Nyitólap »
blogok »
Blazsó Márton: Januári Jam session (így jó versenyezni)
Blazsó Márton: Januári Jam session (így jó versenyezni)
Blazsó Márton a Kross színeiben rövid edzőtábor után már a négynapos Costa Blanca Bike Race-en találta magát alkalmi párjával. Spanyolországból 11. helyüknek köszönhetően 20 UCI-ranglista pontot is sikerült elhozni a múlt héten – Marci beszámolója következik:
Sok bizonytalanság miatt az utolsó pillanatban sikerült bő egy hetes edzőtábort szervezni Gran Kanáriára, aminek költségeit 100%-ban egyik fő szponzorom, a Kross magyarországi forgalmazója állta. Régi osztálytársamék apartmanjában szálltunk meg Papp Attilával, akit edzek is. Szuperül boldogultunk a mindkettőnk számára ismerős terepen és tudtam finomítani Ati edzésén is. Majd egy másik edzettemet is meglátogattam a városban. Magyar bajnokokból nem volt hiány, Ottó Józsival és később Benkó Barbival tekertünk és dumáltunk egy jót. Az enyhébb arcüreggyulladásom ellenére is remekül éreztem magam és tudtam rendben edzeni.
!["Costa Blanca Car"...](https://bikemag.hu/wp-content/uploads/2020/08/blazso_marton_01.jpg)
“Costa Blanca Car”…
Hazafele aztán indult a hajsza. Bécsbe érkeztem este, ahol Krissz haverom és megszokott verseny segítőm várt. Elfurikázott egyenesen Bp. tulsófelébe, hogy felkapjam a licencem. Majd megaludtam nagybátyámnál és kora reggel Kross szponzorom, Feri elfuvarozott Ferihegyre, ahonnan indultam is. Valenciába. Rövid átszállás ellenére megérkezett a bringám rendben.
Rácsörögtem versenypartneremre Miltonra, hogy megérkeztem. Szerencsére jó számot adott meg és 10 p. múlva már ott is volt a géppel. Támogatójától a TowCar-tól kaptunk egy hatalmas Dodge Ram platóst. Miltonnal a Krokodil Trophyn barátkoztunk össze, így útközben megdumáltuk a régi élményeket. Mondjuk ő nem beszél gyakorlatilag angolul csak nagyon alap fokon, de jól megértettük egymást. Este tekertünk egy órát és másnap már indult is a verseny.
![...ami egyben depó is](https://bikemag.hu/wp-content/uploads/2020/08/blazso_marton_milton3.jpg)
…ami egyben depó is
Első nap inkább közel tekertünk egymáshoz és próbáltuk felmérni ki miben jó vagy rossz. Krokodil trophy 9 napja után azért nem volt nagy meglepetés és remekül összedolgoztunk.
Második szakasz egy 5-6 km-es időfutam volt, majdnem végig felfele, a végén 28%-os aszfaltos emelkedővel. A szűk egynyomsávon Miltoné volt az első pozíció. Jó döntés is volt, mert én nehezen értelmezem az ottani jeleket, de ő úgy megy ezeken, hogy majdnem leszakadtam róla, pedig neki tájékozodnia is kell. Az aszfaltoson én mentem elöl, mert én meg a hosszabb emelkedőn tudtam húzni a tempót. Miltonnak egy váltásnál beszorult a lánca rögtön megálltam én is és közösen kirángattuk és indultunk is tovább. Neki gyenge napja volt úgyhogy a meredek részem néha be is löktem, hogy haladjunk, közben sok néző hangosan szurkolt. Az érzés ott volt!
![meredeken](https://bikemag.hu/wp-content/uploads/2020/08/blazso_marton_milton1.jpg)
meredeken
A leghosszabb napon nekem volt a mélypont és honduraszi származású társam fogta a szelet az egyik hosszabb völgyben míg feléledtem és a végén el is húztam a hosszabb emelkedőkön kicsit, mert tudtam, hogy kevesen mennek úgy lefele mint ő. A csúcs után elég hamar be is ért mivel defektem is volt Egy pici szakadás keletkezett a külsőmön, de rekord idő alatt 40 mp alatt (megállástól elindulásig) betömtük a lukat tömítő fonállal és fel is fújtuk patronnal a kereket. Az utolsó 10 km-en még volt nagy üldözés még két párossal, de (valószínűleg a tömítő fonálon) elcsúsztam az egyik hirtelen kanyarban és egyben “leugrott” a jobb cipőmről a csat, de sokat nem vesztettünk.
Utolsó nap már még tökéletesebb volt a taktika és Milton pár láncbeszorulása és az én szép kék szigszalaggal megtuningolt cipőm ellenére is jó helyen értünk be.
![barátok közt](https://bikemag.hu/wp-content/uploads/2020/08/blazso_marton_milton2.jpg)
barátok közt
Végül tök jót dumáltunk és sokat röhögtünk az utolsó este, és még a közös baráttal (mexikói katalán baszk porfi bicajos hölggyel) megittunk pár japán Sapporo sört is, hogy teljes legyen a nemzetiségi zürzavar. Persze velük is jókat nevettünk pár vicces momentumon.
Jópár év után, ezen a pár napon végre ismét teljesnek éreztem az összhangot, a bringás lelkületet, ugyanúgy mint a 90-es évek közepén a magyar montis (h)őskorban. Fantasztikus embereket, versenyzőket és pár fontos spanyol mondatot 😉 ismertem meg. Muchas Gracias chicos, chicas!
.
Hozzászólások