A hideg időjárás és a korai napnyugta valamelyest korlátozza a kerékpáros edzések lehetőségét, ellenben a kinti edzéseket bent a szobában is el tudjuk végezni, ha rendelkezésükre áll egy edzőgörgő. Ezt teszi majd’ minden profi kerékpáros, sokan közülük erre a célra az olasz Elite kiváló görgős edzőgépeit részesítik előnyben. A QUBO HYDROMAG kombinált hidraulikus és mágneses elven működő ellenállást alkalmaz, amely a lehető legfejlettebb ma elérhető típus, a valódi kerékpározás élményét nyújtja beltérben.
A kerékpárosok többsége a szobabiciklivel szemben a görgőt választja, mert így saját kerékpárján tud edzeni, nem kell átszoknia egy másik bringára, ugyanazzal a hajtókarhosszal, nyeregmagassággal, kormánybeállítással tud edzeni, mint nyáron. A kerékpárt a hátsókerék gyorszárján keresztül fixen tartó, ú.n. „fixgörgőknek” két fő csoportja létezik: hidraulikus és mágneses elven működők. A levegőben lévő hátsókereket vagy egy vagy egy hidraulika- vagy egy mágnesfékes henger lassítja, a görgőkön az ellenállást az ellenállás erősségének állításával és a kerékpár váltóinak használatával lehet változtatni. A hidraulikus ellenállás realisztikusabb érzést nyújt, amíg a mágneses erősebb, tágabb határok között állítható ellenállásával jeleskedik.
A most bemutatásra kerülő új ELITE QUBO HYDROMAG forradalmi módon kombinálja a hidraulikus és mágneses elven működő ellenállást. Bizonyos edzéstípusokhoz a nagy pedálfordulatos, ú.n. pörgetős üzemmód passzol, de az az ú.n. erőedzésekhez ellenállás többlet mágnesfékezéssel növelhető. Ugyancsak innovatív módon a QUBO HYDROMAG érzékeli a kerékpáros testtömegét, és e szerint állítja az induló ellenállást. Ráadásul a kerékpár állványban elfoglalt helyzete nem teljesen fix, az általa biztosított, kontrollált mozgás visszaadja a szabadtéri kerékpáros élményének egy részét. A 45 mm átmérőjű Elastogel henger csendes működést tesz lehetővé, kiváló tapadófelületet biztosít.
A kerékpár a QUBO HYDROMAG-ban könnyen rögzíthető, állítgatás nélkül egy-két percen belül az edzés elkezdhető. Összehajtva a görgő rendkívül kis helyen tárolható, vagy éppen versenyre szállítható.
További információ a forgalmazó honlapján http://www.paul-lange.hu/?menuId=48&view=client&show=product&product_id=3772
[divider scroll_text=”ELITE QUBO HYDROMAG”]
Belfasti start, rövidebb transzferek, a kalóz legendás győzelmeinek helyszínei, 3 pihenőnap, 8 sprintereknek való és 10 hegyes illetve hegyi szakasz valamint 3 időfutam. Ez az olaszok 2014-es receptje a kőkemény kerékpársport kategóriában. Lássuk a részleteket a 2014-es Giro d’Italia-ról!
Az útvonal bemutatásának prezentációján természetesen Vincenzo Nibali volt a legnagyobb sztár, még annak ellenére is, hogy ő maga nem vesz részt a versenyen, már korábban bejelentette, hogy a következő esztendőben a Tour de France-ra koncentrál.
A 97. Giro több alkalommal is a kerékpársport egyik (ha nem a legnagyobb) ikonja, Marco Pantani előtt tiszteleg az útvonal során. A versenyzők érintik a 10 évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt sportoló legkedvesebb edzőútvonalait valamint Oropa és Montecampione hegycsúcsát is. Előbbin 1999-ben (egy láncleesés után, 49 versenyzőt megelőzve), utóbbin 1998-ban diadalmaskodott az olasz.
Az UCI külön engedélyével 3 pihenőnappal is megszakított 3449,9 km-es táv talán az elmúlt évek legkiegyensúlyozottabb háromhetesét eredményezi.
A május 9-ei start egy csapatidőfutam lesz amelyet a korábban bejelentettek szerint Belfastban rendeznek.
A második napon is maradnak a városban, ezúttal a sprinterek villoghatnak majd.
A harmadik napon még maradnak Írországban, hogy aztán repülőre pattanva (és az első pihenőnapot élvezve) megérkezzenek az anyaországba.
A hosszú transzfer okán a 4. szakasz lesz az egyik legrövidebb a maga 121 kilométerével. A rövidke „pihenő” után három 200 kilométer feletti szakasszal keményítenek a szervezők: 4 hegyi befutó (Viggiano, Montecassino, Montecopiolo, Sestola) foglal szendvicsbe egy sprintereknek illő etapot.
A második pihenőnapot követően egy sík szakasz után kerül sor a jövő évi kiírás leghosszabb, 249 kilométeres napjára, amelyen a Milano – San-Remo szerű gurulóversenyre van kilátás.
A 12. szakaszon rendezik a hosszú időfutamot. A 46,4 km amely két kisebb emelkedőt is tartalmaz majd. Ezután ismét a gyorslábúak vehetik át a stafétát.
Ezt követően kerül sor a már említett Pantani emlékszakaszokra, az első-két igazán kemény hegyi befutóra. Ezek után már minden bizonnyal a Giro legkomolyabb esélyese lesz az, aki rózsaszínben hajtja álomra fejét a harmadik pihenőnapon.
Az utolsó hét egy komoly hegymászással kezdődik, majd utolsó előtti alkalommal lépnek színre a sprinterek, ezt követően Panarotta hegycsúcsán rendeznek hegyi befutót, majd következik a Giron hagyománnyá vált hegyi kronó.
Ha még itt sem dőlt volna el a verseny, a 20. etapon másszák meg a híres Monte Zoncolant, hogy a záró, Triesztbe vezető 169 km-es szakaszon már az ünneplésé és a leggyorsabbaké legyen a főszerep június 1-jén.
A védett Mavic sárga szín mellett nem lehet szó nélkül elmenni, messziről látszik a mezőnyben, erdőben, vagyis bárhol, tulajdonképpen megszületése óta önmagát reklámozza. Országúti kerékpárverseny közvetítése közben gyakran a cipőről ismerni fel a versenyzőt. Hasonlóképpen a Mavic standot is csak készakarva lehetett volna kihagyni az Eurobike kiállítási csarnokban (anno repülőgéphangárban!), lévén a szín messziről vonzza a tekintetet.
A legjobbak Mavic-sárgában nyomulnak
Zseniális marketingfogás, hogy csak a csúcsmodellek kaphatók teljesen sárgában, így önmaguk értékét növelik, lévén a vásárló fejében is megfordul, hogy ha ilyet használ, messziről látszik, hogy lábán nem akármelyik Mavic modell feszül…
Új fejvédőkkel is találkoztunk a Mavic standon
A Mavic márkanév mára a versenysport szinonimájává vált, ezt jól mutatja, hogy évtizedek óta a sárga logós francia cég adja a Tour de France és számos más jelentős nemzetközi verseny független szervizautóját vagy -motorját. A Mavic a hagyományos kerék-, illetve a később teljes erőbedobással beindított alkatrészgyártás mellett először a kiegészítőknek számító termékeket vette célba, majd bő egy évtizede szerződést kötött a német Adidas óriáscéggel, hogy termékei között forgalmazhassa a legjobb „háromcsíkos” modelleket.
A Mavic cipőbolt az Eurobike-on
2008-ra a Mavic ismertsége annyira megnövekedett, hogy a közös tulajdonos, a Salomon immár Mavic néven forgalmazza az Adidas kerékpáros ruházati kollekcióját, cipőit. Hazánkban immár több éve elérhetőek a Mavic ruházati termékek, a legsikeresebb és legismertebb montis „lányunk”, londoni olimpikonunk, Benkó Barbara is támogatói között tudhatja a francia márkát.
Mavic Alpine – túracipő vonalon érződik a Salomon-hatás
Országúti lábbelivonalon a Zxellium Ultimate cipő megújul 2014-re: immár 500 g álomhatáron belül lesz, és mivel a cipő mozgó tömeg a kerékpáron, a versenyzőknek különösen érdemes figyelni a súlyra. Az új modellt a szponzorált versenyzők már az idei Tour-on tesztelték, minden eddiginél merevebb, alacsonyabb profilú talppal rendelkezik, amelyet döntő részt a kényelem szempontjából optimalizáltak, anélkül, hogy az a hajtáshatékonyság rovására menne.
Mavic Zxellium Ultimate
A továbbfejlesztett 3D hálós felsőrészt a legújabb technológiát jelentő, vékony, de igen nagy szakítószilárdságú TPU-bevonattal látják el, azaz egyszerre könnyebb, kényelmesebb, és nem utolsósorban jobban is tart. A kemény műanyag elemeket pedig egytől egyig leváltja a laminált karbon alapanyag, amely ellenállóbb, továbbá nem okoz nyomáspontokat a lábon. A gramm-mániások örömére a csúcsmodell lábbeli 50 grammal könnyebb az elődnél, ami nem csekély érték, figyelembe véve, hogy ilyen súly lefaragása egy 7 kiló alatti kerékpáron általában milyen nagy költséggel járhat!
Mavic Huez
A népszerű Mavic Huez modell is megújul 2014-re, könnyebb hálós felsőrészt kap, amelyet karbonszálak erősítenek, hogy a kiváló stabilitásból nem veszítsen. A Frost modell lesz a Mavic téli országúti cipője, beépített neoprén béléssel. És habár a Mavic több éve kínál saját tervezésű patentpedálokat, 2014-ben ezeket felváltja az ugyancsak francia Time által kifejlesztett i-Click rendszerű sorozat, amelyet a „citromsárga művek” saját cipőmodelljeihez optimalizált.
Mavic Frost
Az ugyancsak népszerű Mavic fejvédőkínálatban pedig a belső formakialakításon változtatnak 2014-re, így a kevésbé hosszúkás fejformához is jobban passzolnak – állítólag ez volt az egyetlen kifogás, amely a korábbi, igencsak sikeresnek mondható modelleket érte. Nem mellesleg az átalakítással 20-30 grammot faragtak a tömegen is, így például a Plasma SLR már bőven 300 gramm alatti lesz. Mint látható, újdonságban jövőre sem lesz hiány a Mavic termékeket forgalmazó kereskedőknél!
Montis vonalon az eddigi cross country orientáció után a francia gyártó jelentős erőbedobással nyit az extrémebb szakágak irányába. Az új enduró kollekciót már nem a teljesítmény-orientált, gramm-mániás koncepció jellemzi, de a technológia színvonal ettől függetlenül hű a hírnévhez. 2014-es újdonság a Mavic Crossmax Enduro cipő, amely speciálisan az új enduró szakág igényei szerint készül: leginkább a Fury Race CC versenymodell és az Alpine XL freeride cipő sajátos ötvözetének tekinthető. Hihetetlenül tapadós talpmintázattal, csatos rögzítéssel, illetve kiváló szellőzéssel rendelkezik, azaz a tömegen kívül (940 g/pár) minden a luxuskategóriát idézi! Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a Mavic montis cipőket nem az Adidas egykori mérnökei tervezik, hanem a terepcipővonalon még nagyobb névnek számító Salomon, amely ugyancsak a „nagy márkacsalád” részét képezi.
„Enduróruházatban” pedig az új Mavic Notch kollekció kínál tökéletes viseletet a kevésbé verseny-orientált MTB stílus rajongóinak. És itt kulcsszó a „kevésbé verseny-orientált, hiszen ha végignézzük ezeket a ruhákat, nem csak az enduró szakág képviselőinek lehetnek tökéletesek, hanem az elnyűhetetlenséget szem előtt tartó tervezésnek, és a laza stílusú kinézetnek köszönhetően egy hobbi hegyikerékpáros számára is örök darabok! A nadrágok kiszedhető betétes belső kialakítást kapnak, szabásuk kellően laza, de nem buggyos. A térd vonalában olyan szélesek, hogy a védőfelszerelésnek is helyet biztosítsanak, az alapanyag pedig garantáltan nem tapad a protektorok tépőzáraihoz.
Mavic enduró-kollekció
A szövetválasztás tekintetében „kétkomponensűek”, elől jól szellőző típusok, amíg oldalt és hátul igen ellenállóak, így bírják az eséseket is. Egy első és egy hátsó cipzáras zsebbel rendelkeznek, továbbá van egy patentzáras kisebb méretű is rajtuk. Az elasztikus derékpánt mellett övvel szűkíthetők, ha a derékban bőnek bizonyulnak. A standon a nacikat megtapogatva meglepődtünk, hogy milyen vastag anyagból készülnek, emellett mennyire könnyűek és puhák. A betétes bélés pedig kellően rövid, hogy a nagyobb mozdulatok után se villanjon ki, illetve így a térdvédővel sem kerül kontaktusba. Senki se fogja észrevenni, hogy a nadrág alatt van betétes bélés, csak Te érzed majd a többlet kényelmet az eposzi endurótúrákon!
Új a Mavic enduró-kollekció, de a választék máris széles
A Notch Graphic Enduro mez többféle színben lesz elérhető, a hozzá tervezett új Notch nadrághoz hasonlóan szabása kellően laza, jól illeszkednek egymáshoz. A felső ugyancsak kétféle alapanyagból készül: a hónalj és a hát környékén „lélegző”, hálós anyagból, amíg a többi részen ellenálló, erősebb szövetanyagból, amely ellenáll az esetleges bukásoknak. Ideális viselet a hosszú endurótúrákhoz, kényelmes és nem kell mindentől óvni, mint a CC-orientált felsőket. A mellrészen található az egyetlen zseb, mivel hátra úgyis általában az ivótáska kerül. Szabását, szellőzését is „tevepúpos” használatra optimalizálta a Mavic. A mez megjelenése kétségtelenül jellegzetes, könnyen felismerhető, de azért nem rikító.
Mavic Notch enduró-sisak sárgában
Az endurókollekcióban lesz Notch sisak is, amelyik stílusos, biztonságos, ráadásul jól szellőzik és könnyű. „Csapatsárga” színben is elérhető lesz, amelyhez természetesen több Notch mezszín is jól passzol. Állítórendszere rendkívül fejlett, bármilyen fejformához kényelmesen és biztonságosan illeszkedik: ebben mutatkozik meg a különbség az egyéb MTB bukómodellhez képest. Szellőzését is pontosan az enduró szakág igényei szerint (testtartás, tempó, stb.) alakították a francia tervezők. Szivacsozása antibakteriális, különösen ügyelve, hogy izzadtan se legyen kellemetlen a szaga. Mi hiányzik még a teljes kollekcióhoz? – természetesen a Notch zokni, amely hosszabb fazonú, mint a CC-s típusok, picit vastagabb, ellenállóbb anyagból is készül, de ennek ellenére állítólag nedvességelvezető képessége, szellőzése azonos szintű lesz. Szárazon tartja a lábfejet, illetve antibakteriális anyagot is szőnek bele. Továbbá természetesen kapható lesz esődzseki és kesztyű is: előbbi korszerű, lélegző, vízálló és kisebb hátihoz optimalizált, utóbbi már létezett korábban is Single Track modellnév alatt, legendás hírnevet szerezve a Stratos „maratonkollekcióban”.
Celeste? Bianchi! Ha létezne írott formában egy kerékpáros közhely-gyűjtemény, akkor valószínűleg előkelő helyen találkoznánk a következő mondattal: „Ha Bianchi, akkor csak celeste színű lehet!” Vitathatatlan, hogy a több, mint 125 éves múltra visszatekintő olasz gyártó neve szinte egybeforrt ezzel a markáns színárnyalattal, így borítékolható volt, hogy kishazánkban igen forgalmas használt kerékpárpiacon belátható időn belül szembe jön egy jó állapotú, olcsó celeste példány.
Sajnos személyesen nem tudtam megnézni és kipróbálni a bringát, de a hirdetés homályos fényképei alapján egyértelmű volt, hogy nincs sok gondolkodási időm, mert gyakorlatilag bárki számára jó vétel lett volna. Így alakult, hogy csak később találkoztunk „személyesen”, de rögtön nyilvánvaló volt: az első apró probléma után letették, és hagyták porosodni. Sajnos a gondatlan tárolás némi vakrozsda képében meg is mutatkozott, de ezt leszámítva meglepően bontatlan állapotban maradt fenn: semmit nem cseréltek rajta az elmúlt 25 évben.
A kívánságlista a pedál hiányzó porvédő kupakjával kezdődött, de a klipszek, szíjak, valamint az egyik klipsz-leszorító lemez is elveszett a múltban, a csavarjaival együtt, így jobbnak láttam beszerezni egy komplett pedál szettet. Ez gyorsan megoldódni látszott egy hamarosan lejáró aukció keretében, ami olyannyira vérre ment, hogy mindkét fél már órákkal korábban eldöntötte, mennyit ér meg neki, így az unalmas végjáték után legnagyobb meglepetésemre én nyertem. Sajnos a klipsz kicsit rozsdás volt, a pedálok pedig karcosak, de a porvédők és a szíjak pont megfeleltek, klipszből pedig vadi új került rá egyenesen az USA-ból, így hajtás fronton megoldódni látszott a helyzet.
Ez a típus nem túl ritka, de a véletlennek köszönhető csak, hogy valaki pont ezekben a hetekben bontott szét egy szép példányt, és bár nem volt létszükséglet, sokat dobott az összképen az új állapotú nyereg is. Új bandázst könnyen be lehet szerezni, így lassan összeállt a végső kép. Egy pár kitűnő állapotú használt, celeste színű Michelin köpenyre is sikerült szert tennem, ami a kissé elszaladt büdzsére is kifejezetten jó hatással volt.
Lássuk akkor a felszereltséget! A Campagnolo 1987-ben mutatta be Syncro váltórendszerét, amely a Shimano SIS/Friction megoldásához hasonlóan lehetővé tette a váltókarok pozíciós használatát, és elvileg ez több olasz, francia és japán gyártó váltóival és fogas koszorújával kompatibilis volt: bár tapasztalat híján ezt nem tudom megerősíteni. Viszont több helyen olvastam, hogy nem sikerült tökéletesre ez a konstrukció, amit magam is éreztem: amíg az ugyanezen évben gyártott Shimano Santé felszereltségű bringámmal élményszámba ment a sebességváltás, addig a teljesen gyárilag felszerszámozott Bianchit már-már lehetetlennek tűnt tökéletesre összehangolni.
Ezt az apró kellemetlenséget leszámítva nagy összerakott érzete van a bringának, ami köszönhető a kopásmentes fékpofák és a rejtett bovden-vezetésű fékkarok áldásos hatásának, illetve a kiváló Columbus csöves acélváznak. Ez utóbbi egyébként teljesen megegyezik a kortárs Rekord 915 típussal, amit Shimano 600/Ultegrával szereltek, csak a villa tekintetében különböznek.
A Campagnolo típusain kiigazodni nem egyszerű, de ez esetben könnyű dolgom volt, hisz minden, ami a Victory/Nuovo Victory szetthez tartozott megtalálható a bringán, kivéve a kormánycsapágyat, ami – számomra érthetetlen módon – Gipiemme Crono Sprint. Érdekesség, hogy a Victory komponenseket később Chorusként láthatjuk viszont a korabeli katalógusokban, apróbb változtatásokkal tovább gyártották őket.
A végeredményt elnézve, amolyan összegzésként elmondhatom, hogy megérdemelte a törődést ez a nem túl régi, de igencsak klasszikus bringa, és ha valaki egy jól használható, feltűnően szép retrogépet szeretne felújítani, bátran ajánlom a Bianchi Rekord 920-ast alapanyagként. Könnyen tehetem, hisz’ a cikk megírásakor is hirdetnek egy eladó, felújításra váró példányt jutányos áron…
Pulzusmérő órákból lassan Dunát lehet rekeszteni, a fontosságáról szóló tanulmányok és egyéb írások száma pedig a végtelenhez közelít. Aki egy megfizethető, de sokoldalú eszközt szeretne, érdemes számításba vennie a Beurer PM 90-et.
Az óra EKG pontossággal mér átlag és aktuális pulzust, edzészónát javasol, de lehetővé teszi egyedi zónák beállítását is, melyek határain riaszt. Továbbá mér maximum és aktuális magasságot, sebességet, kalóriafogyasztást, zsírégetést. Jelzi a maximális oxigénfelvételt, hőmérsékletet, légnyomást, lejtők számát, 50 köridőt képes tárolni és vízálló 50 méterig. Természetesen kerékpárra is rögzíthető, emellett jár hozzá a Beurer Easy fit szoftvercsomagja az USB-n történő adatátvitelhez és mélyrehatóbb elemezgetéshez.
Jellemzők:
magasságmérő funkció: maximum és aktuális
sebesség: emelkedőn/lejtőn
teljes magasságnövekedés/esés
hőmérséklet
légnyomás
lejtők száma
mértékegységek: méter/láb
pulzusmérő funkció: EKG pontosságú mérési adatok
digitális zavarmentes adatátvitel
beállítható egyéni edzészóna riasztás funkcióval
edzéstartomány (alatt/fölött) kijelzése
átlag és maximum pulzusszám
kalóriafogyasztás és zsírégetés mérése
fitness teszt: egyéni fitness teszt (1-5)
automatikus edzészóna javaslat
BMR/AMR/vitálkapacitás
idő: pontos idő/naptár/hét napja/dátum/ébresztő/stopper/50 köridő (átlag/kör)
A mosonmagyaróvári klub rendezésében a hétvégén került sor a magyar országúti kritérium és páros időfutam bajnokságokra, utánpótlás és felnőtt korosztályokban. Az elit férfi kategóriában nem volt kérdés, ki a legerősebb, szombaton Dér Zsolt nyert Lovassy Krisztián előtt, vasárnap pedig Dér Zsolt és Lovassy Krisztián.
Az elit férfi dobogós párosok
Bár szokatlanul hideg idő köszöntött ránk október elején, a rövid pörgős versenyszámokban ez nem zavarta a versenyzőket, már aki jól bemelegített… Szombaton a mosonmagyaróvári háztömb körüli versenyen az Utensilnord-Ora24.eu versenyzői esélyt sem adtak a többieknek, és Holló Botond révén az U23-as aranyat is begyűjtötték. Az elit női bajnok Kusztorné Jurenka Krisztina (Bianchi) lett.
Az elit női dobogós párosok
Ma hasonlóan csípős időben a páros időfutamra került sor, ahol már szorosabb volt a küzdelem. Az elit kategóriában 24 kilométeren (óraátlagokat számolgatók kedvéért a valódi táv rövidebb volt) 27:06 perces idővel nyert a Dér-Lovassy páros (Utensilnord-Ora24.eu) fél perccel verve a Havas Péter-Hemmert János duót (Cervelo Team Prolog). Az elit hölgyeknél 12 kilométeren csak kilenc másodperc döntött a Kusztorné Jurenka Krisztina-Szurominé Pulsfort Diána páros (Bianchi) javára Epres Kornélia (Bikeexpress) és Kormos Veronika (Sengers) ellenében.
Ismét volt kinek visszavágni: Purito tavaly a Vuelta elvesztése után aratott ikonikus győzelmet Alberto Contadorral szemben a lombard körön, idén Valverdével volt elszámolnivalója…
Szokásos módon a nagynevű távozók versenye volt az idei Lombardiai körverseny is. Az év utolsó klasszikusán fejezte be pályafutását többek között Zabriskie, Pinotti, és természetesen az Euskaltelt is utoljára láthattuk európai versenyen.
Maga a küzdelem ezúttal nem a szökevényekről szólt: kisebb-nagyobb csoportok persze kialakultak, de mind tiszavirág életűnek bizonyult. Az egyetlen igazán veszélyes próbálkozás Thomas Voeckler nevéhez fűződik, aki vezetett 3 perccel is, végül azonban a Verganón elfogyott minden ereje, jöhetett a végső tűzijáték az esélyesekkel (akik között már nem volt ott a verseny első harmadában bukó Nibali; Sagan és Andy Schleck korábban feladták; Contador és Rui Costa pedig erővel nem bírta).
A csendet először Thibaut Pinot unta meg, majd Pozzovivo vette át a kezdeményezést, akit kitartóan üldözött Basso, de végül megrogyott. Mire rendeződtek a sorok, indult Joaquim Rodriguez, akinek a támadását senkinek nem akaródzott átvenni.
Valverde egy darabig Majkával és Pozzovivoval együtt próbálkozott, majd miután rájött, hogy nem fogják felhúzni őt Puritora, megpróbálta egyedül, de ez már későnek bizonyult. Rodrigueznek még az ünneplésre is maradt ideje, másodszor lett zsinórban Lombardia királya és (valószínűleg) a World Tour győztese is. A harmadik helyezett Rafal Majka (Saxo-Tinkoff) lett.
A tavalyi világbajnok Morgane Charre hatalmas esése a meredek, gyökeres, jeges szakaszon.
Szerencsére ma már jó idő volt a pamporovoi Downhill EB-n, szikrázó napsütésre ébredtünk és nulla felhő volt az égen. Ma már korán reggel kezdődtek az edzések, de olyan hideg volt még, hogy szó szerint ropogott a pálya.
A srácok a viszontagságok ellenére a mai napot is nagyon élvezték, a képen Szabó NF Endre és Liszi Attila.
Később már érezhető volt a napsütés áldásos hatása, bár igazából csak a nyílt szakaszokon volt ennek jelentősége, a többi, erdőben futó nyom továbbra is csúszott és a jég rendre szedte áldozatait. A legkirívóbban egy meredek, gyökeres részen tapasztalhattuk meg ezt a jelenséget, ahol húszból tizenkilencen biztosan elcsúsztak a pályán. Ott mindenki meg is állt, a fél mezőny azon matekolt, hogy lehetne a legolcsóbban megúszni azt a szakaszt. Közel másfél-két órán keresztül ment az agyalás, mikor is megjelentek a pályaépítők néhány ásóval és kapával, hogy végre egy használható nyomot kanyarítsanak a versenyzők számára. Ezt persze nem könnyen találták el ők sem, így a magyar DH OB pálya építésében is jeleskedő válogatottunk segített nekik kialakítani az optimális nyomokat. Tény, ami tény: ezt követően már nem nagyon lehetett arra eséseket látni.
Szabó NF Endre és Keresztes Péter éppen pályaátalakítást végez az EB-n (természetesen szervezői jóváhagyással).
Rendre jöttek a pályán a menetrendszerinti nemzeti „vonatok”, minden ország versenyzői egy kupacban bringáztak le a hegyről. A legjobbak között csak néhány nevet említve, a mezőnyben találkozhatunk a szlovák Filip Polccal, aki 2002-ben már magáénak tudhatta az Európa-bajnoki címet, majd néhány évet kihagyva idén újra csatasorba állt és jó esélyekkel indul a hétvégi trófeáért. A pályán megállás nélkül rótta a köröket az ifjú brit tehetség, Matt Stuttard, aki mostanában a világkupákon jobbnál jobb helyeken kvalifikálja magát a döntőkbe. Az élmezőnyben várható az osztrák Boris Tetzlaff érkezése is, csak úgy, ahogy Martin Knapec vagy Lukas Splichal is. Reméljük természetesen, hogy köztük fog végezni a mi regnáló bajnokunk, Liszi Attila is, aki a mai edzés folyamán szintén néhányszor közelebbről is megvizsgálta a pálya jegét. Szerencsére komolyabb sérülést nem szedett össze és a bringája is megúszta pár kisebb karcolással. „Ma bepótoltam az egész éves esési kvótámat, megszámolni se tudom, hányszor estem ma el. Legtöbbször csak elmászott a bicikli eleje, ennek következtében a földre kerültem, de volt kettő nagyobb esésem is, ami látható nyomot hagyott rajtam és elkísérnek majd az elkövetkezendő napokban. Sajnos nem lehet önfeledten élvezni a biciklizést, mivel jópár kanyarban tükörjég van. Mire oda kerülnék, hogy végre élvezzem a száguldást, tuti jön egy jéggel bélelt kanyar, ahol vissza kell venni a tempót és elveszik a robbanékonyság.” – összegezte véleményét Ati.
A lányok mezőnyével tegnap szinte nem is találkoztunk, ma azonban már szembenéztek a rideg valósággal, hogy a pálya állaga nem lesz jobb se ma, se holnap. Ők sem maradtak ki a szórásból és megszenvedték a téliesített dh pályát. A lista elején mindjárt a francia származású Emmeline Ragot-ot találjuk, aki két hete zsebelte be legfrissebb aranyát a leogangi VK-futam győzelmével. Szinte össze vannak nőve a honfitársával, Morgane Charre-ral, aki a fent említett jeges-gyökeres szakaszon egy hatalmasat perecelt.
A tavalyi Női világbajnok Morgane Charre hatalmas esése a meredek, gyökeres, jeges szakaszon.
Magyar érdekeltség is van a lányok között, hiszen a legjobb magyar női versenyző, Bereczki Viki is rajthoz áll a hétvégén. Nem igazán barátja ez a téli verzió, de Viki azt ígérte, hogy legyőzi az elemeket és nem adja fel a küzdelmet.
Bereczki Viktória
Holnap már elérkezünk a döntők napjához. Reggel ismét korán lesz az edzés, majd 11-től kezdetét veszi az időmérő, majd délután a döntő futam. Nagyon sok fog azon múlni, hogy ki tud egy kör alatt a lehető legjobban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ugyanis 10 órakor még a kemény mínuszokban lesz vége az edzéseknek, az időmérők után pedig 15 órakor indulnak a döntők, ami várhatóan már egy délutáni felengedésben lévő talajon lesz. Időjárás tekintetében jól állunk, elvileg holnap is megállíthatatlanul fog sütni a nap. Bár ez már nem meglepő azok után, amit ma hallottunk, mert állítólag itt Pamporovoban a téli szezonban 120 napos nap van és nagyon ritkán van olyan idő, amit mi kaptunk érkezésünkkor.
Minden jó, ha a vége jó… Dósa Eszter számára a szerencsétlenül alakult ötödik nap után ma fordult a kocka a Langkawi International Mountain Bike Challenge versenyen:
Hurrá, hurrá, hurrá! Ma csupa jó dolog történt velünk itt, a malajziai Langkawi szigetén. Na jó, azért a futamunk előtti hatalmas zivatart nem tartom annyira szupernek, de talán ez is kellett ahhoz, hogy újra a top 10-ben találhassam magam!
A mai, záró napon “strandoltunk” egyet: a Kok tengerparton (malájul Pantai Kok) rendezték az utolsó nap XCC, azaz short circuit futamát.
Az előző napi balszerencse, illetve az újabb méltánytalanul magas büntetőidő miatt el voltam kissé kenődve (Viktorról nem is beszélve), azonban már csak becsületből is be akartam bizonyítani, hogy a tizenvalahányadik helytől azért sokkal többet is tudok produkálni. Így, ha a végelszámolásban már nem is tudok a pozíciómon javítani, azért keményen fogok küzdeni a 30 perces, jobbára a cyclocross versenyekhez hasonlatos etapon.
A pályabejárás során egyre magabiztosabbá váltam: ha valamelyik, akkor ez tényleg az én pályám lesz – még akkor is, ha a sprintelés nem a legerősebb oldalam. Csiki-csukik, kis dombmászás illetve egy “homokozó” képezte az odafigyelős szekciókat.
A bejárás után következett a melegítés, majd… leszakadt az ég. Erős szél, óriási esőcseppek, bokáig érő vízzel teli pocsolyák, földre döntött vaskordonok – áldatlan állapot kerekedett. A futamunkat ezért bő fél órával el is halasztották, sőt, még a nyomvonalon is rövidítettek, ugyanis a két kis hidat nem lehetett látni, annyira megtelt a patak vízzel.
A rajtot szitáló esőben lőtték el számunkra, ami egyáltalán nem volt zavaró, hiszen volt sarazásban az elmúlt napokban bőséggel.
Az első három körben sajnos a homokozóban hibáztak előttem, így megállásra kényszerültem, tehát esélyem sem volt arra, hogy az élmezőnnyel egy bolyban maradhassak. Ha valamikor, ezen a pályán most éreztem magamban az erőt, s a köridőim sem voltak rosszabbak, az utolsót kivéve.
De lényeg a lényeg, a feladat a már ismert kolleginák legyűrése volt, amit körről-körre szépen meg is valósítottam: a homokozót követő hátszeles szakaszon módszeresen szakítottam le ellenfeleimet. Fejben pedig teljesen koncentrált voltam, ami az előző nap után picit meg is lepett.
Így a fél óra leteltével a 10. helyen haladtam át a célvonalon!
A verseny végeztével pedig egyenes utunk vezetett a 29C fokos vízbe, s onnét biztattuk a fiúkat.
A lányoknál ma Maja Włoszczowska nyert, Lea Davison és Natalie Schneitter előtt. A fiúknál Fabian Giger-Emil Lindgren-Rourke Croeser sorrend alakult ki, azonban Yamamoto előnyét nem tudták lefaragni, így megőrizhette a vezetőnek járó sárga trikót
Összetettben pedig Lea Davison és Kohei Yamamoto viheti haza az aranyérmet, Maja Włoszczowska és Emil Lindgren az ezüstöt, illetve Maxime Marotte és Eva Lechner a bronzot (a hatalmas pénzdíjról nem is beszélve).
Ami pedig engem illet, valamit nagyon jól csináltatok, kedves Olvasók, ugyanis reggel felülvizsgálták az előző napon kiszabott büntetőidőket, s az új időeredményem illetve a mai remek szereplésem végett összetettben a KILENCEDIK(!!!) helyre soroltattam!
A ma esti program: közös vacsora a verseny fővédnökével, a maláj elnökkel, majd nem hivatalos folytatás az egyik helyi szórakozóhelyen – kinek-kinek vérmérséklete szerint. Holnap pakolás, majd kora délután megkezdjük utunkat haza!
A legnagyobb köszönet Viktort illeti, hogy bevállalta ezt az utat az utolsó pillanatban is, s minden egyes délután kipucolta a sárból, s nagygenerálozta a Scottie-t, teljesen verseny-kész állapotba hozva, illetve hogy a profikat meghazudtoló frissítőmunkát végzett. Szaszának és Marcinak a reptéri transzfert, Nektek pedig a sok-sok biztatást!
A szezon utolsó versenye a UCI Marathon Series franciaországi állomása, a Roc Marathon Mondovélo lenne jövő pénteken – sajnos az indulásom még bizonytalan… De bízom abban, hogy a következő beszámolót arról írhatom majd. Ez után a malajziai út után erős a gyanúm, hogy tényleg vannak még csodák.
Akkor idén az Eurobike Pinarello standján látott kerékpár-csodákat bemutató cikkünkben egyszer sem mondjuk ki, hogy… szóval azt nem mondjuk ki. Koncentráljunk inkább most a technikai finomságokra, melyek bőven akadnak Christopher Froome Tour de France győztes Pinarello Dogma és Pinarello Bolide kerékpárjain.
Pinarello – továbbra is sárgában
A tavaly – Bradley Wiggins Tour de France-győzelmét követően – sárgába öltöző stand alapszíne Chris Froome tiszteletére 2013-ban is megmaradt. Sőt, most kapott egy piros pöttyös bástyát is, hiszen Nairo Quintana a Sky-hoz hasonlóan szintén Pinarello Dogma kerékpárokat hajtó Movistar Team-nek vitte haza a hegyi trikót a francia körversenyről.
Illetve Quintana tiszteletére kicsit piros pöttyösen
A hat évtizedes múltra visszatekintő trevisói kerékpárgyár Froome sárga trikója után olyan sikerlistával büszkélkedhet, mint senki más: a matrica szerint 10-szer nyerték meg a Tour de France-t, s mindezt 25 év alatt hozták össze, Pedro Delgado 88-as sikerétől számítva (Indurain, Riis, Ullrich, Pereiro, Wiggins és immár Froome neve szerepel még a listán).
Froome Pinarello Bolide időfutamgépe
Bár Chris Froome fölényes győzelme semennyire nem múlott a kerékpáron, a Bolide az egyik legérdekesebb időfutamgép a mezőnyben, és – amennyire meg tudom ítélni – a Pinarello standon egy olyan kerékpárt láthattunk, amin valóban ült is a kenyai-brit GT-menő.
Szemből szinte nem is látszik
A Bolide a hasonlóan sikeres Pinarello Graal időfutamkerékpárt váltotta fel, és a gyári adatok szerint 5%-kal könnyebb és 15%-kal aerodinamikusabb elődjénél. Mindig megmosolyogtatnak ezek az adatok, mert hogyan is aerodinamikusabb 15%-kal? Szélcsatornában, üresen, 40 km/h-s szembeszélben? Maximum így, mert ha már felül rá két különböző bringás, vagy akár beteszünk egy kulacsot, esetleg oldalról fúj a szél, biztos nem egyezik az adat.
A villa, a fék, stucni és kormány egyben
Amit viszont első ránézésre tényszerűen meg lehet állapítani a Bolidéról, hogy minden részletében az integrálásra törekedtek, ez igaz a fékekre, a kábelezésre, a kormányra és a kezelőszervekre is. Maga a váz szinte mindenhol a repülőgépiparban alkalmazott csepp profilt mutat, nagy sebességnél valóban hasítja a levegőt.
Aerodinamikai és szerkezeti elem a fék előtt
Érdekes részlet az első és a hátsó fék is. Elöl a mellső elem a fék és az egybe épített villa-stucni-kormány kombó szerkezeti eleme is egyben – még leírni is bonyolult… Azonban az UCI elfogadta szerkezeti elemként, így fogadjuk el mi is, hogy nem egy külön aerodinamikai célú alkatrész.
Első blikkre a hátsó féket bizony keresni kell…
A hátsó fék borításával is hasonló a helyzet, hiszen amellett, hogy javítja az aerodinamikai jellemzőket, a fékezéshez szükséges funkciókat is teljesít, tehát szabályos. (Aki esetleg nem tudná, a nemzetközi szövetség szabályai tiltják a kizárólag aerodinamikai célt szolgáló elemeket a versenyeken használt kerékpárokon.)
Nyereg extra rövid orral, időfutamra
Természetesen a Bolide váza a Pinarello által használt legjobb karbonból, a japán Torayca által előállított 65HM1K szövetből készül, hasonlóan, mint a Dogma versenygépek. Ugyancsak hasonlóság, hogy a Bolide láncvillái is aszimmetrikusak, a Pinarello kitart amellett, hogy a hajtásoldali eltérő terhelés miatt ez így jó.
Ez a bringa bizony Chris Froome-é volt
Froome kerékpárja jó néhány egyedi alkatrészt is felvonultat. Például az 56-42 kiosztású Osymmetric tányérokat a jó öreg 7800-as Dura Ace Wattmérős hajtókaron. A Tour-győztes szinte egész évben ezt a párosítást használta a versenyeken, és nem csak az időfutamgépen, hanem a mezőnyversenyeken hajtott bringákon is.
Osymmetric hajtás
A legkevésbé mindennapi részlet pedig az egyedi váltógomb a fékkarokon. Az elektromos váltás előnye ezen a szinten, hogy elég egyszerűen lehet hozzá ilyen tuningmegoldásokat alkalmazni, és valóban láthatóan jobb a légellenállása, mint a gyári Shimano-alkatrészeké. Sőt, talán Froome-nak jobban kezére is áll a két kis fehér nyomógomb.
Elektromos váltás tuning
A kormánytoldalékon a gyári Dura Ace gombok vannak, és szót érdemel a hagyományos betekerőnél jóval vékonyabb csúszásgátló öntapadó szalag is. Ahol minden tizedmásodperc számíthat – mint profi szinten egy időfutamon – az sem mindegy, mennyire vaskos a kormány és a könyöklő azokon a pontokon, ahol megragadja a bringás.
Veloflex szingók
Kicsit a kerékszett lóg ki a sorból, ugyanis a közvetítések és a fotók alapján a legjobb Sky versenyzők HED kerekeket használtak idén időfutamon, a kiállított bringába viszont egy Pro telekerék került hátra, elöl a szokásos háromküllős HED. A szingó sem mindennapi: manufaktúrában gyártott méregdrága Veloflex.
A Pinarello Dogma 65.1 Think 2, amit a mezőnyben használt a Tour de France győztese
A kerékpár, amivel Chris Froome elhaladt a Diadalív alatt: a Pinarello Dogma 65.1 Think 2 a Tour de France sárga trikójának színében, teljes Shimano Dura Ace szettel, elektronikus váltással, Osymmetric tányérokkal, SRM Wattmérővel, Veloflex szingókkal, Fizik nyereggel, Pro kiegészítőkkel.
Igen, ezt a kerékpárt is a Tour győztese használta
Apropó Pro. Tudjátok, milyen hosszú Pro stucnit használ Froome? 120-ast? esetleg 130-as? Netán 125-öst? Neeem. Egy pillantás a fenti nagyképre és rögtön kiderül: a Team Sky GT-menője egészen pontosan 126 milliméter hosszú kormányszárral jár. Megteheti.
10 Tour de France győzelem
10 Tour de France győzelem… És ezzel még nincs vége, hiszen sikeresebb évet nem is zárhatott volna a trevisói gyár, ugyanis szponzorálnak még egy Movistar névre hallgató csapatot is. A spanyol ProTour-istálló színeiben pedig Nairo Quintana elhozta az ezüstérmet, a pöttyös trikót, valamint egy szakaszsikert a Tour de France-ról…
A Pinarello Quintana tiszteletére „Polka-dot” designnal is kínál Dogma kerékpárt
Az impozáns kerékpár-csokorból már csak egy festés hiányzik – igen, a világbajnoki csíkos! Ugyanis a hihetetlen szezonra a portugál Rui Costa tette fel a koronát Firenzében. Mondjuk a Movistar talán nem engedi el egyik legtehetségesebb versenyzőjét, ha előre sejtik ezt az eredményt. Így jövőre nem egy Pinarello bringa lesz világbajnoki csíkokkal díszítve a ProTour-mezőnyben, de holnap, Lombardiában biztosan!
Sajnálni azért nem kell a műszakilag változatlan 2014-es Pinarello Dogma kerékpárok designereit, bőven lesz honnan ihletet meríteni így is. A kiállításon a Sky- és Movistar festés mellett láthattunk variációkat a sárga trikóra, a Giro d’Italia rózsaszínjére, de szerintünk az egyszerű fehér se kutya, melyen markánsan virít a karbon Fulcrum kerékszett piros F-betűje.
Közben befutott egy fotó a Movistar csapatától, hogy teljes legyen a kép: épül Rui Costa Dogmája a Lombard Körre
Aki hozzá szeretne jutni hasonló kerékpárhoz, IDE KATTINTVA érdemes keresgélnie!
A kerékpár a QUBO HYDROMAG-ban könnyen rögzíthető, állítgatás nélkül egy-két percen belül az edzés elkezdhető. Összehajtva a görgő rendkívül kis helyen tárolható, vagy éppen versenyre szállítható.
