Giro-kávézó: Okoskodni lehet az első hegyi befutó után…

Okoskodni lehet az első hegyi befutó után, meg is tesszük az alábbiakban, de messzemenő következtetéseket butaság lenne levonni…

Egyrészt az első hegyi befutóra furcsán is reagálhat a szervezet, itt van rögtön Vincenzo Nibali (Astana) esete, aki nem tűnt erősnek. Nibali azonban sokszor „gyengélkedett” már egy GT első hetében, aztán felpörgött a motor… Másrészt nem egy klasszikus hosszú hegy végén kijelölt befutót láthattunk (szinte sík részek törték meg az emelkedőt) és a tempó sem volt folyamatosan megterhelő, nem jöttek ki azok a különbségek, melyek 10 kilométer konstans erőltetett menet után szoktak.

- Hirdetés -

Dumoulin nagyon okosat húzott Nibali megkontrázásával és szerzett újabb pár másodperc előnyt, de ez nem vetít előre semmit az igazán hosszú emelkedőkre. Egyes vélemények szerint – és ezt oszthatjuk is – a támadás éppen azt mutatja inkább, hogy a holland fiú nem spórol, vagyis arra megy, hogy védje a trikót ameddig csak lehet, de nem tartalékol a harmadik hét legnehezebb szakaszaira.

Dumoulin korábban azt nyilatkozta, nem érdekli az összetett, az időfutamokon, vagyis az első és a kilencedik szakaszon akar maximumot nyújtani. Nos, a negyedik és a hatodik szakaszon erre rácáfolt és már a befutó után is mást mondott: „Lehet, hogy valamelyik szakaszon mindent elveszítek, de amíg elérkezik az a nap, védeni fogom a rózsaszínű trikót.”

Nem is tehet mást, hiszen Fuglsang támadása után láthattuk, a Giant csapata nem sokkal erősebb, mint a Vueltán, igazán nagy hegyeken megeszik majd őket és pusztán Dumoulin erején és eszén múlik majd, hogy fel tudja-e venni a kesztyűt a topfavoritokkal. Azért azt jegyezzük meg, hogy az időfutamon elég tetemesre duzzaszthatja majd előnyét, két-három percből pedig okosan versenyezve jól lehet sáfárkodni, az ellenfeleknek – hasonlóan mint a Vueltán – nem elég a hegyi befutók utolsó kilométerein támadni, ha el akarják venni a Maglia Rosa-t.

A spanyolok is nyilatkoztak ezzel kapcsolatban, Mikel Landa (Sky) szerint „ezek a másodpercek nem sokat számítanak”. Alejandro Valverde (Movistar) viszont úgy vélekedett, hogy „Dumoulin csak meg akarta téveszteni az ellenfeleket kezdeti nyilatkozataival, de a profik ismerik egymást, ismerik egymás képességeit, látják milyen formában van és nagyon komolyan oda kell rá figyelni.”

Komoly betlit nem láthattunk tegnap, a meredek befutón a könnyű testsúlyú, robbanékonyabb hegyimenők értek fel pár másodpercet kiosztva egymáshoz képest, a sorrend alapján butaság lenne temetni Nibalit vagy akár Landát. Akit azonban érdemes kiemelni, Ilnur Zakarin (Kathusa), az orosz könnyedén ment el Dumoulinnal és spórolt ezzel pár másodpercet. Megemlíteném Rigoberto Uran-t (Cannondale) is, a kolumbiai tisztes eredményével megmutatta, valóban számolni kell vele idén.

Összetett top 20 (feltehetően hátrábbról már senki nem fog beleszólni a dobogó sorsába):