Pár napja tragikus körülmények között elhunyt Szabó „Brother” András, a hazai MTB élet egyik meghatározó alakja. Többször is közreműködött a nyomtatott Bikemag készítésében, munkakapcsolatunk során ügyes, precíz, kreatív személyiségnek ismertük meg, aki emellett még nagyon jól is bicózott, fotózott, videózott és összességében nagyon sokat tett a hazai MTB sportért. Emlékét egy magazinunk 2005. júniusi számában megjelent interjúval szeretnénk megőrizni.
Szabó „Brother” András
„(…)
Akik megfordulnak a fogasnál vagy bike-os oldalakat böngésznek, már biztosan találkoztak Szabó Andrással, azaz Brotherrel. Az elmúlt egy-két évben egyre többet hallani róla, így ennek kapcsán kértük fel egy beszélgetésre.
– Kezdésképpen feltennénk a már-már hagyományosnak számító „Mióta bicózól és hogyan kezdted?” kérdést…
– Ez lesz az ötödik nyaram. Az öcsém hatására (Lógós) kezdem bicózni, ő mutatott be az akkori brancsnak, Milánnak, Krisznek stb… Kezdetben csak lejtőztem a haverokkal, nyomtuk a fogas köröket. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már csak bicós barátaim vannak, és minden szabadidőm, illetve pénzem erre megy el.
Szabó „Brother” András
– Most már csak trails vonalon mozogsz és a streetet nyomatod. Mi okozta a fordulatot?
– Az első nyár után összekapartam a pénzt egy fulltelósra, de rájöttem, hogy az nem az én világom.
– Mi volt, ami nem tetszett benne?
– A freeride-ban elrettentettek azok a méretek, amiket be kellett volna vállalnom ahhoz, hogy tartsam a szintet. Úgy tűnt, hogy nem ez a hosszú élet titka. Sokkal jobban szeretek trükköket begyakorolni, mint bevállalni. Igazából ez volt az ok, ami miatt elkezdtem technikás kombókat begyakorolni.
Szabó „Brother” András
– Szóval átnyergeltél…
– Igen. Eladtam az össztelóst, vettem egy szupi ugratós merev bringát, a maradék pénzt meg elpizzáztam.
– Most mivel pirítod?
– Mostanra összeraktam egy fullos 24”os street-trails gépet, amin már alig kell változtatni. Legfeljebb könnyítek még itt-ott. Igazából ezzel kezdtem versenyezni is.
Szabó „Brother” András
– Milyen versenyek léteznek ebben az irányzatban?
– Ide tartoznak a dirt- és a park versenyek vagy a lazább jamek. Utóbbiak nekem sokkal jobban bejönnek a versenyek feszített tempójával szemben, mert nem konkrét idő alatt kell teljesíteni, hanem a legjobb és a legstílusosabban beadott trükk vagy trükksorozat a nyerő. A másik dolog, hogy nem VV Feri szakavatott pontozása alapján dől el a végeredmény, hanem a ridereknek is van beleszólásuk a közönség és a zsűri mellett. Az a baj, hogy az ilyen rendezvények nagyon ritkák, már-már alig vannak…
Szabó „Brother” András
– Idén milyen versenyekre készülsz?
– Hát a montival BMX-es pályán bohóckodós és vízbeugrálós versenyek mellett idén már pár hazai dirtversenyen is tekerek, már ha idén végre be merem ugrani a dirt-ride nagyságú ugratókat.
– Ha nem bicózol, mivel foglalkozol a szabadidődben?
– Tanulok egy médiafejlesztő suliban, igazából ezzel is szeretnék foglalkozni a jövőben. Csinálom a saját weboldalamat és videózok is. Mindezeket a barátnőm mellett és vele. Mert ő is bicózik, és így érdeklik ezek a dolgok.
Szabó „Brother” András
– A barátnődön kívül még kikkel bringázol?
– Nem sokan veszik komolyan ezt az irányzatot montiban. A legtöbbet a régi társaságból megmaradt hasonló felfogású emberekkel, de már egyre inkább BMX-es arcokkal nyomulok. Sajnos a nagy fogasos brigád kezd egyre jobban szétszakadni az idő múlásával. Mindenki egyre inkább a saját érdekeit nézi, és nem foglalkozunk a közös érdekekkel.
Szabó „Brother” András
– Mi a helyzet támogatás terén?
– Eddig csak a szüleim támogattak, ezúton is köszönök nekik mindent! Szerencsére egyre több lehetőségem van az újság és a videó szereplésekből kifolyólag. Egyelőre nem akarok elkiabálni semmit, de a DMR-rel kezd alakulni egy együttműködés.
– Sok sikert kívánunk, köszönjük a beszélgetést!
– Én is köszönöm a lehetőséget, Tominak és Halnak pedig a szép fotókat!”
Szöveg: OBFilms
Fotó: Lippich Tomi, Pere “Hal” András
