Service Course 80 Anatomic
Nyeregcső: Lapierre SPC-619 Carbon
Nyereg: Selle Italia X1
Súly: 8,42 kg
