Hazai kerékpáros körökben a BikeFun márkanév alatt forgalmazott kiegészítő felszerelések közkedveltek, megbízható, jól megtervezett darabok, amelyek a Merida kerékpárokat forgalmazó kereskedésekben egyszerűen beszerezhetők. A BikeFun idei termékpalettája számos igényes, technikai szempontból érdekes, egyben hiánypótló pumpát tartalmaz. A jelen bemutatóban szereplő Floormaster mindennek mintapéldája: tessék megkapaszkodni, egy 30 cm hosszú állópumpáról van szó!
A BikeFun Floormaster (GM-731 modellszám) érdekes átmenet képez a kisméretű, könnyű, hordozható minipumpa, illetve a terjedelmes, hatékony működést biztosító műhelypumpa közt. Az előbbi döntően vészhelyzetekre, a kerékpározás közben elszenvedett defektek kijavítására szolgál, az állópumpa viszont az indulás előtti a pontos nyomás biztosítására, illetve a „házilagos“ karbantartáshoz alkalmas eszköz. A Floormaster a kettő közt tátongó űrt hivatott áthidalni, egyszerre biztosítva a hatékony működést és a praktikus hordozhatóságot. A mellékelt konzol és heveder segítségével a kerékpárra is felszerelhető, meglepően könnyű, így hosszabb vagy rövidebb kerékpártúrához ideális választás.
Álló helyzetben a kihajtható talpra rálépve végezhetjük a dugattyú mozgatását. Ez kétségtelenül hatékonyabb működést eredményez, mint a levegőben történő „hadonászás“. A BikeFun eme hibridpumpája megfelelően stabil, pontos kialakításnak köszönhetően hatékonysága sem lebecsülendő. Teljes egészében könnyű aluötvözetből készül, még a dugattyú és a nyomórúd is forgácsolt CNC-megmunkált kialakítást kap. Ennek köszönhetően akár 8 Bar is elérhető, a rendelkezésre álló dugattyútérfogatból a tervezők mindent „kihoztak”!
A pumpa tetszőleges szögállású tömlővel csatlakozik a kerékszelephez. A tömlő sajnos nem valami hosszú, ellenben analóg nyomásmérőt találunk rajta. A kétféle szeleptípus közt a szelepfej megfordításával válthatunk, a szelepfej is minőségi alu alapanyagból készül. A szelepcsatlakozás rögzítőkarral záródik, a levegő megszökése tehát lényegében kizárt.
Nyomásmérő is gazdagítja a Floormaster funkcionalitását…
A Floormaster „hibridpumpa” véleményünk szerint túrázáshoz ideális típus. Praktikusan a kulacstartóra rögzíthető, de a mellékelt húzózárral a váz egyéb részeire is felcsatolható. Egy túratáskában is „otthonosan érzi” magát – legyen szó „hátamon a házam” csomagos túráról, vagy hétvégi kiruccanásról. A hosszabb túra során akár napi szinten biztosíthatjuk a kerékben lévő nyomást, ami az integrált nyomásmérőről bármikor leolvasható.
Kompakt méret, egyszerű hordozhatóság…A pumpálás kissé körülményes, de a minipumpákhoz képest kétségtelenül hatékony…
Jellemzők:
kompakt állópumpa, átmenetet képez a mini- és a talpas pumpák közt
ideális hosszabb vagy rövidebb kerékpártúrához
teljes egészében alumínium pumpatest
könnyű és pontos kidolgozás
alumínium nyomórúd és dugattyú
pumpatestből tetszőleges szögben kihajtható tömlő
tömlőn elhelyezett könnyen leolvasható “in–line” nyomásmérő
alumínium markolat
karral zárható szelepcsatlakozás
Presta (szingó) és Schrader (autós) szeleppel kompatibilis
8 Bar maximális nyomás
vázra konzollal és hevederrel felszerelhető
Hossz: 315/535 mm
Tömeg: 178 g
Felszerelhetőség: hevederrel kiegészített konzol, illetve vázrögzítésre szolgáló kötegelő (mind tartozék)
Nehéz napon van túl a Tour de France mezőnye, a 8. szakaszon az első 30 kilométer után többé-kevésbé folyamatosan emelkedett, vagy lejtett az út. Borítékolható volt, hogy szökevénysiker születik…
Persze arra senki nem számított a Dole és Station des Rousses közötti 187,5 kilométeres etapon, hogy a gyorsasági részhajrát és a nagy „lószparádét” követően egy ötvenfős szökés alakul ki, amit akár mezőnynek is nevezhettünk volna. Amiért mégsem, az a tény, hogy a legjobb összetett menők közül senki sem volt jelen ebben a csoportban. A hatalmas élboly aztán morzsolódott, közben a Team Sky azért ügyelt rá, hogy ne alakuljon ki jelentős időelőny.
A legkeményebb – első kategóriás – emelkedő több mint 20 kilométerrel a céltól magasodott, 10 kilométer hosszan, ekkor már csak tucatnyian maradtak elöl. A legjobbkor a francia Lilian Calmejane (Direct Energie) támadott, pedig a 24 éves francia fiú zöldfülű, először szerepel a Tour de Franc-on. Senki nem reagálta le, a nagyobb nevek, Nicholas Roche (BMC) és Robert Gesink (Lotto NL-Jumbo) is későn kaptak észbe.
Volt egy pont, amikor Gesink közelített, de Calmejane rátalált a tempójára és akkor sem lassult be, amikor 4-5 kilométerrel a céltól láthatóan görcsölni kezdett a lába. Pörgősebb áttételre váltva „keringésből” hajtott tovább és meg tudta tartani fél perc fölötti előnyét a célig Gesinkkel szemben. A főmezőnyben az esélyesek ma nem támadták egymást, az összetett állás változatlan, a holnapi kemény hegyi etapon is Chris Froome (Sky) viselheti a sárga trikót.
Kross Trans Pacific - túrázáshoz és városi közlekedéshez is megfelel
Folytatódnak a tesztek balatonföldvári táborunk élményei alapján. Lássuk, mire képes a Kross túrázáshoz ajánlott Trans Pacific modellje.
Korábban Londonban élő kollégámmal tartottunk hazafelé valamelyik kerékpár kiállításról, vagy bemutatóról és szóba került az Egyesült Királyságban dolgozó kelet-európai dolgozók megítélése az angolok szemszögéből. Egyből a tipikus “lengyel munkás” ugrott be neki, ők a legkeresettebbek. Nem hiszed el, olyan keményen dolgoznak, mondta. Egy nap letudnak három költöztetést, értik a dolgukat és nem kérnek sokat, de megvan a magukhoz való eszük. Mindenki nekik akarja kiadni munkát.
Kross Trans Pacific – túrázáshoz és városi közlekedéshez is megfelel
A Kross céget 1990-ben alapították, eleinte kerékpárboltként üzemelt, majd nem sokkal ezt követően már raktárrá és összeszerelő üzemmé bővült. A jól végiggondolt üzleti terveknek és befektetéseknek köszönhetően remek ütemben fejlődött a vállalat és napjainkra Lengyelország legnagyobb kerékpárgyárává vált. A ma ismert nevet 2003-ban kapta meg, hazánkban az elmúlt 5 évben került be igazán a köztudatba.
A lengyelek modellpalettája minden szakágra kiterjed, ezen beleül is nagy hangsúlyt fektetnek a túra és trekking bringák tervezésére és fejlesztésére. Előbbi kategóriába sorolható a Trans sorozat, melynek gépeit többnapos, csomagos túrákhoz vagy akár mindennapos belvárosi ingázáshoz is használhatjuk. A Ridehard.hu és a Bikemag közös táborában az elérhető árú, lámpákkal, csomagtartóval és sárvédővel felszerelt Trans Pacific modell női változatának próbájára adódott lehetőség.
Kross Trans Pacific – fő a sokoldalúság, a csomagtartó és a sárvédő is gyakran hasznos kiegészítők
A családomban van egy már lassan legendássá váló, időről időre visszatérő történet. Nagyapám bányamérnökként dolgozott egész életében, de az 1980-as évek elejére már igencsak megcsappant a hazai bányászok száma, annak ellenére, hogy az akkori pártvezetés még jövedelmezőnek találta a tevékenységet. Vájár kellett sürgősen, hogy működhessen tovább a fejtés, nem volt más megoldás, munkaerőt kellett szerezni. Egyetlen megoldás maradt, Lengyelország. Az ottani szénbányászok híre a szocialista országokban a legjobbak közé tartozott, és egy pár napos túrát követően sikerült elég munkást meggyőzni, hogy az akkori szegény országból, a legvidámabb barakkba jöjjenek dolgozni. Panasz nem lehetett rájuk.
Kross Trans Pacific – retro kormány, ergonómikus markolat
A Trans Pacific tesztelése közben, valahogy ezek az emlékek ugrottak be, ugyanis jól példázzák a kerékpár karakterét. Nem mentem vele hosszú országúti kört, nem teszteltem az összeszerelés minőségét rázós földúton, azt megtették helyettem a Balaton déli partján levő utak. Hírnevéhez méltóan remekül vizsgázott, nem csörgött, nem zörgött, a sárvédők sem értek hozzá a gumikhoz és a beállítás minden szempontból tökéletes volt.
A Trans Pacific férfi – és női vázzal is elérhető, előbbi esetében is viszonylag alacsony az átlépési magasság, ami városi használat során igencsak megkönnyíti a tulaj dolgát. Jó alap az egyszerűbb alumínium váz, személy szerint egy ilyen modellnél díjazom azt is, hogy a bowdeneket nem a vázon keresztül vezették.
Kross Trans Pacific – állítható kormányszár
A fókusz, ahogy ebben a kategóriában általában, az állíthatóságon és kényelmen, valamint ennek következményeként a sokrétű használhatóságon volt. A kormányszár még menetes rendszerű, ezáltal egy csavar segítségével, másodpercek alatt állítható a magassága, sőt kialakításából adódóan a dőlésszög is pillanatok alatt személyre szabható. Elmaradhatatlan kiegészítő a tenyeret szélesen megtámasztó ergonomikus markolat is, amit klasszikus, nagy hátrahajlással rendelkező városi kormányra szereltek.
Kross Trans Pacific – zselés betétekkel rendelkező nyereg és rugós nyeregcső
A másik legfontosabb érintkezési pont a nyereg, ezen a téren sem kötöttek kompromisszumot a lengyelek. A szelés, zselés betétekkel ellátott Lookin már-már fotelként üzemel, amit tovább fokoz a rugós nyeregszár kátyúkat kisimító viselkedése.
Kross Trans Pacific – SR-Suntour teleszkóp és Shimano agydinamó
Az SR-Suntour NEX villa gyakorlatilag egyeduralkodó ebben a kategóriában, a Trans Pacific egy egyszerűbb, lockout nélküli változatot kapott, de hétköznapi használat során nem is merült fel bennem soha, hogy lezárnám a villát. Még kiállva tekeréskor sem vesz el sok energiát a mozgása, viszont egy kátyúba belecsattanva azért kevesebb terhelést kapnak a csuklók és vállak.
Kross Trans Pacific – a váltórendszer 3×7 sebességes Shimano
A 3×7 sebességes Shimano szett áttétel szempontjából néhol kompromisszumokat követel, a 28:28-as legkönnyebb fokozat már egy dombos városban is komoly kihívás elé állíthatja a bringást. Elsőre nyilván nem tűnik túl keménynek, de ha számításba vesszük a közel 17 kg-s össztömeget és a felegyenesedett üléspozíciót már egészen más a helyzet, bizony megküzdöttem vele a 10% körüli emelkedőn is. Ha ehhez még egy hosszú túra alkalmával használatos csomagokat is hozzáadjuk, izzasztó kihívásban lesz részünk.
Kross Trans Pacific – Schwalbe Silento gumik
A hátsó agy már időtálló kazettás rendszerű, így könnyen megoldható a fejlesztés azoknak, akik dombosabb környéken laknak. Elismerésre méltó ebben az árkategóriában a gyári Shimano agydinamó. A kerekek duplafalú alumínium felnikkel és 2 mm-es acél küllőkkel készültek, előreláthatólag igen megbízható konstrukciók.
Kross Trans Pacific – AXA lámpák elöl…
Remek választásnak tartom a széles Schwalbe Silento gumikat, a defektvédelemmel ellátott szövetszerkezet mellet még fényvisszaverő csíkok is láthatóak az oldalfalakon. A lámpákat a holland Axa cég szállítja, elöl és hátul is az agydinamó által termelt teljesítményt használják fel.
Kross Trans Pacific – … és Axa lámpa hátul is
Az áttételezéssel összhangban az egyszerű V-fékek sem hegyes-völgyes vidékre lettek kitalálva, fékerejük 65 kg-m mellett síkon elégnek bizonyult, de csomagokkal megpakolva egy nehezebb bringásnál már csökkenhet az önbizalom. Szerencsére itt is filléres fejlesztési lehetőségről van szó.
Kross Trans Pacific – a fékek terén van lehetőség fejlesztésre
Természetesen elmaradhatatlan kellékek a sárvédők, a csomagtartó és a csengő is, így a boltból kitolva, plusz költség nélkül egy teljesen felszerelt túrakerékpárral állunk szemben, nem kell még apróságokra többször többet költeni. A kitámasztó még a középrész mögé szerelhető típus, ami figyelmetlenség esetén hajlamos összeakadni a hajtókarral, de pár próbálkozás után úgyis megjegyezzük.
Menet közben valahogy mindig a „lengyel munkás” hasonlata jutott eszembe. Nem akar átverni, nem ígéri meg nekünk a lehetetlent, csak szerényen, de teljes tökéletességgel elvégzi, amire szerződött. Egy jó minőségű, kiválóan összeszerelt trekking kerékpár, amivel megoldható a mindennapos munkába járás, vagy a hétvégi túrázás is.
Az innovatív kerékpár-kiegészítők specialistája évről-évre megannyi meghökkentő megoldással áll elő. A nemrég bemutatott Topeak Ninja P minipumpa fő érdekessége, hogy menet közben a nyeregszár belsejében lapul, így nem koszolódik, nem okoz légellenállást, nem befolyásolja a kerékpár megjelenését – és ami a legfontosabb – még véletlenül sem felejtjük otthon!
A Ninja-P kör keresztmetszetű nyeregszárak belsejébe passzol, cserélhető gumiékek segítségével stabilan rögzül. A pumpa használatához először a nyeregszárat kell kihúzni, abból viszont már fél fordítással kihúzható a Ninja-P. Ezután úgy használható, mint bármely más minipumpa. Egyáltalán nem is csúnya darab, alapjába véve a kerékpár külsején is jól mutatna, de a letisztult megjelenést kedvelők számára az elrejthetőség lehetőse minden bizonnyal vonzó. A kerékpár a ráaggatott “díszek” nélkül a legszebb!
Megannyi praktikus, érdekes, a kerékpározás élményét fokozó innovatív megoldás szerepel a Topeak széles alkatrészkínálatában. A lámpával integrált nyeregtáska, sárvédő, illetve pumpa után az integráció elvét a kerékpár különböző “zugaiban” elrejtett szerszámféleségekből álló Ninja-sorozat viszi tovább. A Topeak Ninja P forradalmi elgondolás, a teljes értékű minipumpa valóban a kerékpárba integrált. Nem húzza a mezzsebet, és nem foglal helyet a a táskában, és nem „díszeleg” a vázon. Zseniális ötlet, és a legjobb tulajdonsága, hogy – gondolva a feledékenyekre – valóban mindig velünk van!
A 62-grammos minőségi aluötvözetből készült pumpa többféle nyeregszár-átmérőbe illeszkedik, stabilan, zajmentesen rögzül. A megoldás egyetlen hátrányát az elektromos váltórendszert alkalmazó kerékpárok tulajdonosai fogják érezni: nekik a széles Topeak pumpapalettáról minden bizonnyal egy másik modellt kell választani!
A Topeak Ninja sorozat máris számos nemzetközi díjban és elismerésben részesült. Megkapta például a rangos „reddot award“ fődíját, amely a leginnovatívabb közlekedést elősegítő termékeknek jár. És nemcsak az ölet telitalálat, hanem – ahogy a Topeak termékek esetében már megszokhattuk – a kivitelezés is elsőrangú. Az apró méretű, könnyű Ninja P CNC-megmunkált ötvözött alumíniumból készül, pontos, finom működést biztosít, Presta (szingó) szeleptípussal kompatibilis.
Ezen felül számos apró ötletes megoldást kínál a Ninja P, ilyen például az esetleges megszorulás esetén alkalmazható 5 mm-es imbuszkulcsnyílás, amellyel a pumpa már könnyedén elforgatható. A szelepet út közben egy porvédő takarja, így elővéve minden esetben tökéletesen működő pumpával állhatunk neki a szerelésnek. Ráadásul a Ninja P-hez még egy nyeregmagasság-biztosító jelzőgyűrűt is kapunk. Az összes Ninja “fegyvert” a Topeak Ergon Racing Team, köztük az MTB maraton-világbajnok Alban Lakata használja és „melegen“ ajánlja.
A mellékelt gumigyűrűk biztosítják a stabil rögzítést!
Jellemzők:
nyeregszár belsejében elhelyezhető minipumpa
nem terheli a zsebet vagy táskát
mindig a kerékpárral „utazik”, nem felejthető otthon
többféle méretű nyeregszárral kompatibilis
stabil, zajmentes
rendkívül könnyű
ötvözött alumínium pumpatest és markolat
akár 11 bar nyomás
Presta (szingó) szelepcsatlakozás
szelepfejet takaró porvédő
Hossz: 205/300 mm
Tömeg: 62 g
Felszerelhetőség: nyeregszár belsejébe (!)
Minden bizonnyal a Tour de France legszorosabb befutóját láthattuk a 7. szakaszon, ha nem lenne a modern technika, még célfotó alapján is nehéz lenne eldönteni, hogy ki nyert ma…
Ismét egy 200 kilométer fölötti szakaszt kellett teljesíteni Troyes és Nuits-Saint-Georges között, és a sprinterek csapatai ma sem engedték ki a kezükből a versenyt. Az utolsó kilométereken brutális tempó volt, kanyarok sem lassították a mezőnyt. A felvezetésben mindenki kivette a részét, az FDJ, a Quick Step a Sunweb és a Dimension Data nagyot meccselt a pozíciókért.
Az utolsó kilométer videón:
Az utolsó kilométert végig széles, egyenes úton kellett megtenni, innen már nagyon nehéz robbantani, így a norvég Edvald Boasson Hagen (Dimension Data) került a legjobb helyzetbe, akinek a legjobban jött ki a felvezetés. Valószínűleg el lehet keseredve, hiszen ilyen kevéssel nem sokan kaptak még ki sprinten, a győztest azonban mégis Marcel Kittelnek (Quick Step) hívják ma is, aki milliméterekkel nyert.
Kittel ezzel átvette a poontverseny zöld trikóját a francia Arnaud Demare-tól (FDJ), az összetett állás nem változott.
A Merida nem mostanában kezdte a kerékpárépítést, a céget 45 éve hozták létre, mely napjainkban Tajvan egyik legnagyobb cégévé nőtte ki magát. Az utóbbi években egyre többen kapják fel a fejüket a fejlesztéseikre, hiszen a 2016-os Scultura a világ legjobb hagyományos országúti kerékpárjai közé verekedte be magát.
Most azonban egy napjainkban sokkal érdekesebb kerékpárt vesézünk ki, hiszen a Bikefun Kft. jóvoltából részt vehettünk a Merida Reacto harmadik generációjának bemutatóján, ahol három napunk volt megtapasztalni, hogy mennyire ügyesen forgatták a ceruzát a tervezőmérnökök.
Talán soha nem övezte még ekkora rejtély a Merida egy-egy újdonságát, ezúttal azonban sikeresen titkolták a részleteket, a lepel pedig végül Hollandiában, Apeldoorn-ban hullott le a legújabb fegyverükről, mellyel a légellenállással szemben vehetjük fel a harcot. A bemutató helyszíne is tökéletes volt egy ilyen rendezvényhez, a Merida Experience Center még európai viszonylatban is kifejezetten nagy terekkel operáló bemutatóhelység, ahova a bemutató idejére elhozták Nibali Giro-n használt Sculturáját, valamint a kémfotókon már feltűnt, álcázott új Reacto-t is.
A helyszínnek más kötődése is van az Olasz körversenyhez, hiszen 2016-ban itt rendezték az első, 10 kilométeres egyéni időfutamot, a későbbiekben pedig lehetőségünk nyílt egy másik közeli volt Giro-szakaszon is tekerni, a Velowezoom nemzeti parkban, Hollandia talán legnagyobb emelkedőjén próbáltuk ki, hogy a nagy sebességre tervezett, aerodinamikus rakéta mennyire szereti a mászásokat. De ne ugorjunk ennyire előre, lássuk a kerékpárt!
A fejlesztőknek nem csak a légellenállás faragása lebegett a szemük előtt, hiszen az elmúlt két év példáiból láthattuk, hogy ha mindent ennek rendelünk alá, a kerékpár szerelhetősége, súlya akkora mértékben romolhat, hogy sérül a kerékpár használhatósága. A terv egyszerű volt, létrehozni egy olyan drót…karbonszamarat, amely légellenállás terén az élmezőnybe tartozik, úgy, hogy a súlya csökkenjen, a kényelme növekedjen, a merevsége ne változzon negatív irányba, mindemellett a szerelése se legyen rémálom. Könnyűnek hangzik, nemde?
Látszik, hogy a mérnökök kezében inkább a szekerce, mint a tű forgott, hiszen nem csak egy sima ráncfelvarrásról van szó, alaposan átfaragták a bringát. A legelejével kezdték, a CF4-es váz bár tapered, de már kisebb, 1 1/8” -1 ¼” kormánycsapágyakat fogad, a villát pedig még jobban integrálták a vázba. Ha már itt tartunk, az egybeolvadást a kormány-kormányszár sem kerülhette el, a legjobban felszerelt három modell megkapta a méltán híres Vision 5D kormány-kormányszár kombót, amellyel 40 km/h-nál 5 Watt körül spórolhatunk.
Szerencsére nem álltak meg itt, hiszen az aerodinamika nem egyszerű dolog, lehet úgy javítani egy-egy alkatrészen, hogy az összteljesítmény romoljon. Biztosítottak róla, hogy a munkát nem hagyták félbe, akadtak még területek, amin lehetett javítani! A hátsó fék helyzete bár nem változott, de a Merida Warp-hoz hasonlóan kapott egy terelőlemezt a monoblokk aljára, hogy a légörvények ne kavarjanak ott, ahol nem kéne, a támvillák pedig – a megváltozott UCI szabályokat kihasználva – a papucstól viszonylag nagy ívben indulnak el, hogy minél jobban simuljanak a vázba. Természetesen majd’ minden cső megkapta a „NACA Fastback” formát, melyet legjobban egy elharmadolt vízcsepphez lehet hasonlítani, így képez ideális egyensúlyt a merevség és az aerodinamika terén. Ezeknek a változtatásoknak köszönhetően az előző Reacto-hoz képest 4%-kal, a jelenlegi Scultura-hoz képest 8,5%-kal hatékonyabb, pedig utóbbinál is figyelembe vették a légellenállás faragását.
Mit sem ér azonban a szélcsatornában legjobban teljesítő gép akkor, ha a mérleg oltárán kell áldoznunk érte. Amikor szembesülünk egy emelkedővel, szó szerint súlyosan megnehezítheti a dolgunkat. Természetesen ez (szerencsére) nem nekem jutott először eszembe, a váz-villa-nyeregcső-kormánycsapágy négyszögben találtak még 335 grammot, amit nem kellett megtartani ahhoz, hogy az előző Reacto merevsége ne romoljon. Ehhez természetesen nagyobb szilárdságú anyagokat használtak fel, hiszen a súly-erősség-tartósság háromszögből az első kettőhöz nem érdemes nyúlni, ha jó végeredményt akarunk.
A száraz tényeknél azonban sokkal többet mond egy menetpróba, lássuk hát!
Hollandiából rengeteg híres kerékpáros fordul meg a nemzetközi porondon annak ellenére, hogy vagy esik az eső, vagy fúj a szél, a legnagyobb szintemelkedést pedig a csatornák felett a hidak jelentik. Ezúttal az eső szegődött mellénk, azonban ez csupán addig zavart, amíg el nem kezdünk pedálozni. Általában szkeptikus vagyok a papíron (túl) jól kinéző dolgokkal szemben, azonban nem tartott sokáig meggyőzni magam arról, hogy a Merida immár tényleg a nehézsúlyú ligába lépett. Természetesen a váz mellett ebben a top felszereltség is közrejátszott, hiszen az új elektromos Dura-Ace, kiegészítő sprint váltókarokkal egyértelműen a jelenlegi legjobb váltórendszer, a Fulcrum Speed 55T kerék pedig sem a váz, sem a váltórendszer minőségéből nem lóg ki, hiszen ekkora felniprofillal, peremes kialakítással alig 1500 grammot nyom a mérlegen. Arról, hogy a 3Diamant fékezőfelület mennyire jó, az esőben nyújtott fékteljesítménye győzött meg, amikor pedig pár percre megszűnt az égi áldás, a feltámadó szél segített eldönteni, mennyire hálás feladat egyenesben tartani egy majd’ 6 centi magas peremet. Bár az oldalszeles szakaszokat félve közelítettem, sokkal stabilabb volt, mint ahogy számítottam rá.
A váz merevsége már az első erősebb sprintnél feltűnik, ezt azonban a nagy csőátmérőknek és a felmenőinek köszönhetően borítékolni lehetett. Ami meglepő, az viszont a gyorsulása, bár a könnyebb összsúlyból erre is számítani lehetett, de más élőben átélni, ahogy a 0-50km/h-t teljesíti. Az átdolgozott nyeregcsőnek és láncvilláinak köszönhetően, bár nem egy endurance kerékpár, de megfelelő mértékben csillapítja az úthibákat – bár ebből Hollandiában nem sokat találni, így kénytelen voltam egy rövid gravel-re meginvitálni. A számomra legkedvesebb irányból – a felfeléből keveset találhatunk a végtelen tulipánmezők országában, azonban útba ejtettünk egy 700 méteres, néhol 9%-t tartalmazó emelkedőt, így azt is kipróbálhattuk, hogy a fogyókúra valóban hasznos volt-e.
Az, hogy jól vette-e az utolsó akadályt, derüljön ki a végszóból. A 2016-os Scultura után a Merida egy olyan kerékpárt tett le az asztalra, melybe igen nehezen lehet belekötni. Lejtőn nagy sebességnél stabil, síkon könnyedén tarthatunk vele szokatlanul nagy tempót, a felfelékhez pedig elég könnyű, a design pedig utolérte a belső tartalmat, élőben még szebb, mint képen!
A Tour de France 6. szakaszán a sprinterek csapatai kontrollálták az eseményeket és a várakozásoknak megfelelően tömeghajrá döntött a Vesoul és Troyes közötti 206 kilométeres táv végén.
Természetesen ma is volt szökevénycsoport, Perrig Quemeneur (Direct Energie), Vegard Stake Laengen (UAE-Team Emirates) és Frederik Backaert (Wanty-Groupe Gobert) megérdemlik, hogy leírjuk a nevüket, hiszen gyakorlatilag a teljes távot elöl töltötték, csak az utolsó kilométerekre érte utol őket a mezőny.
Az utolsó három kilométeren több kanyart is abszolválni kellett, a hatalmas tempó és a gyorsítások miatt minden sprinter elől elfogytak a felvezető emberek, az utolsó 3-400 métert saját erőből kellett megoldani. A zöld trikós Arnaud Demare (FDJ) szinte centiméterekre a korláttól bújt ki előre, Kittel viszont a másik oldalról hatalmas tempókülönbséggel körbebiciklizett mindenkit és nyert.
Videón az utolsó kilométer:
Az összetettben nem történt változás, a Team Sky kapitánya, Chris Froome vezet csapattársa, Geraint THomas és Fabio Aru (Astana) előtt.
Szeretjük, és örülünk, ha egy gyártó reagál a kéréseinkre, főleg ha később kijavítják az iránymutatásunk alapján a specifikációt. Ez a teszt még tavaly született egy alapvetően jó bringáról, de a féket sajnos arra a használatra amire a bringát szánták nem igazán lehetett használni. Ezt megírtuk a cikkben is, illetve jeleztük is a gyártónak, idén pedig meglepetésünkre lecserélték a féket a Shimano BR-M365-ös hidraulikus tárcsafékre, és visszakaptuk a gépet egy teszt erejéig.
A sejtésünk beigazolódott, egy fényévet javult az E-650B kezelhetősége, a féktáv a helyére került (elöl 180 mm-es tárcsa átmérő), a fékerő még az eplényi sípályán sem csökkent. Pont ennyi változtatás kellett ahhoz, hogy egy patent gép legyen belőle, és ezt sikerült meglépnie a Neuzernek. Köszönjük a bringások nevében!
Innentől pedig jöjjön az eredeti teszt szövege:
A Neuzer rengeteg bringát gyárt évente, de az elektromos kerékpárok piacára még csak most lép be – viszont rögtön több modellel! Most első ízben egy hegyikerékpárt kaptunk, amelyben egy itthon eddig ismeretlen hajtás dolgozik.
Van néhány dolog, amit nehéz gyártani. Ilyen a komoly karbonvázas országúti bringa vagy az össztelós kerékpár. De ezek közé sorolnánk az elektromos rásegítésű, azaz pedelec kerékpárokat is. Nem elég, hogy kell egy monti váz, de ebbe tegyünk 4-5 kilót valahová középre, az egész bringa legyen kompakt, jól kezelhető és lehetőleg merev, ellenben nem kényelmetlen. Hazai piacon pedig a kedvező ár sem árt…
Láttunk már szebb kinézetet, de a belseje számít úgyis.
Szóval ezen a területen próbálkozott az esztergomi székhelyű/gyártású Neuzer a piacra lépéssel. Nézzük először a bringa „lelkét”, az elektromos hajtást. Ez a Bafangtól érkezik, ami sokaknak itthon ismeretlen lehet, nem is volt még nálunk teszten. Közel tíz éve követem a pedelec kerékpárok fejlődését, és a Bafang már a kezdetektől jelen van ezen a piacon, jellemzően a belépő kategóriát erősítik, de ha darabszámra nézzük, akkor valószínűleg több darabot értékesítenek, mint a nagynevű gyártók összesen. A távol-keleti cégekben az a jó, hogy ha van is weboldaluk, akkor az vagy helyi nyelven készül, vagy a rajta lévő infóknak közük sincsen az aktualitáshoz. Ebben a Bafang sem különbözik, de szerencsére kint voltak az Eurobike kiállításon, így sikerült velük beszélni, illetve belenézni a motor belsejébe. Bár lefotózni nem engedték, de elmondható, hogy ránézésre nem látsz több műanyag alkatrészt mint egy Bosch vagy Shimano rendszerben. Nyilván millió egyéb máson is múlik egy pedelec hajtás minősége és tartóssága, de ha valaki bolyongott már a Zeppelin Halle „noname” gyártói között, akkor láthatja a különbséget…
Kár hogy négyszögtengelyes. Lehetne merevebb.
Egy Max Drive System fedőnevű motor került bele, 250 W-os teljesítménnyel és 80 Nm-es nyomatékkal. Ez utóbbit nem tudtuk lemérni, de érzésre ha annyi nem is jön ki belőle, de nagyjából stimmelhet az adat. Az akkumulátor 380 Wh-s, ami azért kicsit „vékonyabb”, mint az itthon megszokott 400 és 500 Wh-s konkurensek. Sebesség és nyomaték szenzort is tartalmaz a szett, sőt megfejelték IP65-ös víz és porvédelemmel, így nem lesz gond vele. Többször lemostam slaggal, meg sem kottyant neki, de ezt azért el is vártam egy hegyikerékpártól.
A kijelző informatív, de az akku töltöttség jelzés érdekes.
Hát na…
A kijelző hozza azt a minőséget amit elvárunk, de a kezelőszerv azért inkább hasonlít egy 1996-os Nintendo-éra mint egy 21. századi cuccra. Bár ha belegondolok a „nagy” Shimano-nak is sikerült hasonlót alkotnia, tehát szavunk sem lehet. Igazából talán a Brose vezérlője mondható etalonnak ezen a téren, de náluk szerintem a pedelec szett többe kerül, mint ez a bringa kompletten.
A bringa kinézete teljesen rendben van
A Neuzer E-650B monti váza alumíniumból készül, a kábeleket kívül vezették, de ez csak a szokásos váltó+fékre igaz, az elektromos „madzagok” a vázban haladnak. 650B-s azaz 27.5”-os kerekekkel készül, és a mai kor követelményeinek megfelelően tárcsafékes. Villája Suntour XCM modell, amin az egyetlen állítási lehetőség a rugó előfeszítése. Váltórendszere 9 sebességes Shimano Altus 9, mivel elöl szimpla tányér van, ahogy az a pedelec-eken már megszokott. A kerekek hagyományos gyorszárasak, nem átütő tengelyesek, a rajtuk lévő Kenda gumik a nehéz terep kivételével mindenhol helyt állnak, oldaltartásuk rendben van. A fékezésről Zoom hidraulikus tárcsafék gondoskodik.
A gyári gumikkal inkább csak földutakra menj, de a váz elbírja a ballonosabb 650B-s gumikat is.
Nem vártam sokat a Bafang rendszertől, és ez hiba volt. Ha lenne három ugyanolyan bringa, amelyen le van takarva a Bosch, Shimano és Brose rendszer, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ki tudnám szúrni melyikben van ez a szett. Őszintén meglepett mennyire jól működik, mennyire erős, bár pont a Brose 80 Nm-es nyomatékára visszaemlékezve, ebben talán nincsen annyi, de az is lehet, hogy a vezérlés van másképpen megírva. Öt fokozatban állítható a rásegítés, viszont az első fokozat annyira minimális, hogy maximum tömegben való araszoláshoz való. Onnantól viszont rendben vannak a lépések, sőt az ötödik már-már túl sok ehhez a bringához – legalábbis terepen.
A hatótávolság kérdése egy érdekes téma, és ide kerül a Bafang szett egyetlen fekete pontja. A vezérlőegység nem szolgáltat adatot arról, hogy a jelenlegi rásegítési fokozat használatával mennyi a még megtehető táv. Egyetlen támpont az egyébként sok szegmensből álló akku töltöttség kijelző lenne. Elsőre azt mondtam sebaj, legalább nem 5 részre osztott mint a Bosch Intuvia-n, hanem sokkal több vonalkából áll. Igenám, de valahogy semmi köze nincsen az aktuális töltöttségnek a valósághoz. 8 km emelkedő után Dobogókőn azt mutatta, hogy a fele töltés elfogyott, kicsit meg is ijedtem, hogy ez picit kevés lesz így. Viszont pár fotó elkattintása után, meglepődve láttam, hogy most már csak egy egység hiányzik a telihez. Lefelé gurulva, mindenféle pedálozás vagy rásegítés nélkül is változott a kijelzőn az akku töltöttsége, így ezen azért nem ártana még dolgozniuk. Viszont kibírt 50 km-t terepen, ami mindenképpen becsületére legyen mondva. Nem tudom hol a vége, mert nem szerettem volna egy lemerült akkuval valahol a hegyen maradni. Olyan 60 km biztosan van benne – feltéve, ha nem maxon hajtod. Ez pedig bőven elég egy átlag bringásnak.
Ez nem ide való!
De városi használatra elmegy.
Az E-650B geometriája telitalálat, élmény (lenne) vele terepen menni, kiválóan fordul, tényleg mintha egy felső kategóriás monti lenne. De sajnos itt van a „de”. A specifikációban itt-ott kilóg a lóláb! A teló kevés bele: már ha terepen akarod használni és ez ugye egy monti. A csillapítás hiánya nagyot rúg vissza, egyszerűen nem ebbe a gépbe való. Elmegy városban, meg földutakon használt alap montiban is okés, de ez a bringa megérdemelne egy levegős rugózású, csillapítással ellátott XCR-t. Sőt a rugóval nincs is gond, mert nagyon szépen mozog, de a csillapítás nagyon hiányzik belőle. A másik gondom a fék, ami szintén jó egy trekkingre való, de nem igazi montis terepre. Értem én, hogy megpróbálták az árat alacsonyan tartani, de inkább szánjuk rá azt a plusz 40 000 körüli összeget! Mert ez a bringa megérdemli!
Hazai terepen az esztergomi bringa
Az árcédula baráti rajta (ennyiért újonnan nem kapsz minőségi pedelec-et), a hajtás abszolút jó, a geometriát csak dicsérni tudom. Kár volt elrontani ezzel a két dologgal. Ebben a formában annak ajánlanám, aki most ismerkedik az elektromos bringák világával, és egy kedvező árú, de már bőven a „kínai” szint fölötti gépet szeretne venni. És főleg aszfalton vagy néha földutakon használja. Benne van a „boogie” komoly terepre is, csak még a boltban dobj rá egy kicsit és cseréltesd le amit írtam!
A Rudy Project idén is két korlátozott darabszámban készített egyedi modellel lepte meg mind az országúti kerékpáros sport, mind az érintett két kiemelkedő sportoló és mind az olasz gyártó rajongóit.
Íme a megszokott minőségben és komfortnövelő tulajdonságokkal, de egyedi dizájnnal valamint hazánkba csak pár darabszámban érkező szemüvegek:
Nibali Signature Edition
Két Giro d’Italia, egy Tour de France és egy Vuelta Espana győzelem… Vincenzo Nibali, a Cápa jelenlegi mérlege. Az előtte való tisztelgés és az idei év közös munkája révén most a Rudy Project limitált darabszámban elkészítette a Spinhawk napszemüveg Nibali-verzióját!
JELLEMZŐI:
tömeg: 30 gramm
szárhossz: 133 mm
lencsméret: 60×44 mm
orrnyereg szélesség: 17 mm
bázisgörbület: 6
különleges dizájnú Deep Blue színű keret
Vincenzo Nibali dedikált Multilaser Red lencse (UV400, 12,8% fényáteresztés, fém-oxidos külső bevonat)
Grilamid alapanyagú keret
különleges dizájnú törlőkendővel
2 év garanciával
FOGY.ÁR: 29 900 Ft
Trek-Segafredo Team Edition
Az idei évben két nagy ProTour-csapattal dolgozik szorosan együtt az olasz gyártó, melyek közül az egyik a Trek-Segafredo csapata, melyben ott van a kétszeres Tour de France, Vuelta Espana és Giro d’Italia győztes Alberto Contador is. Az együttműködés lévén limitált darabszámú Tralyx sportszemüveget készített a Rudy Project, a csapat logójával és színében.
JELLEMZŐI:
tömeg: 28 gramm
szárhossz: 136 mm
lencsméret: 133×44 mm
bázisgörbület: 7
különleges dizájnú Red színű keret
fényre sötétedő és törhetetlen ImpactX2 Black lencse (UV400, 74-9% fényáteresztés)
Grilamid alapanyagú keret
arcra alakítható orrnyereg
arcra alakítható szárvégek
nedvességre is tapadó orrgumi
nedvességre is tapadó szárvégek
szellőzőnyílások a lencsében és a keretben
keménytokkal és mikroszálas törlőkendővel
2 év garanciával
FOGY.ÁR: 64 900 Ft
A fenti modelleket keresd a Rudy Project Magyarország partnereinél, a bemutatóterükben illetve webshopjukban. Mindkét modell erősen korlátozott darabszámban érhető el, csak amíg a készlet tart!
Nem véletlenül homályosítja el még mindig az aktuális szakaszon történteket a világbajnok Peter Sagan (Bora-Hansgrohe) kizárása a Tour de France-ról, sokáig fogunk még róla beszélni. Mégis vonjunk egy mérleget.
Az eset óta több lassított videó kering a neten, ezek főleg a könyöklést taglalják. A szakasz utáni ismétléseknél úgy látszott, Sagan valóban könyökkel is rásegít Mark Cavendish-re (Dimension Data), a később látható lassításoknál már ez sem egyértelmű. A szabálytalanság azonban ettől függetlenül megtörtént. Sok szurkolói kommentből, de sajnos még szaksajtóban megjelent cikkekből is kiderül, hogy a hétköznapi nézőnek fogalma sincs arról a szabályról, hogy sprinthajrán önmagában a keresztezés is szabálytalan. (A szabály szerint a sprinten tartania kell a sprintelő versenyzőnek a vonalát.) A sprint közben a keresztezést Sagan és a szakaszgyőztes Arnaud Demare (FDJ) is megvalósította. Sőt, Demare kezdte, és Sagan számára az volt a természetes mozgás, hogy kövesse a franciát. Egy ponton túl azonban Demare már nem kényszerítette Sagant és ezen a ponton Cavendish már mögötte, mellette volt, amit éreznie kellett. Sagan azonban mégis tovább húzott a korlát felé. Ez így szabálytalan, amiért a szabály szerint büntetés jár, erről nincs túl sok értelme vitatkozni.
Amin már lehet vitatkozni, az a szándékosság és a könyöklés. Itt látni kell, hogy egy ilyen sprint közben, amikor egy perce még éppen tömegbukás történt, tetőfokán az adrenalin és olyan versenyzőkről beszélünk, akik bármikor beteszik a kereket a győzelem érdekében a lehetetlen helyre is, nincs értelme „szándékokról” beszélni, itt az ösztönök is átvehetik az irányítást. Abban tehát megegyeztünk, hogy Sagan keresztezése szabálytalan volt. Cavendish mozgása viszont megvalósítja azt az esetet, amikor ha látom a városban a járda szélén állva, hogy jön balról egy rozzant fekete BMW százzal, nem fogunk lelépni a járdáról, hiába van elsőbbségünk. A Manxi Rakéta stílusát ismerjük, zárták már ki agresszív sprintje miatt és még többször megúszta a kizárást. Ő betette a kereket a daráló torkába, eszébe se jutott fékezni, aminek bukás lett a vége, hiába nem ő volt most a szabálytalan. Ő is tudja, hogy ebben a játékban ez benne van.
A könyöklés a büntetés mértéke szempontjából érdekes. Ha Sagant a mezőny végére sorolják szabálytalan sprintért, kap idő- és pont büntetést, valószínűleg senki nem háborodik fel az eset után. Mondjuk ez történt először, és nagyon fura, hogy a zsűri megváltoztatta ezt a döntést kizárásra. Az sem konzekvens, hogy Demare nem kapott büntetést, mert – ha nem beszélünk könyöklésről – pont ugyanazt a szabálytalanságot valósította meg, mint Sagan, sőt, volt egy szakasz, amikor éppen ő kényszerítette Sagant is a keresztezésre. Sagan kizárása nyilván csak akkor áll meg, ha megvalósult a szándékos könyöklés. Ebben viszont vállalom a véleményem, hogy szó sem volt szándékos könyöklésről. Ha valaki megnéz több sprintet Sagannal, láthatja, hogy szerteszét kalimpáló könyökkel sprintel, ahogy a legtöbb sprinter. Egy sprinter ösztönösen így nyer nagyobb teret, mert sprint közben annál jobb, minél nagyobb tered van. A különböző lassításokon látszik, hogy van olyan pont, ahol hozzáérhetett Cavendish-hez, de a brit akkor már kezdte elveszíteni egyensúlyát, és Sagan is nyilván egyensúlyozni próbált. Cavendish palánkra szorítására irányuló szándékosságot én nem látok a sprintben.
Érdemes végighallgatni az alábbi podcast-et Lance Armstronggal:
Ha pedig elfogadjuk, hogy Cavendish nem szándékos könyöklés miatt került a palánkra, akkor a büntetés mértéke, a kizárás – mondjuk ki – felháborító. Nyilván elkezd az ember kombinálni, hogy Demare bombaformában van, valódi esélye van, hogy hazavigye a zöld trikót, még talán úgy is, hogy Sagan a mezőnyben van. Sagan nélkül meg pláne… Persze azzal vádolni a franciákat, hogy ez is benne lehetett a hibás döntésben, merész. Másrészről, ha ezek után Demare hazaviszi a zöld trikót, mindenki emlékezni fog, hogy melyik ellenfelét zárták ki a negyedik szakaszon. Szintén felfoghatatlan, hogy a jelenlegi kerékpársport talán legnagyobb alakját hogyan lehet józan észtől vezérelve hazaküldeni a világ legnagyobb kerékpárversenyéről. Azonban, hogy ne zárjuk negatívan a cikket, ejtsünk szót egy lehetőségről, amit az olimpiai- és világbajnok Nino Schurter javasolt az országúti világbajnoknak az instagramon: „Gyere és indulj el néhány mountain bike versenyen, több, mint szívesen látunk, ha másért nem, jól fogsz szórakozni!” Ha már a Tourról hazament Sagan, mi is szívesen látnánk mondjuk az XCO Eb-n, és nem kizárt, hogy őt néznénk, ha azonos időben menne a közvetítés az aktuális Tour etappal…