Az elsőfokú polgári peres eljárás illetéke 2025. január 28. óta sávos: 300 000 forint pertárgyértékig egységesen 18 000 forint, afölött sávonként fix alapösszeg és a sávhatár feletti részre számított százalék adja az illetéket, felső határ nélkül. A korábbi, 1 500 000 forintos illetékmaximum megszűnt, ezért nagy értékű pereknél az illeték többszörösére nőhet annak, amit a régi szabály alapján kellett volna fizetni. Az új mértékeket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §-a tartalmazza, és a 2025. január 28-án vagy azt követően indult perekben kell alkalmazni.
Mekkora az elsőfokú peres eljárás illetéke a pertárgyérték alapján?
Az elsőfokú polgári per illetékét az Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja szerinti sávok határozzák meg. A számítás elve minden sávban azonos: a sáv alsó határáig járó fix összeghez hozzá kell adni az alsó határ feletti rész meghatározott százalékát.
| Pertárgyérték | Illeték |
| 0 – 300 000 Ft | 18 000 Ft |
| 300 001 – 3 000 000 Ft | 18 000 Ft + a 300 000 Ft feletti rész 4,5%-a |
| 3 000 001 – 10 000 000 Ft | 139 500 Ft + a 3 000 000 Ft feletti rész 5%-a |
| 10 000 001 – 30 000 000 Ft | 489 500 Ft + a 10 000 000 Ft feletti rész 7%-a |
| 30 000 001 – 50 000 000 Ft | 1 889 500 Ft + a 30 000 000 Ft feletti rész 4,5%-a |
| 50 000 001 – 100 000 000 Ft | 2 789 500 Ft + az 50 000 000 Ft feletti rész 2,5%-a |
| 100 000 001 – 250 000 000 Ft | 4 039 500 Ft + a 100 000 000 Ft feletti rész 2%-a |
| 250 000 001 – 500 000 000 Ft | 7 039 500 Ft + a 250 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a |
| 500 000 001 Ft felett | 8 289 500 Ft + az 500 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a |
Három számpélda a sávok működésére. Egy 5 millió forintos követelésnél az illeték 139 500 Ft + 2 000 000 Ft 5%-a, azaz 239 500 Ft. Egy 20 milliós pertárgyértéknél az összeg 489 500 Ft + 10 000 000 Ft 7%-a, vagyis 1 189 500 Ft. Egy 75 millió forintos vagyonjogi pernél 2 789 500 Ft + 25 000 000 Ft 2,5%-a, összesen 3 414 500 Ft – ez a régi szabályok szerinti 1,5 milliós maximum több mint kétszerese.
A 10 és 30 millió forint közötti sáv 7%-os kulcsa a legmagasabb a rendszerben; a közepes értékű, tipikusan ingatlanhoz vagy vállalkozói követeléshez kapcsolódó perek drágultak a legnagyobb arányban.
Mi az illeték alapja, ha a pertárgy értéke nem állapítható meg?
Ha a per tárgyának értéke nem határozható meg, az Itv. 39. § (3) bekezdése szerinti, bíróságtól és eljárástípustól függő vélelmezett illetékalapból kell számolni. Az illetékalap járásbíróság előtti peres eljárásban 350 000 Ft, törvényszék előtti elsőfokú perben 600 000 Ft, ítélőtábla előtti fellebbezési eljárásban 600 000 Ft, a Kúria előtti fellebbezésnél 500 000 Ft, felülvizsgálatnál és jogegységi panasznál 700 000 Ft. Nemperes eljárásban az illetékalap alacsonyabb: járásbíróságon 200 000 Ft, törvényszéken első fokon 350 000 Ft.
Egy meg nem határozható értékű, járásbíróság előtti per elsőfokú illetéke így 18 000 Ft + 50 000 Ft 4,5%-a, azaz 20 250 Ft. Ez a szabály teszi viszonylag olcsóvá a nem vagyoni jellegű – például birtokvédelmi vagy megállapítási – pereket a nagy értékű marasztalási perekhez képest.
Mekkora az illeték a fellebbezés és a felülvizsgálat során?
A jogorvoslati eljárások illetéke nem a sávos tábla szerint, hanem százalékos kulccsal, alsó és felső határral számítandó. Az ítélet elleni fellebbezés illetéke az Itv. 46. § (1) bekezdése szerint a vitatott érték 8%-a, de legalább 15 000 Ft és legfeljebb 2 500 000 Ft. Végzés elleni fellebbezésnél az Itv. 47. § (1) bekezdése alapján 3%, legalább 7 000 Ft és legfeljebb 300 000 Ft. A felülvizsgálati kérelem illetéke az Itv. 50. § (1) bekezdése szerint 10%, legalább 50 000 Ft és legfeljebb 3 500 000 Ft; végzés elleni felülvizsgálatnál ennek a fele, legalább 20 000 Ft és legfeljebb 1 250 000 Ft.
A jogorvoslati illeték alapja nem az eredeti pertárgyérték, hanem a fellebbezésben vagy a felülvizsgálati kérelemben vitatott összeg. Aki egy 20 milliós ítéletből csak 4 milliót támad meg, annak a fellebbezési illetéke 320 000 Ft, nem 1 600 000 Ft.
Milyen kedvezmények és tételes illetékek térnek el az általános szabálytól?
Az általános sávos számítástól több ügytípusban eltér a törvény. Lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal összefüggő perben 10 és 250 millió forint közötti pertárgyértéknél az illeték az általános mérték fele, de legalább 489 500 Ft – a fenti 75 milliós példában ez 1 707 250 Ft helyett számítandó. A házassági bontóper illetéke tételes, 30 000 Ft, és a bontóperi ítélet elleni fellebbezésé is fix, 15 000 Ft.
Az egyes nemperes és végrehajtási eljárások szintén százalékos, de alacsony kulcsú illetékkel járnak: a végrehajtási eljárás illetéke 1%, legalább 5 000 Ft és legfeljebb 350 000 Ft; a bírósági meghagyás elleni ellentmondásé 3%, legalább 5 000 Ft és legfeljebb 750 000 Ft; az egyéb nemperes eljárásoké 3%, legalább 5 000 Ft és legfeljebb 250 000 Ft.
A fizetendő összeget ezen felül a költségkedvezmények módosíthatják. A 2025. januári módosítással a mikro-, kis- és középvállalkozások is kérhetnek teljes költségfeljegyzési jogot, amely az illeték előzetes megfizetése alól mentesít, a költséget azonban a per végén a pervesztes fél viseli.
Hogyan számítható ki előre a per illetéke?
Az illeték becsléséhez három adatra van szükség: a pertárgyértékre (vagy annak hiányában az eljáró bíróság és az eljárás típusa szerinti illetékalapra), az eljárási szakaszra, valamint arra, hogy az ügy valamely kedvezményes vagy tételes illetékű körbe esik-e. Ezekből a sávos számítás mechanikus, de kézzel könnyű eltéveszteni a sávhatárt vagy a százalékot.
Egy peres illeték kalkulátor – ilyen eszközt a Flowyer ügyvédi ügyviteli szoftver mögött álló csapat is közzétett – a pertárgyértékből és az eljárás szakaszából az Itv. 42., 46. és 50. §-a szerinti összeget adja meg, az 1,5 milliós felső határ nélküli, 2025. január 28. óta hatályos sávokkal számolva. Az eredmény a perindítás költségkockázatának felméréséhez elegendő; a tényleges illetéket a bíróság a kereset tartalma, a kedvezmények és az esetleges költségfeljegyzési jog alapján állapítja meg.
A perindítás előtt a következőket érdemes végiggondolni:
- Pontosan mekkora az érvényesíteni kívánt követelés, és befolyásolja-e egy kerekítés, hogy melyik sávba esik?
- Több igény együttes érvényesítésénél összeadódik-e az illetékalap, vagy vagylagos igényről van szó, ahol a magasabb illetékű igény az irányadó?
- Lakástulajdonhoz kapcsolódik-e a per, és így jár-e az 50%-os kedvezmény?
- Van-e lehetőség költségfeljegyzési jog kérésére, amely az illeték előlegezését elhalasztja?
- Pervesztesség esetén az ellenfél illetékét és ügyvédi munkadíját is viselni kell – ezzel együtt mekkora a teljes költségkockázat?
Az elsőfokú per illetéke tehát 2025-től a pertárgyértéktől függően 18 000 forinttól több millió forintig terjedhet, és mivel felső határ már nincs, a perindítás előtti pontos számítás a nagyobb értékű ügyekben valós pénzügyi döntés része lett.
Gyakori kérdések a peres illetékről
Mikortól kell az új sávos illetéket alkalmazni? A 2025. január 28-án vagy azt követően indult elsőfokú polgári perekben; a korábban indult ügyekre a régi, 6%-os és 1,5 millió forintban maximált mérték vonatkozik.
Vissza lehet-e kapni az illetéket, ha a felek megegyeznek? Az Itv. mérsékelt illetékre vonatkozó szabályai szerint bizonyos esetekben – például az első tárgyalás előtti elállásnál vagy egyezségnél – az illeték egy része mérsékelhető; a pontos arány az eljárás szakaszától függ, ezért ezt érdemes a perindítás előtt a jogi képviselővel egyeztetni.
Ki fizeti az illetéket pervesztesség esetén? Az illetéket a felperes előlegezi, de a per végén a pervesztes fél viseli; részleges pernyertességnél a bíróság arányosan osztja meg.
