Nem olyan rég mutattuk be a Rudy Project 2020-as szemüveg újdonságait, most pedig íme a következő szezon sisak újdonságai, melyek többsége már több elérhető a forgalmazó bemutatótermében és weboldalán is!
Számos nemzetközi szabványnak megfelelőség, fejlett InMold-héjszerkezetek, cserélhető szivacsozások, racsnis tarkórögzítések jellemzik a több mint 30 éves gyártó új termékeit is, az eddig megszokott minőségben.
VENGER
A Venger modell úgy lett tervezve, hogy kerékpáros kalandok során is ideális komfortot és biztonságot nyújtson viselője számára. Ezért lett a sisak könnyű, kiválóan szellőző, és a tripla InMold “X-Kross” konstrukciónak köszönhetően rendkívül biztonságos – és mindezek mellett vagány, stílusos kinézetű.
A Venger elérhető alternatív változatban is – Venger Cross néven. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik ezen kivitel is, annyi különbséggel, hogy a mountain bike és gravel felhasználások során előnyösebb napellenzőt is megkapta a sisak.
A Rudy Project első, kifejezetten Am/Trail/Enduro terepkerékpározásra tervezett sisakjának új generációja a PROTERA PLUS. Az eredeti modellhez további két komfort növelő tulajdonságot adtak: a goggle szemüvegpánt-rögzítő, és a szélesebb, állítható visor. A sisakban tökéletes összhangban van a könnyű súly, a kiváló komfort, a vagány stílus, és az extra fejvédelem.
A Rudy Project igen gazdag sisak történelmének legújabb, forradalmi fejezete a The Wing modell. Intenzív szélcsatornás tesztek, számítógépes áramlástani szimulációk (Computational Fluid Dynamics – CFD) és sokrétű mérnöki fejlesztések során, a neves Swiss Side céggel karöltve, triatlon és országúti kerékpáros bajnokok segítségével lett kifejlesztve a modell, mely számos kerékpáros üléspozíció mellett is kompromisszummentes, eddig soha nem tapasztalt teljesítményt és komfortot nyújt!
This year not only saw the complete revamp of the Merida eOne-Sixty, but also its minor sibling, the eOne-Forty. All the technology employed for the flagship eMTB was transferred to this mid-travel eMTB, the added features and the innovative high-tech approach enabled the eOne-Forty to rise above the competition in this segment of the market. We were fortunate to get an invitation to the product launch of the 2020 Merida novelties, where an opportunity arose to take the new eOne-Forty 5000 for a proper ride on the trails around Ruhpolding, Germany. Spoiler alert: this eMTB certainly didn’t disappoint!
This May saw the launch of the Merida eOne-Sixty. There my colleague, Zsolt Pántya had the chance to ride the new flagship eMTB. In one of our conversations following the event Zsolt recollected all the advanced technologies Merida managed to pack into the model he rode. I was chap-fallen at what I have heard and became interested in the new Merida eMTB lineup. I didn’t have to wait long to get my turn at riding one of these advanced bikes, as the Merida eOne-Forty was launched shortly after the eOne-Sixty at the test camp in Ruhpolding. This mid-travel bike shares almost all the technology, the frame itself is in fact the same for both models, the only thing separating the two is the suspension technology.
These bikes are milestones for eMTB technology. Jürgen Falke’s fine team of engineers implemented industry-leading expertise with great attention to every detail. And it was not only us who were dazzled by what we saw, virtually all the cycling media agrees that few bikes come even close to what the new Merida eMTB lineup has to offer. This made me even more curious to try the bike this July in Ruhpolding. So on the arrival at the test camp I immediately booked the Merida eOne-Forty for a ride…
The methodology of e-bike testing is an interesting question. It’s especially hard explain the difference between two models when both are driven by the same electric motor system. How can the reviewer judge the merit of one over the other when both are propelling the bike at ridiculous speeds up a mountain trail? Here we must rely on the perceivable difference in frame geometry, the role of suspension technology and the equipment to highlight the dissimilarities. And there is the aspect of how the motor reacts to rider input, which in fact is the essence of the e-bike experience. The following video clips demonstrate how much engineering effort has gone in the development of the newly developed eOne-Sixty and the eOne-Forty models.
In case of the eOne-Forty, there is more to dissect that the technology outlined above. For example there is the aesthetic aspect. I believe few cyclists who having had a chance to see this bike are not at the opinion that it’s one of the best looking piece of bike technology around. My favorite design detail are the cooling fins next to the head tube. They lend a distinct hi-tech industrial look to the frame. I simply can’t resist looking, it’s visually intriguing, moreover, the so-called Thermo Gate has a very important technical function: namely to cool the battery in the frame compartment while riding. The relatively slender down tube hides another visually pleasing detail, the battery cover. Once again the cover is not just an elegant design, but it was designed to provide effective protection and lessen the noise of rocks and branches knocked up from the ground. Another form of protection comes from the so-called Internal Block. This serves to guard against the fork crown hitting the carbon-composite down tube in the unfortunate case when the rider takes a spill with the bike.
Turning our attention to the suspension technology, the eOne-Forty 5000 model I rode is equipped with a Marzocchi Z2 front fork with 140mm of travel offering with various adjustments like compression and rebound dampening. The frame integrates a Suntour RS Edge shock controlling suspension travel at the back, and providing similar adjustment features. As I have mentioned previously, the suspension technology is the aspect which differentiates the eOne-Sixty and the eOne-Forty. This results in not only 20mm less travel for the “little brother”, but also important differences in frame geometry. The eOne-Forty has a steeper head and seat tube paired with lower center of gravity, resulting in somewhat better low speed handling. Meanwhile the bigger sibling offers more stability to cope with more challenging terrain and high speed descending. For this reason the eOne-Sixty employs a piggyback shock for better heat management during long fast descents.
A visual representation of the differences in frame geometry: steeper angles and the lower bottom bracket for the eOne-Forty.
The eOne-Forty 5000 is equipped in most part by a Shimano Deore components which are known to be reliable, although a little overbuilt, so not the lightest on the market.
Since eOne-Forty is an eMTB, the motor system is perhaps more important than the shifting or the braking. For the eOne-Forty 5000 model variant I tried Merida had chosen the Shimano E7000 system, which provides no less than 60Nm of torque powered and it’s powered by a 504 Wh battery. (The eOne-Forty is also available with the more powerful E8000 drive system, but in order to get hold of it, you need to acquire the 8000 or 9000 model variant.)
In reality, looking just at the raw numbers gives very little clue as to how the given e-bike is likely to perform. A larger number on paper is more powerful, but in practice the performance is determined by other factors such as how the torque is supplied, how well the drive system is able to follow pedal power and last but not least, how efficiently the motor uses battery capacity. In case of the Shimano motor drive systems we rarely see any hiccups with any of these parameters, but competing brands don’t always have the recipe to get these essential technical variables right. I may add, that in my experience the E7000 system is fine choice, and not much would be gained by moving up to the top of the line Shimano offering.
After all this theoretical explication I should finally delve into the experience of the test ride. Three of us headed out into the woods around Ruhpolding on board the newly introduced eOne-Forty bikes. Maybe I should add that we forgot to ask for directions, so we just went on the information we got from my colleague Thommey, who have ridden these trails many times in previous Merida test camps. Well, we sort of got lost on the way up, but finally managed to find the trail that was recommended by Thommey. To be fair, this route proved to be just perfect for this type of bike.
The eOne-Forty is very apt at challenging uphills: the 140mm travel front and back smoothens out even the roughest of trails, and the motor support is the rider’s savior on the steep sections. You can literary fly up on the insane inclines with speed and momentum that no mortal being could achieve. This godsend character of eMTBs is especially useful for those who are lacking endurance, so this makes the bike ideal for touring in a group, where riders have different abilities.
Many times I felt that the eOne-Forty can truly be a game-changer for the way people on MTB trails. The bike literary requests the rider to increase the tempo uphill, so the extra momentum could be used to tackle difficult rocky sections which otherwise would halt most. Moreover, even the steeper angles on the eOne-Forty are relatively slack, so the faster the tempo tends to improve handling. Yes, the handling is quite far from an XC bike, but the speed you can achieve uphill could only be replicated on the whippets of MTB rigs!
As we were making our way up to the top, we could actually hold a conversation at over 15 km/h on rough trails with frequent over 20-25% steep pitches. In a strange manner we were actually discussing which of these sections could actually be ridden without motor assistance, and which would have been impossible to tackle with no support! Miraculously we had little problem with traction thanks to the excellent Maxxis Minion DH tires, which are renowned for their grip. And grip is something really needed when there so much torque available! The designers at Merida know how to get the most out of an eMTB experience…
Once reaching the top, we realized that the previous storm has decimated most of the forest, fallen trees blocking the trails left right and center. We had to carry the bikes over these obstacles, which is not the most enjoyable when bikes weight north of 50 pounds. Actually the eOne-Forty is among the lighter mid-travel eMTBs on the market, so I could just imagine what this section would have been like aboard a heavier rig. A power gym exercise for sure!
After much the barrier hopping we managed to locate the downhill section of the trail that would take us back to the base camp. Thommey wasn’t joking: that’s a hell of a trail with very steep tight corners littered with rocks and roots. Many times I was absolutely sure that my MTB career would end here, and I would soon be in an ambulance helicopter heading to be reassembled in the surgery. But on every such occasion the tires managed to get adequate traction, and the eOne-Forty got me through each and every tight spot. In such situations I could simply not imagine surviving on any bike I know of. The eOne-Forty is a fantastic machine, one where everything works as it should!
After this hair-raising descent came some more downhill on fast fire roads. The good thing about eMTBs is that the downhills seem longer that the climbs, thus we raced down and down into the valley for what seemed an eternity. It was a great experience, and I have to say that the bike not only excels on the challenging trails, but on the fast descends as well. Wild speeds were clocked, and at no point I felt to be losing control. The slack frame angles really help in this type of riding. I can only imagine how I would have enjoyed the fire roads aboard the eOne-Sixty with an even slacker geometry! For the reasons above I can recommend these new Merida bikes for general MTB touring as well as adventure riding.
Who is the ideal rider for this bike? Fundamentally any mountain biker’s face will be grinning with delight at both the uphill and descending performance, so suitability is not really a question. It’s clearly one of the best designed MTB bikes around. The better question should be WHICH of the two eOnes is more suitable for you! Not having ridden the eOne-Sixty I can only guess that eOne-Forty would probably be enough of a bike for me, but those looking for even greater challenges, could opt for the longer travel, slacker geometry variant. Merida has really put the bar very high in the realm of eMTBs!
The eOne-Forty has four model variants, from which the 5000 is the third in line. The two better-equipped alternatives are available with the most advanced Shimano E8000 drive and higher end components.
83 éves korában elhunyt Raymond Poulidor, kerékpáros legenda, a Tour de France örök másodikja.
Szerda hajnalban a kerékpáros világ elveszített egy legendát, Raymond Poulidor 2 hónapnyi kórházban tartózkodás után 83 éves korában eltávozott az élők sorából.
Raymond Poulidor 1936. április 15-én született Franciaországban. A családja mezőgazdaságból élt, így neki is ezt a pályát szánták. Viszont a vidéki élet mellett egyetlen szórakozása volt a fiatal Poulidornak, a kerékpározás. A katonai szolgálat után 1959-ben a Mercier-Hutchinson csapat figyelt fel rá és szerződést kapott tőlük. 1961-ben már Milano-San Remot, francia bajnoki címet és VB bronzot nyert a még csak második profi szezonját töltő Poulidor. A következő évben vett részt az első háromhetes körversenyén, a Tour de France-on, ahol harmadik helyet szerzett. Bár tizennégyszer indult Poulidor a Touron, egyszer sem sikerült megnyernie, viszont nyolcszor végzett dobogós helyen az összetettben (3x lett második, és 5x harmadik), 7 szakasz győzelem is fűződik a nevéhez, de a sárga trikót soha nem viselhette, innen az örök második elnevezés is. Annyira azért nem volt balszerencsés a pályafutása, hiszen 1964-ben nyert Vueltát és számos nagy győzelem fűződik a nevéhez (Milano-San Remo, Fleche Wallone, Párizs-Nizza, Critérium du Dauphiné), a peche mindösszesen annyi volt, hogy először Jacques Anquetil volt az ellenfele, majd a fiatallal Eddy Merckx-szel kellett megküzdenie a győzelmekért. Ha ők nincsenek akkor valószínűleg minden idők legeredményesebb versenyzőjéről írnánk most.
A családjában tovább öröklődött a kerékpározás, a fiatalabbik lánya a világbajnok cyclo-cross versenyzőhöz és Tour of Falnders győztes holland Adri Van der Poelhoz ment feleségül, akitől két gyereke született David és Mathieu, akik szintén profi kerékpárversenyzők lettek. A kisebbiket, Mathieu Van der Poelt valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, éppen a hétvégén nyerte cyclo-cross EB-t és idén már Amstel Gold Race-t nyert országúton és a VB egyik legnagyobb esélyese is ő volt.
Edzőtáborozz vagy gyere el kikapcsolódásképpen bringázni a Ridehard.hu csapatával Tenerifére, ami a legtutibb hely januártól márciusig, ha biztosan szeretnél napfényben, rövid kerékpáros ruhában tekerni!
Január 10-étől március 9-éig bárki számára nyitott a részvétel, bármilyen dátummal, igazodva a Wizzair közvetlen járataihoz. A részvételi díj 50 euró/nap, de csoportoknak, csapatoknak, hosszabb időre jelentős kedvezményt biztosítanak a szervezők. Kinek érdemes jelentkezni? Kedvcsinálónak nézd meg 2018-as tábor videóját, amiben megszólal a 2019-ben 10 UCI kategóriás körversenyen 10 TOP10 eredményt elérő Valter Attila, a Tour de Hongrie-n fantasztikusan finiselő és összetettben második Dina Márton, valamint a veterán mountain bike bajnokok, Parti András és Buruczki Szilárd is: https://youtu.be/Jn3BUh8G_KI
Miért ajánljuk Tenerifét?
A 3800 m magas Teide vulkán és a 2000 m fölött fekvő fennsík egyedülálló környezetet garantál a kerékpározáshoz, a kontinentális télből elszabadulva kevés inspirálóbb hely van a világon a tekeréshez.
Az utakat folyamatosan újítják, nem ritka 20-30 kilométeren keresztül a folyamatos tüköraszfalt.
És a legfontosabb, ami sehol máshol nem érvényes a legkedveltebb edzőtábor helyszínek közül: gyakorlatilag garantált a folyamatos jó idő!
Január 10-étől március 9-éig két háromszintes apartman áll rendelkezésre Costa Adeje-n, közel a Fanabe Beach-hez, ahol családias hangulatban tölthet bárki egy-két hetet és közösen bringázhat velünk a sziget legizgalmasabb útvonalain. A két ház közvetlenül egymás mellett található, teljesen hasonló kialakítású (a képeken a zöld és piros konyha szerint különböztethetők meg), mindkettő 6-6 férőhelyes, a második szinten 2-2, a felső szinten 1-1 hálószoba található, 2-2 fürdőszoba és WC, az alsó szinten nappali és konyha. Kerékpárok a teraszokon tárolhatók. Nézd meg a képeket a linkelt ajánlóban a galériához legörgetve!
A házak bringával 2 percre, gyalog 10 perc sétára vannak a tengerparttól, így nem csak „szigorú edzőtáborozásra”, nyaralásra is alkalmas a tél közepén. Ami fantasztikus újdonság még 2018-tól, hogy frissen aszfaltozták a Chio és a Teide-fennsík közötti útszakaszt, és a hegyóriás túloldalán (pl. a TF28 úton) is több útkarbantartás várható a 2019-2020 edzőtáborszezonra, így az egyedülálló természeti képződmények mellett „tüköraszfalt” várja a bringásokat. És persze a tv-közvetítésből ismert profik, ebben az időszakban csak Mallorcán találkozhatsz ennyi sztárbringással edzés közben, de ott könnyen belefuthatsz esős, hideg időbe is, amit itt elkerülhetsz!
Az árakról: Tenerife a vendéglátóipari egységek árazása tekintetében Magyarországhoz hasonlítható, minimálisan kedvezőbbek az árak, mint például a Balatonon, vagy Budapest turistaövezeteiben. Szállások tekintetében ne dőlj be az olcsó ajánlatoknak, ugyanis a szigeten több mikroklíma található, északi oldala sokkal csapadékosabb, míg délen szinte egész évben folyamatos a napsütés. Óriási különbségek lehetnek egymáshoz közel eső szállások minőségét tekintve is. A repjegy kerékpár szállítással nagyjából 100 000 Ft oda-vissza, de lehet találni olcsóbb lehetőségeket is, a foglalás időpontjától függően.
A RideHard.hu a szálláson túl biztosítja a transzfert a reptérről az apartmanig és a reptérre, valamint a közös bringázás lehetőségét, útvonalak, edzések tervezését. Újdonság a triatlonos program a a Triacto csapatával együttműködve, kerékpárt pedig a Bike4you Tenerife-től érdemes bérelni, ha nem hozod a sajátod. Jelentkezés, foglalás, további információk e-mailben a tamas@ridehard.hu, vagy a (+36-70) 313-4535 telefonszámon.
További részletek, turnusok, képek a szállásokról és egyéb információk a ridehard.hu honlapján: KATTINTS IDE!
Igazodva a kor igényeihez és versenyszervezői tapasztalataikból kiindulva Búr Zsolt és Sós Sándor (Superior Racing Team) egy merőben új alapokra helyezett, szabadidős MTB és futó sorozatot indít el 2020-ban.
A rendezvények minden esetben 2 naposak, míg szombaton a bringásoké, addig vasárnap a terepfutóké a pálya.
Elsősorban a családokat szeretnék megszólítani és a rendezvényekre invitálni, hiszen a legfontosabb szempont, hogy minden korosztály jól érezze magát és megtalálja a neki legmegfelelőbb versenyszámot.
Mind a futó, mind a bringás napon lesznek úgynevezett családi futamok rövidített távok (10 km bringa), melyet szülő és gyermek közösen teljesíthet…
A futók választhatnak, hogy a negyedmaraton vagy a félmaratont teljesítik.
A MTB pályának egy kb. 30 km-es kört jelölnek, melyet lehet egyszer (rövid táv), vagy kétszer (hosszú táv kb. 60 km) teljesíteni.
Alkalmazott kategóriák a kerékpáros napon:
U9-U11 (csak a családi mini távon)
U13-U15-U17-Master4 ( csak rövid táv)
U19-felnőtt-Master1/2/3 (rövid vagy hosszú táv)
Összevont Single Speed (csak hosszú táv)
Összevont Ebike (csak hosszú táv)
A start/cél terület kiemelt figyelmet kap azáltal is, hogy ott a hosszú táv áthalad, ezáltal a versenyzők számíthatnak a szurkolók, családok biztatására.
Valamint számos kísérő programnak is a helyszíne. Gyermek programok, kézműves foglalkozások, mini ELEminátor ügyességi pálya, vagy a felnőtteknek egészség és életmód tanácsadás és bemutatók, kóstolók…
Helyszínek és időpontok:
Pilisi Parkerdő Challenge (Superior MTB sorozat 1.) Visegrád március 28-29.
Vértesboglár MTB piknik (Superior MTB sorozat 2.) Vértesboglár június 6-7.
Gerecse Maraton (Superior MTB sorozat 3.) Tatabánya július 25-26.
Újbuda Maraton (Superior MTB sorozat 4.) Budai hegység október 3-4.
Összetett:
Versenyenként az első helyezettek 80 és egyre kevesebb míg az 50. helyezett és a továbbiak 1 pontot kapnak. A DNF nem kap pontot! A négy Maratont követően 2020 októberében kerül sor az összetett díjátadóra.
Közel másfél héttel ezelőtt jelent meg nálunk egy cikk arról, hogy az Androni-Giocattoli és a Kométa Cycling Team együttműködést kínált a Magyar Kerékpáros Szövetségnek, és akár két magyar kerékpáros is indulhat az Androni csapatában a Giro d’Italián. Akkor még túl sok információval nem rendelkeztünk ebben az ügyben, csak az MKSZ elnökségi ülés jegyzőkönyve alapján született a cikk, azóta viszont minden részletet megtudtunk Szilasi Lászlótól a Giro Hungary 2020 szakmai vezetőjétől.
Mint ismeretes, 2019 áprilisában jelentették be, hogy hazánk ad otthont a 2020-as Giro d’Italia rajtjának, ami óriási lehetőség Magyarország számára. A háttérben azonnal elkezdődtek a rendezéssel kapcsolatos tevékenységek, és Szilasi Lászlót, a Giro Hungary 2020 projekt szakmai vezetőjét azzal a feladattal bízták meg, hogy utazzon ki a 2019-es Giro d’Italiára és vegye fel a kapcsolatot az ott részvevő csapatokkal bármiféle együttműködés reményében, hogy minél több magyar vehessen részt a 2020-as Girón. Ugyanis a magyar országúti kerékpársportnak az elmúlt időszakban semmilyen kapcsolata nem volt a profi csapatokkal, a hazai versenyzők nem dolgoznak együtt ügynökökkel, ezáltal egy „sötét folt” vagyunk a térképen. Szilasi László elmondta, hogy a csapatok mind gratuláltak ahhoz, hogy hazánk rendezi a Giro d’Italia rajtját, viszont csak egy pár csapat mutatott érdeklődést valamiféle együttműködéssel kapcsolatban.
Magyar versenyzők részvételére többféle lehetőség került szóba, az egyik, amiről több helyen lehetett olvasni, hogy ha a Kométa Cycling Teamből 2020-ra pro-kontinentális csapat lesz és szabad kártyát kapnak a szervezőktől a versenyre akkor lehet a keretben magyar versenyző is. A másik lehetőség, hogy a nyáron a Mitchelton-Scottba igazoló Peák Barnabást nevezi a csapata a Giróra. A beszélgetés során megerősítést nyert, hogy a Kométa jövőre nem lesz pro-kontinentális csapat, melynek financiális oka van, tehát ez a lehetőség elbukott. Viszont adódott egy újabb lehetőség, a pro-kontinentális Androni-Giocattoli egy hosszútávú együttműködési ajánlattal kereste meg a Magyar Kerékpáros Szövetséget, melynek részeként lehetőséget biztosítanának magyar versenyzőknek bekerülni a csapatba és akár részt venni a 2020-as Giro d’Italián ha szabad kártyát kapnak a szervezőktől.
Ehhez az ajánlathoz kapcsolódott a Kométa Cycling Team is, ugyanis tudni kell, hogy az Androni-Giocattoli vezetője és a Kométa Cycling Team sportigazgatója (Ivan Basso) jó kapcsolatot ápol egymással, ezért a Kométa felajánlotta, hogy ha kell, felbontja a már szerződéssel rendelkező magyar versenyzők, Dina Márton és Fetter Erik, szerződését, hogy az Androniba tudjanak igazolni, és helyettük két másik magyart felvesznek a csapatba. Az ajánlat szerint az MKSZ döntene arról, hogy melyik versenyzők kerüljenek be az Androni-Giocattoli csapatba, tehát nem biztos, hogy a fent említett két versenyző lenne az, ha találnak rajtuk kívül erre alkalmasabb magyar kerékpárosokat.
Szilasi László kihangsúlyozta, hogy ez a megállapodás nem csak a 2020-as Giro d’Italiára szólna, hanem egy hosszútávú együttműködésről lenne szó, ami az Androni-Giocattolitól nem idegen, például régebben a kolumbiai szövetséggel volt hasonló megállapodásuk (érdemes arra gondolni, hogy most hol tart a kolumbiai kerékpársport…).
Azt is megtudhattuk a beszélgetés során, hogy a szabad kártyára nincs hatása a magyar szervezőknek, tehát az Androni nem szabad kártyát szeretne venni ezzel a megállapodással, hanem valódi együttműködésről lenne szó. 2020-tól változnak a szabályok, és az Androni helye már nem lesz biztos a Girón, de ennek ellenére komoly esélyeik vannak a részvételre, bár ez csak akkor lesz biztos, amikor bejelentik, hogy kik kapták a szabad kártyákat. Egyébként az Androni rendszeres résztvevője a Tour de Hongrie-nak, ami valószínűleg szintén szerepet játszott abban, hogy ilyen ajánlatot tettek a Magyar Kerékpáros Szövetségnek.
Végezetül még fontos információ, hogy a megállapodás még nem jött létre az Androni-Giocattoli és az MKSZ között, egyelőre még folynak a tárgyalások, tehát még nem kezelhetjük tényként, hogy jövőre magyarok fognak versenyezni az Androniban és a csapat ott lesz a Giro d’Italián (bár reménykedünk benne, hogy így lesz – szerk.)
Hétvégén rendezték Olaszországban a Cyclo-cross Európa-bajnokságot, ahol a hollandok szerezték a legtöbb aranyérmet, a férfiaknál Mathieu Van der Poel kemény csatában nyert, a nőknél pedig Yara Kastelijn volt a leggyorsabb. Hazánkat Vas Kata Blanka képviselte, aki a 8. helyen végzett az U23-as nők között.
November 9-10-én az olaszországi Silvelle adott otthont a 2019-es Cyclo-cross Európa-bajnokságnak. Az időjárás nem volt kegyes a versenyzőkhöz, a sok esőnek köszönhetően sáros, lassú pálya várt az EB indulóira. Ez leginkább a szombaton versenyző mastereket sújtotta, akiknek futóversennyé változtatta a futamait a csapadékos idő. Magyarországot Szekeres Viktória és Gál István képviselte a szombati napon, ahol a nehezen járható pályán csak az előbbi tudta befejezni a versenyt és a női 35-39 év közti kategóriában a 6. helyen ért célba.
Vasárnap már valamennyire kedvezőbb idő fogadta a versenyzőket, de a szétázott pályán nekik sem volt könnyű dolguk. Az elsőként rajtoló junior lányoknál a holland Puck Pieterse magabiztos győzelmet aratott, míg a második futamban a junior fiúk között a belga legenda fia, Thibau Nys volt a leggyorsabb.
11 órakor rajtoló U23-as nők között indult a mostanában jó formát mutató Vas Kata Blanka, a futamban végig stabil teljesítményt mutatott a fiatal versenyzőnk és végül a 8. helyen ért célba. A versenyt a holland Ceylin Del Carmen Alverado nyerte, mellyel megszerezte Hollandiának ezen a napon a 2. aranyérmet. Az U23-as férfiaknál komoly csata volt a dobogóért, amit a francia Mickael Crispin nyert meg.
Az elit nőknél kissé foghíjas volt a mezőny, ennek ellenére nehéz volt megjósolni, hogy ki fogja nyerni az Európa-bajnoki címet. Nem kellett sokat várni arra, hogy eldőljön a győzelem sorsa, már az első körben a holland Yara Kastelijn lépett el a többiektől és a verseny során végig stabilan megtartotta az előnyét, mely az Európa-bajnoki mezt jelentette számára. A második helyért a hazai Eva Lechner küzdött meg a 2018-as bajnok holland Annemarie Worsttal, melyből az olasz jött ki jobban.
Az elit férfiaknál Mathieu Van der Poel vs belga válogatott csata volt várható, ami így is történt. A holland világbajnokot próbálták megdolgozni a belgák, többször támadták őt, de Van der Poel végig próbált az első két hely valamelyikén bringázni, nehogy bezárják a belgák, folyamatosan visszaverte a támadásokat is, sőt többször ő próbálta lerázni a legnagyobb ellenfelét Eli Iserbytet. A végső csapást az utolsó körben mérte a belgákra, amikor pár másodperccel sikerült eltávolodnia, amit a célvonalig meg tudott őrizni. A második helyen Eli Iserbyt gurult át a célvonalon, a harmadik helyet pedig Laurens Sweeck szerezte meg.
Évértékelő sajtótájékoztatót tartott az Epronex-BSS Oil csapata, ahol a csapat 2019-es sikereiről számolt be a klub vezetése, többek között megszerezték az országúti országos bajnoki címet, és Lovassy Krisztián révén 13 év után ismét magyar szakaszgyőzelemnek örülhettünk a Tour de Hongrie-n.
A februári csapatbemutatóhoz hasonlóan az Epronex-BSS Oil Team évzáró, évértékelő sajtótájékoztatójának is a Porshe Buda Skoda szalonja adott otthont, ami nem véletlen hiszen az idei évben a csapat egyik szponzora a Skoda hazai forgalmazója volt. Kiss Gergely csapatvezetőtől a köszöntő után Kiss Dávid a Porshe Buda igazgatója vette át a szót, aki rendkívül pozitívan értékelte a 2019-es évet és biztosította a csapat vezetését a további együttműködésről.
Ezután a csapat egyik névadó szponzorának, az Epronex Zrt.-nek az ügyvezetője, Tóthfalussy György beszélt a múltról és a jövőről. Az Epronex már a kezdetek óta, 4 éve, a csapat mellett van, és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a csapat tovább fejlődhessen.
A csapatvezetés részéről Kiss Gergely értékelte az elmúlt szezont. A 2019-es év megkoronázása volt az elmúlt 4 év munkájának, az idei évben sikerült férfi elitben Szarka Gergely révén országúti országos bajnoki címet szerezni a csapatnak, a másik óriási eredmény, hogy az Epronex-BSS Oil Team versenyzője Lovassy Krisztián 13 év után szerzett szakaszgyőzelmet hazánknak a Tour de Hongrie-n. A csapat motorja még hozzátette, bízik benne, hogy 2020-ra még az idei évhez képest is sikerül feljebb lépni.
A komoly szívproblémái miatt kellett „kés alá feküdnie” a legendás olasz sztársprinternek, a beavatkozás öt órán keresztül tartott, Mario Cipollini már jobban van.
Mario Cipollini
Most derült fény arra, hogy Mario Cipollinit az elmúlt hónapban meg kellett műteni, az olasz ex-versenyző egy 5 órás beavatkozáson esett át. Az egykori sztársprinter edzés közben észlelte, hogy valami probléma van vele, mert nincs elég ereje, ezután a Liquigas volt csapatorvosához, Roberto Corsettihez fordult. Corsetti a sajtónak megerősítette, hogy Mario Cipollini a műtét nélkül akár meg is halhatott volna annyira komoly probléma volt a szívével. Jelenleg egy hosszú, minimum 2-3 hónapos gyógyulási időszak vár az egykori sprinterre.
2020 május 29-31-én rendezik Európa egyik legnagyobb kerékpáros kiállítását Gironában, a Sea Otter Europe Bike Show-t, ahol kiállítókban biztos nem lesz hiány, a legnagyobb márkák már jelezték, hogy ők ott lesznek ezen a kerékpáros rendezvényen. A Sea Otter Europe Bike Show több mint egy kiállítás, valójában egy bringás fesztivál, lesznek versenyek, túrák és a kiállított kerékpárok egy része tesztelhető is bárki számára.
A „Sea Otter” biztosan ismerősen cseng minden bringásnak, Kaliforniában 1991 óra rendeznek ezen a néven kerékpáros fesztivált, mely a világ egyik legnagyobb bringás fesztiválja. 2017-ben első ízben rendezték meg Gironában, Spanyolországban a Sea Otter Europe-ot, mely várhatóan hasonló karriert fog befutni, mint az amerikai verziója. Első évben 350 márka részvételével 30000 látogatója volt a rendezvénynek, mely 2019-re már majdnem megduplázódott. A rendezvény sikerét jól mutatja, hogy a legnagyobb gyártók sem akarnak távol maradni (mint például az Eurobike esetében), hanem mindenki ott akar lenni, így a Sea Otter Europe Bike Show-ra ellátogatók a világ legjobb kerékpárjait is mind megnézhetik, sőt a bringák egy része még ki is próbálható. A Sea Otter Europe nem egy szakmai kiállítás, tehát nem a forgalmazóknak és a sajtónak szól, hanem a kerékpárosok vannak a fókuszban. Ennek megfelelően számos program, például túrák és versenyek is várnak a 2020 május 29-31 között Gironába látogató bringásokra.
Foto: Billy Fotògraf / Ocisport SL
Csak pár név, aki a rendezvény előtt már 7 hónappal jelezte a részvételét a fesztiválon: Berria, Bergamont, BH, Bulls, Cannondale, Canyon, Cube, Focus, Ghost, Haibike, Lapierre, Massi, MMR, Moustache, Orbea, Scott, Riese and Muller, Specialized
