A kerékpározás sokkal élvezetesebb, ha a váltórendszer jól és megbízhatóan működik. Ezzel szemben a pontatlan, kerregő hang, a lánc folyamatos vagy váratlan megugrása tönkreteheti a kerékpározás élményét. Szerencsére a váltók nem túl bonyolult szerkezetek: néhány megfelelő csavar elfordításával vissza lehet állítani az eredeti állapotot.
A hátsó váltószerkezet két funkciót lát el: megfeszíti a láncot, illetve azt a hátsó lánckerekek valamelyikére helyezi. Az alsó váltógörgő végzi a feszítést, míg a felső a pozícionálást. A magasabb szintű váltók esetében a két görgő kialakításban is eltér – azaz nem csereszabatos. A görgők a váltókanálhoz csatlakoznak, mely segíti a lánc pontos vezetését is. A váltószerkezet többnyire két rugót tartalmaz – az egyik a lánc feszítéséért felel, míg a másik az oldalirányú mozgást szabályozza. Ellenben létezik olyan kialakítás (pl. a modern Campagnolo váltók), ahol egyetlen rugó látja el mindkét feladatot. A váltó általában a váz váltótartó füléhez csatlakozik.
A működési elv a következő: a bowden megfeszítésével a váltókanálon lévő mindkét görgő a rugóerő ellenében elmozdul valamely irányba – régebben mindig az agyperem felé, manapság léteznek fordított működésű MTB váltók is. A bowden lazítására a feszítőrugó az ellenkező irányba mozdítja a görgőket. A mozgás ívét a váltó paralelogramma szerkezete biztosítja, egyben lehetővé teszi, hogy a felső görgő folyamatosan többé-kevésbé egyforma távolságra legyen a lánckerekektől. A váltótesten lévő két végálláscsavar határozza meg a görgők útjának két szélső pontját, így elkerülhető, hogy a lánc bármelyik oldalon túlváltson.
Emellett a bowden finomállítására is lehetőség van, mellyel a pozícionálás, azaz a váltás pontossága befolyásolható. A bowdenfeszítő csavart kifele hajtva többletfeszítést adunk a bowdennnek, míg befele finoman lazítjuk. Ezen kívül számos váltón egy negyedik csavart is találunk, mellyel a láncfeszítés mértékét tudjuk állítani. Ez a váltás gyorsaságát és az áttételtartományt befolyásolja, és egyben a felső görgő és a lánckerekek közti távolságot is állítja.

A hátsó váltó beállítását legcélszerűbb kerékpárállványon végezni, amelyen a hajtókar a meghajtás irányában is elforgatható, illetve a kerék szabadon foroghat. Esetleg megoldást jelenthet a kerékpár mennyezetről történő lógatása, vagy a kerékpár egyszerű bemutató állványra helyezése is. Nem ajánlatos a kerékpárt fejre állítva szerelni, mivel a váltókar, a kerékpárkomputer vagy a nyereg megsérülhet, és nincs kéznél a maga a váltókar. A beállítás még nem lesz végleges: a váltó hajtás közben nem teljesen úgy működik, mint az állványon, de a különbség már egészen apró, aminek korrigálását menet közben is elvégezhetjük.

A váltást gyorsabbá, pontosabbá és zajtalanabbá tehetjük a láncfeszítő csavar segítségével. Ez határozza meg a felső görgő távolságát a lánckerekektől, illetve feszíti magát a láncot. (A modern Campagnolo váltókon nem találunk láncfeszesség-állítást!) A beállításhoz váltsunk a legkisebb áttételi fokozatba (legkisebb első lánckerék, legnagyobb hátsó), majd a hajtókar forgatása mellett addig lazítsunk a csavaron, míg zajt nem hallunk. (Ilyenkor a felső görgő forgás közben hozzáér a lánckerékhez.) Feszítsünk a csavaron 1-2 fordulatot. A legtöbb váltórendszer esetében ez adja az ideális láncfeszességet és görgőtávolságot.
Az első átdobó feladata az első lánckerekek közti váltás. Működése kevésbé kifinomult, mint a hátsó váltóé – a láncot a terelőlemezek vezetik át az egyik lánckerékről a másikra. A láncterelők mozgását egy paralelogramma szerkezet végzi. Az első átdobó kétféleképpen csatlakozhat a vázra: bilincses módon vagy közvetlenül a vázon lévő felforrasztott konzolra.
A felszerelést minkét rögzítési rendszernél egyetlen csavarral végezzük, mellyel állíthatjuk az átdobó magasságát, illetve a láncterelő lemezek és a lánckerekek párhuzamosságát. Az ideális magasság, amikor az egy vonalban lévő külső terelőlemez és a legnagyobb lánckerék között 1-2 mm távolság van. A láncterelő lemezek és a lánckerekek párhuzamosságának beállítását felülről nézve szemmértékkel végezzük.
A hátsó váltóhoz hasonlóan, az első váltón is két végálláscsavart találunk. Ezek határozzák meg a láncterelő lemezek mozgásának két végletét, és biztosítják, hogy a lánc ne váltson túl sem befele, a váz, sem kifele, a hajtókar irányában. A „H” jelzésű csavar a külső állást szabályozza, míg az „L” a belsőt. Ha nem látunk betűjelzést az átdobón, próbáljuk meg valamelyiket lazítani, és amelyik esetében a váltószerkezet befele mozdul, az lesz a belső, azaz az „L”.
A belső végletet úgy állítsuk be, hogy a legkisebb áttételben (elöl legkisebb lánckerék, hátul a legnagyobb) éppen ne érintse a lánc a belső terelőlemezt. A külső végálláshoz a legnagyobb áttételt váltsuk (elöl legnagyobb lánckerék, hátul a legkisebb), és biztosítsuk, hogy a külső terelőlap a lánchoz közel legyen, de hajtás közben ne érjen hozzá.
A lánc legyen a belső lánckeréken, oldjuk a bowdencsatlakozást, majd húzzuk meg erősen a bowdent. Rögzítsük ezen a ponton, majd feszítsük a váltókaron vagy a vázon lévő finomállítóval addig, míg a láncterelő lapok kifelé megmozdulnak. A váltókar megnyomásakor a terelőlemezeknek azonnal meg kell indulni. Ha három lánctányéros a hajtóművünk és pozícionált az első váltórendszer, elképzelhető, hogy a pontos pozícionálás érdekében további finomállítás szükséges. Ehhez váltsunk a középső lánckerékre, és ellenőrizzük, hogy a legszélső hátsó lánckerekeket leszámítva mindegyiken zajtalan-e a lánc futása. Ha a kisebb lánckerekeken zajos, lazítsunk a finomállítón, ha a felsőkön, feszítsünk rajta.
Forrás: BikeMag
Képek: BikeMag
Jimmy
2011. július 28. at 14:44
Bocsika a kottynyeleskedésemért, de nem olvastam végig a szerelési és beállítási útmutatót, csak a képeket nézegettem, ha benne említve van, akkor 1000 x BOCSIKA, hogy kotnyeleskedtem… !:)
A váltó gondhoz még annyit tennék hozzá, mint saját tapasztalati élményemből, hogy ha új lánc és új fogástárcsa csere után sem akar leváltani a kicsi hátsó tárcsákra vagy ha igen, de csak néha vált le a helyes beállítások ellenére is. :(
Akkor a váltóházban levő rúgó/k vannak bekoszolódva, azaz teli van zsíros olajos portól szennyezett mocsokkal, ezért a rugó nem tud megfelelően mozogni. !:(
Nekem nemrég volt ilyen gondom és bizony eltelt jó pár idegfeszítő óra, mialatt a váltón a váltást segítő kis csavarokat és a finom bowden állító anyával elszórakoztam… :(
Szóval, ha a váltóban levő rugó, ha koszos és a szutyoktól össze van ragadva, sajnos a kicsi tárcsákra nem akar vagy csak híve-hóba vált, akkor a hátsó váltóban levő rugó van össze állva vagy netán, eltörve, esetleg kiakadva és ezért okozza a váltási problémát. :(
Nekem 6-os tárcsás városi MTB-om van és a SHIMANO váltóját nem lehet szétszedni, mivel szegecselt fém házas borítása van, de még ecsettel sem lehet hozzáférni, hogy igazán kitudjam tisztítani, de a BRIGeCIOL, megoldotta. :)
Igaz a váltót le kellett szerelnem a vázról, na de visszaszerelés és már olajozás nélkül is, azonnal tökéletesen működött a váltás, mintha csak új lenne… :)
Visszaszerelés után és a napi használat során, ha ilyen gondunk merül fel, ajánlatos, nem csak olajozni, de kézi erővel a hátsó váltónkat a rugótartó és fedő házánál megfogva, a kerék felé ki-be a racsnik irányába, jó párszor megmozgatni manuálisan is. :)
Hogy meggyőződjünk a kicsi porszemek, hajszálak és egyéb szöszöktől összeállt és rárakodott mocsoktól a kicsi tengelyen könnyen mozog-e a váltónk.:) Így tudjuk ellenőrizni, ha esetlegesen a mocsoktól vagy netán korróziótól a kicsi tengelyen mozgó váltónk, megfelelően tud-e mozogni, azaz a rugó, tudja-e szabadon könnyedén mozogni, hogy elvégezze a váltásokat könnyű szerrel. :)
Sok munkát és idegőrlő időt tudunk ezzel megspórolni magunknak is és hát a pénztárcánknak is. ;)
Jimmy
2011. július 28. at 13:47
Kiválók a képek, végre egy Önzetlen Visualis oldal… :)
Köszönet a készítő/knek. :)
xBalagex
2010. október 15. at 22:45
Én amin itt meglepődtem,az az hogy a 3. képen látható,és írja hogy azt a 2 kis csavart teljesen csavarjuk be. ??? Nekem az egyik be van,a másik viszont éppen hogy bevan tekerve és pöpecül vált,terhelés alatt nem ugrik meg a lánc.
sannyer
2010. szeptember 16. at 9:11
“Ehhez váltsunk a középső lánckerékre, és ellenőrizzük, hogy a legszélső hátsó lánckerekeket leszámítva mindegyiken zajtalan-e a lánc futása. Ha a kisebb lánckerekeken zajos, lazítsunk a finomállítón, ha a felsőkön, feszítsünk rajta.”
Annyi csak, hogy ez talan felreertheto igy. Ha a kis lanckerekeken zajos, akkor lazitsunk a finomalliton = kitekerve azt feszitsunk a bowdenen.. es forditva.
Gyenis Tamás
2010. augusztus 25. at 19:32
Hogyan tudom leszerelni az elsőváltót?
Marci
2010. július 23. at 14:48
Üdv!
Elromlott a marokváltó kar a biciklimen.Pillangó váltókarra szeretném kicserélni.
Hogy csináljam meg?
SrAta
2009. október 23. at 6:41
Sziasztok!
Hozzáér a középső fogaskeréken a láncterelőhöz.
Melyik csavart kellene merre tekerni?
Köszi
SrAta
SrAta
2009. október 23. at 6:47
U.I: A terelő belső oldalához ér hozzá és csak ott sztem már sem a felsőn sem az alsón nem ér hozzá
gazelle
2009. április 8. at 17:00
és akkor még a lánctól is függ a dolog, nekem a vadiúj bringámat kb. 2 évig senki nem tudta beállítani, amígis egy MESTER rájött, hogy a lánn valahogy nem kompatibilis ezzel a váltóval (közben belefáradtam, és az egysebességes mellett döntöttem :))
ata
2009. március 20. at 8:03
már javítottam így vázakat sikeres váltófeltekerések után;)
ata
2009. március 20. at 8:01
a h.váltó tartó fül “spúr”-ba (párhuzamba) állítás megoldható 1 régi,kiszuperált hátsó agy tengelyével is. 1.lépés: kerék benhagy a vázban; 2.: váltó leszed; 3.: elöbb említett tengely beteker a váltó helyére; 4.: óvatosan addig hajlítgatjuk míg el nem érjük a kívánt párhuzamos helyzetét a váltó tartó fülnek; 5.: váltó vissza; 6.: váltó beállít. tuti mükxik ugyanis a tengely menetemelkedése,és átmérője megegyezik a váltó csavarjáéval. acélvázaknál aránylag könnyű a művelet.
sutam
2009. március 19. at 21:18
Tényleg, és a képeken egy mtb-n 105-ös váltót látok, rövidkanalast, mégis elől tripla hajtómű van. Megkérdezhetem, hogy mi a koncepció? Csak mert érdekel, ill. szeretem a különleges megoldásokat ;-).
sutam
2009. március 19. at 21:17
Szerintem legalább 2 mondatban nem ártana megemlíteni, amit kapetik írt, pl. egy 3 soros “mikor nem lehet beállítania váltót normálisan” című fejezetben, mert én pl. szívóztam már ilyenekkel, és lehet olyan, aki nagy lelkesen megpróbálja beállítania beállíthatatlant, és pont az információhiány miatt fogja végül feladni.
3 sor talán még nem olyan vészes ;-).
Egyébként igényes cikknek tűnik (még csak átfutottam).
cikkíró
2009. március 18. at 21:03
Van egy ésszerű terjedelmi korlát, hogy a laikus se kapjon frászt az anyagtól…
Colnago-men1964
2009. március 18. at 20:32
Balázs,amit leírtál helytálló,laikus bringás számára is érthető,tartalmazza a lényeges alapelveket.Aki követi nagy hibát nem véthet.Persze vannak még finomságok,de azok
megtapasztalásához több év gyakorlat szükségeltetik.5/5Tibor
efi
2009. március 18. at 17:51
A shimano gyári ajánlása szerint a hátsó váltó görgője nem pontosan a lánckerekek középvonala alatt van jó helyen, hanem attól még picit beljebb, ahol a lánc még pont nem súrolja a következő lánckereket. Gondolom azért, mert felszedni a láncot azért mindig kicsit nehezebb, mint ledobni, amit a gravitáció is segít.
kapetik
2009. március 18. at 17:41
Furcsa, hogy arról nem ír a cikk, hogy a hátsó váltó beállítása azzal kezdődik, hogy ellenőrizni lell a váltótartó fül állapotát (nem hajlott-e el) és azt, hogy a benne lévő furat tengelye párhuzamos-e a hátsó kerék tengelyével. Ha ez akár csak 4-5 fokot is eláll mert a váltód kapott egy pofont és a tartófül is elhajlott akkor állítgathatod a váltód ahova akarod, úgyis ciceregni fog valahol vagy nem fog rendesen váltani.
Az ellenörzés nem egy nagy dolog csak be kell tekerni egy elég hosszú (min 40-50 cm) menetes rudat a váltó helyére (nyilván a menet egyezzen meg a váltó menetével) és szemre “benézni”. Vannak boltok, műhelyek ahol ehhez egy célszerszámot is csináltak és ezzel pillanatok alatt vissza tudják állítani a fülat, ha elhajlott volva. A profibb célszerszámok a beszerelt kerék felnijéhez mérik a tengely vonalának ferdeségét.
Üdv, kapetik
cikkíró
2009. március 18. at 15:11
“100 Nm??? Ez biztos?”
Egy nullával több került be – javítva, köszönöm az észrevételt!
peti
2009. március 18. at 14:31
Gondolom 10 akart lenni.
Statler
2009. március 18. at 13:32
100 Nm-rel meghúzva kiszakad a menet a tartófülből. Elég oda szerintem 20 is.
ave
2009. március 18. at 11:36
>”Hajtsuk be teljesen a rögzítőcsavart, és húzzuk meg az ajánlott szorítóerővel”
100 Nm??? Ez biztos? Az autom hengerfejcsavarjait se kell ennyire meghuzni, pedig ott nem 4-5 mm-es menetben kapaszkodik a csavar.
Bálint
2009. március 18. at 10:53
Manikűr-olló! Könyörgöm… majdnem kijött a kései reggelim a szerelő kéz karmai láttán :-)
pcycle
2009. március 18. at 10:36
Még annyit mindehhez, hogy a későbbi váltóállítás során nehézségeket okozhat a bowden állapota, ha valami nem úgy működik az állítás során mint addig, akkor a bowdenek bowdenházak lehetnek a hibásak, ami általában tisztítással orvosolható, ha már régi, vagy nagyon leharcolt, akkor érdemes először lecserélni a bowdent.
A másik dolog az első váltó végállásának beállítása: bele kell kalkulálni a váz hajlását, mert amikor beállítjuk terhelés nélkül állítjuk be, amikor használjuk (főleg kiállva kicsit odalépünk neki) akkor a váz merevségi tulajdonsága szerint beleérhet a lánc az átdobóba. Vagyis egy nagyon merev váznál elég lehet 1-2 mm, de ha nem merev akkor többet kell ráhagyni.
Ariadne
2009. március 18. at 10:24
Hű, ez hasznos írás, hálás köszönet érte! Szerelésileg kezdő bringásként ez most pont nagyon jól jön, teszek is egy próbát a beállítással, az első átdobóra éppen nagyon ráfér. :)
kotomi007
2009. március 18. at 7:23
Hát az biztos,hogy egy rossz,vagy egy rosszul beállított váltó meg tudja keseríteni a bringázást. Sok váltó-váltókar kombót próbáltam már,aztán pár éve leragadtam a SRAM szériáknál (nekem ez vált be).
Két hónappal ezelőtt vettem egy rövidkanalas Sram X9-et,könnyű volt beállítani,és eddig minden körülmények között tökéletesen tette a dolgát. Én már közel 20 éve bringázom ezért már akár csukott szemmel beállítom a váltómat,viszont sok kezdő bringásnak hasznos lehet ez a cikkecske. Úgyhogy tessék figyelmesen elolvasni!
Első hozzászólóként egyenlőre ennyi…