Rendhagyó teszt lesz ez, ugyanis nem pazarolnám az időt az alkatrészlista tételes kielemzésére, mert úgysem ez a lényeg, hanem az összkép. Jöjjenek hát egyből a menettapasztalatok, végül meg némi képözön.
Cannondale Rush 5L – szöveg: Ardó Tamás, fotó: Lcs
Tehát menet közben a Cannondale Rush 5L:
Nagyon egyben van a verda. Durván.
Van néhány olyan gyártó, akinek ha felpattanok egy BÁRMILYEN gépére, akkor az helyből jó. Úgy ahogy van. A Cannondale is egy ezek közül. Ráülsz, és úgy érzed magad, mintha már 10 éve ezzel a géppel veretnéd az erdőt. Nem feszül, nem szorít, nem nyom. Nem kezdesz el helyből azon gondolkozni, hogy ha az enyém lenne, akkor mit kellene feltétlenül lecserélni rajta, hanem olyan, mintha rád öntötték volna. Helyből jó. Ez az az érzés, mint amikor már tudod az elejétől fogva, hogy nem fogsz csalódni. Jó lesz. Már előre élvezed. Mert egyre jobb lesz…
Összetelós, tárcsafékes, 1,5 colos, duplavállas, mégis könnyű. A középkategóriás merev farú montikkal van egy súlycsoportban, de mondanom sem kell, hogy megeszi őket reggelire. Ez az a gép, amivel már az erdő felé menő utat is élvezed. Ha kinyitod a Pro Pedalt akkor limbóhintó, ha becsukod akkor pedig sprintkirály.
Köves zúzdával indul a tesztelés, irány a Hármashatár-hegy!
Jó vele mászni. Amíg tart az aszfalt, a Pro Pedal bekapcsolva marad, a himbilimbit most hanyagoljuk, ellenben sietünk, hogy minél több idő maradjon az érdemi részre. A Leftyn szintén aktiváljuk a mozgásmentességet. A kerekek partnerek a sietségben, nagyon jól gyorsíthatók. A könnyített küllő, Mavic 317 felni és a Conti hegyi királya összeszokott triót alkot, benne vannak minden földi jóban, akár felfelé, akár lefelé.
Az aszfaltszalag szerencsére véget ér, de még mindig felfelé tartunk. Ez már élvezetesebb móka, így a „legyünk túl rajta minél hamarabb” aszfaltos mászás tempójából visszaveszünk. Élvezzük a mászást is, ami nem csoda, hiszen kényelmesebb, mint egy merev géppel. Ahogy nő a meredekség, és a talaj sziklatartalma, egyre jobban kijön az össztelós váz előnye. A Pro Pedal és a teló Lock természetesen már régen nyitva van. A himbilimbit pedig arra fordítjuk, hogy ne kelljen mindenáron kikerülni a köveket és szlalomozni közöttük, hanem egyenletes sebességgel inkább áttekerek rajtuk. A kövek élét leveszi a teló és a hátsó rugózás, de még így is sokkal kevésbé akad meg a lendület, mint egy merev géppel. A mászás így sokkal egyenletesebb, szórakoztatóbb, kényelmesebb. Kétségkívül, kicsit talán lassabb, de ez kit érdekel, ha közben jól érezzük magunkat? Sokkal szórakoztatóbb egy fullyval mászni, mint egy merev géppel. Az a koncentrációról, a hajtáshatékonyságról, és a minél hamarabb tudjuk le feelingről szól, ez pedig egész másról.
Cannondale Rush 5L
Persze ha valakinek sprintelni támad kedve a Rush ebben is jó társ, az 1,5-ös elejét bátran lehet cibálni, nagyon jól át lehet vele vinni az erőket, de hátul sincs ez másként. Az üreges SLX kar, és az átgondolt lengőkar sem az a nyeklős-nyaklós fajta. Szóval ha menni kell, akkor ezzel lehet…
A hegy tetején néhány méter szusszanásnyi single trail közben gyűjtjük ez erőt a lefelére, és már előre vigyorgunk… Örömmel konstatáljuk, hogy a gép, ahol kell merev, és durung csöves, míg ahol kell – mint pl. a nyeregcsőnél – a tervezők megmaradtak a kényelmes 27,2-es átmérő mellett, ami a nyereg rugózási komfortját nagymértékben növeli.
Az élettartam-garanciával megáldott váz, bár XC, maraton, All Mountain felhasználásra készült, szerencsére nem az a tűzkemény 71-73 fokos szögekkel megáldott masina, hanem kapott egy kedvezőbb, 69 fokos fejcsőszöget, amivel sokkal kényelmesebben, és nagyobb sebességgel lehet lefelé veretni, mint a 71 fokkal, de még a mászásban sem gátol.
Lefelé egy vadállat ez a fekete dög. A hatalmas merevség és irányítási precizitás miatt a 110-120 mm-es rugóutat sokkal többnek érezni. A gép eleje tűzkemény. Annyira precízen irányítható, hogy az már besz.rás… A Lefty gyakorlatilag úgy viselkedik, mintha egy átütőtengelyes Monster merevségét ötvöznéd egy Fox F100 tömegével. Naggggyon durva. Közben pedig elképesztően finoman mozog. Rendszeresen skubizok lefelé, mert állandóan „most tutira defektet kaptam” feelingem van, annyira szépen mozog a villa. Azért amikor az teló alsó szára beGÖRDÜL a 88 db kis tűgörgőn, az teljesen más érzés, mint egy hagyományos becsúszószár benyomódás. Totál más világ. Nem feltétlenül finomabb, csak teljesen más. Kis apró egyenetlenségeknél érezni nagyon, hogy más az, amikor egy rúd oda-vissza gördül ahogy kapja az ütéseket, és egyáltalán nincs benne a levegős telókra jellemző megmozdítási tehetetlenség érzése, amit az oda-vissza elinduló, letapadó tömítések okoznak a levegős villákban. Pedig alapvetően ez is levegős teló. És mégis teljesen más. A rugózási karakterisztika alapvetően lineáris, de jól beállított nyomással nem koppan fel a végén.
Annyira merev az egész gép, hogy sokkal durvábban lehet neki tolni, mint hasonló rugóúttal bíró normál telós géppel, mert az irányítás merevsége és precizitása miatt totális kontrol alatt van minden. Durván sziklás rész, komolyabb leléptetés, vagy akár méteres letörés, vagy kisebb-nagyobb ugratások is simán küldhetők vele. A merev teló alap, odatesz a fékhatásnak is, egy pillanatig sincs gondunk a fékerővel, és az adagolhatósággal.
A gép hátulja szintén kezes bárány. Kellőképpen merev, és kellőképpen rövid a maga 420 mm-es láncvillahosszával, így a kanyarokban sincsen gond. Durván sziklás részeken is nagyon jól teljesít az egyforgáspontos felfüggesztés. Ebben a rugóút tartományban szerintem tök felesleges lenne bonyolítani, és nehezíteni az életünket mindenféle forgáspont hókuszpókuszokkal, és multilinkekkel. Ide ez bőven elég. A gép hátulja teljesen összhangban van az elejével, tökéletesen össze lehet lőni egymáshoz a két telót. A rugózás felkeményedése fékezéskor? Bagatel… Ebben a rugóút tartományban ebből alig lehet érezni valamit, nem hiszem, hogy bárkit ez zavarna.
A fekete bestiához azért tartozik egy kis fekete leves is: egy ilyen géphez, – pláne egy össztelóshoz – rakhattak volna egy nyereg gyorszárat a csavaros bilincs helyett, de ez tényleg már csak a szőrszálhasogatás része a dolognak.
További gond a géppel, hogy nem az enyém… pedig nagyon bírnám szeretni. Főleg a „balos” orcáját 🙂
A sötét erő BAL oldaláról rittyentettünk egy rövid boncolgatós, részben szétszedős cikket, elmélkedést, amit rövidesen olvashatsz a honlapunkon.
Egy forgáspont és egy blokkolható rugóstag. A legtöbb esetben nincs is szükség többre. A jó teljesítményhez - ebben a rugóút tartományban - nincs szükség „multilink” hókuszpókuszokra, tucatnyi forgáspontra és csapágyra. Egyszerű, oszt’ műxik. Dicséretes a kábelek elvezetése is
A giga-varrat. Majdnem egy arasznyi hosszon gyógyították egybe a láncvillát a támvillával, mindezt egyenes csövek mellett, mindenféle lapítgatás, horpasztgatás nélkül. Nincs is gond sem a lengőkar, sem a középrész merevségével
A Shimano űber terméke... az 525-ös hátsó agy. Vagy 2 fillérét f.ssa a gépsor, vagy ingyen hajítják a kerékpárgyártók után, mert 100.000-től 1 millióig bármilyen árkategóriájú kerékpárban felbukkanhat. Amelyikben mégsem ez az agy van benne, abban is van egy tutira... elrejtve... valahol...
A Shadow XT váltó viszont nagyon passzolt a géphez. Szemlátomást szinte nem is áll ki a papucs síkjából, így odaverni sem könnyű feladat. Ráadásul jól is néz ki. A rejtett váltóbowden vezetésért is piros pont jár
Ismét egy okosság: Felcsavarozható lengőkar keresztmerevítő, mely egyben „sárvágóként” is funkcionál, megakadályozván ezzel a sár túlzott mértékű felgyülemlését. Mivel csak két vékony „pálca” az egész, ezért a sár is átesik rajta, valamint a tömege is elhanyagolható.
Na itt sem kell félni, hogy egy láncfelkapásnál mi lesz, ha beszorul a lánc a lánckerekek és a láncvilla közé... Ugyanis nincs hova beszorulnia. Átgondolt a kábelvezetés is, és plusz egy kulacstartó hely lapul az alsócsövön alul
A Rush vázakban a Cannondale már nem használja a korábbi, nagy sikernek örvendő Power Piramide (fejcső felé szűkölő) alsócső építési elvet, mely 2,8 mm-es falvastagsággal kapcsolódott a fejcsőhöz. Helyette van végig egyenletes átmérőjű „kályhacső” alsócső, megfűszerezve egy felülről alig észrevehető felülhegesztéssel, amelynek minden varratát gyönyörűen összecsiszolták, ami nemcsak a látványértéket fokozza, de jót tesz az erők egyenletes eloszlatásának is.
Elvesztette a fél lábát, de mégsem háborús veterán. Na igen. Sokan erre a látványra mondják, hogy félelmetes lenézni egy Leftyre menet közben... Mondanom sem kell, hogy a kormánypöri felejtős, de még a táblás is csak a „rájti” oldal felé kivitelezhető... Persze ezt a XC-sek nem értik. Meg sem fordul ilyen a fejükben. De ez nem is baj 🙂
A másfél colos villanyakat primitíven egyszerű szerelni, emellett elképesztő merevséget biztosít: 1,5-ös fejcső, végig 1,5-ös villanyak, 1,5-ös stucni, mindez duplavállas felépítés mellett.... Nem nagyon lehet, és nem is kell tovább fokozni a merevséget. Az irányítási precizitás osztályon felüli, és a „kormányrángatós” sprintelés is új dimenziókban mozog
Ember legyen a talpán, aki ezeket a lábakat megtekeri... Ügyes megoldás a kétszeresen tömített, de „lélegző” gumiharmonika, valamint a kábelkötegelőt helyettesítő fékcső vezető szem. A kereket levenni csak a féknyereg leszerelése után lehet, de ezt megkönnyíti a részben nyitott IS fül (ezért nem lehet PM-es a Lefty)
1 db önlehúzó csavarral (5-ös imbusz) lehet fel és leszerelni a kereket. Ránézésre félelmetesnek tűnhet, de a féloldalas agy semmivel sem gyengébb, mint a hagyományos kétoldalas rögzítésű. Ha belegondolsz minden autókerék így működik, és a motorokon is gyakori felállás a féloldalas felépítés
Dzsúzos nővér fehér gúnyájában megadja a szükséges trendi alaphangulatot. SLX bátyóval kedvelték egymást, jól megfértek egymás mellett. Mindkettőjük segített emberi mértékek közé szorítani az árat, de a teljesítményük egy fikarcnyit sem csökkent
InfoBox:
Forgalmazó: Mali Kft.; www.mali.hu
Származási hely: Tajvan
Vázgarancia: élettartam (!!!)
Alkatrész-garancia: 1 év
Tesztelt bringa mérete: M
Ajánlott fogyasztói ár: 724.900 Ft
Váz: Rush 5 CAD
Rugóstag: Fox RP23
Villa: Cannondale Lefty Speed; 1,5” / 110 mm
Váltókarok: Shimano SLX
Hátsó váltó: Shimano XT Shadow
Első váltó: Shimano Deore Top Swing
Fék: Avid Juicy Five hidraulikus tárcsafék; 180 / 160 mm tárcsákkal
Fékkar: Avid Juicy Five hidraulikus tárcsafék
Lánckeréksor: Shimano CS-HG50; 11-32 fog
Hajtómű: Shimano SLX 2010; 175 mm / 44-32-22 fog
Felnik: Mavic 317 Disc; 32 furat
Első agy: Cannondale Lefty SI
Hátsó agy: Shimano FH-M525
Küllők: DT fekete; rozsdamentes; 2-1,8-2 mm
Küllőanyák: réz
Kormány: Cannondale C3 Riser; 660 mm hossz / 31,8 mm kormánybefogó / 25 mm emelés
Kormánycsapágy: Cannondale 1,5”; SI System Integration
Kormányszár: Cannondale 1.5”; 100 mm hossz / 31,8 mm befogó / 2-4 csavaros
Középrész: Shimano SLX; integrált ipari csapágyas
Külső gumik: Continental Mountain King; 26 × 2,2”
Lánc: Shimano CN-HG53
Nyereg: fi’zi:k Nisene Sport Wing flex; acél pálca; 7 mm átmérő
Nyeregszár: Cannondale C3 alu; 27,2 mm átmérő / 350 mm hossz
Markolat: Cannondale
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 69,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 73,5 fok
Felsőcsőhossz: 570 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 600 mm
Középcsapágy-magasság: 325 mm
Nyeregvázcső-hossz: 420 mm
Tengelytáv: 1095 mm
Láncvillahossz: 420 mm
Tömeg: 12,2 kg (pedál nélkül)
Szöveg: Ardó Tamás
Fotó: Lcs
