Home Blog Page 376

Specialized Stumpjumper Comp FSR 29 review

The name Specialized Stumpjumper – or “Stumpy” for short – should sound familiar to mountain bikes, be it a beginner or a hard-core “old hand”. This was the model name Specialized gave to the first mass-production MTB bike back in 1981, and has remained a reference that all bikes in the category are judged by.

Since we’re dealing with such an iconic MTB model, let’s begin with a history lesson! I should preface this with my personal account of mountain biking. I fell in love with the Stumpjumper in 2004, I found this bike to retain all the attributes I aspire from an MTB. Since then I have owned several iterations, and had a chance to track and experience its progress.

Specialized is renowned for introducing innovative technical solutions. Some of the technologies prove to be game-changers (like the Brain intelligent suspension), other times they lead into blind alleys (like the Future Shock double-crown trail fork). No matter how brave the move Specialized takes in terms of innovation, some aspects seldom change. For example, frame geometry is never altered merely for the sake of novelty or to follow industry trends. This leads to the truism that we often hear from riders and read in bike reviews: “When you straddle the newest Specialized model, you instantly feel like you have been ridden it forever!” This is true for our present test bike as well, but it’s better not to jump ahead of ourselves…

Specialized has been offering the 29er wheels for over 10 years. The American manufacturer was one of the first to adopt the large “hoop”, and has remained a strong proponent of the size ever since. The company was reluctant to jump on the 27.5” bandwagon, but soon realized that no major brand can afford to omit the intermediate wheel size. The Stumpjumper model line now provides the rider with this important choice.

The shape and suspension design of the bike saw a major revamp in 2011, which remained in production with some minor tweaks until 2018. However, in 2019 there has been a major revamp for the Stumpy…

This year the Stumpjumper model comprises of 3 distinct versions. The so-called ST (Short Travel) inherited the 120mm rear suspension platform of the Camber model. The LT (Long Travel) offers 140mm and is considered the mainstream “Stumpy”. The third version is the EVO, which breaks with the conservative frame geometry by adopting the now trendy “longer and slacker” genre of mountain bikes on the market. As I have mentioned earlier, all three model variants are available in both 29er and 27.5” (650b) wheel size. For further details on the whole range, please refer to a previous Bikemag article (in Hungarian).

The present review is about the LT variant of the “Stumpy” in Comp specification “trim”. In the following I’ll highlight the changes from the previous model, list the new technologies and design features.

The frame:

In-house developed M5 aluminum alloy is used to construct the frame. This is a tried and trusted material which has been featured in my first 2004 S-Works “Stumpy”. On the other hand, the asymmetric design of the frame is surely a radical development feature. It first appeared on the 2015 Demo downhill model, and such was the success, that Specialized chose to implement it on the longer travel Enduro and the “Stumpy” as well.

To compensate for a considerable reduction of the amount material used in the frame, the asymmetrical design helps to restore the stability and durability. I cannot affirm the success of this endeavor per se, but I surely admire the aesthetics it creates. According to modern bicycle design trends, the cables all run inside the frame, from the main triangle through the rear stays only to exit at the derailleur and the brake caliper. Replacing the cable is a piece of cake: all you have to do is pass the cable into the opening just behind the head tube, and it instinctively exits at the other end. This is what I’d call a well-designed cable integration!

Though not exactly an innovation, the return to the threaded bottom bracket housing is also a welcome feature. Just like with the Enduro model, Specialized eschewed the use of a Press-Fit solution, which should make maintenance of this bike much easier than the previous generation.

Specialized also abandoned another prominent technology which hallmarked its full-suspension models of the past decade: namely the use of a unique, custom-size shock mounting. There is no need to source the rear shock from Specialized, this new “Stumpy” holds any standard (210x50mm) model.

The new shock mounting allows for tweaking frame geometry to a certain extent. At the lower attachment point the shims are asymmetric, flipping these changes the head and sea tube angles. In the more laid back setting the head tube is at 66.5 degree and the sea is 73.7, paired with a BB height of 341mm. In the more upright position, the head angle is spot on 67 degree, the seat tube steepens by a degree degree and the BB axle height rises to 348mm. Both of these settings infer a rather conservative frame geometry by today’s standards, which might deter some potential buyers as they do not conform to the current “longer-slacker” trend. This is something we have come to expect from Specialized: they cling to their tried and trusted values, and put the emphasis on ride quality as opposed to spec sheet numbers.

Another important figure I’d like to point out to the reader, and it’s the frame size. I choose an XL, which in other manufacturer’s lineup often signifies a rider who is seriously tall. But for the “Stumpy”, an XL is a perfect match for my more-or-less average height of 184cm (6’1”). I could have managed on a size L as well, but for my long limbs the larger frame is a better match. The not-so-long and not-so-short head tube is a good compromise for the increased front height that comes with a large wheel size. On my previous 2017 Specialized Enduro, the head tube was a sizable 120mm, on the Stumpy it’s 20mm longer, so in the end no spacer was required over the headset with a riser bar.

Despite the many changes, the bike retains the most important feature that characterized Specialized performance full-suspension models for past decades: the FSR rear suspension. I have been a fan of this honored design, it offers a sensitive rear end travel assuring excellent traction. The suspension character is remarkably subtle, it literally flattens even the minutest bumps on the trail. Best of all, it’s almost completely independent of brake forces, so the rear end remains active while breaking hard during the steep descends. It’s often criticized for being too responsive under intensive pedaling, often initiating unsettling rhythmic bobbing, but today’s modern rear shock are effective at filtering out such anomalies.

The chain stays on the 2019 “Stumpy” received a special rubber protector which reminds me of sand dunes. There is a clear logic behind the design as the bumps on the surface are very efficient in attenuating chain slap, silencing the drive train even on the roughest of trails. This is one of my favorite developments on the new model.

Fortunately the designers took into consideration those riders who still adhere to water bottles, making room on the frame for a full-sized 700ml bottle with a conventional cage. For the carbon frame version of the “Stumpy”, Specialized integrates a so-called SWAT box under the bottle where the rider can store tools and other accessories.

Suspension parts:

The front fork is a FOX Float Rhythm 34, with Grip damper, 51 mm fork offset and a respectable 150mm travel. This is Fox’s basic OEM version of the Float Rhythm 34, but it seems to work just as well as the aftermarket “Factory” or “Performance” model variant. For more aggressive riders and racers a 36mm stanchion fork would provide increased front end stability, but for us trail enthusiasts, riding in typical circumstances, the Float Rhythm 34 is a quality, trustworthy choice.

At the back, there is the excellent FOX Float DPS Performance EVOL providing 140mm travel. Just like with the fork, it’s supposed to be a more basic model variant in the FOX lineup, nevertheless it provides a great suspension character, greatly improving traction and comfort. It offers the usual three modes we come to expect from Float Shocks: there is a fully open setting along with a partially and fully dampened mode.

The test bike is equipped with a SRAM Guide R 4-piston brake system. I’ve been using the RS version of these stoppers for many years with complete satisfaction. Fortunately bike manufacturers realized that it makes sense to increase the diameter of the brake discs with the frame size, and Specialized installed 180/200mm for this “Stumpy” XL model.

Shifting duties are handled by the 12-speed SRAM NX single chainring system. Despite being the lowest rank 1×12 offering from the American component maker, in direct comparison with the upper level GX I felt very little difference. There is a 200 gram surplus in terms of weight, but that’s about all that sets them apart. I have also ridden with the high-end XO, and that’s not significantly better either. The shifts are smooth, quick and precise for SRAM group sets all across the range. The gear range on this bike is 10-50T at the back paired with a 30T chainring on the 170mm crank arm. 170 on an XL bike? I might be one of the few riders who is actually appreciates a shorter than average crank length: the reason being that I greatly detest when the pedal keeps striking the ground!

Specialized managed to delight the rider with a dropper seat post in form of an X-Fusion Manic. It’s great to see this feature on a lower-spec model variant. It has a unique post diameter (34,9mm), explained by the fact that the top-tier Specialized MTBs come with such diameter Command Post Wu dropper that offers a rearward tilt when lowered. In case you wish to replace this dropper with another model – or else install a regular seat post – a shim has to be placed inside the frame. By the way, the Manic is a standard affair, offering 150mm of drop operated by a gently turning ergonomic lever.

The handlebar, stem and the saddle all carry the Specialized brand name, they are well-designed quality products. The stem is diminutive but monumental which holds the 780 wide aluminum bar with a healthy 27mm rise. The Phenom saddle is 143mm wide and quite stiff. Not exactly my cup of tea, but saddles are personal which can be easily substituted if there is an anatomic mismatch.

Finally I’d like to say a few words about the wheelset which bears the Roval brand. Most Specialized bikes – even the top-end offerings – come with in-house designed Roval hoops. The Traverse 29 model on this bike has aluminum tubeless-ready rims with 30mm internal width. They are laced front and back using 28 spokes to the Specialized-branded Boost standard (15×110mm and 12x148mm) hubs. This is a typical modern setup which matches the bike’s component level.

The tires also come from Specialized’s own range: in front is the Specialized Butcher, at the back the Purgatory, both in 29×2,6” size. They are equipped with top technologies like GRID reinforced structure covered with special GRIPTON rubber compound. Not the lightest tires around, but should be reliable and strong. The same can be said of the wheelset: it’s sturdy enough for more extreme mountain biking, in fact I have almost the same setup on my Specialized Enduro. In the photos you’ll see another wheelset, which is considerably lighter. I tend to use two pairs for each bike, installing the one which is better match for the trail conditions I plan to cover.

I hope this somewhat technocrat write-up provided the reader a glimpse of what the new “Stumpy” can offer. I believe it’s a great improvement over the past model generation, offering more adjustability, up-to-date frame geometry, while retaining most of the “Stumpy” charisma. Since I’ll continue riding this bike, I’ll plan to do another installment when I’ve gathered more experience riding the Stumpjumper Comp FSR 29.

Recommended retail price: HUF 959,000.

More information on the manufacturer’s website.

https://www.specialized.com/us/en/mens-stumpjumper-comp-alloy-29-12-speed/p/157617?color=236397-157617

Tarlós István, Karácsony Gergely és Puzsér Róbert is konkrét kerékpáros fejlesztéseket ígért – több tízezren tekerhetnek vasárnap a biciklis fejlesztésekért

A Magyar Kerékpárosklub elküldte az őszi önkormányzati választásokra készülő főpolgármester-jelölteknek a vasárnapi I bike Budapest felvonulásra írt 12+1 pontot, amiben a következő ciklusban szükséges kerékpárosbarát fejlesztéseket foglalták össze. Céljuk, hogy Budapest mindenki számára bringázható várossá váljon, a lakossági igényeket hiányzó fejlesztések elégítsék ki. Tarlós István, Karácsony Gergely és Puzsér Róbert is elköteleződött a Kerékpárosklub céljai mellett, bár nem azonos mértékben vállaltak a későbbiekben számon kérhető lépéseket. Vasárnap több tízezer embert vár a Kerékpárosklub a bringás Budapestért rendezett I bike Budapest felvonulásra, ami miatt jelentős útlezárások várhatóak.

A Kerékpárosklub által összeállított bringás 12 pontért tartják az idén ötödik I bike Budapest örömtekerést és demonstrációt. „Az I bike Budapest felvonuláson olyan várost csinálunk egy napra, ahol mindenki bringára tud ülni. Lezárt utakon tekerünk át Budapest legszebb, egyben leginkább fejlesztésre szoruló pontjain, a felvonuláson rövidített útvonalon várjuk a kisgyerekes családokat, hogy ők se maradjanak ki a bringabarát Budapest élményéből. Hiszen a városban, ahol jó bringázni, ott jó élni” – mondja a Kerékpárosklub.

A szervezet 12 pontot állított össze az önkormányzati választásokra, olyan fejlesztéseket sorolva, melyekre a következő 5 éves ciklusban mindenképp szükség lesz a város bringázhatóbbá tételéhez. Tarlós István, Karácsony Gergely és Puzsér Róbert is támogatásáról biztosította a programot, bár eltérő mértékben.

A 2024-ig szükséges fejlesztések 12 pontja a következő:

  • A belváros összekötése a külvárosokkal.
  • Dél-Pest, és Kőbánya hiányzó kapcsolatainak pótlása kerékpársávval a Baross utcán és az Üllői úton, kerékpáros fejlesztéssel a Kerepesi út, Jászberényi út, Soroksári út, Kőbányai út, Gyáli út mentén.
  • A Hűvösvölgybe vezető kerékpárút modernizálása.
  • A dunaparti Eurovelo 6 érje el a nyugat-európai szakaszok komfortját, és legyen alkalmas a tömeges használatra.
  • Épüljön kerékpárút a pesti alsó rakparton!
  • Lánchíd átadása az akadálytalan tömegközlekedés, kerékpáros, gyalogos, motoros közlekedés és taxik számára, kerékpársávval a hídfőkben és a József Attila utcán
  • Kétoldali kerékpársáv a Bajcsy Zsilinszky úton
  • Lakóövezetek tehermentesítése a 30-as zónák és lakó-pihenő övezetek kiterjesztésével, forgalomlassító és csillapító módon.
  • Kerékpáros tengely kialakítása a Váci úti irodafolyosón a Nyugati tér és a Duna Plaza között
  • Petőfi-híd felújítása kerékpársávokkal
  • Érjen össze a Bartók Béla út két végén már megépült kerékpársáv!
  • Induljon kerékpártároló-építési program! Új kerékpártárolók a legjobban hiányzó, népszerű úticéloknál, közintézményeknél, tömegközlekedési átszállóhelyeknél. Kisebb bürokráciát és ingyenes köztérhasználatot a lakossági kezdeményezéseknek!
  • Hatékonyabb karbantartást: Több forrást, gyorsabb intézkedést, tartós javításokat a lakossági panaszok kezelésére, kerékpárutak lezárásánál tájékoztatás és terelőutak kijelölése.
  • Népszerűsítés és oktatás: Induljanak pozitív hangvételű szemléletformáló és oktató kampányok, épüljenek új tanpályák gyerekeknek
  • Felhasználóbarát Bubit: Jobb minőségű kerékpárokat, 21. századi ügyintézést, lakossági promóciót, az állomások sűrítését, bővítését kérjük.

+1: Kerékpárral is biztonságos Nagykörutat és Rákóczi utat!

Példa nélküli, hogy civil felkérésre politikai oldaltól függetlenül, számonkérhető vállalásokat tettek a főpolgármester-jelöltek. A kerékpáros közlekedés fejlesztése pártokon felül álló közérdek, amit jól mutat, hogy minden párt jelöltje konkrét ígéreteket tett a következő önkormányzati ciklusra vonatkozóan – írja a Kerékpárosklub a honlapján, ahol mindhárom jelölt válaszát el lehet olvasni:

https://kerekparosklub.hu/ibikebudapest/bringazhatobudapest_12pont_fopolgarmesterjelolt_valasz

4 híd, 2 rakpart, először Óbudán, gyerekszekció is lesz

A felvonulás startjához a város tucatnyi pontjáról indulnak csoportos tekerések. A margitszigeti Nagyréten már 13 órától zenés piknik kezdődik.

A margitszigeti nagyrétről 15 órakor indulva először Óbudára teker át a várhatóan több tízezres menet, a III. kerületben még sosem volt biciklis felvonulás. Ezután a Margit-híd, a pesti alsó rakpart, a Petőfi-híd, a budai alsó rakpart és az Attila út érintésével átgurulnak az Alagúton, majd a biciklis fejlesztésre szoruló Lánchíd érintésével jutnak el az Andrássy útra.

Meglepetés helyszíneken utcazenészek várják a felvonulást. Az Oktogonon a menet elejéhez csatlakozhatnak a legkisebb bringások: a lezárt szervizúton haladó I bike Mini szekcióba azokat a családokat várják, akiknél a gyerekek már kinőtték a bicikliülést, de a teljes távot még nem tudják letekerni.

A felvonulás a városligeti napozóréten ér véget, ahol piknik, dj-k, bringás fotózás, teherbicikli-tesztelés, közösségi szerelőműhely és bringás jótékonysági szervezetek is várják a felvonulást, ami a hagyományos bringaemeléssel ér véget.

A menetet Hollandia nagykövete, René van Hell nyitja meg. Hollandia 11 éve támogatja a magyar bringás fejlődést, segít megismerni azokat a megoldásokat, amiknek köszönhetően már több kerékpár van a holland háztartásokban, mint ahányan az országban élnek.

A felvonulás során korlátozások lesznek az autós közlekedésben, és több BKK járaton. A szervezők külön figyelmet fordítanak arra, hogy minél kevésbé zavarják a közösségi közlekedést. Ezért 400 rendezőt toboroztak, akik a menet megállításával szinte minden zebrán átengedik a gyalogosokat, a keresztező közösségi közlekedési járatokat, és nagyobb csomópontokban az autóforgalmat. Mindent megteszünk a dugók elkerülésére, mégis azt kérjük, hogy vasárnap délután ne jöjjön a belvárosba autóval, akinek nem muszáj.

Facebook esemény itt: https://www.facebook.com/events/2840415026184577/

Részletek itt: https://kerekparosklub.hu/ibikebudapest

Útvonalvideó: https://www.facebook.com/ibikebudapest/videos/2676937659001957/

Gepida Alboin 1000 Speed – A 45-öt bírod?

Pedelec kerékpároknál előbb-utóbb előkerül a sebesség limitációjának témaköre. Erre húzott ütőkártyát az egyik legnagyobb hazai gyártónak számító Gepida, és megépítette a sebességmániások és commuter felhasználók vágyálmát, az Alboin 1000 Speed modellt, mely s-pedelec kategóriába tartozik, vagyis a rásegítés egészen 45 km/h-ig segíti haladásunkat. Ám ez a sebesség nincs ingyen, nagyon is jelen kell lenni a pedálozásnál.

Az Alboin modellcsalád hagyományos verziói mind cross, mind trekking felszereltségben a hazai vásárlóközönség egyik legkívánatosabb alternatíváinak számítanak, köszönhetően a remek ár-érték arányának, kellemes vonalvezetésének és természetesen a kerékpárokhoz járó örök élettartam vázgaranciának. A bemutatott példányon végigvezetve szemünket egy klasszikus trekking kerékpár jegyeit vélhetjük felfedezni, vagyis a kényelem oltárán sem kell áldoznunk a sebesség javára. Sárvédői az SKS műhelyéből származnak, amennyire hatékonyak, annyira tartósak is. Lámpái az akkumulátorról üzemelnek és igen szép vetítési képpel rendelkeznek.

A felszerelés részét képzik a járműkategóriának megfelelő világítás, visszapillantó, fényvisszaverők, elektromos duda, illetve a rendszámtábla tartó. Ugyanis ezek tőlünk nyugatabbra rendszámköteles gépek, nálunk egyelőre segédmotoros kerékpárok szabályozása vonatkozik rájuk, tehát rendszám nem, de érvényes jogosítvány, smk. bukósisak és biztosítás igen.

A motor persze a Bosch műhelyéből kerül ki a gyártói preferenciáknak eleget téve. Igazából a motor szempontjából nincs nagy variálásra lehetőség, ez az egyetlen 45 km/h-ig rásegítő típus. A Performance Speed 350W névleges teljesítményből dolgozik a lábunk alá maximálisan 63Nm-es nyomatékot biztosítva. Turbo üzemmódban legfeljebb 275%-os rásegítést képes ráadni.

 

Fékek tekintetében a Magura MT4e típust kapjuk a bringával, mely kapcsolja a féklámpát és szakítja a rásegítés áramkörét használat közben. Váltásból egy stabilan jól szolgáló 10 sebességes Shimano Deore váltókart és egy XT Shadow hátsó váltót kapunk.

 

Kijelző a jól bevált Bosch Intuvia, a rendszer meghajtásáért pedig az 500Wh kapacitású akku felel. Üzemidő tekintetében ez az akku kb. 60-80 kilométeres hatótávot garantál, de kompatibilis a Dual Battery rendszerrel, vagyis ez feltornázható egészen 120-150 km környékére is.

 

A kerékpár alapjául szolgáló hydroforming eljárással készült alumínium váz a 6061es anyagból épült és a márkához hűen örökélet garanciát vállalnak rá. 2019-re a típust átnevezték, s kapott egy kis ráncfelvarrást. Szóval, aki azonos felszereltségű bringát keres, de ez már kifutott, annak célszerű a Fastida XT modellt is számításba vennie, vagy az integrált akkumulátorral felvértezett Fastida XT Pro-t.

Ajánlott fogyasztói ár a friss Fastida XT modellnél: 1 100 000 Ft

Specifikációk:

További képek:

Paolo Savoldelli: a kerékpársport napról-napra fejlődik és ebből Magyarország is profitál

2019. május 11-én rendezik a Visegrádi Csoport közös kerékpárverseny-sorozatának magyarországi futamát Budapest és Pannonhalma között. A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) által is jegyzett 1.2-es besorolású viadal díszvendége a Giro d’Italia kétszeres győztese az olasz Paolo Savoldelli lesz.

Május elején Magyarországon vendégeskedsz. Mennyire ismered az országunkat, jártál-e már nálunk?
– Soha nem jártam még Magyarországon, így sajnos nem volt szerencsém megismerni az országot. Viszont nagyon sok jót hallottam róla, így nagy örömmel teszek eleget ennek a meghívásnak.

Miként kerültél kapcsolatba a kerékpársporttal, hogyan kezdődött a szerelem?
– A kerékpársporttal édesapám révén ismerkedtem meg, aki amatőr szinten tekert, így amikor éppen nem volt versenye, együtt bringáztunk. Egyszer egy ilyen alkalommal, elszáguldott mellettünk egy kerékpárverseny mezőnye. Akkor és ott döntöttem el, hogy profi szeretnék lenni. Ezután felkerestük a San Marco di Vertova kerékpáros egyesület vezetőjét, aki le is igazolt. Így indult a karrierem.

Két ízben nyerted meg az egyik legrangosabb háromhetes körversenyt, a Giro d’Italiát. Miképp emlékszel vissza a győzelmeidre?
– Minden kisebb-nagyobb győzelmemre tisztán emlékszem, jó érzés rájuk visszagondolni. Az viszont egyértelmű, hogy a második Giro sikerem a legkedvesebb és legemlékezetesebb számomra, hisz nyolc napig viselhettem a rózsaszín trikót. A verseny az utolsó szakaszig nyílt volt, a Giro egyik ikonikus hegyi befutója– a Sestriere döntött. Ennek a különlegessége, hogy az utolsó tíz kilométer aszfaltozatlan úton halad. Itt biztosítottam be az összetettbeli győzelmem, az első tízben zártam a szakaszon, így Gilberto Simoni hiába lett második azon a napon, nem tudta már levenni rólam a trikót.

Nem véletlenül kaptad a „Sólyom” becenevet, az 1999-es, a 2002-es és a 2005-ös Girón is maradandó élményt nyújtott az, ahogyan lefelé száguldoztál. Tanulható-e ez a technika vagy egyszerűen így születik az ember?
– Erre a versenyzési technikára születni kell. Lehet persze tanulni, fejlődni, de csak részben. A félelemérzetet teljes egészében ki kell kapcsolni hozzá, csak így lehet eredményes az ember.

Hogyan látod napjaink kerékpársportját?
– Folyamatosan fejlődik. Napról-napra, hónapról-hónapra egyre extrémebb irányokba. Vonatkozik ez a kerekesek által elért sebesség-tartományra, a tűrőképességre és még sorolhatnám. Szinte minden nap megpróbálják az emberi teljesítőképesség határait kitolni, átlépni, újabb rekordokat felállítani. Hihetetlenül izgalmas az egész.

Mennyi időt töltesz manapság nyeregben, mivel foglalkozol a civil életben?
– Biciklire csak akkor ülök fel, ha nincsen már túl hideg idő. A kislányaimmal is szoktam együtt kerékpározni. Ez egy életérzés, amit nem lehet elfelejteni. Viszont edzeni, csak nyáron, jó időben szoktam, heti két-három alkalommal. A Colnago kerékpármárka egyik képviselője vagyok, őket népszerűsítem, amikor csak tehetem. A civil életben pedig az építőiparban és az ingatlan üzletágban vagyok érdekelt.

2020-ban Magyarországról rajtol a Giro d’Italia, mennyire lepett meg a hír, miként profitálhat ebből a magyar és közép-kelet-európai kerékpársport?
– Az Olasz Körverseny magyarországi rajtjáról Balás Attila barátomtól hallottam először. Nagyon örülök annak, hogy egy új ország kerül be a Giro d’Italia körforgásába. Ez mindenképpen jót tesz a Girónak és Magyarországnak is, hiszen ennek kapcsán a kerékpáros szurkolók megismerhetik ezt a gyönyörű vidéket. A sportág napról-napra fejlődik és ebből Magyarország is profitál.

Mit vársz a V4 magyarországi futamától?
– Azt gondolom, hogy nagyon jól fog sikerülni – színvonalas versenyre van kilátás – mert a szervezőkkel való kapcsolattartás során számomra is egyértelművé vált, hogy óriási szenvedéllyel csinálják, jól felkészültek, és minden tökéletesen meg lesz szervezve.

A Visegrád 4 Kerékpárverseny nemzetközi mezőnye ezúttal is Budapestről rajtol, majd közel 170 kilométer megtétele után Budakeszi, Telki, Zsámbék, Bicske, Zirc és Csesznek érintésével érkezik meg Pannonhalmára.
A versennyel kapcsolatos további információk, érdekességek a Visegrád 4 kerékpáros-sorozat magyar futamainak hivatalos honlapján találhatók.

Hogyan születnek a Decathlon kerékpárok? – Látogatás a B’twin Village-ben

A Decathlonban kapható bringákról sokféle legenda kering a hazai kerékpáros körökben, egyesek szerint áruházi vackok, mások pedig abszolút jó véleménnyel vannak róluk. Az elmúlt év tapasztalatai alapján mi is az utóbbi kategóriába tartozunk, de volt némi fenntartásunk a tervezéssel és a gyártással kapcsolatban a mai kínai tucattermékek uralta világban. A kételyek eloszlatása végett kaptunk egy meghívást Lille-be a B’twin Village-be, ahol a kerékpárokat tervezik és egy összeszerelő üzem is található közvetlenül a központ mellett.

A Decathlonban kapható kerékpármárkákat valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, biztos mindenki hallotta már a B’twin nevet, melyről a Franciaországban található központ is a nevét kapta. (Idén egyébként új márkák jelennek meg, de erről majd egy későbbi cikkünkben fogunk írni .)

A B’twin Village egy óriási Decathlon áruház, melyben a kerékpárhoz és a triatlonhoz köthető termékek kaphatók, de az egykori dohánygyár épület másik felében helyet kaptak az irodák és a laborok is, ahol a kerékpárok és a kiegészítők tervezése, fejlesztése folyik.

Itt tesztelik a kerékpárokat, kiegészítőket

Őszintén megmondom, hogy a kerékpáripart ismerve előzetesen nehéz volt elhinni, hogy bármiféle komoly tervezési, fejlesztési munkák lehetnek a francia sportáruházlánc termékei mögött, hiszen a mai világban csak elég rábökni valamelyik tajvani gyártó katalógusában egy adott termékre, hogy „ebből kérek 100ezer darabot XY felirattal” és már meg is van a jövőévi kínálat. De a Decathlon állítása szerint ők csak bizonyos termékeknél választották ezt az utat, többségében önállóan, a vásárlók igényeinek megfelelően terveznek meg minden alkatrészt.

Az előbbi témáról sokat beszélgettünk a Decathlon hazai kerékpáros vezetésével, de erős kételyek voltak bennem ezzel kapcsolatban még a repülőúton is kifelé. A megérkezésünk első napján már nem volt időnk kilátogatni a B’twin Village-be, hanem egy vacsorát szerveztek nekünk az egyik kint dolgozó magyar menedzserrel, aki nem mellesleg nemzetközileg a tájfutás sportág vezetője a vállalatnál. A Decathlon szellemisége és működése is érdekes téma volt, de engem jobban érdekelt az, amikor arról mesélt, hogy milyen módon tervezték meg az új tájolót (tájfutáshoz szükséges eszköz). Egyedi termék készítéséről volt szó, komoly tervezési munkákkal, Kínába kiküldött mérnökkel, sok-sok prototípus legyártásával, mire egy olyan eszközt hoztak létre, mely kielégíti a hobbi tájfutók igényeit. Természetesen azt is elmondta, hogy tudomása szerint ez a Decathlon minden egyes termékére igaz, minden termékben van hozzáadott érték.

Vasárnap lévén másnap még mindig nem jutottunk el a B’twin Village „titkos” részlegeibe, hanem délelőtt a közeli Belgiumban a Velofolies kiállítást néztük meg, ahol a Decathlon két új országúti márkája mutatkozott be a nagyközönség előtt. Délután pedig az egyik új kerékpármodellt tesztelhettük (amiről hamarosan olvashattok) a kerékpár sportág vezetőjével, aki szintén egy lelkes kerékpáros és jól el lehetett vele beszélgetni a Decathlonon kívüli kerékpáros témákról is.

Nem ma kezdték a kerékpárgyártást

A kinti tartózkodásunk utolsó napján végre bejutottunk a B’twin Village-be, maga az áruház személy szerint nem fogott meg annyira, mivel folyamatosan kerékpárok között élek, de azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy óriási termékkínálatuk van és nem csak a Decathlon által gyártott termékek kaphatók benne, a hazai termékpalettánál jóval többet kínálnak.

Itt szerelik össze a prototípusokat

Amennyire az áruház nem fogott meg, a mögötte található irodák és laborok pont annyira igen. Nyitott irodák sok-sok dolgozó emberrel találhatók a B’twin Village hátsó részében, ráadásul ők ténylegesen mind a kerékpáros sportágban dolgoznak, nagyobb márkáknál is ritkán látni ennyi irodai alkalmazottat… persze az más kérdés, hogy az áruházlánc miatt egyéb munkaerőre is szükség van egy szokványos márkához képest.

Minden Van Rysel bringát egy ember szerel össze

A termékfejlesztés folyamatába is volt időnk betekinteni, sőt a labort is megnézhettük, ahol a törésteszteket végzik. Elég komoly technikai háttérrel rendelkezik a francia óriás, mindegy egyes terméket komolyan letesztelnek, prototípusokat gyártanak, színeket kevernek, és minden egyes kérdésre tudnak válaszolni az adott termékkel kapcsolatban, látszik, hogy nem a marketingesek „fejlesztik” a termékeket. (A következő cikkünkben olvashattok erről.)

A B’twin Village mögött található az egyik összeszerelő üzem (Európa-szerte több helyen készülnek a kerékpárok), ahová szintén átlátogattunk. Számomra két szempontból volt érdekes az üzem: az egyik, hogy nem bevándorlók, vendégmunkások dolgoztak benne, ami általában a megszokott. A másik pedig, hogy az új felsőkategóriás kerékpárokat nem a „szalagon” szerelik össze, hanem minden egyes bringát teljes egészében egy ember rak össze, erre egyébként azért van szükség, mert annak ellenére, hogy így lassabb a folyamat az összeszerelés minősége jobb lesz. A közeli összeszerelő üzem további előnye, hogy gyorsan tudják jelezni a fejlesztőknek, ha valamilyen probléma jelentkezik.

A három nap alatt elég sok dologba nyertem betekintést a Decathlon működésével kapcsolatban azonfelül, hogy hogyan szerelik össze a kerékpárokat. A mentalitás és a vállalati kultúra nagyon más, mint a hazai cégeknél, látványos, hogy az emberek szeretnek dolgozni a Decathlonnál (nem véletlenül a többszörös év munkahelye Magyarországon is!), persze magyar közgazdász fejjel gondolkozva van pár dolog a szervezeti felépítésben és a működésben, ami nem biztos, hogy a hatékonyság záloga, de ennek a bírálatára lehet nem én vagyok a legalkalmasabb személy. Egy dolog viszont biztos, a Decathlonnál maximálisan a bringások igényeit szem előtt tartva szakértő emberek tervezik a kerékpárokat!

Remélem ezzel az összefoglaló cikkel sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, a következő részben a Decathlon kerékpárok tervezésének és fejlesztésének folyamatát fogom bemutatni, utána pedig a három új kerékpármárka kerül terítékre.

Tour de Hongrie: Nélkülük nincs Magyar Körverseny

A június 11-én rajtoló Magyar Körverseny csapatait bemutató sorozatunkat egy olyan együttessel folytatjuk, amely rendszeres résztvevője a „legújabb kori” Tour de Hongrie-nak. A luxemburgi Team Differdange-GeBa az egyetlen kontinentális profi klub a 2019-es indulók közül, amely 2015 óta minden alkalommal ott volt a rajtnál! Kis túlzással mondhatnánk azt is: nélkülük nincs Magyar Körverseny…

 

 

Ennek persze több oka is van. Az egyik, hogy a klubnál továbbra is igen erős a magyar kötődés, hiszen a luxemburgi egyesület versenyzői között szerepel a 2014-es magyar országúti bajnok Rózsa Balázs, amíg a kiszolgáló személyzetet egy honfitársunk, Haiszer Ákos erősíti. Ráadásul éveken át a luxemburgi csapat kötelékében szerepelt Lovassy Krisztián, aki 2015-ben és 2016-ban is harmadik lett a Tour de Hongrie budapesti befutójánál.

 

 

A másik ok, amiért a Differdange-GeBa nem maradhat ki a meghívottak közül: a hosszú szünet után 2015-ben újrainduló Tour de Hongrie első kiírásán a luxemburgi Tom Thill szerezte meg az összetett legjobbjának járó sárga trikót, beírva ezzel a nevét a nemzeti viadal történetébe.

 

 

A Differdange-GeBa meglehetősen komoly múltra visszatekintő egyesület, jogelődje, a CCI Differdange 1911-ben kezdte meg működését, a nyolcvanas években Gabriel Gatti „keze alatt” vált a régió egyik fontos profi csapatává, az akkori csapatfőnök ugyanis hazacsábította a külföldi csapatok színeiben tekerő luxemburgi bringásokat, akik szép sikereket értek el a Differdange színeiben.

 

 

A luxemburgi kontinentális klub immár a tizennegyedik szezonját kezdte meg februárban – alaposan felfrissített kerettel, hiszen kilenc helyen is változott a névsor. Ebben az évben is tizenhat versenyző szerepel a kék-fehér-fekete mezben, a magyar Rózsa Balázs mellett amerikai, belga, francia, német, holland és természetesen luxemburgi versenyzők kaptak szerződést erre a szezonra. A luxemburgi Kockelmann még csak tizennyolc éves, a csapat legrutinosabb tagja, a francia Gabriel Muller harminchárom esztendős. Eredményességet tekintve a huszonkilenc esztendős Tom Thill a klub legerősebb versenyzője, aki ebben az évben nem számíthat majd olyan rutinos támogatókra, mint korábban, de a „csikócsapat” alighanem le akarja tenni újra a névjegyét Magyarországon.

 

 

Az idei Tour de Hongrie 2019. június 11-én kezdődik, az első kategóriás nemzetközi verseny mezőnye június 16-án ér célba, húsz csapat 140 kerékpárosa a hat nap során összesen 890 kilométert teljesít majd.

A mezőny legrondábban(?) kerékpározója nyerte a Fleche Wallonne-t

Julian Alaphilippe ezúttal nem hibázott, 2018 után idén ismét ő győzött a Fleche Wallonne-on, a nőknél pedig Anna van der Breggen zsínórban ötödszörre nyerte meg a tavaszi klasszikust.

A 2019-es Fleche Wallone legnagyobb izgalmát az okozta, hogy a hétvégén az Amstel Gold Race-en bénázó Julian Alaphilippe és Jakob Fuglsang (addig figyelték egymást az utolsó kilométeren, amíg a biztos 1.-2. helyüket elvesztették és utolérte őket a mezőny) képes lesz-e megint a mezőny fölé emelkedni. A verseny a megszokott forgatókönyv szerint zajlott, többen próbálkoztak szökéssel, de ahogy várható volt senki nem tudott olyan előnyt kiépíteni, amivel hazaérhetett volna. A mindent eldöntő utolsó emelkedőhöz, a Muur du Huy-hoz egy közel 30 fős boly érkezett együtt, köztük a két fent említett kerekessel. Az átlag 19%-os meredekségű falon, ami helyenként 26%-os részeket is tartalmaz Jakob Fuglsang tempózott el a többiektől, egyedül Julian Alaphilippe tudott rá felugrani a sajátos tornamutatványokra emlékeztető kerékpározási stílusában. Fuglsang tempóból próbálta leszakítani a franciát, de az jól bírta és a végén lesprintelte az Astana dán versenyzőjét, mellyel Alaphilippe 2018 után ismét megnyerte a Fleche Wallonne-t. A harmadik helyezettként 6 másodperc hátránnyal Diego Ulissi ért be a célba.

Videó az utolsó emelkedőről

Eredmények:

1 Julian Alaphilippe (Fra) Deceuninck-QuickStep 4:55:14
2 Jakob Fuglsang (Den) Astana Pro Team
3 Diego Ulissi (Ita) UAE Team Emirates 0:00:06
4 Bjorg Lambrecht (Bel) Lotto Soudal 0:00:08
5 Maximilian Schachmann (Ger) Bora-Hansgrohe
6 Bauke Mollema (Ned) Trek-Segafredo
7 Patrick Konrad (Aut) Bora-Hansgrohe
8 Michael Matthews (Aus) Team Sunweb
9 Jelle Vanendert (Bel) Lotto Soudal 0:00:11
10 Enrico Gasparotto (Ita) Dimension Data

A női versenyen a világbajnoki cím védője Anna van der Breggen sprintelt honfitársával Annemiek Van Vleutennel a győzelemért, melyet meg is nyert a szivárvány trikó birtokosa és ezzel megszerezte zsinórban az ötödik győzelmét a Fleche Wallonne-on. Egyébként a holland világsztár első győzelme volt ez a 2018-as VB óta. A versenyen magyar induló is volt Kormos Veronika révén, de neki nem sikerült célba érkeznie.

Eredmények:

1 Anna van der Breggen (Ned) Boels Dolmans Cyclingteam 3:17:04
2 Annemiek van Vleuten (Ned) Mitchelton-Scott Women 0:00:01
3 Annika Langvad (Den) Boels Dolmans Cyclingteam 0:00:04
4 Marianne Vos (Ned) CCC-Liv 0:00:14
5 Demi Vollering (Ned) Parkhotel Valkenburg 0:00:16
6 Katarzyna Niewiadoma (Pol) Canyon-SRAM 0:00:17
7 Ashleigh Moolman-Pasio (RSA) CCC-Liv 0:00:20
8 Cecilie Uttrup Ludwig (Den) Bigla Pro Cycling Team 0:00:23
9 Brodie Chapman (Aus) Tibco-Silicon Valley Bank 0:00:26

Rudy Project Defender teszt: Szemvédelem mesterfokon!

A Defender a Rudy Project válasza a mai napszemüveg trendekre, mellyel az olasz gyártó egy olyan szemüveget alkotott, ami megjelenésében maximálisan a mai divatot követi, de emellett technikai tartalomban is a maximumot nyújtja.

A napszemüveg tesztelés nagyon szubjektív dolog, teljesen egyénfüggő, hogy kinek mi a kényelmes, kinek mennyire van a látómezőjében a szemüveg adott eleme és az, hogy kinek mi tetszik. A technikai paraméterek természetesen adottak, de az alapján nehéz megmondani, hogy be fog-e válni az adott személynek a szemüveg. Ezért amit a kényelemről és a dizájnról írok, az mind csak a saját véleményemet és tapasztalataimat fogja tükrözni.

A Rudy Project Defenderrel már tavaly ősszel, a megjelenésekor elkezdtem szemezni, a retro-modern dizájn megtetszett benne, ezért kifejezetten örültem annak, hogy tél végén kaptam egyet tesztelésre. Talán az egyik legcsicsásabb változatot hoztam el a bemutatóteremből, a Bahrain-Merida festésűt, arany kerettel, multilaser red lencsékkel és kék gumikkal. Annak ellenére, hogy új, 2019-es modell már elég sokféle színű kerettel és lencsével elérhető, a fotokromatikus ImpactX2 lencséktől, a smoke blacken keresztül a többféle színű multilaser lencsékig mindennel kapható.

A több mint 30(!) éves olasz gyártó történelmét jól ismerő bringásoknak ismerős lehet a Defender, ami nem véletlen, hiszen az 1992-es Agressor kísértetiesen hasonlít rá. Mostanában a napszemüveg gyártóknál a 90-es évek dizájnja került újra divatba, így a Rudy Project is visszanyúlt a múltba, az egyik jól bevált modelljéhez. Természetesen csak a dizájn hasonló a több mint negyed évszázados őshöz, technikai tartalomban a mai kor legjobbját építette bele a gyártó.

A keret anyaga a sportszemüvegeknél megszokott Grilamid, ami könnyű, rugalmas, ütésálló, de elérhető az új Graphene alapanyagból is, ami erősebb, mint a gyémánt és könnyebb, mint a karbon, természetesen ehhez már magasabb ár is tartozik. A lencsék megkapták a bumper-technológiát, egy élvédő gumírozás védi a szélüket a sérüléstől, ezenkívül nem csak védelmet nyújtanak a bumperek, hanem a feldobják a szemüveg megjelenését.

Az orrgumik és a szárgumik egyaránt 3 dimnezióban állíthatóak, így az emberek többségének arcához szabható a Defender, legyen keskeny vagy széles az orruk vagy nem hétköznapi arcformájuk. Az orr- és a szárgumik nedvesen sem csúsznak ezért izzadva is stabilan áll a szemüveg a viselője fején. A keretben és a lencsékben is integrált szellőzőkkel találkozunk, amik a komfortot hivatottak növelni és a párásodás ellen is hatnak.

A Defender a magasabb kategóriájú Rudy Project szemüveghez hasonlóan atomjaira szedhető és minden eleme cserélhető a szárgumiktól, az oldalsó logokon keresztül a bumperekig, a lencséket nem is említve. Teljesen egyedi szemüveg is összerakható és ami jó hír, hogy ténylegesen van is hozzá különböző színű alkatrész.

A kicsit széles arcomra tökéletesen illeszkedik a Defender, az állítható orrgumiknak köszönhetően teljesen személyre tudtam szabni. Ez az egyik dolog, amit nagyon szeretek a Rudy Project szemüvegekben (nem a Defender az első és várhatóan nem is az utolsó lesz a sorban 🙂 ), hogy kapok lehetőséget arra, hogy beállítsam a fejemre a szemüveget, nem úgy mint jó pár gyártónál, hogy vagy jó vagy nem… látszik, hogy a Rudy Project hatalmas tapasztalatokkal rendelkezik az optikai termékek terén, nem csak egy divatszemüveg gyártó.

Mivel tél végén kaptam meg a Defendert és még csak április van így csak tavaszi körülmények között tudtam teszteni a szemüveget, viszont jó sok szintet másztam meg vele a brac-i edzőtáborban ezzel is tesztelve a szellőzését. A lencse elég méretes és sokat takar az arcból, ezért előzetesen kicsit aggódtam a szellőzése miatt, hogy kis tempónál majd párásodik vagy melegem lesz alatta. Normál országúti használat mellett abszolút nincs vele gond, sőt imádom nagy sebességnél, hogy jól takar (érzékeny a szemem a menetszélre), viszont azért a hosszú 10% fölötti emelkedőkön, ahol telibe rám sütött a nap éreztem, hogy ez nem az az ultraszellőző modell, mint mondjuk a Tralyx. A párásodással egyébként nem volt gond, a szellőzőnyílásokon beáramló levegő elengedő ennek megelőzéséhez.

A lencse hozza a Rudy Projectől megszokott maximalizmust, optikailag tiszta, torzításmentes, egyszerűen jó rajta keresztül nézni a világot (talán ez a jó szemüvegek egyik legnagyobb ismérve). Van multilaserből kék és narancsárga lencsém is, de színhőmérsékletre a most tesztelt piros vált be a legjobban a kicsit kékítő árnyalatával, persze ez függ a fényviszonyoktól is, de erős és kicsit borúsabb időben is ő nálam a nyerő a 3 közül (fényáteresztésben alig van köztük különbség). Mint már említettem elérhető fényre sötétedő lencsével is azoknak, akik minden körülmény között egy szemüveget szeretnének viselni, természetesen ez a modell is, mint minden Rudy Project sportszemüveg, dioptriázható!

A dizájnról még nem írtam egy szót sem, szerintem hihetetlenül jól néz ki, persze lehet csak a divat mondatja velem és 10 év múlva más véleményen leszek, de nekem most nagyon bejött a Defender, és szerintem ezzel nem csak én vagyok így. A külső a napszemüvegeknél pont ugyanolyan fontos, mint a kényelem, mert egy bután kinéző szemüveget senki nem visel szívesen, és a külső az, amibe beleszeret az ember, amire pont jó példa a Defender.

A Rudy Project Defender tudásához mérten magasabb árfekvésű , a tesztelt modell ára 59 900 Ft, viszont ezért kapsz egy csúcsszemüveget, amit mindenki irigyelni fog tőled.
További információkért kattints ide.

A Rudy Project nap és sportszemüvegeket keresd a Rudy Project Magyarország weboldalán, vagy személyesen a bemutatótermükben, ahol a szakmai tanácsokon felül a dioptriás megoldások kiválasztásában és kivitelezésében is segíteni tudnak.

Topeak TourGuide Handlebar Bag – A túravezető

A tajvani Topeak mindig az élvonalba való fejlesztései mentén szerzett magának hírnevet, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni egy másik fontos vonaláról, mely a túrázókat hivatott szolgálni: kiváló minőségben készítenek táskákat mind előre, mind hátra. A mostani bemutató alanya a Topeak túravezetője, a TourGuide kormányra szerelhető táska, s a jó hír vele kapcsolatban, hogy a módosított konzolja miatt ebike kijelzők mellé is kényelmesen felszerelhető.

Kapacitása 5 liter, terhelhetősége 5 kilogramm, súlya pedig mindössze 670 gramm. Ezek a számok nagyjából a strapabírására is megadják a választ. Megannyi rekesszel, zipzáras és hálós zsebekkel segíti a rendszerezést kisebb-nagyobb holmink között, tetején pedig egy átlátszó, kihajtható és vízhatlan térképtartó fület találunk. Anyaghasználata elég erős arra, hogy akár nagyobb hangvételű túrákra is társunkká fogadjuk, párnázottsága miatt kiváló a tartása és kiemelkedő értékeink védelme.

A rögzítés a Topeak sajátja nem más, mint a jól bevált QuickClick. Egy mozdulattal lecsatlakoztatható, a mellékelt vállpánttal pedig ily módon azonnal mobilizálható a belepakolt fényképező, mobiltelefon, pénztárca vagy akár az elemózsia. Ahogy a bevezetőben is említettem a Fixer8e nevű megújult konzol másik végével az elektromos kerékpárokra való felszerelése sem ütközik akadályokba, így viszonyul a Bosch legnagyobb kijelzőjéhez, a Nyon-hoz:

 

 

Persze ezenfelül sem lankadt a tervezők figyelme, a táska elejét viszonylag nagy fényvisszaverő csík díszíti, amit kiegészítettek egy villogó fogadására alkalmas füllel. Habár a táska jó vízlepergető tulajdonságú, külön figyelmesség, hogy mellékelnek hozzá egy esőhuzatot is.

 

Akinek nagyobb kapacitásra van szüksége, az választhatja a TourGuide DX modellt, mely 7,7 literes térfogattal áll rendelkezésre.

 

Technikai adatok:

Méret: 25,5 x23 x 18cm
Kapacitás: 5 liter
Terhelhetőség: 5 kilogramm
Anyag:  1800/840d nylon
Súly: 670 gramm
Védelem: teljesen párnázott
Konzol: QuickClick – Fixer8e (adapterezhető minden kormányátmérőre)

Ajánlott fogyasztói ár: 23 100 Forint

A hazai oldal linkje, ahol üzletkeresővel megtalálhatjuk a legközelebbi Topeak kereskedőt.

Ahead: kihangosítás felsőfokon

Kaptam egy kis fekete dobozt, hogy le kéne tesztelni a tartalmát. Valami háromszög alakú eszköz volt, s bevallom kissé vonakodtam kibontani, mit találok benne. De amit találtam, az már nem volt ennyire kétségbeejtő, ugyanis egy igen letisztult, prémium hatású okoskütyü lapult a dobozban, s az árulkodó feliratok azt sugallják, hogy bármely sisakot „okossá” varázsolhatjuk ezen eszköz segítségével.

Manapság az okostelefonok és számok okos kiegészítőjük között egyáltalán nem meglepő, hogy már a sisakunk is okos akar lenni. A kézhez kapott eszköz leegyszerűsítve egy kihangosító, mely egyrészt szabaddá teszi kezünket, másrészt szabadon hagyja hallójáratainkat, nem úgy mint a konkurens megoldások. A hang felerősítésére egy elég egyedi módot választott a gyártó, ugyanis itt nem egy nagy méretű hangszóról van szó, mint egy boombox esetén, hanem oszcillátort használ arra, hogy a hangrezgéseket felerősítve, maga a sisak héja legyen a „hangszóró”. Ez azért számít innovatív megoldásnak, mert a tiszta hangzás mellett a környezeti zajokat sem nyomja el.

A doboz tartalmát tekintve bőséges a kiegészítők kínálata: a magyar nyelvű használati útmutatón túl találunk benne kerékpáros-, motoros- és sík felületre rögzíthető konzolt, illetve a töltésért felelős micro USB kábelt.

Nincs más teendőnk, mint kiválasztani a megfelelő konzolt, felragasztani, vagy tépőzárazni a sisakunkra, bepattintani az eszközt a helyére, amely automatikusan bekapcsol. A telefonunkat párosítani kell a kihangosítóval, ami ezután szintén magától csatlakozik. A kapcsolatot az eszköz természetesen vezeték nélkül tartja Bluetooth 4.1-es protokollon keresztül, meglehetősen stabilan. A státuszról hangüzenet mellett egy LED is tájékoztat. Hívásaink fogadására a háromszög felületét kell megnyomni, ez elég könnyed feladat akár kesztyűben is. Ugyanezzel a metódussal tudjuk a lejátszott zenei tartalmat szüneteltetni, vagy újraindítani. Kikapcsolni ugyanolyan egyszerű, mint bekapcsolni, csupán annyit kell tennünk, hogy eltávolítjuk a rögzítésből.

Körülbelül 20-30 percnyi beszélgetést folytattam le a készülék segítségével, amely bringázás közben gyakorlati mini-meeting volt, persze az más kérdés, ha bringázni vagyok, akkor szeretnék-e azon kívül másra is koncentrálni. Felgyorsult életünkben azonban számos olyan szituáció akad, amikor kifejezetten hasznos tud lenni egy ilyen eszköz, például városi közlekedésben, futároknak, folyton úton lévőknek, kvázi holt időben tudunk biztonságosan ügyet intézni.

Ezen felül van még egy különleges használati módja az eszköznek, amit a fentebbi videóban a technológia demonstrálására használtam, ám a sík felületű tartó használatával irodai környezetben felragasztva az íróasztalunk lapjára, vagy egy üreges tárgyra továbbra is használhatjuk kihangosítóként.

A nálunk töltött időszak alatt megpróbáltuk egy más módon is bevetni az eszközt, táskám vállpántjára rögzítve, de a technológia miatt ezt csak csendes helyekre ajánlanám, erdei körülmények közé, ahol egy esetleges esés során nem biztos, hogy biztonsági szempontból a sisak a legmegfelelőbb hely a rögzítésre.

A kültér viszontagságaival szemben IP56-os védelmi besorolást kapott, tehát vízállósága mellett ütésálló is. Mindennapi használatban gyakran ejtünk le tárgyakat, ezt a nem egészen 70 grammos apróságot sem nehéz kiengedni markunk szorításából, de nem kell aggódnunk, a kütyü ugyanúgy használható marad. Üzemideje standby üzemmódban 3 nap, beszélgetésből 8 óra áll rendelkezésünkre egy feltöltéssel.

Fontos megjegyezni, hogy a sisakgyártók ajánlása eltér abból a szempontból, hogy rögzíthetünk-e bármit a sisak külső héján: van aki ellenjavallja, de van aki például kameratartó konzolt épít a fejvédőibe. A mi véleményünk az, hogy mindenki saját felelősségére használjon ilyen kiegészítőket, s gondolja át egy esetleges bukás következményeit.

A termék három színben a következő linken érhető el. Kerékpáros szemmel nem tekinthető kifejezetten olcsó alternatívának, viszont ha motoros irányból közelítjük meg, akkor máris rendeződnek az erőviszonyok és a sokkal kényelmetlenebb, kevésbé ötletes vezetékes megoldásokkal van egy ársávban.