A rossz Nyugat-Európai időjárás miatt a Tour de France háromszoros ezüstérmese, Andy Schleck és bátyja, Frank a belgiumi Gent kerékpáros fapályáján készül a napokban, ahol előkerültek az időfutam kerékpárok is, hogy a luxemburgi testvérpár fejlődni tudjon „leggyengébb számukban”.
A Radio Shack-Nissan spanyolországi edzőtábora előtt a Schleck-fiúk az évszakhoz képest remek időjárási körülmények között készülhettek otthon, még a mountain bike is előkerült, most azonban a velodróm tűnt a legjobb megoldásnak.
Ráadásul a változatosság is jól jön így télen, Andy programjában régóta szerepel már a genti kiruccanás. „Junior válogatott korom óta járok ide télen néhány napra, és élvezem. Ilyenkor annyi időt töltünk a pályán, amennyit csak lehet, valahogy pótolni kell, hogy nem mehetünk ki az országútra.”– nyilatkozta a fiatalabbik testvér a belga Sporzának.
„Teljes értékűen edzünk az időfutamra, ez is a program része. Nagy sebességtartományban, magas pedálfordulattal, és tartva ugyanazt a tempót – ezen dolgozunk. Azúj csapatvezetőnk, Johan Bruyneel nagyon tapasztalt és erőskezű. Mindig átgondolt tervek szerint dolgozik, örülünk, hogy az ő irányítása alatt készülhetünk.” – tette hozzá az idősebb, Frank.
A Schleck-fiúk korábban azt is elárulták, hogy a Tour de France előtt 2012-ben legfőbb céljaik között szerepel, hogy a híres belga klasszikuson, a Liege-Bastogne-Liege-en is jól szerepeljenek, ami természetesen a győzelem megszerzését jelentené.
Hosszú hétvége volt, remek versenyekkel és végre sok sárral. Belga szállásadóim egy biotech cégnél dolgoznak és ők osztották meg velem a statisztikát, hogy az elmúlt két hónap volt a legszárazabb időszak Belgiumban az elmúlt 68 évben, de ennek most vége szakadt…
A múlt héten végig szakadt az eső, és bár a verseny napján sütött a nap, az esseni pálya rettentően saras volt, helyenként bokáig érő sárral. A verseny azért is ígérkezett érdekesnek, mert hárman is most tértek vissza hosszabb-rövidebb kihagyás után.
Niels Albert balesete után egy hónapot hagyott ki, Zdenek Stybar fáradtság miatt pihent egy hétvége erejéig Igorre után, Bart Wellens pedig folyamatosan küzdött egy vírussal. Mindenki vagy Alberttől vagy Stybartól várta, hogy a gyakorlatilag egyeduralkodó Nys-Pauwels duó dominanciáját meg fogja törni, Wellenst igazából kezdték leírni.
Bár két évvel fiatalabb, mint Nys, a csillaga mindenképpen leágazóban van, és egyre több egészségügyi problémával is küzd – elég nagy vihart kavart a nevezése a világkupára, hiszen helyette egy fiatalabb versenyző is mehetett volna.
Ezeket a kritikusokat hallgattatta el szombaton Wellens. Nagyon jó volt látni, ahogy a rajttól kezdve végig agresszívan versenyzett és vagy vezetett, vagy nagyon kicsivel volt csak leszakadva az elsőtől. A nézők fantasztikus hangulatot teremtettek, Wellens egy közkedvelt versenyző, így amikor Nys kiállt a végén és Wellens vette át a vezetést, az utolsó körben hatalmas hangorkán kísérte végig a pályán és olyan hangulatot teremtettek a szurkolók, „pártállásra” való tekintet nélkül, hogy beleborsódzott a hátam.
Sven Nys úgy tűnik, még mindig a legnagyobb. Bár mondogatta, hogy várja a sarat, hogy a technikai különbségek jobban kijöjjenek, ugyanolyan erősnek tűnt szárazon is eddig. Most, hogy itt a sár, tovább folytatta eddig is impresszív sorozatát.
Ha nincs az a technikai hiba szombaton, akkor négy versenyből négyet nyert volna, így csak hármat összesen. Pauwels vagy fáradóban, vagy csak tartalékol a nagy karácsonyi sorozatra, amikor december 26. és január 1. között négy verseny lesz.
A fantasztikus klasszikus-győzelmeinek köszönhetően a profi kerékpáros világranglista élén záró Philippe Gilbert hazájában, Belgiumban bezsebelte az „év sportolója” elismerést is, sorozatban harmadszor.
A Lotto csapatából a BMC-be igazoló 29 éves klasszis idén áprilisban alkotott felejthetetlent, amikor megcsinálta az Amstel Gold Race – Fleche Wallonne – Liege-Bastogne-Liege triplát, továbbá összesen 18 UCI-pontszerző győzelmet aratott, februártól szeptemberig (ebből 8-at a WorldTour-sorozatban): Algarvei Körverseny (2.1) – 1. szakasz – Portugália, Montepaschi Strade Bianche (1.1) – Olaszország, Tirreno – Adriatico – 5. szakasz (World Tour) – Olaszország, Brabantse Pijl (1.HC) – Belgium, Amstel Gold Race (World Tour) – Hollandia, Flèche Wallonne (World Tour) – Belgium, Liège – Bastogne – Liège (World Tour) – Belgium, Belga Körverseny – 3. szakasz és összetett (2.HC) – Belgium, Ster ZLM Tour – 4. szakasz és összetett (2.1) – Hollandia, Belga Bajnokság – elit mezőnyverseny, Tour de France – 1. szakasz (WorldTour) – Franciaország, Clasica San Sebastian (World Tour) – Spanyolország, Tour of Benelux – 3. szakasz (World Tour), Belga Bajnokság – elit időfutam, GP de Québec (World Tour), GP de Wallonie (1.1) – Kanada.
Philippe Gilbert - Fotó: Vass László
A szavazáson Gilbert egy világbajnoki bronzérmes atlétát, Kevin Borlee-t és testvérét, Jonathan Borlee-t előzte meg, valamint a futballista Eden Hazard-t. A klasszikusok királyát idén már Flandria legjobbjának is megválasztották, valamint nemzetközi szinten a WorldTour trófea mellett a kerékpáros szakma egyik legfőbb elismerését, a Velo d’Or díjat is elhozta 89 ponttal a 73 pontot szerző Tour de France győztes ausztrál Cadel Evans, valamint az 54 ponttal harmadik – Koppenhágában világbajnoki címet szerző – brit Mark Cavendish elől.
Gilbert új csapatában, a BMC-ben a Tour of Qatar viadalon mutatkozik be 2012-ben, és a következő szezonban elmondása szerint főképp azokra a versenyekre koncentrál majd, melyeket eddig nem sikerült megnyernie, ilyenek például a Milánó-SanRemo, a Flandriai Körverseny vagy az országúti világbajnokság elit mezőnyversenye.
A nemzetközi elit számára a sárról szólt a hétvége - Fotó: Hamvas Bálint, cyclephotos.co.uk
Miközben hazánkban – „kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk” – alapon a klasszikus Postás pályán nemzeti bajnokságot rendeztek, a nemzetközi porondon is több arcát mutatta meg a kerékpársport talán legfurcsább, egyben legizgalmasabb szakága.
A sportág legfelsőbb elitje Belgiumban mérkőzött meg iszonyú sárban, aminek – bár nem a sporteredményeket tekintve – magyar vonatkozása is van: Hamvas Bálint, a Cyclephotos.co.uk oldal üzemeltetője fantasztikus képeket készített az epikus küzdelmekről.
A nemzetközi elit számára a sárról szólt a hétvége - Fotó: Hamvas Bálint, cyclephotos.co.uk
A szombati 4. GVA Trofee forduló Rouwmoer pályáján egy korábbi kétszeres világbajnok, a 33 éves belga Bart Wellens sikerét hozta, miután megörökölte az első helyet az élről technikai probléma miatt kiálló honfitársától, Svan Nys-től.
Vasárnap viszont a szakág legeredményesebb versenyzőjét, Sven Nys-t már két defekt sem tudta megakadályozni abban, hogy a világkupa sorozatban most debütáló nameni futamon (a világkupa 5. állomásán) óriási dagonyában legyűrje a szintén világbajnoki címmel büszkélkedő belga bajnokot, a sérülése után a hétvégén visszatérő Niels Albertet. Érdekesség, hogy az eddig legerősebbnek tűnő Kevin Pauwels-t megfogta kicsit a sár, mindkét napon csak negyedik lett, így a világkupában Nys átvette tőle a vezetést.
Érdemes szót ejteni arról is, hogy a téli időszakban a cyclocross összehozza kicsit a szakágakat, különböző indíttatásból, de az aranyérem úgy tűnik, a specialisták birtokában marad. A két éve még verhetetlennek tűnő cseh Zdenek Stybar például első teljes profi országúti szezonja után szenvedett, szombaton a 14. helyen, vasárnap ötödikként zárt. Az ugyancsak hajdani krossz-világbajnok, holland Lars Boom is visszatért a játékba, de a már abszolút országútra koncentráló Rabobank-versenyző csak a középmezőnyben tudott végezni.
A mountain világbajnok José Hermida Spanyolországban győzött
Spanyolországban a tavalyi mountain bike olimpiai-krossz világbajnok, José Antonio Hermida tudott győzni egy helyi viadalon Valenciában, de ami még érdekesebb, a Movistar kiváló országúti sprintere, Francisco Ventoso is nyomja a krossz-futamokat. Utóbbi második lett a madridi kupasorozat Torrejón de Ardoz-i állomásán, úgy, hogy az EnBici illástó két versenyzője csak a taktikai előnyük birtokában tudta kijátszani a spanyol profit.
Az Eurobike-on a Kona standon egy „érdekességbe” botlottunk. Egy darabig csak találgattuk, hogy ez milyen bringa is? Meglepődtünk, hogy a Kona ilyen irányú újdonsággal rukkolt elő, nem láttunk még eddig elektromos downhill bringát.
Downhill e-bike az Eurobike-on
Hamar odapattant azonban egy marketinges kolléga, s ha már így ránk tukmálta magát végignéztük a találmányt. Egy elektromos hajtást kínálnak, amit utólag kapcsolhatunk a kerékpárunkra. Ők a downhilleseket célozták meg, hogy megkönnyítsék a hegyen való felfelé haladásukat.
Downhill e-bike az Eurobike-on
Elektromotor:
A hajtókar elé, az alsó cső aljára bilinccsel rögzíthető és láncon keresztül történik az erőátvitel. A motor mintegy 3 kg tömegű, ezzel jelentős tőkesúlyt ad a kerékpárnak. Szinte minden kerékpárral kompatibilis, aminek 6,5 cm-nél kisebb átmérőjű alsó csöve van.
Downhill e-bike az Eurobike-on
A hajtókaron két lánctányér van, az egyiken a motor hajtása, másikon a hátsó kerék felé menő lánc fut. Meglehetősen nagy darabja a rendszernek a motor, ki is lóg és a sárnak is kiváló „fészkelőhelyéül” szolgál. A motor maximális teljesítménye 2400 watt, névleges teljesítménye pedig 1200 watt, ami valljuk be elég tisztességes. Ezért sem hihetetlen az ígért 70km/h-s maximális sebesség elérése.
Downhill e-bike az Eurobike-on
Központi egység:
A kormány előtti kis dobozban kapott helyet a rendszert vezérlő egység. Ide futnak be a kábelek a kormányon levő gázkarból és innen kapja a jelet a motor is.
Downhill e-bike az Eurobike-on
Akkumulátor
Talán ez a legkomikusabb eleme a rendszernek. Legalábbis ebben a felállásban. Ugye megszoktuk, hogy az elektromos kerékpárok nehezebbek egy akkumulátor súlyával, amit a tervezők próbálnak minél alacsonyabban elhelyezni, hogy a súlypont is minél alacsonyabban maradhasson.
Downhill e-bike az Eurobike-on
Jelen helyzetben pedig egy hátizsákban kapott helyett a rendszer hajtásáért felelős 1,3 kg-os Líthium-Mangan akkumulátor, persze a komplett szütyő dupla ilyen súlyú. A paraméterei impozánsak: 8x11x28 cm, 48 Volt / 12,5 Ah és 1,5 órás töltési időt ígérnek. A hátizsákból egy kábel kandikál ki, amit az üléshez rögzített csatlakozóhoz kell kapcsolni.
Downhill e-bike az Eurobike-on
A downhilles srácok jóízű kacagással fejezték ki véleményüket a rendszerről. Mi nem leszünk ilyenek, de miről is filozofálgathatnánk a képeket nézegetve? Nagyon jó érzés lehet, hogy dombon felfelé szinte alig kell tekernünk, mert az elektromotor felvisz. A hosszú rugóúttal pedig kevés terepakadály van, amin ne lehetne végiggurulni. Kicsit olyan, mintha krossz motorral mennénk, csak ehhez nem társul nagy hang és füst. Szóval igazán kényelmes megoldás, csak mérlegelni kell, hogy akarunk-e folyamatosan egy hátizsákkal és egy elektromotorral a természetben járni.
A Merida-Kőbánya TC versenyzője, Buruczki Szilárd nyerte a Róna utcai Postás Sporttelepen rendezett cyclocross országos bajnokságot, öldöklő küzdelmet vívva a Bátorfi AKTK színeit képviselő Fejes Gáborral. A hölgyek között Dósa Eszter (Vitalitás SE-Scott-Nutrixxion) lett a bajnok.
Buruczki Szilárd már a verseny első felében többször támadott
Amitől néhányan tartottak (mások pedig várták), az esős, saras időt megúszták a bajnokság résztvevői, remekül tekerhető volt a nyomvonal. Ellenben a szél alaposan megnehezítette a versenyzők dolgát, de a szembeszeles részek legalább feledtették az emelkedők hiányát.
Vígh Zoltán (3.) és Búr Zsolt (4.)
A klasszikus Postás-pálya nyomvonala minimálisan változott a korábbi évekhez képest, de a többi pályához viszonyítva még így is több technikai elem, lépcsőfutás, akadály várta a bringásokat.
Zerge, alias Vinczeffy Zsolt is visszaugrott a játékba
Az elit futam előtt az amatőrök, a seniorok, a hölgyek és az utánpótlás korú versenyzők mérkőztek egymással, s utóbbiak már a főverseny előtt produkáltak izgalmakat. A junior fiúk között a SuperCross sorozatot uraló KSI-s Rózsa Balázs és a Merida Maraton Team CST versenyzője, Szalontay Bence váltották egymást az élen, s ezúttal fordult a kocka, a futam második felében egyértelművé vált, hogy Szalontay bírja jobban (amihez Balázs technikai problémái is kellettek, leesett a lánca, amivel kétszer is időt veszített).
A rettegett magas palánk akadály
A hölgyek versenyében – ahogy számítani lehetett rá – Dósa Eszter és Módos Gabriella csatáztak a bajnoki címért. Gyakorlatilag ugyanaz történt, mint a szezonban már többször, Dósa féltávnál támadott, felőrölve vetélytársát, és a célig már csak növelte előnyét.
Dósa Eszter
Mint a célba érkezés után elmondta, tartott kicsit a versenytől, nem volt a legjobb formában, és kivárásra próbált játszani, megismerve kicsit a pályát is, amin nem volt lehetőség edzeni. Amikor azonban úgy érezte, hogy sikerülhet „megrogyasztani” Módos Gabit, támadott, és bejött ez a húzás.
Módos Gabi csapatvezetőjével, "Mikusszal"
A férfiak versenye kis csúszással indult, ezt nehezményezték többen is, például az ezüstérmes, Fejes Gábor is elmondta, hogy ilyen hidegben teljesen sikerült így elrontania a bemelegítést, mivel sokat kellett várni a rajtra. Végre elindult a futam, Buruczkinak sikerült jó pozíciót fognia, ezzel biztosan megúszva az első körben kialakuló tumultusokból adódó esetleges kalamajkákat.
Fejes Gábor a rajtnál
Már egy-két kör után kiderült, hogy kik fogják eldönteni egymás közt a bajnoki címet, Buruczki és Fejes egymást váltva diktált a többiek számára követhetetlen tempót. Buruczki ügyesebbnek tűnt, Fejes viszont erővel kompenzálta ezt, hiába maradt le egy-egy balul sikerült kanyarvétel vagy akadályt követően, pillanatok alatt sikerült mindig felzárkózni.
Megszokott kép: Buruczki és Fejes együtt
A futam során egyfolytában támadták egymást, aminek az lett az eredménye, hogy szépen lassan elfogyott a mezőny, szinte mindenki kört kapott. Stílszerűen a bajnokságra alakult ki a legszorosabb küzdelem, még az utolsó előtti kanyarig is nyílt volt minden.
Megérdemelt meleg ruha a célba érkezés után
Végül az döntött, hogy Buruczki frissebb tudott maradni a hajrára, és képes volt még ritmust váltani az utolsó kanyarnál. Ha járna különdíj azért, kié volt a legjobb „dieselmotor”, azt biztosan Fejes kapná, de sajnos csak egy bajnoki trikót osztottak az elit futamban, melyen szerencsére ugyanaz az évszám szerepelt, mint a kiírásban: 2012!
Fejes Gabi győzni jött, és jóvoltából óriási izgalmakban volt részünk
Lengyelország nem csak a nemzetközi olimpiai-krossz pályákon erősített be az elmúlt években, de a Kross révén egy dinamikusan fejlődő kerékpárgyárra is büszkék lehetnek. November folyamán a csúcs mountain bike-jukat, a Kross Level A+ kerékpárt volt szerencsénk tesztelni.
A Kross 2012-es merevfarú mountain bike palettája remekül áttekinthető, tíz „Level” modell, az A+-tól az A10-en át lefelé az A2-ig különböző szintű vázzal és felszereltséggel, kicsit eltérő geometriákkal. Árban is a tízes a bűvös szám, a tesztelt kerékpár több mint tízszeres áron vihető haza, mint a vékonyan százezer Forint fölé taksált belépő mountain bike, a Level A2.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Váz:
Főszereplőnk, a Level A+ az egyetlen a merev karbon XC-kerékpárok között, melynek váza a gyártó által Carbon SL névre hallgató karbonszövetből készül, ami egy merevebb és a rezgéseket jobban elnyelő tulajdonságokkal bír a hagyományos szénszálas anyagnál. A gyakorlatban ezek közül a merevet éreztem igazán, olyannyira, hogy a már megismert csúcs karbonvázak között talán még ridegnek is nevezném. Az biztos, hogy erő nem vész el a pedálozás közben egy csepp sem, cserében köves, rázósabb terepen többet kell dolgozni a bringával.
Kross Level A+ kerékpárteszt
A váz karakterisztikájához nagyban hozzájárul a kimondottan robosztus középrész a Shimano PressFit középrésszel, még nekem, a merevebb országútikhoz szokott sprinter alkatú ridernek is meglepően harapós érzést nyújtott gyorsításkor. Pedálterheléssel szemben tehát sziklaszilárdan merev a Kross Level A+, s ugyanez elmondható a kormányzásról, a kategóriájában egyre inkább sztenderdnek számító „tapered” villanyak és fejcső megingathatatlan egységet képez a vázzal, a kormányzás halálpontos. (Mellékesen jegyzem meg, hogy idén több 1,1/8”-1,5”-os villanyakkal készülő bringát próbáltam, köztük van egy új saját szerzemény is, és terep-használatra új high-end kerékpárok közül csak ilyet választanék már.)
Kross Level A+ kerékpárteszt
A váz további jellemzői közé tartozik a „directmount” féknyereg rögzítés, valamint az alsócsőben belül vezetett váltóbowdenek. Utóbbiak kivezetése azért hagyott bennem kérdést, sárban ugyanis éppen azon a ponton kapja a legnagyobb adag trutyit a cső, ahol előbukkannak. Sajnos sárban nem teszteltem, de elképzelésem szerint a váltásokkal könnyen bekerülhet a szennyeződés a nem kívánt helyre, nehezítve esetleg a bowdenek finom mozgását.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Majd elfeledkeztem a designról, a Kross Level A+ festéséről az jut eszembe, hogy talán így néz ki az, ami nagyjából mindenkinek tetszik, ellenben hiányzik belőle kicsit valami egyéni, de ez legyen a legkisebb gond. A fő motívumok egyébként ugyanazok a teljes merevfarú modellválasztékban, csak a színek változnak.
Kross Level A+ kerékpárteszt
A festés minőségéről szintén érdemes szót ejteni, mert jó és tartósnak tűnik, a kövek felpattogása nem hagyott nyomot. Sőt, a láncvillán sikerült „véletlenül” egy külön tesztet végezni, ugyanis a láncvillavédőt sikerült még a fotózáskor lent felejtenem, és ez mindig csak terepen jutott újra és újra eszembe. A vázhoz ütődő lánc itt sem okozott látványos rombolást a pár hét alatt. A Kross gyár egyébként Európa egyik legkorszerűbb, legnagyobb saját festőüzemével rendelkezik Lengyelországban.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Geometriája nem tér el különösebben a szokásos versenyzős paraméterektől, ami nekem feltűnt és tetszett, az alacsony középtengely. Személy szerint – az országútis gyökerek lévén – jobban kedvelem a kimondottan hosszú vázakat, a Level A+ ebből a szempontból átlagos a maga 595 mm-es vízszintes felsőcsőhosszával. A homlokcső inkább az amerikai stílushoz passzol, mint az alacsonyabb, „mászósabb” európaihoz. Összességében az arany középutat adta a bringa, a geometria szempontjából semmilyen negatívummal, furcsasággal nem szolgált a teszt során.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Felszereltség:
Sok okos dolgot – főleg kritikát – az alkatrészekkel kapcsolatban nem fogok írni… Jók. Az XTR szett és az Easton kerekek valamint kiegészítők magukért beszélnek. Bár én jobban preferálom a duplatányéros hajtóművet, de ez ízlés dolga.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Az Easton kompozit szerkezetű felnivel készülő kerekek remekül vizsgáztak, olyan „mavicosan” merevek. Ezen a szinten ez elvárható is, de emellett kimondottan könnyűek, s ami nekem fontos, tubeless kompatibilisek, tehát belső nélkül is használhatóak alacsony nyomáson, 2 bar alatt is, felütéses defekt különösebb kockázata nélkül. Az őszi hónapokban, amikor nem tudjuk, mi rejtőzik az avar alatt, ez a tulajdonság duplán felértékelődik. Ilyenkor a Schwalbe Rocket Ron külsők sem bizonyultak túl rücskösnek, száraz időben én szerényebb mintázatú külsőt választanék.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Persze ne feletkezzünk meg arról sem, hogy az Easton kerekek szépek, a vörös agyak és a matt, magas felnik bármilyen bringa kinézetét feldobják. Szintén az Easton EC90 SL sorozatból való a karbon kormány, kormányszár és nyeregcső is, s nagyban hozzájárulnak a Kross Level A+ 9 kiló körüli súlyához.
Kross Level A+ kerékpárteszt
A Magura Durin Race 100 millimétert mozgó villa érdekes pont, az a bajom vele, hogy a nulla fok közeli hidegben tudom, nem nyújtotta tudásának 100%-át, ezért felesleges lenne most fals tapasztalatokkal traktálnom bárkit is. Csavarodás szempontjából nem volt gond vele, egy XC-gépbe megfelelő, és a levegőt sem kellett utána fújni a teszt alatt. Ja, egy apró érdekesség, a kormányról vezérelhető lockout a villavállon található tekerővel is vezérelhető, személy szerint le is kapnám a kormányra szerelt kart, mert az viszont a legócskább ilyen szerkezet, amivel hosszú idő óta dolgom volt, mind a blokkolás, mind a kioldás szempontjából.
Kross Level A+ kerékpárteszt
A filigrán Magura fékek megint csak tökéletesek egy XC-versenygépre, így, az elöl-hátul 160-as tárcsákkal. Könnyűek, jól adagolhatóak, és a karbon fékkar nem veszi át a nulla fokos külső hőmérsékletet… A fékteljesítmény csak egyszer esett vissza (biztos sokan ismerik a helyet, ezért jó viszonyítási alap), a Hárs-hegy északi lejtőjén. Nekem ez nedvesebb állapotban már túl technikás, meredek, lejjebb pedig túl nagy kövek és leléptetések vannak ahhoz, hogy eleresszem a bringát, és folyamatosan húzott fékeknél egy idő után csökkent a fékhatás. Normál XC-használat során azonban ritka az ilyen szituáció. Jó a tárcsák minősége is, a teszt során zéró deformáció, zéró ciripelés, nem kellett állítgatni.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Végszóként:
Az egész teszt során hiba nélkül dolgozott a Level A+, önmagában ez sokat elmond róla, nagyon könnyű gép, és amit még kiemelnék, hogy nagyon agresszívan merev. Kellemes emlék az Easton kerékszett is. Különösebb negatívumról pedig nem tudok beszámolni. Egy XC-versenygéppel van dolgunk, méltó felszereltséggel, méltó áron.
Pozitívumok:
+ felszereltség
+ kerekek
+ súly
Negatívumok:
– pattogósan merev hátsó háromszög
– nyeregcső-ülőcső illeszkedés (becsúszik)
– bowden-kivezetés az alsócsövön
InfoBox:
Forgalmazó: Biking Kft. – KROSS Kerékpár (www.kross.hu)
A kerékpár a gyártó honlapján ide kattintva érhető el.
A kerékpár a forgalmazó honlapján ide kattintva érhető el.
Származási hely: Lengyelország
Vázgarancia: 3év
Vázméretek: 17,5”; 19” (tesztelt); 20”
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 1.394.800 Ft
Váz: Carbon SL
Villa: Magura Durin Race 100 (100 mm Remote Lockout)
Első váltó: Shimano XTR M981
Hátsó váltó: Shimano XTR M980
Váltókar: Shimano XTR M980
Fékek: Magura MT8 160/160
Fékkar: Magura MT8 karbon
Hajtómű: Shimano XTR M980 42/32/24
Középcsapágy: Shimano Pressfit BB92
Lánc: Shimano XTR M980
Lánckeréksor: Shimano XTR M980 11-34
Kerekek: Easton EC90 XC UST-kompatibilis
Külsők: Schwalbe Rocket Ron Evo 2,1
Kormány: Easton EC90 SL karbon
Kormányszár: Easton EC90 SL karbon
Kormánycsapágy: VP félintegrált
Nyeregcső: Easton EC90 SL karbon
Nyereg: Fizik Tundra 2
Markolat: Kross bilincses
Pedál: Shimano XTR M980
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 70 fok
Nyeregvázcső-szög: 73 fok
Nyeregvázcső-hossz: 490 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 595 mm
Tengelytáv: 1080 mm
Láncvillahossz: 425 mm
Ha időfutam, akkor főszerepben Fabian Cancellara - Fotó: Takács Tamás
Újabb részleteket hozott nyilvánosságra a versenyt szervező ASO a 2013-as Tour de France útvonalát illetően, s továbbra is helytálló az a megállapítás, hogy ha valakiknek, a cikloturistáknak igazán kedvezni fog a körverseny.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az első három szakaszra a festői Korzikán kerül sor – remek lehetőség nyaralással egybekötni a Tour-turizmust. Az ASO legfrisebb közleményéből pedig kiderül, hogy a negyedik és ötödik szakasz ugyancsak Franciaország egyik kiemelt idegenforgalmi övezetében kap helyt: Nizzában és Cannes-ban.
Egyéni vagy csapatidőfutam, főszerepben Fabian Cancellara - Fotó: Takács Tamás
A negyedik etap egy látványos, 20 kilométeres csapatidőfutam lesz július 2-án, ahol szétszóródik majd kicsit az összetett, amennyiben a második szakaszon leküzdendő 2. kategóriás hegy, nem tenné meg ezt korábban. Az ötödik szakasz pedig az ugyancsak gyönyörű tengerparti városból, Cannes-ból indul majd.
Az Artbike kerékpáros művészetet támogató projekt képzőművészeti pályázatot indít Kerekezz, keretezz! címmel. A pályázat témája a kerékpáros szubkultúra és biciklis életforma bemutatása. A pályázatra elsősorban festményeket várnak a szervezők, de lehetőség van grafika, digitális és iparművészeti alkotások beküldésére is.
A pályázat célja a kerékpározás és művészet határainak összemosása, a kerékpáros művészet bemutatása, annak népszerűsítése, valamint a közönség és az új generációs művészek kapcsolatának élénkítése mellett egy sikeres bemutató megvalósítása.
A legjobbnak ítélt alkotások egy széles körben reklámozott, jelentős médiatámogatottságú esemény keretei között bemutatásra kerülnek Budapesten 2012 februárjában.
A pályázatra tetszőleges technikával készült festmények, grafikák és digitális alkotások nevezhetők, viszont a bemutató eseményen előnyt élveznek a festmények. Az Artbike pályázatára jelentkezni az alkotásról készült és a megadott e-mail címre elküldött jó minőségű fényképpel lehet, amelyhez csatolni kell az alkotás adatait (technika, méret, stb.). Egy alkotótól maximum 3 pályamű nevezhető.
A pályaművek elkészítésének és beküldésének határideje: 2012. január 31.
A bemutatóra meghívást nyert pályaművek alkotói 2012. február 5-ig értesítésre kerülnek. A beérkezett alkotásokat a kiállítás után az Artbike honlapján és Facebook csoportjában bemutatásra kerülnek. A pályamunkákat e-mailben az artbikeprojekt@gmail.com címre várják.
A megújuló országúti csúcs alkatrészcsaládok közül már csak a Sram Red 2013 szettel maradtunk adósak, a 11-es Shimano Dura Ace és a Campagnolo EPS után lássuk, mit lehet tudni a mountain bike gyökerekkel rendelkező gyártó legfrissebb fejlesztéseiről!
A legfontosabb, hogy az új Red egyelőre marad 10 sebességes, és elektronikus szettet sem terveznek 2014 előtt. Eddigi talán legerősebb tulajdonságát, a remek súlyadatokat ezen a szinten nagyon komoly mértékben sikerült túlszárnyalni, a hírek szerint negyed kilóval könnyebb lehet az új szett, árban pedig körülbelül 10%-ot emelkedik majd.
Sram Red 2013
Ezt nem csak falvastagságok csökkentésével, könnyebb alapanyagok használatával sikerült elérni, hanem minden lehetséges helyen „ollózgattak” is a tervezők, jó példa erre a mountain bike csúcsszett, a XX sorára emlékeztető fogaskoszorú, ami lassan már egy ékszerre hasonlít, valószínűleg súlyban sem ver rá sokat egy nagyobb medalionra.
Sram Red 2013
Változni fog a fékváltókar kialakítása, kicsit a Campagnolo mintájára a biztonságosabb fogás érdekében, a nagyobb kényelem érdekében pedig gél réteg lesz majd a borításban, így még finomabban a kézhez idomul majd az alkatrész. A Double Tap rendszer természetesen marad. Jó hír, hogy teljesen átdolgozták az átdobó mechanikáját, ami talán a leggyengébb pontja volt a szettnek, hasonló alkatrésszel sokat dolgozó szerelő véleménye szerint beállítása is agyrém, még a szponzorált profik is inkább alacsonyabb kategóriás alkatrésszel helyettesítették sokszor.
Sram Red 2013
Ehhez a fejlesztéshez kapcsolódva váltásbarátabb a lánctányérok kialakítása is, és a hajtókar sem csak könnyebb lett, de merevebb is, Campagnolo karra hajazva maga a kar az ötödik ága a csillagnak. Kíváncsiak vagyunk, élesben mennyire lesz markáns a változás.
Ami azonban igazán érdekes, a távolabbi jövő: Hidraulikus országúti tárcsafékekről csiripelnek a madarak a következő szettben…
