A milánói EICMA kiállításon a számtalan kifigyelhető trend egyike volt a valóban városi használatra tervezett városi bringák divatja. Bringás közlekedő karrierem egy Camping nyergében kezdődött, majd egy a második világégés előtti női vázas géppel folytatódott. Az ideális városi bringa egyik archetípusa számomra azóta is az utóbbi, ezért gyűjtöttem is egy csokorra valót a reinkarnációiból…
…ami valami olyasmi lenne, mint amit az MBM standján adtak elő. A veterán megjelenést visszaidéző gépek közül ez azt a vonalat képviselte, amely esetében csak húsz méterről tűnik autentikusnak a gép, közelebb lépve modern alkatrészekbe (duplafalu alufelni, patkófék, alumínium stucni) botlunk. Amit ellenben egy az egyben átvettek a régiektől az az oldaltoldással ellátott sárvédő lenne. Ez a típus mára szinte teljesen kikopott a köztudatból, holott a dzsuvapermet egy része éppen a sárvédő szegélye mellett támad a cipőre/nadrágra. A szoknyavédő is sajátja az ehhez hasonló jószágoknak, az itt látható műbőr verzió olcsó és elégséges megoldás, no meg némi koszt is megfog. A burkolt láncvédőre irigy voltam, olyan az én tanyabájkjaimon sohasem volt…
…mint ahogyan kardánmeghajtás sem. Ez a megoldás a Viva egyik városi gépén köszönt vissza, ott talán még létjogosultsága is van.
A Viva továbbá a saját női vázas cirkálóját már jóval autentikusabban adta elő. A színharmónia tökéletes, a részletmegoldások egyediek és szerethetőek, a kormány finoman szólva nem széria darab. Mindemellett görgős fékek lassítanak, és egy markolatváltó is besegít, tehát teljesen modern technológiával támogatták meg a hagyományőrző külsőt.
Ha hagyományőrzés tekintetében az abszolút tökélyre vágyunk, abban az esetben viszont a Montante standján a helyünk. „Fashion Milano” fantázianévre hallgató modelljük szinte mindenben követi a nagy elődöket: rudazatos fékszerkezet, préselt acélabroncs, cseppformájú világítótest. Már csak egy esztétikusabb acélhajtókart kellett volna beújítani a tökéletes összkép kedvéért. Ennek ellenére érdemes még egy kicsit elmazsolázgatni a gépen.
Klasszikus szoknyavédő, kerékbeállítást/láncfeszítést segítő szemescsavar a hátsó papucsnál, gumibakos pedál, mi kellhet még…
Esetleg egy tárcsafék, amit az egyik férfivázas modelljükön figyelhettünk meg. A színre fényezett sárvédőpálca természetesen itt is szériatartozék.
Aki valami egészen más városi stílust keres, annak főztek a Casatinál. Ízig-vérig modern túra/trekking városi gép, karbonvillával, Campa Mirage szettel. Nem gyakori látvány a Mirage hajtóműre szerelt gatyaszárvédő sem.
Akinek ez sem elég, az választhat a Cinelli egészen egyedi igényeket kielégítő Bootleg szériájából egy egysebességes vagy fix áttételes gépet.
Akad, aki Milánóban is ezt választja. Ez a fixis különítmény éppen Alberto Masi műhelyét látogatta meg a Vigorelli velodromban.
A postások pedig ilyen bringát (is) választanak Olaszhonban. Gondolom nem 1100 euróba kerül ott az ilyesmi, mint mifelénk…
A 2008-as EICMA kiállításról részletes cikket közöl magazinunk 2008. november-decemberi száma.
