Az Uno-X Pro Cycling Team tavaly lépett a Pro Team-besorolású csapatok közé, ezzel Norvégia első ilyen magas szinten szereplő együttese lett. Az északi együttes először állt rajthoz a Tour de Hongrie versenyén, s a narancs-piros mezesek minden nap kivették a részüket az események alakításából. Most visszatérnek!
Igen gazdag a norvég országúti kerékpársport, a múlt és a jelen nagyjai közül elég csupán néhányat említeni: a világbajnok, tízszeres Tour de France- és háromszoros Vuelta a Espana-szakaszgyőztes Thor Hushovd, a hatszoros Giro d’Italia-szakaszgyőztes Knut Knudsen, az U23-as világbajnok, Giro- és Tour-etapgyőztes Kurt-Asle Arvesen, a háromszoros Tour-szakaszgyőztes Edvald Boasson Hagen, a Milánó–San Remo-bajnok, háromszoros Tour-etapgyőztes Alexander Kristoff vagy éppen a fiatalon a Tour de Hongrie versenyén is megforduló GP Montreal-első Lars Petter Nordhaug nagy tiszteletet vívott ki az északiaknak.
2017-ben az Uno-X, a Ringeriks Cycling Club és a Lillehammer Cycling Club fúziójából létrejött együttes kifejezetten a tehetséges norvég (és skandináv) kerékpárosok gyűjtőhelye lett. Akkor tizenegy norvég reménység kapott helyet a csapatban, egy évvel később már tizenkilenc fős volt az Uno-X különítménye, amely három győzelmet jegyzett. 2019-ben hasonló lészám mellett öt UCI-siker szerepelt a dicsőséglistán. Mindeközben az Uno-X máris „feladott” két tehetséget a World Tour-mezőnybe: Tobias Foss már a Jumbo-Visma mezét viseli, az U23-as Békeverseny-győztes Andreas Leknessund pedig 2021-től a Sunweb menője.
2020 volt az áttörés esztendeje a klub életében, immár Pro Teamként, hat dán tehetséggel megerősítve kezdte a szezont, méghozzá két görögországi diadallal, mindennek – átmenetileg – a koronavírus-járvány vetett véget. A norvég együttes a csonka szezonban is eljutott tizennégy győzelemig, a legszebb eredményeket pedig a korábban a Groupama-FDJ World Tour-sorában négy szezont lehúzó norvég Daniel Hoelgaard érte el, aki második lett a Luxemburgi Körön és harmadik a Cseh Körversenyen.
Érdemes kiemelni még néhány nagy tehetséget a csapatból: az Uno-X versenyzője az U23-as időfutam Európa-bajnok dán Johan Price-Pejtersen, a norvég junior országúti bajnok Idar Andersen, a dán U23-as országúti bajnok Frederik Rodenberg és a két görögországi győzelmet jegyző norvég Erlend Blikra is. Hozzájuk csatlakozott 2021-ben a korábbi U23-s világbajnok Kristoffer Halvorsen és a 2017-es norvég bajnok Rasmus Tiller is. Ebben az évben összesen tizenhét norvég és hat dán bringás viseli az Uno-X Pro Cycling Team mezét. Hatan közülük a Tour de Hongrie-t is megpróbűlják meghódítani.
A 42. Tour de Hongrie nemzetközi kerékpárversenyre 2021. május 12. és 16. között kerül sor, az eseményen huszonkét csapat 132 kerékpárosa állhat rajthoz.
A Tirreno-Adriatico záró időfutamán Wout van Aert mindent beleadott, ami a szakaszgyőzelemre elég volt, legyőzte a világbajnok Filippo Gannát is, de az összetett első hely visszaszerzésére már kevésnek bizonyult, mellyel végül Tadej Pogacar nyerte a 7 napos versenyt.
Mostanában több cikket is írtunk a Tirreno-Adriatico alatt Wout van Aertról és Mathieu van der Poelról, mindketten sokat tettek azért, hogy az idei verseny az elmúlt évek legizgalmasabb versenye legyen. Velük egy lapon csak a Tour de France győztes Tadej Pogacar említhető, sőt ha nem lett volna ott a szlovén akkor van Aert minden izgalomtól mentesen nyerte volna az összetettet.
A verseny utolsó, azaz 7. szakasza előtt Pogacar állt az élen 1 perc 15 másodperccel Wout van Aert előtt, ami a 10 km-es sík időfutamon elég magabiztos előnynek számított, gyakorlatilag ha nem történik semmi a szlovénnel akkor kizárt, hogy az előnye elfogyjon. Ennek ellenére Wout van Aert nem adta meg magát, hanem a tőle megszokott módon a maximumot nyújtotta és megnyerte a szakaszt, ami nem is lett volna meglepő hiszen Pogacarnak elég volt egy „biztonsági” versenyzés is, viszont a mezőnyben ott volt az időfutam világbajnok Filippo Ganna is, akit szintén elvert 11 másodperccel a belga, ráadásul úgy, hogy gyakorlatilag az utolsó előtti szakasz kivételével minden nap a maximumot kellett nyújtania, míg az olasz TT menő tudott pihenni. Idén lehet ő lesz Ganna legfőbb kihívója a VB-n?
A március 15-én nem érkeztek jó hírek a fiatal magyar versenyzőinktől, Vas Blanka a facebook oldalán jelentette be, hogy 3 héttel ezelőtt pozitív lett a koronavírus tesztje, míg Karl Ádám egy bukásról és kórházba kerülésről számolt be.
Vas Blankáról a cyclo-cross világbajnokság óta nem igazán lehetett hallani, bár azt tudni lehetett, hogy pihenőjét tölti a kiváló szezont záró fiatal magyar versenyző. Viszont kicsit utánaszámolva azért hosszúnak tűnt ez a pihenő, amire most meg is kaptuk a választ, Vas Blanka a facebook oldalán közölte, hogy 3 héttel ezelőtt pozitív lett a koronavírus tesztje:
„A felkészülésem a MTB és országúti szezonra nem igazán megy jól. 3 héttel ezelőtt pozitív lett a Covid-19 tesztem, bár azóta már negatív vagyok, de még mindig nagyon gyengének érzem magam. A következő napokban számos orvosi vizsgálat vár rám, hogy biztonságban elkezdhessen a felkészülést az előttünk álló szezonra. Remélem, minden rendben lesz.” – írta Vas Blanka.
Karl Ádám számára sem alakult jól a szezon eleje, éppen Olaszországban versenyzett az AC Monaco csapatában, amikor a verseny első felében bukásba keveredett és kórházba kellett szállítani. Szerencsére komolyabb sérülések nélkül megúszta az esetet és csak pár nap pihenőt kell tartania.
„Olaszországban versenyeztünk a csapattal, amikor a verseny első felében egy nagyobb bukásba keveredtem. A bukást követően elég nagy fájdalmaim voltak a földön feküdve, úgyhogy a verseny orvosa arra kért, ne mozduljak a biztonság kedvéért. Jöttek is a mentősök. Hordágy, nyakmerevítő, sziréna be, és irány a kórház.
Minden kellő vizsgálaton, vérvétel, röntgen, stb.. átestem tegnap, és szerencsére egy agyrázkódással és pár sebbel megúsztam. Most pár nap kényszerpihenő jön, majd készülök tovább a szezon nagy versenyeire, mint az U23-as Giro d’Italia, a Tour de Hongrie és az áprilisi olasz egynaposok!”
Hihetetlen izgalmakat hozott a Tirreno-Adriatico 5. szakasza, Mathieu van der Poel egy hosszú szökés végén teljesen kimerülve éppenhogy csak hazaért az őt üldöző Tadej Pogacar előtt, míg a harmadik helyen szintén a magányosan bringázó Wout van Aert célba.
Legutóbb éppen arról írtunk, hogy az országúti kerékpáros világot mennyire állítja fejre Mathieu van der Poel és Wout van Aert, egy nappal később pedig, mintha olvasták volna a cikkünket, a holland cyclo-cross világbajnok ismét megmutatja, hogy a kerékpársport nem abból az unalmas, passzív versenyzésből áll, mint ami az elmúlt 30 évben többségében uralta a mezőnyt.
Az idén eléggé izgalmasra sikerült Tirreno-Adriatico 5. szakaszán, ahol a szakasz második fele egy klasszikus, meredek fallal tarkított pályán történő körözésből állt, Mathieu van der Poel szökésre szánta el magát, először még másokkal együtt, de végül 50 km-rel a cél előtt egyedül vállaltba be a szökést. Sejteni lehetett, hogy valamire készül a holland, mert az előző napot pihenéssel töltötte, közel 20 percet hátrányt gyűjtött be a hegyiszakaszon, de kevesen gondolták, hogy ennyire agresszív taktikát választ és ilyen távolsággal a cél előtt fog támadni. Van der Poel előnye folyamatosan nőtt miközben az időjárás egyre jobban romlott, a vékony hegyimenők mind mentek hátra az autókhoz ruháért, a holland viszont teljesen időjárásállónak tűnt. Hátul a mezőny közben teljesen szétesett, az üldözők is már kisebb csoportokban haladtak, Tadej Pogacar volt az egyetlen, aki elég frissnek és elszántnak tűnt, hogy megfogja van der Poelt. Érdemes megjegyezni a téma kapcsán, hogy a fiatal szlovén is nagyon jó hatással van az országúti kerékpársportra, számára sincs elveszett verseny és szeret agresszíven kerékpározni.
Sokáig úgy tűnt, hogy Mathieu van der Poel simán haza fog érni, de az utolsó kilométereken nagyon megrogyott, látványosan visszalassult és az előnye gyorsan fogyni kezdett, az utolsó 2 km-en már nem volt biztos a sikere, Tadej Pogacar szinte a nyakában loholt. Végül még kicsit összeszedte magát a cyclo-cross világbajnok és megnyerte a szakaszt, de az ünneplés elmaradt, a célba beérve csak eldőlt és úgy tűnt, hogy nem igazán tudja mi történik körülötte. Pogacar beért másodiknak és az összetettben növelte az előnyét Wout van Aerttal szemben, aki szintén nagyon küzdött és a harmadik helyet szerezte meg ezen a szakaszon.
Még sok ilyen versenyt szeretnénk látni!
Körülbelül két évvel ezelőtt került a worldtour mezőnybe a két cyclo-cross világsztár, Mathieu van der Poel és Wout van Aert, akik gyorsan felvették a legmagasabb szintű országúti versenyek ritmusát és mára meghatározó szereplői lettek a versenyeknek, gyakorlatilag szinte bármikor bármit megnyerhetnek és ahol elindulnak ott garantáltan izgalmas verseny várható.
A cyclo-cross versenyek kapcsán már évek óta írunk Wout van Aertról és Mathieu van der Poelról, mindketten számos világkupafutamot nyertek már (ahol elindulnak ott ők az első számú esélyesek) és mindketten magukra ölthették már a világbajnoki mezt, nem is egyszer. Az országúti versenyek világában a 2019-es szezon hozott áttörést számukra, ebben az évben kezdték mindketten komolyabban venni a legnépszerűbb és legelismertebb szakág versenyeit, Mathieu van der Poel Amstel Gold Race-t nyert, míg Wout van Aert a balesetéig a Tour de France-on mutatta meg, hogy a sprinteken és időfutamban is komoly potenciál van benne.
A csonka 2020-as év sem volt sikerekben kevésbé gazdag, mint az előző év, bár van der Poel elsődleges célja az XCO olimpiai bajnoki cím volt és így nem csak az országúti versenyekre koncentrált, van Aert viszont szárnyalt és a profi mezőny egyik legsokoldalúbb és talán legértékesebb versenyzője lett, képes volt a hegyeken segíteni az összetett menőt, míg a sprinteken minden felvezetés nélkül le tud győzni a legjobb sprintereket, és persze a klasszikuson is sikert sikerre halmozott. A 2021-es szezon is a két rivális sikereivel kezdődött, Mathieu van der Poel könnyedén nyerte az UAE Tour 1. szakaszát (ezután hazament a csapata covid fertőzés miatt), aztán a Strade Bianchén győzött szintén magabiztosan. Wout van Aert kicsit később kezdte a szezont, neki „csak” a 4. hely jött össze a már említett fehér poros útról elnevezett olasz klasszikuson, viszont a Tirreno-Adriatico-n megvillant, nyerte az első szakaszt a klasszikus sprinterek ellen és az összetettben a vezetést is megszerezte, amit egészen a hegyibefutóval végződő 4. szakaszig őrzött. De nem adta könnyen az első helyet (azt is csak a tavalyi Tour győztes Tadej Pogacar tudta elvenni) és csak a második helyre csúszott vissza, van Aert már egy egyhetesen is a győzelemért küzd, mellyel egy újabb oldalát tudja megmutatni a belga kerékpáros. Ráadásul a Tirreno-Adriatico 2. és 3. szakaszán is komoly szerepet játszott a két bringás, egyedül Julian Alaphilippe tudott a 2. napon beleszólni kettejük csatájába.
Egy dolog biztosan kijelenthető ha Mathieu van der Poel vagy Wout van Aert ott van egy országúti versenyen akkor valószínűleg izgalmas versenyt láthatunk majd, de ha mindketten ott vannak a mezőnyben akkor szinte garantálható, hogy nem az egymás nézegetéséről fog szólni a verseny…
Március 13-15. között idén első alkalommal nyitották volna meg a pesti rakpartot a Margit híd és a Közraktár utca között a kerékpárosok és a gyalogosok számára, de a járvány miatt sajnos még sincs rá lehetőség.
Fotó: I bike Budapest
Emlékezhetünk rá, hogy a tavalyi évben hétvégente lezárták a pesti rakpart egy szakaszát a gyalogosok és kerékpárosok számára, melynek köszönhetően sokan birtokba vehették Budapest egyik legszebb részét. Idén is folytatódik ez a „hagyomány”, a Budapest Városháza facebook oldal bejelentése alapján idén először március 13. és 15. között bringázhattunk vagy sétálhattunk volna autóforgalomtól mentesen a pesti rakpart Margit híd és Közraktár utca közötti szakaszán, de a járványügyi intézkedések ezt nem teszik lehetővé… viszont a helyzet javulásával a rakpartot meg fogják nyitni, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor.
A 2021-es országúti szezon is várhatóan a Jumbo-Visma dominanciáját fogja hozni, melyre jó példa a ma rendezett Párizs-Nizza negyedik és a Tirreno-Adriatico első szakasza, az előbbit Primoz Roglic nyerte és átvette az összetettben a vezetést, míg az utóbbit Wout van Aert nyerte, amivel szintén a belga áll az összetettben az élen.
2020-ban nem volt kérdés, hogy a legerősebb csapattal a Jumbo-Visma rendelkezett, a Giron kívül szinte mindenhol domináltak, Primoz Roglic lett az elsőszámú összetett menő a világon (bár a Tour de France győzelmet az utolsó pillanatban „elbaltázta”), Wout van Aert pedig az egyik legsokoldalúbb versenyző a mezőnyben, aki akár mezőnyhajrát is tud nyerni felvezető emberek nélkül és a hegyeken is a végsőkig tudja segíteni a csapat legjobb emberét.
A 2021-es szezon éppenhogy csak elkezdődött és az említett két versenyző már szakaszt nyert és az összetettben is az élen áll többnapos versenyeken, így várhatóan az idei szezonban sem látunk kevesebb Jumbo-Visma győzelmet, mint az előző évben, ráadásul a csapat egyik legjobb sprintere is hamarosan visszatérhet az eltiltása után, ezért lehet még többet fognak nyerni mint eddig. Egy nagy hiányzó van Tom Domoulin személyében, aki nem valószínű hogy ebben a szezonban fog versenyezni, de a csapat kerete van annyira erős, hogy pótolják.
Nézzük az idei győzelmeket.
A Párizs-Nizzát az idei évben március 7. és 14. között rendezik, az első két szakasz a sprintereknek kedvezett, míg a harmadik szakaszon az időfutammenők mutathatták meg, hogy mit tudnak. Már a 3. napon is jól szerepelt Primoz Roglic, de pár másodperccel lecsúszott az első helyről, viszont a 4. szakaszon, ahol már hegyibefutóval zárult az etap, Roglic lerázott mindenkit és 12 mp-cel + az időjóváírással nyerte a szakaszt, mellyel stabilan vezeti az összetett is. Ha továbbra is ilyen formában lesz a szlovén akkor nem igazán lesz olyan, aki megszoríthatja az első helyért zajló küzdelemben.
A Tirreno-Adriatico március 10. és 16. között zajlik, ahol a worldtour mezőny másik fele állt rajthoz. Az első szakasz első felében kisebb emelkedőket le kellett küzdeni a versenyzőknek, de végül a mezőny együtt érkezett az átlagosnál hosszabb célegyenesbe. A sprinterek csapatai felálltak, de a Jumbo-Visma támogatását élvező Wout van Aert 200 méterrel a cél előtt indított és sem Caleb Ewan, sem Fernando Gaviria nem tudta megelőzni a belgát, aki ezzel megszerezte első győzelmét a 2021-es szezonban és az összetettben is az élre állt. Egyelőre nem tudni, hogy Wout van Aert az összetettet is szeretné megnyerni vagy csak a szakaszgyőzelmekért érkezett a versenyre, de a 4. szakaszon, ami hegyibefutóval végződik, minden kiderül.
Kedden este mutatták be az idei Magyar Kerékpáros Körverseny útvonalát. A 42. Tour de Hongrie nemzetközi mezőnye május 12-én Siófokon rajtol és öt nap alatt 794 kilométert tesz meg a budapesti befutóig.
Az útvonal-bemutató teljes műsora
A rangos nemzetközi verseny szervezői a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak szakítani az elmúlt években megismert útvonal-bemutató élő gálaműsorral, s ezúttal a televízió képernyőkön keresztül mutatták meg, az országban merre jár majd a színes karaván.
„A kerékpársport szurkolói az elmúlt években megszokhatták, hogy minden alkalommal igyekszünk új útvonalakat is a programba illeszteni. Tavaly a tervezett magyarországi Giro d’Italia-rajt miatt a Tour de Hongrie nagy részét Észak-Magyarországon rendeztük meg, de már akkor megígértük, hogy 2021-ben Nyugat-Magyarország lesz fókuszban” – mondta Eisenkrammer Károly, a viadal főszervezője.
Íme, a szakaszok!
1. szakasz, 2021. május 12., szerda, Siófok–Kaposvár (173 km)
Május 12-én szerdán Siófokról rajtol a 42. Magyar Körverseny. A mezőny a Balaton déli partján, Balatonföldvár után kanyarodik a somogyi dombok felé, de a szakasz második felében még Balatonboglárnál visszatér egy időre a tó partjára. A százhetvenhárom kilométeres dombos etap egy Kaposvár körüli kör után a város belvárosában, a Vásártéri úton ér véget. A 2021-es Tour de Hongrie első szakasza három gyorsasági és egy hegyi részhajrát foglal majd magába.
Siófokon gyakran megfordul a Tour de Hongrie mezőnye, először 1962-ben volt rajthelyszín a Magyar Körversenyen, majd 1964-ben, 1993-ban, 1997-ben, 1998-ban, 2003-ban, 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is Tour-állomás volt a Balaton parti város. Legutóbb, két esztendővel ezelőtt Jan Barta jóvoltából cseh siker született a siófoki prológon.
Csaknem két évtized után tér vissza Kaposvárra a Magyar Körverseny karavánja, pedig a somogyi város nagy hagyományokkal rendelkezik a viadal életében. Először 1935-ben volt befutó helyszíne, akkor a remek formában versenyző, négy szakaszgyőzelmet és az összetett első helyezést is begyűjtő Németh Károly nyert Kaposváron. 1963-ban az NDK-beli Krause diadalmaskodott itt, 2002-ben pedig két etapgyőztest is avatott Kaposvár, akkor a cseg Dite és az ukrán Prigunov lett az első.
2. szakasz, 2021. május 13., csütörtök, Balatonfüred–Nagykanizsa (183 km)
Május 13-án csütörtökön a második szakasz következik. A rajtnak a Magyar tenger északi partján Balatonfüred ad otthont, innen a mezőny kisebb kitérőkkel dél-nyugat irányába indul. Badacsonyt megkerülve Tapolcán, Sümegen, Hévízen és Zalakaroson át jut el a mezőny a nagykanizsai befutóig. A száznyolcvanhárom kilométeres dombos szakasz során a versenyzők két hegyi és három gyorsasági részhajrán gyűjtögethetik a pontokat és a bónuszmásodperceket.
Az Évezred elején, 2004-ben volt először házigazda Balatonfüred a Tour de Hongrie életében, akkor a szlovák Prazdovsky nyerte a Balaton-parti sprintbefutót. Egy évvel később egyéni időfutam házigazdája volt Balatonfüred. Egy igazi világklasszis, az olimpiai bajnok német Robert Bartko lett a leggyorsabb, aki abban az évben (is) világbajnoki címet szerzett a pályaversenyeken.
Nagykanizsa már tizennégy alkalommal játszott főszerepet a Tour de Hongrie történetében. Az első kanizsai befutóért 1927-ig kell visszatekintenünk, akkor a korszak magyar csillaga, a kétszeres Magyar Körverseny-győztes Vida László sikerét ünnepelték a zalai városban. Legutóbb 2002-ben járt a városban a viadal, akkor a német Dressler diadalmaskodott.
3. szakasz, 2021. május 14., péntek, Veszprém–Tata (142 km)
Május 14-én pénteken a veszprémi Óváros térről indul útjára a Tour harmadik szakasza. A bringások Észak felé haladnak, hogy Hárskút, Zirc, Pannonhalma, Kisbér és Oroszlány érintésével, több mint három órányi tekerés után elérjék a célt Tata belvárosában. A száznegyvenkét kilométeres, ugyancsak dombos szakasz során két gyorsasági és két hegyi részhajrá fokozza majd az izgalmakat.
Veszprém 1962-ben látott először vendégül Tour de Hongrie befutót, azon a napon a legendás Megyerdi Antal szerezte meg az elsőséget. A királynék városa aztán főszerepet játszott az ezredforduló környékén újrainduló Magyar Körverseny életében: 2001 és 2005 között négy alkalommal is a prológ helyszíne volt Veszprém, ahol legutóbb a szlovákiai magyar bringás, Remák Zoltán győzelmét ünnepelhette a publikum.
Tata – és természetesen a Magyar Körverseny – történetében is fontos esztendő lesz 2021: az Élővizek városa első alkalommal fogadja a Tour de Hongrie mezőnyét. Érdekesség, hogy Komárom-Esztergom megye egészen 2019-ig egyáltalán nem játszott szerepet a viadalon, Tata a hetvenharmadik település lesz, amely rajt- vagy célállomás volt a Tour de Hongrie során.
4. szakasz, 2021. május 15., szombat, Balassagyarmat–Gyöngyös-Kékestető (204 km)
Május 15-én szombaton nehéz erőpróba vár a mezőnyre. A balassagyarmati rajt után a mezőny Észak felől érkezik majd a Mátra felé. Akárcsak tavaly, a Kékestetőre vezető emelkedőn az első körben csak Mátraházáig tekernek fel a versenyzők, majd egy hetven kilométeres kör végén ismét hazánk legmagasabb csúcsa felé indulnak, s 984 méteres magasságban érnek célba.
A Balassagyarmat és Gyöngyös-Kékestető közötti kétszáznégy kilométeres szakaszon több mint háromezer méternyi szintemelkedés leküzdése vár a kerékpárosokra, akik három gyorsasági és két hegyi hajrá során gyűjthetnek pontokat.
Palócország fővárosa eddig kétszer volt a Tour de Hongrie házigazdája: 1929-ben innen indult a viadal utolsó szakasza, amely Szenes Károly győzelmét hozta, majd kilencven évvel később – amikor Balassagyarmat, a Legbátrabb Város az 1919-es hősies küzdelem századik évfordulóját ünnepelte – ugyancsak fontos etap rajtjának adott otthont, azon a napon a későbbi összetett győztes, a lett Krists Neilands ünnepelhetett.
A Tour de Hongrie történetében tizenegyedszer lesz hegyi befutó hazánk legmagasabb pontján, a Kékestetőn. A hegytetőig vezető, nagyjából tizennyolc kilométer hosszú, helyenként tíz százalékot is meghaladó meredekségű emelkedő szinte minden alkalommal döntő befolyással bírt az összetett verseny végeredményére, tavaly emlékezetes küzdelemben itt szerezte meg a sárga trikót és ezzel együtt az összetett győzelmet is Valter Attila.
5. szakasz, 2021. május 16., vasárnap, Budapest–Budapest (92 km)
A zárónapon, május 16-án a Fővárosba, Budapestre vezet a karaván útja. A rajt és a befutó helyszíne egyaránt a Hősök terénél, az Andrássy úton lesz, a Városliget és a Puskás Stadion körül kijelölt nyolc kilométeres látványos körpályán tizenkét kört tesz majd meg a negyvenkettedik Tour de Hongrie rangos nemzetközi mezőnye. Az utolsó etapon kilencvenkét kilométer és három gyorsasági részhajrá vár majd a résztvevőkre.
Már az első, 1925-ös Tour is Budapestről indult, majd két nap múlva ide érkezett vissza. A Győr–Budapest szakaszt, vagyis a verseny történetének első fővárosi befutóját Rusovszky Mihály nyerte. Egészen 1942-ig fővárosunk szolgált rajt- és célállomásként, ám a II. Világháború árnyékában a visszacsatolt erdélyi területek felé vette az irányt a karaván, így abban az évben és 1943-ban is Nagyváradon volt a nagy finálé, majd a háborút követően újra Budapesten ért véget a nagy kaland. 1963-ban és 1964-ben is Szombathely volt a célállomás, de 1993-tól 2001-ig a hosszú álmából felébredő megmérettetés ismét a Budapest–Budapest útvonalon haladt, az azt követő években azonban már csak a befutó szerepkörét töltötte be a főváros. 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is hazánk fővárosában ért véget a legnagyobb magyar kerékpárverseny, amely négy éves szünet után térhet vissza Budapestre.
„Elsődleges az egészségügyi biztonság a sportolóknak, sportszakembereknek és a lakosságnak, ezt szem előtt tartva fogjuk megrendezni a Tour de Hongrie-t, amelyet nagyon-nagyon várunk” – nyilatkozta Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. A szervezők a hazai előírások és a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség COVID-szabályozását betartva rendezi majd meg az eseményt, a biztonsági előírások maximális betartásával és betartatásával.
„A Tour de Hongrie-val megérkeztünk a sportág világszínpadára, ez a verseny a külföldi kereskedelmi sportcsatornákon ugyanúgy néz ki, mint a francia, olasz vagy belga viadalok, a csapatok és a versenyzők is nagyon pozitív visszajelzéseket adtak a tavalyi eseményről. A Tour de Hongrie a magyar kerékpársport zászlóshajója, a leglátványosabb és világszerte a legismertebb kerékpáros márkanév Magyarországról” – vélekedett Dr. Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke.
Tovább erősödik a mezőny
„Tavaly a járvány miatt világszerte nagyon sok verseny maradt el, prémium helyzetbe kerültünk azzal, hogy mi meg tudtuk rendezni. Másrészt, azok a csapatok, amelyek eljöttek hozzánk a világ legjobbjai közül, teljesen máshová helyezték a versenyt és mindent, ami körülötte van” – jegyezte meg Szilasi László versenyigazgató, aki elárulta, ebben az évben is erősödik a mezőny az elmúlt évekhez képest.
Hat World Tour-csapat (az amerikai TREK-Segafredo, az ausztrál Team BikeExchange, a holland Jumbo-Visma, az izraeli Israel Start-Up Nation, a kazah Astana-Premier Tech és a bahreini Bahrain-Victorious) mellett tíz Pro Team, öt kontinentális klub és a magyar válogatott áll majd rajthoz, huszonkét csapat 132 kerékpárosa alkotja majd a mezőnyt.
A címvédő Valter Attila a tervek szerint a Magyar Körversennyel egyidőben zajló Giro d’Italián áll majd rajthoz, de a Tour de Hongrie rajta kívül valamennyi magas szinten szereplő kerékpárosunk számára bizonyítási lehetőséget ad majd, optimális esetben tizenöt hazai versenyző kerülhet majd fel a rajtlistára.
„A kerékpározásnak Magyarországon felfelé ívelő szakaszában vagyunk, bízom benne, hogy a sportegyesületek is fel tudják venni a tempót, hogy a gyerekeknek legyen hová menni. Most sokan kapnak majd kedvet hozzá” – mondta Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.
Élőben és összefoglalókkal, 150 országban
Székely Dávid, az M4Sport csatornaigazgatója elmondta, a Tour de Hongrie közvetítése az egyik legnagyobb kihívás televíziós szempontból. „Motorosok, helikopter, jeltovábbító repülőgép kellenek ahhoz, hogy úgy tudjuk megmutatni a nézőknek a versenyt és a tájakat, ahogyan érdemes. Ez egy nagyon összetett feladat, nehezebb, mint akár egy Bajnokok Ligája-mérkőzés közvetítése” – tette hozzá.
A 2021-es Tour de Hongrie szakaszairól az M4Sport minden nap élőben közvetít majd, az Eurosport az első négy versenynapról összefoglalót sugároz, az utolsó, budapesti etapot pedig élőben közvetíti. Az összefoglalók a világ több mint százötven országában lesznek majd láthatóak a televíziós csatornákon.
Az elmúlt napokban a közösségi médiában nagyon sokszor lehetett találkozni azzal a kérdéssel, hogy a március 8-tól életbelépő szigorítások szerint kell-e maszkot viselni kerékpározás közben vagy nem. A válasz valójában nem is annyira egyszerű, a helyzettől függ. Nézzük, hogy a szabályok szerint mikor kell és mikor nem.
A 2021. március 5-én megjelent Magyar Közlöny 36. számában olvasható a 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról, ami március 8-tól előírja a települések belterületén, az utcán és a közterületen mindenki számára a maszkviselést,
2. § (2) A települések belterületén, az utcán és a közterületen – az e rendelet szerinti kivétellel – mindenki köteles orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.
ami alapján azt mondhatnánk, hogy kerékpáron is kell maszkot viselni, de szerencsére a 3. § (2) szerint:
Az egyéni szabadidős sporttevékenység során nem kell a maszkot viselni.
Ami egyértelműsíti, hogy sportcélú kerékpározás közben nem kell maszkot viselni. Viszont mint tudjuk a kerékpár a sporttevékenységen kívül közlekedési eszköz is és nem mindenki sportolás céljából kerékpározik, sőt ők vannak többségben. Így ha szigorúan értelmezzük a rendeletet akkor azt kell mondanunk, hogy a nem sportcéllal kerékpározóknak kell maszkot viselni.
Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy mi a sportcélú és mi a nem sportcélú kerékpározás, hiszen bárki összekötheti a testmozgást a munkába- vagy a boltbajárással, gyakorlatilag nincs az az ember, aki meg tudja mondani, hogy az adott kerékpáros tevékenység során mi éppen nem sportcéllal is kerékpározunk. Valószínűsíthetően nem is az a célja a jogalkotónak, hogy a kerékpárosokat büntessék halomra, mert nem viseltek maszkot.
A rendeletbe még bekerült, hogy
A kijárási tilalmon kívüli időben az egyéni szabadidős sporttevékenység külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható, azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.
Tehát a kerékpáros sporttevékenységünk közben be kell tartani a másfél méteres távolságot, amit egyébként közlekedés során sem árt, sőt a biztonságos követési távolság ennél kerékpározás közben nagyobb. Ez a szabály a bolyban tekerő országútisokat sújtja (aminek a szabályossága eleve kérdéses a KRESZ szerint), bár itt is meg kell jegyezni, hogy kicsi az esély arra, hogy másfél méteres mérőbottal vagy mérőszalaggal fognak a rendőrök utánunk szaladni.
Végezetül azt javasolnánk, hogy mindenki használja a józan eszét, amikor a jelenlegi szabályok mellett kerékpározni megy, egyedül az úton vagy erdőben tekerve senki nem fogja számonkérni a maszkhasználatot, de egy tömött városi kerékpárúton, gyalogosok között a pirosnál állva már lehet van értelme a maszkviselésnek.
Az Európai Kerékpáros Szövetség (UEC) a sportág történetében először választott küldöttei közé magyar delegáltat, Tam Csilla személyében. Jelen sportdiplomáciai siker azt mutatja, hogy már nem csupán a magyar bringásoknak, de a hazai szakembereknek is egyre nagyobb a nemzetközi elismertségük.
Tam Csillát, aki az első magyar – és idehaza jelenleg is az egyetlen – nemzetközi mountainbike (MTB) versenybíró és oktató, 27 európai ország 29 jelöltje közül választották be a 15 fős küldötti testületbe. Szintén ő az első magyarországi versenybíró, akit a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) a világkupák és világbajnokságok mellett a Nyári Olimpiai Játékokra is delegált (Rio 2016). Az európai szövetség döntése értelmében így Magyarország is képviseltetheti magát és a hazai bringasportot a UCI döntéshozatalában.
Enrico Della Casa, a UEC most megválasztott új elnöke néhány héttel ezelőtt járt Budapesten, akkor a 2022-es teremkerékpáros Európa-bajnokság rendezési jogának elnyeréséről tájékoztatta a hazai szövetséget (MKSZ). Látogatása után levélben fordult Princzinger Péter MKSZ elnökhöz, amelyben kifejezte nagyrabecsülését az elmúlt évek szakmai munkája iránt, valamint felkérte hazánkat a jelöltállításra.
„Hatalmas előrelépés ez magyar sportágnak, sok sikert kívánok Enrico-nak a az európai szövetség élén, Tam Csillának pedig gratulálok, hogy 20 év munkájának eredményeként nemzetközi szinten képviseltethetjük magunkat a kerékpáros diplomácia legmagasabb lépcsőin.” – mondta Princzinger Péter, aki hozzátette, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöksége 2017-es megválasztása óta minden vállalásában előre tudott lépni, a következő négy éves ciklus célja pedig, hogy mind a 12 szakág sportolóinak megfelelő létesítmény álljon rendelkezésére az edzéshez és a versenyzéshez.
