Korábban hírül adtuk, hogy a formálódó Trek csapat nem számol Fränk Schleckkel, Andy pedig kijelentette, hogy 2014-ben bátyjával egy alakulatban fog versenyezni. A találgatásoknak meglepően egyszerű fordulat vetett véget.
Bár Fränk 1 éves eltiltása július 14-én lejárt, a RadioShack közleményében tudatta, hogy nem számol a luxemburgi versenyzővel. Az alakuló utódcsapat viszont – némileg meglepő módon – tárt karokkal fogadta őt, így a testvérpár alá is írt az új gyári csapathoz.
Természetesen a felek rendkívül elégedettek a döntéssel, Andy külön ki is emelte, hogy: „Bár a mez másmilyen lesz, a stáb nagy része szerencsére változatlan marad.”
Habár az „okostelefonok” számára kifejlesztett kiegészítőkből Dunát lehet rekeszteni, biciklis cuccokból viszonylag kevés van piacon. Nem tudni, hogy miért, de a jelenség úgy egyébként is jellemző a telekommunikációs kiegészítőkre: a biciklisekre általában nem, vagy csak kevesen gondolnak. Szerencsére azért iPhone-fronton is vannak olyan cégek, akik hajlandók efféle kiegészítők gyártására, íme a Merida iPhone/okostelefon kormánytáskája, amely biztonságosan rögzíti és hatékonyan védi a ma már elengedhetetlen kommunikációs eszközt.
Mit kell tudnia egy ilyen kiegészítőnek?
stabilan kell tartani a telefont a kormányon
könnyű hozzáférést kell biztosítani a készülékhez
bírnia kell az időjárás viszontagságait.
A tervezők szemmel láthatóan pontosan így gondolkodtak, épp ezért a fenti három kritérium maradéktalanul teljesül. A rögzítés stabil, könnyedén felszerelhető, ráadásul gyakorlatilag mindenféle vastagságú kormányátmérővel kompatibilis.
A készülék behelyezése egyáltalán nem nehézkes feladat, a nyitás vízzáró cipzárral történik, miután lezártuk, nem kell tartani az időjárás viszontagságaitól, lévén a tok alapanyaga PVC és 1680-as fokozatú Denier poliészter. A TPU „ablakon” keresztül kezelhető az érintőképernyő, amely kiváló „jelátvitelt” biztosít a legtöbb képernyőtípusnál.
A nedvesség mellett a tok természetesen a por ellen is véd, ami montizás során legalább akkora veszélt jelent az érzékeny elektronikának. Amikor megállunk pihenni, nem kell a telefont „kicsomagolni” a tokból, mivel annak tépőzáras rögzítése kioldható, így a senki földjén álló fa alatti hűsben is azonnal kapcsolatban lehetünk a világgal!
Jellemzők:
okostelefonod bringázáskor biztonságban előtted lehet
könnyű és gyors rögzítés, felszerelhetőség
vízálló PVC + 1680 Denier poliészter alapanyag
TPU képernyővédőn keresztül megbízhatóan működtethető a készülék
Első ránézésre semmi komoly, gondolhatnád. Pedig valójában az egyik legerősebb széria alu vázzal állunk szemben, ami ma elérhető a piacon. Ha Danny MacAskill videói után még nem lenne ismerős valakinek ez az Inspired Skye gép, akkor bizony nem valószínű, hogy megfordulna utána az utcán. A színén kívül talán semmi feltűnő nincs benne. Egy egyszerű 24 colos Street Triál gép. Semmi hydroforming, nincsenek durva cső hajlítások, sőt a lábszár méretű csöveket is mellőzték, és még csak nem is acél. Akkor mitől olyan kemény ez a váz és gép?
Attól, hogy betartottak minden fontos „játékszabályt” ami az igazán erős vázhoz kell:
Nó gyorszár! A papucs egy egyszerű alu tömb, amibe elöl 20-as hátul 12-es furatot vájtak az átütőtengely számára. A cső itt cső alakú, azaz nagyrészt kör keresztmetszetű. Egy kivétel van: a láncvillák. Ide a húzó terhelés miatt a négyszög profil a legjobb. A benne lévő hajlítás minimális, csak a jobb férőhely miatt kell, és visz egy kis rugalmasságot a rendszerbe, ami sosem árt. A támvillák a gumiig nyíl egyenesek, és elég konkrét átmérőjűek. Érdemes figyelni, hogy a tárcsa konzol megtámasztását sem bízták a véletlenre. Felül dupla cső réteg + alsó megtámasztás. Alsócső, és a felsőcső ismét kör keresztmetszetű. Nem túlzóan nagy átmérőjű, ellenben igen tisztességes falvastagságú. A méretes hosszúságú fejcső természetesen hagyományos kormánycsapágyat fogad, és a fejcső falvastagságáról árulkodik, hogy legalább 7 mm-es, mivel nagyobb az átmérője, mint a kormánycsapágy alsó csészéjének… Mind az alsó, mind a felsőcső-fejcső kapcsolata természetesen felülhegesztéssel van megerősítve. A felső a legjobb, legkönnyebb nyitott végűvel, míg alul a legerősebb, legjobban támasztó homorú formai kialakításúval.
A vázhoz természetesen bitang erős villa is jár, és alap, hogy szintén aluból, hogy elképesztően merev legyen. A szárak átmérője 35 mm, totál egyenesek a maximális merevség érdekében, és persze nem egy kilométer hosszúak, hanem szigorúan a 24-es kerékméretet ölelik csak körül. Mint ahogy a vázban a CNC-s, a középcsapágyházzal egy darabból kimart Yoke is.
Ennyi. Kész. Semmi egyéb nem kell egy bitang erős vázhoz. De a cégek többsége mégis inkább a hókuszpókuszt, és a parasztvakítást választja. Pedig az igazán jóhoz ennyi is elég.
VIII.-Tarján-Kupa-2013.-július-28-án Salgótarján-környékén - Fotó: Bernard László
Az Amatőr Kupa 2013 – Magyar Kerékpáros Amatőr Bajnokság idei tizedik fordulóját Salgótarján környékén rendezik július 28-án, vasárnap – a VIII. Tarján Kupa ezúttal is a már megszokott Salgótarján – Mátraszele – Kazár – Salgótarján körön zajlik majd.
A Salgótarjáni HKE rendezvényén újfent a nógrádi megyeszékhely városközpontja lesz a centrum, hosszútávon három, rövidtávon egy kört kell megtenni a fenti nyomvonalon, mely 26,7 kilométer hosszú és 240 méter szintkülönbséget tartalmaz. Szintén az egy körös futamra várják a szervezők azokat a vállalkozó szellemű hobbi kerékpárosokat is, akik úgy döntenek, kipróbálják magukat a Tarján Kupa pályáján. A gyors és pontos eredményhirdetés érdekében idén is az eddigiekben hiba nélkül működő elektronikus rendszert élvezhetik a résztvevők, azonban fontos tudni, hogy a háromkörös verseny esetében a harmadik kör megkezdésének limitideje: 1:50:00 lesz az idei évben, de természetesen azokat is értékelik majd (körhátránnyal), akik nem tudják ennyi idő alatt legyűrni az 53,4 kilométeres kétharmad versenytávot.
VIII.-Tarján-Kupa-2013.-július-28-án Salgótarján-környékén – Fotó: Bernard László
A verseny problémamentes megrendezéséről közel száz segítő gondoskodik majd, a szervezető egyesület, a rendőrség és a polgárőrség, valamint a kísérő motorosok oldaláról. Ha egyetlen személy sem lenne a nyomvonal mentén és az elágazókban, akkor sem tévednének el azonban a résztvevők, mivel minden jelentős útelágazásban a közlekedési táblákra akasztott, valamint az aszfaltra festett nyilak is segítik majd a tájékozódást.
A dobogósok a megszokott ajándékcsomagokkal gazdagodnak majd, a felfrissülésről az eseményen az EthicSport gondoskodik, a VII. Tarján Kupa legfőbb támogatója – az előző évekhez hasonlóan – ezúttal is Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata lesz. Ezen felül új támogatóként lép be a Stécé Kávéház, ahol a regisztráció és az eredményhirdetés zajlik majd. A versenyre kedvezményes előnevezési lehetőséget is biztosítanak a szervezők, melyet a kiírás szerint július 25-ig lehet kihasználni az érdeklődőknek. További részletek és információk a versenykiírásban érhetőek el. A környék látnivalóiról, szálláslehetőségeiről a salgótarjáni TDM szervezet honlapján (http://www.salgotarjan-turizmus.hu/) érhető el részletes információ, míg az elmúlt hét verseny történéseit a www.nosza.info foglalja össze (http://www.nosza.info/igy-zajlottak-az-eddigi-tarjan-kupak/).
Határon Túra augusztusban: 8 nap, 100 település, 850 kilométer kerékpáron
Negyedik alkalommal indult útjára a Határon Túra lelkes csapata szombaton reggel a kőbányai Szent László térről. 7 nap és 674 km megtétele után az idei cél a Kárpátok déli határán 2145 méter magasra tekergő Transalpina magashegyi út.
Régi ismerősként köszöntötték egymást a résztvevők, hiszen sokuk már harmadik vagy negyedik alkalommal vesz részt a már hagyománynak számító Határon Túrán. A több tucat bringás a Kőbányai Önkormányzat épülete előtt gyülekezett, ahol a rajtcsomag átvétele után Eisenkrammer Károly főszervező köszöntötte őket. Ezt követően Radványi Gábor, Kőbánya alpolgármestere és Kiss Norbert az EMMI ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondott néhány biztató szót a startra várakozóknak.
„A magyar embereknek a magyar emberek irányába nincs határa. A szem határa addig tart, amíg ellátunk, az ország határa addig van, ameddig az útlevelünk szól, de az igaz magyar embernek egy másik magyar ember irányába addig tart a határa, ameddig a szíve gondolja. E tekintetben a túra során nem lépitek át a határt.” – fogalmazott Kiss Norbert.
Az útra bocsátó szavakat követően a kerekesek felsorakoztak a rajtkapu mögött, a visszaszámolás alatt szóltak a biciklik csengői, majd Radványi Gábor elsütötte a startpisztolyt. Ezzel kezdetét vette az egyhetes túra, ami alatt 674 kilométer és 5460 méter szint teljesítése vár a kitartó bringásokra.
Az első napon, Budapest-Szolnok útvonalon 15 város érintésével 120 kilométert tekertek, ahol csak kisebb „buckákat” kellett legyőzni. A magyarországi szakaszon szinte végig síkon tekertek, hiszen az Alföldön keresztülvágva jutottak el a határig. Úgy tűnik, a Határon Túra már nem csak hagyományteremtő kerékpáros megmozdulás, hanem állatmentő akció is egyben. 2012-ben egy elhagyott kutyát fogadott be a csapat, idén pedig egy út szélén kóborló kiscicát vettek magukhoz Szolnoktól nem messze. A magányos apróságot egy szolnoki menhely fogadta be, ahol remélhetőleg hamar gazdára talál.
A második napon – egy-két defekttől eltekintve – minden a tervek szerint zajlott: a Szolnok és Békéscsaba közötti 113 kilométert kevesebb, mint 8 óra alatt tették meg. Az időjárás talán túlságosan is a kegyeibe fogadta a Túrát, hiszen egész hétvégén 30 fok körüli hőmérsékletben rótták az utakat. A túrázók a reggeli és a vacsora között napi három frissítésre állnak meg. Szükség is van ezekre a pihenőkre ebben a melegben, mert a csapat nem profi sportolókból, hanem lelkes amatőrökből áll: az átlagéletkoruk 40 év, és többen közöttük hatvannál is idősebbek. De a lelkesedés mindenkit visz előre.
Hétfő reggel Békéscsabáról indult tovább a csapat az aznapi úti cél felé, immár végig bringaúton, ugyanis uniós forrásból megépült a Békéscsabát Nagyszalontával összekötő turisztikai kerékpárút. Az út Sarkad és Nagyszalonta közötti szakaszát a Határon Túra érkezésével egy időben nyitotta meg Sarkad város polgármestere, Bende Róbert. A hivatalos átadás után a túrázók voltak az első kerékpárosok, aki végig gurulhattak a frissen megépült, 27 kilométer hosszú, három méter széles úton. Az átadást a helyi média kiemelt figyelemmel kísérte, a Sarkad TV egyik operatőrét a túrát kísérő Útvonal-biztosítás Egyesület motorosa szállította néhány kilométeren keresztül.
A Túra a kezdetek óta nem csak a határon túli kapcsolatok ápolásáról szól, hanem a jótékonyságról is. A túrázók Nagyszalontára érve a Béke Királynője Gyermekvédelmi Központhoz gurultak, ahol nehéz sorsú nagycsaládosok gyermekeinek adták át tartós élelmiszerekből és édességekből álló csomagot, valamint a három, Magyar Termék védjeggyel ellátott tésztacsomagot. A bringásokat Török László polgármester és Makai István, a Központ vezetője fogadta.
Nagyszalonta után Várasfenes felé folytatták útjukat, ahová tizenkét település érintésével, nem sokkal 16 óra után érkeztek meg. Az utolsó három kilométer eléggé megizzasztotta a társaságot, mivel az utat nemrég murvával szórták fel. A 2011-es Korszakváltó Határon Túra alkalmával már tekertek ezen a szakaszon, akkor még döngölt földúton haladtak, ami helyett most köves, technikás terep fogadta a túrázókat. A várasfenesi szállásra érve el is kezdődtek a gumicserék, mivel a következő napokban szinte végig murvás, köves emelkedőkön kell tekerniük. A hétfői, harmadik túranapot 350 megtett kilométerrel zárták, felkészülve lelkiekben a még rájuk váró közel 300 kilométerre és a több mint 5000 méter szintkülönbség teljesítésére.
Gondolta a kenyai születésű brit, amikor a 2011-es Vuelta 10. szakaszán 23 másodpercet vert az akkori csapatkapitányra, Bradley Wigginsre és ezzel berobbant a kerékpársport köztudatába.
Christopher Froome Kenya fővárosában, Nairobiban született 1985 május 20-án. 12 évesen édesanyja vitte el egy helyi kerékpárversenyre, ettől kezdve David Kinjah (ex profi kerékpáros) vált a mentorává. Gyermekkorában Jens Voigt volt a kedvence, agresszív, állandóan szökni akaró stílusa miatt.
Dél-afrikában tanult, még a Johannesburgi Egyetem közgazdaságtan karán is lehúzott két évet, mire szólította a helyi profi csapat, a Konica Minolta.
2008-ban már a Barloworld csapatában tekert (olyan nevek mellett, mint Daryl Impey, Robbie Hunter, Mauricio Soler vagy Geraint Thomas), az év második felétől már brit színekben. Fromme így nyilatkozott a származásáról: „Habár eddig kenyai színekben versenyeztem, valójában mindig brit útlevéllel utaztam és britnek éreztem magam.”
A pillanat, amelyet szívesen elfelejtene – Bukás a Salzburgi világbajnokság időfutamán egy bíró elütése miatt
Ebben az évben indították a Tour de France-on is, amelyet élete legnehezebb versenyeként tart számon, hisz nem sokkal korábban hunyt el édesanyja, aki nélkül – mint azt ezévi győzelme utáni beszédében mondta – most otthon a TV mögül nézné a díjátadót.
2010-ben csatlakozott a Team Sky-hoz és második alkalommal vett részt az olasz körversenyen, amelyről a 19. szakaszon kizárták stéherezés miatt. Froomey (ahogy becézik) azt mondta, térd problémái miatt amúgy is feladni készült a versenyt.
2011-ben Bradley Wiggins első számú segítőjeként indult a Vueltán, és azon a bizonyos időfutamon nyújtott teljesítménye (2. helyezés Tony Martin mögött) után vált közismertté és rövid ideig átvette a vezetést is az összetettben. A verseny során kiderült, hogy Wiggins nincsen top formában, így ő vált az első számú emberré, de a döntés késeinek bizonyult, és Juan José Cobo mögött zárt a második helyen. Ebben az évben tagja volt annak a brit csapatnak, amely hozzásegítette Mark Cavendisht a világbajnoki címéhez.
2012-ben betegségek hátráltatták, ám újra lehetőséget adtak neki a Touron, ráadásul ismét mint Wiggins szárnysegédje. Az első komoly hegyi szakaszt megnyerte miután megbizonyosodott róla, hogy csapattársa nem kerül időhátrányba. Sokak szerint már ezt a Tourt is megnyerhette volna, azonban a csapatutasítás szerint végig Wigginst kellett segítenie, ennek megfelelően Párizsban is mögötte végzett a második helyen.
A londoni olimpián ismét tagja volt a brit csapatnak. Élete első olimpiáján bronz érmet szerzett az időfutamban.
Chris Froome ezután sem ment el pihenni: részt vett a Vueltán. Először hárult rá a csapatkapitányi szerep, de a hosszú szezon megtette a hatását: 4. helyen zárt a végelszámolásnál.
Kedvenc versenye a Paris-Roubaix – annak ellenére, hogy elmondása szerint jelenleg nem passzol az ő stílusához. Legjobb barátjának Richie Porte-ot tartja a mezőnyből.
Idén hasonló szezont zárt, mint Wiggins 2012-ben (többek között Critérium du Dauphiné, Romandiai körverseny, Critérium International összetett győzelmek), amellyel hamar jelezte, hogy ő a Tour de France elsőszámú esélyese. Ezzel csapata, a Team Sky is egyetértett, hisz idén Wiggins a Giro-n indult, így a kétkedők számára bebizonyíthatta, hogy valóban képes háromhetes körversenyt nyerni.
Pódiumi beszédére külön készült, amelyben kijelentette: „Az én sárga trikóm ki fogja állni az idők próbáját”.
A pöttyös és fehér trikót megszerző Nairo Quintana bemutatása IDE KATTINTVA, a zöld trikós Peter Sagan portréja pedig IDE KATTINTVA tekinthető meg.
Időről időre meghívást kap szerkesztőségünk egyik-másik gyártó fejlesztő-gyártó üzemének megtekintésére. Ennek apropóját általában az új modellek első bemutatása, illetve valamilyen évforduló jelenti. Ezúttal az egyik vezető olasz kerékpáros ruházati cégnél, az idén éppen 20-ik születésnapját ünneplő Northwave-nél jártunk Treviso-ban a 2014-es modellek leleplezése alkalmából.
A bejáratnál benéztem az első szobába, ahol ez a látvány fogadott. Hmm, meggyőző…
És ha már meghívnak egy rakás újságírót, akkor meg is villantanak valamit a hagyományos gyártástechnológiára oly büszke olaszok. Ugyanis gyártás is folyik az alapvetően fejlesztő, tesztelő, design központként működő cégközpontban. A versenyzők egyedi megrendeléseire itt készülnek a cipők, és a jövőben a felfuttatásra kerülő egyedi ruházati megrendelések darabjait is itt fogják teljes egészében készíteni. De ne szaladjunk ennyire előre!
Paola Pezzo olimpiai bajnok aranyszínű cipellője Sidney-ből…
Treviso egyik félreeső külvárosában jártunk, ahol egy elég átlagos kinézetű csarnok rejti a világ egyik legismertebb kerékpáros cipőgyártójának a főhadiszállását. A középszerűség azonban nem tartott sokáig, ugyanis belépve a cég kapuján azonnal átjárja az embert a hangulat, amit a trófeák, bajnoki mezek sokasága áraszt. Ugyanis a falakon végeláthatatlan sorokban dedikált nemzeti, Európa- és világbajnoki mezek lógnak szépen bekeretezve, és a sor – bármelyik szobába is pillantottam be – csak folytatódott. Nem is tudom, mennyi lehetett, de százas a helyes nagyságrend. Már itt éreztük, ennél a cégnél nem akármivel gurigáznak, az eredmény-orientáltság ilyetén megnyilvánulása bizony magával ragad.
..és Atlantából, ahogy levette. Az ereklye, az ereklye, így autentikus…
A bajnoki mezek között itt-ott a cég emlékezetesebb reklámplakátjai tarkítják a képet, a termékbemutatónak helyet adó terem hátsó fala mentén pedig többé-kevésbé kopottas cipők sorakoznak posztamenseken, mint valami értékes szobrok egy múzeumban. Felettük szintén egy-egy bajnoki mez, vagy plakát, amiről megtudjuk, ki és mikor viselte eme cipőket. Itt áll többek között Paola Pezzo 1996-os olimpiai bajnoki csukája (úgy sárosan, ahogy anno verseny után levette), Cipollini világbajnoki cipője, vagy a Schleck tesók Tour-on használt cipői.
A jubileumi modell a régi Northwave stílusnak megfelelően aszimmetrikus színösszeállításban
De nézzük csak kicsit bővebben a cég történelmét az ismertebb szponzorált versenyzők eredményein keresztül, hiszen közülük többeknek a sportkarrierje szinte összeforrt az olasz cég nevével.
Cipo, mint James Bond…
A Northwave cég kerékpáros sztorija 1993-ra datálódik, mikor a Treviso melletti Montebelluna település cipőgyártő „negyedében” Gianni Piva a MTB divathullámot látva úgy döntött, beleugrik a speciális igények kielégítésébe, és kerékpáros cipőket fog készíteni. Az első modell volt az Integral. A bátor lépést hamar siker koronázta. A megjelenésükben némi vagány pluszt is hordozó termékek gyorsan népszerűvé váltak.
1995-ben a Compact nevű kifejezetten versenyfelhasználásra készült modell került a piacra, melyben Paola Pezzo egyből világbajnok is lesz. Rákövetkező évben pedig olimpiai címet szerez, miközben szintén Northwave cipőben az olasz Mario Cippolini olasz bajnok lesz. 97-ben Pezzo folytatja a menetelését: ismét világbajnok, és a világkupa sorozat összesített győzelmet is megszerzi. Ekkorra már ő a cég egyik fő reklámarca. 1998-ban Cadel Evans nyer világkupát NW cipőben. 1999-ben Cipollini az új Evolution cipőben nyeri sorra a rangos versenyeket.
Northwave filmplakátok…
2000 ismét olimpiai év, és Pezzo dupláz. A cég egy újabb nagy döntéssel a kerékpáros ruházat piacára is belép, a cipőktől már megszokott magas minőséggel és extravagáns megjelenéssel. Ez utóbbi egyébként azóta is a cég szinte védjegye, mindig van legalább néhány szériája, melyek kitűnnek nem éppen szokványos színkombinációjukkal, meglepő mintájukkal. Gondoljunk csak a csontvázmintás „sceleton” szériára, vagy most a legfrissebb kínálatukban a „newspaper” mezre, vagy a csúcsmodell cipők rikító zöld-narancs kombinációjára!
A cégtörténet leghíresebb darabjai…
2002-ben Cipollini világbajnok, és feltűnik az új XC üdvöske, a norvég Gunn-Rita Dahle, aki szintén NW cipőben mutatja be a világkupákon, mire képes. Következő évben Gunn-Rita Európa bajnok és világkupa győztes, majd 2004-ben olimpiai bajnok.
2005 ismét mozgalmas év a cég történetében: Tom Boonen Párizs-Roubaix-t, Tour szakaszokat és világbajnokságot nyer az új Aerator cipőben. Ugyanebben az évben a cég elsőként piacra dobja az első Gore-Tex-es cipőjét.
2007-ben debütálnak a Northwave sportszemüvegek, majd a következő évtől a versenyzőknek szánt, egyedi készítésű termékek készítésébe is belecsapnak.
2010-ben José Hermida XC világbajnok a Razer S.B.S. cipőben.
2011-ben aztán az egész Leopard Team az olasz gyártó csukáiban versenyzik, köztük a klasszikusokat sorra nyerő Cancellarával és a Schleck testvérekkel.
Világbajnoki mezek
2012-től a cég a Radioshack csapat cipőszállítójává válik. Eközben Gunn-Rita Európa bajnok, és az éppen debütáló XC Eliminator versenyek első világbajnokai Ralph Naef és Alexandra Engen is NW cipőben győzedelmeskednek. A világbajnok Philippe Gilbert szintén NW cipőben szerzi világbajnoki címét.
és még néhány mez
Üzleti oldaláról szemlélve e diadalmas éveket szintén azt látjuk, a minőségnek van piaca: gazdasági válság ide vagy oda, a cég évről-évre rendíthetetlenül és dinamikusan növeli eladásait immár Ázsiában és Dél-Amerikában, sőt Afrikában is. Az idei évre is újabb 15%-os bővülést várnak. Jelenleg a világ 45 országában forgalmazzák hivatalosan a márkát.
A design részleg: vázlatok, rajzok mindenfelé…
A Norhtwave nemcsak a termékek terén, de a médiakampányaiban is próbált különleges és extravagáns lenni. A megjelenései középpontjába rendre szponzorált versenyzőit tette. Az egyik vonal az újragondolt filmplakát széria volt, mellyel szinte stílusteremtőnek számít a cég. Talán sokan emlékeznek Cipollini James Bond plakátjaira, Tom Boonen Gladiátor „alakítására”, vagy Hermida Indiana Jones-ként, vagy éppen Paola Pezzo bérgyilkosnőként megjelenő alakjára.
Támogatott versenyzők adatfelvételi lapjai a kívánt módosításokkal, valamint az ezek alapján módosított mintaformák néhány, már kivágott felsőrész darabbal.
Ennyi szponzorált versenyző mellett persze bőven akadnak egyedi igények is, melyeket a cég itt helyben, vagyis a trevisói üzemben elégít ki. A büszke taljánok nem voltak restek végigmutogatni a teljes gyártási folyamatot, ahogy a versenyző adatfelvételi lapja alapján elkészülő módosított kaptafaformától eljutunk a késztermékig. Szó sem volt „No Photo!” kötöttségekről, sőt, ha vezetőnk úgy érezte, hogy valaki túl messze állt ahhoz, hogy jól fotózzon, akkor megismételték az adott munkafolyamatot.
A mintaformákat addig ragasztgatják, tűzdelik ilyen-olyan toldásokkal, míg végül meg nem egyezik a versenyző lábfejének formájával
Nem mulasztották el bemutatni az adott munkafolyamatra szakosodott munkást sem, így láthattuk Franco keze alatt elkészülni a mintadarabok műgyanta talpát, vagy Mariót összelegózni a darabokat. Ez a nyitottság természetesen bizalmat ébreszt az emberben, még akkor is, ha a szériadarabok ma már egy távol-keleti üzemben készülnek, de állítólag hasonlóan kézi munkaerővel, és saját tapasztalatom alapján is nagyfokú pontossággal.
A kívánt változtatásokat, a módosított komponensek kivágásához számítógépre viszik
A termékek története a tervezőasztalon kezdődik. A fejlesztő és design részlegben százszámra álltak a falakon, asztalokon a fantáziarajzok, tervek. Mint láthattuk a cég tervezői aktívan követik a designtrendeket: az egyik kupacban ott virítottak a konkurens cégek legújabb modelljeiről készült képek. Lehet, hogy inspirálódnak a többi márka termékeiből, de azért mindig rátesznek még abból a bizonyos extravaganciából. Itt láttuk a terem másik felében a snowboardos design részleget, ugyanis a cég e területen is jelen van deszkákat, kötéseket és snowboard cipőket is gyártva.
Vákuumos bőrvágógép munka közben
A tervek alapján mintadarabokat készítenek, melyeknek mind esztétikai, mind funkcionális, illetve tartóssági szempontoknak meg kell felelniük, hogy valóban a palettába kerülő modell váljon belőlük. A mintacipőket egyedileg öntik, míg a szériamodelleknél a talpakat különböző cégekkel együttműködésben gyártják, például a gumi rátéteket a Vibram vég készíti. A cipőtalpakat öntő, faragó Franco nagyon csipázhatja Gunn-Ritát, mert a műhelyének fala szinte vele volt tapétázva.
A kivágott darabok tűzése
Az adott méretű cipő felsőrészének darabjait egy speciális bőrvágógép vágja ki elképesztő pontossággal sokméteres műbőrből és mindenféle számomra megjegyezhetetlen nevű anyagokból. A különféle szellőző, rögzítésre szolgáló lyukakat is kivágja a gép. Ezeket a különböző darabkákat aztán a tervekből készült minta alapján összetűzik. A külső és belső borítások is a helyükre kerülnek. A cipő ekkor úgy fest, mintha kilapították volna. Ezután egy megfelelő méretű – vagy illető versenyző lábáról mintázott egyedi – sámfán formázzák hő segítségével.
Itt készülnek a mintadarabok talpai
Ezt követően a hozzáillő méretű belsőtalpra ráerősítik, ráragasztjákaz elejét, majd egy másik gépben a hátsó részét is. Utána egy köszörűhöz hasonló berendezéssel lecsiszolják a sorjákat. A külső talp ezt követően kerül rá: egy kétkomponensű speciális ragasztóval bekenik az összeragasztandó felületeket. Bizonyos ideig állni hagyják, majd egy sablonban összenyomják, és kötni hagyják. Végül felerősítik a cipő rögzítőfüggelékeit (csatokat, tekerős rögzítőket, tépőzárakat) az előkészített helyükre, ami után már csak a minőség-ellenőrzés következik, és az elkészült cipő kész a használatra.
Franco készíti a műgyantából öntött talpakat, a falakon mindenütt Gunn-Rita…
Apropó minőség-ellenőrzés. Ahogy a nagy márkáknál, úgy ezt itt is halálosan komolyan veszik, amiről a jókora tesztlabor tanúskodik. Ezt is készségesen körbemutogatták. Talán erről is érdemes pár szót ejteni, mert egyik-másik fázisa még engem is meglepett. Mivel jelen cikkünk nem méréstechnikai szakjegyzet, ezért inkább csak főbb pontokban.
Éppen rögzítik a felsőrészt a belső talphoz
A cipő talpának ciklikus hajlítástűrését egy elég komoly ismétlésszámokkal dolgozó gép vizsgálja a lépést imitálva és közben terhelve is a cipőt. Egy másik masina a felsőbb kategóriás cipőknél használt rögzítő zsinór terhelhetőségét vizsgálja.
A külsőtalp ragasztása
Az ablak mellett állt egy zárt doboz a beszédes „salt spray test” felirattal, amit a többivel ellentétben nem mutattak meg. Én azért kértem, mondjanak róla pár szót, miért oly fontos ez, mikor a hagyományos útszórósó már kiveszőben van. Közben persze eszembe jutott az intenzív sporttevékenységgel együtt járó izzadás. Ennek ellenére – nem kis meglepetésemre – a tesztmérnök más okot nevezett meg, történetesen a kelet-ázsiai piacon, a monszunok vidékén okoz állítólag jelentős problémát a tenger felől érkező nagy sótartalmú szél. Főleg emiatt vezették be, és nem csak a fém alkatrészekre (pl. stoplirögzítő, csat acél részei), hanem a talp és minden felhasznált textilféleség sótűrését is vizsgálják.
A talp ciklikus hajlító fárasztása, balra pedig a szorítómechanikában használt zsinór fárasztásos vizsgálata folyik…
Mikor kinyitották a zárt műanyagborítású ketrecet, egyből megcsapott a forró gőz, ugyanis forró sós lével permetezik benne heteken át a tesztelt részeket. Ha ennek megfelelnek, sok bajuk már mifelénk sem lehet… A ruhákat, és azok alapanyagait is vizsgálják természetesen. Ilyen például a zipzártesztelő gép, amelynél jókora súlyokkal alaposan meg is feszíti a belehelyezett ruhadarab anyagát a legelőnytelenebb szituációt imitálva.
Az a bizonyos izzasztókamra, ahol a sótűrést tesztelik
Most egy kis szünet, de hamarosan jelentkezünk a gyárlátogatás második részével, melyben a jövő évi termékekről fogok beszámolni.
Ezzel a képpel búcsúznánk most, a következő részben pedig majd lehull a lepel…
Ha ezek után kedvet kaptál hogy a nagy olasz márka termékeire, akkor a Northwave weboldalán minden hasznos információt megtalálsz a termékekről. A hazai forgalmazó honlapján pedig magyarul is megtalálod mindezeket.
A holland székhelyű PRO saját tervezésű, magas minőségi szintet képviselő kellékekkel egészíti ki az anyavállalat, a japán Shimano alkatrészkínálatát. A Shimano technikai igényességével nem lehet könnyű lépést tartani, de a szponzorált versenyzők termékfejlesztésbe való bevonásával PRO-nak ez a feladat látszólag egyre jobban megy. A PRO idestova egy évtizede kínál időfutam, illetve triatlonhasználatra tervezett kormányokat és könyöklőket. Lássuk a Synop mivel csalogatja a sebesség és az aerodinamika megszállottjait!
A Synop modellcsalád kiegészítő könyöklőegység, több változatban kapható: karbon vagy alumínium alapanyagból, az utóbbi időfutam- és triatlonkerékpár-geometriához passzoló hosszú kinyúlással vagy hagyományos országúti geometriához rövidebb, eltérő hajlatúval egyaránt elérhető. Bármelyik felszerelhető országúti vagy időfutamkormányra, így a lehetőségek tárháza igen nagy, ráadásul a kiváló beállítórendszernek köszönhetően a testre és kerékpárra „szabás” tovább fokozható. Egy mellékelt kiegészítő szűkítővel a tervezett ma szabványos 31.8 mm-es átmérő mellett a régebbi 25,8-26,0 mm-es kormányok is szóba jöhetnek.
Egyetlen kitétel a beállítás-lehetőségekhez, hogy mivel a markolati egység a kormány felett 40 mm-rel kap helyet (ez a bombabiztos és praktikusan állítható Fully Integrated Clamp System rögzítésrendszer különlegességéből fakad), inkább olyan váztípushoz előnyös, amely alacsonyabb homlokcsővel rendelkezik, bár ha a csuklópihentetéssel és a keskenyebb testprofillal is megelégszünk, akkor a ma népszerű kényelem-orientált országúti vázakhoz is ajánlható. Ellenben olyan helyzetekben, ahol a gép eleje túl alacsony, egy nem vagy csak kissé ejtett fogású időfutamkormánnyal párosítva (mint a PRO által kínált Synop típus) megváltás lehet a meglévő (esetleg túl alacsony) helyzetű kialakításhoz képest.
A Synop családban kapható karboncsöves változat, illetve az itt látható hajlítású alu is…
Kidolgozása példás, a csomagban mindent megtalálunk, amire a felszerelés során szükségünk lehet. A könyöktámasz az 5 mm vastag zselés szivacsnak köszönhetően kényelmes, tetszőlegesen pozicionálható, szükség esetén felhajtható, ami lehetővé teszi az országúti kormányok felső fogásának használatát (pl. hosszú hegymenetek során). A markolatrész S-alakban ível, amely sokak számára kényelmesebb, mint a teljesen egyenes vagy felfele hajló típus, a kinyúlás pontos beállításához pedig milliméter-jelölést is kapott. Kormányvég-váltóig a bowdenvezetés természetesen rejtett. A szett tömege az árkategóriában jónak mondható, aki könnyebbet szeretne, az válassza a karboncsöves prémium Synop modellt! Aki pedig országúti, fékváltókaros kerékpárján szakaszosan használná a könyöklő pozíciót, megfontolhatja a speciális rövidebb, befele ívelő csőhajlítást is.
Jellemzők:
6061 T6 alu alapanyag
S-hajlítású kinyúlás
31.8 mm befogó adapterrel 26.0 mm-re szűkíthető
aluötvözet könyöktámasz 5 mm vastag zselés szivaccsal
milliméter-jelölés a pontos beállításhoz
rejtett bowdenvezetés a kormányvég-váltóhoz
többféle kormánytípushoz, kétféle csőhajlítással, karbon változatban is
A legfőbb cél, a zöld trikó összejött, hogy a fenékcsipkedés megvolt-e a Touron, arról nincs információnk
„Wheelie! Wheelie! Wheelie!”- skandálta a nép az Alpe d’Huez-en, a zsolnai Tourminator pedig készséggel eleget is tett a kérésnek. Ennek és természetesen földön túli tehetségének köszönhetően lett a valaha volt legfiatalabb kerékpáros, aki kétszer nyerte el a Tour de France zöld trikóját.
Peter Sagan (vagy ahogy csapattársai hívják: Terminátor) 9 éves korában kezdett kerékpározni egy helyi klubban. Eleinte országúti és mountain bike versenyeken is elindult. A kezdetekben puritán stílusával hívta fel magára a figyelmet: egyszerű taposó pedált használt és pólóban tekert, folyadékpótlásnál pedig megelégedett a csapvízzel. Egyszer egy szlovák kupán nővére áruházi biciklijével indult el és nyert.
Peter Sagan – az idei Touron először némi arcszőrzettel
2008-ban megnyerte a junior mountain bike világbajnokságot, a Cyclocross Junior Világbajnokságon pedig második lett. Sokak szerint montis múltjának köszönheti kiváló szereplését a klasszikusokon.A kerékpár kezelési tudásáról (amelyet előszeretettel fitogtat) nem is beszélve.
2009-ben az itthon jártasabbak számára ismerős Dukla-Trenčín csapatában vált profivá. Hamar elkezdődött érdeklődni iránta a Quick-Step, de végül nem került sor a szerződés aláírására, ami miatt Sagan elfordult az országúti kerékpársporttól.
A legfőbb cél, a zöld trikó összejött, hogy a fenékcsipkedés megvolt-e a Touron, arról nincs információnk
Családja javaslatra azonban mégis megpróbálta a Liquigas-Doimo-nál. A tesztek alkalmával az orvosok megdöbbentek: sohasem láttak még ilyen fizikai állapotban lévő 19-évest. Az olasz csapat nem is habozott, 2 évre leszerződtette Sagant.
Már januárban bedobták a mélyvízbe a Tour Down Under-ön. A második szakaszon komoly bukásba keveredett, azonban a király etapon mindössze 19 évesen már Evans, Valverde és Luis-León Sanchez társaságában szökött el a mezőnytől, nyernie azonban még nem sikerült.
A hetedik etapon a győzelem is sikerült
Sokat viszont nem kellett várni, tavasszal a Párizs-Nizzán már 2 szakaszgyőzelmet szerzett és hazavitte a legjobb sprinternek járó zöld trikót is. Az összetettben mindössze 3 perc fórral végzett a győztes Alberto Contadorhoz képest, aki megjegyezte, hogy Sagan a jövő nagy versenyzője lehet akár összetettben is. 2012-ben szerepelt először a Touron, rögtön be is söpört 3 szakaszt (és a zöld trikót), olyan nagy neveket megelőzve, mint Fabian Cancellara vagy Edvald Boasson Hagen.
Idén Terminátor helyett Hulk díszítette a bringát
Peter Saganban sokan a jövő Eddy Merckx-ét látják, ő azonban máshogy gondolja: „Én nem akarok a második Eddy Merckx lenni. Én szeretnék lenni az első Peter Sagan!” A fiatal szlovákot nem véletlenül hasonlítják a legendás belgához: 23 éves korára elmondhatja mágról hogy megannyi tömeghajrás győzelme mellett nyert hegyi szakaszt és időfutamot is, ráadásul van klasszikus győzelme is, így nem kizárt, hogy a jövőben valóban alkalmas lehet többnapos versenyek összetettjére is.
Wheelie a Champs Elysees-n
Az idei Tour de France-ról így értékelt a Tourminator:
Az első szakaszon történt bukásom rányomta a bélyegét az első hétre, ez magyarázza a sok második és harmadik helyemet (…). Nem mehet minden ugyanolyan forgatókönyv alapján minden évben. A zöld trikó volt a célom, és végül sikerült megszereznem. Végig számíthattam a csapatom segítségére, főleg a szakaszgyőzelmemnél, Albiban.
Hamarosan a sárga trikós, Chris Froome portréjával jelentkezünk, a pöttyös és fehér trikót megszerző Nairo Quintana bemutatása IDE KATTINTVA tekinthető meg.
A műanyag könnyű, és olcsó. Tárcsfék alkatrészként el tudnád képzelni? Korábbi cikkünkben már feszegettük, hogy van-e helye a műanyagok alkalmazásának a kerékpár alkatrészek terén. Sokan ódzkodnak tőle, pedig neves gyártók felső kategóriás alkatrészeiben is gyakran megjelenik ez az anyag.
Az első komoly sikereket a Sram érte el a műanyag cuccokkal. A fehér színű 9.0 SL szettjük sok évvel megelőzte a korát, mind a fehér, mint trend, mind a műanyag szempontjából. Nekem volt ilyen váltókarom, váltóm, és fékkarom is, mindhármat imádtam. A fékkar különösképpen bejött, mert nagyon jó volt a tömeg / ár aránya, és működésileg sem volt rá panasz. A hatalmas műanyag forgáspontjait elkoptatni szinte lehetetlenség volt, én kb. 4 évig használtam, és ez alatt egyáltalán nem vált kotyogóssá, szemben sok alu fékkarral.
A zúzást, esést is egészen jól bírta, mivel a műanyag bilincset nem lehetett annyira szorosra húzni mint az alu bilincseket, ezért ha nagyobb ütés érte, akkor nem tört el, hanem elfordult a kormányon. Igen, az alapanyag miatt kicsit rugalmasabb volt, mint egy alu fékkar, de ez pont jót tett a modulációnak. Mindig elégedett voltam a fékhatásával. Akkoriban borzalmasan sokat eladtak ezekből a fékkarokból, de egy idő után kivesztek ezek. Majd 2012-ben a Magura előállt a „Carbotecture” fékkarokkal, immár tárcsafékhez is. A hangzatos név szálerősített műanyagot takar. És nem maga a fékkar készül ebből az alapanyagból, hanem fékkar munkahengerének az egész teste. Magyarul a dugattyú ház, amit a kormányra rögzítesz. Az ok egyértelmű: a műanyag könnyű, olcsó, és f.sni tudják a gépek magukból tonna számra. A Magura annyira komolyan gondolta ezt a dolgot, hogy ezt a felépítést nem csak egy-két modellben vezették be, hanem a komplett tárcsafék palettában az MT2-től az MT8-as csúcs fékükig bezárólag.
A Magura döntése valamennyire érthető. A fékkar nem egy igazán nagy terhelésnek kitett alkatrész. Hiába van benn a dugattyú, az is csak leginkább szemből, nyomás irányból kap terhelést. A fékkar egy esésnél többnyire el szokott fordulni, már persze csak akkor, ha nincs túlhúzva a bilincse. Eddig az előnyök. Hogy az olcsóbb alapanyag, és olcsóbb előállítási és megmunkálási költség érvényesül-e a fogyasztói árban, az már inkább gyártói döntés kérdése. De mi van a hideggel, és a meleggel? A műanyag nem egy jó hővezető anyag. A felforrósodott fékfolyadék lehűtésében így sok szerep valószínűleg nem hárul rá. És ez nem feltétlenül jó. A műanyag hőtágulása ellenben elég nagy, de ha a dugattyú belső részei is műanyagból vannak, akkor a hőtágulási különbségek nem igazán vezethetnek szivárgáshoz. Ellenben ott van az a fránya hideg. Amit a műanyagok nem igazán szeretnek. Nagy hideg hatására eléggé rideggé, és törékennyé tudnak válni. Pár hónapja a Magura visszahívta néhány felső kategóriás fékkarját, pont a hideg gondok miatt. Érdekes módon a visszahívás nem érintette az olcsóbb szériákat csak a felső MT6-os és MT8-at. Nyilván ezek voltak a leginkább lekönnyítve…
Ezek után felmerülhet a kérdés, van-e létjogosultsága a műanyagnak a tárcsafékek terén, amire az ember ugye az életét bízza? Felső kategóriában szerintem nincs helye, mert vagy túl gyenge, vagy túl rugalmas lesz az extrém lekönnyítés miatt. Alsóbb kategóriákban, ahol a költséghatékonyság a szempont, ott már valós alternatíva lehet, főleg ha a gyártó nem nyeli le műanyag alkalmazásával megspórolt dolcsikat, hanem ezt érvényesíti a fogyasztói árban. Az sem hátrány, ha az olcsóbb kategóriában jelentősen túl van méretezve az adott műanyag alkatrész, így az erősséggel, és a merevséggel sem lesznek gondok.
Te hogy állasz ehhez a műanyag témához? Vállalnád?
