Új BBB kerékpáros pumpák 2017-ben

By

-

2017.07.06.

bbb_dual_3 — Montizáshoz így csak egy pumpát kell vinni!

A BBB több mint egy évtizede kínál magas technikai színvonalat, pontos és hatékony működést, illetve megbízhatóságot kínáló pumpákat. A kerékpáripar számos új megoldást köszönhet a BBB fejlesztőcsapatának: az OvalIntegrate és a Traveller modellek például Eurobike Award díjban részesültek. Az innováció 2017-ben is folytatódik, új talpas és minipumpák egészítik ki a már meglévő széles BBB választékot.

A holland illetőségű BBB fellengzős marketing nélkül kínálja az egyre bővülő alkatrészek, ruházat és kerékpáros kiegészítők „farmerekék hadát”. A BBB idén bő másfél ezer terméket biztosít, évről évre új, hiánypótló modellekkel jelentkezik. Emellett a jól bevált darabok sem tűnnek el, így a választás lehetősége a legtöbb esetben megmarad. Eme pragmatikus szemléletet mi sem tükrözi jobban, mint a BBB pumpakínálat, amely a zsebben lapuló „vészpumpáktól” a professzionális használatra is bőven alkalmas „műhelytípusig“ több tucat modellt ölel fel.

A fent említett két véglet közt a BBB számos pumpavariációt kínál, amelyek az egyre bővülő hazai partnerkereskedésekben beszerezhető. Kapható például „mini-állópumpa“, CO2 patronnal üzemelő, kifejezetten MTB- vagy országúti kerekhez optimalizált típus, telópumpa, illetve többfunkciós „hibridpumpa“. Mindegyiknek megvan a maga felhasználási területe, megoldást kínálva a kerékpáros adott specifikus igényeire.

Ergonomikus markolat, pontos, megbízható nyomásmérő…

Kezdjük a BBB pumpák bemutatását a talpas „monstrumokkal”! Ezek villámgyorssá és egyszerűvé varázsolják az otthoni kerékszerelést és a rendszeres és pontos nyomásbiztosítást. A nemzetközi szaksajtó tesztjein rendre az élmezőnyben végző BBB AIRBOOST (BFP-21) állópumpa viszonylag kompakt kialakítást kap, mindazonáltal működése hatékony, 9 Bar-ig hitelesített. Az ergonomikus „bumeráng-markolat” kényelmes és természetes mozgást tesz lehetővé, a 62 cm-es acél pumpatesttel ideális párost alkot. A kompozittalp megfelelő stabilitást nyújt, a DualHead szelepcsatlakozás pedig mindhárom szeleptípust (auto/dunlop/presta) „kezeli”. Az AIRBOOST modell külön érdekessége, hogy több színben kapható: fekete/kék; fekete/szürke; fekete/sárga; fekete/narancs áll rendelkezésre.

A BBB AIRSTRIKE DGT (BFP-26) műhelypumpa a kínálat „hivatásos” részében kap helyet, bármelyik kerékpárszerelő műhelyben, kereskedésben vagy egyesületnél megállná helyét. Az idei fejlesztés a digitális nyomásmérő(innen a „DGT” végződés, de a népszerű „sima” AIRSTRIKE továbbra is elérhető), ennek köszönhetően nemcsak hatékony, megbízható, hanem egyedülálló precizitást tesz lehetővé. A BBB AIRSTRIKE DGT technikai remekmű, a digitális technológiának további előnye, hogy a kijelzőn megjelenő számok könnyebben leolvashatók, mint a mutató állása, és akár sötét helységben vagy este is öröm használni.

A nyomás akár 11 Bar is lehet, amely már a köpenytechnológia elméleti határait súrolja. A csavaros pumpafej, a hosszú és erős tömlő, a levegőszabályozó (visszaengedő) gomb már csak a hab a tortán. Szerencsésnek mondhatja magát, aki egy ilyen precíz és minden igényt kielégítő „csodapumpával” végezheti a kerékpár karbantartását, menetkészre állítását.

A kisebb méretű pumpák kínálatában is számos BBB-újdonságot mutathatunk be. Kezdjük a sort a felfüggesztésrendszerekhez készült BBB AIRSHOCK (BMP-29) modellel, amely a teleszkópok pontos nyomásbiztosításához készült. A legtöbb rugóstaghoz és -villához jól illeszkedik, rendkívül érzékeny, pontos nyomásmérőt alkalmaz, így precízen be lehet állítani a nyomást. (A maximális érték 28 Bar!) A mérőt ráadásul gumiház védi, így a kalibráció hosszú távon pontos marad. A kényelmes kezelés érdekében a markolat 90 fokban elfordítható, a tömlő is szögben forgatható, az AIRSHOCK emellett könnyű, alumínium pumpatestet kap. Ismét egy professzionális szintű eszköz a holland márka kínálatában, ráadásul az ára sem vészes!

A BBB DUALPRESSURE BMP-39 egyértelműen MTB-specifikus pumpa, amelyben két dugattyú üzemel, így hagyományos pumpaként és telópumpaként egyaránt használható. A nagynyomású „részleg“ 21 Bar-t is tud, a hagyományos pedig kellő mennyiségű levegőt szállít a mai ballonos köpenyek hatékony felpumpálásához. Nyomásmérője pontos, a pumpatest teljes egészében alumínium, Presta, Schrader és a Dunlop szelepekhez illeszthető. Ha montizol, a DUALPRESSURE-rel minden pumpálási feladat kipipálható. Tömege alig több, mint 200 gramm, a vázon, táskában egyszerűen hordozható, ára/érték aránya pedig a dupla funkció tükrében határozottan jónak mondható.

Montizáshoz így csak egy pumpát kell vinni!

Gyors defektjavítás, kis méret és tömeg…

A BBB EASYAIR (BMP-34) CO2 patronnal üzemelő „pumpa”, amely ideális eszköz versenyekre, ahol a defektszerelés gyorsaságán a jó helyezés vagy időeredmény múlhat. Itt nem számít, hogy a parton drágább, mint a levegő, vagy hogy csak egyszer használatos. Az EASYAIR pumpafej teljes egészében alumínium konstrukció, ebbe a patron nyugodtan betekerhető, lévén véletlen „élesítés“ ellen védett. A szelepcsatlakozás mindkét szeleptípussal kompatibilis, patron pedig a kézlehűlés elkerülése érdekében neoprén borítást is kap. 84 grammot nyom a mérlegen, a tenyérben elfér, így rendkívül praktikus vészmegoldást nyújt az óhatatlan defektek esetére. Az új EASYAIR modellről videoismertető is készült: https://www.facebook.com/BBBHungary/

Végezetül 2017-ben új minipumpát kínál a holland márka: a BBB EASYROAD (BMP-49) 6063 T6 aluötvözet alapanyagból készült magas technikai színvonalú modell modell. Kétségtelenül színesíti a már meglévő gazdag BBB-kínálatot, lévén a pumpatest nem kevesebb, mint 5(!) ellenállhatatlan anodizált színben áll rendelkezésre. A TwistHead szelepcsatlakozás minden létező bicajkerékkel kompatibilis, a pumpatestből kihúzható tömlőnek köszönhetően relatíve hatékony működést biztosít. Kezelése is egyszerű, mivel így nem kell a pumpatestet mereven a kerékhez szorítani, egyben nem rángatjuk a szelepet a pumpálással. Vázrögzítő konzol is jár hozzá, erre felszerelve a EASYROAD a kerékpár ékköve lehet. Tömege mindössze 96 gramm, hossza pedig 185 mm.

A bemutatóban szereplő BBB pumpák javasolt fogyasztói ára:

AIRBOOST (BFP-21) – 11680 Ft.
AIRSTRIKE DGT (BFP-26) – 24664 Ft.
AIRSHOCK (BMP-29) – 10158 Ft
DUALPRESSURE (BMP-39) – 14630 Ft.
EASYAIR (BMP-34) – 7484 Ft.
EASYROAD (BMP-49) – 8344 Ft.

További információ a hazai forgalmazónál, illetve a gyártó (magyar nyelvű) honlapján.

A Downhill OB-n visszatér a legeredményesebb magyar versenyző!

By

Péter Gács

-

2017.07.05.

Csak úgy záporoznak a jó hírek a Downhill OB-n rajthoz állók tekintetében! Múlt héten a Kellys Factory Team nevezése érkezett be, ezúttal pedig a legeredményesebb magyar downhilles jelezte részvételi szándékát a július 14-től 16-ig tartó Országos Bajnokságon, ezzel újra indul DH versenyen!

Nem is olyan régen, egészen pontosan az elmúlt szezon második felében vált bizonyossá, hogy Liszi Attila visszavonul az aktív downhill versenyzéstől és inkább a motocrossra, illetve az élet egyéb feladataira koncentrál. Sokunkat ez szomorúan érintett, de sejtettük (vagy lehet csak reméltük), hogy ha nem is olyan elánnal, mint korábban, de fog még versenyezni a mai napig egyetlen világkupa döntős magyar férfi.

A 2015-ös Európa-bajnokságon a szenzációs 8. helyet érte el!

Erre mostanáig kellett várni, ugyanis a héten érkezett az infó, hogy Attila szeretne rajthoz állni a 2017-es Downhill Országos Bajnokságon, Eplényben. Persze csak egy egyszeri alkalomról van szó, egy kölcsön bringával, amiért a felajánlónak is sokan külön köszönjük! Olyannyira hirtelen ötlet volt, hogy a versenyengedély igénylése is csak tegnap indult el! Gond nincs, elkészül az eseményig, sőt fontos információ is azoknak, akiknek még nincs, de szeretnének az OB-n licence-es kategóriában indulni, hogy legkésőbb jövő hét hétfőn, azaz július 10-én lehet leadni a Magyar Kerékpáros Szövetségben a licence igénylő lapot, utána már egyre drágábban lehet csak a sürgősségi ügyintézéssel kiváltani.

Liszi Attila. Többször az egyes rajtszámot viselhette a Szlovák Kupasorozatban is, ami az aktuális éllovasnak jár!

Liszi Attila sok éven át verhetetlen volt a honfitársai számára belföldön és külföldön egyaránt. Messze a magyar mezőny előtt járt, nemzetközileg is kifejezetten versenyképes volt. Egészen biztosan egy rendes felkészülés után újra vissza tudna állni ebbe a pozícióba, de ez most már nem cél számára. A világkupa döntős bravúrján túl, a legjobb magyar világbajnoki és európa-bajnoki helyezés is az övé, előbbin a 40., utóbbin a 8. tudott lenni. Számtalan Szlovák Kupát nyert és végzett az összetett második helyén. Bejutott többször az Európa Kupa 30-as szuperdöntőjébe, ami mai napig nem sikerült még rajta kívül más magyarnak. Négyszeres Országos Bajnok, annak ellenére, hogy sokszor nem volt szerencséje az OB-kon. Még bőven lehetne sorolni az eredményeit, de nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, hogy Attila mennyire egy pozitív személyiség volt ebben a sportban. Egy vérbeli versenyző, kellő profizmussal és mindemellett óriási életvidámsággal és humorérzékkel megáldva.

2013, Leogang, Ausztria. Világkupa döntőben az Elite Férfiaknál magyar versenyző rajtol! SPORTTÖRTÉNELEM!

Egy szó, mint száz, Attilától igazi örömbringázás várható jövő hétvégén a Downhill Országos Bajnokságon, biztosan a nézőknek fogja „sedertetni” hatalmas vigyorral az arcán! Érdemes lesz tehát ellátogatni a versenyre, ki tudja, mikor láthatjuk legközelebb csapatni az egyik legnagyobb hazai downhill legendát! Felmerül a kérdés, hogy eközben lehet-e esélye a bajnoki címre is? Talán nem, de még a bármi is megtörténhet! Hamarosan kiderül!

A versenyről részletek, versenykiírás, nevezés, stb. a www.dhracing.hu-n érhető el, illetve folyamatos hírek az esemény Facebook lapján.

Előzetes videó:

[youtube height=”360″ width=”640″]https://www.youtube.com/watch?v=zR3uFyhyVeM[/youtube]

Fotók: Marian Vejcik, LiMiT Racing Team

Trans Julius: négy nap endurózás Szlovénia legszebb ösvényein

By

Tamás Bognár

-

2017.07.05.

A Trans Julius név valószínűleg nem hangzik még ismerősen az enduro bringásoknak (sem), ami nem véletlen. A szlovén Júliai-Alpok-ban megrendezett négynapos versenyt először rendezték meg. Kíváncsiak voltunk mit rejt a környék, ezért részt vettünk rajta és élményekkel gazdagon tértünk haza!

Itt még frissen és kipihenten az első napi pályabejárás előtt

A Trans Julius nem egy klasszikus enduro verseny, mint az EWS, a Sloenduro, vagy akár a Mecsek Enduro. Itt nem egy nap kell lenyomni az összes mért szakaszt, hanem négy futam van négy nap alatt. Persze a pályák hosszúsága is kicsit más. Első rendezvényre menni általában merészség, hiszen nem csak az indulóknak, hanem a rendezőknek is új minden, sok a hibalehetőség. De túlzottan vonzó volt a környék. És nem csalódtunk.

1. nap: Cerkno

Itt már kevésbé vidáman és kipihenten a rajthoz mászva

Az érkezés napján egy éjszakai lámpás prológra került sor, ami kiváló lehetőséget nyújtott az új Cateye Volt 1600 tesztelésére, ami mellé felraktam még a Sigma Karma EVO-mat is a sisakra. Terepen, sötétben, tempónál nincs olyan, hogy túl sok fény 🙂 A 3 km-es downhill szakasz előtt bizony fel kellett mászni a 10%-nál is meredebb aszfaltos szerpentinen. Ezt háromszor tettük meg, kétszer pályajárás közben, és ugye ott volt még a mért szakasz is. Így közel ezer méter szint jött össze délután. Szerencsére a pálya nem volt túl nehéz, nem a bikepark trail-jein vitték, hanem egy kellemesebb útvonalon, de a fák között így is be lehetett sokallni, és a végén a lépcsősoros városi szakasz is tartogatott meglepetéseket. Inkább erőnlét kellett, mivel emelkedőkkel tűzdelt 3 km-ről volt szó, ment a sprintelés ezerrel. Talán ezért is végezhettem az első harmadban 😀

Nincs olyan, hogy túl sok fény egy éjszakai prológon

Este egy hatalmas koncerttel egybekötött vacsorával zártuk a napot. A szlovén helyi ételek nagyon finomak, közel állnak a hazai ízlésvilághoz, a sör pedig gyorsan csúszik utána. Akár több is. Jó volt látni, hogy a versenyzők többsége ott maradt a bulin, nem vonult vissza a szállodába, bár ezt segítette az is, hogy másnap utazással indítottuk a napot.

2. nap: Most na Soci

Talán a legnehezebb, de mindenképpen a legtöbb élménnyel teli nap következett. Először átautóztunk Most na Soci-ba, ahol egy meredek hegy tetején volt a rajt. Nevettünk is fölfelé, hogy durva lenne, ha itt menne a transzfer szakasz is. Naná, hogy ott ment! A pályán muszáj volt legalább egyszer lejönni, mert az eleje és a vége nagyon gyors, de könnyen hibázható, a közepe pedig brutál technikás volt. A hossza „csak” 3 km volt, de a végére senki sem kívánt többet azt hiszem… Lefelé voltak bőven -50%-os részek is, koptatta a gumi a combunkat 🙂 A sziklás részeket poros, gyökeres betétekkel tették izgalmassá, a végén pedig sprint volt nyélen fél percen keresztül a célig. Csakhogy a pályabejárás után vissza kellett tekerni a csúcsra, ami 600 m szintet jelentett a 12%-os átlagmeredekségű aszfalton, 36 fokban és párában. Remek volt, főleg úgy, hogy kiderült, nem kötelező tekerni, így akinek volt sofőrje, az 3-4 kört is ment a pályán. Ezt nem éreztük túl fair-nek.

De technikás részben is bővelkedett a pálya

Na mindegy, így egy kör pályajárás volt csak, de a nagyon necces részek memorizáláshoz bőven elég volt. Úgyis a túlélés volt a cél kétgyerekes apukaként, nem a másodpercek faragása. A rajt utáni köves, de gyors szakaszon elátkoztam a 2×11-es hajtásomat, mivel kétszer is leesett a láncom. A második után sikerült majdnem átszakítani a lassító szalagozását, mert éppen lenéztem, hogy a helyére került-e a lánc. Ez a szakasz tökéletes volt az Alligator fékbetétek, és féktárcsa alapos tesztelésére is. Szép színes tárcsával, illetve füstölő betétekkel értem le. Szerintem bekopott! Ehhez a szakaszhoz kicsit több kellett, mint átlagos bringakezelési tudás. Itt a pécsi Molnár Feri brutálisan jót ment, a 17. helyen ért célba, méghozzá úgy, hogy 12 helyi srác volt előtte akik ismerték a pályát! Én elspóroltam, nulla kockáztatással, és egy kisebb eséssel kaptam egy holdtöltét 😀 Igazából 1:30-at egy 6 perces pályán. Nem vagyok rá büszke na…

Verseny és kaja után a megérdemelt pihenés

A futam után újra fel kellett tekerni az aszfalton, de szerencsére már nem időre. Feri aki geográfus egyébként, megmentette az életünket, mert kiszúrta a vízmű épületét és fölött a forrás túlfolyóját, így alig pár fokos tiszta forrásvízzel tölthettük fel a kulacsainkat. Ezt a visszamászást nem kívánom senkinek… és persze aki sofőrrel volt, az simán felautózott. Fent viszont a menedékház konyhája mindenkit kárpótolt. Gyakorlatilag nem bírtam megenni már az első fogást sem, ami ritka. Mivel mi későn értünk fel tekerve, ezért a második turnusba osztottak be minket, ugyanis az autókat felraktuk egy vonatra, és úgy mentünk tovább Bohinjska Bistrica-ba. Így volt nagyjából három óránk sörözni és heverni az árnyékban. Először bosszankodtunk, mert szívesen lezuhanyoztunk és átöltöztünk volna, illetve nem értettük miért kell vonatozni.

A nap fénypontja, pedig nem is gondoltuk

Már a vonatra felállás is mókás volt, maga az út pedig életem egyik meghatározó élménye. Keresztülvágtunk a Júliai-Alpokon, több kilométeres alagutakon, gyönyörű vadvízi folyókon át. Mire megérkeztünk a következő két nap helyszínére, mindenkinek kisimultak a ráncai. Főleg az osztrák srácoknak akik végigsörözték az utat, és nem voltak szomjasak már az út felénél sem 🙂

3. nap: Soriska Planina

A félelem napja. Csak a nap elején még a traszfer szakasztól féltünk, ami 15 km-en 1000 m szintet jelentett, de a csúcsra felérve már átértékeltük a pálya első szakaszát látva. A mászás után jól jött a frissítőpont mivel a bőven 30 fok fölötti hőmérséklet ma is megvolt, sokat kivett mindenkiből a mászás. A Soriska Planina csúcsáról a kilátás döbbenetesen szép volt, rá lehetett látni az egész Júliai-Alpokra. De ekkor már inkább a szintén ezer méteres szintesés foglalkoztatott minket, a völgyben pedig látni lehetett a települést ami a célt jelentette. Nagyon közel volt, és nagyon alattunk.

Itt már nem csak mi 😀 Mindenki a szakadékot nézi…

A szakasz első része egy szűk csikicsuki ösvényen vezetett, hajtűkanyarokkal, és sok-sok „itt ne hibázz” ponttal, ugyanis az egyik oldalon a hegy, másikon a szakadék volt. Az egyik versenyzőnek sikerült itt egy négy métereset esnie, de pont a legjobb részen, ahol füves volt a lejtő, így be tudta fejezni a szakaszt. A pálya nem volt igazán technikás, de pályabejárásra nem volt lehetőségünk, így vakon mentünk. Amikor érkezel 40 fölötti tempóval egy kanyarba és nem tudod mi van utána, az nem kellemes 🙂 Szerencsére az előző napok tapasztalata alapján tudtuk, hogy ésszel versenyezve nincsenek vállalhatatlan részek, nem építettek útátugrásokat, vagy egyéb vicces dolgokat a szervezők, hiszen a mezőny nagy része amatőr volt. A Strava adatokat visszanézve így is voltak bőven 40 km/h fölötti tempójú részek, és az úton elszórt sziklák azért nem vicceltek.

Az élmezőny tempója nem csak azért volt durva, mert közel 4 percet kaptam az elsőtől, hanem amikor láttam, hogy hol voltak brutál féknyomok (még jóval a kanyar előtt…), abból érezhető volt, hogy milyen sebességgel mentek. Ettől függetlenül végig élvezetes szakasz volt, de majdnem begörcsöltek a combjaim a sok kirugózástól, és a célban a rugóstag is forró volt, nem csak a fék. Igénybe vett ez a trail embert és gépet egyaránt. Rengetegen defekteltek, többek között a mi Ferink is, pedig az összetettben jó helyen állt 🙁 De ez egy ilyen sport.

A szakasz végén a már jól ismert vonat várt minket, hogy a közel kétezer méteres hegy gyomrán át visszavigyen minket Soriska Planina-ba. A bringák bepakolásához kellett egy kis magyar logika, de megoldottuk, így mindenki felfért, a visszaút pedig fáradtan, de vidáman telt. Este egy hatalmas sörözős, koncertes buli volt még hátra, mivel a Bohinj Outdoor Fesztivállal egyszerre rendezték az enduro versenyt. Ismét egy laza éjfél utáni alvással pihentünk rá az utolsó napra 😀

4. nap: Vogel

Kicsit tartottunk a „Megavalanche” szerű rajttól, vagyis attól, hogy egy sípályán a Vogel tetejéről egyszerre indulunk le mind a hatvanan. A mezőny eleje brutál erős és tapasztalt endurós, a többiek viszont az erősen amatőr kategóriába tartoztak, aminek a keveredése tartogat meglepetéseket. Egy aránylag könnyű 15 km-es transzfer szakasz várt minket kiváló minőségű bringaúton, és a festői Bohinj-tó mellett, a hegyre ugyanis már felvonóval mentünk, de ezt senki sem bánta már. Viszont nem csak mi érkeztünk meg a közel 2000 méteres Vogel csúcsára hanem az ítéletidő is. Az utolsó felvonó jött fel velünk, mielőtt leállították a vihar miatt. Ezért kicsit lejjebb hozták a fekete sípálya alsó harmadára a rajtot, aminek nem kicsit örültünk.

A viharral együtt mi is lejöttünk a hegyről

Így is felhőszakadásban és csapkodó villámok között rajtoltunk, és főleg ez utóbbiak késztettek gyors haladásra. Szerencsére három rövid, de komoly emelkedő is volt a pályában, aminek nagyon örültem, sok-sok ellenfelet tudtam itt lenyomni. Hiába, az enduro nem csak a lejtőkről szól. A pálya szélesebb utakon, de köves, gyökeres, sok helyen folyós sárban ment, imádom az ilyen traileket. A tempó elég komoly volt, voltak akik óriásiakat estek, de mindenki megúszta ép bőrrel. Persze amikor az eső a sisakodon és a dh szemüvegeden át a szemgolyód előtt vízesésként folyik át, akkor nehéz koncentrálni.

Ettől függetlenül körülbelül életem lejtőzését vittem véghez, végig „flow”-ban, defekt nélkül. A pálya alsó harmadában lánc nélkül, fék nélkül. Vagyis lánc az volt, csak leesett megint és feltekeredett, így marad az, hogy keveset fékezek, mert az gyors 🙂 A guminyomást is sikerült jól belőni, mert még tapadt, de nem ütöttem fel, és ezt nem az ügyességemnek köszönhetem. Sokszor jó volt a 170/160-as rugóút. Főleg a nagyon széles, nem osztrák stílusú vízátvezető árkokból kiugorva. A tempó többször volt 50 km/h fölött a végig szakadó esőben, mégis hatalmas élmény volt. Főleg a célba érni.

Ehhez a képhez nem kell kommentár. Minden benne van 🙂

Négy nap komolyabb esés és technikai hiba nélkül, nagyjából 4000 méternyi lejtőzéssel. Ezt írja fel az orvos minden enduro bringásnak a lehangoltság ellen! Szlovénia és a Júliai-Alpok gyönyörű, félúton a túl steril osztrák, és balkánibb horvát viszonyok között. Mindenhol beszélnek németül vagy angolul, de az árak közelebb állnak a nyugati szomszédokhoz. Egy valamiben biztosak vagyunk. Szlovéniába biztosan visszatérünk bringázni, de nagy valószínűséggel a Trans Julius-ra is! Voltak gyerekbetegségek, de ezek főleg a kommunikációra vonatkoztak, a pályák kijelölése, biztosítása, a transzferek és az ellátás ötcsillagos volt. A többit meg könnyű kijavítani. Főleg ha tudjuk, mindössze öt főszervező hozta össze a négy napos versenyt, a többiek „csak” önkéntes segítők voltak. Le a kalappal! Sok új ismerőssel, és élménnyel a hátunk mögött indultunk neki a haza vezető útnak, útba ejtve a Bledi-tavat.

Összetettben végül a semmit sem jelentő 26. helyen végeztem, és egyelőre a „legjobb magyar” cím sem ad okot a nagy mellényre, mivel összesen hárman voltunk. Reméljük jövőre másként lesz! A teljes eredménylista ITT található.

Képgaléria:

Videók:

1. nap:

2. nap:

3. nap:

4. nap:

Fotók: Mitja Sodja (Foto Bohinj), Gregor Skoberne, Benecz „Paraferee” Ferenc, Thommey
Videók: Benecz „Paraferee” Ferenc, Thommey

Mivel fújjam? – tanácsok pumpavásárláshoz

By

Nemeth Balazs

-

2017.07.05.

pumpakorkep_16 — Tömlővel ellátott minipumpák esetében természetesebb a kézmozgás, és a szelepet is kíméljük, ellenben megfelelő technikával tömlő nélkül is lehet hatékonyan pumpálni!

Júliusban Trendelő sorozatunk a kerékpárpumpával foglalkozik: miként és milyen eszközzel helyezzük a nyomás alá a kereket indulás előtt vagy az út során óhatatlanul előforduló defekt esetén. A mostani, bevezetőnek szánt írás vásárlási tanácsokkal szolgál, amelyet a hazai kínálatban kapható bicajos pumpák bemutatása követ.

A pumpakörképben a hazai kínálat reprezentatív keresztmetszetét jelentő 24 modell kerül terítékre, illetve tesztelésre. Ezek különböző funkcióra készült pumpák: az út menti defekt kijavítására szolgáló, a bicajost mindenhová elkísérő minipumpáktól, a szakszervizekben munkaeszközként szolgáló, az otthoni kerékpár-karbantartást is megkönnyítő műhelypumpákig széles a skála. A két véglet közt a forgalmazók megannyi pumpavariációt kínálnak, amelyek manapság a hazai kereskedésekben is egytől egyig elérhetők. Beszerezhetünk például mindössze 30 cm hosszú állópumpát, CO2 patronnal üzemelőt, kifejezetten „tubeless“ kerekhez optimalizált típust, világítással vagy telópumpával integráltat, a nyeregszár belsejébe elhelyezhetőt, illetve egyéb többfunkciós „hibridpumpát“. Mindegyiknek megvan a maga felhasználási területe, megoldást kínálva a kerékpáros adott specifikus igényeire.

A talpas állópumpák nyújtják a legnagyobb hatékonyságot…

Így a CO2 patronnal üzemelő „pumpa” ideális eszköz versenyekre, ahol a defektszerelés gyorsaságán a jó helyezés vagy időeredmény múlhat. Itt nem számít, hogy a parton drágább, mint a levegő, vagy hogy csak egyszer használatos. Ha pedig egy pumpa mindkét funkciót biztosítja, mindig kínálkozik egy B-terv: ha kifogyunk a patronból, jöhet a mechanikus módszer, ha pedig nem akarunk „tilitolizni“, becsavarhatunk egy CO2 patront, és pár másodperc múlva a kerékpár ismét menetkész!

A műhelypumpák elérhető áron kaphatók, érdemes beruházni otthoni használatra is, pontos nyomásbeállítást és gyors működést tesznek lehetővé…

[divider scroll_text=””]
Egy kisebb méretű állópumpa utazáshoz ideális eszköz: lehetővé teszi, hogy közvetlenül a verseny vagy túrakör előtt biztosítjuk a megfelelő keréknyomást . A funkcióintegráció jegyében az egyik gyártó szerelőállvánnyal kombinált pumpát is kínál, amely ezt az igényt a lehető legmagasabb szinten elégíti ki. Körképünkben ezt is teszteljük.

Pumpa és világítás egyben – eggyel kevesebb dolog, amit otthon felejthetünk…

Az integráció manapság trend a kerékpáriparban, ennek hozománya, hogy összehasonlótó vizsgálatunkban világítással rendelkező, kerékpárállvánnyal kombinált, illetve a kerékpárvázba beépített pumpa is szerepel. Emellett integráltnak nevezhető a telópumpával vagy CO2-patronnal kombinált típus is. Ezen megoldások hasznosságáról megoszlanak a vélemények, de szerintünk beszerzésüket mindenképpen érdemes megfontolni. A világítás esetében egy esszenciális eszközzel kevesebb, amit otthon felejthetünk, hasonlóképpen a nyeregszár belsejében lapuló pumpa is mindig velünk lesz – nem „felejtődik“ a műhelypolcon! Máskülönben a kerékpár megjelenése az integrált eszközöknek köszönhetően letisztultabb, érdekesebb.

Hordozható állópumpa utazáshoz, de talán még praktikusabb az allvánnyal kombinált állópumpa!

[divider scroll_text=””]
A bevezetőben már utaltunk arra, hogy a kerékpárpumpák két fő kategóriája a kerékpáron, táskában vagy mezzsebben hordozható kisméretű, illetve a szerelésre, karbantartásra, rendszeres nyomásbiztosításra szolgáló talpas pumpatípus. Mérete és tömege miatt az utóbbi még nyaralásokra sem praktikus társ, tehát körképünkbe számos kisebb méretű állópumpa is érkezett. Ezek akár beválhatnak otthoni általános használatra, habár fő funkciójuk, hogy utazásainkra elkísérjenek. De a bicajon történő szállításuk nem praktikus, így egy minipumpára egy ilyen „átmeneti“ típus mellett is szükség van…

Hagyományos kialakítású minipumpa szelepzáró karral

Mindegy-e, hogy minipumpa milyen kialakítást és funkciókat kap? A kínálat ebben a szegmensben is rendkívül széles: kapható országúti vagy MTB kerékpár kerékre optimalizált „zsebpumpa“, a szelephez tömlővel vagy közvetlenül csatlakozó, egészen apró vagy már elfogadható hatékonyságot biztosító középméretű, nyomásmérős, kihajtható nyelű, alumínium vagy műanyag konstrukció. Véleményünk szerint a változatosság boldogít, mindenki kiválaszthatja az igényeinek, szokásainak, ízlésének megfelelő pumpát. A pumpatestből kihúzható tömlős pumpák esetében természetesebb a karmozgás, mint a hagyományos szelepre rászorított típussal, de megfelelő technikával ez utóbbi is hatékonyan működtethető. Jól jön viszont a szelepre történő rögzíthetőség, így nem kell a pumpát folyamatosan a kerékre préselni. A tömlővel rendelkező pumpák jobban kímélik a szelepszárat, aki tört vagy hajlított el szelepcsonkot, minden bizonnyal erre a megoldásra esküszik.

Tömlővel ellátott minipumpák esetében természetesebb a kézmozgás, és a szelepet is kíméljük, ellenben megfelelő technikával tömlő nélkül is lehet hatékonyan pumpálni!

[divider scroll_text=””]
Mivel elvileg csak vészesetben, azaz defekt esetén kerül elő – nincs napi használatban – talán nem akkor gond, hogy a minipumpával a megfelelő nyomás elérése kissé hosszadalmas, izzasztó. Megfelelő kompromisszum, hogy cserébe az évek és a „megakilométerek“ során kompaktabb eszközt tömeget hurcolunk magunkkal. Ha pedig tényleg gyorsan szeretnénk végezni a defektszereléssel, választhatjuk a CO2-patronos pumpát, amely apró és rendkívül hatékony.

A nagyobb méretű hordozható pumpák hatékonyabbak, nemrég megjelentek a kisméretű állópumpák, amelyek átmenetet képeznek a két fő típus közt…

A kerékpár-specifikusság kérdésére érdemes még néhány szó erejéig visszatérni. A fizika törvényei nem hagyhatók figyelmen kívül: a nagyobb átmérővel rendelkező dugattyú több levegőt szállít alacsonyabb maximális nyomás mellett, a keskeny kevesebbet, viszont a maximális nyomás így elvileg magasabb. Ha kellően hosszú a dugattyú, a pumpa stabil és van erőkar a működtetéséhez, akkor mindkét kívánalomnak megfelelhet, de ez már az inkább állópumpák „képessége“. A kompakt méret óhatatlan kompromisszumot jelent, ha nagy nyomású országúti vagy ballonos MTB kereket szeretnénk felpumpálni: vagy lassú lesz a folyamat, vagy a maximális nyomás kompromittált. Érdemes tehát specifikus pumpát használni az adott kerékpártípushoz. Ellenben a városi/cross/trekking kerékpárokon lévő 30-40 mm-es szélességű köpenyek felpumpálása egy „általános használatú“ hordozható minipumpával praktikus, amely a leggyakoribb típus a gyártók kínálatában.

Felfüggesztés és kerék pumpálása egy eszközzel!

[divider scroll_text=””]
A dugattyúméret, illetve a működés hatékonysága egy-egy trükkös technikai megoldással „tuningolható“. A körképben szereplő pumpák közt például találunk kétutas, azaz mind benyomásra, mind kihúzásra levegőt szállító típust. Ez elvileg megfelezi a nyomás alá helyezéshez szükséges időt és energiát, valójában inkább az előbbit, lévén esetükben a dugattyú mozgása nagyobb erőt igényel, mint a hagyományos „egyutas“ mechanika. A másik trükk a teleszkópos mechanika, ahol kihúzáskor a dugattyú harmonikaszerűen hosszabbodik, így a pumpa összecsukott helyzetben rendkívül rövid, viszont a teljes hossz meglepő mértékben nő. Ilyen típusból több modell szerepel a körképben, egyetlen hátrányuk, hogy a stabil és hatékony működés pontos kidolgozást, minőségi alapanyagokat igényelnek. Ez kedvező árfekvésben nehezen kivitelezhető…

CO2 partonos pumpa rögzítése a vázon, de a zsebben is simán elfér – a minipumpák rögzítése történhet a vázon, vagy „utazhatnak” a mezzsebben, táskában is.

Belső nélküli kerekekhez készült speciális műhelypumpa: két ilyen modell is kaptunk tesztelésre!

A Tubeless (belső nélküli) rendszerek nyomás alá helyezése speciális pumpát vagy kompresszort igényel. A „ráfújással“ már rendszerint nincs gond, de „nulláról indulva“ a köpenynek rá kell szorulni az abroncs peremére. Ezt kizárólag egy nagyobb löket levegő tudja biztosítani. A minipumpák erre a feladatra egyáltalán nem képesek, a műhelypumpák többsége is inkább a nagy nyomás elérésére optimalizált, mint a bőséges légmennyiségre. Szerencsére egyes állópumpák rendelkeznek az elektromos kompresszornál is alkalmazott közbenső légtartállyal, amelyet a hagyományos módon kell felpumpálni, onnan pedig már löketszerűen távozik a levegő. Körképünkbe két „tubeless“ pumpa érkezett, mindkettő hagyományos műhelypumpaként is használható. Sajnos árfekvésük igen magas, de a belső nélküli rendszert használó kerékpárosoknak a befektetés megtérül.

A cikk alapján kirajzolódhat, hogy milyen pumpára van szükségünk. A gondtalan kerékpározáshoz minimum kettő kell: egyik egy „zsebpumpa“, amelyik bicajozás során mindig velünk van, a másik egy nagyobb talpas modell az otthoni munkákhoz, a gyors és pontos nyomásbiztosításhoz. Emellett jó szolgálatot tehet egy harmadik, esetleg többfunkciós „hibridmodell“, amely ideális eszköz utazáshoz, versenyek vagy a nem otthonról induló túrák esetén.

A Trendelő sorozatban megjelent pumpakörképünkben a fent említett összes változatot teszteljük, további információval szolgálva a különböző pumpatípusok erényeiről és hátrányairól.

Megbízható, pontos, több szeleptípust kezelő szelepcsatlakozás…

Tour de France 4. szakasz: Sagan palánkra szorította Cavendisht, kizárták! – videó

By

Tamás Takács

-

2017.07.04.

Csúnyán végződött a Tour de France 4. etapja, kivéve persze a győztes francia Arnaud Demare számára, aki először tudott végre nyerni szakaszt hazája körversenyén.

A Mondorf es Bains és Vittel közötti 207 kilométeres táv sprintbefutót hozott, de a kaotikusabb fajtából. Már az utolsó kilométer megkezdése előtt is történt egy bukás a mezőny elején, a német Marcel Kittelnek (Quick Step) le is kellett lassítania és már nem ért fel az élen maradó kis csoportra.

Videón az utolsó kilométer:

A sprintet Mark Cavendish (Dimension Data) és Andre Greipel (Lotto-Soudal) emberei vezették fel, és a norvég Alexander Kristoff nyitott hosszú hajrát, de ekkor már mindenki a szivárvány csíkos mezt figyelte. Peter Sagan már tegnap is keresztezett a sprinten, de akkor ebből nem lett baleset, ma viszont összeakadtak Cavendish-sel, aki mindenáron oda akart férni mellé a korlát mellett. A világbajnok könyökkel is rásegített, és Cav a palánkon landolt, mögötte John Degenkolb (Trek-Segafredo) is földre került.

A helikopterről nézve:

Közben a francia bajnok a másik irányba keresztezve nyert, egyértelműen a leggyorsabb volt a hajrázók között, Sagan betolta végül a bringát a második helyre, Kristoff pedig harmadikként haladt át a célvonalon. A világbajnok mozdulatát azonban a zsűri sem díjazta, kizárták a Tour de France-ról. Az összetettben továbbra is a Sky két brit versenyzője, Geraint Thomas és Chris Froome áll az élen.

Tour de France 4. szakasz eredménye:

1	Arnaud Demare (Fra) FDJ	4:53:54
2	Alexander Kristoff (Nor) Katusha-Alpecin
3	André Greipel (Ger) Lotto Soudal
4	Nacer Bouhanni (Fra) Cofidis, Solutions Credits
5	Adrien Petit (Fra) Direct Energie
6	Jurgen Roelandts (Bel) Lotto Soudal
7	Michael Matthews (Aus) Team Sunweb
8	Manuele Mori (Ita) UAE Team Emirates
9	Tiesj Benoot (Bel) Lotto Soudal
10	Zdenek Stybar (Cze) Quick-Step Floors

Összetett állás:

1	Geraint Thomas (GBr) Team Sky	14:54:25
2	Christopher Froome (GBr) Team Sky	0:00:12
3	Michael Matthews (Aus) Team Sunweb
4	Edvald Boasson Hagen (Nor) Dimension Data	0:00:16
5	Pierre Latour (Fra) AG2R La Mondiale	0:00:25
6	Philippe Gilbert (Bel) Quick-Step Floors	0:00:30
7	Michal Kwiatkowski (Pol) Team Sky	0:00:32
8	Tim Wellens (Bel) Lotto Soudal
9	Arnaud Demare (Fra) FDJ	0:00:33
10	Nikias Arndt (Ger) Team Sunweb	0:00:34

600 kilométer a fürdők és a borok földjén – bemutattuk Magyarországot

By

Tamás Takács

-

2017.07.04.

Egy hete számoltunk be róla, hogy útjára indult a magyarországi kerékpáros turizmus népszerűsítését célzó, nyolcnapos kerékpártúra Zalakarosról, ami közel 600 kilométer megtétele után a Tour de Hongrie-val egyidőben, vasárnap ért célba a Hősök terén Budapesten.

A RideHard.hu szervezésében létrejött eseményen ausztrál, cseh, francia, dél-afrikai, német és török résztvevőket üdvözölhetünk, akinek a különleges tájak mellett elsősorban a fürdő- és borkultúránkat mutattuk be. Előbbi témában elsősorban a világhírű hévízi tófürdő és a Széchenyi fürdő nyűgözte le a bringásokat, a napi távok után valódi luxusban lehetett részük.

Utólag értékelve a túrát mindannyian kiemelték hazánk erősségét a gasztronómiában, természetesen nem maradhatott ki a gulyásleves, házi rétes, kacsasült, szarvas-steak és társai, de még a Balatonszőlősön kiválóan elkészített tökfőzelék fasírttal is mély benyomást tett a vendégekre.

A Balaton-felvidék különböző borairól ne is beszéljünk, és tegyük hozzá, hogy például a francia Top Velo magazin képviselőjét nem volt egyszerű lenyűgözni, bor témában nehéz volt neki újat mutatni. Mégis sikerült, ugyanis a dunaszentmiklósi HillTop borászatban kapható Irsai Olivérből készített leveshez hasonlót ő sem kóstolt még…

A bringások véleménye megegyezett abban, hogy Magyarország idegenforgalmi értékeinek népszerűsítése kiválóan megvalósítható kerékpáron, optimális sebességgel kirándulhatunk legszebb tájainkon, a bringás tempóval minden apró részlet megfigyelhető.

Természetesen nem jelöltünk ki túl hosszú távokat, a napi penzum 40 és 100 kilométer között váltakozott, hogy maradjon idő a kulturális programokra. Szombat délelőtt mindenki nagyon élvezte a történelem szemináriumot a visegrádi fellegvár és a Salamon-torony termeiben, kipróbálva az íjászmesterséget is.

A világ egyik vezető kerékpáros magazinja, a Cyclist képviselői is kiemelték, hogy a Visegrád környéki autóforgalom-mentes erdei utak ritka jó lehetőséget kínáltak a bringázásra, és természetesen a Káli-medence, a Balaton-felvidék szépsége is lenyűgözte őket.

Az útvonalat úgy alakítottuk, hogy Zalakaroson, Balatonfüreden és Visegrádon is két éjszakát töltsünk, így adva lehetőséget pihenésre, ha valakit túlságosan elfárasztott volna a „sorozatterhelés”. Persze kis csoportunk annyira lelkes volt, hogy Visegrádon választotta valaki először a wellness opciót…

Zalakaros-Kis-Balaton-Börzönce-Sümeg-Hévíz-Keszthely-Szigliget-Hegyestű-Balatonfüred-Tihany-Vászoly-Vöröstó-Balatonszőlős-Tata-Dunaszentmiklós-Esztergom-Visegrád-Pilis-tető-Szentendre-Budapest – hogy csak a legismertebb településeket említsük a túráról, nyugodtan kijelenthetjük, hogy sikerült bejárni Északnyugat-Magyarország legszebb tájait.

Amire még mi sem számítottunk, hogy a világon rengeteg helyen bringázó újságírók kiemelték, milyen jók az útjaink, persze ezért kellett, hogy kiválasszuk a legjobb alacsony forgalmú közutakat és a jobb kerékpárutak is szerepeltek az itinerben.

Abban is megegyeztünk, hogy – bár a teljesítmény-orientált cikloturistáknak és a magashegységek szerelmeseinek nem tudunk alternatívát kínálni az Alpok, a Dolomitok és egyéb ismert desztinációkkal szemben – nekünk arra kell építeni, amire erősek vagyunk: a borkultúránkra, fürdőinkre, ízletes ételkülönlegességeinkre.

Ha így teszünk, egyre több cikloturista viheti majd jó hírünket szerte a világon…

A túráról készült galériák (Fotók: Vanik Zoltán és Takács Tamás):

rész: Budapesttől Zaláig
rész: A Kis-Balatontól a Balaton-felvidéken át Esztergomig
rész: Visegrádi várfoglalás
rész: Visegrádtól Budapestig

Beszámoló az első napokról: https://bikemag.hu/magazin/hirek/kerekpartura-a-furdok-es-a-borok-foldjen-elindultunk

BBB kerékpáros szemüvegújdonságok

By

Nemeth Balazs

-

2017.07.04.

A BBB idén egyebek közt több kerékpáros szemüveggel gazdagította specialista gyártókat megszégyenítő széles kínálatát. Új funkciók, fejlettebb keret- és lencsetechnológia jellemzi a holland márka 2017-es szemüvegpalettáját. A BBB szemüvegek a profi kerékpársportban is bizonyítottak: korábban a Quick-Step „megasztárjai“, idén a FDJ profi országúti csapat kiválóságai tekernek bennük napfényben, szélben vagy esőben – a visszajelzések alapján teljes megelégedéssel!

BBB Fullview: rugalmasabb a legtöbb kerékpáros szemüvegnél, jobban követve a fejformát…

Bár első „látásra” nem tűnik túlzottan bonyolult szerkezetnek, a ideális bicajos szemüvegkeret és a lencsetípus kiválasztása összetett, így fokozott figyelmet igényló feladat. A keret illeszkedése a kényelem és a stabilitás érdekében elengedhetetlen, amelyben döntő szerepet játszik a fejformához passzoló keretkialakítás. A lencseválasztást a felhasználás típusa, a jellemző fényviszonyok, illetve az optikai tulajdonságok határozzák meg. Sok kerékpáros számára ide tartozik a dioptria-korrekció kérdése is. A BBB fejlesztők tisztában vannak az eltérő igényekkel, így mind a funkció, mind a kialakítás/illeszkedés szempontjából számos eltérő szemüvegmodellt kínálnak: természetesen mind a lehető legfejlettebb alapanyagokból és modern technológiákkal felvértezve.

A kerékpározás „válfaja”, motivációnk, szokásaink meghatározzák mind a kerettípus-, mind a lencseválasztást. Az egyéni anatómia tovább bonyolítja a kérdést: nem mindegy, hogy a fejforma kerek vagy hosszúkás, az orrnyereg széles vagy keskeny, mekkora a szemek közti távolság, vagy éppen milyen a fül feletti terület formája. Itt jön a képbe a BBB Impulse (BSG-52), amely két méretben kapható. A BSG-52S kód a kisebb fejre passzoló keretet takarja, kényelmesebbé, stabilabbá téve például hölgyek és fiatal bicajosok számára. A méretválaszték biztosítása még a specialista szemüveggyártóknál sem elterjedt, így csak üdvözölni tudjuk a hollandok figyelmességét!

Az Impulse páratlan kényelmet és stabilitást biztosít a legtöbb fejméret és -forma esetében…

A legtöbb fejforma esetében adott a pontos keretilleszkedés , a BBB Impulse ezt „fejeli meg” számos fejlett technikával, mint például a villámgyors „Quick-Snap” lencsecsere-rendszerrel. Továbbá a magas optikai minőséget biztosító törhetetlen polikarbonát lencsék speciális légáramoltató rendszerrel is rendelkeznek, hatékony védelmet nyújtva a por és a huzat ellen. A keret Grilamid alapanyaga tartós, könnyű és rugalmas, az állítható orr- és fültámaszok puha tapintású csúszásmentes bevonatot kapnak. Ezen tulajdonságok mind az illeszkedés pontosságát fokozzák, az Impulse páratlan kényelmet és stabilitást biztosít a legtöbb fejméret és -forma esetében.

Három lencsét kapunk a csomagban. A magas szűrésfaktorral rendelkezőt kiegészíti az erdőben és borult időjárásban hasznos sárga és a teljesen átlátszó. Mindegyik – a szűrésfaktortól és árnyalattól függetlenül – teljes UV-szűrést biztosít. Az Impulse kapható fejlett, 85-17% szűrésfaktort és gyors adaptációt kínáló fotokromatikus lencsével is. A BSG-52PH ideális változó fényviszonyok mellett, például montizáshoz, ahogy az árnyas és napsütötte részek egymást váltogatják.

Az egy darabból álló „panorámalencse“ nagyobb látószöget és magasabb szintű védelmet kínál…

A BBB FullView (BSG-53) esetében a lencse a keret részét képezi, az egy darabból álló „panorámalencse“ nagyobb látószöget és magasabb szintű védelmet kínál. A márka új modelljének további erénye, hogy nemcsak erősebb, hanem rugalmasabb a legtöbb kerékpáros szemüvegnél, jobban követve a fejformát, biztosítva kényelmesebb illeszkedést. Három lencsét kapunk a csomagban, illetve a FullView is elérhető fejlett fotokromatikus változatban (BSG-53PH).

A BBB Select XL 2017-ben légáramoltató rendszert is kap, valamint a gyártó a lencsék belsején páramentes bevonatot is alkalmaz. A két új fejlesztés nemcsak a szemüreg befülledését akadályozza meg, hanem még a legnedvesebb időjárási körülmények között is tiszta marad a lencse képe. Számos kiváló optikai színvonalú, különböző szűrésfaktorral és funkcióval ellátott lencse kapható az új Select XL-hez. Kódszáma BSG-55, a régebbi közkedvelt „sima“ Select (BSG-43) továbbra is kapható.

A dioptriás korrekciót biztosító szemüvegek terén egyedi megoldást kínál az új BBB Impress Reader (BSG-43). Bifokális lencsével érkezik, amely választhatóan +1,5/+2,0/+2,5 dioptriás olvasó részt foglal magába. Ideális például túrázók számára, akik a telefon/GPS-navigáció követéséhez a hétköznapokban is szemüveget igényelnek. Az Impress modellcsalád egyébként modern stílusú, sportos, könnyen állítható kerettel, kiváló védelmet biztosító lencseformával rendelkezik. A keret az Impulse-hoz hasonlóan kétféle méretben kapható, igazodva a különböző fejméretekhez és -formákhoz. Átlátszó lencse és tok jár az új „Reader” változathoz. Az Impress kerettípus nem dioptriás változatban is kapható, ami jól a mutatja a modell funkcionalitását és népszerűségét.

Ugyancsak dioptriás lencsével kiegészíthető modell a BBB Select Optic (BSG-51), többféle színű, szűrésfaktorú lencsékkel áll rendelkezésre, ezek között található megnövelt méretű, amely a nagyobb fejformákhoz passzol. köztük.

Divatos modell magas szintű technikával…

A BBB Summit (BSG-50) országúti és montis használatra szánt dizájnos, divatos viselet. A „Quick-Snap” rendszernek köszönhetően akár egy röpke pihenőszünet beiktatásával válthatunk szűrésfaktort. A lencsék szellőzése kiváló, hidrofób bevonatot is kapnak, így a Summit különösen ajánlható nedves, párás időjáráshoz. A szemet körülölelő kialakítás megfelelő védelmet biztosít, többféle színű kerettel és lencsével lesz elérhető. A Grilamid alapanyag tartós és könnyű, az orr- és fültámaszok csúszásmentes bevonatot kapnak.

Még egy újdonság a választék bővítésére: Select Optic megnövelt méretű XL lencsével!

A bemutatóban szereplő BBB szemüvegmodellek ajánlott fogyasztói ára:

Impulse/Impulse Small: 24.900.-
Fullview: 26.300.-
Select XL: 24.600.-
Impress Reader: 9.980.-
Impress/Impress Small: 12.200.-
Impress PH: 21.960.-
Select Optic: 26.400.-
Select: 22.400.-
Summit: 31.900.-

További információ a forgalmazó és a gyártó (magyar nyelvű) honlapján.

Specialized Mecsek Enduro: beszámoló, eredménylista, fotók

By

Tamás Bognár

-

2017.07.03.

Hajszálon múlt…, hogy egyfajta Bigger Slice of British Pie jellegű saras fetrengésben végződjön a pénteki esőzés miatt a Hosszúhetényben megrendezett II. Specialized Mecsek Enduro verseny. Szerencsére az égiek megkönyörültek rajtunk és a szombati edzésnapon még csúszkáltunk, de már a délutáni prológra is közel ideálissá száradt a pálya. Vasárnap pedig senki sem fázott… 😀

Az FRO Racing által szervezett enduro verseny másodszor került megrendezésre a Pécs melletti Hosszúhetényben, illetve a település fölötti Kövestetőn. Úgy gondoltuk, megnézzük közelről is milyen egy enduro futam. Előtte már részt vettem a Trans Julius négy napos enduro versenyen Szlovéniában, de a két esemény teljesen más volt. A Trans Julius minden nap 1-1 szakaszt tartalmazott (ebből volt 20 perc fölötti is), a Mecsek Enduro-n pedig 4 óra alatt kellett öt pályát lenyomni és közben persze újra és újra feltekerni a kilátóhoz, ahonnan a rajt volt. Nem összehasonlítható terhelés, mindkettő kemény a maga nemében.

Egy női versenyzője is volt a Mecsek Enduro-nak, Shiffer „Judy” Judit személyében. Reméljük egyre többen lesznek 🙂 (fotó: Varga Tamás)

Az időjárás megkönyörült a nem profi versenyzőkön, a szombati prológra már csak a sziklás leléptetés csúszott, mindenhol ideális volt a pálya állaga. Vasárnap pedig megérkezett a napsütés, és 30 fokban tekerhettünk vissza a rajthoz. Sokaknál ez inkább tolásban végződött, amit azonban óvatosan kell alkalmazni, ugyanis a szakaszok között limit idő van a feljutásra is! Ha sokat tolod, akkor akár az is előfordulhat, hogy lekésed a rajtod, és annyi perc büntetést kapsz amennyit késtél, vagy egyszerűen csak nem lesz időd pihenni a rajt előtt. Így hát a felfeléket megnyomtam, de még kényelmes pulzussal, volt is idő rendbeszedni magam, a gépet, és pihenni.

A pályák élvezetesek voltak, és volt bennük bőven kihívás, főleg ha gyorsan akar menni az ember. Kövek, fatönkök, leléptetések, és ritmustalan huplik várták a gyanútlan enduro-sokat, melyek még nehezebbek voltak, ha valaki csak egy kört ment edzésként szombaton a pályán, mint mi….valljuk be nem ez a jó taktika…. Szerencsére a kisebb-nagyobb eséseket leszámítva a mentőknek nem volt dolga a versenyen, ami az extrém szakágakban maga a csoda. Sebestyén Krisztián a főszervező emlékeztetett mindenkit a rajtnál erre, és vélhetően be is tartották az indulók az intelmeket. Mindenki menjen magához képest jó tempót, de értelmetlen a túlvállalás, és a „majd itt megmutatom” elgondolás. Úgysem jön be 🙂 Ha sokat edzel és ügyes vagy, akkor gyors leszel, a többi esetben meg nem.

Voltak részek, ahol a telók megdolgoztak a pénzükért 🙂 Itt éppen 170/160 ül be alattam (fotó: Varga Tamás)

Természetesen érezhető volt a hazai pálya előnye az FRO versenyzőinek, vitték is a legtöbb dobogót, ez viszont sajnos minden versenyen így van, legyen szó SloEnduro futamról, Trans Julius-ról vagy éppen hazai rendezvényekről. Azt sajnáltam csak, hogy nem láthattam milyen nyomokon megy „A Nemes”, aki péppé verte fáradtan, egy húzós munkahét után is a teljes mezőnyt! Nemes Dániel nem kevesebb mint 24 másodperc előnnyel nyerte a Mecsek Enduro-t Rózsavölgyi „Rocsipeti” Péter előtt abszolútban.

A sziklákon gyorsnak lenni nem a szerencse kérdése volt! (fotó: Varga Tamás)

Több pozitív dolog is volt a Mecsek Enduro-n. Az egyik, hogy saját szabadidőt felhasználva, nem főállásban „versenyrendezősködve” a FRO Racing egy ilyen színvonalas rendezvényt tudott rendezni. A másik, hogy ennyi (és ilyen hangosan szurkoló) drukkert már régen láttam a pályák mellett, és nem csak ott, ahol a vérszagra lehetett jönni! Az XCO szakág lassan kihal érdeklődés hiányában, ide a Mecsekbe pedig több mint százan (becslés) jöttek ki nézőnek, és bizony volt hangerő bőven. Le a kalappal a szurkolók előtt! A harmadik, hogy az ellenfelek itt nem véres rongyként tekintettek egymásra, hanem műszaki hiba, defekt esetén megálltak segíteni a másiknak ha kellett, pedig az ő transzfer idejükből is ketyegtek vissza a percek. Valahogy így képzelem el a csapatszellemet.

Negatívumot annyit tudnék említeni, hogy néhol megtévesztő volt a szalagozás (ezért kellene sokat gyakorolni a pályán), és a főút keresztezésénél nem volt rendező, pedig oda nagyon kellett volna. Ezeket viszont könnyen lehet orvosolni jövőre. Ellenben profi volt az időmérés (Sportident), a frissítés (Squeezy), és a köré szervezett Specialized-Test the Best tesztnap is. Sőt a Specis srácok azoknak is segítettek akiknek technikai gondja támadt a hétvégén!

Igényes „érmek”, és díjak voltak a Specialized jóvoltából, a nevezéshez logózott mez is járt!

Amatőrként, és kvázi enduro szűzként mindenkinek csak ajánlani tudom az ilyen megmérettetésen való részvételt. Teljesen más fizikai és mentális állapotot kíván mint egy 4 órás monti maraton, és bulinak is kiváló. Találkozunk októberben a CUBE Sopron Enduro-n?

A képekért külön köszönet Varga Tamásnak! A teljes képgalériát ITT találod.

Eredmények:

Elite:
1.-Nemes Dániel (FRO Racing)
2.-Ziskó Balázs (KKE Alpok Cycles)
3.-Kolozsvári Tibor (RHM)

Master 1:
1.-Rózsavölgyi Péter (FRO Racing)
2.-Szabados Balázs (FRO Racing)
3.-Gál Lukács (FRO Racing)

Master 2:
1.-Kollár Gábor (Bükki Hegyisportért)
2.-Diviki Viktor (FRO Racing)
3.-Stefánka Zoltán (FRO Racing)

Női:
1.-Seffer Judit

Hobby:
1.-Varga Dániel (FRO Racing)
2.-Ózdi Máté (FRO Racing)
3.-Péter Norbert (FRO Racing)

Ifi:

1.-Bokros Csenge Anna (VKE Nelson)
2.-Bokros Kincső (Spartacus)
3.-Diviki Zalán (FRO Kids)
4.-Sabján Balázs

Teljes eredménylista ITT!

TDF 2017: Sagan megkezdte a pontgyűjtögetést

By

Anita Pethő

-

2017.07.03.

Egy másfél kilométer hosszú 3. kategóriás emelkedő várt a mezőnyre a Tour de France 3. szakaszának (Verviers-Longwy, 212,5 km) végén. Az előzetes esélylatolgatásnak megfelelően Peter Sagan (Bora-Hansgrohe) haladt át elsőként a célvonalon, miközben Geraint Thomas (Sky) megtartotta a sárga trikót.

A mezőny tankönyvbe illő módon az utolsó 10 kilométerre mind befogta a szökevényeket, és azonnal megkezdődött a helyezkedés a szakasz végi 1,6 kilométer hosszú, átlagban 5,8%-os emelkedőre. A Sunweb jött időről-időre előre Michael Matthews miatt, a BMC is nagyon igyekezett, akár Richie Porte, akár Greg van Avermaet kedvéért, de elöl lehetett látni jellegzetes ficánkoló mozgásával Alberto Contadort (Trek-Segafredo) is. A Quick Step Floors Dan Martint hozta, a Sky kicsit hátrébb, a második vonalban tartózkodott. A legtöbbet persze a Bora-Hansgrohe csapata dolgozott.

Várható volt, hogy ők, egészen pontosan Peter Sagan fog először támadást indítani, ez meg is történt 2,3 kilométernél, de hamar elhalt. Utána a BMC vette át az irányítást. 800-850 méterrel a cél előtt Richie Porte maradt elöl. Akkor úgy tűnt, szándékoltan, mivel egy hosszú támadást indít, utólag azonban inkább azt lehet rá mondani, hogy elöl ragadt, és métereken át vitte a mezőnyt, ami felesleges energiapazarlást jelentett az ő helyzetében.

Nagyjából 400 méterrel a szakasz vége előtt ismét Sagan vette át a kezdeményezést, tőle a sikert egyedül Matthews vehette volna el, aki 60-70 méterrel a célvonal előtt robbantott, de ő sem érte már utol a világbajnokot. Szemközti kameraállásból nézve szorosabbnak látszott a verseny, a felső kameraállás és a célfotó alapján azonban ez egy sima Sagan-győzelem volt.

A sárga mez maradt Geraint Thomason (Sky), aki a 8. helyen ért célba, a csapattárs Chris Froome (9. a mai szakaszon) közben feljött az összetett második helyre.

A pontversenyben még mindig Marcel Kittel (Quick Step Floors) áll az élen 66 ponttal, második Arnaud Démare (FDJ) 57 ponttal. Sagan eddig összegyűjtött 50 pontja jelenleg a 3. helyre elég.

Top10 a szakaszon:

1	Peter Sagan (Svk) Bora-Hansgrohe	5:07:19
2	Michael Matthews (Aus) Team Sunweb
3	Daniel Martin (Irl) Quick-Step Floors
4	Greg Van Avermaet (Bel) BMC Racing Team
5	Alberto Bettiol (Ita) Cannondale-Drapac	0:00:02
6	Arnaud Demare (Fra) FDJ
7	Jakob Fuglsang (Den) Astana Pro Team
8	Geraint Thomas (GBr) Team Sky
9	Christopher Froome (GBr) Team Sky
10	Rafal Majka (Pol) Bora-Hansgrohe

Összetett top10 a szakasz után:

1	Geraint Thomas (GBr) Team Sky	10:00:31
2	Christopher Froome (GBr) Team Sky	0:00:12
3	Michael Matthews (Aus) Team Sunweb
4	Peter Sagan (Svk) Bora-Hansgrohe	0:00:13
5	Edvald Boasson Hagen (Nor) Dimension Data	0:00:16
6	Pierre Roger Latour (Fra) AG2R La Mondiale	0:00:25
7	Philippe Gilbert (Bel) Quick-Step Floors	0:00:30
8	Michal Kwiatkowski (Pol) Team Sky	0:00:32
9	Tim Wellens (Bel) Lotto Soudal
10	Nikias Arndt (Ger) Team Sunweb	0:00:34

(Kép forrása: facebook.com/letour)

Tour de Hongrie: a kolumbiai Jaramillo az összetett győztes, Peák Barna ezüstérmes!

By

Bikemag

-

2017.07.02.

Az ausztrálok világbajnoka, Scott Sunderland keretbe foglalta a Tour de Hongrie versenyét: a szombathelyi prológ után a budapesti befutót is megnyerte, az összetettben élen álló kolumbiai Jaramillo meg tudta őrizni sárga trikóját, ő lett a Magyar Körverseny történetének első tengerentúli győztese! A magyarok közül Lovassy Krisztián ezúttal is remekül teljesített, a budapesti befutónál ötödik lett, míg Peák Barna megőrizte második helyét az összetett versenyben, s övé lett a legjobb fiatalnak járó fehér trikó is. A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) Europe Tour sorozatában szereplő, 2.2-es kategóriájú nemzetközi országúti kerékpárverseny 25 országból érkezett 106 fős mezőnye hat nap alatt 750+1 kilométert tett meg.

Már csak 86 kerékpáros állt rajthoz vasárnap Jászberényben, ahol fesztivál hangulatban indult útjára a karaván. Az addig eltelt öt nap alatt húsz versenyző adta fel vagy esett ki a küzdelemből. Szombaton a német Timo Schafer, a szlovén Ziga Jerman és Hartmann József adta fel a versenyt, az orosz Leonyid Krasznov, a szlovákiai Zimány Krisztián és Foltán Adrián pedig időlimit túllépése miatt nem folytathatta.

Az elmúlt napokhoz hasonlóan ezúttal is rengeteg szökési kísérlettel indult a nap, ám a sárga trikós Jaramillót védő amerikai csapat egyiket sem engedte messzire. A nap egyetlen hegyi hajráját a szlovák Tybor „vitte el“, így az eritreai Ghebreigzabhier megőrizte a piros trikót.

A mezőny kilencven kilométernyi száguldás után egyben érkezett meg Budapestre, ahol Lovassy Krisztián megnyert egy gyorsasági részhajrát is. A Hősök terét érintő városligeti körpályán öt kört teljesített a mezőny, és sprintbefutóval ért véget a viadal.

A legjobban az ausztrál IsoWhey együttese vezette fel a hajrát a világbajnok Scott Sunderlandnek, aki a szombathelyi prológ után megnyerte a nemzetközi viadal utolsó szakaszát is, sikerével a gyorsasági pontverseny legjobbjának járó zöld mezt is megszerezte.

„A legjobbamat adtam tegnap is, hogy megtartsam a sárga trikót, sajnos ez nem sikerült, pedig a csapattársaim minden segítséget megadtak, hogy jól szerepeljek. De ma bebizonyosodott, hogy nagyon erős csapatunk van, nagyon büszke vagyok erre a győzelemre is“ – vélekedett a budapesti szakaszgyőztes, Scott Sunderland.

A sprintben a magyar bajnoki trikót viselő Lovassy Krisztián helyezkedett a legjobban, az ötödik helyet szerezte meg, de mint utóbb elmondta, sokat kivett belőle, hogy a szakasz során a részhajráknál kellett védenie csapattársát, így nem a legjobb erőben ért a városligeti sprintre. Szerepléséért nagy tapsot kapott a körpályát ellepő szurkolóseregtől.

A sprintbefutó érdemben nem befolyásolta az összetett élmezőnyének állását, az amerikai UHC kolumbiai menője, Daniel Jaramillo – aki egyébként hatodik lett a budapesti sprinten is – megőrizte a sárga trikót.

„Nagyon nehéz feladat volt a mai, főleg a csapatom számára, de a társaim az egész nap folyamán meg tudtak védeni. Kicsit más volt a Tour de Hongrie, mint amihez Amerikában hozzászoktunk, nagyon gyors volt, a nagy szél is szokatlan volt, de nagyon jó kis verseny volt. A győzelem nemcsak az én győzelmem, hanem az egész csapaté“ – mondta a Magyar Körverseny első tengerentúli győztese, a kolumbiai Jaramillo.

A sprintbefutón a legjobbak között volt (14. lett) a Kontent-DKSI 22 esztendős versenyzője, Peák Barnabás is, aki megtartotta második helyét az összetett versenyben, és az erős mezőnyben a legjobb 23 évnél fiatalabbnak járó fehér mez is az övé lett.

„A mai szakaszon a nagycsapatok elvégezték helyettünk a munka javát. Nem gondoltam volna, hogy két másodpercnyire leszek a sárga trikótól, de ezt azért ezen a szakaszon nehéz lett volna megszerezni. Másodiknak lenni egy ilyen nagy versenyen nagy dolog, jó érzés volt felállni a hét minden napján valamiért a dobogóért, mindenképpen elégedett vagyok!“ – így Peák Barnabás, a Tour de Hongrie összetett versenyének második helyezettje, a viadal fehér trikósa.

A csapatversenyben a dél-afrikai Dimension Data for Qhubeka bizonyult a legjobbnak, a hazai együttesek közül a Bátorfi-Trek Team zárt a legjobb pozícióban.

A 38. Tour de Hongrie emlékezetes befutóval ért véget, a több mint 400 fős karaván hat nap alatt körbejárta az országot, Szombathelyről indulva, Keszthelyt (ezen a napon a szélsőséges időjárás miatt nem jutott el Zalaegerszegre), Velencét, Siófokot, Paksot, Ceglédet, Karcagot, Miskolcot és Jászberényt is útba ejtve jutott el Budapestig.

„Fantasztikusan sűrű hét volt, kaptunk szó szerint hideget-meleget, volt vihar miatt félbeszakított szakasz, volt sporttörténeti befutó Miskolcon szép magyar sikerekkel, óriási hét volt, fantasztikus hangulattal, sok nehézséggel, de szerencsére a szervező csapat nagyszerűen működött, minden nehézségel megbirkóztunk. Ennyi embert kerékpárversenyen ritkán lehet látni, és ezt láttuk végig, amerre mentünk az országban, az emberek kint álltak az út mentén. Nehéz hét volt, de örülünk, hogy megcsináltuk!“ – nyilatkozta Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie főszervezője.

EREDMÉNYEK
5. szakasz, Jászberény–Budapest (112 km):
1. Scott Sunderland (ausztrál, IsoWhey Swiss Wellness) 2:33:45
2. Meron Teshome (eritreai, Bike Aid) azonos idővel
3. Carlos Alzate Escobar (kolumbiai, United Healthcare) a. i.
4. Robbie Hucker (ausztrál, IsoWhey Swiss Wellness) a. i.
5. Lovassy Krisztián (magyar, Differdange-Losch) a. i.
6. Daniel Jaramillo (kolumbiai, United Healthcare)
14. Peák Barnabás (magyar, Kontent-DKSI) a. i.

Összetett verseny az OPEL Nagydíjért:
1. (sárga mezben) Daniel Jaramillo (kolumbiai, United Healthcare) 13:53:43
2. Peák Barnabás (magyar, Kontent-DKSI) 2 másodperc hátrány
3. Tadej Pogacar (szlovén, Rog-Ljubljana) 7 mp h.
4. Robbie Hucker (ausztrál, IsoWhey Swiss Wellness) 8 mp h.
5. Nicholas Dlamini (dél-afrikai, Dimension Data) 9 mp h.
6. Amanuel Ghebreigzabhier (eritreai, Dimension Data for Qhubeka) 9 mp h.
20. Lovassy Krisztián (magyar, Differdange-Losch) 44 mp h.
24. Dina Márton (magyar, Cube-Csömör) 1:17 p h.
29. Móricz Dániel (magyar, Kőbánya Cycling Team) 2:08 p h.
32. Puskás Dávid (magyar, Kőbánya Cycling Team) 2:17 p h.
36. Fejes Gábor (magyar, Bátorfi-Trek Team) 3:03 p h.
39. Szöllősi Ferenc (magyar, Kontent-DKSI) 3:08 p h.
40. Ruttkay Zoltán (magyar, Bátorfi-Trek Team) 3:08 p h.
43. Pályi Csaba (magyar, Bátorfi-Trek Team) 3:11 p h.
44. Valter Attila (magyar, Cube-Csömör) 3:15 p h.
48. Filutás Viktor (magyar, Kőbánya Cycling Team) 5:44 p h.
49. Holló Botond (magyar, Bátorfi-Trek Team) 5:57 p h.
52. László Attila (magyar, Tipográfia-DeGaVi) 6:53 p h.
53. Kiss Gergely (magyar, Epronex-Bike Hungary) 7:02 p h.
54. Simon Péter (magyar, Epronex-Bike Hungary) 7:03 p h.
55. Buruczki Szilárd (magyar, Cube-Csömör) 7:09 p h.
57. Szarka Gergely (Kontent-DKSI) 7:25 p h.
59. Dina Dániel (magyar, Cube-Csömör) 8:11 p h.
62. Ábrók Norbert (magyar, Epronex-Bike Hungary) 8:52 p h.
64. Kriván András (magyar, Epronex-Bike Hungary) 11:04 p h.
65. Molnár István (magyar, Kőbánya Cycling Team) 11:15 p h.
71. Beregszászi Bence (magyar, Tipográfia-DeGaVi) 14:19 p h.
74. Pápai Ádám (magyar, Tipográfia-DeGaVi) 15:04 p h.
77. Solymosi Márton (magyar, Epronex-Bike Hungary) 15:45 p h.
80. Cser Gábor (magyar, Cube-Csömör) 18:04 p h.

A csapatversenyben:
1. Dimension Data for Qhubeka (dél-afrikai) 41:41:39
2. Team Differdange-Losch (luxemburgi) 41:41:40
3. United Healthcare Pro Cycling Team (amerikai) 41:41:42
4. IsoWhey Sports SwissWellness (ausztrál) 41:41:44
5. Bike Aid (német) 41:43:35
6. Rog Ljubljana (szlovén) 41:43:41
9. Bátorfi-Trek Team 41:50:22
11. Cube-Csömör 41:50:33
12. Kőbánya Cycling Team 41:51:15
13. Kontent-DKSI Cycling Team 41:51:46
14. Epronex-Bike Hungary 42:00:07
16. Tipográfia-DeGaVi 42:11:10

Gyorsasági pontverseny a EUROPCAR Nagydíjért: 1. (zöld mezben) Scott Sunderland (ausztrál, IsoWhey Swiss Wellness)
Hegyi pontverseny a SLÁGER FM Nagydíjért: 1. (piros mezben) Amanuel Ghebreigzabhier (eritreai, Dimension Data for Qhubeka)
3. Valter Attila (magyar, Cube-Csömör)
A legjobb U23-as versenyző a BRINGAAKADÉMIA Nagydíjért: 1. (fehér mezben) Peák Barnabás (Kontent-DKSI)
A legjobb magyar versenyző a BIANCHI Nagydíjért: 1. (celeste mezben) Peák Barnabás (Kontent-DKSI)

A teljes eredménylista: KLIKK IDE!

A 38. TOUR DE HONGRIE PROGRAMJA
Június 27., kedd: prológ, egyéni időfutam, Szombathely (1 km). Győztes: Scott Sunderland (ausztrál). Sárga trikóban: Scott Sunderland (ausztrál)
Június 28., szerda: 1. szakasz, Keszthely–Zalaegerszeg (145 km). A szakaszt a versenybíróság törölte a programból. Sárga trikóban: Scott Sunderland (ausztrál)
Június 29., csütörtök: 2. szakasz, Velence–Siófok (138 km). Győztes: Ziga Jerman (szlovén). Sárga trikóban: Ziga Jerman (szlovén)
Június 30., péntek: 3. szakasz, Paks–Cegléd (178 km). Győztes: Matti Manninen (finn). Sárga trikóban: Scott Sunderland (ausztrál)
Július 1., szombat: 4. szakasz, Karcag–Miskolc (177 km). Győztes: Daniel Jaramillo (kolumbiai). Sárga trikóban: Daniel Jaramillo (kolumbiai)
Július 2., vasárnap: 5. szakasz, Jászberény–Budapest (112 km). Győztes: Scott Sunderland (ausztrál). Sárga trikóban: Daniel Jaramillo (kolumbiai)

A Tour de Hongrie győztesei
IDŐPONT TÁV GYŐZTES ORSZÁG
1925 510.5 km Jerzsabek Károly (HUN)
1926 554 km Vida László (HUN)
1927 752 km Vida László (HUN)
1929 611 km Oscar Thierbach (GER)
1930 1016 km Vasco Bergamaschi (ITA)
1931 1068 km Liszkay István (HUN)
1932 1030.5 km Vitéz József (HUN)
1933 1003 km Kurt Stettler (SUI)
1934 975 km Szenes Károly (HUN)
1935 1037 km Németh Károly (HUN)
1937 1035 km Anton Strakati (AUT)
1942 580 km Barvik Ferenc (HUN)
1943 471 km Liszkay István (HUN)
1949 1036 km Andre Labeylie (FRA)
1953 921 km Kis-Dala József (HUN)
1955 938 km Török Győző (HUN)
1956 1257 km Török Győző (HUN)
1962 1393 km Adolf Christian (AUT)
1963 942 km Mészáros András (HUN)
1964 1117 km Stámusz Ferenc (HUN)
1965 908 km Mahó László (HUN)
1993 945 km Jens Dittmann (GER)
1994 1128 km Wolfgang Kotzmann (AUT)
1995 1083.2 km Szergej Ivanov (RUS)
1996 812 km Andrej Tolomanov (UKR)
1997 854 km Bebtó Zoltán (HUN)
1998 1078.5 km Alekszandr Rotar (UKR)
2001 584.6 km Mikos Rnyakovics (YUG)
2002 665.2 km Vanik Zoltán (HUN)
2003 780.7 km Remák Zoltán (SVK)
2004 840 km Remák Zoltán (SVK)
2005 705,4 km Lengyel Tamás (HUN)
2006 542,7 km Martin Riska (SVK)
2007 823,6 km Andrew Bradley (AUT)
2008 851,8 km Hans Bloks (NED)
2015 700 km Tom Thill (LUX)
2016 740 km Mihkel Raim (EST)
2017 751 km Daniel Jaramillo (COL)