Home Blog Page 1049

Mi a helyzet országúton? – interjú Törzsök Zsolttal, a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség újraválasztott elnökével

Fotó: Vanik Zoltán

A magyar kerékpáros szövetségi rendszerben az országúti szakág, a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség (MKSZSZ) tartotta meg elsőként a soros tisztújító közgyűlését, lezárva egy négyéves olimpiai ciklust és megkezdve a munkát egy új előkészítéséhez. Az újraválasztott elnököt, Törzsök Zsoltot kérdeztük a szakági szövetség munkájával kapcsolatban, és az ősz során tervezzük a mountain bike- BMX és az ernyőszövetséggel kapcsolatos riportok készítését is, lévén szintén tisztújításra kerül majd sor.

* Szerkesztői lábjegyzet az interjú elkészülését követően, tekintettel a parázs helyzetre:

A riport készítésével egy időben jelent meg Benkó Barbi blogja, melynek olvasottsága megmutatta, hogy általunk nem várt komoly érdeklődés övezi a kerékpáros szövetségek működésével kapcsolatos kérdéseket, így a további interjúkon túl tervezzük egy szakági fórum összehívását is (erről majd a maga idejében), természetesen addig is a már közzétett cikkek alatt lehetőség nyílik vélemények, ellenvélemények, javaslatok megfogalmazására, melyek eljutnak a szakági vezetésekhez is. Kényes téma, de – a szerkesztő véleménye szerint – egyértelműen látszik, hogy változásra van szükség, amihez mi a nyilvánosság adta lehetőségekkel tudunk hozzájárulni. Nem tudjuk a megoldást, de azt ígérjük, hogy ha valaki építő jelleggel szeretne hozzátenne valamit a sportág működőképességének biztosításához (sajnos jelenleg itt tartunk, nem felemelkedésről beszélünk egyelőre, hanem a megsemmisülés elkerüléséről, bár azt is tudjuk, hogy van, aki szerint egy origóra lenne szükség, hogy elindulhasson valami felfelé), lehetőséget biztosítunk vélemények, javaslatok nyilvánosság elé kerüléséhez.

Takács Tamás

***

Az MKSZSZ újraválasztott elnökét először a múlttal kapcsolatosan kérdeztük, a kérdések alapját a szövetség honlapján is bárki számára hozzáférhető beszámolók adták elsősorban:

Bikemag: Mik a legfontosabb eredmények szerinted, amit fel tud mutatni az országúti szakág a szövetség munkájának köszönhetően?

Törzsök Zsolt: Az elmúlt négy évben sportdiplomáciailag lényegesen megerősödtünk. Ismerik hazánkat végre külföldön, a többi szövetség sem elsősorban a problémáinkat, hanem a tehetséges versenyzőinket ismeri. 2010 óta ezeket tudatosan fejlesztettük, és ennek, valamint a kiváló személyes kapcsolatoknak köszönhetően járt hazánkban jó néhány – a kerékpársportban ismert szakvezető, korábbi versenyző, akik meghatározóak a kerékpársportban mind a mai napig (Wojchiech Walkiewich, Pat McQuaid, Djamolidine Abdoujaparov, Claudio Chiapucci). És úgy terveztük, hogy Sutkó Mihály főszervező meghívására Central-European Tour alatt idén hazánkba látogat a  Serhiy Honchar is. Ez utóbbi végül meghiúsult, de jövőre újult erővel folytatjuk a megkezdett munkát… Meggyőződéssel állítom, hogy ezek az akciók jelentősen javítják a hazai kerékpársport egészének eladhatóságát szakágaktól függetlenül.

Fotó: Vanik Zoltán

A szövetség működőképes maradt köszönhetően az egyesületek, a versenyzők és a pártolóink segítségének. Én ezt nagyon fontos tényezőnek tartom, ez adott erőt az állandó, elsősorban miattuk fontos küzdelemhez.

Szintén sportdiplomáciánk erősödését mutatja, hogy sportágunk képviselői közül az elmúlt időszakban 5 jeles személyiség kapott állami elismerést áldozatos munkájáért az MKSZSZ elnökségének előterjesztése alapján. Ez a szám összemérhető azok számával, akik 1998-2008 között hasonló kitüntetésekben részesültek.

Az Amatőr Kerékpáros Egyesületek Szövetségével közösen, 20 év után sikerült megteremteni egy komoly és kölcsönös előnyökön nyugvó szakmai együttműködés lehetőségét, amelytől a korábbi vezetések idején az AKESZ még elzárkózott. A szakmai együttműködés végső célja egy integrált, fel- és lemenőági közös versenyrendszer kialakítása, amely nyilván befektetői vagy szponzorációs szemmel is komolyabb potenciállal bír, mint a jelenlegi.

A Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség négy szakágban, 14 olimpiai, valamint 21 világbajnoki versenyszámra való szakmai felkészülést irányítja. Az elmúlt olimpiai ciklusban világversenyen pontszerzés csak a teremkerékpárosainknak sikerült, de ők ezt többször is megismételték és 2 db EB bronzérmet szereztek (2008 és 2009). Az olimpiák szempontjából a sportág dicsőségtábláján szerepelő eredmények változatlanok maradtak. A hazai kerékpársport története során többek között egy „A” kategóriás bajnoki címet a Moszkvai Olimpiai Játékokon, egy profi világbajnoki ezüst és egy bronzérmet (a sportág múltjának kutatása során derült fény egy agyonhallgatott világbajnoki bronzéremre az 1913. évi Amatőr Pálya Világbajnokságon – Berlinben tandem versenyszámban a Vas Antal – Havasi Sándor páros a dobogó III. fokára állhatott fel). Egy Ifjúsági Barátság Verseny aranyérmet, egy-egy „B” világbajnoki címet és bronzérmet, három Európa bajnoki címet és négy bronzérmet, 1 db ifjúsági világbajnoki V. helyezést, valamint 5 db olimpiai V. helyezést és 2 db VI. helyezést. Így MKSZSZ a hazai sportágak nyári olimpiai játékok pontversenyében a 18. helyen állt a legutolsó statisztika alapján.

Bikemag: Tavasszal egy amolyan semmire nem jó patthelyzet alakult ki az ernyőszövetséget illetően, ideiglenesként aposztrofált elnökség megválasztásával. Az MKSZSZ honlapján azt olvashatjuk a közgyűlésről készült beszámolóban, hogy „a jelenlegi MKSZ tulajdonképpen nem működik az elmúlt 7 hónap tanulsága szerint”, ezt kifejtenéd bővebben, hogyan kell értsük?

Törzsök Zsolt: Nekem tulajdonképpen könnyű a dolgom, hiszen annak ellenére, hogy egyértelműen szerettünk volna részt venni az MKSZ irányításában – nyilvánvalóan ennek felelősségét is vállalva – az áprilisi közgyűlés megvezetett MTB-s többsége másként döntött. Érdekesség, hogy a szavazók között volt, aki tudvalevőleg 3 kft-t is képviselt, majd mikor a tagsági díjat be kellett volna fizetni az egyiket gyorsan kiléptette. (Persze a másik kettővel azért még ott maradt.)

Viszont az elmúlt 5 hónap érzésem szerint mindenki számára ismét bizonyította, hogy egy szinte kizárólag „MTB”-s vezetőkből álló vezetés sem működőképes. Én hiába vagyok állandó meghívott résztvevő az elnökségi üléseken (már ha meg vannak egyáltalán tartva – sokszor sajnos nem) az MKSZSZ javaslatait, még ha előzetesen írásban is érkeznek, rendre figyelmen kívül hagyják.

De talán 5 pontban összefoglalnám az általam leglényegesebbnek tartott problémákat:

1) Jogilag legjobb tudomásom szerint be sincsenek jegyezve a Fővárosi Bíróságon még 5 hónap után sem, ez elsősorban nagy valószínűséggel a jelenlegi MKSZ elnök felelőssége.

2) Regnálásuk óta egyetlen érdemi döntést sem sikerült hozniuk, más kérdés, ha hoznának, akkor az az előbbi tényen alapulva mennyire lenne jogszerű.

3) Az elmúlt 8 évben az MKSZ számlájára egyetlen fillér szponzori bevétel sem érkezett. Ez a tendencia – a közgyűlési fogadkozások ellenére sem változott meg. Milliárdos tervek voltak/vannak a sportág helyzetének konszolidálására, de még a filléres problémákat sem sikerült orvosolni.

4) Valamiféle ügyészségi eljárás van ismét vagy még mindig folyamatban az MKSZ ellen/tevékenységét vizsgálva, de ennek részleteiről csak ködös információk hangzottak el, bár többször is rákérdeztünk írásban.

5) Záros határidőn belül ki kell írni sarkalatos kérdésekben (alapszabály módosítás és teljes tisztújítás) MKSZ közgyűlést. Ha ez nem történik meg, akkor onnantól az MKSZ vezetése már jogtalanul, az alapszabályban és a Sportörvényben foglaltakkal ellentétesen működik, és nyilván ennek felelősségét a jelenlegi vezetésnek vállalni kell.

Bikemag: Egy kívülállónak úgy tűnik, a kerékpáros szövetségek gyakorlatilag csak a struktúrák alakításával vannak elfoglalva, rengeteg a küldött egy közgyűlésen, talán már több mint ahány versenyző Magyarországon… Siralmas a helyzet olyan szempontból, hogy a fiatalok még ha akarnának se nagyon tudnának normális körülmények között kerékpározni, versenyezni. Tudsz mondani olyan intézkedést, ami ennek a megváltoztatására irányult volna a múltban vagy akár a jövőben?

Törzsök Zsolt: Az egyetlen ilyen a februári elvetélt „palotaforradalom” volt, de az elmúlt időszak tanulságai szerint az azt támogatók is légvárakat kergettek. Nem működött volna – ez azóta bebizonyosodott.

Építő jellegű és gyakorlatban is működőképesnek tűnő elképzelésről nincs tudomásunk.

Bikemag: Azt tudjuk, hogy kis pénzből gazdálkodik jelenleg a kerékpársport, mégis, a – szintén a szövetségi honlapon található – négyéves beszámolóban érdekes adatokat olvashatunk különböző ösztöndíjak elosztásáról. A versenyzőkre most nem térnék ki, de például érdekes, hogy a hazánkban gyakorlatilag nem létező pálya szakággal foglalkozó edző több alapítványi pénzt vesz fel, mint mondjuk az országúti szövetségi kapitány, akinek munkája nélkül nem jött volna létre az olimpiai kvalifikáció. Vannak egyáltalán irányelvek, prioritások ebből a szempontból a szakági szövetségben?

Törzsök Zsolt: Ez azért ebben a formában nem igaz. Ha összeadjuk az említett rész előtt táblázatban szereplő Gerevich ösztöndíjból kapott összeget és a Bay Béla ösztöndíjból kapott összeget, akkor mindkét szakvezető fillérre pontosan ugyanannyi támogatáshoz jutott. Ne felejtsük el, hogy mindkét szakvezető komoly szerepet játszott olyan kiváló versenyzők kinevelésében és sportkarrierjük elindításában, mint Lovassy Krisztián és Kusztor Péter.

Én inkább azt sajnálom, hogy a pályázati kiírásban foglalt szigorú követelményeknek csak ez a 2 szakvezető tett eleget az aktív sportszakemberek közül. Így másokat nem is lehetett volna javasolni.

Bikemag: Sokakat érdekel a sokat emlegetett „adósság-görgetés”, amit sokszor hallunk annak elhárítására, hogy miért nem lehet megvalósítani ezt vagy azt. A beszámoló szerint ebben nagy előrelépés történt, fel tudnád vázolni röviden, érthetően, mi történt ezen a téren ebben a ciklusban?

Törzsök Zsolt: A Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség önerőből (ehhez az MKSZ-től soha egy fillér támogatást nem kaptunk), végrehajtottunk egy adósságkonszolidációs programot, mindamellett a működésünket sikerült nagy nehézségek árán megőrizni. Ebben nyilván egy szakértőkből álló szakmai stáb is szerepet játszott Kovalóczy Áron MKSZSZ alelnök vezetésével.

Hogy érzékeltessem számadatokban is ezek mértékét, az éves költségvetés több, mint kétszeresét kitevő 19,45 mFt-ról kezdtük el lecsökkenteni 2008-ban, és ha a nyilvántartásból kivesszük a jövőre már elévülő tételeket, akkor az adósságállomány egy kezelhető mértékű 3 m Ft-os érték alá került. A többi szakág költségvetése emiatt soha nem sérült, igaz senki részéről még csak fel sem merült, ha esetleg segítene könnyebb lenne (kivételt képez Katona Kálmán új MMTBSZSZ elnök, akivel egyeztettünk a kérdésben már többször is).

Ebben voltak 2003 után keletkezett olyan tételek (több milliós összegekkel), amelyeket tőlünk kértek számon, holott az MKSZ kötelezettség-vállalásai voltak. De mivel részben szakági tevékenységhez kapcsolódtak, ezeket is rendeztük.

Mindenki attól retteg, hogy az MKSZ készfizető kezesként felel, holott erre még akkor sem került sor, amikor ez indokolt lett volna. Csak a példa kedvéért: ez az adósság jóval nagyobb is lehetett volna, de 2008 tavaszán leinkasszálták a teljes Pekingi Olimpiára átutalt szakmai felkészülési támogatást úgy 7-8 millió forintot. Nehogy úgy érezze bárki is, hogy megkérdezte az azt követő MKSZ vezetés, hogy ebből mi az, ami nem volt jogos…

És ez még egy korábbi ciklusban volt! De ez már a múlt és még így is tudtunk működni.

Bikemag: Akkor beszéljünk a jövőről… Rögtön az előző kérdéshez kapcsolódva, ha hihetünk az előbbiekben, 2013-ra nullszaldós lehet a szövetség, sőt, az ernyőszövetség háza tájáról is hasonlókat hallani. Ha ez így van, akkor az szponzori tőke bevonását mindenképpen megkönnyítheti. Vannak konkrét elképzelések ezzel kapcsolatban? Megtudhatunk ezekből valamit?

Törzsök Zsolt: Az MKSZ jelenlegi elnöke az adósság konszolidáció egyszerűbb módját szeretné választani. A szakági szövetségek működési kiadásainak terhére akar adósságot rendezni. Az erről szóló állami szerződésből azonban egyértelműen kiderül, hogy adósságtörlesztésre nem használható fel. Csak a tárgyévi, szakmailag indokolható (szerződésben hosszasan részletezett) költségek szerint lehet elszámolni.

Tavaly év végén az előző elnök idején is belefutottak ebbe a fiaskóba. Akkor a támogatásnak csak egy részét, ha jól emlékszem mintegy 1,2 milliót kellett visszafizetni. Mindig meglepődöm, hogy egyesek még mindig úgy gondolják, hogy ezeket az „apróságokat” a kerékpársport jelenlegi helyzete elviseli…

Az MKSZSZ egyértelműen szponzori bevételekből szeretné a források növelését megoldani. Folyamatosan egyeztetünk néhány olyan céggel, akik hajlandóak ezen problémát orvosolni. A meglepő, hogy ezek a cégek már korábban is támogatták a kerékpársportot, tehát minden bizonnyal komolyan gondolják. És természetesen nem más, a kerékpársportban tevékenykedő meglévő szponzorai… (csak mielőtt bárki megkérdezné)

Emellett folytatni kell a tárgyalásokat a BOK-kal (akinek tartozunk még. Az összes szövetségi tartozás a BOK -nál 380 millió. Van olyan szövetség, amelyik 100 millióval tartozik.), hiszen 3 millióval a kintlévőségeiknek csupán 1%-át vagy még annyit sem jelentünk. Szerintem meg tudunk majd állapodni…

Bikemag: Megint csak visszautalnék az ernyőszövetséggel kapcsolatos „rossz kapcsolatra”, amire a beszámoló utal. Tavasszal volt egy közgyűlés, melyen leszavaztak egy lehetséges új struktúrát és alapszabályt. A helyzet azt mutatja, hogy a meglévő sem működik. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy konkrét kérdést feltenni, amire szeretném, ha érdemben válaszolnál. Több féltől elhangzott, hogy UCI-konform struktúrára törekszik. Nem lehetne esetleg akkor valóban az UCI-struktúra mintájára átalakítani a rendszert? Úgy, hogy egy nagyszövetségben a különböző szakágak küldötteket delegálnak a szakág „súlyának” megfelelően, egy kevés főből álló küldöttséget működtetve? Kívülállóként egy MKSZ közgyűlésre belépve rémisztő a helyzet, kontrollálhatatlan, ráadásul az az érzése az embernek, hogy a rengeteg klub szinte csak a szavazatok miatt vannak létrehozva, de akik szavaznak – már bocsánat – mintha azt sem tudnák, miről szavaznak…

Törzsök Zsolt: Eljutottunk odáig, hogy a szakágak/sportszervezetek legjelentősebb vitafóruma és legfontosabb eseménye az MKSZ közgyűlés. Ez nem is lenne baj, ha nem az lenne, hogy néhány szervezetet olyanok képviselnek, akik nem vesznek részt az aktív szövetségi munkában. Voltaképpen nem a kerékpárversenyzőket képviseli, hanem … Én inkább a bajnokságokra vagy a komoly versenyekre mennék helyette, azt fontosabbnak tartanám…

De visszakanyarodva az eredeti kérdéshez, nagy valószínűséggel ez az egyetlen megoldás. Bár megjegyzem, hogy hazánkban ez a gondolat eddig még csak fel sem merült. Egy csökkentett létszámú, szakági szövetségek delegáltjaiból álló küldött-közgyűlés nagy valószínűséggel hatékonyabban működne, és nem lenne annyi vita, mint eddig. Úgy gondolom, ez mindenképpen javítaná a sportág hazai és külföldi megítélését is.

Bikemag: Szintén a beszámolóban olvashatjuk: „utánpótlás-sport fejlesztése az EYOF 2017 kapcsán kötött szerződéshez kapcsolódó fejlesztési programmal” Megtudhatunk erről kicsit többet, konkrétumokat? Sajnos nem emlékszem olyan programra az elmúlt 10 évben, melyben ne lett volna kitűzve a zászlóra az utánpótlás-nevelés, a versenyeken azonban (már amennyi versenynek nevezhető verseny van) egyre kevesebb és egyre gyengébb fiatalokat látok…

Törzsök Zsolt: Ezzel még egy kicsit várni kell. Az MKSZSZ program kidolgozás alatt van, de az EYOF odaítélése is decemberben várható. Egy biztos, hogy rendezőként hazánk nem engedheti meg magának, hogy rosszul szerepeljen és ezért a sportvezetés ígérete szerint komoly anyagi és egyéb ösztönzőket is meg fog mozgatni. Térjünk erre vissza februárban, akkor már mondhatok / mondani tudok majd többet. Annyit azonban elöljáróban, hogy mivel állami indíttatású a program, biztosan jól kidolgozott és ellenőrzött lesz. Reményeim szerint pedig 2017-ben, Győrben a maximális létszámú magyar versenyző indulhat majd országúti mezőny, időfutam és kritérium versenyszámokban.

Bikemag: Versenyrendszerekkel kapcsolatban is kérdeznélek, egyrészt tervezel e lépéseket azzal kapcsolatban, hogy kialakuljon egy – már a szezon előtt is átlátható – tervezhető versenyrendszer, működő honlappal, ahol pontos információkkal találkozhatunk. Most elsősorban hazai szintre gondolok, de ez lehet az alapja, majd egy idegen nyelven is működő jó honlap, hogy külföldi versenyzőket is bevonhassunk versenyeinkre.

Törzsök Zsolt: Az elmúlt időszakban, bár igyekeztünk a versenynaptárt úgy elkészíteni, hogy az egyes versenyek a fontos (kiemelt) nemzetközi versenyekre való felkészülést hazai szinten is segítse. Ez azonban nem mindig sikerült. Szerencsére már egyre többen rendeznek versenyt, de néha nem sok közük van a szabályokhoz, és időpontjuk nincsen összehangolva más eseményekkel. Ezen kívánunk jövőre változtatni…

Át szeretnénk alakítani mind a versenyeztetési, mind a verseny-rendezési rendszerünket. Ez utóbbihoz egy on-line, de legalábbis naprakész és folyamatosan frissített ranglista kell, hogy tartozzon. Nyilván szabályozni fogjuk, hogy milyen feltételekkel, kik vehetnek benne részt versenyzőként vagy szervezőként, ehhez elővesszük a korábban erre már elkészített anyagokat. Véglegesítjük a terveket és hamarosan a tagok elő terjesztjük. A rendszer együtt jár a szakági honlap megújításával, de egy idegen nyelven is megfelelően működő honlap csak a hosszabb távú elképzeléseink közé tartozik, erőforrás igénye miatt.

Bikemag: Egy szinttel feljebb pedig magyarországi UCI-kategóriás versenyek további lehetőségéről kérdeznélek, tervek ezzel kapcsolatban?

Törzsök Zsolt: A nemzeti körverseny megújítása (nevétől függetlenül). Nem biztos, hogy szakaszverseny lesz, mert egynaposok egymás utáni sorozatán lényegesen több Europe Tour pont gyűjthető. Ez szükséges a VB és a harmadik év végén az olimpiai kvalifikációhoz. Sutkó Mihállyal és Stubán Ferenccel közösen olyan tervek készültek, amelyek világsztárok hazai versenyeztetését is lehetővé tenné, költséghatékony és kivitelezhető módon. Ezt pontosítottuk egy közismert személy bevonásával, aki segítséget is ígért a projekthez és nemsokára a részletek is napvilágot láthatnak. Erről szeretnék majd egy későbbi időpontban részletesebben beszélni.

Bikemag: Köszönjük a válaszokat, és reméljük, hamarosan beszélhetünk az egyelőre bennragadt témákról is.

Spanyol válogatott bringás szenvedett halálos edzésbalesetet

Szomorú veszteség érte a profi kerékpársportot, szerdán végzetes kimenetelű edzésbalesetet szenvedett a spanyol Victor Cabedo, az Euskaltel 23 éves versenyzője.

Cabedót egy autó ütötte el egy veszélyes útszakaszon otthonától nem messze, Almedíjar a Aín közelében, Castellón földjén. Az ütközés egy lejtmenetben, rossz minőségű úton történt, és a karambol következtében a bringás a szakadékba zuhant.

Az Euskaltel versenyzője tavaly kezdte meg profi karrierjét az Euskaltelben, szerepelt juniorként a 2006-os és 2007-es világbajnokságon, tavaly szakaszt nyert az Asztúriai Körversenyen, idén részt vett a Giro d’Italia-n.

Nyugodjon békében!

Szombaton a Fővárosban zárul a T-Systems Elimina Tour

A kép jól jellemzi, hogy milyen meleg volt a mai Elimina Tour-on - Fotó: Bogár Gábor

Az idén létrehozott belvárosi versenysorozat az utolsó fordulójához érkezett, ugyanis 22-én szombaton, Budapesten, az V. kerületben található Szabadság téren zárul a négyállomásos T-Systems Elimina Tour.

A Wáberer Budapest Nagydíj, Vác, Szentendre és Nagykanizsa után, méltó lezárása lesz a belvárosi versengésnek, ugyanis ezúttal egy egészen különleges pályán kell teljesíteniük a versenyzőknek. Épített akadályokon, ugratókon és mélygarázson át vezet majd a pálya a Bank Center és az amerikai nagykövetség közvetlen szomszédságában.

A nevezett versenyzők száma várhatóan a legmagasabb lesz Budapesten, hiszen a helyszín közelsége miatt, többen kedvet kaptak a megmérettetésre. Az indulók között tudhatjuk például Juhász Zsoltot is, aki az idei év olimpiai krossz nemzeti bajnokság ezüst érmese, magyar válogatott olimpiai kvótafutó, vagy Buruczky Szilárdot, aki a váci dobogós helyezése után, korábbi sérüléséből felépülve, ismét rajthoz áll a Szabadság téren. Ezúttal sem lesz könnyű megszorítani az első két forduló győztesét, a világbajnoki ezüstérmes Miha Halzert, aki minden erejével azon lesz, hogy visszahódítsa az összetett elsőséget. Szentendre után visszatér hozzánk a románok kiválósága Tudor Radu is, akit ezúttal az édesanyja elvesztése óta a mellrák ellen harcoló, emiatt egyedi rózsaszín kerékpárral versenyző, Vlad Sabau kísér el.

A záró futamon eldől, ki lesz az idei év összetett bajnoka és ez által a plusz 1000 Euro, valamint a bajnoki trikó boldog tulajdonosa. Az állás igen kiélezett, hiszen abszolút nyílt még a verseny. Az Elimina Tour fődíjára legnagyobb esélye, Csielka Márknak (Euro One Waberer’s Cube, 450pont), Miha Halzernak (Energija Team, 400pont) és Prájczer Péternek (KTM Sportklub Sopron, 350pont) van.

A rendezők több értékes nyereménnyel is kedveskednek azoknak, akik a helyszínen szurkolják végig a nagydíjat. Délután 16:00 és 18:00 óra között, egy 150.000 Ft. értékű Cube kerékpár, 18:10-kor az összetett eredményhirdetéskor pedig egy, a győztes által dedikált bajnoki trikó talál gazdára. Érdemes tehát kilátogatni az ingyenes rendezvényre, végig izgulni az izgalmas fordulókat, nyilatkozni a TV2 „celebjének” a kerékpározás rejtelmeiről és nem utolsó sorban indulni a nyereményjátékon, hiszen valakik biztosan hazaviszik a Cube „szupermontit” és a dedikált mezt. Akik ennek ellenére mégsem tudnak eljönni, azok sem maradnak le semmiről, mivel a futamot ezúttal is több kerékpáros portál élőben közvetíti majd.

PROGRAM

11:30 – Regisztráció
13:15
– Szabadedzés

14:40 – Időmérő futamok
16:00 – Nyolcad döntő futamok

16:00 – 18:00 – A 150.000 Ft. értékű Cube kerékpár sorsolása

16:45 – Negyeddöntő futamok

17:00 – VIP Sajtóbeszélgetés Wáberer Györggyel, Bogár Gáborral és Váczi Gergővel

17:20 – Elődöntő futamok
17:50 – 
Kis Döntő

17:55 – T-Systems Elimina Tour Waberer’s BUDAPEST Nagydíj – DÖNTŐ futam

18:05 – Ünnepélyes eredményhirdetés

18:10 – Összetett eredményhirdetés, díjkiosztó gála

Előzetes a TV2 adásában:

http://tv2.hu/mokka/video/belvarosi-kerekparverseny-az-uj-orulet

III. Életfa Mountain Bike Maraton – Piliscsaba

Mi is megnéztük tegnap a pálya nyomvolanát a versenyen indulni szándékozó Buruczki Szilárddal, csak ajánlani tudjuk, az a fajta kör, aminek el kell kapni a ritmusát, sok helyen kimondottan XC-s jellegű, ugyanakkor bárki számára élvezhető, szűk, kanyargós lejtmenetekkel is tele van, ha pedig nyomatjuk, nagyon el lehet fáradni. Sebaj, "különleges pihenőhelyek" is rendelkezésre állnak a pálya szélén...

Korábban már írtunk az X2S családi sportnapról, de most külön a Mountain Bike versenyről kérdeztem Toldi Tamás versenyigazgatót a VI. Életfa Terepfesztiválról.

Bikemag:  Hogy fér meg együtt a terepduatlon és mountain bike verseny egy napon?

TT: A Terepduatlon OB-nál és egy pénzdíjas MTB versenynél is adott a pálya és a versenyzők között amúgy kevés az átfedés, hiszen az elvakult montisok nem szívesen szállnak le a kerékpárról. A pályát úgy jellemezném, hogy erősebb, mint egy maraton rövidtáv, de gyengébb, mint egy XCO. Két 12 km-es körben kell a versenyzőknek megküzdeni, alagúttal, vízelevező árokkal és az erdei ösvények adta szűk kanyarokkal. Egy profi bringás megoldja erőből és keringésből, egy amatőr pedig élvezi a természetet.

Mi is megnéztük tegnap a pálya nyomvolanát a versenyen indulni szándékozó Buruczki Szilárddal, csak ajánlani tudjuk, az a fajta kör, aminek el kell kapni a ritmusát, sok helyen kimondottan XC-s jellegű, ugyanakkor bárki számára élvezhető, szűk, kanyargós lejtmenetekkel is tele van, ha pedig nyomatjuk, nagyon el lehet fáradni. Sebaj, "különleges pihenőhelyek" is rendelkezésre állnak a pálya szélén...

Bikemag: Milyen előélete van ennek a versenynek?

TT: Harmadik alkalommal rendezzük meg és már az első évben olyan neveket csaltunk ide, mint Fenyvesi Peti vagy Buzsó, utóbbi meg is nyerte, de nem könnyedén. Tavaly a tereptriatlonos Medgyes Gábor nyert. Az X2S Haibike Team híres arról, hogy extrém pályákat jelöl ki, több nagy bajnok és olimpikon is „elvérzett” már nálunk. Az idei nyilvános pályabejárásokon azonban kiderült, hogy idén megkegyelmeztünk és egy kellemesen versenyezhető pályát raktunk össze.

Bikemag: Miért ajánlod ezt a versenyt a bringásoknak?

TT: Csodálatos környezetben, egy családias hangulatú verseny mellett külön Prémium nevezési díjért kaphatnak a versenyzők a különleges frissítőkön (Iso Tea, biomarcipán) kívül a rajtcsomagban technikai pólót, kulacsot, bringás zoknit és különleges fűszereket. Kerékpárokat tesztelhet és sok értékes ajándékot sorsolunk a tombolán. Aki pedig a családjával vagy a barátaival érkezik, rengeteg gyerek és felnőtt program közül választhat. Az én kedvencem a szendvicskrém készítő verseny lesz…

Információk a maraton versenyről:

KATEGÓRIÁK KORCSOPORTOK SZERINT:

FÉRFI:
JUNIOR ….-19 1993 és utána születettek
FELNŐTT 20-29 1983-1992 között születettek
MASTER 30-39 1973-1982 között születettek
SENIOR 40+ 1972 és előtte születettek

NŐI:
JUNIOR ….-19 1993 és utána születettek
FELNŐTT 20-35 1977-1992 között születettek
MASTER 36-…. 1976 és előtte születettek
VÁLTÓ: 2 fős váltó körönkénti váltással – nem és korcsoport független

TÁV: 24 KM 2 DB 12 KM-ES KÖR

SZINT: 680 méter 340 méter/kör

PÁLYA: Kevés aszfalt és murva, többségében erdei út és ösvény
A pálya nehezebb, technikásabb, mint a megszokott magyarországi Rövid távú MTB Maratonok.

DÍJAZÁS: A kategória 1. 2. és 3. helyezettek érem díjazásban részesülnek.

Az ÉLETFA MTB MARATON-on abszolút elsőként célba érő versenyző pénzdíja: nettó 20 000 HUF

NEVEZÉS:
HELYSZÍNI NEVEZÉS
2012.09.22. 16:00-20:00-ig Alap 4 000 HUF
2012.09.23. 08:00-13:40-ig Alap 4 000 HUF
+ Prémium csomag 3 000 HUF-ért vásárolható a helyszínen!

Bővebb információk itt találhatók a versenyről.

A 25 éves SRAM az Eurobike-on

SRAM XX1 hajtómű

A SRAM az utóbbi időben erőteljes fejlesztésbe fogott, az elmúlt évben alig volt olyan hónap, amikor ne tudtuk volna legalább egy újdonságát bemutatni az idén 25 éves amerikai gyártónak.

GXP-hez és BB30-hoz passzoló verziók

A szezon közben már bevezetett új országúti Red család mellett a legizgalmasabb újításuk a XX1, azaz a 11 sebességes mountain bike szettjük, amit az olimpián már többen élesben teszteltek is. Már több, mint két hónapja mi is bemutattuk a szettet, s most végre kézbe is vehettük az alkatrészeket.

(Érdekesség, hogy az olimpián voltak akik az X.0 vagy XX szettjükhöz használták az XX1 első lánckerekét és még nem a komplett XX1 szett került a kerékpárjukra.)

SRAM XX1 hajtókar

Az XX1-hez saját hajtókar készült, bár a lánckerék tartó csillag felszerelhető a SRAM X.0 hajtókarra is, így akár utólag is tuningolhatóvá válik a régebbi szett.

A 11 sebességes váltókar

A váltókarból értelemszerűen csak a kormány jobb oldalára jut. De

A legkényelmesebb markolatváltó

választhatunk a hagyományos Trigger és a markolatváltó közt, utóbbit szintén idén mutatta be a SRAM, működése sokkal finomabb lett, mint a régi X0.

A korábbi, 9 sebességes X.0-hoz képest sokkal egyenletesebb a markolat felülete, de mégis biztos fogást találunk.

Az XX1 hátsó váltója

Az új XX1 hátsóváltó és a szetthet tartozó 10-42-es fogkiosztású fogaskoszorú hatalmas tartományt fed le. Elsőre kicsit szokatlannak tűnhet, hogy a lánckerék nagyobb, mint a túloldalon levő féktárcsa, de az összképet tekintve nem zavaró a szemnek.

A Quarq wattmérővel okosított Red hajtómű

A SRAM 2011 májusában felvásárolta a Quarq-ot. Ezzel a wattmérők piacán is megvetette a lábát. A képen látható Sram Red hajtókar mellett kapható Specialized, Cannondale, Rotor és FSA karokkal is. A Quarq érdekessége a Qalvin névre keresztelt eszköz, aminek a segítségével iPhone-hoz kapcsolhatjuk.

Az új Force hajtómű sok tulajdonságát a Red-től örökölte

Országúti vonalon nem csak a legjobb alkatrészcsalád újult meg, a Sram Force szettje a csúcs Red-től több dolgot is örökölt. Így lett merevebb a lánctányér, ami a gyorsabb váltásokat is jól tolerálja és tartósabb is. A váltókarnál a Zero Loss-t alkalmazzák, aminél már nincs több üresen húzott bowden, az első millimétertől kezdve mozgatjuk már a váltót. A hátsó váltó pedig  elérhető közepes kanálmérettel, amire az új 11-32-es fogaskoszorú miatt volt szükség.

XD - nem a röhögős szmájli, hanem az XX1 kazettatest neve

Az XX1 fogaskoszorúhoz saját racsnitestre is szükség volt, hogy elférjen a 10-es lánckerék is. Nemcsak a DT, hanem a Sram is kínál ilyen agyat/kereket.

A Rise kerékcsalád

A Sram Rise kerékszettjei elérhetők a manapság használatos mindhárom kerékméretben is. Az 1400 gramm körüli Rise 60-as 26″-os és 29″-os, míg a masszívabb 1750 grammos Rise 40 kiegészült a 27,5″-os mérettel is.

A túra/treking kategória csúcsa a Via GT

A Sram belépett a túra/treking vonalra is. A család 4 szettje közül a 2×10 sebességes Via GT a csúcs. A megalkotásnál az X0 és a Red szettekből gyűjtött technológiákat alkalmaztak.

 

A 25 éves SRAM tablója

A hazai forgalmazó oldalán és a gyártó honlapján bővebb információk olvashatók.

(x)

 

Országúti vb: Tony Martin – Taylor Phinney 2:0 az időfutam után

A csapatidőfutamhoz hasonlóan az egyenkéntin is bejött a papírforma a hollandiai Limburgban zajló országúti világbajnokságon, a német Tony Martin és az amerikai Taylor Phinney vívtak nagy csatát, és ismét az Quick Step versenyzője bizonyult jobbnak a BMC fiatal menője ellenében.

A 45,7 kilométeres versenyen az első indulók még eső áztatta pályán voltak kénytelenek tekerni, köztük Lengyel Gábor is, aki sajnos a  beérkezők közötti utolsó helyezését és az időhátrányt tekintve, 40 km/h alatti átlagsebességgel talán minden idők leggyengébb magyar teljesítményét nyújtotta.

Amikor a legfőbb esélyesek rajtoltak, félig-meddig már száraz volt a pálya, egy éles kanyar azonban így is szedett áldozatot, a dobogóra is esélyes olasz Marco Pinotti csúszott el, majd adta fel a versenyt. Régi önmagához képest gyakorlatilag DNF-fel egyenértékű a spanyol Alberto Contador teljesítménye is, aki nem találta a ritmust, a mögüle induló Tony Martin már féltávnál „hátbacsapta”.

Martin legfőbb ellenfelének végül a fiatal amerikai bizonyult, aki előbb folyamatosan pár másodperc előnyben, majd pár másodperc hátrányban tekert a némethez képest, végig izgalmassá téve az időfutamot, vajon melyikük abszolválja jobban a cél előtti dombot, a Cauberget, ahol még bármi megtörténhetett volna.

Végül címvédésre került sor, Martin nyert 5 másodperccel, kihasználva a két nagy rivális, Fabian Cancellara és Bradley Wiggins távol maradását. Tegnap az elit női időfutamon ugyancsak német siker született Judith Arndt révén, aki ugyancsak amerikai riválisát, Evelyn Stevens-t előzte meg.

Végeredmény:

1.     Tony Martin (Germany)     0:58:38.80
2.     Taylor Phinney (United States Of America)     0:00:05.37
3.     Vasil Kiryienka (Belarus)     0:01:44.99
4.     Tejay Van Garderen (United States Of America)     0:01:49.37
5.     Fredrik Carl Wilhelm Kessiakoff (Sweden)     0:01:50.56
6.     Dmitriy Gruzdev (Kazakhstan)     0:01:56.44
7.     Jan Barta (Czech Republic)     0:02:12.49
8.     Alex Dowsett (Great Britain)     0:02:26.06
9.     Alberto Contador Velasco (Spain)     0:02:30.00
10.     Adriano Malori (Italy)     0:02:40.54

56.     Lengyel Gábor (Hungary)     0:13:49.29

A világbajnokság programja:

Elit női csapatidőfutam         34.2 km           Szeptember 16. vasárnap

Elit férfi csapatidőfutam       53.2 km           Szeptember 16. vasárnap

Junior férfi időfutam  26.6 km           Szeptember 17. hétfő

U23 férfi időfutam    36 km  Szeptember 17. hétfő

Junior női időfutam    15.6 km           Szeptember 18. kedd

Elit női időfutam        24.1 km           Szeptember 18. kedd

Elit férfi időfutam      45.7 km           Szeptember 19. szerda

Junior női mezőnyverseny     80.5 km           September 21. péntek

U23 férfi mezőnyverseny      177.1 km         September 22. szombat

Elit női mezőnyverseny         128.8 km         September 22. szombat

Junior férfi mezőnyverseny   128.8 km         September 23. vasárnap

Elit férfi mezőnyverseny       261 km            September 23. vasárnap

Időfutamokon mutatkozott be az utánpótlás a világbajnokságon

A csapatidőfutammal elkezdődött az országúti világbajnokság

Benkó Barbi blogja a mountain bike szövetség minősíthetetlen (nem) működéséről

Első női hegyikerékpáros olimpikonunk, Benkó Barbara lezárta az idei cross-country szezont a hétvégi Bundesliga-fordulóval, legújabb blogbejegyzése azonban nem a sporteredményekről szól, hanem arról a sajnálatos helyzetről ír, aminek következtében már nemhogy hátráltatva vannak a magyar bringások a minél jobb eredmény elérésében a sportpályán, de esetenként nem sokon múlt, hogy egyáltalán a sportpályán láthassuk őket… Köszönhetően egy működésképtelen mountain bike szövetségnek.

Ahogy ígértem, némi háttér információ a Világbajnokságon történtekről magyar válogatott sportolói szemmel. Az olimpiás szövetségi mulasztásokról már írtam korábban, arra most nem térnék ki részletesebben, azok kedvéért, akik esetleg nem olvasták volna:

Édesapám, aki egyben az utánpótlás Szövetségi Kapitány és egyik hivatalos kísérő és szerelő lett volna velünk Londonban, csak verseny előtt 2 nappal tudott a faluba, illetve a pályára jönni, mert nem akkreditálták itthonról és kint a MOB már nem tudott ezzel kapcsolatban intézkedni, csak akkor amikor a triatlonos edző elhagyta a falut és az ő helyére beregisztrálták.

Ezzel csak az volt a baj, hogy ő jött ki autóval és hozta a kerékpárokat, szerelő cuccokat, tartalék alkatrészeket, mindent, így akkreditáció híján a cuccaink sem kerültek be, csak ha egyenként naponta kimentünk érte. Az én bringámat is úgy tette rendbe minden nap, hogy én kimentem a faluból és ott megcsinálta, amit kellett. Szállásra nem volt gondja, mert lakik kint pár barátunk, így ott addig elvolt. Köszi Attila!

Megérkezés után elég sok a regisztrációs és egyéb feladat, így az egyedül Tibire és ránk maradt Andrissal, elég sűrű volt az első pár nap. Arról nem is beszélve, hogy a MOB addig nem utal pénzt, amíg a szövetségi elszámolások nincsenek rendben, amik mondanom sem kell, hogy nincsenek rendben, így szüleim fizették a londoni autós túrát, kompjeggyel, buszbérléssel, üzemanyaggal stb. Ez mind nem két fillér, nem tudjuk viszont látjuk-e valaha a pénzünket, de Anyu azt mondta, hogy felfogja úgy, hogy belefektettek a sportolásomba…

Mindenesetre még reménykedünk! Kellemetlenül éreztem magam, hogy kijöttek és naponta ugrálniuk kellett London egyik feléről a másikra, hogy segítsenek nekünk, azért London egy nagyobb falu, vannak távolságok… A legrosszabb az volt, hogy a tiszteletjegyeinket sem kaptuk meg, mert a MOB-os email nem került továbbításra felénk, így se Édesanyám, se Bácsikám nem tudott kijönni a versenyemre, hiába utaztak emiatt az Olimpiára. Roppant mód rosszul éreztem magam emiatt, még akkor is, ha egyikőjük egy rossz szót sem szólt, hogy TV-n keresztül kellett követniük a versenyt, mintha otthon lennének.

Mindeközben Tibi mondta, hogy a Szövetség honlapja már nem is érhető el, mert nem lett befizetve a tárhely és nincs, aki frissítse az oldalt. Végül is, csak épp a világ egyik legnagyobb sporteseménye zajlott magyar résztvevőkkel, nem téma! Persze a Magyar Bajnokság pontjai sem lettek leadva, így hátracsúsztunk mindketten a Világranglistán, tehát nagyobb rajtszámot kaptunk, még akkor is, ha ez most csak pár emberrel hátrébb lévő helyet jelentett, azért érdekes, hogy a legkisebb afrikai ország is megtette ezt, csak Magyarország nem!

Én nem vagyok semmi újítás és forradalom ellen, a világ változik, haladni kell a korral, de amikor egy változással jelentősen visszalépünk, az annyira nem jó buli! Hosszas huzavona után új Elnökség lett választva tavasszal, Sipiczki Róbert lemondott az elnöki posztról, Módos Gabi szintén felmondta főtitkári állását. Az új Elnök Katona Kálmán lett, a Főtitkár Lobmayer Balázs, de, mint kiderült, ő is felmondott és hivatalosan pár hónapja nincs főtitkárunk.

Robit és Gabit személyesen is ismerem, jó viszonyban vagyunk, ezért is tegezem őket. Mint már mondtam, én nem sírok vissza semmi változtatást, de az ő idejük alatt nem volt olyan, hogy ne lett volna elérhető a Szövetség akármikor és minden egyes Magyar Bajnokságon megjelent valaki az Elnökségből, de legtöbbször személyesen Robi volt ott. Nevezésekkel, biztosításokkal, egyéb hivatalos dolgokkal Gabi mindig igyekezett segíteni nekünk.

Egy EB, VB előtt, után Robi az első 3 ember között volt, akitől sms-t kaptunk, teljesen mindegy hogy sikerült a verseny, tudom, ez baromira nem fontos dolog, de látszik belőle, hogy tudta mi zajlik a MTB sportban, de legalábbis azt, hogy mikor, hol, és ki szerepel a Magyar Válogatottból! Persze sokan akkor is csak fújolni tudtak, nyilván nem volt minden tökéletes, mindig van hová fejlődni ez egyértelmű, de volt egy működő valami, ami igyekezett segíteni a sportolókat!

Új elnökünkkel én egyszer találkoztam, amikor Magyar Bajnokság előtt pénteken bementem a bajnoki mezekért az irodájába, ami most ideiglenesen otthont ad a Szövetségnek. Azért én mentem, mert hazai egyesületem a PCCC rendezte idén a Bajnokságot, és amivel tudtam nyilván én is segítettem a szervezést. Ekkor derült ki, hogy a szövetségi mobilszámon jelenleg az Elnök Úr személyi titkára érhető el, aki Balázstól vette át ideiglenesen a főtitkári állást, amíg nem találnak új munkatársat.

Ő nem nagyon volt elérhető azokban a napokban, mert az esküvőjét szervezte és mondta, hogy utána két hétre nászútra megy, tehát ne nagyon keressük! Ezért személyesen az Elnök adta oda nekem a mezeket! Bemutatkoztam ki vagyok, kaptam két csomagot is, ami a MOB-tól jött Andrisnak és nekem, majd kicsit elmosolyodtam, amikor megkérdezte, hogy akkor most a triál Bajnokság lesz-e. Mondtam, nem, én cross country-zom, így megkaptam a szatyrot a mezekkel, rá is volt írva, hogy XCO, minden nagyon jó, oda is adtam a Vörösváriaknak, megvolt minden hiánytalanul.

Majd jött az Olimpia, ami után erősen aggódni kezdtem a VB szereplésünket illetően. Nem kis munkába tellett Apunak mire kiderítette Főtitkárunk elérhetőségeit. Megkérte, nevezze be a sportolókat, szállást mi már régen foglaltunk, utazás megoldva, semmi más dolog nincs. Mint utólag kiderült, ez nem sikerült, ha Aput a nevezésnél nem ismeri a UCI bíró és az egyik delegált régebbről, akkor biztosan nem vehettünk volna részt a VB-n!

Hab a tortán, hogy segítők sem voltak beregisztrálva, azért külön kellett még ugrálni ide-oda Apuéknak, hogy valaki egyáltalán a rajt-cél területre bejöhessen hozzánk, na meg ugye itasson, mert az már kicsit divatjamúlt, hogy lerakjam a kulacsaimat a zónába, majd verseny közben megálljak és felvegyem, az esetleges technikai gondokról már ne is beszéljünk… De végül sikerült az akkreditáció mindenkinek, hurrá, igaz, egy nap elment vele. Számomra az volt meghökkentő, hogy amikor a Tibi felhívta a Főtitkárt, hogy küldjön már most egy emailt a UCI-nak oda, mert kérték, hogy nyoma legyen a regisztrációnak és odaadják a rajtszámainkat, akkor az ember kiabált vele a telefonban, nem is értem.

Sátorhely szintén nem volt foglalva, 150 euróért foglalhattunk volna a helyszínen, Tibiék elhozták az Euro-One-os standot, de senkinek nem volt kedve ezt kifizetni, mert úgyis tudtuk, hogy ezt a pénzt soha nem látjuk viszont! Végül is az Alpokban sosem fordul elő eső, nem kell sátor, de még ha szerencsénk is volt az idővel és csak egy nap esett, akkor is jó lett volna egy hely, ahová az összes magyar sportoló odamehet, lerakhatja a cuccát, görgőzhet, stb. Én nem panaszkodom, nekem kijött a csapat a Ziener kamionnal, mellette meg a Focus stand, én ott melegítettem, Apu ott rakta rendbe a bringám, ott voltak a cuccaim, de a többieknek semmi nem volt!

Azt már megszoktuk, hogy nálunk senkinek nincs saját válogatott ruhája és mindenki a csapatmezében edz, tarkák vagyunk. Jó, a Zsoltinak meg nekem van saját egybe mezünk versenyezni. Mivel a DH kivételesen egy héttel korábban volt, így velük küldték ki a mezeket nekünk is, meg is kaptuk hiánytalanul. Egy baj volt vele, hogy a két évvel ezelőtti, piros retró design-os Hungary-s mezek voltak, a UCI-nál viszont nem ez van leadva, ami büntetéssel fog járni! Még jó, hogy Tibiék később jöttek ki és Apu telefonált neki, hogy hozzon az utánpótlás csapattól idei mezeket, hogy legyen miben versenyezni!

Én ugye már közel egy hónapja Németországban vagyok versenyek miatt, ezért mielőtt eljöttem, az országútis Főtitkár Orsival beszéltem és ő kötötte meg a licence-hez járó biztosítást meg a Zsoltinak is, mert hivatalosan csak mi vagyunk válogatott sportolók! A többiek biztosítás NÉLKÜL voltak kint, kivéve, aki magának kötött máshol. Ez azért nem olyan veszélytelen sport, mondanom sem kell, hogy Andris mindjárt első nap elesett, de szerencsére semmi komoly nem történt, a Vöröskereszt ellátta és nem kértek biztosítást!

Nem újdonság, hogy nem reagáltak Apu emailjére a biztosítást illetően, ahol leadta a kiutazók névsorát, a triálos srác, Hegedűs Laci, aki történelmet írva első magyarként VB döntőbe jutott, majd 8. lett, mondta, hogy 3 emailt írt, hogy nevezzék a VB-re, de semelyikre nem érkezett reakció, így ő sem volt benevezve, egy szerencséje volt, hogy őt is már mindenki ismeri, hisz idén minden Világkupán top 10-ben végzett, az EB-n pedig dobogóra állt, így indulhatott! Ez már inkább siralmas, mint vicces!

Teljesen megértem, hogy már folynak az intézkedések, hogy jövőre ne piros-fehér-zöld zászló legyen a neve mellett… Meglehetősen kínos volt, hogy Apu nem győzött mindenkitől elnézést kérni a szervező bizottság és a UCI hivatalos emberei körében. Azt gondolom, ennél jobban már nem lehet leégetni a Magyar Kerékpársportot, nem csodálkoznék, ha ezek után még annyiba se vennének minket, mint eddig, totálisan leírtuk magunkat! Nem csak a UCI-nál, a MOB-nál is! Tőlünk kérdezgették Londonban, hogy mi folyik nálunk a vezetésben, mert erre a katasztrófa nem elég szó. Most erre mit mondjak egy MOB Főtitkárnak? Kíváncsi vagyok jövőre mennyi támogatást kapunk, de van egy tippem…

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ezt fogom mondani, fáj is, de idén nem egyszer megbántam, hogy anno 4 éve nem fogadtam el egy másik ország állampolgársági ajánlatát! Persze akkor még fiatal voltam, nem is nagyon gondolkodtam és még most is kicsit bennem van az a magyar betegség, hogy büszke vagyok a hazámra és az állampolgárságomra, és hogy soha nem cserélném le! Még ha elsőre nem is gondolná az ember, igenis kihat a teljesítményemre az a sok rossz, idegeskedés és bosszúság, ami az embert éri verseny előtt!

Nem azt mondom, én nem vagyok egy szupersztár, nem mindenkinek körülöttem kell ugrálnia, nem vagyok azon a szinten, de ha ott lennék, se igényelném, de ez a nemtörődömség azért kicsit felháborító! És az a legrosszabb, hogy semmit sem tudok tenni, Tibi azt mondta, hogy ősszel lesz valami választás megint, mert ez egy ideiglenes Elnökség, nagyon remélem, hogy lesz változás, mert így eltemethetjük a magyar MTB sportot!

Még csak példát sem tudunk mutatni az utánpótlásnak, hogy csináljátok gyerekek, készüljetek, edzetek, mert mekkora megtiszteltetés Világversenyen az hazátokat képviselni, mert fű-fa-virág kijöhet egy VB-re, hisz pénz nincs, mindenki önköltségen van kint és ha kijutsz sincs benne sok köszönet, jobb esetben beneveznek… Nem tudom hová tartunk, lehet, hogy nem is akarom tudni, de azt gondolom most már végképp nem lehet szemet hunyni ezek a dolgok felett és sürgősen cselekedni kell, mégpedig összefogással, mert ez máshogy nem fog menni és mindenki érdeke, hogy legyen egy működő Szövetség, legyél hobby vagy profi kerékpáros!

Most már csak azon aggódom, hogy kapjak egy új licencet a cross szezonra, hisz lehetőségem van tapasztalatot szerezni és tanulni a Rapha Focus Cyclocross csapatnál az európai Világkupákon, még ha indulni nem is szeretnék, mert attól a szinttől még nagyon messze vagyok, de ahhoz, hogy beregisztráljanak kell egy 2013-as licenc! Ahogy hallottam a 3 hónapja beadott kérelmekre még nem készült el a licenc, és még csak fel sem dolgozták őket, azt sem tudják, hol vannak… Van lejjebb?

Barbi naplója: http://benko.blogger.hu/

Sztárkerékpárok az Eurobike-on: a legjobb mtb-s hölgyek bringái

Kissé gányolt átdobó rögzítés

Reméljük nem riasztja el a technokratákat a cím, miszerint „női kerékpárokról” lesz szó az alábbiakban, ugyanis rögtön az elején leszögezhetjük, talán még több csemegével szolgáltak az Eurobike-on a világ legjobb mountain bike-os hölgyeinek bringái, mint a legtöbb elit férfi versenyző paripája.

Kezdjük rögtön a hihetetlen jó formaidőzítéssel az Olimpián tulajdonképpen simán nyerő, majd egy hónapon belül a világbajnokságon duplázó fiatal francia lány, Julie Bresset kerékpárjával. Most azonban nem a Londonban nyerő fekete 29-es BH-t mutatnánk be, hanem egy – a szezon közben használt – „tesztgépet”.

Az olimpiai és világbajnok Julie Bresset egyik "tesztkerékpárja" a szezonból (ja, elektronikus Di2-val...)

A 26-os BH-t Julie villa-szponzora, a Suntour standján láthattuk, és ha nem az olimpiai bajnok gépéről van szó, én elsétáltam volna mellette, de az ilyen „sztárbringákra” mindig érdemes egy pillantást vetni az Eurobike-on, hátha tényleg van közük a tulajdonosukhoz.

Tulajdonképpen minek vacakolni az átdobóval, ha már úgyis az egytányérosítás a menő?

Közelebb lépve azonban rögtön feltűnt az elektromos Di2 Dura Ace, amit Bresset és szerelője tesztelt a szezonban. Van-e értelme? Megoszlanak a vélemények, akinek szorult már a bowden, a váltókar sárban, biztos kipróbálná, akinek viszont a váltókkal akadtak többször ilyen-olyan gondjai hasonló körülmények között, talán szkeptikusabb.

Kissé gányolt átdobó rögzítés

A váltókkal ugye elvileg nincs gond, bár eléggé sufnituning megoldásokat láthatunk a bringán, értem ezalatt a kábelelvezetést, az elosztó felerősítését a középrész aljára és az átdobó rögzítését. Tesztelni jó lesz és minden kritika ellenére, ez egy Di2 váltórendszer mountain bike-on!!!

Di2 kezelőszervek házi készítésű karbonbakon

Ami több barkácsolást igényelt, az időfutam kormányvégre szerelhető váltógombok rögzítése volt, ehhez karbon tartóbakokat készítettek. Mondjuk egyszerre sikerült ormótlanra is a kész mű, ugyanakkor az egymáshoz nagyon közel lévő gombokkal én biztos félre tudnék váltani néha, pláne montis kesztyűben.

Sabine Spitz 650B Haibike Greed-je

Folytassuk akkor az olimpiai dobogósokkal, Sabine Spitz kerékpárjai mindig a mezőny legkönnyebbjei közé számítanak, ráadásul Londonban a 40 éves német hölgy egy prototípust hajtott, 650B kerékmérettel.

A világ egyik legkönnyebb hajtókarja, a Clavicula elmaradhatatlan tartozéka Spitz kerékpárjainak

A karbon Haibike Greed vázra szokás szerint a német kerékpáripar színét-javát aggatták, Tune kiegészítők, Schmolke karbon nyeregcső, Clavicula karbonhajtókar egytányérosítva, Magura villa és fékek. Ahogy korábban már a 26-ossal is elnyerte Spitz ezt a címet, nem lenne meglepő, ha az olimpiai mezőny legkönnyebb 650B kerékméretű mountain bike-ja lenne az övé (vagy akár abszolút értékelésben).

Lisi Osl osztrák nemzeti színű Ghost-ja alcsony zsírszázalék mutatóval

Bár a súlyrekorder címre talán az osztrák hegyikerékpáros hölgy, Lisi Osl Ghost karbongépe is pályázhatna, hiszen a 26-os kerék ugye kisebb és könnyebb, pláne az AX-Lightness karbonfelnijével…

Tune kurbli, és ritka(drága) AX-Lightness karbonfelni ugyancsak Tune agyakra fűzve

További germán kiegészítők az AX-Lightness stucni és nyeregcső, valamint Tune Tune hátán, nyereg, agyak, hajtókar… És a Sram XX alkatrészek sem nehezek, pláne az új markolatváltóval. Úgy tűnik a német ajkú hölgyek gramm-mániásak…

2011 világbajnoka design

Az előbbi kerékpárokhoz képest a kanadai Catharine Pendrel világbajnoki Orbea Almája már szinte szériakerékpár, leszámítva persze az egyedi világbajnoki festést. Pendrel tavaly szerzett világbajnoki címe után remekül szerepelt idén is a világkupákon, és legfőbb esélyesnek számított Londonban, azonban nem jött össze az olimpiai bajnoki cím.

Catharine Pendrel "egyszerű" 26-os Orbea Almája

A bemutatott sztárbringák közül talán ez az, amivel kapcsolatban a legbiztosabban kijelenthetjük, hogy sosem ült rajta az, akinek nevét ráfestették, de a letisztult felszereléssel – full XTR szett, Pro kiegészítők, Mavic CrossMax SLR kerekek – „egyszerűségével” mégis kívánnivaló.

Sok bajt hoz az ősz a bringásokra

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint kora ősszel rájár a rúd a bringásokra. Az ORFK szerint évről-évre sokkal több kerékpárt lopnak el a nyár végével, ősz elején, mint az év többi hónapjában, ráadásul ekkor a kerékpárosok által okozott balesetek száma is számottevően megemelkedik. Nem ártana elővigyázatosabbnak lenni!

Balesetek szezonja a kora ősz

A KSH elmúlt 10 éves statisztikáiból kiderül, hogy a közutakon a személyi sérüléses balesetek okozói között évről-évre nő a kerékpárosok aránya, ami nem meglepő, hiszen az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a kerékpáros közlekedés. Az adatokból az is kiderül, hogy a nyár végi, kora őszi időszak a legveszélyesebb, hiszen ekkor történik a bringások által okozott évi 1700-2000 baleset mintegy 30 százaléka.

Szezonja van biciklilopásnak is

„Az ORFK országos statisztikája szerint ebben az időszakban minden évben jelentősen megemelkedik a regisztrált kerékpárlopások száma is. A tavalyi összes biciklilopás (10508 alkalom) több mint 61 százaléka, míg a 2010-ben regisztrált esetek (9181 alkalom) 63 százaléka történt az év második felében” – mondta Marosvölgyi Péter, az AEGONdirekt.hu szakmai igazgatója.

Ráadásul az eltulajdonított járművek értéke is egyre nagyobb: míg az ellopott bringák száma 2010-ről 2011-re „csupán” 14,4 százalékkal nőtt, addig a tolvajok által okozott kár értéke tavaly 20 százalékkal volt több (2010-ben 450 millió, 2011-ben 540 millió forintnyi). Az ORFK számaiból még az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben a nyomozások eredményessége átlagosan 21,17 százalék volt, tehát nagyjából minden 5. ellopott kétkerekű került elő.

Nem vagyunk elővigyázatosak

„A tapasztalatok szerint sajnos a sértettek sem tesznek meg mindent a bűncselekmények megelőzése érdekében: számos esetben lezáratlanul hagyják kerékpárjaikat, vagy azokat olcsó, gyakorlatilag csak látszólagos védelmet jelentő, gyenge minőségű lakatokkal látják el” – összegzi az ORFK tapasztalatait Marosvölgyi Péter. „Kedvező jel ugyanakkor, hogy a közelmúltban bevezetett kerékpár biztosítás iránt az elmúlt másfél hónapban közel 12 ezren érdeklődtek. Ez lopás és elemi kár esetén 50 ezer és negyedmillió forint közötti értékben enyhíti az anyagi veszteségeket, ám a kiegészítő balesetbiztosítás a személyi sérülésekre is fedezetet nyújt” – mondja az AEGONdirekt.hu szakmai igazgatója.

A közleményben szereplő adatok forrása: AEGONdirekt.hu-gyűjtés (ORFK és KSH).

Topeak Mono Cage CX, piros kulacstartó

Topeak Mono Cage CX kulacstartója mindössze 48g, így az ár, érték, súly kategória első helyezettévé kiálthatja ki magát. Ahogy nevéből is kiderül, cyclocross versenyekre is ideális – na jó, ez csak vicc, természetesen krossz futamra nem szerelünk fel kulacstartót…

Könnyű és tartós műanyagból készült, ami biztosan rögzíti a kulacsot a vázon. Méretei 7,3×8,5×15,2 cm. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy nyolc féle színből választhatod ki a számodra megfelelőt! Elérhető színek: Fekete, kék, piros, füst, fehér, áttetsző.

Ára: 1800 Ft

Topeak információk a gyártó oldalán: topeak.com

Hazai forgalmazó: gepida.hu