Egy újabb hiánypótló termék a Malitól elérhető áron, jó minőségben.
A szerszám 1-24 Nm nyomatékig állítható.
A készlet tartalma:
– 3, 4, 5, 6, 8, 10 mm-es imbuszfej
– T25 torx fej

Ára: 13.500 Ft
Forgalmazó:
MALI KFT.
www.mali.hu
mali@mali.hu
Egy újabb hiánypótló termék a Malitól elérhető áron, jó minőségben.
A szerszám 1-24 Nm nyomatékig állítható.
A készlet tartalma:
– 3, 4, 5, 6, 8, 10 mm-es imbuszfej
– T25 torx fej

Ára: 13.500 Ft
Forgalmazó:
MALI KFT.
www.mali.hu
mali@mali.hu
Minőségi, állítható bowdenhúzással rendelkező MTB fékkar az igényes tajvani gyártótól. Állíthatósága miatt és mert 2-3 ujjal is húzható, sokrétű felhasználásra ad lehetőséget a bowdenes tárcsaféktől mindenféle felnifék típusig. A fékkar távolsága is állítható.

Tömeg: 205 g / pár
Ára: 5.350 Ft
Forgalmazó:
MALI KFT.
www.mali.hu
mali@mali.hu
Megérkeztek az új Funn termékek, köztük ez az extrém taposópedál is, a Soljam. Többféle színben is kapható, köztük a pink és ez az uv-sárga is.
– a pedáltest közepén csúszásmentes tapadófelület
– cserélhető szegecsek (a dobozban 3- és 4 mm hosszúak)
– 6061-T6 alu pedáltest CNC megmunkálással
– rozsdamentes Cr-Mo tengely
– ipari csapágyazás
Szélesség / hosszúság: 107 / 100 mm
Legkisebb / legnagyobb magassága: 26,3 / 21,4 mm

Tömeg: 560 g / pár
Ára: 18.500 Ft
Forgalmazó:
MALI KFT.
www.mali.hu
mali@mali.hu
A korábbi Caliber minta továbbfejlesztett, módosított változata. Szélesebb kivitel, melyre nyitottabb mintázat, ugyanakkor biztosabb talajfogás jellemző. Az itt bemutatott típus hajtogatható, 127 tpi szövetsűrűségű, Silica Medium Compound alapanyagú kivitelben, és Classic, gazdaságos verzióban is megvásárolható. Elsősorban Bicross és Dirt Jump felhasználásra javasolt, de gyermekkerékpárok divatos, modern alkatrésze is lehet.
Tömeg: 416 g
Ára: 2.100 Ft-tól (Classic)

Forgalmazó:
SPECIAL BIKE BT.
www.rubena.co.hu
T.: 06-20-55-888-05
A Street és Park felhasználásra javasolt Zirra testvérpár 20 × 2,25 és 20 × 2,10 méretben érhető el, Racing Max, és gazdaságos Classic kivitelben. A komolyabb verzió SE-Twin Compound (STC) alapanyaga kétféle gumi különleges ötvözete: egy puhább, nagyobb tapadással rendelkező réteg (SSC) az oldalsó élekben, és egy közepesen kemény réteg (SMC) a futófelületen és az ott található mintázatban. Ez az összetétel olyan körülmények közé ajánlott, ahol nagy a sebesség, ugyanakkor az éles kanyarokban magas tapadási képességre van szükség.
Tömeg: 710 g (20 × 2,25)
Ára: 2.100 Ft-tól (Classic)


Forgalmazó:
SPECIAL BIKE BT.
www.rubena.co.hu
T.: 06-20-55-888-05
Igazi csemege ez a komoly trekking villa, melyet öröm látni, hiszen hiánypótló itthon. Olcsóbb típusa is elérhető.
– 60 mm rugóút
– levegőrugózás
– levegő ráfújással keményíthető
– belülről állítható hidraulikus csillapítás
– lock out funkció
– alu villanyak
– magnéziumötvözet alsó szárak
– 28 mm átmérőjű alu becsúszók
– tárcsa- és felnifék kompatibilis
– sárvédő- és dinamó tartó szemek
– 28″-as kerék kompatibilis
Tömeg: 1828 g
Ára: 93.500 Ft

Forgalmazó:
MALI KFT.
www.mali.hu
mali@mali.hu
Hivatalosan dirtjumpra, slopestyle-ra, streetre ajánlja a gyártó, de méretei és tömege alapján a 26-ost akár DH felhasználásra is ajánlhatnánk a Spank újdonságát. Mint már számtalanszor tapasztalhattuk, a Spank divatdiktátor szerepe elvitathatatlan. Ezúttal tükörfényes felületkezeléssel leptek meg minket, ami – el kell ismerni – gyönyörűre sikerült, ezzel komoly űrt töltenek be a (hazai) piacon. Természetesen alkalmazza a szabadalmaztatott „OohBah” egykamrás felniprofilt, melynek lényege a merevség / erősség fokozása a tömeg alacsonyan tartása mellett. A „BeadNip” peremkialakítás lehetővé teszi, hogy alacsony nyomáson használd a külsőt, anélkül, hogy az lefordulna a felniről.
Alapanyag: 6061 T-6 alu, furatszám: 32, gumiméret: 24″ és 26″
Szélesség / magasság: 30 / 25,5 mm, csak tárcsafékhez
Színek: fekete, kék, vörös, lila




Tömeg: 620 g
Ára: 17.690 Ft
Forgalmazó:
BEMP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.
info@bemp.hu
www.bemp.hu
2006-ban a legtöbb UCI pontot gyűjtötte a hazai hegyikerékpárosok között. Egy márkakereskedő hívására vidékről jött a fővárosba, hogy montis pályafutását felépítse. A 2004-es Athéni Olimpiai Játékokra ő szerezte Magyarország kvótáját, mégsem ő utazott. Tagja a pekingi négyfős keretnek – talán, ami késik, nem múlik…

Aztán, mint tudjuk, végül Parti András szerezte meg a pekingi indulás jogát, így Buruczki Szilárd most már csak Londonban reménykedhet. Idén, 2009-ben viszont Szilárd nyerte az MTB szakág két legrangosabb bajnokságát, XCO és XCM – azaz olimpiai krossz és a maraton versenyágban egyaránt magyar bajnoki címet szerzett. Ebből az apropóból idézzük fel a Bikemag 2007. májusi számában Vasvári Ferenc tollából megjelent Buruczki interjút, nézzük, hogy hogyan vezetett a versenyző útja idáig:
Buruczki Szilárd: A jelenleg a Pilis Cross Country Club tagjaként versenyző 28 esztendős bringás 2003-ban a 71. helyre tekerte magát a világranglistán, 2006-ban a kilencvenedik volt. Többszörös junior és felnőtt bajnok, több világbajnokság résztvevője és nemzetközi pontszerző viadal dobogósa. Kedvenc pályája – mint az egy korábbi interjújából kiderül – a száraz kisnánai, valamint a madridi világkupa helyszíne; kedvenc versenye a Pilis Kupa; kedvenc ellenfelei pedig az Andrások: Melts és Parti. S, hogy Pócsföldi Ottó tanítványa miért „Magellánember”? Olvassátok el a vele készült interjút, hamarosan ez is kiderül…
– Bikemag: Szilárd, folytassuk a legekkel! Melyik győzelmed a legkedvesebb számodra?
Buruczki Szilárd: Mindegyik győzelem fontos számomra, legyen az bármilyen kategóriájú verseny. Talán a legfontosabb győzelmeim a 2003-as görög Class 1-es és a 2004-es szlovén Class 2-es versenyeken történtek.
– Bikemag: Többször voltál a világ legjobb száz montisa között. A legjobb világranglista-eredményed, úgy gondolom, nem csak a rangsor miatt érdekes…
Buruczki Szilárd: 2003-ban a 71. helyet szereztem meg, ezzel a helyezéssel hoztam fel az országot az utolsó olimpiai kvótaszerző helyre.

– Bikemag: Tavaly a legtöbb UCI pontot szerző magyar montis voltál, a világranglista 90. helyét foglaltad el. Idén mit vársz e téren? Hogyan látod, sikerül felülmúlni tavalyi önmagadat?
Buruczki Szilárd: Muszáj lesz, mert különben nem lesz meg a kvóta. Tavaly megint főleg Parti Andrissal hajtottunk célirányosan, hogy legalább az utolsó helyre hozzuk Magyarországot a 2006-os év végére, ami szerencsére sikerült is. Ezúttal nem csak ez az év számít majd a kvalifikációban, hanem a 2006-os és 2007-es év két ország-rangsorának átlaga adja majd a végeredményt.
– Bikemag: Olimpia: 2004, Athén… Majdnem kijutottál. Mi történt pontosan?
Buruczki Szilárd: Magyarországnak megszereztem az utolsó kvalifikációs helyet az athéni olimpiára, a 22. országként. Igaz, hogy Parti Andrissal egy éven keresztül körbeutaztuk a világot, és rengeteget küzdöttünk együtt, de végül az ő pontjai kevésnek bizonyultak a 100-ba kerüléshez, így csak az én eredményeimet vette figyelembe az UCI, azaz a nemzetközi szövetség. Ennek ellenére a szakági szövetség és annak közgyűlése azt a döntést hozta, hogy noha az én pontjaim alapján kvalifikálta magát Magyarország, nem vehetek részt automatikusan az olimpiai játékokon, hanem 4 válogatóversenyen kell elindulnom több „jelentkezővel” együtt. A kiírt 4 válogatóverseny nagyon rosszul sikerült. Széthajtottam magam a 2003-as szezonban, hogy meglegyen a kvalifikáció, lerövidült a pihenési és alapozási időszakom, a szezonvégi vállsérülésem is hátráltatott és ehhez jött még pár saras, esős futóverseny… – minden összejött, ami rossz csak létezhet, így aztán teljesen begörcsöltem. Nagyon nehéz volt folytatni a kudarc után, de végül sikerült újra talpra állni.
– Bikemag: Olimpia: 2008, Peking… Mit vársz a kvalifikációtól?
Buruczki Szilárd: Az olimpia egy gyerekkori álmom, és egy életre szóló élménynek tartom, plusz egy elérhető célnak, hogy legyen, ami motivál a jövőben. Ugyanakkor tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy ennél többet nem tud az olimpia adni, nem leszek tőle gazdagabb vagy híresebb: egyszerűen a kerékpársport, a kerékpáros kultúra nem tart ott ma Magyarországon, hogy a magyar emberek számára „számottevő” eredményt, (értsd olimpiai aranyat) érjünk el… És ebben minden benne van. Nem várok semmi világmegváltó dolgot az olimpiától, csak, hogy végre én képviselhessem az országot Pekingben, és be tudjam fejezni a versenyt körhátrány nélkül, hogy aztán legyen mit mesélni az unokáimnak… Már nem görcsölök rá, ahogyan azt tettem a 2000-es sydney-i olimpiai előtt, ahol a pénzhiány miatt nem sikerült a kvalifikáció, majd a 2004-es athéni olimpiát megelőzően, ahová ugyan sikerült a kvalifikáció, de nem én mehettem. Három a magyar igazság… Ne folytasd!
– Bikemag: Akkor maradjunk a közeljövőnél. Mi a célod a 2007-es szezonra?
Buruczki Szilárd: Eredményesebb legyek az idei szezonban, mint az elmúlt években, visszaszerezzem megtépázott elsőségemet – mert már nem érem be 2-3. helyekkel -, illetve természetesen, hogy a válogatóversenyeken végül én legyek a legjobb magyar. És persze amiről már beszéltünk: megszerezni a kvótát Magyarországnak, ami szerintem nem lesz egyszerű, mert sajnos még mindig nagy a szakadék a nemzetközi mezőny és közöttünk.
– Bikemag: Aktuális versenyed a napokban az eBIKE Kupa volt Csesztvén, ez volt a Groupama Magyar Kupasorozat első állomása. Nem fejezted be, mi volt az oka?
Buruczki Szilárd: Nos, ez a kupafutam természetesen nem így volt tervezve, de ha szabad ironikusnak lenni, rajtgyakorlatnak jó volt… Évek óta komoly pollenallergiával küzdök, ami okoz néha kemény perceket az egybeeső allergia- és versenyszezonban… Már a hét közepén rosszul éreztem magam a hirtelen és hamar jött allergiaszezontól, és ez most ráadásul áttevődött vírusos fertőzéssé, de én nem foglalkoztam vele eléggé. Sajnos arra csak versenykörülmények között jöttem rá, hogy rosszabb a helyzet, mint azt gondoltam, nem kaptam elég levegőt, azt pedig már nem vártam meg, hogy leszédüljek a bicikliről, így az első kör után rögtön kiálltam.
– Bikemag: Ugorjunk vissza gondolatban a kezdeti esztendőkhöz, miért éppen monti?
Buruczki Szilárd: Gyerekkoromban kezdtem el bringázni, és az elsők között voltam az országban, akik Ausztriából kikönyörögtek maguknak egy jó kis montit 1991-ben… Innentől kezdve elég egyenesen vitt az út felfelé: szülővárosomban, Zalaegerszegen, a ZKSE-nél kezdtem bontogatni a szárnyaimat, méghozzá 1994-ben, a mountain bike cross country szakágában.
– Bikemag: Milyen további állomáshelyeid voltak az elmúlt 13 évben?
Buruczki Szilárd: A ZKSE-ben kezdtem a kerékpársportot, aztán ahogy felkerültem Budapestre, volt a Cseke-nek egy sportklubja, a Cseke KC, majd jött a Pálos István-féle Főnix KE, utána a K.S. Kistarcsai KE, egy szezonig a botrányoktól hangos Pécs Városi Kerékpár Klub, végül pedig a Pilis Cross Country Clubnál horgonyoztam le három évvel ezelőtt. Ezúton is köszönöm nekik a bizalmat és a támogatást. Első edzőm éppen Dr. Hidas Péter, a PCCC mostani elnöke volt, aztán Lőrincz Olivérrel dolgoztam évekig, majd Benkó Lászlóval egy évet, őt követte mostani edzőm, Pócsföldi Ottó.

– Bikemag: Hogyan lettél „Magellánember”?
Buruczki Szilárd: Életem első versenyén a profi serdülő kategóriában Velencén az ob-futamon a hatodik helyen végeztem, utána már sorra jöttek a dobogós eredmények, elég egyenesen ívelt felfelé a dolog: már juniorként a világ első 20 hegyikerékpárosa között voltam. Ennek eredményeképpen a magyar Magellan kerékpármárka forgalmazója és gyártója – a Cseke Rt. – felhívott Budapestre, hogy az ő reklámemberükként versenyezzem, albérletet, fizetést biztosítottak. Ennek most már 9 éve, azóta folyamatosan Magellánnal megyek. Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem ezt a 9 évvel ezelőtti lehetőséget Pócsföldi Ottónak, mert ő ajánlott be a Magellánnál. Ráadásul most éppen ő az edzőm immár két éve. Természetesen a Cseke Rt. nélkül lehetetlen lenne, hogy ennyi ideig a versenyzésnek éljek, köszönöm nekik a szponzorációt, főleg Lajtár Jenőnek – a cég egyik vezetőjének -, aki a hullámvölgyek idején is bízott bennem, és azóta is mellettem áll.
– Bikemag: Kivel edzel, készülsz, kivel utazol a versenyekre?
Buruczki Szilárd: Legtöbbször egyedül edzem, de néha tréningezem országútisokkal és triatlonosokkal is. Nem utolsósorban persze Ottó bával, az edzőmmel, akivel járunk stéheres edzésekre: ő motorral megy előttem és diktálja a tempót. Terepedzéseken is ő szokta mérni a köridőmet. A versenyekre vagy a barátnőmmel vagy szövetségi szervezésben utazom mostanában.
– Bikemag: Meddig tervezed a folytatást?
Buruczki Szilárd: Ameddig nem jutok ki valamelyik olimpiára… Viccen kívül: addig, amíg eredményesnek és hasznosnak érzem magam a montizásban, és természetesen addig, amíg a szponzorok mellettem állnak – ez erről szól.
– Bikemag: Számoltad-e, hogy eddig hány montiversenyen vettél részt?
Buruczki Szilárd: Ez idáig úgy 300 verseny körül járhatok…
– Bikemag: És azt, hogy eddig hány bringát koptattál el?
Buruczki Szilárd: Húsz bringát már biztosan…
– Bikemag: Mostani kerékpármárkád?
Buruczki Szilárd: Nem fogjátok kitalálni… Magellan Pyxis Teamet használok már 9 éve, úgy látszik, hogy nem bírunk megszabadulni egymástól, örök a szerelem…
– Bikemag: Rólad, de ne a sport vonatkozásában. Milyen személyiségnek tartod magadat?
Buruczki Szilárd: Attól függ, hogy milyen kedvemben vagyok. Változó, de legtöbbször bizakodó és pozitív gondolkodású vagyok.
– Bikemag: Hobbi, kiegészítő sport, család, barátok – van-e rájuk időd?
Buruczki Szilárd: Sok szabadidőm nincs, inkább pihenéssel töltöm azt a kevés holtidőt, amit nem edzőtáborokban, versenyeken és egyáltalán: edzéssel töltök. Ha mégis marad némi időm, akkor az autóval, számítógéppel bíbelődöm, a honlapomat szerkesztgetem, illetve igyekszem némi kultúrát is magamba szívni, ha belefér egy-egy mozi, színház, koncert vagy előadás.

– Bikemag: Hogyan alakultak a tanulmányaid? Hol tanultál, tudtál-e az aktív sportolás, versenyekre járás mellett valamilyen szakmát elsajátítani?
Buruczki Szilárd: Autószerelőként végeztem még otthon, Zalaegerszegen, majd leérettségiztem, de egyelőre ennyi. Nem mondom, hogy hiányzik a diploma, de tény, hogy ezzel a területtel jobban kellett volna foglalkoznom. Szerencsére már körvonalazódik, hogy mivel fogok foglalkozni, ha befejezem a versenysportot.
– Bikemag: Adódik a kérdés: mik a terveid a versenysport utáni időszakra?
Buruczki Szilárd: Nem tervezem, hogy kifejezetten a kerékpársportban fogok tevékenykedni, de persze majd meglátjuk, hogy megy majd az elszakadás… Több irányba is tervezgetek: honlapszerkesztés, webáruház, táplálék-kiegészítők, aztán majd meglátjuk, melyik hogy jön be…
Forrás: Bikemag archívum: 2007. május
Szöveg: Vasvári Ferenc
Fotó: Vanik Zoltán, Székely Zsolt, Buruczki archívum
A Kerékpáros Magyarország Szövetség és a Két Kerékkel a Ifjúságért Alapítvány 2009. augusztus 15-16-án rendezi meg a Magyar Köztársaság pályabajnokságát a felnőtt, U23-as, utánpótlás és master korcsoportoknak. A hétvége során ismét rajthoz állhatnak az amatőrök 200 illetve 412 méteres állórajtos időfutamban, nem kerül megrendezésre viszont a pályaszakág egyik legfontosabb versenyszáma.
Letölthető dokumentumok:
– versenykiírás
– program
A pályabérlet magas összege miatt a hagyományosan háromnapos bajnokság ezúttal két napba sűrítve kerül megrendezésre. A feszes programnak köszönhetően idén nem kerülnek lebonyolításra a korcsoportonkénti csapat üldöző időfutam számok. Ez azt jelenti, hogy a körülményeknek áldozatul esett az egyik legpatinásabb pályaszám, a 4000 méteres csapat üldözőverseny. Ez a szám egy-két évtől eltekintve (olimpia vagy háború) 1929-es debütálása óta folyamatosan szerepel a pályabajnokság programjában. A bajnokság kapcsán további kérdést vet fel, hogy hol fognak bemelegíteni és úgy általában véve tartózkodni a versenyzők, tekintve, hogy a pálya eddig erre használt középső területe a jégpálya elhúzódó építése miatt még mindig építési terület. Egyszóval – mint azt egy korábbi írás is taglalja -, pillanatnyilag nincs éppen könnyű helyzetben a pályaszakág. Éppen ezért, aki számára fontos a pályasport és a Millenáris ügye, az tisztelje meg a bajnokságon jelenlétével, hogy a pálya kerékpársportra való használatát nem éppen elősegítő üzemeltetők lássák, van tömegbázis a szakág mögött. Más kérdés, hogy csekély a valószínűsége, hogy ezek az illetékesek kinn lesznek a pályán a bajnokság idején…
Millenárisról a weben: www.velodrom.hu
… és az ujjnyi vastag csomagtartóval, a teljes értékű sárvédőkkel, dinamóval, komplett világítással, kitámasztóval együtt 12,65 kg! Szerintem a vázban vákuum uralkodik, felnyitni, felszúrni, sugárzó hő hatásának kitenni, satöbbi… In medias res, engedelmetekkel.

Héraklész – latin nevén Hercules – Zeusz főisten és Alkméné, tirünszi királynő fia volt. Nem mellesleg hős. A mi Herculesünk ezzel szemben Németországból származik, ahol a márka komoly múltra tekint vissza az 1886-os alapítástól napjainkig. A vázak Tajvanról, az alkatrészek Németországból érkeznek Tószegre, ahol – néhány kivételtől eltekintve – készre szerelik a bringákat. A gyártó honlapját érdemes végigböngészni, igényes, átgondolt gépek sorakoznak, leginkább a kerékpárjuk iránt igényes, közepesen vaskos költségvetésből gazdálkodó vásárlókat megcélozva.

A honlapon megtaláljuk a teljes Exell trekking családot, melynek legkönnyebb tagját kaptuk tesztre, de van belőle karbonvázas csoda is, LX-szel, XT-vel szerelve. A gép városi pörgésre, suhanásra ideális, az az életérzés árad belőle, amikor a sales account manager sárga nyakkendőben, kék ingben, a céges laptoppal a csomagtartón megérkezik az irodaházba, vállára dobja a gépet, átlibben a forgóajtón, egy sármos mosolyt hajít Katinak – az új szőke recepciósnak – és irány a lift, majd a 32. emelet.

A gép alapja a váz, mely igazából anyagában és kialakításában nem tartalmaz megdöbbentő dolgokat, így rejtély, hogyan lehet ennyi a tömege. (Antigravitációs szuszpenzorokra gyanakszom…) Nadena, a varratok egy 4-est érdemelnek, ami egy tajvani gépsortól jó eredmény, a váz színe nagyon bejött, a geometriája pedig telitalálat. A csészék között karcsúsított fejcső félintegrált fejcsapágyat fogad, hátrébb lapított alsó- és felsőcső, kör keresztmetszetű nyeregvázcső következik. Szerencsére semmi felesleges hókuszpókusz. A hátsó háromszög S-bendes tám- és egyenes láncvillákból áll, a papucsok kecsesek, könnyítettek. A váz közepe megfelelő merevséget biztosít nagyobb súlyú bringások alatt is, nincs csavarodás, rugalmasság, ijesztő imbolygás. A tesztgép 175-180 cm magas tulajok alá tökéletes, nekem az eggyel nagyobb, 57-es lett volna optimális a 184 cm-es magasságomhoz. A geometriája kényelmes, trekking gépek esetében megszokott, felegyenesedett tekerési pozíciót eredményez, városban pedig jól ellátni a kocsik fölött a nyeregből, és hosszabb távon sem terheli feleslegesen karunkat, vállunkat a támaszkodás.

A gép összeszereléséről csak annyit, hogy a márka igényességéhez fogható precízség jellemzi minden apró részletét. A küllők, csavarok, bowdenek, markolat, fékek, váltók beállítása, a sárvédők, a csomagtartó, minden a helyén, egy csavart sem kellett pluszban meghúzni, vagy bármit is utánállítani. A megfelelő helyeken továbbá megfelelő mennyiségű a kenőanyag. Egy szó, mint száz: igen, így kell egy gépet összerakni, no!

A felszerelésről megint csak ömlengősen tudok jelentést tenni. Sokszor láttunk már olyat, hogy egy nevében LX felszereltségű gépen megbújva találunk egy Alivio átdobót, egy Tektro féket, vagy egy alsóbb kategóriás lánckeréksort, hovatovább, nem egy XT-s gépen fedeztünk már fel Deore agyakat. Na, itt ilyen nincs. Az XT az bizony XT. Mondtam már, hogy lenyűgözött a gép? Tehát a fékkaroktól kezdve, a váltókon át az agyakig, hajtóműig minden XT. A komplett szett felvonult. Ebből kiindulva a felszerelés által nyújtott teljesítményről is csupa remek dolgot tudok mondani. Az első fékhez jól jön a fékerő-modulátor, ugyanis elég harapósak az XT pillangók, aztán még megsérülne a céges laptop, amikor Tibi, a sales account manager orra trimmeli az Exellt. A Hollowtech II-es integrált középrésszel rendelkező hajtómű brutál merevséget ad, a váltók pedig a terhelés alatti váltással is megbirkóztak. Meg kell hagyni, jó érzés, amikor az ember nem azt keresi, hogy mi perceg, mi kattog, mi lehet ez a halk, daráló hang és vajon mi produkálja… Ehelyett csak tekerni kell, mélyre szívni a nyíló akácokkal, orgonákkal, hárssal terhes tavaszi levegőt, és élvezni, hogy egy ennyire precíz műszer dolgozik alattunk.

A kiegészítők kizárólagosan az XLC Pro szériájából kerültek ki, semmi keverék-effektus. A gépen egyébként bármerre is nézünk, biztosan valami finom részletbe, vagy kuriózumba fogunk belefutni. Például a kormányszárat szemből megvizsgálva láthatjuk, hogyan könnyítették ki, megszabadítva paripánkat néhány nélkülözhető grammtól. A kormány látványra talán elsőre furcsa lehet, de a régi, úgynevezett „félverseny” gépek kormányait idéző alkatrész hibátlanul használható, a kézfej nem áll olyan szögben kifelé, hogy kényelmetlen legyen hosszabb távon. Találunk még további ínyencségeket, mint a Busch & Müller első-hátsó világítást, az SKS sárvédőt, és a csavarosan rögzített markolatot. A világítás éjszakai bevetések során jól vizsgázott, pontosan be lehetett állítani a világítás szögét, és a fényerővel is elégedett voltam, mindamellett, hogy a dinamó működéséből menet közben semmit sem vettem észre. (Hajj, a régi időkben, amikor a Csepel Tacskó rózsaszín oldalfalát darálta a dinamó…)

A kerekek a 36 db DT küllővel és a Rodi Vision felnikkel megbízható társak lehetnek csomagos túrák alkalmával is, mivel finom merevek. A teszt után sem láttam bennük deformációt, pedig a főváros útjain nem egy kátyút sikerült velük akaratlanul is abszolválni. A Conti külsők tapadása ellenben nem győzött meg igazán, néha nagyobb sebességgel megfigyelt kanyarokban bizonytalankodtak aszfalton, de a kétségtelenül kicsi gördülési ellenállásukkal nagyon haladós tempót lehet tartani a masinával.

Összefoglalva elmondhatom, hogy egy merev, mégis nagyon könnyű vázra, átgondolt, kifogástalanul válogatott alkatrészekkel precízen felépített géppel volt szerencsém tekerni. Városi vagy túrahasználatra ajánlom azoknak, akik megengedhetnek maguknak egy bringát 330.000 Ft-ért, és úgy érzik, van bennük olyan fokú igényesség a kerékpárjuk iránt, hogy ne érjék be mással, csak egy tökéletes megoldással.
[poll id=”120″]
Eredetileg megjelent a Bikemag 2009. május-júniusi lapszámában.
Forgalmazó: Velodream Kft.
Származási hely: Tajvan (váz), Németország (alkatrészek) és Magyarország (összeszerelés)
Vázgarancia: 2 év
Alkatrész-garancia: 2 év
Vázméretek: 43; 53 (tesztelt); 57; 61 cm
Ajánlott fogyasztói ár: 329.000 Ft
Vázanyag: 6061 Al
Villa: merev alu; alu nyakkal
Hajtómű: Shimano Deore XT; 48/36/26
Középcsapágy: Shimano XT; integrált
Fékkarok: Shimano Deore XT
Első fék: Shimano Deore XT; V-fék
Hátsó fék: Shimano Deore XT; V-fék
Váltókarok: Shimano Deore XT
Első váltó: Shimano Deore XT
Hátsó váltó: Shimano Deore XT
Első agy: Shimano DH-3N80 agydinamó; 36 furat
Hátsó agy: Shimano Deore XT; 36 furat
Felni: Rodi Vision; duplafalú alu; 36 furat
Külsők: Continental Townride Light Reflex 37
Kormány: XLC Pro SL; 680 mm / 25,4 mm
Kormányszár: XLC Pro SL; 110 mm
Kormánycsapágy: Cane Creek (VP AH A45ACE); A-Head set; félintegrált
Nyeregcső: XLC Pro SL; 240 mm / 27,2 mm
Nyereg: Fizik Pave
Pedál: Wellgo C-32; alu taposó
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 72,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 72,0 fok
Nyeregvázcső-hossz: 530 mm
Felsőcsőhossz: 570 mm (csőközéptől csőközépig)
Vízszintes felsőcsőhossz: 600 mm
Tengelytáv: 1100 mm
Láncvillahossz: 450 mm
Kormányszárhossz: 110 mm
Középcsapágy-magasság: 285 mm
Tömeg: 12,65 kg (pedállal)